kiránduló

Nemrég készült el a Balatonlelle melletti Kishegyen egy új kilátó játszótérrel, pihenőhellyel, terepkerékpáros pályával. Mint a neve is mutatja, a Kishegy nem túl nagy, mégis lenyűgöző a panoráma róla. Viszont a kilátó nem pont úgy helyezkedik el a hegyen, ahogy gondolnánk. Én végig azt hittem, hogy a hegy tetejéről majd a Balatonra lehet rálátni Balatonkenesétől Keszthelyig. De nem! Egészen más irányba néz a kilátó, mégis lélegzetelállító a kilátás. A Balatonra is. De merre még? Tartsatok velem és megmutatom!

Hol található? Magyarországon, Somogy megyében, a Balaton déli partján, Balatonlelle mellett. Térképen ITT.

Az útvonalat megterveztem turista térképen is, amit megnézhettek ITT.

Igazából most szembesültem vele, hogy egy laza 11 km-t sétáltam, de nem muszáj ennyit menni, mert parkolók vannak több helyen is. Én a település központjában, a körforgalom mellett hagytam az autót a festékboltnál, a Szövetség utca 1. szám előtt. Indulni persze lehet akár a Balcsi partról is, vagy a strandról, akkor egy kicsit hosszabb lesz a túra.

A Szövetség utca elején indul a sárga jelzés, ami nagyon sok helyre fel van festve útközben. Fákra, villanyoszlopokra, végig jól látható és jól követhető.

Az utcán felfelé jobb oldalon van egy bölcsi és óvoda, azok előtt is meg lehet állni autóval (hétvégén különösen), akkor kb. 1,5 km-rel rövidebb lesz a túra.

Az enyhe emelkedésű Szövetség utcán addig kell felfelé menni a sárga jelzést követve, amíg elfogynak a házak és egy elágazáshoz érünk. Itt szemben a zsákutca táblával jelölt részen is lehet parkolni, akkor kb. 2,5 km-rel rövidebb a túra.

Az út mellett pedig tábla is jelzi, hogy merre kell tovább mennünk. (Feljöhetünk még erre tovább is autóval, akkor a táblát kell figyelni.)

Az elágazónál egy kereszt és egy régi Nepomuki Szent János szobor is van. Gyalogosan jól követhető itt is a sárga jel, csak figyelnünk kell.

Ha sikerül megtalálnunk az elágazás után a helyes utat, akkor egy jó hosszú egyenes következik, a távolban pedig feltűnik egy dombocska. Némileg hasonlít a Badacsonyra, csak kicsi. Lehet, hogy oda megyünk?

Az út szőlősorok között halad tovább, a szőlősorok túlsó végén pedig feltűnik az igazi Badacsony.

Sőt, rálátunk Balatonboglár dombjaira és egyedi kilátójára, a Gömb-kilátóra is.

Az úton az autó forgalom télen elenyésző, de olvastam nyári beszámolókat, amikor elég sok autó jön erre. (Hát hiába, nem mindenki tud/szeret/akar ennyit gyalogolni.) Szerencsére széles, füves sáv van az út mindkét oldalán, ahol tudunk sétálni anélkül, hogy útban lennénk. Sőt, az árok túloldalán a fasor és a szőlők között is van egy széles sáv, ahol nyugodtan sétálhatunk. (Ott mondjuk eső után kicsit sár van, de nem vészes.)

Hamarosan keresztezzük az M7-es autópályát, ami fölött egy felüljárón sétálunk át.

És egyre közelebb jön a domb is, az oldalán már látszanak épületek és egy kis templomocska is.

Az út egy borászat előtt vezet el, ahol a nagy ház körül, az udvaron lévő kutyák hangos ugatással üdvözlik az arra járókat. A kerítés stabil és körbeér, a nagy kutya nem tud kijutni. De van egy kicsi fekete, ami kifér a kerítés rácsai között. Szerencsére ő is csak ugatott, de az úton már nem jött át.

