Máré vártól Óbányáig - Túra a Mecsekben

Várrom, patakok, erdők, kilátó, vízesések, csepegő sziklák, pisztrángos tavak és bájos falvak. Ennyi röviden összefoglalva a Kelet-Mecsek egyik változatos és csodaszép túraútja.

Nekem nagyon tetszik az Óbánya melletti patak völgye a ferde vízeséssel, és tetszik a Máré-vár is. Autóval elég nagy távolságra vannak egymástól (35-40 km), gyalog mégis össze lehet kötni a kettőt, mert nagyon klassz túrautak vannak a Mecsek erdőin át. Mutatom is, hogy mennyi minden van ezen a 12 km-en!

Például a Ferde-vízesés. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, Magyaregregy és Óbánya között. Térképen ITT.

A túra kiindulópontja Magyaregregy mellett található, a strandfürdő - kemping - csárda mellett induló bekötőúton. A hely távolsági busszal is megközelíthető, ez esetben a Magyaregregy, Várvölgy megállónál kell leszállni. Az erdőbe vezető aszfaltos út mentén több helyen is van ingyenes parkoló.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Mecsekre jellemző gyűrt, töréses szerkezetű triász és júra kori mészkő mellett a kelet-mecseki részeken a kréta időszaki vulkánosság hatására magmás kőzetek is megtalálhatóak. Ezen vulkáni eredetű kőzetek képviselője a sajátos, csengő hangú fonolit, és a vele együtt előforduló trachidolerit. A Mecsek hegység változatos felépítését és bonyolult szerkezetét tanulmányozhatjuk az út mentén a Várvölgyi földtani tanösvény  kihelyezett tábláin. A tanösvényt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága hozta létre.

Például az egyik tábláról az is kiderül, hogy 130-140 millió évvel ezelőtt tenger alatti vulkánok voltak ezen a területen. 

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az aszfaltos út a patak mellett vezet, kb. 1-1,5 km után pedig meglátjuk a várvölgyi turistaházat. Mellette padok, asztalok, tűzrakási lehetőség és parkoló is van. Autóval idáig is bejöhetünk.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Sőt, tovább is lehet menni autóval, ha nyitva van a sorompó. De ennek nyitva tartását nem találtam meg, és ha véletlenül bezárják ... akkor Kisújbánya felé azért még ki tudunk menni. Csak jó nagy kerülő. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Mecsek legnagyobb, közel tízezer hektáros védett területét 1977-ben hozták létre. Földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi adottságai miatt természetes növény és állatvilága fajokban igen gazdag, több ritka és értékes faj termő- és élőhelye. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is bővelkedik.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ha nem szeretnénk kihagyni a Máré-várat, akkor a házikó és a parkoló után jobbra át kell kelni a patakon, és el kell indulni felfelé a dombra.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Kelet-Mecsek hegyvidéki tája kiválóan alkalmas a kirándulni vágyók részére. Tölgyeseiben, bükköseiben, gyertyánosaiban legjellegzetesebb az illatos hunyor, a "mecseki tea" alapjául szolgáló nagyvirágú méhfű, a medvehagyma.

Ez például az illatos hunyor, volt belőle sok mindenfelé.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Nagyvadak közül jellemző a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Őzet már mi is láttunk a Máré-vár felé, a dombon.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Máré-vár a Mecsek vadregényes erdeiben található egy 340 méter magas, meredek, erdős csúcson. Látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont.

A vár honlapján klassz légi fotók láthatóak a várról:

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A hely stratégiai jelentőségét már a dunántúli területeket Pannonia néven tartománnyá szervező rómaiak felismerték: ide építettek egy őrtornyot, mely később, a népvándorlás viharaiban elpusztult. A régészeti feltárások és az egykori oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás utáni nagy várépítések idejére tehetjük Máré-vár keletkezését. Első írásos említése („Castrum Mare”) 1316-ból való, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak. A magát „Máréi”-nak nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday család kezére került, majd a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján álló, szerb származású Bakith Pál szerezte meg, aki az 1530-as években reneszánsz ízlés szerint alakította át a kis lovagvár lakóépületeit. Az új birtokosnak a tervbe vett teljes körű stratégiai korszerűsítésre már nem maradt pénze, így csak egy kisebb rondellával bővítette a vár védműveit, mely azonban elegendő volt arra, hogy a helyőrség az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá vehesse a meredek hegyoldalon rohamra induló ellenséget. Miután 1543-ban a közeli Pécset elfoglalta a török, Máré vára ellenállás nélkül megadta magát; ezt követően csökkentett létszámú (72 főnyi) katonaság állomásozott benne. Később a török még háromtornyos palánkvárral erődítette, de ahogy a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, a kis váracska végül elvesztette hadászati jelentőségét.

Valamikor így nézhetett ki:

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

(A kép a www.marevar.hu oldalról származik.)

Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.

A vár valószínűleg a 16. században tűzvész következtében pusztult el, mert a 17. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták néha a maradványait.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A várrom 1958-ban került műemléki lajstromba. A régészeti feltárást követő helyreállítás (1960–66) során konzerválták az omlásnak indult falakat és restaurálták a belső udvar épületét, melynek földszintjén vártörténeti kiállítást rendeztek be az itt talált leletekből.

A szabálytalan ötszög alaprajzú erődítmény kifelé zárt, ma is csak a középkori kapun tudunk bejutni. A bal oldali palotaszárny egykori falmaradványaira épült épületben találjuk a két kis kiállítást a vár történetéről és a Kelet-Mecsek élővilágáról. (Sajnos a vár jelenleg zárva van.)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az udvarból falépcsők vezetnek fel a gyilokjáróhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Mecsek erdős lankáira.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Persze már a kaputól is szép a kilátás, de felmenni tériszonnyal nem egyszerű. (A kapuban a Dunán-túli piros túra bélyegzőhelye is megtalálható.)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ahogyan a legtöbb várról, így Máré váráról is maradtak fenn mondák.

Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.
Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. A lányuk életben maradt, de - mivel ő hozta rájuk a bajt - az anyja megátkozta.
Az átokkal sújtott leány a vár pincéjében raboskodik temérdek kincsével együtt, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy mérges kígyót, meg egy varangyos békát. Ilyen vadász eddig még nem akadt, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza magával a lány fájdalmas sóhajtásait.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

(A kép a www.marevar.hu oldalról származik.)

A Máré-vártól a piros jelzésen haladhatunk tovább Óbánya irányába. (Pár éve még voltak útjelző táblák, de most nem találtuk őket. Remélem azért majd pótolják, mert most semmi nem mutatja, hogy merre kell menni.)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Keskeny ösvény vezet a domb oldalában, ami enyhén lejt. Út közben egy kiépített forrás található, neve Gergely - Éva. A www.baranyatermeszetbarat.hu oldalon talált információk szerint a kiépítést 1972-ben a Kárászi Erdészet készítette Csokonay Sándor szakmai irányításával. A forrás elnevezése onnan adódik, hogy Gárdonyi Géza: Egri csillagok regényének története ezen a vidéken játszódik.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A túraút az aszfaltozott úttal párhuzamosan halad, csak fent a domb oldalában. Igen, mehetnénk azon az úton is, de a fák között az erdei ösvényen sokkal kellemesebb.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A völgybe leérve át kell kelni egy patakon. A híd, bár elég rossz állapotban van, de legalább még áll, és járható.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán leérünk az aszfaltos út melletti patakhoz,

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És mivel a piros jelzés kivisz az útra, hát ezen a patakon is át kell kelni. Ez már kicsit nehezebb, mert a patak fölötti híd teljesen tönkrement, félig le van szakadva. Ráférne egy felújítás, de azért át lehet jutni száraz lábbal.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A patak partján újabb forrás ered, az Iharos-kút, ami szintén ki van építve. Lépcsőn lehet a forráshoz lemenni. Vízhozama 12-50 liter/perc, de a víz döntő többsége a kifolyócsőtől függetlenül tör fel a földből. A kifolyócső felett megtalálható a gránitból 2007-ben készült névtábla. Régi neve Iharfás-kút.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És a forrás után a piros jelzés felvisz az aszfaltozott útra, ott folytatjuk az utunkat Óbánya felé.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Folytatódik a földtani tanösvény is, a következő tábláról kiderül, hogy az itt található mészkő kb. 160 millió évvel ezelőtt keletkezett, és sugárállatkák, valamint lábasfejűek maradványait is tartalmazza.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kövesút mellett újabb forrást találhatunk, mely a Kelet-Mecsek legbővebb vízhozamú forrása. Nem olyan kiépített, mint az előző kettő, itt a föld alól, egy barlangszerűségből tör elő a rengeteg víz.

A Mária-kút az egyik leg bővizűbb forrás a Keleti-Mecsekben, vízhozama 150-250 liter/perc érték körül mozog.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A forrás egyértelműen karsztvíz - erre utal maga a víztartó kőzet, a kilépés helyét körülvevő fal kőzetanyaga és a nagy vízhozam is. A felszíni vízgyűjtő helyén titon és berriazi mészkő található.

Nevét a forrás felett elhelyezett Mária-képről kapta, amely Máriát a világ királynője alakjában ábrázolja. Régebben a magyaregregyiek - gyógyulásban reménykedve - ehhez a forráshoz zarándokoltak, és gyakran kis kegytárgyakat is elhelyeztek mellette.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Mecsekerdő Zrt. egyik célkitűzése, hogy a működési területén fellelhető összes keresztény vonatkozású erdei emlékhely méltó állapotba kerülhessen. Együttműködésben 2017-ben 27 objektumot újítottak meg valamilyen formában.

És az ő feladatuk az is, hogy az utakat járhatóvá tegyék. Itt bizony jókora fák dőltek az útra. Gondolom ideiglenes megoldásként utat vágtak a törzseken keresztül, de lehet, hogy azóta már a fákat is eltüntették.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ez a szakasz elég hosszú, de szép az erdő, lent csobog a patak, kellemes a séta. És legalább nincs sár... :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán a kövesút egyszercsak egy hajtű kanyar után tekereg tovább felfelé a dombra, azonban gyalog rövidíthetünk.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A piros jelzés a sorompóval ellátott úton folytatódik.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ez is egy gyönyörű rész, a dombról patak csörgedezik, felette kis híd ível át.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És egy hatalmas rétre érünk, ahol tűzrakó hely padokkal, asztalokkal, és esőbeálló is van.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Tájékoztató tábla viszont nemnagyon. A piros jelzés megy tovább Mecseknádasd felé, és bár a kék kereszt és a zöld háromszög által jelzett utak szintén átvezetnek a Kisújbánya felé vezető kék túra útjára, de elég nagy kerülővel. Mi találtunk egy rövidebb átkötő szakaszt, amit St M jelöléssel láttak el.

Ehhez egy nagy hajtű kanyart kell vennünk, alulról érkeztünk, és felfelé kell tovább menni.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De mi ez a St M jelölés? Az Európai Szent Márton Kulturális Útvonal. Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől a franciaországi Tours-ig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy Európa legnépszerűbb szentjének, Szent Mártonnak az életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit bemutassa. Európában több mint háromezer település és templom viseli a nevét. Az egyik ilyen templom pedig itt van a közelben, Kisújbányán.

Út közben szemrevételezhetjük a víz tájátalakító munkáját is. Itt már egy elég szép, mély völgyet mosott ki az útból.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Azért ahhoz képest, hogy európai kulturális út, meg minden ... azért akadtak nehézségek itt út közben, mert valaki(k) direkt útlezárás céljából, vagy véletlenül facsemete ritkítás céljából egy csomó vékony fácskát vágott ki az út mentén, ami mind az útra volt döntve. Itt az ágak között nem is tudtuk elmenni, csak kerülővel.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De hamarosan ismét kiértünk az aszfaltozott útra. Ez az az út, amit a pihenőhely előtti hajtű kanyarnál elhagytunk. Itt útjelző táblák nélkül megint némileg gondolkodóba estünk, de végül balra indultunk, ami jó döntésnek bizonyult.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Mivel az út itt már az országos kék túra dél-dunántúli vonala, hamarosan egy csomó útbaigazító táblát is találtunk. Mert itt egy útelágazás van, innen lehet felmenni a Cigány-hegyi kilátóhoz.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kilátó az 524 m magas Cigány-hegyen található, és nem túl nagy kitérővel érhetjük el. Persze kicsit felfelé kell mászni, de csak kb. 8-10 percet, és már meg is lesz a kilátó.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Cigány-hegyi kilátó 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a Mecseki Erdészeti Zrt. és a DDNP 2007-ben felújította és két szinttel megmagasította.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kilátó lépcsője és szintjei egyszerű, átlátszó acél-rácsból vannak, ami két szempontból is "fantasztikusan jó" választás. Oké, tudom, ez a legegyszerűbb, legidőjárás állóbb, stb... Viszont egyrészt a tériszonyosok nem fognak tudni felmenni a tetejéig, másrészt a fentebb állók-haladók cipőjéről a lentebb állók-haladók nyakába potyog a sár.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Pedig érdemes felmenni, hiszen csodálatos, 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk, körben a Mecsek vonulataira, változatos domborzati formáira, erdő borította hegyhátakra és völgyekre.

