Klimatikus gyógyhely a Tátrában - Csorbató

Gyönyörű természeti környezetben, magas hegyek és suttogó fenyvesek között, a Magas-Tátra déli oldalán, 1346 méteres tengerszint feletti magasságban található egy kristály vizű tó és körülötte egy kis üdülőfalu Csorbató, ami önmagában is csodás nyaraló- és telelőhely. De innen még rengeteg túraút indul, libegő is van, meg hegyek, patakok, vízesések. Nem szabad kihagyni, ha erre visz az utunk, mutatom is miért! :)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Hol található? Szlovákia északi részén, a lengyel határ közelében, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban, a Magas-Tátra déli lejtőjén, 1346 méteres tengerszint feletti magasságban. Térképen ITT.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Megközelíthető autóval is (csakhát a szerpentinek, meg a parkolás...), de sokkal könnyebb vonattal. Nyugatról Liptószentmiklós vagy keletről Poprád felől érkezve, Csorba település vasútállomásáról fogaskerekű vonattal lehet felmenni, vagy Tátralomnic és Ótátrafüred felől a "tátrai villamossal" (ami egy sima villanyvonat, csak villamosnak hívják). :) (És a vonatjegy nagyon olcsó!)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Ha esetleg visszafelé várni kell a vonat indulásáig, akkor az állomáson, egy kellemes olvasósarokban is eltölthetjük az időt. Milyen kedves ötlet! Bár tartok tőle, hogy az olvasáshoz némi szlovák tudás nem árt. :)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Tehát ha vonattal érkezünk, akkor a kirándulás után is a vasútállomáshoz kell visszatalálni. Nem egy feltűnő épület, de azért felismerhető.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Visszafelé már nem néztem a táblákat, lehet, hogy a vasútállomás is ki van táblázva, de ez nem biztos. Viszont az állomásról kijőve a látnivalókat nagy táblák hirdetik. A két legfőbb "látványosság" a csodálatos hegyi környezeten, a klimatikus gyógyhelyen és a szállodákon kívül maga a tó, és a lanovka (libegő), ami a Tátra csúcsaihoz visz közelebb.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Hatalmas táblán tájékozódhatunk a környék túraútjairól is. Itt nyaralva, több napot eltöltve minden nap kiválaszthatunk egy újabb és újabb túrát, amin elindulva csodálatos tájakat ismerhetünk meg.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Amikor először járunk itt, még nem tudjuk, hogy merre is induljunk, de biztos támpontot mutat a tömeg, menjünk utánuk, ők biztosan jó irányba mennek! :)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Csorbató modern szállodákkal és jól felszerelt sípályákkal rendelkező üdülőtelep. 1947-ig Csorba község része, majd 1999-ig önálló község, 2007-ig pedig Magastátra város része volt, 2007 óta pedig ismét Csorbához tartozik.

Újabb hatalmas táblák az út mentén, amiken áttekinthetjük télen a síelési lehetőségeket, nyáron pedig a Magas-Tátra csúcsait, illetve a túrautakat.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A kihívásokat keresőket és a kalandparkok szerelmeseit a fák közé épített pályák várják. Az úton haladva pont ott megyünk el mellettük. (Tehát jó az irány, ha a fák közé épített akadálypálya mellett megyünk el, és balra van tőlünk. A vasútállomás felé haladva meg jobbra.)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Ha nem szeretnénk túl sokat gyalogolni, meg amúgy is milyen romantikus a lovaskocsikázás, megalkudhatunk egy körútra, és utána már csak élvezni kell a tájat.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Az útelágazásokban itt is táblarengeteg segít a tájékozódásban, csak nem árt, ha tudjuk merre is szeretnénk menni. Amit ezekről a táblákról biztosan megállapíthatunk (mivel ez az egy több nyelven is ki van írva), hogy a Štrbské Pleso (Jazero, Lake, See), tehát a Csorba-tó itt balra van.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Kezdjük is ezzel, hiszen erről híres leginkább ez a csodálatos üdülőfalu.

A Csorba-tó a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, 1346 méteres tengerszint feletti magasságban. A tavat megkerülő túraút hossza 2,25 km, a tó területe 19,76 hektár. A tó legmélyebb pontja 26 méter, vizének hőmérséklete még nyáron is maximum 19 fok. Viszont jég borítja évente 155 napon át, általában november 25-től május 4-ig. 

A tóhoz kellemes, széles út vezet.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A Csorba-tó és környéke 1947-ig Csorba határához tartozott, innen kapta a nevét is, csak sokkal régebben. Bár 1930-ban Miroslav Slavík javasolta, hogy nevezzék át Slovenské pleso-nak, azaz Szlovák-tónak, de javaslatát nem szavazták meg.

A tó medrének kialakulása a jégkorszak végén kezdődött, amikor még a gleccserek a Tátra völgyeibe értek, majd visszahúzódva magukkal sodorták a törmelékeket. A légkör felmelegedésének hatására - kb. 10 ezer évvel ezelőtt - a Mlynica gleccser lezúduló vize is alakította a völgy felszínét és feltöltötte a Csorba-tó medencéjét, így hozva létre a tavat. A tó vízszintje akkor még kb. 6 méterrel mélyebben volt, mint ma. A Strbské pleso a mai formáját csak körülbelül 300 éve nyerte el.

Rövid séta után aztán feltűnik a fák között a tó víztükre is, amit körbe is járhatunk.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A tó melletti települést először 1644-ben Frölich Dávid Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében említi. Id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. 1848-ig a Szent-Iványi család birtoka volt a környék. 1860-ban az itt lakók megkísérelték a Csorba-tó vizének leeresztését is, hogy az "értéktelen pocsolya" helyén értékes legelők lehessenek. (Kár lett volna érte, ha sikerül...)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A Csorba tavat és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. Aztán az addig értéktelennek hitt terület a 19. század végére vált egyre inkább turisztikai központtá.

1900-ban a tó befagyott jegén gyorskorcsolya világbajnokságot tartottak, majd 1925-ben jégkorong Európa bajnokságot (!). De volt itt különlegesebb téli sport is: 2010. februárjában a befagyott tó adott otthont a téli lovas póló versenysorozat első állomásának.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A tó gazdag halállományára leginkább jellemző a csuka, a bodorka vagy búzaszemű keszeg, és a nagy maréna.

Csorbató első épülete a Szentiványi József által 1872-ben felépíttetett vadászlak volt, amit a következő évben a turisták számára is megnyitottak.

A Magas-Tátra természetes otthona a barna medvének, a szirti sasnak, a mormotának, és a sebes pisztrángnak is. Ezért találkozhatunk velük lépten-nyomon, általában fából faragott változatban.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A birtokos (Szentiványi József) hamarosan Magyarország első turistaegyesületének, az 1873-ban alapított Magyarországi Kárpát-Egyesületnek engedélyezte egy újabb ház felépítését, melyet 1875. augusztus 2-án, az ünnepélyes felavatáskor tiszteletére József-laknak kereszteltek el.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

1896-ra elkészült a fogaskerekű vasút, egyre több villa épült területen. A 19. század végén a tóba halakat telepítettek, télen különösen tiszta jegét pedig kitermelték. A telepet 1895-ben hivatalosan is fürdőtelepüléssé nyilvánították, majd a területet 1901-ben a magyar államkincstár vásárolta meg.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

1918-tól a terület csehszlovák uralom alá került, amit a trianoni békeszerződés tett véglegessé 1920-tól. A Grand Hotel építését az első világháború után fejezték be. Első ízben 1935-ben rendeztek itt sívilágbajnokságot, majd 1970-ben ismét. A háromszög alakú Pátria Szálló 1976-ban épült.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

2009-ben benevezték a Csorba-tavat a "világ 7 új természeti csodája" versenybe, melyen egyedüliként képviselte Szlovákiát a 261 más országbeli jelölt között. A tó végül a Top 77-be került be, ami szintén nagy dicsőség.

Aztán, ha már kigyönyörködtük magunkat a türkiz tóban, menjünk tovább, tovább, fel, fel a hegyre! Szóval nézzük mi látnivaló van még ebben a kis üdülőfaluban.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Hát persze, hogy itt is van bazársor! :)

Közvetlenül az út mentén árusító bódék hosszú sora, ahol beszerezhetünk minden elképzelhető csecse-becsét, ajándéknak valót és emléket Szlovákiáról, a Csorba-tóról és a Tátráról is.

Út közben pedig mindenfelé medvék figyelik minden lépésünket. Még szerencsére, hogy csak fából...

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Tovább sétálva az úton a síugró sáncok mellett haladhatunk el. Na ez sem a tériszonyosok sportja... :)

A sánc nem is a hegyoldalon van, hanem magasan kiáll belőle. Félelmetesen magas. És ez ebből a szögből nem is látszik annyira, mint oldalról.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A síugró stadion jelenleg két részből áll. Az egyik a napjainkban is használt HS 100-as kissánc, megfelelő technikai háttérrel, a másik az „alvó óriás”, az egykori HS 130-as nagysánc.

A csorbatói nagysánc 1966-ban épült, az 1970-ben megrendezett északi sí-világbajnokságra. A világbajnokság versenyeit különböző források szerint hihetetlenül nagy számú, közel 140 000 néző nézte végig, ami rekord volt az akkori síugróversenyeken.

A nagysáncon utoljára 1999-ben láthattak az érdeklődők versenyt, a Téli Universiade során. A kisebbik sáncot 2000-2002 között felújították, a nagysánc viszont alapos felújításra szorul. A nagysáncot ebben az állapotában nem lehet síugrásra használni, jelenleg ez veszélyes lenne a sportolókra nézve. A síugrás mai technikájához, a mai ugrások magasságához ez a sánc nem lenne elég biztonságos, nem felel meg a ma alkalmazott szabványoknak.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Nyáron pedig a gyerekek szórakoztatására hasznosítják a területet. Van itt gokart szárazföldi és vízi változatban, hatalmas trambulin és más játékok is.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

És itt találtuk meg a környék túraútjainak a legjobb áttekintő térképét is. Ezen jól látszik, hogy jobbra a piros jelzés a Poprádske pleso-hoz, azaz az Poprádi tóhoz vezet. A sárga középen a legizgalmasabb, mert a két hegy közötti völgyben, egy vízeséshez vezet. A legközelebbi hegyre a sípályákon lehet felmenni gyalog, de kényelmesebb libegővel. És bal oldalon a kék jelzés egy távolabbi tavacskához visz.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A keskeny túraút egyébként a rekettyésben, majd a fenyves erdőben vezet, kis színes foltok rajta a túrázók.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Majd az erdőhatár fölött, a törpefenyők között halad tovább a túraút, ahol már látszanak a vízesések is. Szlovák neve Vodopád Skok, valamint felette tó is van, a Pleso nad Skokom.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

De ugorjunk vissza a síugró-sáncok mellé, hiszen ott található a libegő, valamint a sípályák jegypénztára. A pénztárak mellett információs iroda és mosdók is találhatók.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A kasszákkal szemben eszem-iszom bazársor kolbászokkal, hamburgerekkel, hot-dogokkal, rántott sajttal és sörrel. Csupa szlovák specialitás... Mondjuk esetleg a sör, de az is inkább cseh. Az árak nem vészesek: hambi 3 Euro, hot-dog 1 - 1,50 Euro, sült krumpli 1,50, virsli párja kenyérrel és mustárral 1,80 Euro, friss saláta 0,80, sült kolbász 4 Euro, rántott sajt hasábbal 3,50, kóla 2 Euro, sör 1,50 - 2 Euro között.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A libegő nem az épületben/mellett van, hanem kicsit tovább kell még sétálni, hogy megtaláljuk.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

És ha már itt van, érdemes kipróbálni a libegőt is. Bár erről majd külön írok, mert ez a libegőzés mély nyomokat hagyott bennem. Az első libegő az életemben, ahol a négy ülésből kettőn mi ültünk, a másik kettőn meg a majré... De ettől függetlenül nem szabad kihagyni!

