kiránduló

Graz-ban rengeteg látnivaló van, de mind közül kiemelkedik a város peremén található Eggenberg kastély. Hatalmas, gyönyörű park veszi körül és többféle kiállítás is megtekinthető benne. Ráadásul a kastély tervezője valószínűleg rajongott az asztrológiáért, esetleg a számmisztikáért, mert ezekkel a tudományokkal sok összefüggés fedezhető fel mind a kastély épületében, mind a freskóiban. Érdemes tehát Graz csodálatos belvárosából egy kicsit kitekinteni és megnézni ezt a kastélyt is, ami ráadásul az Universalmuseum Joanneum része, tehát ugyanazzal a jeggyel látogatható, mint a Tartományi Fegyvertár és a Természettudományi Múzeum (többek között). Ha Graz-ban jártok, ne hagyjátok ki! Mutatom milyen!

Hol található? Ausztriában, Stájerország fővárosában Graz-ban, a város nyugati szélén. Térképen ITT.

Megközelíthető természetesen autóval, vagy a belvárosból az 1-es villamossal, amiről a Schloss Eggenberg nevű megállóban kell leszállni. A megállótól a kerítés mentén kb. 300 métert kell sétálni a bejáratig, de ezt térkép is mutatja nekünk a villamosmegállóban.

A kerítés mentén végig egy csomó parkolóhely van, de a parkolás természetesen fizetős. Illetve meg lehet állni (ha van még hely) a szemben lévő sárga étteremnél, ahol nemcsak az étterem vendégei, hanem a kastély látogatói is parkolhatnak.

A hatalmas vaskapunk belépve a park kasszájánál találjuk magunkat. A park télen-nyáron nyitva van, a teljes árú belépő 2 Euro, a kedvezményes 1 Euro és 19 éves kor alatt ingyenes. De ha van 24 vagy 48 órás Joanneum belépőnk, akkor azzal ingyen mehetünk be a parkba is.

A kastély parkja hatalmas és több részből áll. Van benne piknik rét, rózsa-domb, mester-kert és bolygók kertje is. A bejáratnál meg is nézhetjük, melyik hol van.

A 17. század eleji létrehozása óta a kastély parkja számos változáson ment keresztül. Minden generáció saját elképzelései és a kor legújabb divatja szerint alakította át a parkot. Mára csak néhány helyen maradt nyoma Eggenberg hercegek barokk formakertjének, amely gazdag broderie parterrel és sövényekkel vette körül a kastélyt.

Mivel amikor ott voltam nagyon be volt borulva és időnként esett az eső is, ezért a hatalmas parkot nem jártam be, nem mutatom meg részletesen, ezt nektek kell felfedezni, ha ott jártok.

Az Eggenberg-kastélypark nagyvonalúan megtervezett facsoportjaival és rétjeivel, valamint festői tájaival ma is olyan parképítészetről tanúskodik, amelyet Ausztriában csak néhány helyen őriztek meg eredetiben. Kilátóként 1835-ben rózsákkal és tűlevelűekkel beültetett mesterséges domb épült. Facsoportokat és magányos fákat osztottak szét nyílt pázsitokon és festői kilátást nyújtó vízterületeken.

A kert iránti érdeklődés már a 20. század elején alábbhagyott, kissé elvadult és egyre inkább egyszerű városi parkká alakult. Bár a kert alapszerkezete megmaradt, de a díszítések és a nagy karbantartást igénylő területek jelentős része elveszett.

1993-ban a Kulturális Örökség Hivatala gondozásában a kastélypark meglévő elemeit a romantika jegyében helyreállították, a többit pedig hasonló stílusban újratervezték. A Reggeliző Kert és a rózsadomb 2007-2008-ban készült el. A projekt keretében az Eggenberg kastélyban leltek új otthonra a grazi pávakert fehér és indiai pávái is, melyekkel a kastélyparkban szabadon járva-kelve találkozhatunk.

