kiránduló

Múzeumba menni jó! Mert egyre több olyan múzeum van, ahol a kiállításokat mindenki számára érdekessé teszik. A grazi Természettudományi Múzeum az élővilág és a természet lenyűgöző változatosságát tárja fel a látogatók előtt. A legmodernebb műszaki megoldásokkal kiegészített állandó kiállítás a Föld csodálatos történetének áttekintését teszi lehetővé. Graz-ban nemcsak gyönyörűséges óváros, várhegy és rengeteg üzlet várja az érdeklődőket, hanem az Universalmuseum Joanneum fantasztikus kiállítóhelyei is, amelyeket egy jeggyel végig lehet járni. Lessünk be most a Természettudományi Múzeumba is, és remélem ez a kis ízelítő meghozza a kedveteket, hogy az egészet megnézzétek! Tartsatok velem!

Hol található? Ausztriában, Stájerországban, Grazban, a belvárosban, a Joanneum negyedben. Az utcákon ilyen oszlopok mutatják merre kell menni. Térképen ITT.

Ausztria legrégebbi és második legnagyobb múzeuma - Európa kevés egyetemes múzeumának egyike - 22 gyűjteménynek és részlegnek ad otthont, 13 helyszínen és 50 000 négyzetméteren. Gyűjteményeivel és kiállítási helyeivel a Joanneum Tartományi Múzeum műtárgyak széles választékát vonultatja fel építészetileg is lenyűgöző épületekben - kastélyokban, nemesi palotákban és egykori kolostorokban, valamint a látványos Grazi Művészetek Házában.

A csodás házak között egy hatalmas belső udvar vagy park bújik meg, ahol különleges és érdekes lejáratok vannak. Egy ilyet kell keresni, ez vezet a múzeumokhoz.

Itt találkozik a high-tech és az óváros díszes házai. Hát lehetne vitatkozni, hogy mennyire illenek ide ezek a ... nem is tudom mik ... lyukak, de végülis érdekesek. A fiatalok lehet, hogy rajonganak értük. Talán ezekkel próbálják őket is megszólítani, becsalogatni.

A Joanneum Ausztria érsekének, Johann Baptistnak köszönheti létrejöttét. 1811-ben megalapította a természet és művészet "életre keltett épületét", és ezzel nem egyszerűen csak egy múzeumot alapított, hanem annál sokkal többet.

Szóval a bejárat és a modern látogatóközpont a föld alatt található, ahova mozgólépcső visz le mindenkit.

Az előcsarnokban van ruhatár (táskát ide sem lehet bevinni), mosdók és jegyvásárlási lehetőség. Itt vehetünk olyan 24 vagy 48 órás jegyet is, amivel a Joanneum-hoz tartozó összes múzeum végiglátogatható. Vagy ha már van ilyen jegyünk, akkor azt a pénztárnál be kell mutatni, mert adnak mellé egy belépőkártyát az itteni kiállításokhoz.

A COSA = Center of Science Activities egy "csodák palotája", ahol részesei lehetünk a fizikai, kémiai, biológiai, orvostudományi vagy műszaki kísérleteknek. Kórteremben gyógyításra váró betegek fekszenek, igazi alkatrészekből rakhatunk össze egy autót, bicajozva termelhetünk áramot és optikai illúziók is vannak. De bevallom, azt hittem jobb lesz (legalább olyan, mint a Bp-i), de valószínűleg ha jobban tudnék németül, akkor élvezhetőbb lett volna. A Joanneum jeggyel az is megnézhető, ezért végigszaladtam rajta, de nekem a természettudományi rész sokkal jobban tetszett.

A Természettudományi Múzeum izgalmas állandó kiállításon mutatja be a Joanneum természetrajzi gyűjteményeit. A múzeum a legújabb műszaki szabványoknak megfelelően felszerelt, az élő és az élettelen természet lenyűgöző sokszínűségéről mesél.