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Aki inkább gyalog menne fel, az a sípályák felé induljon, ahol télen lesiklani, ott nyáron fel- vagy lesétálni lehet.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A libegő még magas fenyvesek között indul, de a felső állomás a Solisko csúcsnál, már bőven az erdőhatár fölött található 1810 méteres magasságban.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A felső állomás mellett étterem (pizzéria), kilátóterasz és további túrautak várják a vendégeket.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Itt is nagy útbaigazító táblák vannak. Innen kb. 1 óra a legközelebbi csúcs.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A legközelebbi, könnyen megmászható csúcs a Predné Solisko, avagy Elülső-Szoliszkó csúcs 2117 méter magasan van, és elég sokan felmennek a kereszthez. Ez a Szoliszkó gerinc első (vagy utolsó) kiemelkedése.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Ez a Magas-Tátra hét, turisták által is megmászható csúcsai közül a legkisebb. Ennek érdekessége, hogy korábbi magasságát (2093 m) 2013-ban, a csúcson akkor felállított kereszt engedélyezési eljárása során 24 méterrel megnövelték. De a lenti út mentén kihelyezett táblákon még mindenhol 2093,3 méter szerepel.

Ide konkrétan szinte mindenki felmászott a gyerekektől a nagyszülőkig. A hegy oldalában kis színes pontok a szerpentinen felfelé vagy lefelé haladó turisták.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Mindenesetre tényleg érdemes elindulni kicsit felfelé, mert ahogy egyre feljebb érünk, egyre szebb lesz a kilátás Csorbató felé is.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A csúcsról szép kilátás nyílik a Malompataki-völgyre (Mlynická dolina), a völgy hátterében a Bástya-gerinc (Hrebeň Bášt) csúcsaira, a völgy mélyén pedig a Fátyol-vízesés (Vodopád Skok) ezüst szalagjára, észak felé a Szoliszkó-gerincre, valamint nyugat felé a Krivánra (Kriváň).

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

És a felfelé vezető út sem túl nehéz, bár nagyon-nagyon sok lépcső van. Olyan, mintha egy óriás direkt úgy rakta volna össze a sziklákat, hogy egy lépcső jöjjön ki belőlük.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

A jó kis szerpentinen felfelé a lihegéssel küzdünk, lefelé meg csapágyasra hajlítgatjuk a térdeinket, és mire leérünk, a lábremegés is garantált. :)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Itt építették meg 1943-ban Szlovákia második sífelvonóját, mely a Magas-Tátrában az első volt. Ez persze már nem az a libegő, hanem egy újabb, illetve kettő. Az egyik üzemel nyáron is, ami a faluból indul fel, a másik a sípálya mellett halad, az nyáron természetesen nem jár.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Viszont ami üzemel, azt lefelé is érdemes igénybe venni, hiszen tudjátok, lefelé mindig sokkal szebb a kilátás. Innen is csodás panoráma tárul a szemünk elé a tó és az üdülőfalu irányába. (A fotó sajnos nem adja vissza, szabad szemmel sokkal-sokkal lenyűgözőbb a kilátás!)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Az alsó állomás mellől még jobban látszik az Elülső-Szoliszkó csúcs, mint amikor a közelében voltunk. Nagyon csábító, bár a felhők vészjóslóan közel voltak hozzá.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Hegymászás után aztán ugyanazon az úton ballaghatunk vissza a falucskába, mint felfelé, vagy bemehetünk a tóhoz is. A vonatok folyamatosan indulnak, nem kell túl sokat várni rájuk, de érkezés után esetleg nem árt megnézni a menetrendet. (A vonatokról írok majd külön-külön, abban a bejegyzésben lesz menetrend is. :))

És ha szeretnénk ezt a kis hegyi üdülőhelyet haza is vinni, szép hűtőmágnesek közül válogathatunk az árusoknál.

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Szóval ha erre jártok, ne hagyjátok ki a kimondhatatlan nevű Štrbské pleso, azaz Csorbató klimatikus üdülőhelyét, ami télen-nyáron fantasztikus! Ráadásul mindenki megtalálhatja itt a kedvére való kikapcsolódást: nyugalom vagy bulizás, pihenés vagy aktív túrázás, wellness vagy fitt lesz :),  kulináris élvezetek vagy hamar bekapható gyorskaják, jó sörök, shopping és harapható tiszta, friss levegő. Felüdülés testnek és léleknek egyaránt.
Erdő, patak, tó, hegy, mi kellhet még? Ja vonat! Na abból is van választék. :)

Szlovákia Tátra Magas-Tátra Csorbató Csorba-tó város hegy

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamint a következő helyekről származik: wikipedia, www.mozgasvilag.hu, www.vystoketatry.com, www.magas-tatra.info.

0 Tovább

Eldugott gyöngyszem a tó partján - Lunz am see

Bájos falu, különleges látnivalók, kristálytiszta tó, magas hegyek, sűrű erdők - túrautak, fürdés, csónakázás, kerékpárutak, kisvonat... mi kellhet még egy tökéletes, pihentető, mégis élménydús helyhez? Remek hétvégi kiruccanás helyszíne lehet Lunz am See, de akár több hetet is el lehet tölteni a környék rengeteg és változatos látnivalói között. Mégis szinte turistamentes övezet. Egy újabb eldugott gyöngyszem a hegyek között!

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Hol található? Ausztriában, Alsó-Ausztria tartomány nyugati felén, Mariazell-től nem messze, a Mostviertel régióban. Térképen ITT.

Alsó-Ausztria egyik legszebb üdülőhelye - így hirdeti magát Lunz am See, a helyvidéki üdülőfalu. Ráadásul itt található Alsó-Ausztria legnagyobb fürdőtava is. És milyen tiszta! És milyen gyönyörű!

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Persze Lunz am See falucskában még számos látnivaló akad, de kezdjük a tóval, hiszen egy meleg nyári napon - mondjuk a környéken történő túrázás után - mi másra vágyhatnánk, mint megmártózni egy kristálytiszta, hűs vizű tóban.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A környék igazán "vadromantikus". Hatalmas hegyek, harsogó zöld erdők, és a hihetetlen színű tó. Csodálatos!

A tó kb. 15.000 évvel ezelőtt keletkezett, az utolsó jégkorszak idején, és 608 méterre található a tengerszint felett. 1800 méter hosszú, 595 méter széles és legmélyebb pontja 34 méter. 14.000.000 m3 víz található benne.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A Lunzersee táplálója a Seebach, mely az Obersee mellett ered 1113 méteres magasságban, keresztül folyik a Mittersee-n is, majd a Lunz-i tó után folyik tovább az Ybbs felé, Lunz mellett egyesülnek. Mivel a tó vizét a patak táplálja és vezeti el, évente háromszor teljesen kicserélődik a vize.

Sokan kihasználják a tó adta lehetőségeket a meleg nyári napokon. A parton lévő strandon alig találni szabad helyet egy törölközőnek.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A strandbelépő jelképes: az egész napos belépő szekrénnyel 3 Euro, gyerekeknek 1 Euro, 17 óra után már felnőtteknek is 1 Euro. De WildeWunderCard-dal ingyenes. Viszont a tó körüli parkolóban fizetni kell: a parkolás 1,5 óráig 1,5 Euro, 3 óráig 3 Euro, egész napra 4 Euro. A parkolásért fizetni április 1. és október 26. között, 8-tól 17 óráig kell.

A strandon az öltöző igazi retro hangulatú, erősen a múlt század ... kb. közepéről maradt itt, de jobb, mint a törölköző takarásában átöltözni. :)

És a helyi gyerekek is csiszolgathatják a fejes (vagy talpas) ugró tudásukat.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Persze mi el vagyunk kényeztetve a 25 fokos Balatonnal, de itt megértettem, hogy annyi csodálatos, tiszta, hegyek közötti tó mellől miért jönnek mégis a Balaton partjára sokan... Azért a víz hőfoka erősen didergős volt.

"Részletes" tájékoztató táblát egy fára szögezve találtunk:

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Viszont lehetett barátkozni a halakkal. Található a tóban pl. szivárványos pisztráng, tavi pisztráng, pataki pisztráng, fürge cselle, tavi szaibling, pataki szaibling, botos kölönte (ez tényleg egy hal!), fenékjáró küllő, csapósügér.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Aki az ennyire hűvös vizet nem szereti, annak remek lehetőség a vízibicikli, vagy a csónak, akár elektromos változatban is.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A hajókat hangulatos csónakházakban lehet kölcsönözni.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Az elektromos hajó kölcsönzési díja fél órára 9 Euro, egy órára pont a duplája. Egy evezős csónak egy órára személyenként 3 Euro, a vízibicikli pedig egy órára 14 Euro.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

De van lehetőség sétahajókázásra is, egy 25 perces kör a tavon felnőtteknek 4 Euro, gyerekeknek 3 Euro (10 főtől).

És persze itt is lehet hattyúkat és vadkacsákat etetni.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A Bécsi Természettudományi Egyetem a tó keleti partján egy biológiai állomást működtet kutatási és képzési célokra.

De a tó körül rengeteg túraútvonalat is találunk. Természetesen körbe is lehet sétálni a tavat. A tó körül vezető túraút során megcsodálhatjuk a smaragdzöld tavat, megleshetjük a halakat, a hattyúkat, vagy mókusokkal is találkozhatunk. Az út hossza 3,5 km, kb. 1,5 óra alatt járható be.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

De túrázhatunk tovább a Mittersee, a középső tó felé is, ami 5 km-re található és kb. 2 óra alatt érhető el, vagy tovább az Obersee, a felső tó irányába, ami 8 km-re van, viszont már 1113 méteres magasságban, oda már 3 óra az út. Vagy egészen a Dürrenstein 1878 méteres csúcsáig. Összesen 100 km jelzett túraút található Lunz am See körül.

Kerékpárutak is vannak mindenfelé, így akár bicajon is felfedezhetjük a környéket.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A tó télen kb. 80 napra befagy, amikor a jég vastagsága a 35 cm-t is elérheti, így a téli sportok szerelmeseinek is változatos sportolási lehetőségeket nyújt.

A tavon nyári koncerteknek és színházi előadásoknak helyt adó színpad is található. Általában júliusban van nyári fesztivál, melynek keretében változatos koncerteket és előadásokat tekinthetnek meg a vendégek. (A színpad különlegessége, hogy télire nem veszik ki a vízből, hanem elsüllyesztik, így a jég nem tesz kárt benne.)

A tiszta víz, az egészséges hegyi-tavi levegő és a változatos lehetőségek a nyaralás tartalmas eltöltésére sok vendéget vonz a környékre, mégsincs zsúfoltság. A nyugodt, de aktív pihenést kedvelőinek mindenképpen ajánlható.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

De nézzük mi van itt még!

Maga a falucska nem a tó partján fekszik, hanem kb. 1 km-re tőle. Lunz az Ybbs partján terül el, amit az ottaniak Ois-nak hívnak. Lakóinak száma kb. 1820 fő. A falucska területének 82,44 % erdő.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Lunz am See a Mostviertel régióban, az Ybbs völgyében, az alsó-ausztriai Eisenwurzen tájegységben található.

A vas komoly szerepet játszott itt is a település életében. Az ókori rómaiak idejében Lunz am See Noricum provinciához tartozott. A kelták, majd később a rómaiak kiépítették a "noricumi vas" útját, a stájerországi Erzberg-ben bányászott vasércből nyert vasat erre szállították a Mendling hágón keresztül Lunz-ba, majd tovább Cetium (St. Pölten) és Arelape (Pöchlarn) kovácsműhelyeibe. 

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A 14. században létesült a faluban az első komolyabb, gépesített kovácsműhely, mert a kis műhelyek már nem tudták kielégíteni a megnövekedett eszközigényt. Lunz am See ekkor élte első virágkorát.