Az Eggenberg-kastély Stájerország legjelentősebb barokk kastélya. Kitűnő állapotban megőrzött belső terei, kiterjedt, látványos parkja, az Universalmuseum Joanneum múzeum itt elhelyezett gyűjteményei az Eggenberg kastélyt a legértékesebb osztrák kulturális látnivalók közé emeli. 2010-ben Graz óvárosával együtt felkerült az UNESCO világörökségek listájára is.

Az egész kastélyra egy átfogó asztrológiai-számmisztikai összefüggés jellemző: a 4 égtájnak megfelelő saroktorony mellett 24 reprezentációs termét 52 ablak világítja meg, az épületben pedig összesen 365 ablak van. 

A díszes főbejárat keletre, a város felé néz. A kapu alatt találjuk a kastély pénztárát, ahol belépőt vehetünk a kiállításokra, vagy érvényesíthetjük a Joanneum belépőnket. Ha ilyenünk van, azt is be kell mutatni és a kiállítások megtekintéséhez adnak egy ingyenes belépőkártyát.

A pénztár mögött ruhatár és zárható szekrények is vannak, ugyanis ide sem vihetünk be semmilyen táskát, hátizsákot, esernyőt, stb.

A belső nagy udvart három oldalról háromszintes, árkádos folyosók keretezik.

A kastély dísztermei, lakosztályai vezetett túra keretében nézhetők meg. Vezetés német és angol nyelven van. A csoportok ezeknél az oszlopoknál gyülekeznek, attól függően, hogy melyik nyelvű vezetéshez kívánnak csatlakozni.

A kastélyban 4 különböző kiállítás található. Három a kastély épületében, egy a parkban. A dísztermek a legfelső emeleten vannak, oda az idegenvezető kalauzolja a látogatókat, a másik kettő, a galéria és az érme kiállítás szabadon, egyénileg látogatható. Ezekhez nyújtanak segítséget a mindenfelé felfüggesztett eligazító táblák.

Első látásra a kastély 17. századi barokk palotának tűnik, azonban története sokkal korábbra nyúlik vissza.

Balthasar Eggenberger vásárolta a nemesi birtokot 1460-ban Graz nyugati szélén. Az Eggenberg család egyszerű patrícius család volt az 1400-as években, Balthasar Eggenberger azonban III. Frigyes német-római császár bankára lett, és birodalmi pénzverési joggal bírt. Ő építtette ezen a helyen a gótikus Szűz Mária-kápolnát, amelyet 1470. május 30-án szenteltek fel és amelybe egy gyönyörű oltárt is készíttetett. Ez a kápolna lett a későbbi építkezések középpontja.

A felső emeletre hosszú lépcsősor vezet, de van lift is, így a kastély akadálymentes.

Az 1568-ban született Johann (Hans) Ulrich Eggenberg, aki Ferdinánd főherceg — a későbbi II. Ferdinánd császár — szolgálatába állott, a nemzetközi ügyekért felelt. Johann (Hans) Ulrich Eggenberg 1625-ben egész belső Ausztria helytartója lett. Ez a pozíció a császár utáni második leghatalmasabb emberré tette. II. Ferdinánd bizalmasaként és miniszterelnökként egy grandiózus palotát álmodott meg, amely az új pozícióját hivatott tükrözni. 1625-ben felkérte a milanói tervező, festő és építész Giovanni Pietro de Pomist egy új palota tervezésére, melyet a spanyol Escorial ihletett. Még ebben az évben elkezdték a kastélyt építeni a családi birtokon. 1631-ben bekövetkezett haláláig de Pomis saját maga felügyelte a palota építtetését. A munkát Laurenz van de Syppe folytatta; az épület 1635-36 között készült el, majd a díszítését 1646-ig fejezték be.

A 16. századot és a 17. század elejét a misztikus természetfilozófia uralta. Ez a fajta harmonikus természetfilozófia tükröződik vissza az Eggenberg-kastély építésében is. Az épület négy saroktornya a négy elemet ábrázolja, és a négy égtáj felé tájolták. 365 külső ablaka van, az év napjainak megfelelően. Emeletenként 31 szobát alakítottak ki, a leghosszabb hónapok napjainak megfelelően. A kastélyban 24 fényűző szobát találunk, ahány órából áll egy nap. Ennek a 24 szobának pontosan 52 ablaka van, mint a hetek száma az évben. A „bolygóteremben" 8 ablak nyílik (ennyi „bolygót" számláltak akkoriban, beleértve a Napot és a Holdat is). A díszteremben a hét minden napjának és az év 12 hónapjának szimbólumát is megtaláljuk.