Érdemes oldalra és visszafelé is nézelődni, mert hamarosan feltűnnek a fonyódi dombok is. Teljesen olyan, mintha a Balaton túloldaláról néznénk, mondjuk Badacsonyból, pedig itt oldalról látjuk őket.

Visszanézve az M7-esen túl ott magasodik a Badacsony. Kicsit párás volt az idő, fotózni nem volt egyszerű, szabad szemmel sokkal jobban látszott.

Az út sokáig enyhén emelkedik, majd jön egy lejtő a fák között.

És utunk első látnivalójához érünk, a Gamási kúthoz. Ez a gémeskút azt jelzi, hogy egykoron itt falvak álltak.

Az egykori Lelle határában 1055 és 1417 között két Gamás község létezett. A kúttól keletre Egyházas-Gamás a völgykaréj tetején templommal, a kúttól nyugatra pedig Fel-Gamás terült el. Ezeket az 1055-ből származó Tihanyi alapító levél is felsorolja. A két településnek kb. 380 lakója volt, és ez a gémeskút volt a települések közkútja.

Aztán a községek lakói birtokviszályba kerültek a tihanyi apátsággal és jobbnak látták új helyet keresni, ahol reményük lehetett földszerzésre. Így jutottak el délre, az innen 23 km-re lévő szabad területre, ahol letelepedtek és községet alapítottak. Ma ott találjuk Gamást.

A kútban már víz nem lászik, más viszont igen. Ezért a kérdés felmerült bennem: az emberek miért gondolják egy kútról, hogy kuka? És a szemetet bele lehet hajigálni...?

A gémeskút a régi időkben nemcsak vizet adott az embereknek és a jószágoknak, hanem üzenni is lehetett vele. Attól függően, hogy a gém hogyan áll, a vödör hova van téve, más és más üzenetet küldött a helyieknek. Ahogy most áll, a gém felfelé, nincs rajta kútostor és dézsa, vödör sem, így azt jelenti, hogy a kút vize nem jó vagy beomlott, ne gyere ide. De a kút állásával tudtak jelezni az asszonyok, hogy elkészült az ebéd, lehet jönni ebédelni, vagy ha fehérnép érkezett a pásztorszállásra, aki a pásztorok ruháját kimosta, megfoltozta és esetleg más szolgáltatásokra is hajlandó volt. Tudtak üzenni a szomszédoknak, ha valami szerencsétlenség történt a háznál, és a szomszédok azonnal siettek segíteni. De azt is a gémeskúttal tudatták, ha hivatalos ember érkezett a házhoz: csendőr, mezőőr, pusztagazda, olvasó bizottság.

Ha valaki idáig eljött autóval, akkor itt már tényleg tegye le, mert innentől keskeny lesz az út és ha szembe forgalom is van, akkor lehet centizgetni. Már nem vagyunk messze.

A kút után hatalmas lovas tanya van az út mellett, majd hamarosan egy elágazáshoz érünk.

Az elágazásnál egyértelműen mutatja a turistajelzés, hogy merre kell mennünk. Innentől felfelé a Kishegyre.

Az emelkedő előtt még pihenhetünk egyet az árnyas padokon. A Csengős kereszt egy 1894-ben állított fakereszt. Béri Pál állíttatta 100 Korona adományból. A keresztet 1976-ban és 2014-ben is felújították.

Rengeteg tábla mutat balra, különböző borászatok és vendéglők táblája, de a turistajelzés is jól látható helyen van, tehát itt a felfelé induló keskeny úton kell tovább mennünk.

Magas löszfal mellett vezet tovább az utunk egy kis erdő fái között.

Az útszéli rézsűben, a gyökerek között a különböző állatok (ökörszem, vörösbegy, különféle egerek, pockok, rovarok) búvó- és szaporodó helyei, a göcsörtös fatörzsek tövén „madáritatók” találhatók. Ezek úgynevezett mikro-élőhelyek. 