Az 1551-ben, reneszánsz stílusban épített Amonhaus, még mindig az Eisenstraße, a vas útjának jólétéről tanúskodik.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A Hammerherrenhaus egy alsó-ausztriai (elsősorban az Eisenwurzen tájegységben előforduló) lakossági építési forma, mely a reneszánsz idején keletkezett. Akkoriban terjedtek el azok a kovácsműhelyek, melyek a víz erejével hajtott kalapácsok segítségével állították elő termékeiket. Az ilyen műhelyek tulajdonosai jogot kaptak a patakok vizének hasznosítására, illetve az erdőkben faszén égetésre, amit szintén a kovácsműhelyben használtak fel. Ők tehetősek voltak, házaik reneszánsz kastélyokra emlékeztettek.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A házak homlokzatát gyakran ékesítették szürke-fehér sgrafittó díszítéssel.

A sgraffito technika viszonylag olcsónak mondható, ám nagyon munkaigényes és nagy szakértelmet, valamint türelmet igényel. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. (Ilyen sgrafittó díszítést Cesky Krumlov házain is megfigyelhetünk.)

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A házban működő Hammerherrenmuseum a történelmet kelti életre. Érdekes történetek tanúi lehetünk, úgy, ahogy azt nem feltétlenül várnánk el egy múzeumban. Az "aha-élményt" garantálják.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A múzeum látogatása csak vezetett túrával lehetséges a következő időpontokban:

  • októberben és májusban minden szerdán és szombaton 10 órakor
  • júniustól szeptemberig keddtől vasárnapig 10:00 és 11:15 órakor

Csoportok előzetes bejelentkezés alapján más időpontokban is mehetnek. Hétfőnként a Hammerherrenmuseum zárva van.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Belépő jegy árak:

  • felnőtt 4 Euro
  • gyerek jegy 6 éves kortól 2,50 Euro

Niederösterreich-Card és WildenWunderCard tulajdonosoknak egy belépés ingyenes. Kutyával sajnos nem lehet bemenni.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Egy nagy térképen átnézhetjük, hogy milyen látnivalók vannak még a falucskában.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A 19. században egy második fellendülés kezdődött a településen. Andreas Töpper vállalkozó nagy lendülettel dolgozott fémtermékek forgalmazásán. 1832-ben vas-hengermű épült, melynek energiaigényét az Ybbs-en épült vizierőmű biztosította. A település második felvirágzásának gazdagságáról a falu melletti Töpper-híd tanúskodik.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A szentek szobrait a Mariazell melletti Gußwerk-ben készítették.

Megcsodálhatjuk itt, az Ybbs felett átívelő hídon például Nepomuki Szent Jánost és Szent Flóriánt is:

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A szobrok között van kettő, melyeket a hídépítést patronáló Töpper házaspárról mintáztak. Az apostol Andreas, a szent királynő pedig felesége, Helena.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A Topper híd a falun kívül, a Göstling an der Ybbs felé vezető út mentén található.

És mi van itt még? Hát kisvasút! :)

És a kisvasút mentén élmény-túraút, mely a Hammerherrenhaus mellől indul, és a vasút mentén egészen Pfaffenschlag-ig vezet. Kb. 1,5 óra odáig. Ha körtúrát csinálunk, visszafelé a hegyek között, akkor egy 14 km-es kör is kijöhet.

Az élménytúraút táblája: Bahn-Erlebnisweg

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Aki szeretné átélni a vasúti romantikát nagyszüleink idejéből, annak ki kell próbálnia a vonatozást az Ötscherland-Express keskeny nyomtávú vasútvonalon. Itt vagy egy több mint 100 éves gőzössel, vagy egy több mint 80 éves dízel mozdonnyal vontatják a kocsikat, és a sebesség egyáltalán nem számít.

A vasútállomáshoz csak a síneket kell követnünk.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

1989 óta az Ötscherbahn-Express mint múzeumvasút üzemel a helyiek és a turisták legnagyobb örömére.

A vasút Kienberg bei Gaming falucskát köti össze Lunz am See, illetve 2013 óta Gösstling an der Ybbs faluval, ezzel Ausztria leghosszabb működő múzeumvasútjaként tartják számon.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

A vasútvonal hossza 26,8 km, ez alatt 311 méteres szintkülönbséget küzd le. A legnagyobb emelkedő 31,6 ezrelékes. A vonat "legnagyobb" sebessége 25 km/óra. A nyomtáv 760 mm, amit bosnyák, vagy boszniai nyomtávnak is neveznek, mert a valamikori Jugoszlávia területén volt elterjedt ez a sín-távolság. (Mint a Murtalbahn Tamsweg és Murau között.) A dízel-elektromos mozdony 1927-ben tette meg első próbaútját, és még ma is kifogástalanul üzemel.

A személykocsik is gyönyörűen fel vannak újítva.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Az Ötscherland-Express nyáron közlekedik, minden szombaton május 19. és szeptember 19. között, minden vasárnap május 20. és szeptember 30. között. Lunz am See-ből indul 11:30 és 16:30 órakor, Kienberg-ből indul 9:50 és 14:50 órakor.

A vonatjegy ára egy útra felnőtt 14 Euro, gyerek (6-15 éves kor között) 8 Euro, retúr jegy felnőtt 23 euro, gyerek 10 Euro.

Az ülések fapadosak, de nagyon szépek. (Csak fotózni volt nehéz, mert tükröződött az ablak.)

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Szóval az Ötscherland-Express hegyek-völgyek között zakatol, csodás tájon, völgyhidakon és erdőkön át, történelmi időutazásban részesítve az utasait. Részletes tájékoztatót ITT találtok róla. Sajnos mi egy kis figyelmetlenség miatt lemaradtunk róla, de ha Ti arra jártok, ne hagyjátok ki! :)

Mint ahogy Lunz am See rendezett utcáit, szépen karbantartott házait, és látnivalóit is érdemes felkeresni. Ja, és egy magán kézben lévő traktormúzeum is van a faluban! :)

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

Meg persze fürödni a tóban, vagy csónakázni rajta, vagy csak megkerülni, hiszen a látvány lenyűgöző, a levegőt harapni lehet, testet - lelket felüdítő, pihentető, feltöltő ez a csodálatos táj a hegyek között.

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

És ha  már erre jártok, ne hagyjátok ki Lassing-nál a faúsztatók útját, ami egy nagyon hosszú és változatos (és csodálatos) szurdokvölgy, valamint a Hochkar hegyet, ahol egy magasban kifeszített híd várja a bátrakat, és ahova lehajtható tetejű libegővel lehet felmenni, és egy érdekes barlang is van fent. Nincs messze Lunz-tól az Ötscher hegy sem, ahova szintén libegővel lehet jó hosszan "felrepülni". Egy extrém acéllépcsőt is útba ejtő túraútvonalon pedig a kimondhatatlan nevű Ötschertropsteinhöhle cseppkőbarlanghoz kirándulhatunk, ahol kifejezetten jól jön, ha nagyon alacsonyak vagyunk. A másik irányba pedig akár el is kerékpározhatunk Waidhofen an der Ybbs-ig (az Ybbstalbahn vasút helyén kialakított kerékpárúton), ahol a Rothschild család valamikori kastélyába nagyon érdekes 4Elem kiállítást nézhetünk meg, de állatkert és kalandpark is van a városkában. De van még látnivaló a környéken sok, egy párról még találtok leírásokat a térképen.

Kalandra fel hát, ha aktív kikapcsolódásra vágyok, irány Lunz am See és környéke, télen - nyáron rengeteg élmény vár rátok! :)

Ausztria Alsó-Ausztria város Lunz

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

0 Tovább

Máré vártól Óbányáig - Túra a Mecsekben

Várrom, patakok, erdők, kilátó, vízesések, csepegő sziklák, pisztrángos tavak és bájos falvak. Ennyi röviden összefoglalva a Kelet-Mecsek egyik változatos és csodaszép túraútja.

Nekem nagyon tetszik az Óbánya melletti patak völgye a ferde vízeséssel, és tetszik a Máré-vár is. Autóval elég nagy távolságra vannak egymástól (35-40 km), gyalog mégis össze lehet kötni a kettőt, mert nagyon klassz túrautak vannak a Mecsek erdőin át. Mutatom is, hogy mennyi minden van ezen a 12 km-en!

Például a Ferde-vízesés. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, Magyaregregy és Óbánya között. Térképen ITT.

A túra kiindulópontja Magyaregregy mellett található, a strandfürdő - kemping - csárda mellett induló bekötőúton. A hely távolsági busszal is megközelíthető, ez esetben a Magyaregregy, Várvölgy megállónál kell leszállni. Az erdőbe vezető aszfaltos út mentén több helyen is van ingyenes parkoló.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Mecsekre jellemző gyűrt, töréses szerkezetű triász és júra kori mészkő mellett a kelet-mecseki részeken a kréta időszaki vulkánosság hatására magmás kőzetek is megtalálhatóak. Ezen vulkáni eredetű kőzetek képviselője a sajátos, csengő hangú fonolit, és a vele együtt előforduló trachidolerit. A Mecsek hegység változatos felépítését és bonyolult szerkezetét tanulmányozhatjuk az út mentén a Várvölgyi földtani tanösvény  kihelyezett tábláin. A tanösvényt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága hozta létre.

Például az egyik tábláról az is kiderül, hogy 130-140 millió évvel ezelőtt tenger alatti vulkánok voltak ezen a területen. 

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az aszfaltos út a patak mellett vezet, kb. 1-1,5 km után pedig meglátjuk a várvölgyi turistaházat. Mellette padok, asztalok, tűzrakási lehetőség és parkoló is van. Autóval idáig is bejöhetünk.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Sőt, tovább is lehet menni autóval, ha nyitva van a sorompó. De ennek nyitva tartását nem találtam meg, és ha véletlenül bezárják ... akkor Kisújbánya felé azért még ki tudunk menni. Csak jó nagy kerülő. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Mecsek legnagyobb, közel tízezer hektáros védett területét 1977-ben hozták létre. Földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi adottságai miatt természetes növény és állatvilága fajokban igen gazdag, több ritka és értékes faj termő- és élőhelye. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is bővelkedik.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ha nem szeretnénk kihagyni a Máré-várat, akkor a házikó és a parkoló után jobbra át kell kelni a patakon, és el kell indulni felfelé a dombra.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Kelet-Mecsek hegyvidéki tája kiválóan alkalmas a kirándulni vágyók részére. Tölgyeseiben, bükköseiben, gyertyánosaiban legjellegzetesebb az illatos hunyor, a "mecseki tea" alapjául szolgáló nagyvirágú méhfű, a medvehagyma.

Ez például az illatos hunyor, volt belőle sok mindenfelé.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Nagyvadak közül jellemző a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Őzet már mi is láttunk a Máré-vár felé, a dombon.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Máré-vár a Mecsek vadregényes erdeiben található egy 340 méter magas, meredek, erdős csúcson. Látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont.

A vár honlapján klassz légi fotók láthatóak a várról:

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A hely stratégiai jelentőségét már a dunántúli területeket Pannonia néven tartománnyá szervező rómaiak felismerték: ide építettek egy őrtornyot, mely később, a népvándorlás viharaiban elpusztult. A régészeti feltárások és az egykori oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás utáni nagy várépítések idejére tehetjük Máré-vár keletkezését. Első írásos említése („Castrum Mare”) 1316-ból való, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak. A magát „Máréi”-nak nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday család kezére került, majd a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján álló, szerb származású Bakith Pál szerezte meg, aki az 1530-as években reneszánsz ízlés szerint alakította át a kis lovagvár lakóépületeit. Az új birtokosnak a tervbe vett teljes körű stratégiai korszerűsítésre már nem maradt pénze, így csak egy kisebb rondellával bővítette a vár védműveit, mely azonban elegendő volt arra, hogy a helyőrség az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá vehesse a meredek hegyoldalon rohamra induló ellenséget. Miután 1543-ban a közeli Pécset elfoglalta a török, Máré vára ellenállás nélkül megadta magát; ezt követően csökkentett létszámú (72 főnyi) katonaság állomásozott benne. Később a török még háromtornyos palánkvárral erődítette, de ahogy a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, a kis váracska végül elvesztette hadászati jelentőségét.