A vezetett túrán, a kastély dísztermeiben fotózni nem szabad (de nem lehetetlen). Nekem muszáj volt, hiszen másképp hogy mutatnám be a kastélyt. (De nem én voltam az egyetlen.) Remélem nem haragudnak meg érte, főleg mert ez nekik ingyen reklám. (Sőt, még én fizettem érte.) :-)

Viszont mivel kint borult volt az idő, bent elég sötét volt, nem lettek túl jó képek. De azért a lényeg látszik. A dísztermek csodálatosak!

Hans Adam Weissenkircher házi festőként 1678-tól dolgozott a kastélyon. A fő bálterem, a bolygóterem freskóit 1684-85-ben készítette. Hatszáznál is több mennyezetképet, stukkót használtak, melyek témája a klasszikus mitológia és a bibliai képek jellemző figurái. Az antik világkép a bolygókkal és az állatövi csillagjegyekkel szintén megjelent a bolygóteremben.

Az Eggenberg család férfi ágának kihalását követően a kastély félig elnéptelenedett. Az utolsó Eggenberg hercegnő férje, Johann Leopold Count Herberstein rendelte meg a kastély újbóli átfogó felújítását. 1754 és 1762 között rokokó stílusban épült újjá a palota, amellett, hogy a mennyezeti freskók majdnem változatlanul megmaradtak. A munkák a fali dekorációk megújítására, a fűtésrendszer átalakítására, a majolika kandallók beépítésre és számos bútor cseréjére korlátozódtak, de ekkor készíttették a gyönyörű csillárokat és gyertyatartókat is. Három szoba ebben az időben kapott a kor divatjának megfelelő kelet-ázsiai díszítést, kínai selyemmel díszített falakat kaptak. A stájer művész, Johann Anton Baptist Raunacher minden szobát más-más stílusnak szentelt.

A harmadik nagy átalakulását a kastély a 19. században élte át, de ekkor csak a lakott részeket újították fel. A legnagyobb hangsúlyt a barokk kert teljes átalakítása kapta. Ennek megálmodója Jérôme Count Herberstein, a fanatikus kertimádó volt. Labirintusok, szökőkutak, keskeny ösvények jelentek meg a kastélyparkban: angol stílusú, romantikus tájképi kertté alakították a csúnyának talált barokk kertet.

Különösen nagy becsben tartják azt a szobát, ahol Mária Terézia grazi látogatásakor aludt. Talán ez volt az:

 A 18. században alakították át a házi színházat is barokk házi kápolnává.

Galéria köti össze a templombelsőt a második emeleti dísztermekkel, így innen a család és a vendégek is részt vehettek az istentiszteleten. A főoltárkép egyike annak a négy másolatnak, mely a római Santa Maria Maggiore-i Capella Borghese-ben található Havas Mária képről készült.

A 24 gazdagon berendezett dísztermen át vezetett túra során megismerkedhetünk az Eggenberg család történetével, a freskók által elmesélt történetek sokaságával.

A grazi festő, Johann Baptist Anton Raunacher 1757-től 1761-ig nagy formátumú falfestményekkel díszített itt öt szobát. Raunachert, aki 1751 után a bécsi festőakadémián tanult, öt „közösségi helyiségre” bérelték fel, amelyek a kevésbé vonzó, sötét, északi oldalon találhatók. Színes képsorai révén a szobák világosabbnak és nagyobbnak látszanak.

A kastély a Herberstein család birtokában maradt 1939-ig, amikor is állami kézre került épp a II. világháború előtt. Ausztria legrégebbi múzeumhálózata, az 1811-ben alapított Joanneum kezelésébe került. A világháború okozta károk helyreállítását követően 1953-ban nyílt meg a nagyközönség számára a kastély.