Van, aki még erre is feljön autóval, de itt már azért elég keskeny az út, nem könnyű a szembe jövőt kikerülni. Ezért is érdemesebb az autót lent hagyni és gyalog felsétálni a dombra. Akarom mondani a Kishegyre.

A Kishegy a déli part "Badacsonya", oldalán szőlősorok kanyarognak, és tele van borászatokkal. A Kishegy nem csak a környék, hanem az ország egyik legjobb bortermelő vidéke. Tüzes, tisztán kezelt borai az ország legjobbjaival vetekednek. A lellei szőlő minőségének és a termelők szakértelmének elismerését jelzi, hogy a városban kilenc minősített állomása van a Dél-Balatoni Borútnak.

Balatonlellétől 3 kilométerre kiemelkedő, észak-déli irányba húzódó, magas felszíni vonulat a Külső-Somogyi-dombsághoz tartozó Gamási-hát. A település határában a legmagasabb pont a Kishegy teteje, amely néhány méter híján eléri a tengerszint felett 300 méteres magasságot. 

Az utat folytatva egy kápolnához érünk, amelyet Szent Donátnak, a szőlősgazdák védőszentjének emeltek még az 1700-as évek közepén.

1815-ből való első írásos emléke, melyben azt olvashatjuk, hogy a kápolnát báró Majthényi György építtette. Majthényi György 1683-ban született és 1755 körül halt meg, tehát a kápolnának is ebben az időszakban kellett elkészülnie. Ám 1815-ben a kápolna kegyura már gróf Széchényi Ferenc, Széchenyi István atyja volt.

1928-ban az I. világháború alatt elvitt harang helyett a kápolna újat kapott. Az első harangnak megfelelően ezt is Szent Donát tiszteletére szentelték fel.

1950-ben a hívek áldozatos hozzájárulásával felújították a kápolnát. Az oltárképet Ákosfy Barna restaurálta. 1984. augusztus 9-ére virradóan kirabolják a kápolnát, és ellopják az oltáron lévő Szent Donát és Szent Kajetán barokk stílusú műemlékszobrokat, valamint két darab puttót.

Talán ezért védi ma a kápolnát komoly rács, és az ajtó egyetlen nyílásán sem lehet rendesen belátni.

Viszont ha itt hátra fordulunk, akkor csodát látunk. Előttünk terül el a Balaton folyton változó színű víztükre és az északi part hegyei a Badacsonytól Tihanyig. (Szabad szemmel sokkal jobban látszik. Főleg kevésbé párás időben.) Lenyűgöző!

Sőt, elláthatunk Kab-hegyig is, és ha szerencsénk van, akkor a természet ilyen fényjátékkal is megajándékoz bennünket.

A kápolna mögött hatalmas üres terület, parkoló található. A borászatok, a hangulatos pincék sok borkedvelőt ide csábítanak, akik ugye nem feltétlenül túrázók, ők biztosan feljönnek idáig autóval. Végülis nem tilos. Innentől viszont már tényleg csak gyalog lehet majd menni, viszont már nagyon közel vagyunk a parkerdőhöz és a kilátóhoz.

Nagy táblán megnézhetjük a térképen, hogy hol vagyunk és hova megyünk. Olvashatunk a táblán a Kishegyről, Fel-Gamásról és Al-Gamásról, valamint a kápolnáról is.

Útelágazás következik, de a villanyoszlopon lévő jelzés egyértelműen mutatja merre kell mennünk. Sétáljunk a jobb oldali úton tovább.

Itt már a behajtani tilos és a zsákutca táblák is kint vannak, valamint megtudhatjuk, hogy 10 %-os emelkedő vár ránk.