Valamikor így nézhetett ki:

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

(A kép a www.marevar.hu oldalról származik.)

Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.

A vár valószínűleg a 16. században tűzvész következtében pusztult el, mert a 17. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták néha a maradványait.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A várrom 1958-ban került műemléki lajstromba. A régészeti feltárást követő helyreállítás (1960–66) során konzerválták az omlásnak indult falakat és restaurálták a belső udvar épületét, melynek földszintjén vártörténeti kiállítást rendeztek be az itt talált leletekből.

A szabálytalan ötszög alaprajzú erődítmény kifelé zárt, ma is csak a középkori kapun tudunk bejutni. A bal oldali palotaszárny egykori falmaradványaira épült épületben találjuk a két kis kiállítást a vár történetéről és a Kelet-Mecsek élővilágáról. (Sajnos a vár jelenleg zárva van.)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az udvarból falépcsők vezetnek fel a gyilokjáróhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Mecsek erdős lankáira.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Persze már a kaputól is szép a kilátás, de felmenni tériszonnyal nem egyszerű. (A kapuban a Dunán-túli piros túra bélyegzőhelye is megtalálható.)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ahogyan a legtöbb várról, így Máré váráról is maradtak fenn mondák.

Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.
Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. A lányuk életben maradt, de - mivel ő hozta rájuk a bajt - az anyja megátkozta.
Az átokkal sújtott leány a vár pincéjében raboskodik temérdek kincsével együtt, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy mérges kígyót, meg egy varangyos békát. Ilyen vadász eddig még nem akadt, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza magával a lány fájdalmas sóhajtásait.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

(A kép a www.marevar.hu oldalról származik.)

A Máré-vártól a piros jelzésen haladhatunk tovább Óbánya irányába. (Pár éve még voltak útjelző táblák, de most nem találtuk őket. Remélem azért majd pótolják, mert most semmi nem mutatja, hogy merre kell menni.)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Keskeny ösvény vezet a domb oldalában, ami enyhén lejt. Út közben egy kiépített forrás található, neve Gergely - Éva. A www.baranyatermeszetbarat.hu oldalon talált információk szerint a kiépítést 1972-ben a Kárászi Erdészet készítette Csokonay Sándor szakmai irányításával. A forrás elnevezése onnan adódik, hogy Gárdonyi Géza: Egri csillagok regényének története ezen a vidéken játszódik.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A túraút az aszfaltozott úttal párhuzamosan halad, csak fent a domb oldalában. Igen, mehetnénk azon az úton is, de a fák között az erdei ösvényen sokkal kellemesebb.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A völgybe leérve át kell kelni egy patakon. A híd, bár elég rossz állapotban van, de legalább még áll, és járható.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán leérünk az aszfaltos út melletti patakhoz,

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És mivel a piros jelzés kivisz az útra, hát ezen a patakon is át kell kelni. Ez már kicsit nehezebb, mert a patak fölötti híd teljesen tönkrement, félig le van szakadva. Ráférne egy felújítás, de azért át lehet jutni száraz lábbal.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A patak partján újabb forrás ered, az Iharos-kút, ami szintén ki van építve. Lépcsőn lehet a forráshoz lemenni. Vízhozama 12-50 liter/perc, de a víz döntő többsége a kifolyócsőtől függetlenül tör fel a földből. A kifolyócső felett megtalálható a gránitból 2007-ben készült névtábla. Régi neve Iharfás-kút.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És a forrás után a piros jelzés felvisz az aszfaltozott útra, ott folytatjuk az utunkat Óbánya felé.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Folytatódik a földtani tanösvény is, a következő tábláról kiderül, hogy az itt található mészkő kb. 160 millió évvel ezelőtt keletkezett, és sugárállatkák, valamint lábasfejűek maradványait is tartalmazza.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kövesút mellett újabb forrást találhatunk, mely a Kelet-Mecsek legbővebb vízhozamú forrása. Nem olyan kiépített, mint az előző kettő, itt a föld alól, egy barlangszerűségből tör elő a rengeteg víz.

A Mária-kút az egyik leg bővizűbb forrás a Keleti-Mecsekben, vízhozama 150-250 liter/perc érték körül mozog.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A forrás egyértelműen karsztvíz - erre utal maga a víztartó kőzet, a kilépés helyét körülvevő fal kőzetanyaga és a nagy vízhozam is. A felszíni vízgyűjtő helyén titon és berriazi mészkő található.

Nevét a forrás felett elhelyezett Mária-képről kapta, amely Máriát a világ királynője alakjában ábrázolja. Régebben a magyaregregyiek - gyógyulásban reménykedve - ehhez a forráshoz zarándokoltak, és gyakran kis kegytárgyakat is elhelyeztek mellette.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Mecsekerdő Zrt. egyik célkitűzése, hogy a működési területén fellelhető összes keresztény vonatkozású erdei emlékhely méltó állapotba kerülhessen. Együttműködésben 2017-ben 27 objektumot újítottak meg valamilyen formában.

És az ő feladatuk az is, hogy az utakat járhatóvá tegyék. Itt bizony jókora fák dőltek az útra. Gondolom ideiglenes megoldásként utat vágtak a törzseken keresztül, de lehet, hogy azóta már a fákat is eltüntették.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ez a szakasz elég hosszú, de szép az erdő, lent csobog a patak, kellemes a séta. És legalább nincs sár... :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán a kövesút egyszercsak egy hajtű kanyar után tekereg tovább felfelé a dombra, azonban gyalog rövidíthetünk.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A piros jelzés a sorompóval ellátott úton folytatódik.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Ez is egy gyönyörű rész, a dombról patak csörgedezik, felette kis híd ível át.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És egy hatalmas rétre érünk, ahol tűzrakó hely padokkal, asztalokkal, és esőbeálló is van.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Tájékoztató tábla viszont nemnagyon. A piros jelzés megy tovább Mecseknádasd felé, és bár a kék kereszt és a zöld háromszög által jelzett utak szintén átvezetnek a Kisújbánya felé vezető kék túra útjára, de elég nagy kerülővel. Mi találtunk egy rövidebb átkötő szakaszt, amit St M jelöléssel láttak el.

Ehhez egy nagy hajtű kanyart kell vennünk, alulról érkeztünk, és felfelé kell tovább menni.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De mi ez a St M jelölés? Az Európai Szent Márton Kulturális Útvonal. Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől a franciaországi Tours-ig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy Európa legnépszerűbb szentjének, Szent Mártonnak az életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit bemutassa. Európában több mint háromezer település és templom viseli a nevét. Az egyik ilyen templom pedig itt van a közelben, Kisújbányán.

Út közben szemrevételezhetjük a víz tájátalakító munkáját is. Itt már egy elég szép, mély völgyet mosott ki az útból.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Azért ahhoz képest, hogy európai kulturális út, meg minden ... azért akadtak nehézségek itt út közben, mert valaki(k) direkt útlezárás céljából, vagy véletlenül facsemete ritkítás céljából egy csomó vékony fácskát vágott ki az út mentén, ami mind az útra volt döntve. Itt az ágak között nem is tudtuk elmenni, csak kerülővel.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De hamarosan ismét kiértünk az aszfaltozott útra. Ez az az út, amit a pihenőhely előtti hajtű kanyarnál elhagytunk. Itt útjelző táblák nélkül megint némileg gondolkodóba estünk, de végül balra indultunk, ami jó döntésnek bizonyult.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Mivel az út itt már az országos kék túra dél-dunántúli vonala, hamarosan egy csomó útbaigazító táblát is találtunk. Mert itt egy útelágazás van, innen lehet felmenni a Cigány-hegyi kilátóhoz.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kilátó az 524 m magas Cigány-hegyen található, és nem túl nagy kitérővel érhetjük el. Persze kicsit felfelé kell mászni, de csak kb. 8-10 percet, és már meg is lesz a kilátó.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Cigány-hegyi kilátó 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a Mecseki Erdészeti Zrt. és a DDNP 2007-ben felújította és két szinttel megmagasította.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kilátó lépcsője és szintjei egyszerű, átlátszó acél-rácsból vannak, ami két szempontból is "fantasztikusan jó" választás. Oké, tudom, ez a legegyszerűbb, legidőjárás állóbb, stb... Viszont egyrészt a tériszonyosok nem fognak tudni felmenni a tetejéig, másrészt a fentebb állók-haladók cipőjéről a lentebb állók-haladók nyakába potyog a sár.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Pedig érdemes felmenni, hiszen csodálatos, 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk, körben a Mecsek vonulataira, változatos domborzati formáira, erdő borította hegyhátakra és völgyekre.

A távolban a Misina tető tv-tornya is feltűnik. Bár a fotón nem látszik, szabad szemmel lehetett látni. Ott van az! :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A kilátó tövében asztalok, padok és tűzrakó hely is várja a pihenni vágyókat. Aztán ha már kigyönyörködtük magunkat a tájban, és feltöltődtünk kicsit a pihenő ponton, indulhatunk is vissza ugyanazon az úton, amin feljöttünk, hiszen megyünk tovább Kisújbánya, majd Óbánya irányába.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az elágazáshoz visszaérve tehát folytatjuk utunkat a kék jelzésen, jó kis lejtőn, és már nem kell sokat menni, hogy elérjük Kisújbánya határát.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Kisújbánya ma már egy üdülőfalu a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet sűrű erdőinek rejtekén. Eredetileg németek alapították a 18. században Neueglashütte néven.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A számos szobrászalkotással büszkélkedő Kisújbánya évszázadokig a pécsi püspökség birtokában állt. Barokk stílusú római katolikus temploma 1794-ben épült és Szent Márton püspök tiszteletére szentelték fel. A Hosszúheténybe vezető út mentén 18. századi üveghuták maradványai láthatóak. Az üveghuták 1809-ig működtek, bezárását követően a lakosság tehéntartásból, valamint faklumpák és faeszközök készítéséből tartotta el magát. Az őslakosok a mostoha életkörülmények miatt az 1970-es évekre elhagyták a falut.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán Kisújbánya eladó házait elsősorban városiak vették meg. Az új telepesek értékrendjét dicséri, hogy az elődök hagyományainak ápolásával, a településszerkezet megóvásával, a házak hangulatának őrzésével Kisújbánya szinte érintetlen szépségében fennmaradt. A Kelet-Mecsek szívében fekszik, és ma már szerves része ez a pihenőfalu takaros házaival, rendezett portáival.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A faluház mellett nagy táblán olvashatunk a Szent Márton útról, és megnézhetjük a magyarországi állomásait is Szombathelytől Illocskáig a Szent Márton nevét viselő falvakon keresztül és templomokat érintve.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A Szent Márton út itt Zengővárkony irányába megy tovább, mi viszont Óbánya felé tartunk. A sarkon útjelző tábla mutatja az irányokat.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Kisújbányán vezet át az Üvegesek útja is, melynek tábláiról az üvegkészítők életébe nyerhetünk bepillantást.

Az erdei üveghuták élén rendszerint egy hutamester állt, ő bérelte az erdő használat és az üvegkészítés jogát, ő szegődtette a munkásokat. A hutában dolgozó munkások a műhely körül felhúzott egyszerű házakban laktak a családjukkal. A hutamester háza volt a hutatelepülések legtekintélyesebb épülete - itt mérték a bort is. A hutamester egyszerre volt munkaadó és a kis közösség lelki vezetője. A legmegbecsültebb munkatársainak gyermekeit általában ő tartotta a keresztvíz alá.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De mielőtt tovább indulnátok, még feltétlenül vessetek egy pillantást egy ipartörténeti különlegességre, a járgányra!