Biodiverzitásról nemcsak nagy tájegységeken beszélhetünk, hanem megtaláljuk a közvetlen környezetünkben is. A rendkívül nagy változatosságra példa a Hauenstein, egy kis domb Graz északkeleti határán. A ma használaton kívüli kőbánya területén nagyon kis helyen nagyon eltérő élőhelyek találhatók, amelyek gazdag növény- és állatvilág alapját képezik. Ezt mutatják be az első teremben.

A sziklafalak az egykori bányatelep legimpozánsabb maradványai. Ma ezek elég extrém élőhelyek, ezért csak néhány növény és állat népesíti be őket. Alig van víztartó talaj, és az erős napfény nagy napi hőmérséklet-ingadozáshoz vezet. A kisméretű növények dominálnak, gyökereik mélyen behatolnak a fülkékbe, repedésekbe és hasadékokba. A kis állatok a benőtt sziklás területekre koncentrálódnak. A gyíkok a meleg sziklákon felforrósodnak, hogy elérjék az üzemi hőmérsékletet és ezáltal a maximális aktivitást, a hangyák pedig homokos, esőtől védett helyeken állítják fel tölcsércsapdájukat. De a nagyobb állatok is kint vannak a sziklafalon: rendszeresen felbukkan egy zergebak, amely gyakran mozdulatlan maradva figyeli környezetét.

Különleges gyűjteménye a múzeumnak a "mag-gyűjtemény". Rengeteg növény magjait lehet itt összehasonlítani. És itt is játszhatunk azzal, hogy felismerjük-e melyik mag melyik növényhez tartozik? Persze ott van mellettük a megfejtés, de németül, angolul és latinul. Szóval igazi fejtörő!

És még mindig magok, illetve magházak... összehasonlításképpen a legkisebb és a legnagyobb termések láthatóak a vitrinben.

A következő teremben visszarepülünk az időben pár millió évet, és itt a tengeri herkentyűké a főszerep. Minden terem egy-egy témát jár körül és mindenhol van egy-egy "munka állomás" is, valami interaktív lehetőség, ahol bővíthetjük ismereteinket, jobban körüljárhatjuk adott témát.

Két terem az evolúció mechanizmusaiba és következményeibe enged betekintést, amit az élet sokszínűsége is szemléltet.

A vitrinekben olyan gyönyörű tengeri csigaházakat láthatunk, amikkel nem biztos, hogy a tengerparton találkoztunk már. De lehet, hogy van olyan közöttük, amivel igen.

Aztán jönnek a rovarok. Mivel a rovarok alapvetően elég kicsik, van egy pár, amit kellően felnagyítottak ahhoz, hogy alaposan szemügyre vehessük őket. Ez az imádkozó sáska féleség konkrétan százszorosa az eredeti méretének. A falakon csodálatos pillangógyűjtemény is van.

A rovarok az élőlények legsikeresebb csoportját képviselik, amely valaha is létezett a Földön. A hatlábú állatcsoport színeinek és formáinak hihetetlen sokféleségébe nyújt betekintést a kiállítás ezen része.

Én mindenhonnan csak egy-egy apró, talán érdekes részletet mutatok meg itt, a kiállítás ennél sokkal gazdagabb. El kell menni megnézni! :-)

Külön terem foglalkozik a gerincesek mozgásformáival. Csontvázak és kitömött példányok egymás mellett láthatók, a röntgenfilmek pedig jellegzetes mozgássorokat mutatnak be. Van száguldó gepárd, kocogó farkas, repülő madár és denevér, ugró mókus, meg úszkáló vidrák.

A földtudományok 31 (!) méter hosszú, festett földtörténeti panorámával teremtenek monumentális hangsúlyt. Fritz Messner stájer művész a legújabb tudományos eredmények alapján festett képciklusa a földtörténetet sűrített formában jeleníti meg a földtörténet kialakulásától a bolygó a jelenéig.

Stájerország területén valamikor tenger hullámzott, aztán vulkánok törtek ki, tavi és folyami lerakódások alították a tájat, aztán a földfelszín süllyedését felemelkedés követte, az üledékképződést erózió váltotta, ami körülbelül 4 millió évre tartó rétegződést hagyott maga után.

Ezeket a különleges rétegződéseket, lerakódásokat bogarászhatjuk végig a két termet összekötő folyosón. Balra a magmás eredetű aplit, középen gránit, jobbra foyait.