A távolban a Misina tető tv-tornya is feltűnik. Bár a fotón nem látszik, szabad szemmel lehetett látni. Ott van az! :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kilátó tövében asztalok, padok és tűzrakó hely is várja a pihenni vágyókat. Aztán ha már kigyönyörködtük magunkat a tájban, és feltöltődtünk kicsit a pihenő ponton, indulhatunk is vissza ugyanazon az úton, amin feljöttünk, hiszen megyünk tovább Kisújbánya, majd Óbánya irányába.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az elágazáshoz visszaérve tehát folytatjuk utunkat a kék jelzésen, jó kis lejtőn, és már nem kell sokat menni, hogy elérjük Kisújbánya határát.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Kisújbánya ma már egy üdülőfalu a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet sűrű erdőinek rejtekén. Eredetileg németek alapították a 18. században Neueglashütte néven.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A számos szobrászalkotással büszkélkedő Kisújbánya évszázadokig a pécsi püspökség birtokában állt. Barokk stílusú római katolikus temploma 1794-ben épült és Szent Márton püspök tiszteletére szentelték fel. A Hosszúheténybe vezető út mentén 18. századi üveghuták maradványai láthatóak. Az üveghuták 1809-ig működtek, bezárását követően a lakosság tehéntartásból, valamint faklumpák és faeszközök készítéséből tartotta el magát. Az őslakosok a mostoha életkörülmények miatt az 1970-es évekre elhagyták a falut.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán Kisújbánya eladó házait elsősorban városiak vették meg. Az új telepesek értékrendjét dicséri, hogy az elődök hagyományainak ápolásával, a településszerkezet megóvásával, a házak hangulatának őrzésével Kisújbánya szinte érintetlen szépségében fennmaradt. A Kelet-Mecsek szívében fekszik, és ma már szerves része ez a pihenőfalu takaros házaival, rendezett portáival.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A faluház mellett nagy táblán olvashatunk a Szent Márton útról, és megnézhetjük a magyarországi állomásait is Szombathelytől Illocskáig a Szent Márton nevét viselő falvakon keresztül és templomokat érintve.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Szent Márton út itt Zengővárkony irányába megy tovább, mi viszont Óbánya felé tartunk. A sarkon útjelző tábla mutatja az irányokat.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Kisújbányán vezet át az Üvegesek útja is, melynek tábláiról az üvegkészítők életébe nyerhetünk bepillantást.

Az erdei üveghuták élén rendszerint egy hutamester állt, ő bérelte az erdő használat és az üvegkészítés jogát, ő szegődtette a munkásokat. A hutában dolgozó munkások a műhely körül felhúzott egyszerű házakban laktak a családjukkal. A hutamester háza volt a hutatelepülések legtekintélyesebb épülete - itt mérték a bort is. A hutamester egyszerre volt munkaadó és a kis közösség lelki vezetője. A legmegbecsültebb munkatársainak gyermekeit általában ő tartotta a keresztvíz alá.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De mielőtt tovább indulnátok, még feltétlenül vessetek egy pillantást egy ipartörténeti különlegességre, a járgányra!

A járgány egy olyan mezőgazdasági gép, mely áttétek (fogaskerekek) segítségével az állatok vonóerejét forgó mozgássá alakítja át, így működtethet cséplőgépet, vagy szecskavágót, darálót is. Ilyen cséplőgép a kisújbányai földművelők udvarán még 1947-ben is működött.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Amikor beérett a gabona, felállították a járgányt az udvarban, majd naponta csak annyi kévét vittek haza, amennyit hajnalban, amíg még hűvös volt, ki tudtak csépelni. A cséplőgépet hajtó tehenek 2-3 órát bírtak dolgozni, utána kihajtották őket a legelőre. Általában egy gyerek, vagy idősebb ember vezette az állatokat, egy lány adogatta a kévéket, majd egy idősebb asszony "etette bele" a cséplőgépbe. A gép dobja mögött egy másik asszony állt, aki elhúzta a kihulló szalmát, majd a férfiak dolga volt a szalma összerakása. A búza szalmáját főleg alomnak használták, de ezzel tömték ki évente a fekvőhelyek szalmazsákjait is.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A helyi érdekességek után pedig folytassuk utunkat a patak mentén, kifelé a faluból.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán az út nemcsak a patak mellett halad, hanem rajta keresztül is. Vagy a másik oldalról nézve: a patak átfolyik az úton. Tehát ha tovább szeretnénk menni, át kell kelni a patakon.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Majd újra...

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És ismét.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És még egyszer!

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Azért nem kell aggódni, száraz lábbal át lehet kelni, csak figyelni kell kicsit. Vannak kövek, ágak, de híd az nincs. :)

És hamarosan megérkezünk a legszebb részhez: a Kisújbányát Óbányával összekötő túraút a patak völgyében. Csodálatos!

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A patak hol keskenyebb, hol szélesebb, az út hol feljebb megy, hol lejjebb.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Út közben találkozunk az Üvegesek útja következő tájékoztató táblájával, melyről kiderül, hogy az üvegolvasztáshoz nem csupán bükkfára, kvarcra és mészre volt szükség, hanem sok vízre is. Illetve a víz erejére. A patak hajtotta ugyanis a békasótörő malmot, mellyel összezúzták a gondosan kiválogatott, magas kvarctartalmú köveket, és a fűrészmalmot is, ahol a készüveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták. 

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Majd következik a völgy egyik látványossága, a ferde vízesés. A kőtömbök ferdén helyezkednek el, mert a kréta kori vulkanikus tevékenység következtében kibillent a jura kori üledékes mészkőréteg, és valóban ferdén csobog le a patak vize.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Érdemes itt megpihenni kicsit, csak hallgatni a patak csobogását, a madarak énekét, a fák susogását. Nagyon jó energiákkal rendelkező hely ez.

A völgy következő látványossága egészen közel van, ez a csepegő szikla.

A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas mészkőtömbök láthatók.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A szikla belseje tulajdonképpen egy mini cseppkőbarlang. Benne cseppkövek figyelhetők meg, ami igen ritka természeti jelenség, hiszen cseppkövek elsősorban föld alatti barlangokban, a hegyek gyomrában képződnek.

Megfigyelhetjük, már ha sikerül közel menni hozzá, hiszen a csepegő szikla a patak túlpartján van. Alacsony vízállásnál nem probléma, át lehet lépkedni a köveken, de magasabb vízállás esetén sajnos nem megközelíthető.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A túraút szépségét és kicsit a nehézségét is adja, hogy itt is következik egy olyan szakasz, ahol az ösvény belevezet a patakba. Persze köveken, farönkökön lehet haladni, itt sem leszünk vizesek, de mindenképpen izgalmas egy kicsit. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És gyönyörű szép. Érdemes itt is elidőzni egy keveset, hiszen nem sűrűn állunk száraz lábban egy patakban, egy mély völgyben, ahol fölénk magasodik a domboldal, fejünk felett susognak a fák, körülöttünk pedig csilingel a patak.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Szabdalt domborzatának köszönhetően a Mecsek talál legháborítatlanabb részén barangolhat itt a látogató. Szubmediterrán elemekben gazdag növényvilága bővelkedik védett és fokozottan védett fajokban.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Egyes helyeken oldalról is csörgedeznek patakok lefelé. Ez előfordul a szembe oldalon, de a túraút oldalán is. Ezért némi sárra is lehet számítani imitt-amott.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az Óbányai-völgyben tett sétánkat a Pro Silva tanösvény természetes erdőműködtető folyamatokról, az erdőket fenntarthatóan kezelő erdőgazdálkodásról mesélő információi teszik még érdekesebbé. A tanösvény információi letölthetők a DDNPI honlapjáról, vagy a kihelyezett nagy táblákon található QR kódok segítségével.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán mivel már hozzászoktunk, következik egy újabb átkelés a patakon, De látjátok, farönk van keresztben, szinte híd. Csak nem annyira stabil.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Persze ha már átkeltünk, vissza is kell menni... Hamarosan. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A sziklák lépcsőzetes elrendeződésének köszönhetően rengeteg kisebb vízesésben gyönyörködhetünk.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Csodaszép ez a völgy! Én nagyon szeretek erdőben, patak mellett sétálni, túrázni, ezért nagyon szeretem ezt a helyet is. Jó hallgatni a patak csobogását, a madarak csicsergését, és közben élvezni az erdő látványát és illatát.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Sokan felfedezték már ez a vonzó kirándulóhelyet, hiszen könnyen megközelíthető, Pécstől nincs messze, ezért hétvégenként általában megtelik a völgy, sokan túráznak errefelé.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De hamarosan végetér a túra, ha elérjük a pisztrángos tavakat, már nem vagyunk messze Óbányától.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az első üveghuták Óbánya területén létesültek, de aztán amikor kimerült már a környék és tovább költöztették a hutát Kisújbánya irányába, Óbánya majdnem elnéptelenedett. Ekkor azonban német ajkú zselléreket telepítettek a faluba, akik eleinte vándor-üvegesként dolgoztak, majd fafaragással, fazekassággal is foglalkoztak. Később a fafaragók és fazekasok távoli vidékeket is komoly hírnevet szereztek maguknak.

A németajkú lakosokra visszautalva nevezik Óbányát "magyar Svájc"-nak.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A túraút végén, a falu szélén jó kis pisztrángozó van, ahol érdemes kipróbálni a kövön sütött pisztrángot.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Óbánya pedig szintén egy szép, rendezett falucska. Ház elé kitett, becsületkasszás lekvárokkal, szörpökkel, felújított parasztházakkal, kiadó szobákkal, csenddel, nyugalommal, tiszta levegővel. Az utcán végigsétálva mintha kicsit meg is állt volna az idő.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Óbánya tehát a túra vége. Ha busszal közlekedünk, innen tovább tudunk utazni, ha valaki áthozta az autónkat, akkor szerencsénk van, ha viszont Magyaregregy mellett maradt, akkor mehetünk vissza nagyjából ugyanazon az úton, amerre jöttünk. De ez egyáltalán nem biztos, hogy rossz, hiszen újra végigsétálhatunk az Óbányai-völgyben, a patak partján, majd át Kisújbányán, és végül a Máré-várat kihagyva, az enyhén lejtő aszfaltozott úton térhetünk vissza a parkolókhoz.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az Óbányai völgyről részletesebben már írtam, nézzétek meg azt a bejegyzést is. :)

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, a kirandulastippek.hu oldalról, a www.marevar.hu oldalról, www.baranyatermeszetbarat.hu oldalról, és a kihelyezett táblákról származik.

0 Tovább

Egy vár tele lehetőségekkel - Schloss Rothschild

A Rothschild családról biztosan mindenki hallott már, hiszen a világon a legtöbb vagyonnal és a legnagyobb politikai és gazdasági befolyással bíró családok között van. De vajon milyen lehet egy ilyen család kastélya? Minden aranyból van? Fényűző enteriőr, pazar berendezés, lakájok és szobalányok sora, pompás fogadások? Hát biztos ilyen is van, de a Waidhofen an der Ybbs városkában található nem egészen így néz ki. Viszont ebben a várban találkozik a múlt, a jelen és a jövő, a régi és a high-tech, és egy nagyon érdekes és összetett kiállításnak ad otthont. Mutatom milyen!

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Hol található? Ausztriában, Alsó-Ausztria nyugati szélén, Waidhofen an der Ybbs városkában. A táblákon az "5 e Museum" vagy "5 e" felirat vezet a várhoz. (Az autót érdemes a hatalmas parkolóházak egyikében hagyni.) Térképen ITT.

Waidhofen egy kb. 11 ezer lakosú városka az Ybbs folyó partján. 2016-ban a "reformáció városa" címet adományozták nekik élénk evangélikus közösségi életük elismeréseként. És a városka egyik látványossága a Rothschild család kastélya.

A vár az Ybbs folyó és a Schwarzbach patak találkozásánál épült, a két folyó között annak a háromszögnek a csúcsába, amelyen a középkori, korábban megerősített városmag is elterült.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A kép a wikipedia-ról származik.)

A vár közvetlen szomszédja a gyönyörű plébániatemplom és a közelben található a régi városháza is a magas tornyával. Ez a három a város legimpozánsabb épülete.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az eredeti, középkori vár a 13. század első feléből származik és sokáig a Freising-i püspökök székhelye volt. Ma feltételezhető, hogy a Waidhofen-i várat a hozzá tartozó piaccal együtt a Peilsteiner grófok alapították, akik a Freising-i püspök hűbéresei voltak.

A Waidhofen-i vár jelentősége a 13. század második felében folyamatosan nőtt, valószínűleg a növekvő település miatt is. Ez a Freising-i püspök gyakori látogatásaiból is látható, 1264 és 1312 között hét látogatásról maradtak fenn írásos feljegyzések.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Érdekes betekintést nyújt egy középkori vár életébe az a két leltárjegyzék, melyek 1313 és 1316-ból származnak és többek között a következő tételek is szerepelnek rajta: szerszámíjak, nyilak, lándzsák, mellvértek, sisakok, páncél kesztyűk, porszita, medvenyárs, haltartók, nyergek és kantárok a harci lovakra, 6 db vas tál, 46 db kancsó, 4 db serpenyő, 4 db réz tál, palackok vasból, rézből és ónból, egy vas gyertyatartó, összecsukható asztal, püspöki karosszék, 3 asztalterítő, 18 törölköző, ágyzsák, párnák, 2 db éjjeli edény, asztalos szerszámok, fafaragó szerszámok, kötél, üllő, 2 mérleg, egyik bécsi, másik kölni súlyokkal, vas szögek, egy nagy és egy kicsi dobókocka.

Ugyanebből az évtizedből vannak arra utaló nyilvántartások, hogy a várban jelentős pénz mennyiséget és a püspök többszáz iratát őrizték.