A járgány egy olyan mezőgazdasági gép, mely áttétek (fogaskerekek) segítségével az állatok vonóerejét forgó mozgássá alakítja át, így működtethet cséplőgépet, vagy szecskavágót, darálót is. Ilyen cséplőgép a kisújbányai földművelők udvarán még 1947-ben is működött.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Amikor beérett a gabona, felállították a járgányt az udvarban, majd naponta csak annyi kévét vittek haza, amennyit hajnalban, amíg még hűvös volt, ki tudtak csépelni. A cséplőgépet hajtó tehenek 2-3 órát bírtak dolgozni, utána kihajtották őket a legelőre. Általában egy gyerek, vagy idősebb ember vezette az állatokat, egy lány adogatta a kévéket, majd egy idősebb asszony "etette bele" a cséplőgépbe. A gép dobja mögött egy másik asszony állt, aki elhúzta a kihulló szalmát, majd a férfiak dolga volt a szalma összerakása. A búza szalmáját főleg alomnak használták, de ezzel tömték ki évente a fekvőhelyek szalmazsákjait is.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A helyi érdekességek után pedig folytassuk utunkat a patak mentén, kifelé a faluból.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán az út nemcsak a patak mellett halad, hanem rajta keresztül is. Vagy a másik oldalról nézve: a patak átfolyik az úton. Tehát ha tovább szeretnénk menni, át kell kelni a patakon.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Majd újra...

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És ismét.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És még egyszer!

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Azért nem kell aggódni, száraz lábbal át lehet kelni, csak figyelni kell kicsit. Vannak kövek, ágak, de híd az nincs. :)

És hamarosan megérkezünk a legszebb részhez: a Kisújbányát Óbányával összekötő túraút a patak völgyében. Csodálatos!

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A patak hol keskenyebb, hol szélesebb, az út hol feljebb megy, hol lejjebb.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Út közben találkozunk az Üvegesek útja következő tájékoztató táblájával, melyről kiderül, hogy az üvegolvasztáshoz nem csupán bükkfára, kvarcra és mészre volt szükség, hanem sok vízre is. Illetve a víz erejére. A patak hajtotta ugyanis a békasótörő malmot, mellyel összezúzták a gondosan kiválogatott, magas kvarctartalmú köveket, és a fűrészmalmot is, ahol a készüveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták. 

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Majd következik a völgy egyik látványossága, a ferde vízesés. A kőtömbök ferdén helyezkednek el, mert a kréta kori vulkanikus tevékenység következtében kibillent a jura kori üledékes mészkőréteg, és valóban ferdén csobog le a patak vize.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Érdemes itt megpihenni kicsit, csak hallgatni a patak csobogását, a madarak énekét, a fák susogását. Nagyon jó energiákkal rendelkező hely ez.

A völgy következő látványossága egészen közel van, ez a csepegő szikla.

A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas mészkőtömbök láthatók.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A szikla belseje tulajdonképpen egy mini cseppkőbarlang. Benne cseppkövek figyelhetők meg, ami igen ritka természeti jelenség, hiszen cseppkövek elsősorban föld alatti barlangokban, a hegyek gyomrában képződnek.

Megfigyelhetjük, már ha sikerül közel menni hozzá, hiszen a csepegő szikla a patak túlpartján van. Alacsony vízállásnál nem probléma, át lehet lépkedni a köveken, de magasabb vízállás esetén sajnos nem megközelíthető.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A túraút szépségét és kicsit a nehézségét is adja, hogy itt is következik egy olyan szakasz, ahol az ösvény belevezet a patakba. Persze köveken, farönkökön lehet haladni, itt sem leszünk vizesek, de mindenképpen izgalmas egy kicsit. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

És gyönyörű szép. Érdemes itt is elidőzni egy keveset, hiszen nem sűrűn állunk száraz lábban egy patakban, egy mély völgyben, ahol fölénk magasodik a domboldal, fejünk felett susognak a fák, körülöttünk pedig csilingel a patak.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Szabdalt domborzatának köszönhetően a Mecsek talál legháborítatlanabb részén barangolhat itt a látogató. Szubmediterrán elemekben gazdag növényvilága bővelkedik védett és fokozottan védett fajokban.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Egyes helyeken oldalról is csörgedeznek patakok lefelé. Ez előfordul a szembe oldalon, de a túraút oldalán is. Ezért némi sárra is lehet számítani imitt-amott.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az Óbányai-völgyben tett sétánkat a Pro Silva tanösvény természetes erdőműködtető folyamatokról, az erdőket fenntarthatóan kezelő erdőgazdálkodásról mesélő információi teszik még érdekesebbé. A tanösvény információi letölthetők a DDNPI honlapjáról, vagy a kihelyezett nagy táblákon található QR kódok segítségével.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Aztán mivel már hozzászoktunk, következik egy újabb átkelés a patakon, De látjátok, farönk van keresztben, szinte híd. Csak nem annyira stabil.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Persze ha már átkeltünk, vissza is kell menni... Hamarosan. :)

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A sziklák lépcsőzetes elrendeződésének köszönhetően rengeteg kisebb vízesésben gyönyörködhetünk.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Csodaszép ez a völgy! Én nagyon szeretek erdőben, patak mellett sétálni, túrázni, ezért nagyon szeretem ezt a helyet is. Jó hallgatni a patak csobogását, a madarak csicsergését, és közben élvezni az erdő látványát és illatát.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Sokan felfedezték már ez a vonzó kirándulóhelyet, hiszen könnyen megközelíthető, Pécstől nincs messze, ezért hétvégenként általában megtelik a völgy, sokan túráznak errefelé.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

De hamarosan végetér a túra, ha elérjük a pisztrángos tavakat, már nem vagyunk messze Óbányától.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az első üveghuták Óbánya területén létesültek, de aztán amikor kimerült már a környék és tovább költöztették a hutát Kisújbánya irányába, Óbánya majdnem elnéptelenedett. Ekkor azonban német ajkú zselléreket telepítettek a faluba, akik eleinte vándor-üvegesként dolgoztak, majd fafaragással, fazekassággal is foglalkoztak. Később a fafaragók és fazekasok távoli vidékeket is komoly hírnevet szereztek maguknak.

A németajkú lakosokra visszautalva nevezik Óbányát "magyar Svájc"-nak.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

A túraút végén, a falu szélén jó kis pisztrángozó van, ahol érdemes kipróbálni a kövön sütött pisztrángot.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Óbánya pedig szintén egy szép, rendezett falucska. Ház elé kitett, becsületkasszás lekvárokkal, szörpökkel, felújított parasztházakkal, kiadó szobákkal, csenddel, nyugalommal, tiszta levegővel. Az utcán végigsétálva mintha kicsit meg is állt volna az idő.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Óbánya tehát a túra vége. Ha busszal közlekedünk, innen tovább tudunk utazni, ha valaki áthozta az autónkat, akkor szerencsénk van, ha viszont Magyaregregy mellett maradt, akkor mehetünk vissza nagyjából ugyanazon az úton, amerre jöttünk. De ez egyáltalán nem biztos, hogy rossz, hiszen újra végigsétálhatunk az Óbányai-völgyben, a patak partján, majd át Kisújbányán, és végül a Máré-várat kihagyva, az enyhén lejtő aszfaltozott úton térhetünk vissza a parkolókhoz.

Magyarország Baranya megye Óbánya túraút Kisújbánya Máré-vár

Az Óbányai völgyről részletesebben már írtam, nézzétek meg azt a bejegyzést is. :)

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, a kirandulastippek.hu oldalról, a www.marevar.hu oldalról, www.baranyatermeszetbarat.hu oldalról, és a kihelyezett táblákról származik.

0 Tovább

Egy vár tele lehetőségekkel - Schloss Rothschild

A Rothschild családról biztosan mindenki hallott már, hiszen a világon a legtöbb vagyonnal és a legnagyobb politikai és gazdasági befolyással bíró családok között van. De vajon milyen lehet egy ilyen család kastélya? Minden aranyból van? Fényűző enteriőr, pazar berendezés, lakájok és szobalányok sora, pompás fogadások? Hát biztos ilyen is van, de a Waidhofen an der Ybbs városkában található nem egészen így néz ki. Viszont ebben a várban találkozik a múlt, a jelen és a jövő, a régi és a high-tech, és egy nagyon érdekes és összetett kiállításnak ad otthont. Mutatom milyen!

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Hol található? Ausztriában, Alsó-Ausztria nyugati szélén, Waidhofen an der Ybbs városkában. A táblákon az "5 e Museum" vagy "5 e" felirat vezet a várhoz. (Az autót érdemes a hatalmas parkolóházak egyikében hagyni.) Térképen ITT.

Waidhofen egy kb. 11 ezer lakosú városka az Ybbs folyó partján. 2016-ban a "reformáció városa" címet adományozták nekik élénk evangélikus közösségi életük elismeréseként. És a városka egyik látványossága a Rothschild család kastélya.

A vár az Ybbs folyó és a Schwarzbach patak találkozásánál épült, a két folyó között annak a háromszögnek a csúcsába, amelyen a középkori, korábban megerősített városmag is elterült.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A kép a wikipedia-ról származik.)

A vár közvetlen szomszédja a gyönyörű plébániatemplom és a közelben található a régi városháza is a magas tornyával. Ez a három a város legimpozánsabb épülete.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az eredeti, középkori vár a 13. század első feléből származik és sokáig a Freising-i püspökök székhelye volt. Ma feltételezhető, hogy a Waidhofen-i várat a hozzá tartozó piaccal együtt a Peilsteiner grófok alapították, akik a Freising-i püspök hűbéresei voltak.

A Waidhofen-i vár jelentősége a 13. század második felében folyamatosan nőtt, valószínűleg a növekvő település miatt is. Ez a Freising-i püspök gyakori látogatásaiból is látható, 1264 és 1312 között hét látogatásról maradtak fenn írásos feljegyzések.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Érdekes betekintést nyújt egy középkori vár életébe az a két leltárjegyzék, melyek 1313 és 1316-ból származnak és többek között a következő tételek is szerepelnek rajta: szerszámíjak, nyilak, lándzsák, mellvértek, sisakok, páncél kesztyűk, porszita, medvenyárs, haltartók, nyergek és kantárok a harci lovakra, 6 db vas tál, 46 db kancsó, 4 db serpenyő, 4 db réz tál, palackok vasból, rézből és ónból, egy vas gyertyatartó, összecsukható asztal, püspöki karosszék, 3 asztalterítő, 18 törölköző, ágyzsák, párnák, 2 db éjjeli edény, asztalos szerszámok, fafaragó szerszámok, kötél, üllő, 2 mérleg, egyik bécsi, másik kölni súlyokkal, vas szögek, egy nagy és egy kicsi dobókocka.

Ugyanebből az évtizedből vannak arra utaló nyilvántartások, hogy a várban jelentős pénz mennyiséget és a püspök többszáz iratát őrizték.

A 14. századból fennmaradt feljegyzésekből pedig azt tudhatjuk meg, hogy kik éltek a várban, kikből állt a vár személyzete. Itt lakott a vár védője a családjával, aki a vár hivatalos ügyeit vitte, és igazgatta az uradalmat. Aztán a várnagy a családjával, aki az adókat és a vámokat szedte be. A várban lakott még egy vadász, egy toronyőr, egy kapuőr, és még két őr.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Azt már nem lehet tudni, hogy a 13. századi várból maradt-e fenn valami, a vár jelenlegi falaiban van-e még belőle. Ugyanis a 14. század elején már kezdődött egy kisebb átalakítás, majd a 14. század második felében sor került a vár nagy átépítésére, feltehetően azért, hogy a Freising-i uraság a hivatalos székhelyét a Waidhofen-i kastélyba tehesse át 1365-ben.

Az 1515-ös nagy, városi tűzvész elpusztította a vár mellett a templomot, és az egész felsővárost is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Ezután eljött az ideje a vár jelentősebb átépítésének, és néhány változtatást is eszközöltek. A 15. századtól már Waidhofen várát "kastély"-nak nevezték.