A Kishegy tökéletes helyszín egy kis elmélkedéshez és kikapcsolódáshoz egyaránt, hangulatos pincéi között pedig garantáltan hosszú órákat tölthetnek majd el a borkedvelők.

Még itt is szőlősorok között sétálhatunk tovább, és időnként visszafordulva gyönyörködhetünk a kilátásban.

Kicsit durvul az emelkedő, egy újabb táblán már 15 % van. A kilátót viszont itt már felirat is jelzi.

Hamarosan sorompóval lezárt erdei úthoz érünk. Nem kell átbújni alatta, mert el lehet kerülni.

A Kishegy nevezetessége a Parkerdő, amely a nyugalom szigeteként lehetőséget ad egy kis elcsendesedésre, elmélyülésre, túrára. (Feltéve, ha nincsenek sokan.) Bár Parkerdőnek nevezik, ez az erdőség sokkal nagyobb, mint egy átlagos park, így akár egy egész napot is eltölthetünk benne a természet szépségeit csodálva.

A tábla mutatja: a kis sárga kör a gyalogút a kilátóhoz, a fehérrel jelzett nagy kör a terepbringásoknak készült.

A sorompó után rögtön egy pihenőhelyet találunk padokkal, asztalokkal és tűzrakó hellyel.

Egy kopjafa állít emléket Balatonlelle szülöttének, Szűcs Lászlónak, aki erdész, erdőművelési műszaki vezető, majd erdőfelügyelő volt a SEFAG-nál. Őt választották 1991-ben a Boglárlellétől külön váló Balatonlelle első polgármesterévé, mely tisztséget három cikluson keresztül töltötte be. Nagyon szerette a Kishegyet, a Balatoni panoráma és a borospincék miatt is kedvelt kiránduló helyen elterülő öreg erdők az ő kezdeményezésére kaptak közjóléti rendeltetést.

Az erdő értéke összességében felbecsülhetetlen. Hiszen mennyit ér egy séta a családdal? Vagy gyönyörködni a fák lombjának susogásában, a nyíló virágokban, az eső illatában? Mi lenne egyáltalán velünk az erdők, az erdő romantikája nélkül?

A pihenőhely után tovább kell követnünk a sárga jelzést, hogy a kilátót megtaláljuk.

Egészen eddig a kis zöld táblácskáig kell mennünk, ez mutatja, hogy a kilátó és a játszótér itt jobbra van.

A kilátóhoz vezető út most némileg akadálypályává alakult, de gondolom nincs ez mindig így. Valószínűleg most még nem vitték el a kivágott fákat, amik keresztben fekszenek a gyalogúton, de talán hamarosan el fogják, hogy ne akadályozza a kirándulókat.

Márcsak azért is volt furcsa a sok keresztben fekvő fa, mert az út túlsó végénél egy csomó kerékpártároló van felállítva, tehát valószínűleg ide kerékpáros turisták is járnak. (Vagy legalábbis várják őket.)

Itt is alakítottak ki egy erdei pihenőt padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel, a gyerekeknek játszótérrel.

És megérkeztünk a kilátóteraszhoz. Hát igen, aki magas kilátóra számított, az itt csalódik, de igazából nincs szükség magas építményre, mert erről is csodálatos panoráma tárul elénk.

Ez itt a Kishegyen az Illés-tető, ami a tengerszint felett 255 méterrel van. A kis teraszon körben padok vannak, itt elücsöröghetünk kicsit a tájban gyönyörködve.

A domborzat beazonosításában nagy tábla segít. És igen, eddigre az is kiderült, hogy merre is néz a kilátó. Nem északra, ahol a Balaton van, hanem nyugatra, Fonyód felé.

Így elég messzire elláthatunk balra, déli irányba is, tiszta időben látszik Szőlősgyörök és Marcali.

Párás időben nem látszik annyira, de az alattunk hullámzó táj akkor is szép, ha nem látjuk pontosan, hol is van Marcali.