A 14. századból fennmaradt feljegyzésekből pedig azt tudhatjuk meg, hogy kik éltek a várban, kikből állt a vár személyzete. Itt lakott a vár védője a családjával, aki a vár hivatalos ügyeit vitte, és igazgatta az uradalmat. Aztán a várnagy a családjával, aki az adókat és a vámokat szedte be. A várban lakott még egy vadász, egy toronyőr, egy kapuőr, és még két őr.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Azt már nem lehet tudni, hogy a 13. századi várból maradt-e fenn valami, a vár jelenlegi falaiban van-e még belőle. Ugyanis a 14. század elején már kezdődött egy kisebb átalakítás, majd a 14. század második felében sor került a vár nagy átépítésére, feltehetően azért, hogy a Freising-i uraság a hivatalos székhelyét a Waidhofen-i kastélyba tehesse át 1365-ben.

Az 1515-ös nagy, városi tűzvész elpusztította a vár mellett a templomot, és az egész felsővárost is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Ezután eljött az ideje a vár jelentősebb átépítésének, és néhány változtatást is eszközöltek. A 15. századtól már Waidhofen várát "kastély"-nak nevezték.

Aztán a történelem kicsit megtépázta a kastélyt, a Freising-i püspökség is hol ide, hol oda tartozott, adósságok fejében bérbe adták a várat, ami nem bizonyult jó ötletnek. 1822-re a vár már olyan rossz állapotban volt, hogy az uradalom intézőjét is át kellett költöztetni a városba. A kápolna állaga is leromlott, és az épület Ybbs felőli falai teljesen instabillá váltak. Aztán 1840-től a sürgős javításokat elvégezték, majd a Schwarzbach fölött kőhidat is építettek.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

1850-től néhány évre a várba költözött a kerületi bíróság és az adóhivatal. De már 1864-től megszűnt az épület hasznosítása és az állami bank magánbefektetőknek adta el a kastélyt. Ezután 11 év alatt négyszer változott a tulajdonos személye: 1864 - Hermann Mayer Löwy Bajorországból, 1865 - a fakereskedő Götz testvérek Straßburgból, majd 1869 - Bécsi Erdészeti Részvénytársaság. És 1875-ben megvásárolta Albert Salomon Anselm Freiherr von Rothschild több más környékbeli uradalommal együtt, ezzel Alsó-Ausztria legnagyobb földbirtokosa lett 31.000 hektár földdel.

A vár neogótikus átépítése 1881-ben kezdődött és kis szünetekkel 1890-ig tartott. 1887-től a Bécsi Városháza építője, Friedrich von Schmidt bécsi építész is részt vett a rekonstrukcióban. Ő tervezte az udvar árkádos folyosóját és az emeletes épületrészt. A kastély belsejét a Rothschildek rangjához illő historikus-romantikus bútorzattal rendezték be. A reprezentációs helyiségek a földszinten kaptak helyet, a privát lakosztályok pedig az emeleten. Emellett helyet kaptak még raktárhelyiségek, gazdálkodási és háztartási helyiségek, valamint az erdészei igazgatóság irodái is. Meg kell még említeni a vár különlegesnek számító sötét kamráját, mert a báró és gyermekei lelkes amatőr fotósok voltak, valamint a szivar szobát az épület tornyában, amit paradox módon "hölgytorony"-nak hívtak.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

1911-ben Albert Rothschild (Európa leggazdagabb embere) halála után fia, Louis Nathaniel Freiherr von Rothschild vette át a vár kezelését. Akkoriban ő volt a Monarchia legbefolyásosabb embere. A vár átvétele után a felső emeletek lakószobáit a francia király, XVI. Lajos stílusában, karakteres fehér bútorokkal rendeztette be.

1938-ban a nemzetiszocialisták Louis Rothschild-et letartóztatták, és roppant nagy váltságdíjat követeltek tőle a szabadon bocsájtásért, majd a várat és az uradalmat kisajátították és állami kezelésbe került. 1943-ban a vár kezelését Waidhofen város vette át.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A II. világháború alatt a déli és a keleti hadtest seregei állomásoztak a várban. A háború vége utáni hetekben a kastélyban súlyos károkat okozott a lakosság fosztogatása, majd a várat több évig a szovjet megszálló csapatok használták, ami végül teljesen elpusztította az eredeti belső enteriőröket. Emellett 1946-ban a torony egy része ledőlt és a főépület tetőzetére hullott.

Végül a vár visszakerült jogos tulajdonosához, Louis Rothschild-hoz, aki azért az ígéretért, hogy átvállalják az ő valamikori szolgáló személyzetének a nyugdíját, az államnak adományozta a kastélyt.

1953 óta rendezik meg itt a Waidhofen-i várban a legkedveltebb kastély-udvari szabadtéri játékokat a Waidhofeni Népszínház szervezésében. Nyáron majdnem az egész udvart elfoglalja a színpad és a nagy nézőtér.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az 1973-74-es iskolai reformok idején itt alapították Ausztria egyetlen erdészeti iskoláját, majd 2002-ben az állam eladta a várat Waidhofen városának turisztikai és kulturális célokra, ekkor az iskolát áthelyezték innen. Azóta ismét a régi "Rothschildschloss" elnevezést használják a várra.

2006 és 2007 között rekord sebességgel újították fel és építették át a várat, melyhez megnyerték Hans Hollein ismert osztrák építészt, aki többek között a bécsi Albertina előtető-szerkezetét is tervezte. A belső tér teljes újragondolásán túl a kastély külsején is történtek változások, melyek Waidhofen lakosságát erősen megosztották. Az üveg és a fém szerkezetek használata valóban merőben ellentétes a történelmi kőfalakkal, mégis ezáltal összekapcsolódik a múlt és a jövő. A 2007-ben befogadott regionális kiállítás által pedig egész Ausztriában nagy figyelmet kapott ez a konfliktus.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az átépítés után azonban a vár több-funkciós lett, most már a kastély helyiségei különböző célokat szolgálnak. Az eredeti tartományi kiállítás átalakult és ma már "5e-Museum" néven fut. A város és a vidék történelme így kézzelfogható lesz a tűz, a föld, a víz, a fa és a fém témák körüljárása révén. De van még a várban könyvtár, városi archívum, esküvői terem, több funkciós rendezvényterem, középkori rendezvényterem és turisztikai iroda is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A Rothschild kastély kétségtelenül legfeltűnőbb része a 14. század második feléből származó, 9 emeletes, 33 méter magas torony, melynek tetején egy csodás, 360 fokos körpanorámát nyújtó kilátóterasz található. És még valami: egy 9 méter magas üvegkocka, mely 2006-ban épült.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A kép a wikipedia-ról származik.)

A vár minden épülete egy festői belső udvar köré csoportosul. Az udvar felől a leglátványosabb épület a középkori lakóépület, melyen neogótikus árkádsor húzódik. Érdekessége, hogy a boltívek a földszinten csúcsosak, az emeleten pedig ívesek.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A fotó a www.schloss-rothschild.at oldalról származik.)

A főépület hatalmas szerkezetét legjobban az Ybbs túlsó partjáról lehet megszemlélni, ahova egy gyalogos híd vezet. A vár fala szinte egybe épült a sziklával, így alulról az épület magassága kb. 5 emelet. 2007-ben egy üveg kilátóteraszt építettek a várfalhoz, mely kinyúlik a folyó fölé.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A fotó a http://www.travelwriticus.com oldalról származik.)

Térjünk akkor rá, hogy mi is van most a várban. Mi ez az 5 elem kiállítás?

Az ősi tanítások szerint a világunk öt alapvető elemből áll. Ezek a föld, a fém, a tűz, a fa és a víz. Ez az öt elem évszázadokon keresztül meghatározta az emberek életét Alsó-Ausztria nyugati szélén, az Eisenwurzen tájegységben. Az Erzberg vasércét olvasztó kohókban, majd kovácsműhelyekben dolgozták fel, ahol általában a víz erejét is munkába fogták. Az erdőkből származott a faszén, ami szintén elengedhetetlen a kovácsműhelyekben. A termékeny föld  pedig az élelmet adta a bányászoknak és a munkásoknak. Ezen áruk felélénkült kereskedelme tette Waidhofen an der Ybbs városát egyre nagyobbá.

Az "5 elem" kiállítás az Eisenwurzen-i emberek életét, mindennapjait, küzdelmeit és örömeit mutatja be ezen öt elem köré csoportosítva.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az első elem a Föld. A Föld mindennek az alapja. A Föld adja az építőanyagokat, az érceket, a Föld tartja az erdőket, hagyja a folyókat folyni, és biztosítja az élelmiszert az embereknek. Waidhofen körül is voltak érclelőhelyek, de azért a leggazdagabb lelőhely Erzberg-ben van. Waidhofen volt viszont az élelmiszerkereskedők központja. A piactéren nagy vásárok voltak, ez virágoztatta fel a várost.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az évszakok váltakozása formálta a városi életet is az eseményekkel és ünnepekkel együtt. A Föld végigköveti az ember életét is a születéstől a házasságon keresztül a temetőig.

A kiállítás nagyon informatív, rengeteg olvasnivaló van a tárolókon, és interaktív is, hiszen magunknak kell megkeresni a látnivalókat fiókokban például.

Az egyik fiókban itt egy iskolai bizonyítvány is, ami csupa egyes! És még ki is állítják! Felháborító!? Nem, dehogy. Ők fordítva osztályoztak, és náluk ez volt a kitűnő bizonyítvány.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

És a gyerekekre is gondoltak interaktivitás terén. Mindenhol van valami megfogni való, valami nyomkodni, tapogatni, megszólaltatni való, valami, amivel játszani lehet. Itt például az erdők bogarai, pillangói adnak feladványt a gyerekeknek.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Aztán átsétálunk a fémek világába. A vas az Eisenwurzen régió névadója. Évszázadokon át volt Eisenwurzen a legfontosabb vas előállító és feldolgozó régió, és Waidhofen volt a fővárosa. Kések, kaszák és az apró vasáru legkülönbözőbb fajtái készültek itt és kerültek árusításra. Az ólomöntő kézműves műhelyek szintén nagyon ismertek voltak Waidhofen környékén.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A vas, a kard a férfiasság szimbóluma is, a fém fegyverek és páncélzatok pedig a város szimbólumai.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A tűz kontrollálása egy nagyon fontos lépés volt az emberi kultúrák és a civilizáció kialakulásában. A következő termek a tűz fontosságát és hasznosságát, de a veszélyeit is bemutatják.

Miután évszázadokon keresztül nyitott kandallók szolgáltatták a fűtést, valamint a fekete konyhákban nyílt tűzön készültek az ételek, a 19. században megjelentek a zárt kályhák, és a füstmentes sparheltek a konyhákban. A vas előállítása és feldolgozása is elképzelhetetlen tűz nélkül, hiszen a kovács és a szénégető is tűz mellett dolgozik. A tűz kulcsfontosságú szerepet tölt be a városokban is: egyrészt a fűtést, másrészt a fényt adja. Az olajlámpáktól, a petróleumlámpáktól és a gyertyáktól még hosszú út vezetett a gázlámpákon át az elektromos világításig.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Másrészt a tűz és a fény a városokban komoly fenyegetést is jelentett, komoly veszélyekkel járt: tűzvészek és háborúk, tűz és fegyverek, mindkettő nagy károkat okozott a településeken.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A víz döntő szerepet játszott Waidhofen fejlődésében. Az Ybbs szállítási útvonalat is kínált, valamint erejét befogták a kovácsok gépeinek meghajtásához. A folyó fölötti hidak összekötötték a városrészeket, a források és kutak pedig központi helyei voltak minden városnak. A vízellátás és elvezetés egy fontos kérdés mind az egészség, mint a higiénia szempontjából. Waidhofen-ben fontos még a víz gyógyító ereje, a gyógyfürdő is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Waidhofen folyója az Ybbs, a Duna jobb oldali mellékfolyója. Mariazell közelében ered és Ybbs an der Donau városka mellett ömlik a Dunába. 138 km hosszú folyó, és útját a kiállítás padlóján is követhetjük városról városra.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az erdők adják Eisenwurzen vagyonát és gazdagságát. A városokat is el kellett látni fával, fűtőanyaggal és építőanyaggal, de ipari nyersanyagnak is használták. Természetesen a fémmegmunkáláshoz is elengedhetetlen volt a fa, de sok más mesterséget űző iparos műhelyében is szükség volt fára, mint például a pék, hentes, szappanfőző, sörfőző, pálinkafőző, üvegműves, tégla gyáros. És vannak mesterségek, akik alapanyagként használják a fát, mint a bodnár, a faesztergályos, az asztalos és a játékkészítő.

Régi játékokból jelentős gyűjteménnyel rendelkeznek, vannak egész érdekes fa-játékok is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A "fás" részen csodálatos, festett bútorokat is bemutatnak.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az 5 elem múzeumban a kiállítási teremben haladva egyre magasabbra megyünk, fel az emeletekre, majd a végén az emeleti árkádsor folyosóján lehet átmenni a toronyhoz.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A torony aljában, mint minden vár "kötelező" tartozéka, kínzókamra van berendezve.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Aztán keskeny lépcsősor vezet fel, a 9 emelet magas toronyba.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Azért út közben még vannak látnivalók. Mint például a befalazott lány. Vajon milyen bűnt kellett elkövetnie, hogy ez lett a sorsa? És vajon ismerték már akkor a palacsintát, ami befér ezen a kis lyukon? :)

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A fenti kilátóteraszról persze fantasztikus kilátás tárul elénk minden irányba. Egyik oldalon a város terül el, a másik oldalon dombok, hegyek magasodnak, lent az Ybbs hömpölyög.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A vár és az 5 elem kiállítás november elejétől április elejéig zárva tart. 2018-ban április 3-án nyitott, azóta szerdától vasárnapig 9 és 16 óra között látogatható.