Aztán a történelem kicsit megtépázta a kastélyt, a Freising-i püspökség is hol ide, hol oda tartozott, adósságok fejében bérbe adták a várat, ami nem bizonyult jó ötletnek. 1822-re a vár már olyan rossz állapotban volt, hogy az uradalom intézőjét is át kellett költöztetni a városba. A kápolna állaga is leromlott, és az épület Ybbs felőli falai teljesen instabillá váltak. Aztán 1840-től a sürgős javításokat elvégezték, majd a Schwarzbach fölött kőhidat is építettek.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

1850-től néhány évre a várba költözött a kerületi bíróság és az adóhivatal. De már 1864-től megszűnt az épület hasznosítása és az állami bank magánbefektetőknek adta el a kastélyt. Ezután 11 év alatt négyszer változott a tulajdonos személye: 1864 - Hermann Mayer Löwy Bajorországból, 1865 - a fakereskedő Götz testvérek Straßburgból, majd 1869 - Bécsi Erdészeti Részvénytársaság. És 1875-ben megvásárolta Albert Salomon Anselm Freiherr von Rothschild több más környékbeli uradalommal együtt, ezzel Alsó-Ausztria legnagyobb földbirtokosa lett 31.000 hektár földdel.

A vár neogótikus átépítése 1881-ben kezdődött és kis szünetekkel 1890-ig tartott. 1887-től a Bécsi Városháza építője, Friedrich von Schmidt bécsi építész is részt vett a rekonstrukcióban. Ő tervezte az udvar árkádos folyosóját és az emeletes épületrészt. A kastély belsejét a Rothschildek rangjához illő historikus-romantikus bútorzattal rendezték be. A reprezentációs helyiségek a földszinten kaptak helyet, a privát lakosztályok pedig az emeleten. Emellett helyet kaptak még raktárhelyiségek, gazdálkodási és háztartási helyiségek, valamint az erdészei igazgatóság irodái is. Meg kell még említeni a vár különlegesnek számító sötét kamráját, mert a báró és gyermekei lelkes amatőr fotósok voltak, valamint a szivar szobát az épület tornyában, amit paradox módon "hölgytorony"-nak hívtak.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

1911-ben Albert Rothschild (Európa leggazdagabb embere) halála után fia, Louis Nathaniel Freiherr von Rothschild vette át a vár kezelését. Akkoriban ő volt a Monarchia legbefolyásosabb embere. A vár átvétele után a felső emeletek lakószobáit a francia király, XVI. Lajos stílusában, karakteres fehér bútorokkal rendeztette be.

1938-ban a nemzetiszocialisták Louis Rothschild-et letartóztatták, és roppant nagy váltságdíjat követeltek tőle a szabadon bocsájtásért, majd a várat és az uradalmat kisajátították és állami kezelésbe került. 1943-ban a vár kezelését Waidhofen város vette át.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A II. világháború alatt a déli és a keleti hadtest seregei állomásoztak a várban. A háború vége utáni hetekben a kastélyban súlyos károkat okozott a lakosság fosztogatása, majd a várat több évig a szovjet megszálló csapatok használták, ami végül teljesen elpusztította az eredeti belső enteriőröket. Emellett 1946-ban a torony egy része ledőlt és a főépület tetőzetére hullott.

Végül a vár visszakerült jogos tulajdonosához, Louis Rothschild-hoz, aki azért az ígéretért, hogy átvállalják az ő valamikori szolgáló személyzetének a nyugdíját, az államnak adományozta a kastélyt.

1953 óta rendezik meg itt a Waidhofen-i várban a legkedveltebb kastély-udvari szabadtéri játékokat a Waidhofeni Népszínház szervezésében. Nyáron majdnem az egész udvart elfoglalja a színpad és a nagy nézőtér.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az 1973-74-es iskolai reformok idején itt alapították Ausztria egyetlen erdészeti iskoláját, majd 2002-ben az állam eladta a várat Waidhofen városának turisztikai és kulturális célokra, ekkor az iskolát áthelyezték innen. Azóta ismét a régi "Rothschildschloss" elnevezést használják a várra.

2006 és 2007 között rekord sebességgel újították fel és építették át a várat, melyhez megnyerték Hans Hollein ismert osztrák építészt, aki többek között a bécsi Albertina előtető-szerkezetét is tervezte. A belső tér teljes újragondolásán túl a kastély külsején is történtek változások, melyek Waidhofen lakosságát erősen megosztották. Az üveg és a fém szerkezetek használata valóban merőben ellentétes a történelmi kőfalakkal, mégis ezáltal összekapcsolódik a múlt és a jövő. A 2007-ben befogadott regionális kiállítás által pedig egész Ausztriában nagy figyelmet kapott ez a konfliktus.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az átépítés után azonban a vár több-funkciós lett, most már a kastély helyiségei különböző célokat szolgálnak. Az eredeti tartományi kiállítás átalakult és ma már "5e-Museum" néven fut. A város és a vidék történelme így kézzelfogható lesz a tűz, a föld, a víz, a fa és a fém témák körüljárása révén. De van még a várban könyvtár, városi archívum, esküvői terem, több funkciós rendezvényterem, középkori rendezvényterem és turisztikai iroda is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A Rothschild kastély kétségtelenül legfeltűnőbb része a 14. század második feléből származó, 9 emeletes, 33 méter magas torony, melynek tetején egy csodás, 360 fokos körpanorámát nyújtó kilátóterasz található. És még valami: egy 9 méter magas üvegkocka, mely 2006-ban épült.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A kép a wikipedia-ról származik.)

A vár minden épülete egy festői belső udvar köré csoportosul. Az udvar felől a leglátványosabb épület a középkori lakóépület, melyen neogótikus árkádsor húzódik. Érdekessége, hogy a boltívek a földszinten csúcsosak, az emeleten pedig ívesek.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A fotó a www.schloss-rothschild.at oldalról származik.)

A főépület hatalmas szerkezetét legjobban az Ybbs túlsó partjáról lehet megszemlélni, ahova egy gyalogos híd vezet. A vár fala szinte egybe épült a sziklával, így alulról az épület magassága kb. 5 emelet. 2007-ben egy üveg kilátóteraszt építettek a várfalhoz, mely kinyúlik a folyó fölé.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

(A fotó a http://www.travelwriticus.com oldalról származik.)

Térjünk akkor rá, hogy mi is van most a várban. Mi ez az 5 elem kiállítás?

Az ősi tanítások szerint a világunk öt alapvető elemből áll. Ezek a föld, a fém, a tűz, a fa és a víz. Ez az öt elem évszázadokon keresztül meghatározta az emberek életét Alsó-Ausztria nyugati szélén, az Eisenwurzen tájegységben. Az Erzberg vasércét olvasztó kohókban, majd kovácsműhelyekben dolgozták fel, ahol általában a víz erejét is munkába fogták. Az erdőkből származott a faszén, ami szintén elengedhetetlen a kovácsműhelyekben. A termékeny föld  pedig az élelmet adta a bányászoknak és a munkásoknak. Ezen áruk felélénkült kereskedelme tette Waidhofen an der Ybbs városát egyre nagyobbá.

Az "5 elem" kiállítás az Eisenwurzen-i emberek életét, mindennapjait, küzdelmeit és örömeit mutatja be ezen öt elem köré csoportosítva.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az első elem a Föld. A Föld mindennek az alapja. A Föld adja az építőanyagokat, az érceket, a Föld tartja az erdőket, hagyja a folyókat folyni, és biztosítja az élelmiszert az embereknek. Waidhofen körül is voltak érclelőhelyek, de azért a leggazdagabb lelőhely Erzberg-ben van. Waidhofen volt viszont az élelmiszerkereskedők központja. A piactéren nagy vásárok voltak, ez virágoztatta fel a várost.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az évszakok váltakozása formálta a városi életet is az eseményekkel és ünnepekkel együtt. A Föld végigköveti az ember életét is a születéstől a házasságon keresztül a temetőig.

A kiállítás nagyon informatív, rengeteg olvasnivaló van a tárolókon, és interaktív is, hiszen magunknak kell megkeresni a látnivalókat fiókokban például.

Az egyik fiókban itt egy iskolai bizonyítvány is, ami csupa egyes! És még ki is állítják! Felháborító!? Nem, dehogy. Ők fordítva osztályoztak, és náluk ez volt a kitűnő bizonyítvány.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

És a gyerekekre is gondoltak interaktivitás terén. Mindenhol van valami megfogni való, valami nyomkodni, tapogatni, megszólaltatni való, valami, amivel játszani lehet. Itt például az erdők bogarai, pillangói adnak feladványt a gyerekeknek.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Aztán átsétálunk a fémek világába. A vas az Eisenwurzen régió névadója. Évszázadokon át volt Eisenwurzen a legfontosabb vas előállító és feldolgozó régió, és Waidhofen volt a fővárosa. Kések, kaszák és az apró vasáru legkülönbözőbb fajtái készültek itt és kerültek árusításra. Az ólomöntő kézműves műhelyek szintén nagyon ismertek voltak Waidhofen környékén.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A vas, a kard a férfiasság szimbóluma is, a fém fegyverek és páncélzatok pedig a város szimbólumai.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A tűz kontrollálása egy nagyon fontos lépés volt az emberi kultúrák és a civilizáció kialakulásában. A következő termek a tűz fontosságát és hasznosságát, de a veszélyeit is bemutatják.

Miután évszázadokon keresztül nyitott kandallók szolgáltatták a fűtést, valamint a fekete konyhákban nyílt tűzön készültek az ételek, a 19. században megjelentek a zárt kályhák, és a füstmentes sparheltek a konyhákban. A vas előállítása és feldolgozása is elképzelhetetlen tűz nélkül, hiszen a kovács és a szénégető is tűz mellett dolgozik. A tűz kulcsfontosságú szerepet tölt be a városokban is: egyrészt a fűtést, másrészt a fényt adja. Az olajlámpáktól, a petróleumlámpáktól és a gyertyáktól még hosszú út vezetett a gázlámpákon át az elektromos világításig.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Másrészt a tűz és a fény a városokban komoly fenyegetést is jelentett, komoly veszélyekkel járt: tűzvészek és háborúk, tűz és fegyverek, mindkettő nagy károkat okozott a településeken.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A víz döntő szerepet játszott Waidhofen fejlődésében. Az Ybbs szállítási útvonalat is kínált, valamint erejét befogták a kovácsok gépeinek meghajtásához. A folyó fölötti hidak összekötötték a városrészeket, a források és kutak pedig központi helyei voltak minden városnak. A vízellátás és elvezetés egy fontos kérdés mind az egészség, mint a higiénia szempontjából. Waidhofen-ben fontos még a víz gyógyító ereje, a gyógyfürdő is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Waidhofen folyója az Ybbs, a Duna jobb oldali mellékfolyója. Mariazell közelében ered és Ybbs an der Donau városka mellett ömlik a Dunába. 138 km hosszú folyó, és útját a kiállítás padlóján is követhetjük városról városra.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az erdők adják Eisenwurzen vagyonát és gazdagságát. A városokat is el kellett látni fával, fűtőanyaggal és építőanyaggal, de ipari nyersanyagnak is használták. Természetesen a fémmegmunkáláshoz is elengedhetetlen volt a fa, de sok más mesterséget űző iparos műhelyében is szükség volt fára, mint például a pék, hentes, szappanfőző, sörfőző, pálinkafőző, üvegműves, tégla gyáros. És vannak mesterségek, akik alapanyagként használják a fát, mint a bodnár, a faesztergályos, az asztalos és a játékkészítő.

Régi játékokból jelentős gyűjteménnyel rendelkeznek, vannak egész érdekes fa-játékok is.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A "fás" részen csodálatos, festett bútorokat is bemutatnak.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az 5 elem múzeumban a kiállítási teremben haladva egyre magasabbra megyünk, fel az emeletekre, majd a végén az emeleti árkádsor folyosóján lehet átmenni a toronyhoz.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A torony aljában, mint minden vár "kötelező" tartozéka, kínzókamra van berendezve.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Aztán keskeny lépcsősor vezet fel, a 9 emelet magas toronyba.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Azért út közben még vannak látnivalók. Mint például a befalazott lány. Vajon milyen bűnt kellett elkövetnie, hogy ez lett a sorsa? És vajon ismerték már akkor a palacsintát, ami befér ezen a kis lyukon? :)

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A fenti kilátóteraszról persze fantasztikus kilátás tárul elénk minden irányba. Egyik oldalon a város terül el, a másik oldalon dombok, hegyek magasodnak, lent az Ybbs hömpölyög.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

A vár és az 5 elem kiállítás november elejétől április elejéig zárva tart. 2018-ban április 3-án nyitott, azóta szerdától vasárnapig 9 és 16 óra között látogatható.