A folyók melletti lelőhelyek gyakran tartalmaznak kövületeket, ős-állatok maradványait. Különösen Kelet-Stájerország „kavicsbányái”, amelyekből számos növény-, rovar- és gerinces lelet került elő mintegy 11 millió évvel ezelőttről.

A mamutok, amelyek Afrikában a pliocén időkben (~5 millió év) bukkantak fel, a jégkorszakban Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagy részén is megtelepedtek. A jégkorszak tundráihoz alkalmazkodtak vastag szőrrel, vastag zsírréteggel, zsírpárnával a nyakon, kicsi fülekkel és erős őrlőfogakkal. Európában a jégkorszak vége után kihaltak. De csontjaik megmaradtak és megnézhetőek a kiállításon.

A barlangi medve maradványai a jégkorszak legáltalánosabb kövületei közé tartoznak. A múltban gyakran mitikus lények (pl. sárkányok) emlékeiként értelmezték őket. Csak a Mixnitz melletti Sárkány-barlangban sok ezer csont- és fogtöredéket találtak. A szinte teljes egészében növényekkel táplálkozó, 1000 kg feletti súlyt is elérő barlangi medvék a vegetációmentes időszakban a barlangokban hibernáltak, téli álmot aludtak. Sokszor végső nyughelyük is a barlang volt, így hatalmas mennyiségű csontmaradvány halmozódott fel több ezer év alatt. Az emberi betelepülés növekedésével a barlangi medvék átteleléséhez nélkülözhetetlen barlangok megfogyatkoztak. Az éghajlat további romlása miatt a barlangi medve körülbelül 24 000 évvel ezelőtt kihalt.

Természetesen ez nem egy medve csontváza, hanem egy szarvasé. Ez látványosabb volt. De medve is van. :-)

A kiállítás "félelmetes" része a belső udvar felett átvezető üveghíd. Lehet, hogy elkerülhető, de egyszerűbb átmenni rajta. Végülis ez csak a második emelet...

A túloldalon lenyűgöző gazdagságú ásványgyűjtemény fogad.

A nemzetközi ásványgyűjteményt gyakran a Joanneum "magjaként” emlegetik, mert Johann főherceg magángyűjteményéből indult. A kiállítást kombinált bemutató- és tanulmány- gyűjteményként tervezték az akkori Joanneum Tudományos és Műszaki Főiskola tanóráihoz 1811-től, a ház alapításának évétől.

Az ásványtan első kurátora és professzora Friederich Mohs volt, aki kidolgozta a Mohs-féle keménységi skálát. A sok újabb, technikailag sokkal pontosabb és érthetőbb keménységmérési módszer ellenére ez világszerte ismert és még mindig igen jelentőségteljes, különösen a drágakőtudományban. 

A gazdagon díszített terem közepén több méter hosszú munkaasztal található, amelynél a látogatók tíz állomáson próbálhatják ki magukat az ásványok azonosításában.

A kiállítás áttekintést ad azokról a vizsgálatokról is, amelyek szükségesek egy ásvány azonosításához és rendszerben való megfelelő helyre történő elhelyezéséhez. Ehhez kapcsolódik a középen található több részből álló munkapad, ahol jobban megismerhetjük és kipróbálhatjuk az ásványazonosítási módszereket.

Az ásványkiállítás lenyűgözőségét főként az ásványok nagy száma és változatossága adja. A 36 vitrin több mint 700 ásványfajt mutat be hozzávetőleg 3500 ásvánnyal a világ minden tájáról. A két történelmi helyiségben, a 18. században zeneteremként szolgáló stukkóteremben és a szomszédos biliárdteremben ma is megvan az eredeti bútor, amelyet a főherceg a schönbrunni kastélyból hozott magával.

Ma az ásványok csoportosítása a 19. század végi „Tschermak féle ásványrendszer”-ben látható. Ez a rend az ásványok kémiai összetételének és a kristályszerkezetek belső szimmetriájával kapcsolatos elmélet kombinációján alapul.