Belépő jegy árak:

  • felnőtt: 5 Euro
  • kedvezményes: 4 euro
  • gyerek (6-18 év között): 2 Euro
  • családi jegy (2 felnőtt és max. 3 gyerek): 10 Euro

Kedvezményes jegyet válthatnak: nyugdíjasok, diákok és fogyatékkal élők.
NiederösterreichCard-dal egyszer ingyenes a belépés.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az 5 elem múzeumban tárlatvezetés is kérhető, melynek egységes ára 4 Euro (a belépőjegyen felül). A vezetés 10 fő felett indul, 10 főnél kevesebb résztvevő esetén a minimálisan fizetendő díj 30 Euro.

Ha Waidhofen felé jártok tehát, nézzetek be a Rothschild család kastélyába, ahol ma már egy nagyon izgalmas, interaktív kiállítást lehet megnézni, de a város rejt más látnivalókat is... :)

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk a wikipedia oldalairól és a vár hivatalos oldaláról a www.schloss-rothschild.at-ről származnak.

0 Tovább

Ahol neked zenél az Adria - Zadar

Zadar egészen különleges látni- és hallanivalókkal büszkélkedhet, így kiemelkedik a többi csodálatos Adria-parti város közül, és felejthetetlen élményekkel ajándékozza meg a városba látogatókat. Mivel eléggé délen van, már tavasszal is kellemes az idő, de bármikor érdemes felkeresni, mutatom is miért.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Hol található? Horvátországban, Észak-Dalmáciában, az Adriai-tenger partján. Térképen ITT.

Dalmácia történelmi fővárosának is nevezik, nem érdemtelenül. Zadar egy kb. 75 ezer fős nagyváros, jelentős kikötővel, élénk kereskedelemmel. Jugoszláviának iparilag a legfejlettebb városa volt.

Az óváros egy félszigeten helyezkedik el ahova gyaloghídon is kimehetünk. A Zadar híd este a legszebb, amikor ki van világítva és egy fényhidat képez a sötét tengeren. Ha a gyalogos hídon közelítjük meg Zadar, a Városkapun érünk be az óvárosba. Innen, erről az utcáról nyílik a helyi piac is. 

Horvátország Dalmácia Zadar város

A legtöbb műemlék Zadar kb. 500 méter széles és 1 km hosszú, autómentes félszigetén található. Azonban mielőtt belevetjük magunkat az óváros sikátoros utcái, színes házai és történelmi látnivalói közé, érdemes a félszigetet a tengerparti sétányon körbesétálni.

A félsziget város felőli oldalán ugyanis hatalmas hajók sorakoznak, kompok és jachtok vegyesen.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Innen indulnak és ide érkeznek hajók és kompok például az olasz Ancona-ból, és a környező szigetekről. A város felőli kikötőben pedig méretes jachtok parkolnak.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A félsziget végén, a tengerparton mindjárt két nagyon különleges, modern látnivalót is találhatunk.

Az egyik a "Nap köszöntése" nevet viselő "emlékmű". Ez a naprendszerünk méretarányos bemutatása a parti sétányon. A legnagyobb területet természetesen a Nap foglalja el.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A 300 db többrétegű üveglap alatt napelemek vannak elhelyezve, melyek évente 46 500 kWh energiát termelnek, így nemcsak ezt a látványosságot, hanem Zadar egy részét is ellátják olcsó és környezetbarát energiával.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Az emlékművet Nikola Basic építész alkotta 2008-ban. A nap egy 22 méter átmérőjű kör, a többi bolygó hozzá képest elég kicsi.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A méretarányosság miatt a bolygók sora hosszan elnyúlik a tengerparti sétányon, és nappal is érdekes látnivaló, de az igazi varázslat csak naplemente után kezdődik.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A hatalmas Nap üveglapjai alatt található 10 ezer lámpa sötétedés után érdekes fényjátékot produkál. Színes égők villannak fel, váltogatva a színeiket, és változatos minták rajzolódnak a talpunk alá. A színek és a fények folyamatosan mozgásban vannak, kár, hogy ezt egy fotó nem tudja visszaadni, ott a helyszínen sokkal izgalmasabb és látványosabb az egész.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A napelemes látnivaló mellett pedig egy másik különlegesség, egy hallgatnivaló is akad. Ez pedig a tengeri orgona. Nehéz fotókon bemutatni egy zenélő szerkezetet, amit leginkább hallani kellene, de megpróbálom. :)

Horvátország Dalmácia Zadar város

Ezt az építészeti különlegességet is Nikola Basic tervezte és 2005 óta hallgathatjuk a tenger zenéjét. A tengeri orgona a köveken megtörő hullámok következtében véletlenszerűen, mégis harmonikusan szólal meg. 35 síp lett elhelyezve a lépcsősor alatt, ezeken szólal meg a hullámok hangja hét különböző hangszinten, öt mélységben G és C6 között.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A tengeri orgona lépcsői mára Zadar egyik legfőbb találkahelyévé váltak, itt található az egyik leghangulatosabb hely a város kivételes naplementéjének élvezéséhez is.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Felejthetetlen élmény hallgatni az orgonát, közben nézni az elhaladó hajókat és a naplementét. Állítólag Alfred Hitchcock kijelentette, hogy Zadarban szebb naplementét látott mint Kaliforniában valaha is. Hát az biztos, hogy tényleg kivételes itt a naplemente, nem olyan mint máshol.

Horvátország Dalmácia Zadar város

És ahogy lemegy a nap, felgyúlnak a város fényei, még hangulatosabbá téve a tereket, utcákat. A kövekből sugárzik a meleg, de a tenger felől mindig jön egy kis hűs szellő, így este már kellemes a séta a belvárosban is.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Zadar területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A kőkorszakból is vannak leletek. Az illírek előtt ezen a helyen egy mediterrán népcsoport élt, akik az óindoeurópai nyelvet beszélték, és akiket jadernek vagy jadrának hívtak.

A tengerparti sétányon szállodák és éttermek sora várja a vendégeket.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Már a középkor elején erős várfalak és bástyák vették körül. Igazi vízi erődítménnyé a velencei időkben vált. Zadar volt a Velencei Köztársaság legnagyobb erődítménye.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A várfalak nagy részét a középkorban húzták fel, majd amikor Velencei Köztársaság elfoglalta Zadart továbbépítették. Igazi erődítménnyé akkor vált, amikor a XVI. században a törökök megtámadták Zadart és könyörtelen csapást mértek a városra. Zadar védelme azonban annyira erősre sikeredett, hogy nem sikerült elfoglalniuk.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Eredetileg egy széles árok húzódott a várfal előtt. A városba fahídon keresztül lehetett bejutni. Zadarba nyolc kisebb-nagyobb kapu vezetett be. Mára csak néhány kapu maradt meg, a teljes várfal nagy része megsemmisült.

A Szárazföldi kapu avagy Városkapu római alapokra épült. Az eredeti római Városkapu súlyosan megsérült, ezért 1543-ban Michele Sanmicheli olasz építész újratervezte, majd újjáépítették. A kapu ékkövén Szent Kreseván látható (Zadar védőszentje), majd felette a velencei uralomra utaló szárnyas oroszlán jelképe. A diadalív formájú kapu az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt műemlék egész Dalmáciában.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Az Öt kút tere a Szárazföldi kapu és a városi park között található. A XVI. századig egy hatalmas árok volt a kutak helyén. Miután a velenceiek elfoglalták Zadart és megindultak a törökök, hogy az Oszmán Birodalom részévé tegyék a várost, gyors építkezésbe kezdtek. Hatalmas várfalakat és őrtornyokat építettek. Miután felhúzták a várfalakat rájöttek, hogy a város ivóvíz nélkül maradt, mivel a kutak a várfalon kívül maradtak. Hogy ne maradjanak ivóvíz nélkül a zadariak, a kutak elé óriási víznyelő tárnákat és vízvezetékrendszert építettek. A most látható teret a XIX. században az osztrákok alakították ki.

A várfalnál egy nagy ötszögletű tornyot látunk. Ez a Kapitány torony. Nevét természetesen arról kapta, hogy Zadar kapitánya a közelben lakott és innen irányította a város működését. Eredetileg tíz ilyen magas, ötszögletű torony volt Zadarban. Ezeket is a török elleni védekezés idején építették a velenceiek. Az eredeti tíz toronyból, ez az egyetlen maradt meg épségben. A Kapitány torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Zadar óvárosára. Ma különböző kiállításoknak ad helyet.

Horvátország Dalmácia Zadar város

(A kép a viriinfo.hu oldalról származik.)

A különleges kinézetű Szent Donát templom Zadar jelképe. A Szent Donát templom a kora-román kor legértékesebb műemléke Horvátországban. A XI. században épült, 27 méter magas és 22 méter széles. Eredetileg Szentháromság templom néven tartották számon.

Már maga a körkörös elrendezésű alaprajza is a bizánci korra emlékeztet. A templom különlegessége, hogy míg a bizánci építészetet alapvetően a díszes, színes formavilág jellemzi, a Szent Donát templom külső homlokzata igazodik a helyi horvát építészethez. Színes homlokzat helyett nyers, dalmát kőfalakat láthatunk.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A XV. században keresztelték át Szent Donát templomra. A XVIII. században építették át utoljára. Ekkor kerültek kialakításra az első emeleti ablaknyílások.

Istentiszteleteket ma már nem nagyon tartanak itt, de kiváló akusztikája miatt a "Szent Donát zenei esték" című programsorozat legfontosabb helyszíne. 

Horvátország Dalmácia Zadar város

Érdekesség még, hogy a Szent Donát templom és a Zadari katedrális harangtornya úgy néz ki a fotókon, mintha egymáshoz tartoznának. Ezzel ellentétben a Szent Donát templomnak nincs harangtornya, az a torony a Szent Anasztázia katedrálishoz tartozik. Egyébként is, ha lenne harangtornya a Szent Donát templomnak az román – vagyis zömök – stílusú lenne.

A köznyelv csak Zadar katedrálisának nevezi a Szent Anasztázia katedrálist. Még Szent Donát püspök kezdte el az építését, de csak a XII. századra készült el. A harangtorony viszont a XIX. század végén épült. Szent Anasztázia szarkofágja a mai napi megtalálható az oltár északi apszisában.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Habár igen közel van ide a Vatikán, mégis csak két pápa jutott el a Szent Anasztázia katedrálisba. Elsőként III. Sándor pápa járt itt 1177-ben, majd II. János Pál 2003-ban. Minkét pápa megáldotta Szent Anasztázia sírját.

A Szt. Donát templom előtti Forum az Adria egyik legszebben feltárt római főtere, és az Adria keleti részének legnagyobb fóruma. Augustus császár idejéből, Kr. e. 1- Kr. u. 3. századból maradt fenn. A II. Világháború pusztítása utáni helyreállítás folyamán tárták fel teljes egészében. Az eredetileg 90 m hosszú, és 45 m széles fórum három oldalát korábban márvány oszlopsor szegélyezte. Ma a Fórumból már nem sok látszik. Egy megmaradt oszlopa a középkorban pellengér volt, ahol a piti bűnözőket szégyenítették meg. A fórumon még felfedezhetjük az egykori római középületek alapjait, az eredeti járda részleteit

Horvátország Dalmácia Zadar város

(A fotó az utazas-nyaralas.info oldalról származik.)

A Népek tere a zadari élet központja a középkortól kezdve napjainkig. Ide fut be a Tengeri kapu, s az innen induló Főutcán keresztül érjük el Zadar látnivalóit. Ha északra indulunk a Szent Donát templomhoz érünk, délre az Öt kút terét találjuk, nyugatra pedig az egyetem épületét. A tér legfontosabb épületei az Óratorony, a Loggia és a Városháza.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A híres tengeri kaput Michele Sanmichele építette 1560-ban, munkájához római alapokat is felhasznált, melyek ma is láthatók a kapuban. A kapu Zadar kikötőjéhez vezet. A tengeri kapu tenger felőli oldalán Velence címerének domborművét találhatjuk.

Horvátország Dalmácia Zadar város

De visszaugrunk kicsit a történelemhez is: Az i. e. 2. század közepén a zárai területet a rómaiak foglalták el, és i. e. 48-ban megalapította Julia Jader kolóniát, amit katonai állomáshelyként használtak. Jaderben 5 partmenti és valamivel több keresztutca volt, amelyet geometriai alapon alakítottak ki. A nyugati részen állt a főtér, a római fórum.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A várost az 5. században számost barbár támadás érte, és a keleti gótok uralma alá került. Ebben az időszakban elszegényedett, emiatt a város rommá vált. A városban a 4. és 6. század között elterjedt a kereszténység, a 6. századra már püspöke is volt. Új központot is kialakítottak a fórumtól északra, ahol egy bazilikát építettek. 537-ben a Bizánci Birodalom része lett. A 7. században szlávok és avarok telepedtek le a környékre. Ebben az időszakban Zára újra megerősödött és 1918-ig a „Dalmácia fővárosa” címet viselte. 

Horvátország Dalmácia Zadar város

A középkori Zadart Velence hosszú éveken át ostromolta. A Horvát Királyság megalakulásával erőteljes politikai nyomás volt a helyi horvátok részéről, hogy átvegyék a város vezetését. A 10. században a város neve már horvát alakban szerepelt, amely igazolta, hogy a város összes fontosabb pozícióját horvátok foglalták el. A zadariak a Madius arisztokrata család vezetésével elszakadtak Bizánctól. 1069-ben IV. Krešimir horvát király saját királyságához csatolta a várost, majd a horvát királyok kihalásával 1105-ben Kálmán király hadjárata során katonai beavatkozás nélkül kiegyezett a várossal, amely elismerte a magyar király uralmát és a magyar uralkodó politikai központjává vált. Kálmán ezután ünnepélyesen bevonult a városba, majd adományokat és ajándékokat osztott. Kálmán látogatásának emlékét őrzi a Kálmán által építtetett zárai Szűz Mária monostor harangtornyán mai napig látható latin felirat.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Miután Könyves Kálmán elhunyt, 1116-ban Velence elfoglalta Zadart. És innentől komoly harcok dúltak a város birtoklásáért a Velencei Birodalom és a magyar uralkodók között. 