Szemben, nyugatra láthatóak a fonyódi dombok, amiket ugye szintén hegyeknek hívunk.

Ezek még párás időben is jól látszanak. De gyönyörű az előttünk elterülő, dimbes-dombos, szőlősorokkal beültetett táj is.

Jobbra, északra pedig ott vannak az északi part a gyönyörű hegyei.

Látszik a Balaton színjátszós víztükre is, hiszen hol zöld, hol kék, hol opál, mindig változik a színe.

És hát igen, előjön a szokásos kérdés: tudjátok mi a legjobb a déli partban? Hogy látszik az északi! :-)

Nagy tábláról sok mindent megtudhatunk a somogyi erdőkről. Somogy megye erdősültsége 31,6 %, ami 191 882 hektár erdőterületet jelent. Ez jóval az országos átlag felett van. Évente hektáronként átlagosan 6,8 m3 fatömeg képződik, de az éves fakitermelés csak 3,4 m3. Ebből látszik, hogy az erdők fakészlete folyamatosan gyarapszik. Az erdőgazdálkodás Somogy megyében közel 3000 embernek ad munkát és megélhetést az erdőnevelési, erdőhasználati, fafeldolgozási és szakirányítási tevékenységek révén.

Közben, ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, akkor indulhatunk is vissza ugyanazon az úton, amin feljöttünk.

És még néhány megdöbbentő adat az erdőkről: egy hektárnyi átlagos somogyi erdő évente 50 tonna port és kormot szűr ki a levegőből. Hozzávetőlegesen 9 tonna oxigént termel és 12 tonna szén-dioxidot köt meg. Egy hektár! És Somogyban több mint 191 ezer hektár van. Őrületes számok!

Feketeöves túrázók a sárga jelzést követve egy jó nagy kört tehetnek még egy jó darabig erdőben haladva. A sárga jelzés dél felé vezet kb. 11 km hosszan, majd nyugatra fordulva érinti Gyugyot, és Szőlősgyörök, Szőlőskislak mellett elhaladva érkezik vissza Balatonboglárra. A teljes útvonal 28 km, + még vissza kell jutnunk Lellére (ha onnan indultunk).

Ha nem vállalkozunk ekkora túrára, akkor az erdőből kiérve jelentős lejtőn sétálhatunk vissza a pincék közé. Elénk tárul a csodás balatoni panoráma és a kis kápolna is újra útba esik.

2014-ben teljes körű felújítást végeztek el a kápolnán, melynek keretében többek között teljesen új fazsindely fedést kapott az épület.

Itt is igaz az, ami az összes libegőnél és felvonónál is, hogy lefelé mindig sokkal szebb a kilátás.

Somogy megye turista útjainak hossza meghaladja a 990 kilométert. Ezen utak jelentős része, mintegy kétharmada erdőterületen halad keresztül.

A csengős kereszt után visszaérünk a Gamási kúthoz is.

Remélem kedvet kaptatok egy kishegyi kiránduláshoz! Ha nyáron nincs strandidő, remek túrázós program lehet. De minden más évszakban is érdemes erre kirándulni. Sőt, kellemesebb is, ha nincs kánikula.

Láttatok már ilyen szőlősorokat? Minden szőlősor végén egy-egy bokor rózsa virágzik (még decemberben is). Szerintem csodálatos! :-)

Ha a Balaton déli partján jártok, ne hagyjátok ki, hiszen nemcsak az északi parton lehet túrázni, és nemcsak ott vannak csodás panorámák. És Somogy megyében is vannak még látnivalók. ;-)

Valamint ne feledjük, hogy Balatonlelle központjában a Szalay-kastély ad otthont a Gróf Somssich Pongrác és Soltész István Afrika gyűjteményét bemutató Afrika Múzeumnak. Azt is érdemes megnézni. 

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamint a következő weboldalakról származik:  csodalatosbalaton.hu, balaton.info, welovebalaton.hu.