A szobák több mint 250 éve megőrizték eredeti megjelenésüket, a mai napig nincs bennük fűtés, villanyvilágítás, csak egyszerű ablakok és gyertyákkal teli csillárok. Ez látszólagos hátrány a mai látogatók számára, de valójában ez a legfontosabb tényező a kastély védelmének és megőrzésének érdekében.

1953 óta az Eggenberg-kastély látogatási szezonja október 31-én ér véget, a dísztermek pedig a következő húsvétig zárva maradnak. Ennek egyszerű az oka: sötétek és hidegek a termek, de nem azért, mert a dolgozók lusták fűteni.

Mivel a kastély több 100 évig lakatlanul állt, nem fűtöttek benne. Ha a szobákat évszázadok óta folyamatosan fűtötték volna, a mennyezetképek már rég elvesztek volna a szoba és a tetőtér közötti hőmérsékletkülönbség és a páralecsapódás miatt. Ez az oka annak is, hogy máshol nem sikerült megőrizni hasonló korú olajfestményeket a falakon. A helyiségek többi berendezése érzékeny szerves anyagaival (fa és textil) sem vészelte volna át jól a hőingadozásokat, mivel ez a fő oka a mélyreható károsodásoknak, öregedési folyamatoknak.

Ezért hát a kastély télen zárva van, a falak lassan hűlnek le az időjárásnak megfelelően, majd tavasszal lassan melegednek vissza. Nincs páralecsapódás, nincs gyors hőingadozás, így a kastély megmarad pont ugyanilyennek a jövő generációi számára is.

Míg az értékes tárgyakat máshol vitrinekben mutatják be egy kiállításon, hogy megvédjék őket a mechanikai vagy más károsodásoktól, ez nem lehetséges olyan műemlékeknél, mint például az Eggenberg-kastély. Itt a vendégeknek lehetőségük van megtapasztalni a történelmi belső tereket modern beavatkozások nélkül, plexi táblák nélkül a falakon, üveg búrák nélkül porcelán tárgyakon vagy korlátok nélkül a bútorok előtt. Csak néhány történelmi hely kínálja ezt az egyedülálló élményt.

Miután a második emeleten körbeértünk, az összes szoba végignézése után az idegenvezetőnk elköszön tőlünk, mert a kastély többi része már szabadon látogatható. Érdemes végigsétálni a folyosókon, lenézni a belső udvarokra, és benézni a másik két kiállításra is.

A Régi Képtárban mintegy öt évszázad remekművei kerültek kiállításra. 22 termet tölt meg a kiállított 300 képzőművészeti alkotás, melynek zöme német nyelvterületen készült festmény. Az első teremben 13. században készült faragott Madonnák állnak, misztikus megvilágításban, majd a termek kronológiai sorrendben visznek minket végig a különböző történelmi és művészeti korszakokon, egészen a 18. századi rokokóig.

A képtár különlegessége még, hogy a 22 terem mindegyike egyedileg van kifestve azzal a színnel, mely a teremben lévő festmények domináns színárnyalata.

A galéria után pedig sétálhatunk még tovább az árkádos folyosókon.

Az érmegyűjteményhez viszont le kell mennünk a földszintre.

Lent vannak vakolatlan falrészletek és olvashatunk a kastély építéséről is. Ez itt az Eggenberg kastély legrégebbi része.

A kiakasztott táblák pedig segítenek megtalálni az érme kiállítást.

A császári pénzverési jogot szerzett Balthasar Eggenberger egykori szobáiban tekinthető meg az érmegyűjtemény.

Az első terem Balthasar Eggenberger-ről, Graz késő középkori leggazdagabb polgáráról kapta a nevét, és betekintést nyújt ennek a pénzügyi iparmágnásnak az életébe, aki megalapozta az Eggenberg család meredek felemelkedését. Balthasar Eggenberger személyéből kiindulva egy olyan látványos pénzügyi válság hatásait és hátterét mutatják be, amely 1460 körül jelentősen károsította az osztrák népet és a gazdaságot. Ekkor az úgynevezett Schinderling-ek, rézből készült pennys érmék voltak forgalomban.