A város számára előnyösebb volt lazább magyar uralom a szigorú és kereskedelmi vetélytársnak számító Velencével szemben, így a 12. század végén, majd a 13. és a 14. század során is többször fellázadtak a velencei uralom ellen. Amikor III. Béla 1181-ben újra a magyar korona befolyása alá hajtotta Zárát, egy ilyen városi lázadás támogatását élvezte. Velence hamarosan megpróbálta visszaszerezni a várost, ám 1193-ban nem járt sikerrel, egészen a negyedik keresztes hadjáratig. 1202. november 24-én keresztes seregek foglalták el a várat. A pápa kiátkozott mindenkit, aki a kétes ostromban részt vett. II. András 1217-ben keresztes hadjáratot vezetett, és azért, hogy a velenceiek átszállítsák a Szentföldre őt és seregét, lemondott Zárára vonatkozó igényeiről. Amikor IV. Béla a tatárjárás elől menekülve Dalmáciába jutott 1242-ben, a zárai polgárok a király jelenlétét kihasználva újra fellázadtak a velencei hatalom ellen, és időlegesen újra magyar befolyás alá került a város. 1243. júniusban Velence ismét elfoglalta Zárát, majd 1244-ben békét kötött a magyar uralkodó és Velence, amelynek következményeként a 13. század során nem történt változás a város feletti uralomban. Zadar 1313-ban ismét Velencéhez pártolt. 1345-ben újra a magyar királynak hódolt, de 1346. július 1-jén, Nagy Lajos csatavesztése után ismét Velencéé lett. 1357 áprilisában brentai győzelme után újra Nagy Lajos uralma alá került, amit az 1358-as zárai béke szentesített.

Remélem tudtátok követni... :)

Horvátország Dalmácia Zadar város

1396-ban megalapították a város egyetemét a domonkos-rendiek.

1403. augusztus 5-én itt koronázták magyar királlyá a trónkövetelő Nápolyi Lászlót. Aztán 1409. július 9-én Nápolyi László eladta a várost 100 000 dukátért Velencének és évszázadokig velencei kézen is maradt.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A 16. és 17. században a törökök sokszor ostromolták a várost, ezért a városfalat megerősítették. Ekkor építették fel az új erődöt és az új elővárost. 40 éven át Zárának volt a Velencei Köztársaságban a legnagyobb erődrendszere: várárok, bástya, csatorna.

1797-től a Habsburg Birodalom része lett 8 évig, majd Napóleon kapta meg Velencével, Isztriával együtt. A francia uralom 1806. februárjától 1813. decemberéig tartott. Ebben a rövid időszakban számos reformot hajtottak végre. Újraalapították a helyi egyetemet, amelyen orvostudományi szakok voltak. 1806. májusában adtak ki először horvát nyelven Zárában újságot, ennek címe Kraljski Dalmatin, azaz Királyi Dalmát volt.

Horvátország Dalmácia Zadar város

1813-ban az osztrák és angol csapatok megtámadták Napóleont és december 7-én az osztrákok bevonultak Zárába. Az osztrák uralom 1918-ig tartott. A dalmát szábor is ebben a városban székelt.

A városban 1816-ban gimnáziumot alapítottak, megalapították a Nemzeti Múzeumot (1832), befejezték a Zágráb-Zára utat (1833) és kiépítették az első modern vízvezetéket (1838).

1894 szilveszterén kigyúltak a városban az elektromos lámpák. Horvátországban ez volt az első ilyen rendszer.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Az első világháború végéig a város az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1920-ban a rapallói egyezmény értelmében az Olasz Királysághoz került. 1921-ben szabad kikötői jogot kapott. A város fejlődése megindult a számos olasz és horvát bevándorlóval.

A II. Világháború idején, 1943 és 1945 között a város 80 százaléka bombatámadások áldozata lett. A világháború végén 6 ezer lakója maradt. Az olaszok kivándoroltak az anyaországba, azonban sok horvát is követte őket.

1947-ben a város Jugoszláviához került.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A jugoszláv polgárháború elején a szerbek Zadar környékén teremtettek maguknak tengeri összeköttetést, ezt a horvátok 1995-ben a „Olajbogyó” (Maslenica) hadműveletben számolták fel végleg. A polgárháború óta a város Horvátországé.

A történelem viharai során rengeteg népcsoport milliónyi lába koptatta ilyen fényesre ezeket a köveket. (Ezért városnézéshez válasszunk kényelmes és nem csúszós lábbelit. A magassarkút inkább tartogassuk máskorra.)

Horvátország Dalmácia Zadar város

A Kalelarga, vagyis Široka ulica Zadar sétálóutcája. A Népek terétől indul és a Fórumig tart. A II. Világháborúban szinte teljesen megsemmisült a főutca és az épületei. Mára helyreállították a sérült épületeket. Sok épületet eredeti középkori jellegében sikerült helyreállítani, míg mások modern stílusban épültek fel. (A felújításkor használt modern stílus ma már kissé szocreálosnak tűnhet.) A Kalelarga nagyon kedvelt a zadariak körében is. Megannyi üzlet és kávézó található a sétálóutcán és a helyi rendezvények, felvonulások is kivétel nélkül érintik.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Érdemes betérni az éttermek egyikébe, hiszen mind az olasz, mind a horvát konyha jelen van a városban. Kiváló tésztákat ehetünk, de a tenger gyümölcsei is frissen kerülnek az asztalra.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A város környékén öt csodás nemzeti park is található, melyek kiváló kirándulási célpontok lehetnek. A Zadar környéki településeknek fantasztikus tengerpartja van: tagoltságának köszönhetően a partszakaszon kb. 200 szigetet, öblöket, és szorosokat találhatunk. A szigetek között pedig izgalmas, és nagy élményt nyújtó hajós körutazást is tehetünk.

Például akár üveg fenekű hajóval is.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Zadar strandjai kavicsosak, néhol betonosak, és "természetesen" kristálytiszták. A város strandjai az óvárostól északra terülnek el, az egyik legjobb strand a Bamboo Beach Club.

De ha igazán jó strandokat szeretnénk, akkor pár kilométerrel arrébb kell autóznunk. Zadartól kb. 16 km-re, Zaton településen található egy csodálatos homokos-kavicsos rendkívül jól felszerelt, szórakozási és sportolási lehetőségeket kínáló, kék zászlós strand, mely a vízben és a parton is izgalmas szórakozási lehetőséget kínál. A strand hossza 1,5 km, egy lagúnában található, lassan mélyülő, kisgyermekes családok számára is ideális. Továbbá a Zatontól pár km-re található Nin számos homokos strandot kínál, valamint Sukosanban is remek strandok vannak.

Horvátország Dalmácia Zadar város

És persze van élet az óvároson túl is. Zadar egyik újabb attrakciója, egy világszerte szinte egyedülálló múzeum, az ősi üvegmúzeum (Muzej antickog stakla), a városfalon kívül, egy 19. századi palotában található. A római üvegek Olaszországon kívüli egyik legnagyobb kollekcióját tartalmazza. Lenyűgöző és érdekes gyűjtemény, több mint 2000 üveggel Kr. e. 1. századtól a 15. századig. A múzeumban az üveg készítésével is megismerkedhetünk élőben, a múzeum boltjában egyedi szuvenírek szerezhetők be.

Szokatlan és rendkívüli látnivaló az Illúziók múzeuma. Ebben az érdekes múzeumban optikai csalódásokat, és egyéb különleges illúziókat megtapasztalva lepődhetünk meg. Itt semmi sem az, aminek elsőre látszik. Felnőtteknek, és gyerekeknek is nagy élményt nyújtó, szórakoztató, érdekes és vicces, egyedülálló múzeum, érdemes megnézni.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Tehát Zadar egy nem mindennapi város, hangulatos óvárossal és érdekes látnivalókkal. Ha Dalmácia felé jártok, ne hagyjátok ki Zadart, érdemes bemenni akár egy napra is, de persze több napot is megér. Tervezzük hát a nyarat, és ne hagyjuk ki Zadart sem.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Zadartól nem messze találhatjuk a Krka Nemzeti Parkot, ahol a nagy vízesés mellett fürödni is lehet. De gyönyörű városokat találhatunk Horvátországban az Isztriai félszigeten is, mint pl. Rovinj, ami egy kis ékszerdoboz, Porec, ahol bizánci mozaikokat is megcsodálhatunk és Pula, ahol egy kisebb római kori colosseum is van. És az Isztria szlovéniai ékköve Piran.

Horvátország Dalmácia Zadar város

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.  

Az információk egy része a wikipedia-ról, az utazas-nyaralas.info és a horvatorszaginfo.hu oldalakról származik.

0 Tovább

A jó cseh sör városa kihagyhatatlan ékszerdoboz - Ceske Budejovice

Dél-Csehország legnagyobb városa České Budějovice, melyen sokan keresztülmennek különböző más látványosságokhoz sietve. Pedig ha tudná az a sok ember, hogy milyen ékszerdobozka bújik meg a nagy, unalmas, beton ipari városnak látszó település szívében, biztosan sokkal többen megállnának itt is. Remek kiindulópontja lehet Dél-Csehország megismerésének, de magában is megérdemel pár napot ez a város. Mutatom miért!

Csehország város Ceske Budejovice

Hol található? Csehország déli részén, közel az osztrák határhoz, Linz és Prága között. Térképen ITT.

Persze Ceske Budejovice nagy város, majdnem százezer lakossal, panelrengeteggel és ipari létesítményekkel. Aki csak átmegy rajta mert éppen Cesky Krumlovba, vagy Prága felé igyekszik, csak ennyit lát.

Csehország város Ceske Budejovice

Én is többször átmentem már így rajta, és megállapítottam, hogy ez biztosan egy jó nagy ipari város nagy forgalommal, trolival és hatalmas lakótelepekkel. De ne ítéljünk elsőre! Ez a város kívülről ronda nem túl szép, de belülről nagyon finom! :)

Ceske Budejovice megőrizte történelmi jellegzetességeit az évszázadok során, ezzel párhuzamosan azonban modern regionális központtá is tudott fejlődni.

Csehország város Ceske Budejovice

A Moldva és a Maltsch folyó találkozása melletti területet választotta II. Přemysl Ottokar 1265-ben egy királyi város megalapítására, mellyel hatalmát kívánta megerősíteni Dél-Csehországban a Rosenberg hercegekkel szemben.  

A két folyó az óváros mellett válik eggyé.

Csehország város Ceske Budejovice

A várost a Felső-Ausztriából és Bohémiából származó kézművesek és kereskedők hamar benépesítették, és a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében lévő kedvező fekvésének és a kivetett vámoknak köszönhetően gazdaságilag gyorsan fejlődött.

Csehország város Ceske Budejovice

Az 1300-as években kezdődött a település legfontosabb épületeinek építése: a templom és domonkos kolostor kerengővel, valamint a szomszédos "sóhivatal". A város a korona iránti hűsége jutalmául kiváltságokat kapott, majd a 13. század végén, 14. század elején újabb két templom épült, valamint a várost fallal vették körül.

Ceske Budejovice-ben is megfigyelhető az a jellegzetes építészeti stílus (mint pl. Telc-ben), hogy az alul árkádos házak legfelső szintje már csak egy ál-emelet, csak olyan, mintha...

Csehország város Ceske Budejovice

A 15. században a huszita forradalom söpört végig Dél-Csehországon – kivéve egy települést, Ceske Budejovicét, ami nagyrészt német katolikus lakossága révén feltétel nélkül hű maradt a királyhoz. Ez a hűség meghozta jutalmát, a város 4000 lakosával az ország egyik leggazdagabb és legjelentősebb városa lett. Ahogy a jómód egyre nőtt, a régi gótikus épületek lassacskán reneszánsz külsőt öltöttek az új divat szerint. Ekkor épült az új Városháza és a piac, a város számos új épülettel gazdagodott.

Csehország város Ceske Budejovice

A 16. század újabb hatalmas gazdasági növekedést hozott az ezüstnek köszönhetően. 1550-ben indult az első hajó 125 dézsa sóval a városból Prágába a Moldván. 1560-ban a mészárszék mellett fogadó is nyílt az átutazó vendégeknek. 1569-ben saját pénzverdét létesítettek Budweis-ben, ahol a Rudolfstadt városka mellett bányászott ezüstöt dolgozták fel.

Csehország város Ceske Budejovice

A város a harmincéves háború alatt is hű maradt a királyhoz, ezért sokat szenvedett. Az akkori erődítmények a várost stratégiailag fontos erőddé tették, 1631-ben a cseh koronázó ékszereket is itt őrizték a Szent Miklós templomban. Többször a legmagasabb tisztségviselők is a Budweis erődbe menekültek. De míg a háború nem tett nagy kárt a város épületeiben, 1641 júliusában egy hatalmas tűzvész a városnak majdnem a felét, 226 házat elpusztított. A háború után, 1648-ban kezdődött a város leghosszabb újjáépítése, mely több évtizedig tartott. A városi templom javára kolduló zarándoklatokat tartottak Ausztriába és Bohémiába, melyek során sok pénz és tárgyi adomány összejött. Például a Schlägl-i apátság főapátja 47 060 kis üvegdarabot adományozott a templom üvegablakainak felújításához.