Az ásványkiállítás azon kevés gyűjtemények egyike Európában, amely eredeti, 19. századi hangulatában csodálható meg ma is. A bemutatott darabok nagyon jól mutatják az ásványtani leletanyag valamivel több mint 120 évvel ezelőtti állapotát, melyeket a monarchia területén is találtak. 

Az ásványok közül is csak keveset mutatok meg kedvcsinálónak, a többi a helyszínen szemrevételezhető! :-D

A második teremben egy történelmi központi vitrin található, amely a 19. századi kristályok gyűjteményét és a korabeli jellemző meghatározásokat tartalmazza. Számos vitrinben egy-egy érdekes részlet látható a meteoritgyűjteményből is, ami többnyire régi és kicsi, de szép.

A stájer ásványkincsek kiállításának szerkezete regionális geológiai elvet követ, nem kémiai-kristályos rendszert. A Stájerország gyűjtemény látványos és ásványtani különlegessége Stájerország legnagyobb, mintegy 90 kg-os hegyikristálya.

Egyfajta kontrasztként ugyanabban a helyiségben több mint 100 csiszolt csodát láthatunk az értékes és drágakő kollekcióból. Ez a gyűjtemény is a múzeum kezdetéig nyúlik vissza, mert már 1817-ben szereztek egy drágakőgyűjteményt Brigido gróf hagyatékából.

A 19. és 20. századi gyarapodása után a gyűjtemény az elmúlt évtizedekben főként meglehetősen szokatlan kövekkel bővült. Kiemelendő a csiszolt fluoritok folyamatosan növekvő száma – olyan ásványfajokkal együtt, mint a kalcit vagy natrolit, melyeket nehéz feldolgozni alacsony keménységük és jó hasadásuk miatt. A történelmi klasszikusok, mint a Zabargad szigetéről származó olivin, a szibériai akvamarin és rózsaszín turmalin, vagy olyan egzotikumok, mint a sinhalit vagy a diaspore a drágakövek meghatározásának lényegét tükrözik: keménység, ritkaság és szépség.

A természettudományi múzeum az épület egész második emeletét elfoglalja. Rengeteg terem és rengeteg érdekes látnivaló! Remélem kedvet kaptatok ahhoz, hogy ellátogassatok a grazi múzeumba! :-)

A természettudományi múzeumon kívül a Joanneumsviertel számos más "attrakció"-nak is otthont ad. Itt van még a CoSA, a Grazi Új Galéria, a Bruseum, és Ausztria legrégebbi és legnagyobb könyvtára a Stájer Tartományi Könyvtár is.

Gyűjteménygondozás és kutatás, valamint természettudományos előadások, szemináriumok és egyéb rendezvények zajlanak a Weinzöttlstrasse 16. szám alatti Természettudományi Tanulmányi Központban. Előzetes időpontegyeztetés után lehet a Botanika és Mikológiai, Geológiai és Őslénytani, Ásványtani és Állattani gyűjteményeket látogatni.

Nyitvatartás keddtől vasárnapig és ünnepnapokon 10-től 18 óráig.

Belépőjegy árak (2023):

csak ebbe a múzeumba:

• felnőtt 11 Euro
• nyugdíjas 10 Euro
• diák 19 - 26 év között 4,50 Euro
• 19 év alatt ingyenes

Joanneum 24 / 48 órás jegy:

• felnőtt 17 / 22 Euro
• nyugdíjas 15 / 20 Euro
• diák 19 és 26 év között 7 / 9 Euro
• 19 év alatt ingyenes

Csoportoknak 12 főtől van kedvezményes jegy, melynek ára megegyezik a nyugdíjas jeggyel.
Éves jegy felnőttnek 27 euro, diáknak 12 Euro, amivel az összes múzeum végiglátogatható.

Hogy mi minden látogatható végig egy jeggyel, azt ezen az oldalon találjátok: https://www.museum-joanneum.at/ihr-besuch/standorte-im-ueberblick

Graz és környéke rengeteg más látnivalót is rejt, hamarosan mutatok még belőlük.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!  

Az információk nagy része a múzeum saját weboldaláról származik: https://www.museum-joanneum.at/naturkundemuseum