Belépő jegy árak:

  • felnőtt: 5 Euro
  • kedvezményes: 4 euro
  • gyerek (6-18 év között): 2 Euro
  • családi jegy (2 felnőtt és max. 3 gyerek): 10 Euro

Kedvezményes jegyet válthatnak: nyugdíjasok, diákok és fogyatékkal élők.
NiederösterreichCard-dal egyszer ingyenes a belépés.

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

Az 5 elem múzeumban tárlatvezetés is kérhető, melynek egységes ára 4 Euro (a belépőjegyen felül). A vezetés 10 fő felett indul, 10 főnél kevesebb résztvevő esetén a minimálisan fizetendő díj 30 Euro.

Ha Waidhofen felé jártok tehát, nézzetek be a Rothschild család kastélyába, ahol ma már egy nagyon izgalmas, interaktív kiállítást lehet megnézni, de a város rejt más látnivalókat is... :)

Ausztria Alsó-Ausztria várak Waidhofen

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk a wikipedia oldalairól és a vár hivatalos oldaláról a www.schloss-rothschild.at-ről származnak.

0 Tovább

Ahol neked zenél az Adria - Zadar

Zadar egészen különleges látni- és hallanivalókkal büszkélkedhet, így kiemelkedik a többi csodálatos Adria-parti város közül, és felejthetetlen élményekkel ajándékozza meg a városba látogatókat. Mivel eléggé délen van, már tavasszal is kellemes az idő, de bármikor érdemes felkeresni, mutatom is miért.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Hol található? Horvátországban, Észak-Dalmáciában, az Adriai-tenger partján. Térképen ITT.

Dalmácia történelmi fővárosának is nevezik, nem érdemtelenül. Zadar egy kb. 75 ezer fős nagyváros, jelentős kikötővel, élénk kereskedelemmel. Jugoszláviának iparilag a legfejlettebb városa volt.

Az óváros egy félszigeten helyezkedik el ahova gyaloghídon is kimehetünk. A Zadar híd este a legszebb, amikor ki van világítva és egy fényhidat képez a sötét tengeren. Ha a gyalogos hídon közelítjük meg Zadar, a Városkapun érünk be az óvárosba. Innen, erről az utcáról nyílik a helyi piac is. 

Horvátország Dalmácia Zadar város

A legtöbb műemlék Zadar kb. 500 méter széles és 1 km hosszú, autómentes félszigetén található. Azonban mielőtt belevetjük magunkat az óváros sikátoros utcái, színes házai és történelmi látnivalói közé, érdemes a félszigetet a tengerparti sétányon körbesétálni.

A félsziget város felőli oldalán ugyanis hatalmas hajók sorakoznak, kompok és jachtok vegyesen.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Innen indulnak és ide érkeznek hajók és kompok például az olasz Ancona-ból, és a környező szigetekről. A város felőli kikötőben pedig méretes jachtok parkolnak.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A félsziget végén, a tengerparton mindjárt két nagyon különleges, modern látnivalót is találhatunk.

Az egyik a "Nap köszöntése" nevet viselő "emlékmű". Ez a naprendszerünk méretarányos bemutatása a parti sétányon. A legnagyobb területet természetesen a Nap foglalja el.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A 300 db többrétegű üveglap alatt napelemek vannak elhelyezve, melyek évente 46 500 kWh energiát termelnek, így nemcsak ezt a látványosságot, hanem Zadar egy részét is ellátják olcsó és környezetbarát energiával.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Az emlékművet Nikola Basic építész alkotta 2008-ban. A nap egy 22 méter átmérőjű kör, a többi bolygó hozzá képest elég kicsi.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A méretarányosság miatt a bolygók sora hosszan elnyúlik a tengerparti sétányon, és nappal is érdekes látnivaló, de az igazi varázslat csak naplemente után kezdődik.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A hatalmas Nap üveglapjai alatt található 10 ezer lámpa sötétedés után érdekes fényjátékot produkál. Színes égők villannak fel, váltogatva a színeiket, és változatos minták rajzolódnak a talpunk alá. A színek és a fények folyamatosan mozgásban vannak, kár, hogy ezt egy fotó nem tudja visszaadni, ott a helyszínen sokkal izgalmasabb és látványosabb az egész.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A napelemes látnivaló mellett pedig egy másik különlegesség, egy hallgatnivaló is akad. Ez pedig a tengeri orgona. Nehéz fotókon bemutatni egy zenélő szerkezetet, amit leginkább hallani kellene, de megpróbálom. :)

Horvátország Dalmácia Zadar város

Ezt az építészeti különlegességet is Nikola Basic tervezte és 2005 óta hallgathatjuk a tenger zenéjét. A tengeri orgona a köveken megtörő hullámok következtében véletlenszerűen, mégis harmonikusan szólal meg. 35 síp lett elhelyezve a lépcsősor alatt, ezeken szólal meg a hullámok hangja hét különböző hangszinten, öt mélységben G és C6 között.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A tengeri orgona lépcsői mára Zadar egyik legfőbb találkahelyévé váltak, itt található az egyik leghangulatosabb hely a város kivételes naplementéjének élvezéséhez is.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Felejthetetlen élmény hallgatni az orgonát, közben nézni az elhaladó hajókat és a naplementét. Állítólag Alfred Hitchcock kijelentette, hogy Zadarban szebb naplementét látott mint Kaliforniában valaha is. Hát az biztos, hogy tényleg kivételes itt a naplemente, nem olyan mint máshol.

Horvátország Dalmácia Zadar város

És ahogy lemegy a nap, felgyúlnak a város fényei, még hangulatosabbá téve a tereket, utcákat. A kövekből sugárzik a meleg, de a tenger felől mindig jön egy kis hűs szellő, így este már kellemes a séta a belvárosban is.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Zadar területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A kőkorszakból is vannak leletek. Az illírek előtt ezen a helyen egy mediterrán népcsoport élt, akik az óindoeurópai nyelvet beszélték, és akiket jadernek vagy jadrának hívtak.

A tengerparti sétányon szállodák és éttermek sora várja a vendégeket.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Már a középkor elején erős várfalak és bástyák vették körül. Igazi vízi erődítménnyé a velencei időkben vált. Zadar volt a Velencei Köztársaság legnagyobb erődítménye.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A várfalak nagy részét a középkorban húzták fel, majd amikor Velencei Köztársaság elfoglalta Zadart továbbépítették. Igazi erődítménnyé akkor vált, amikor a XVI. században a törökök megtámadták Zadart és könyörtelen csapást mértek a városra. Zadar védelme azonban annyira erősre sikeredett, hogy nem sikerült elfoglalniuk.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Eredetileg egy széles árok húzódott a várfal előtt. A városba fahídon keresztül lehetett bejutni. Zadarba nyolc kisebb-nagyobb kapu vezetett be. Mára csak néhány kapu maradt meg, a teljes várfal nagy része megsemmisült.

A Szárazföldi kapu avagy Városkapu római alapokra épült. Az eredeti római Városkapu súlyosan megsérült, ezért 1543-ban Michele Sanmicheli olasz építész újratervezte, majd újjáépítették. A kapu ékkövén Szent Kreseván látható (Zadar védőszentje), majd felette a velencei uralomra utaló szárnyas oroszlán jelképe. A diadalív formájú kapu az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt műemlék egész Dalmáciában.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Az Öt kút tere a Szárazföldi kapu és a városi park között található. A XVI. századig egy hatalmas árok volt a kutak helyén. Miután a velenceiek elfoglalták Zadart és megindultak a törökök, hogy az Oszmán Birodalom részévé tegyék a várost, gyors építkezésbe kezdtek. Hatalmas várfalakat és őrtornyokat építettek. Miután felhúzták a várfalakat rájöttek, hogy a város ivóvíz nélkül maradt, mivel a kutak a várfalon kívül maradtak. Hogy ne maradjanak ivóvíz nélkül a zadariak, a kutak elé óriási víznyelő tárnákat és vízvezetékrendszert építettek. A most látható teret a XIX. században az osztrákok alakították ki.

A várfalnál egy nagy ötszögletű tornyot látunk. Ez a Kapitány torony. Nevét természetesen arról kapta, hogy Zadar kapitánya a közelben lakott és innen irányította a város működését. Eredetileg tíz ilyen magas, ötszögletű torony volt Zadarban. Ezeket is a török elleni védekezés idején építették a velenceiek. Az eredeti tíz toronyból, ez az egyetlen maradt meg épségben. A Kapitány torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Zadar óvárosára. Ma különböző kiállításoknak ad helyet.

Horvátország Dalmácia Zadar város

(A kép a viriinfo.hu oldalról származik.)

A különleges kinézetű Szent Donát templom Zadar jelképe. A Szent Donát templom a kora-román kor legértékesebb műemléke Horvátországban. A XI. században épült, 27 méter magas és 22 méter széles. Eredetileg Szentháromság templom néven tartották számon.

Már maga a körkörös elrendezésű alaprajza is a bizánci korra emlékeztet. A templom különlegessége, hogy míg a bizánci építészetet alapvetően a díszes, színes formavilág jellemzi, a Szent Donát templom külső homlokzata igazodik a helyi horvát építészethez. Színes homlokzat helyett nyers, dalmát kőfalakat láthatunk.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A XV. században keresztelték át Szent Donát templomra. A XVIII. században építették át utoljára. Ekkor kerültek kialakításra az első emeleti ablaknyílások.

Istentiszteleteket ma már nem nagyon tartanak itt, de kiváló akusztikája miatt a "Szent Donát zenei esték" című programsorozat legfontosabb helyszíne. 

Horvátország Dalmácia Zadar város

Érdekesség még, hogy a Szent Donát templom és a Zadari katedrális harangtornya úgy néz ki a fotókon, mintha egymáshoz tartoznának. Ezzel ellentétben a Szent Donát templomnak nincs harangtornya, az a torony a Szent Anasztázia katedrálishoz tartozik. Egyébként is, ha lenne harangtornya a Szent Donát templomnak az román – vagyis zömök – stílusú lenne.

A köznyelv csak Zadar katedrálisának nevezi a Szent Anasztázia katedrálist. Még Szent Donát püspök kezdte el az építését, de csak a XII. századra készült el. A harangtorony viszont a XIX. század végén épült. Szent Anasztázia szarkofágja a mai napi megtalálható az oltár északi apszisában.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Habár igen közel van ide a Vatikán, mégis csak két pápa jutott el a Szent Anasztázia katedrálisba. Elsőként III. Sándor pápa járt itt 1177-ben, majd II. János Pál 2003-ban. Minkét pápa megáldotta Szent Anasztázia sírját.

A Szt. Donát templom előtti Forum az Adria egyik legszebben feltárt római főtere, és az Adria keleti részének legnagyobb fóruma. Augustus császár idejéből, Kr. e. 1- Kr. u. 3. századból maradt fenn. A II. Világháború pusztítása utáni helyreállítás folyamán tárták fel teljes egészében. Az eredetileg 90 m hosszú, és 45 m széles fórum három oldalát korábban márvány oszlopsor szegélyezte. Ma a Fórumból már nem sok látszik. Egy megmaradt oszlopa a középkorban pellengér volt, ahol a piti bűnözőket szégyenítették meg. A fórumon még felfedezhetjük az egykori római középületek alapjait, az eredeti járda részleteit

Horvátország Dalmácia Zadar város

(A fotó az utazas-nyaralas.info oldalról származik.)