Csehország város Ceske Budejovice

A barokk korszak jelentősen megváltoztatta Budweis arculatát, több vallási épülettel is gazdagította.

Csehország város Ceske Budejovice

Mária Terézia, majd II. József reformjai a 18. században a várost a környék székhelyévé tették. Ceske Budejovice további kulturális jelentőségét növelte az 1762-ben megalapított piarista rend. A piaristák egy latin oktatási nyelvű gimnáziumot is létre hoztak, ami Dél-Csehország tehetséges ifjainak képzési központjává vált. Ugyanebben az időben hozták létre a város színházát is.

Csehország város Ceske Budejovice

A 19. századi polgárosodás ismét fellendülést hozott a városnak. 1841-ben 13 907 lakója volt a városnak és a hozzá tartozó településeknek összesen. Az uralkodó nyelv a német volt, de sokan voltak, főleg a városban, akik mind németül, mind csehül beszéltek.

A folyóparton álló valamikori sóhivatal ma már szállodaként működik.

Csehország város Ceske Budejovice

Nagy siker volt a Franz Anton von Gerstner által tervezett lóvasút Linz és Ceske Budejovice között, melyet 1825 és 1832 között építettek meg. Modernizálták és racionalizálták a hajóközlekedést is a Moldván Prága felé. Így mind Bécs, mind Prága irányába megnőtt az áruforgalom, aminek következtében nőtt az ipar és a kereskedelem jelentősége.

Csehország város Ceske Budejovice

1847-ben helyezték át cégüket Joseph Hardtmuth építész fiai a Bécs melletti Asparnból Budweisbe, amikor a közelben, Mugrauban grafitot találtak, és létrejött a máig üzemelő Koh-i-Noor Hardtmuth cég, mely ceruzákat és kerámia termékeket gyárt. Ez lett a város első gyára, melyben akkor 2000 munkás dolgozott.

Csehország város Ceske Budejovice

(A kép a www.nemcsakpraga.blogspot.com oldalról származik.)

1890-ig a város németajkú volt, német szigetként maradt meg az egyébként cseh anyanyelvű területen. Ezután a csehek tömeges betelepülésével a cseh nyelvű lakosság megszerezte a többséget, de még 1918 után, Csehszlovákia megalakulása után is a polgármesterek németül beszélő személyek voltak. Azonban az 1930-as népszámlálás adatai szerint akkor már a város lakosságának csak 14 %-a volt német ajkú.

Csehország város Ceske Budejovice

A Ceske Budejovice-i Dél-Csehországi Múzeum Bohémia egyik legfontosabb kulturális intézménye. 1877-ben alapították az egyik legrégebbi regionális múzeumként, és először a mai városháza épületében működött. Az első gyűjtemények a város polgárainak adományaiból származtak. Kicsit később pedig megépült a neoreneszánsz stílusú múzeumépület, melyet 1903-ban nyitottak meg a nagyközönség számára. Ma számos, különleges állandó és időszaki kiállításnak ad otthon. A belépő 80 Korona.

Csehország város Ceske Budejovice

1939-ben Budweis városát a német Wehrmacht megszállta, és a Cseh-Morva Protektorátus részévé tette. 1945 után újra Csehszlovákia része lett, a német lakosság nagy részét pedig Ausztriába és Bajorországba telepítették át. 

A város továbbra is Dél-Csehország kulturális és gazdasági központja maradt. Majd 1991 óta a České Budějovice Dél-Csehországi Egyetem székhelye, 2000 óta pedig a Dél-Csehország közigazgatási központja lett.

Csehország város Ceske Budejovice

(Az egyetem fotója az egyetem holnapjáról származik: www.jcu.cz)

Ceske Budejovice II. Ottokárról elnevezett főtere az egyik legnagyobb az országban és Európában. A területe 1,7 hektár, oldalainak hossza kb. 133 × 133 méter.

Csehország város Ceske Budejovice

És hogy miért lett ekkora? Ceske Budejovice a Bécs és Prága között húzódó kereskedelmi útvonal mentén fekszik, ahol a középkorban hatalmas vásárokat tartottak.

A tér szélein 1265 körül mértek ki 8 méter szélességű parcellákat polgári házak építéséhez. Majd hamarosan létrehoztak a téren egy kutat és egy kivégző helyet is.

Csehország város Ceske Budejovice

A főtéren több tucat gyönyörű reneszánsz épületet találunk, ezek nagy része a 16. században épült. A teret összesen 48 db ház veszi körül.

A tér közepén az 1720-as években épült Sámson szökőkutat láthatjuk, mely a város egyik jelképe is.

Csehország város Ceske Budejovice

A téren a szökőkút közelében van egy szabálytalan formájú kő, ami a régi akasztófa helyét jelöli. Állítólag, ha valaki az esti sörözésből hazafelé tartván, éjfél után a kőre rálép, aznap már nem talál haza. (Ez persze valóban előfordulhat, de valószínűbb, hogy nem is annyira a kő miatt, mint inkább az elfogyasztott alkoholos italok miatt...) Azért, biztos ami biztos, nem mertem rálépni. :)

Csehország város Ceske Budejovice

A tér érdekessége még, hogy 1915 és 1991 között, tehát 76 év alatt hétszer nevezték át. Volt Ferenc József császár tér, majd Szabadság tér, Masaryk és Žižkov tér, és a végén 1991. január 1. óta Přemysla Otakara II., azaz II. Ottokár tér.

Csehország város Ceske Budejovice

A tér egyik kiemelkedő épülete a városháza, mely egy gyönyörű 1727 és 1730 között (át)épült barokk épület. Persze a történelme sokkal régebbre nyúlik vissza.

Csehország város Ceske Budejovice

Biskupská és Radniční utca sarkán lévő eredeti helyről a városi irodát az úgynevezett Knollova-házba helyezték át 1417-1433 között, amelyhez a Terczebuchov-ház kapcsolódott a 15. század végén, majd a két épületet összekötötték és többször átépítették. Az 1641-ben és 1655-ben történt tűzvészek alatt az épület súlyos károkat szenvedett, miután a 18. században építették újjá Anton Erhard Martinelli építész tervei alapján barokk stílusban.

Csehország város Ceske Budejovice

A városháza épületének három tornya van. A középső legnagyobb óratoronyban harangjáték is van, összesen 16 db haranggal, melyek 8 - 60 kg súlyúak. A harangjáték összesen 80 dalt tud lejátszani, melyeket a napszakoktól, évszakoktól, illetve eseményektől függően állítanak be.

A homlokzaton a négy polgári erény szobra látható: a Bölcsesség, a Szorgalom, a Bátorság és az Igazságosság.

Csehország város Ceske Budejovice

Jelentős műalkotások vannak az épületben is, mint pl. az ünnepi terem freskója, illetve Josef Dietrich barokk szobrászművész eredeti szobrai.

Az épületnek két főbejárata van. Az egyiket főként esküvőkön és protokoll eseményeken használják, ezen keresztül közvetlenül a díszterembe juthatunk, a másik az udvaron keresztül az önkormányzat hivatalos irodához vezet.

Csehország város Ceske Budejovice

És ha hihetünk a wikipedia oldalnak, akkor a városháza tetején (?) méhkaptárak is vannak, melyek mézét a hivatalos látogatások reprezentatív ajándékaként hasznosítják.

Csehország város Ceske Budejovice

A Cerná vez a város szinte valamennyi pontjáról látható. A 16. században épült Fekete torony a város egyik jelképe. A főtér mellett áll, a Szent Miklós templom nyugati homlokzatánál. A templom harangtornyául is szolgál. A 72 méter magas toronyból csodás kilátás nyílik a városra és az egész környékre.

Csehország város Ceske Budejovice

A torony 1549 és 1577 között épült. 1606-ban építették bele az első toronyórát.

A bejárat fölött és az ajtón is a dátum 1553. Alul kő-csigalépcsővel indul a felfelé vezető út.

Csehország város Ceske Budejovice

A négyzet alapú torony 9 emelet magas, a 6. és a 7. emeletnél harangok vannak felszerelve, melyekből a legnehezebb 3,5 tonna.

A fotón a bal oldali harang neve Budvar, 1100 kg, 1995-ben készült és F hangon szól, a jobb oldali Marta, 1742 kg, 1723-ban készült és Cisz hangon szól.

Csehország város Ceske Budejovice

1723-ból még két harang van a toronyban, Bumerin 3429 kg és A hangon szól, valamint Oktáva, a 434 kg-os csöppség. De Maria még régebbi, 1684-ben készült, 163 kg és E hangon szól.

Az alsó kőlépcső után a torony belsejében már fa lépcsők vannak. Bizony kihívás felmenni rajtuk és nem csak erőnlétileg, hanem tériszonyilag is.

Csehország város Ceske Budejovice

Aki szeretne felmenni a kilátóba, 225 lépcsőfokot kell annak megmásznia.

Csehország város Ceske Budejovice

A torony egyszerre szolgált harang- és tűztoronyként; sőt, egy család (illetve több) egészen az 1950-es évekig élt a torony legfelső részén. A tornyot nem túl romantikus okokból hívják feketének: a 19. században a kosztól lett fekete a színe (azóta lemosták).

Belül is szép a torony, és nagy tájékoztató táblákon olvashatunk is az építéséről, a történetéről.

Csehország város Ceske Budejovice

Például a toronyóráról, amit Ludvik Hainz, a valamikor prágai óragyártó 1891-ben épített be a korábbi, öreg óra helyére. Az órát három súly működtette egészen a hatvanas évekig, amikor elektromosra cserélték a szerkezetét. Az óra minden negyed órát jelez, majd egészkor annyit kongat, ahány óra van. Az óra számlapja a piactér felőli oldalon a holdfázisokat is mutatja.

Csehország város Ceske Budejovice

A Fekete-toronyhoz több mítosz és legenda is kapcsolódik. Az egyik, hogy a harangozó lusta volt minden alkalommal felmászni a toronyba, hogy meghúzza a harangot, amikor valaki meghalt a városban, ezért egy csontvázat ültetett a toronyba, attól kezdve az kongatta meg a harangokat. A legenda úgy tartja, a csontváz ma is ott van, de csak a gyermekek képesek meglátni.

Csehország város Ceske Budejovice

A Fekete tornyon mászó légyről nem sikerült kideríteni, hogy hogyan került oda, de ha tudja valaki, kérem írja meg kommentben.

A torony április 1. és október 31. között hétfői napok kivételével látogatható 10 és 18 óra között. Nyáron, júliusban és augusztusban hétfőn is nyitva. A jegypénztár fent található, ahol képeslapokat, hűtőmágneseket és ajándéktárgyakat is vásárolhatunk. A belépő felnőtteknek 30 Korona, gyerekeknek 20.

Csehország város Ceske Budejovice

A sóház 1531-ben épült és ma védett műemlék. Az épület eredetileg a város magtárának épült, majd lőpor-tárnak használták, később szolgált sóházként. Ma egy motorkerékpár múzeum található benne.

Csehország város Ceske Budejovice

A homlokzaton három, a hátsó falon egy kőből faragott arcot láthatunk. A legenda szerint tolvajokról mintázták őket, akiket a templomban kaptak rajta, fejüket vették, majd kifüggesztették a fejüket a Sóház falára.

Csehország város Ceske Budejovice

A főtérrel párhuzamos Cseh utcában szebbnél szebb gótikus és reneszánsz árkádos házakat láthatunk. Ebben az utcában nagyrészt cseh mesteremberek (szabó, cipész, kovács) laktak, amikor a városnak még vegyes cseh-német lakossága volt.

Csehország város Ceske Budejovice

A 13. századi Szent Miklós templomot 1649-ben építették át, katedrálisi rangot 1784-ben kapott. Történelmi szempontból országos jelentősége volt, hiszen a római katolikus vallás bástyájaként töltött be fontos szerepet a huszita felkelés idején.

Csehország város Ceske Budejovice

A templomot nem csak kívülről érdemes megnézni, fényűző barokk belső tere még inkább hirdeti nagyságát.

Csehország város Ceske Budejovice

A templom előtt le is fotóztam, de Csehországban több helyen is nagyon jellemző a kockakő mindenhol. Úttesten macskakő és a nagyobb négyzetes változata, a járdákon pedig apróbb kockakövek. Nagyon szép, nagyon látványos és nagyon kreatív, de igazi "magassarkú gyilkos" burkolat. Ezért én a csehországi városokba látogató hölgyeknek javaslom a lapos sarkú topánka viselését, akár Prágába mennek, akár más városokba. 

Csehország város Ceske Budejovice

Ceske Budejovice-ben több kerékpárút is találkozik. A Moldva mentén jól kitáblázott kerékpárutakat is találhatunk.

Csehország város Ceske Budejovice

A város a Moldva és a Malše folyó találkozásánál fekszik. A két folyó a belváros mellett egyesül. Balról a keskenyebb Malše, jobbról a szélesebb Moldva érkezik.

Csehország város Ceske Budejovice

A mellettük lévő Sokol szigeten sportlétesítmények vannak. A sziget túloldalán folyó csatornán pedig nyáron csónakázási, vizibiciklizési lehetőség is van.

Csehország város Ceske Budejovice

A régi óvárost körbe ölelő folyók túloldalán széles, klasszikus bevásárló utca húzódik. A sarkon a Cseh Nemzeti Bank szép épületével.

Csehország város Ceske Budejovice

Az utca elején Michal Trpák Humanoidi című modern szoborcsoportja.

Csehország város Ceske Budejovice

A széles bevásárló utca pedig csak a gyalogosoké. Megtalálható itt minden híres márka boltja, meg egy-két helyi étterem és jellegzetesség is.