A másik, Hans Ulrich von Eggenberg-ről elnevezett szoba központi eleme egy nagyméretű asztali vitrin, amely uralja a helyiséget. Itt a látogatók interaktívan kérdezhetnek le részletes információkat a kiállított érmékről a képernyőre csatlakoztatott számítógépes nagyító segítségével. Ezt a nagyító eszközt kifejezetten az érme múzeumhoz fejlesztették ki.

A termekben látható érmék áttekintést adnak a stájer pénzverésről és Stájerország érmeforgalmáról az ókortól a késő barokk korig. A grazi pénzverde válogatott darabjai láthatóak, ahol 1215 körültől évszázadokon át készített érméket, egészen a Mária Terézia általi bezárásáig.

A Universalmuseum Joanneum érmegyűjtésének kezdetei Johann főherceghez nyúlnak vissza, aki a Joanneum alapító okiratában 1811-ben kijelentette, hogy „a fémből származó hazai érméket csoportosítani kell”. Az adományozó többször személyesen adományozott érméket a Joanneumnak, amelyeket az ország történelmét kutató tevékenysége keretében talált meg. 1819-ben átadta a múzeumnak Phokas bizánci császár (i.sz. 602–610) 40 nummiás érméjét, amelyet Knittelfeld közelében találtak.

A kiállítás állománya, amely adományok, vásárlások és régészeti feltárások révén idővel gyarapodott, Ausztria második legnagyobb nyilvános érmegyűjteménye. Mára a gyűjtemény körülbelül 70 000 tárgyra nőtt, és különlegességeként a grazi pénzverde kiállítási darabjainak és kincsleleteknek, valamint Stájerország egész területéről származó egyedi leleteknek ad otthont. De vannak itt Magyarországról, illetve a környező országokból származó érmék is.

Fontos különleges gyűjtemény a velencei érmegyűjtemény, amelyet a XIX. században a Joanneumnak adományoztak. De papírpénz gyűjtemény is van.

Belépőjegy árak a kastély kiállításaira, mely tartalmazza a dísztermek vezetett túráját is (2023):

• Felnőtt 24 órás / 48 órás belépő: 17 / 22 Euro
• Kedvezményes (nyugdíjas, csoport 12 -25 fő) 24 órás / 48 órás jegy: 15 / 20 Euro
• Diák 19 - 26 év között 24 órás / 48 órás jegy: 7 / 9 Euro
• 19 év alatt ingyenes

Éves jegy felnőttnek 27 euro, diáknak 12 Euro, amivel az összes múzeum + egy állatkeret végiglátogatható egy éven belül.

Hogy mi mindent nézhetünk meg egy jeggyel, azt ezen az oldalon találjátok: https://www.museum-joanneum.at/ihr-besuch/standorte-im-ueberblick

A kastély nyitvatartása: áprilistól október 31-ig keddtől vasárnapig és ünnepnapokon 10 - 18 óra között.

A kastély termeibe a vezetett túrák a következő időpontokban indulnak: 10, 11, 12, 14, 15 és 16 órakor, májustól szeptemberig 17 órakor is.

A kastély parkjának nyitvatartása:

• március 15-től október 31-ig 8 és 19 óra között
• november 1-től március 14-ig 8 és 17 óra között

A vezetett túrák létszáma korlátozott, ezért ajánlott időben érkezni és/vagy foglalni időpontot.

Remélem kedvet kaptatok ehhez a csodálatos kastélyhoz és ha Grazban jártok, ellátogattok ide is. Persze Graz-ban rengeteg más látnivaló is van, előbb-utóbb csinálok egy leltárt egy bejegyzésben a többiről is. És Graz környéke is tele van felkeresésre váró helyekkel.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!   

Ilyen a 48 órás jegy, ezen is fel van sorolva, hogy hova lehet bemenni vele:

Az információk egy része a wikipedia oldalairól és az alábbi honlapokról származik: https://kirandulastippek.hu/graz-es-kornyeke/graz-eggenberg-kastely-schloss-eggenberg
https://www.museum-joanneum.at/en/palace-and-gardens-schloss-eggenberg