A Népek tere a zadari élet központja a középkortól kezdve napjainkig. Ide fut be a Tengeri kapu, s az innen induló Főutcán keresztül érjük el Zadar látnivalóit. Ha északra indulunk a Szent Donát templomhoz érünk, délre az Öt kút terét találjuk, nyugatra pedig az egyetem épületét. A tér legfontosabb épületei az Óratorony, a Loggia és a Városháza.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A híres tengeri kaput Michele Sanmichele építette 1560-ban, munkájához római alapokat is felhasznált, melyek ma is láthatók a kapuban. A kapu Zadar kikötőjéhez vezet. A tengeri kapu tenger felőli oldalán Velence címerének domborművét találhatjuk.

Horvátország Dalmácia Zadar város

De visszaugrunk kicsit a történelemhez is: Az i. e. 2. század közepén a zárai területet a rómaiak foglalták el, és i. e. 48-ban megalapította Julia Jader kolóniát, amit katonai állomáshelyként használtak. Jaderben 5 partmenti és valamivel több keresztutca volt, amelyet geometriai alapon alakítottak ki. A nyugati részen állt a főtér, a római fórum.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A várost az 5. században számost barbár támadás érte, és a keleti gótok uralma alá került. Ebben az időszakban elszegényedett, emiatt a város rommá vált. A városban a 4. és 6. század között elterjedt a kereszténység, a 6. századra már püspöke is volt. Új központot is kialakítottak a fórumtól északra, ahol egy bazilikát építettek. 537-ben a Bizánci Birodalom része lett. A 7. században szlávok és avarok telepedtek le a környékre. Ebben az időszakban Zára újra megerősödött és 1918-ig a „Dalmácia fővárosa” címet viselte. 

Horvátország Dalmácia Zadar város

A középkori Zadart Velence hosszú éveken át ostromolta. A Horvát Királyság megalakulásával erőteljes politikai nyomás volt a helyi horvátok részéről, hogy átvegyék a város vezetését. A 10. században a város neve már horvát alakban szerepelt, amely igazolta, hogy a város összes fontosabb pozícióját horvátok foglalták el. A zadariak a Madius arisztokrata család vezetésével elszakadtak Bizánctól. 1069-ben IV. Krešimir horvát király saját királyságához csatolta a várost, majd a horvát királyok kihalásával 1105-ben Kálmán király hadjárata során katonai beavatkozás nélkül kiegyezett a várossal, amely elismerte a magyar király uralmát és a magyar uralkodó politikai központjává vált. Kálmán ezután ünnepélyesen bevonult a városba, majd adományokat és ajándékokat osztott. Kálmán látogatásának emlékét őrzi a Kálmán által építtetett zárai Szűz Mária monostor harangtornyán mai napig látható latin felirat.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Miután Könyves Kálmán elhunyt, 1116-ban Velence elfoglalta Zadart. És innentől komoly harcok dúltak a város birtoklásáért a Velencei Birodalom és a magyar uralkodók között. 

A város számára előnyösebb volt lazább magyar uralom a szigorú és kereskedelmi vetélytársnak számító Velencével szemben, így a 12. század végén, majd a 13. és a 14. század során is többször fellázadtak a velencei uralom ellen. Amikor III. Béla 1181-ben újra a magyar korona befolyása alá hajtotta Zárát, egy ilyen városi lázadás támogatását élvezte. Velence hamarosan megpróbálta visszaszerezni a várost, ám 1193-ban nem járt sikerrel, egészen a negyedik keresztes hadjáratig. 1202. november 24-én keresztes seregek foglalták el a várat. A pápa kiátkozott mindenkit, aki a kétes ostromban részt vett. II. András 1217-ben keresztes hadjáratot vezetett, és azért, hogy a velenceiek átszállítsák a Szentföldre őt és seregét, lemondott Zárára vonatkozó igényeiről. Amikor IV. Béla a tatárjárás elől menekülve Dalmáciába jutott 1242-ben, a zárai polgárok a király jelenlétét kihasználva újra fellázadtak a velencei hatalom ellen, és időlegesen újra magyar befolyás alá került a város. 1243. júniusban Velence ismét elfoglalta Zárát, majd 1244-ben békét kötött a magyar uralkodó és Velence, amelynek következményeként a 13. század során nem történt változás a város feletti uralomban. Zadar 1313-ban ismét Velencéhez pártolt. 1345-ben újra a magyar királynak hódolt, de 1346. július 1-jén, Nagy Lajos csatavesztése után ismét Velencéé lett. 1357 áprilisában brentai győzelme után újra Nagy Lajos uralma alá került, amit az 1358-as zárai béke szentesített.

Remélem tudtátok követni... :)

Horvátország Dalmácia Zadar város

1396-ban megalapították a város egyetemét a domonkos-rendiek.

1403. augusztus 5-én itt koronázták magyar királlyá a trónkövetelő Nápolyi Lászlót. Aztán 1409. július 9-én Nápolyi László eladta a várost 100 000 dukátért Velencének és évszázadokig velencei kézen is maradt.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A 16. és 17. században a törökök sokszor ostromolták a várost, ezért a városfalat megerősítették. Ekkor építették fel az új erődöt és az új elővárost. 40 éven át Zárának volt a Velencei Köztársaságban a legnagyobb erődrendszere: várárok, bástya, csatorna.

1797-től a Habsburg Birodalom része lett 8 évig, majd Napóleon kapta meg Velencével, Isztriával együtt. A francia uralom 1806. februárjától 1813. decemberéig tartott. Ebben a rövid időszakban számos reformot hajtottak végre. Újraalapították a helyi egyetemet, amelyen orvostudományi szakok voltak. 1806. májusában adtak ki először horvát nyelven Zárában újságot, ennek címe Kraljski Dalmatin, azaz Királyi Dalmát volt.

Horvátország Dalmácia Zadar város

1813-ban az osztrák és angol csapatok megtámadták Napóleont és december 7-én az osztrákok bevonultak Zárába. Az osztrák uralom 1918-ig tartott. A dalmát szábor is ebben a városban székelt.

A városban 1816-ban gimnáziumot alapítottak, megalapították a Nemzeti Múzeumot (1832), befejezték a Zágráb-Zára utat (1833) és kiépítették az első modern vízvezetéket (1838).

1894 szilveszterén kigyúltak a városban az elektromos lámpák. Horvátországban ez volt az első ilyen rendszer.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Az első világháború végéig a város az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1920-ban a rapallói egyezmény értelmében az Olasz Királysághoz került. 1921-ben szabad kikötői jogot kapott. A város fejlődése megindult a számos olasz és horvát bevándorlóval.

A II. Világháború idején, 1943 és 1945 között a város 80 százaléka bombatámadások áldozata lett. A világháború végén 6 ezer lakója maradt. Az olaszok kivándoroltak az anyaországba, azonban sok horvát is követte őket.

1947-ben a város Jugoszláviához került.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A jugoszláv polgárháború elején a szerbek Zadar környékén teremtettek maguknak tengeri összeköttetést, ezt a horvátok 1995-ben a „Olajbogyó” (Maslenica) hadműveletben számolták fel végleg. A polgárháború óta a város Horvátországé.

A történelem viharai során rengeteg népcsoport milliónyi lába koptatta ilyen fényesre ezeket a köveket. (Ezért városnézéshez válasszunk kényelmes és nem csúszós lábbelit. A magassarkút inkább tartogassuk máskorra.)

Horvátország Dalmácia Zadar város

A Kalelarga, vagyis Široka ulica Zadar sétálóutcája. A Népek terétől indul és a Fórumig tart. A II. Világháborúban szinte teljesen megsemmisült a főutca és az épületei. Mára helyreállították a sérült épületeket. Sok épületet eredeti középkori jellegében sikerült helyreállítani, míg mások modern stílusban épültek fel. (A felújításkor használt modern stílus ma már kissé szocreálosnak tűnhet.) A Kalelarga nagyon kedvelt a zadariak körében is. Megannyi üzlet és kávézó található a sétálóutcán és a helyi rendezvények, felvonulások is kivétel nélkül érintik.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Érdemes betérni az éttermek egyikébe, hiszen mind az olasz, mind a horvát konyha jelen van a városban. Kiváló tésztákat ehetünk, de a tenger gyümölcsei is frissen kerülnek az asztalra.

Horvátország Dalmácia Zadar város

A város környékén öt csodás nemzeti park is található, melyek kiváló kirándulási célpontok lehetnek. A Zadar környéki településeknek fantasztikus tengerpartja van: tagoltságának köszönhetően a partszakaszon kb. 200 szigetet, öblöket, és szorosokat találhatunk. A szigetek között pedig izgalmas, és nagy élményt nyújtó hajós körutazást is tehetünk.

Például akár üveg fenekű hajóval is.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Zadar strandjai kavicsosak, néhol betonosak, és "természetesen" kristálytiszták. A város strandjai az óvárostól északra terülnek el, az egyik legjobb strand a Bamboo Beach Club.

De ha igazán jó strandokat szeretnénk, akkor pár kilométerrel arrébb kell autóznunk. Zadartól kb. 16 km-re, Zaton településen található egy csodálatos homokos-kavicsos rendkívül jól felszerelt, szórakozási és sportolási lehetőségeket kínáló, kék zászlós strand, mely a vízben és a parton is izgalmas szórakozási lehetőséget kínál. A strand hossza 1,5 km, egy lagúnában található, lassan mélyülő, kisgyermekes családok számára is ideális. Továbbá a Zatontól pár km-re található Nin számos homokos strandot kínál, valamint Sukosanban is remek strandok vannak.

Horvátország Dalmácia Zadar város

És persze van élet az óvároson túl is. Zadar egyik újabb attrakciója, egy világszerte szinte egyedülálló múzeum, az ősi üvegmúzeum (Muzej antickog stakla), a városfalon kívül, egy 19. századi palotában található. A római üvegek Olaszországon kívüli egyik legnagyobb kollekcióját tartalmazza. Lenyűgöző és érdekes gyűjtemény, több mint 2000 üveggel Kr. e. 1. századtól a 15. századig. A múzeumban az üveg készítésével is megismerkedhetünk élőben, a múzeum boltjában egyedi szuvenírek szerezhetők be.

Szokatlan és rendkívüli látnivaló az Illúziók múzeuma. Ebben az érdekes múzeumban optikai csalódásokat, és egyéb különleges illúziókat megtapasztalva lepődhetünk meg. Itt semmi sem az, aminek elsőre látszik. Felnőtteknek, és gyerekeknek is nagy élményt nyújtó, szórakoztató, érdekes és vicces, egyedülálló múzeum, érdemes megnézni.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Tehát Zadar egy nem mindennapi város, hangulatos óvárossal és érdekes látnivalókkal. Ha Dalmácia felé jártok, ne hagyjátok ki Zadart, érdemes bemenni akár egy napra is, de persze több napot is megér. Tervezzük hát a nyarat, és ne hagyjuk ki Zadart sem.

Horvátország Dalmácia Zadar város

Zadartól nem messze találhatjuk a Krka Nemzeti Parkot, ahol a nagy vízesés mellett fürödni is lehet. De gyönyörű városokat találhatunk Horvátországban az Isztriai félszigeten is, mint pl. Rovinj, ami egy kis ékszerdoboz, Porec, ahol bizánci mozaikokat is megcsodálhatunk és Pula, ahol egy kisebb római kori colosseum is van. És az Isztria szlovéniai ékköve Piran.

Horvátország Dalmácia Zadar város

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.  

Az információk egy része a wikipedia-ról, az utazas-nyaralas.info és a horvatorszaginfo.hu oldalakról származik.

0 Tovább
«
1234

kiránduló

blogavatar

Ti is szerettek kirándulni? Vonzanak a hegyek, a szurdok völgyek, a felvonók, a hegyi vasutak? Ilyenekről írok Nektek. Talán kedvet kaptok, hogy Ti is felkeressétek ezeket a csodás kiránduló-helyeket. Vagy ha már voltatok, eszetekbe jutnak az emlékek, kicsit újra átélitek őket. :)

Utoljára kommentelt bejegyzések