Csehország város Ceske Budejovice

Ha pedig szép és különleges emléket szeretnétek Csehországból, akkor itt is beszerezhetőek a cseh nemzeti drágakővel, a gránáttal díszített ékszerek.  A gyönyörű sötétvörös kő (ritkábban zöld) különleges bűverővel is bír, kitartással és energiával ruházza fel a viselőjét. A hagyomány szerint megvéd a tolvajoktól, elűzi a démonokat és óvja az egészséget. Az ára attól függ, hogy ezüstbe vagy aranyba van foglalva, de a legtöbb helyen lehet egészen megfizethető áron, nagyon szép ékszereket is venni.

Csehország város Ceske Budejovice

Ceske Budejovice színházát bár már nagyon rég alapították, az épület mégis modern. Sajnos már csak este sikerült lefotózni, de azért így is látszik, hogy a "kultúra temploma" egy újabb épület.

Csehország város Ceske Budejovice

České Budějovice német neve Budweis - ugye ismerősen cseng a név. A városban főzött sör két néven Budějovický Budvar és Budweiser néven is ismert, hiszen a gyár alapítása idején békésen élt egymás mellett a német és a cseh ajkú lakosság az Osztrák-Magyar Monarchiában. A Budvar gyár jogelődjénél a Cseh Részvényesi Sörfőzdében 1895. október 1-én tartották az első csapolást, majd 7-én megindult a termelés.

Csehország város Ceske Budejovice

(A kép a sörgyár honlapjáról származik. www.budejovickybudvar.cz)

Az új sörgyár komoly versenytársakkal találta magát szemben. Egyrészt a városban ekkor már működött a német érdekeltségbe tartozó Városi Sörfőzde, másrészt a Budějovice közelében lévő, 1379-es alapítású třeboni-, és az 1598-as alapítású protivíni sörfőzde is előnyösebb pozícióban volt.

Az új sörgyárnak azonban volt egy titkos aduásza: név szerint Antonín Holaček sörfőzőmester! Holaček úr a helyi lágy vízből és a kiváló cseh alapanyagokból olyan mesteri árpaitalt készített, amely bármelyik riválisával felvette a versenyt! Sőt, a nyitást követő évben 1896-ban a Prágai Ipari Kiállításon megnyerte a a vásár első díját.

Az ígéretes fejlődés 1922-ben került komoly veszélybe. Ekkor a létező legnagyobb csapás érte a sörgyárat: kiapadt az első ártézi kútja, majd nemsokára rá a másik kettő is. (A legenda szerint 1922-ig egy kristálytiszta, jégkorszaki tóból nyerték ki a vizet.) Óriási szerencse, hogy a Budweisernek sikerült új, szintén kiváló vízforrást találnia.

Csehország város Ceske Budejovice

(A kép a wikipedia-ról származik.)

A sörgyár ma egy háromszáz méter mélyre nyúló artézi kútból nyeri a vizet, amelyhez semmilyen mesterséges adalékot nem adnak. A Budějovický Budvar utánozhatatlan arany színét a moráviai maláta adja, enyhén kesernyés jellegét pedig a zateci komlónak köszönheti. A sört a hordóba kerülés előtt kilencven napig érlelik.

A gyár hétszáz embernek biztosít munkát, egyben az utolsó nagy cseh sörgyár, amely még állami tulajdonban van. Bár eladása időről időre szóba kerül, még nem tudta rátenni a kezét egyetlen nemzetközi söróriás sem.

A sörgyár látogatható is, csoportokat fogadnak és bemutatják a sörkészítést, kóstolóval egybekötve.

Csehország város Ceske Budejovice

És ha egy igazán jót szeretnétek enni (és gyorsan), akkor ezt az éttermet keressétek. A Masné krámy a valamikori mészárszék helyén található, ahol ugye már a 1364-től kifőzde is volt. A jelenlegi épületet a 16. század második felében építették. A főtértől mindössze egy saroknyira van az egyik utcában.

Csehország város Ceske Budejovice

Este felé, vacsoraidőben betérve szabad asztalt találni lehetetlenség, pedig elég nagy az étterem, de előre foglalni már másnapra is lehet.

Megkóstolhatók itt a tradicionális cseh konyha remekei: a gulyás, a csülök, a kacsa és más sült sertésalkatrészek is. Természetesen Budvar-t csapolnak hozzá. A képen látható fél kacsa lilakáposztával és knédlivel 255 Korona volt (1 CZK kb. 12 HUF) és alig bírtuk megenni. Ráadásul meglepően gyorsak voltak, teltház mellett a belépésünk és a kilépésünk között alig egy óra telt el.

Csehország város Ceske Budejovice

Remélem meggyőztelek benneteket, hogy érdemes Ceske Budejovice-be is betérni, mert egy nagyon kedves, hangulatos belvárosa van. Érdemes megállni legalább pár órára, vagy akár pár napra is, hiszen mind a város, mind a környék tele van látnivalóval.

Csehország város Ceske Budejovice

Az információk a wikipedia, a www.pragaisorozok.hu, www.mienkavilag.hu, www.nagyutazas.hu oldalakról származnak.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

0 Tovább

Különleges "tudor" kastély a Moldva partján - Hluboka

Még egy várat hoztam/mutatok Dél-Csehországból, egy nagyon különleges, errefelé egyedi formájú, festői várat. Hluboká nad Vltavou településen, gyönyörű környezetben, egy domb tetején található, csodaszép parkkal körülvéve ez a fehér falú, romantikus kastély, mely mai alakját a tulajdonos angliai látogatásainak köszönheti.

Csehország várak Hluboka

Hol található? Csehországban, Ceske Budejovice mellett kb. 10 km-re, Hluboká nad Vltavou településen. Térképen ITT.

Hatalmas parkoló található lent a faluban, ahol autóval, busszal is meg lehet állni, és kis butiksor is szegélyezi. A parkoló díja egy napra autóknak 50 Korona vagy 2 Euro. A parkolóból kis-vonattal utazva, vagy gyalog lehet felsétálni a várhoz (kb. 10 perc és egy kis emelkedő).

Csehország várak Hluboka

A kastélyt gyönyörű park veszi körül. A park üzemeltetése is a hercegi család hlubokai tartózkodásának volt alárendelve. Amikor az uraság nem volt jelen a kastélyban, a parkon való átjárás engedélyezve volt, hogy Zámostí lakosai lerövidíthessék az útjukat a hlubokái vásár felé.

Csehország várak Hluboka

Az uraság érkezését egy nappal előre jelezték zászló kitűzésével a nagy toronyra. Amennyiben a nagy tornyon lobogott a zászló, a kastélyparkot a nyilvánosság számára bezárták és a közkedvelt helyekre, ahonnan csodaszép kilátás nyílt a környező vidékre, padokat és asztalokat helyeztek ki, hogy a hölgyek séta közben megpihenhessenek.

Csehország várak Hluboka

Hlubokát, hasonlóan mint a többi Schwarzenbergi kastélyt, sohasem lakták egész éven át. Ide általában ősszel, a szeptemberi vénasszonyok nyara, "indiánnyár" idején, illetve októberben a vadászati szezonra érkeztek.

Csehország várak Hluboka

A hlubokai vadászati szezonnak minden évben jelentős résztvevői voltak. A jelentős látogatók aláírásaikat a nagy vadászkönyvbe jegyezték be, mely a mai napig megtekinthető a kastélyban. A kivételes trófeákat preparálták és szöveges címkékkel látták el. A kastély folyosóin sétálva megtudhatjuk mikor, ki és hol ejtette el az adott vadat. De a kastély belső udvar felőli homlokzata is tele van trófeákkal.

Csehország várak Hluboka

Milyen volt az élet a hlubokái kastélyban?

Délelőtt az uralkodó herceg a családi vagyon gondozásával foglalkozott. Bevitték neki a postát és érkeztek hozzá a az uradalmi intézőség tisztviselői, hogy számot adjanak a tevékenységükről.

Csehország várak Hluboka

A reggeli teát a család egyes tagjainak önállóan szolgálták fel, egy órakor egy könnyű uzsonnára jött össze a társaság. A fő étkezés estére lett áttéve az angol "dinner" idejére.

A délutáni kellemes vidéki időtöltéshez Hlubokán a lovaglás és a gyalogos kirándulások tartoztak, este pedig szótagrejtvények megfejtésével versengtek egymás ellen.

Csehország várak Hluboka

Az egészség megőrzését szolgálták a korai mezítlábas séták a reggeli harmatban, Vincenz Priessnitz gyógyász tanácsai szerint.

Csehország várak Hluboka

A hlubokái állandó személyzet a különböző korokban húsz-harminc alkalmazottból állt: komornyikok, komornák, szakácsok, szolgálók, szobalányok, vadászházi felügyelők és sofőrök is szolgálták az uraságot. Amikor hatalmas vadászünnepek zajlottak, vagy kivételes ünnepi alkalmakkor (mint pl. Adolf József herceg és neje, Ida hercegnő aranylakodalmakor) a személyzet száma a kétszázat is elérte.

Csehország várak Hluboka

A kastély azonban nem nézett ki mindig így. Sőt! Az eredeti nem nagy kiterjedésű őrvárat a 13. században alapították, mint a királyi végvárak rendszerének egyik elemét, melyek védték a királyság határait. II. Přemysl Ottokár halála után a várat egy rövid időre a Vítkovic nemzetség tagjai szerezték meg, de a vár hamarosan újra királyi birtokba került. Nem sokkal ez után Luxemburgi János cseh király zálogba adta Landsteini Vilmosnak.

Csehország várak Hluboka

A vár zálogtulajdonosai gyakran változtak és a vár pusztulásnak indult. II. Ulászló 1490-ben Pernsteini Vilmosnak adta zálogba a területet, amelyen a vár akkor már az összeomlás határán volt, ezért ő azonnal nekilátott a felújításnak. A Pernsteiniek újfajta vállalkozásokkal - sörfőzéssel, bányászattal és elsősorban tógazdálkodással - lendítették fel a nyomorúságba került uradalmat. Hluboká környékén több halastavat létesítettek.

Hluboká határában ma is több halastó található. A parkba kihelyezett nagy táblákon sok hasznos információt is olvashatunk.

Csehország várak Hluboka

Ezt az eredeti, a 15. század végén jelentős mértékben késő gótikus stílusban átépített várat ma már nem ismerjük.

1534-ben a várat Sunnecki Ungand András vette át, aki tovább folytatta az átépítést. A vár alatti lejtőkön szőlőskerteket létesített, a Moldván egy nagy malmot, és a várba gépekkel szivattyúztak vizet a folyóból. A költséges lovagi élet azonban eladósodáshoz vezetett.

Csehország várak Hluboka

A Cseh Királyság legfőbb kancellárja Hradeci Jáchym részére I. Ferdinánd császár 1562-ben engedte át a várat a majorral együtt 115 000 jáchymovi garasért. Az új birtokos nekilátott a komor középkori vár reneszánsz kastéllyá történő átalakításának. A kastély három szintes lett, három belső udvarral, gazdagon festett kápolnával, gazdasági épületekkel, külső védőfallal, és a hlubokái uradalom virágozni kezdett. A munkálatokat fia, Hradeci II. Ádám fejezte be, majd amikor leszármazottaik 1598-ban eladták a birtokot, a birtokkönyvbe, mint virágzó uradalom került be kastéllyal és majorral, szőlőskertekkel, komlóföldekkel és gyümölcsösökkel, sörfőzdével és malommal, fűrészteleppel, vízművel és vadaskerttel.

Csehország várak Hluboka

Sajnos ezután az uradalmat a passauiak kétszer is kifosztották, és néhány háborús év elegendő volt ahhoz, hogy az egykor virágzó Hluboká értéke csupán 120 000 garast érjen, mert a "kastély ablakait, kályháit, zárjait és ajtóit a katonai népség szétzúzta és elhurcolta". Néhány újabb felújítás és viszontagságos év után végül 1661-ben eladták az egész birtokot I. Schwarzenberg János Adolfnak.

Az új tulajdonos először inkább csak fenntartási munkákat végeztetett Hlubokán, majd Giacomo Antonio Maggi építész 1665-től kibővítette és felújította a harmincéves háború alatt elhanyagolt kertet és új épületszárnyat is épített. Schwarzenberg János Adolf fia Ferdinand Eusebius a kastély fűtését korszerűsítette: a régi nyitott kandallókat lebontatta, és a kastély szobáit korszerű, kívülről (a folyosóról vagy a kiszolgáló helyiségekből) fűthető cserépkályhákkal rendezte be.

Csehország várak Hluboka

1707 és 1721 között Ádám Ferenc herceg a kastélyt az alapjaitól kezdve megváltoztatta az akkor fénykorát élő barokk stílus szellemében Bayer Ignác Pál hercegi építész tervei alapján. A nagyszerű barokk rezidencia reprezentációs termének mennyezeti festménye a császár üdvözlésére készült, a császári látogatás azonban tragikus véget ért. 1732. június 11-én VI. Károly császár a vadászat során halálosan megsebesítette Ádám Ferenc herceget, aki még aznap elhunyt. Az akkor tíz éves fia József Ádám nagykorúságáig édesanyja, Eleonóra Amália irányította a birtokot.

Csehország várak Hluboka

József Ádám uralkodása idején az osztrák örökségért folyó háborúskodás közben a többszöri ostroma miatt a kastély falaiban komoly repedések keletkeztek, mely a herceget arra késztette, hogy a védőfalakat lebontassa, így mint védelmi erődítményt ne használhassák a továbbiakban a várat. Egészen 1769-ig folytatódtak a kastély homlokzatainak javításai és a díszkert építése a lebontott védőfal helyén.

Mivel a Schwarzenbergek több területet is megszereztek a környéken, valamint az Eggenbergek nagykiterjedésű birtokainak öröksége is rájuk szállt, ezért 1802-ben a birtokokat két ágra osztották. Hluboká az elsőszülöttségi ág igazgatása alatt maradt egészen a második világháborúig.

Csehország várak Hluboka

1812-ben Hlubokán tűz ütött ki, mely során megrongálódtak a felső vendégszobák és a hercegi lakrész néhány helyisége is. A tűzvésztől való félelem miatt József herceg a tornyokat bádoggal fedette le és a kastély valamennyi épületét villámhárítókkal látták el.

Hluboká mai arculatát II. János Adolf idején kapta. A fiatal herceg többször megjárta Angliát és nagyon megtetszettek neki az ottani romantikus jellegű kastélyépületek. Hazatérése után határozta el, hogy ilyen székhelyet épít a barokk Hlubokából. A munkát Franz Beer, bécsi építészre bízta. A munkálatok 1841-ben kezdődtek. A kastély előtti, korábbi épületeket lebontották, hogy ne csúfítsa az új kastélyhomlokzat látványát, aminek végleges alakját a herceg csak 1846-ban hagyta jóvá, amikor a kastély szerkezetépítését már befejezték és a belső munkákon dolgoztak.

Csehország várak Hluboka

Bár a következő évben a nagy torony a nem elég mély alapozásnak és az új díszítőelemekkel való megterhelésnek következtében összedőlt, a munkálatokat gyorsan folytatták és szeptemberben Ferdinánd Maximilián és Károly Lajos főhercegek elhelyezték az új bejárati épület boltozatában a zárókövet. Eleonóra hercegnő (II. János Adolf hitvese) választotta ki angol példák szerint a parketták mintázatát, és a kastély hátsó traktusát kétemeletes vasverandával kötötték össze a kerttel. A kastély belső terei korszerűek és kényelmesek lettek, ahonnan nem hiányzott a meleglevegős fűtés és a távírókészülék sem.

Az épület ünnepélyes befejezése 1871. júliusában jött el a trónörökös Rudolf főherceg részvételével.

Csehország várak Hluboka

A hlubokái kastély jelenlegi alakja nem sorolható be egységesen egyik építészeti stílusba sem. A tudor-stílusú gótika és az Erzsébet-stílusú reneszánsz romantikus felfogásának a kombinációja látható az épületen, melybe még mai, purista nézetek is keverednek.

Az utolsó tulajdonos Schwarzenberg Adolf herceg a világháború alatt külföldre menekült és már soha nem tért vissza, a vagyont 1940-ben a német állami titkosrendőrség vette át és Hlubokára saját gondnokot nevezett ki.

Csehország várak Hluboka

1945. május 8-án az elsőszülöttségi vagyont nemzeti igazgatás alá helyezték, majd egy 1947-es törvény alapján az egész vagyon Csehországra szállt át. Ma a gondnokságot a Nemzeti Műemlékvédelmi Intézet látja el.

Csehország várak Hluboka

Hlubokán található az értékes faliszőnyegek legnagyobb gyűjteménye Csehországban:  a gyűjtemény összesen 57 db flamand, túlnyomó részt brüsszeli gobelin szőnyegből áll. A legértékesebbek közé tartozik a nyolc részből álló "Közmondások" című teljes sorozat, melyet 1644-ben készítettek, illetve a szintén nyolc részes "Lovaglóiskola". A legrégebbi faliszőnyeg egy értékes 1600 körüli keleti szőnyeg, melyet az örökkévalóság és a bölcsesség buddhista szimbólumaival díszítettek.

Csehország várak Hluboka

A kastély konyhája teljes mértékben fennmaradt felszereléssel rendelkezik. A konyhát az angol divat szerint a kastély alagsorában helyezték el, külön bejárata volt és az egyes üzemrészek egymástól célszerűen el voltak különítve. A nagy-, vagy melegkonyhában különböző hőfokra beállítható sütő és vízmelegítésre szolgáló nagy tartályos tűzhely található. A hidegkonyhában hideg ételeket készítettek, ezért itt helyezték el a jégszekrényeket a tengeri herkentyűk, kényes gyümölcsök, tejtermékek és fagylaltok tárolására. Ezektől elkülönítve működött a cukrászat speciális kályhával és egymás felett elhelyezett sütővel, melyek lehetővé tették a hőfok szabályozását tésztafajták szerint. A legérdekesebb konyhai berendezések közé tartozik az a nagy kandalló, melyben egy vastag öntöttvas lapot helyeztek el, amely a felmelegedése után hőt sugárzott, mint egy grillező lap, a kéménybe felszálló meleg levegő pedig mozgásba hozta a különleges lapátkákkal összekötött hosszú nyársakat, így egyszerre akár hatvan csirkét is tudtak sütni.

Az őszi vadászatok idején a konyha akár 120 vendég és a személyzet számára is főzött. A konyha a lakótérrel személy- és konyhai felvonóval volt összekötve.

Csehország várak Hluboka

Az angol reggeliző szalonok mintájára berendezett tágas "reggeli szalon" falát családi portrék díszítik, melyeket közvetlenül a helyiség faragott falburkolatába helyeztek el.

Csehország várak Hluboka

A barokk kastély nagy reprezentációs termét Hluboká átépítésekor könyvtárrá változtatták. A 12 000 kötet elhelyezéséhez II. János Adolf a würzburgi kolostorból könyvszekrényeket vásárolt.

Csehország várak Hluboka

A régi könyvszekrényeket egységessé tették a korinthoszi oszlopfőkkel díszített karcsú oszlopok. A könyvszekrényeket a hlubokái birtok egyes tulajdonosainak a 26 címerét ábrázoló faragott felépítménnyel egészítették ki.

Csehország várak Hluboka

(A fotó a www.zamek-hluboka.cz oldalról származik.)

A földszinti reprezentációs termeket és a magánlakosztályokat meleg levegővel fűtötték. A pincetérben elhelyezett nyolc hatalmas fafűtéses kazánból a falban lévő aknákon át áramlott a meleg levegő az egyes helyiségekbe. Hogy ne fűtsék feleslegesen a nem használt részeket, a kazánok melletti különleges húzórudak és csappantyúk rendszerével lehetővé tették az egyes lakosztályokhoz vezető aknák elzárását vagy kinyitását. A szobákban az aknák nyílását lezáró díszes rácsokon egyszerű lemezajtócskák voltak, melyek nyitásával vagy bezárásával szabályozni lehetett a beáramló meleg levegő mennyiségét, így a szoba hőmérsékletét is. Nagyobb hidegek esetén pedig a lakosztályokban található cserépkályhákban is befűtöttek. 

Csehország várak Hluboka

A kastély átépítésekor a magán- és vendéglakosztályokat fürdőszobával és vízöblítéses vécével is felszerelték. Az egyik első fürdőszobát Eleonóra hercegnő számára létesítették. Az utolsó építészeti módosítások között pedig Hilda, született luxemburgi és nassaui hercegnő lakosztálya melletti fürdőszobát kétféle kézi zuhanyzóval, vízöblítéses vécével, bidével és fűtött törölköző tartóval szerelték fel.

Csehország várak Hluboka

A hlubokái fegyvertár Közép-Európa egyik legnagyobb fegyver- és fegyverzetgyűjteményei közé tartozik. A Rondellában elhelyezett fegyvertárban romantikus stílusban állították ki a többségében a 15. és 16. századból származó fegyvereket és fegyverzeteket.

Csehország várak Hluboka

A feketített, arannyal és ezüsttel gazdagon díszített félvértezet valószínűleg Schwarzenberg György Lajosé volt, aki rendkívüli diplomáciai tehetségét a Habsburg-ház szolgálatában bizonyította. Eggenberg János Ulrikkal együtt tervet dolgoztak ki a császár számára egy nagy osztrák kereskedelmi és hadi flotta létesítésére, majd a horvát határ parancsnoka lett a török veszély idején Varasdon. Ennek ellenére a történelemben csak az első házasságával összefüggésben említik, amikor 1617-ben politikai okokból feleségül vette Neumann Annát, a 82 éves ötszörös özvegyet, akitől a stájerországi muraui uradalmat örökölte. (Ezt a történetet én is megemlítettem a Murau városkáról szóló bejegyzésemben.)

Csehország várak Hluboka

A fegyvergyűjtemény után gyönyörű csarnok vezet le vissza a kastély parkjába. A szemben lévő épületben pedig időszaki kiállítások, képtár várja az érdeklődőket.

Csehország várak Hluboka

A téli lovarda tervét II. János Adolf herceg már 1845-ben jóváhagyta. 1907-ben, Adolf József herceg és Ide hercegnő aranylakodalmának megünneplésekor itt látták vendégül a több mint 120 meghívott előkelőséget a lovarda nyitott tetejű nagytermében.

Csehország várak Hluboka

A kastély nagy tornyából páratlan kilátás nyílik a České Budějovice-i medencére és a települést körülvevő halastavakra.

Csehország várak Hluboka

A kastély egyik utolsó építészeti módosítása a teaszalon kialakítása volt, melyet 1909-ben a cseh és osztrák arisztokrácia kedvelt építésze Humbert Walcher, moltheimi lovag tervezett és felügyelt. Az ő kérésére megfelelő jegenyefenyő-törzseket kerestek, melyekből "görcsök nélküli" deszkákat készítettek a kazetták burkolata számára.

Csehország várak Hluboka

A vár bejárása vezetett túrák keretében lehetséges. A következő közül választhatunk.

Téli túra: Már télen is várják a látogatókat, amikor a kastély tulajdonosok utolsó három generációjának lakosztályait nézhetjük meg. E túra során lehet megtekinteni a csodálatos vadász étkezőt is. (A túra kb. 40 percig tart.)

Nyitva tartás:

01.02. - 03.18. keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között
11.13. - 12.21. keddtől vasárnapig 9 és 16 óra között

Belépő jegy árak:

cseh idegenvezetéssel

  • felnőtt 140 CZK
  • gyerek (6-15 év között) 100 CZK
  • diák (15-26 év között) 100 CZK
  • nyugdíjas (65 év felett) 100 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

idegen nyelvű idegenvezetéssel

  • felnőtt 250 CZK
  • gyerek, diák és nyugdíjas 180 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

Csehország várak Hluboka

(A kép a www.zamek-hluboka.cz oldalról származik.)

Reprezentációs termek: Ezen a túrán tekinthetők meg többek között a reggeliző szoba, a dohányzó szoba, az olvasó terem, kis- és nagy-étkező, a fegyverkiállítás és Eleonore hercegnő személyes lakosztálya. (A vezetés kb. 55 perc.)

Nyitva tartás:

03.02. - 11.11. között keddtől vasárnapig 9:00 és 16:30 között, nyáron hétfőn is és 17 óráig.

Belépő jegy árak:

cseh idegenvezetéssel

  • felnőtt 180 CZK
  • gyerek (6-15 év között) 130 CZK
  • diák (15-26 év között) 130 CZK
  • nyugdíjas (65 év felett) 130 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

idegen nyelvű idegenvezetéssel

  • felnőtt 320 CZK
  • gyerek, diák és nyugdíjas 220 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

Csehország várak Hluboka

A kastély konyhája külön vezetés során tekinthető meg.

Nyitva tartás:

05.01.-06.30. és 09.01.-09.30. között szombaton és vasárnap 10-16 óra között
07.01.-08.31. között minden nap 10-16 óra között

Belépő jegy árak:

cseh idegenvezetéssel

  • felnőtt 100 CZK
  • gyerek (6-15 év között) 70 CZK
  • diák (15-26 év között) 70 CZK
  • nyugdíjas (65 év felett) 70 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

idegen nyelvű idegenvezetéssel

  • felnőtt 180 CZK
  • gyerek, diák és nyugdíjas 130 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

Csehország várak Hluboka

(A kép a www.zamek-hluboka.cz oldalról származik.)

A kastély tornya is külön belépővel, de szabadon látogatható. Csodálatos kilátás nyílik belőle, viszont 245 lépcsőfokot kell megmászni, így a kilátás valóban lélegzetelállító lesz. :)

Nyitva tartás:

05.01.-06.30. és 09.01.-09.30. között szombaton és vasárnap 10-16 óra között
07.01.-08.31. között minden nap 10 és 16 óra között.

Belépő jegy árak:

  • felnőtt 100 CZK
  • gyerek, diák és nyugdíjas 70 CZK
  • 6 év alatt ingyenes

Csehország várak Hluboka

Ha Dél-Csehországban jártok tehát, ne hagyjátok ki Hluboka várát, mert egy nagyon szép és különleges építményt láthattok itt, ami gazdag történelemmel és értékes belsőkkel rendelkezik.

És ha már erre jártok, nézzetek be Cesky Krumlov-ba is, ahol szintén egy fantasztikus Rosenberger-Schwarzenberg vár áll, de maga a város is egy kis ékszerdoboz. És Jindřichův Hradec-ben is egy különleges várat csodálhatunk meg.

Csehország várak Hluboka

Az információk a helyszínen vásárolt magyar nyelvű könyvecskéből és a vár hivatalos holnapjáról, a www.zamek-hluboka.cz-ről származnak.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

 

0 Tovább

kiránduló

blogavatar

Ti is szerettek kirándulni? Vonzanak a hegyek, a szurdok völgyek, a felvonók, a hegyi vasutak? Ilyenekről írok Nektek. Talán kedvet kaptok, hogy Ti is felkeressétek ezeket a csodás kiránduló-helyeket. Vagy ha már voltatok, eszetekbe jutnak az emlékek, kicsit újra átélitek őket. :)

Utoljára kommentelt bejegyzések