Celje Szlovénia harmadik legnagyobb városa gazdag történelmi múlttal és egy pazar fellegvárral. Sokan csak elsuhannak mellette az autópályán - tudjátok, ott van, ahol az a sok komlóültetvény látszik az útról -, pedig érdemes megállni, bemenni, mert a város is szép, a várat meg Szlovénia legszebb várának tartják. De erről csak az tud vitatkozni, aki megnézi! Egyszer necsak Trojane-ban álljatok meg fánkozni, hanem ugorjatok be Celjébe is, meg fogtok lepődni. :-) De nézzük, milyen is a vár! Tartsatok velem!
Hol található? Szlovéniában, Maribor és Ljubljana között, kb. félúton, az autópálya mellett. Térképen ITT.
A várhoz több irányból is fel lehet menni. Van parkoló lent a városban is, de autóval is felmehetünk akár egészen a bejáratig. Az út mellett a "Stari Grad" feliratú táblákat kell követni. (Felfelé nem lehet eltévedni, ámde lefelé... arra nincs kitáblázva a város, ezért érdemes megjegyezni, hogy melyik sarkon merre fordultunk.) :-D
A várfal mellett közepes méretű, ingyenes parkoló van, de ha tele lenne, az út mellett is van olyan hely, ahol meg lehet állni. Onnan már nem sokat kell fölfelé gyalogolni.
De a bejáratnál térkép is mutatja, hogy lent a városban több helyen is van parkoló, és onnan egy gyalogösvényen lehet felsétálni a várba. (Én az időm rövidsége miatt inkább autóval mentem fel, de biztos gyalog sem annyira nehéz.)
A parkolótól még egy meredek járda vezet fel a várkapuhoz, ahol a belépő jegyeket is megvehetjük.
A jegypénztár kis ajándékboltban van, ahonnan az épületen belül (a mosdók mellett) mehetünk tovább, és ezen az ajtón érünk ki a várudvarra. Bent a folyosón nagy tablók vannak a vár és a várurak történeteiről. (Kifelé is majd erre lehet kimenni.)
Celje város látnivalói közül a leghíresebb a sziklás domb tetejére épült, 12. századi erőd. Káprázatos kilátást nyújt a városra és a környékre. Az első kilátóteraszra ezen a rámpán mehetünk fel.
A celjei vár Szlovénia egyik legjelentősebb középkori vára, a magyar történelemben is ismert Cillei grófok székhelye.
A vár első írásos említése 1322-ből származik: purch Cylie, később vest Cili (1341), castrum Cilie (1451), gsloss Obercili (1468) neveken jelent meg az okiratokban. Az Obercili, azaz „Felső Celje” név csak a celjei grófok családjának kihalása után jelent meg.
A kávézó tetején lévő kilátóteraszról elsősorban a hegyekre lehet rálátni, de azért oldalt látszik egy rész a város pereméből és a Savinja folyóból is.
Az ásatások tanúsága szerint az eredeti román stílusú várépületet a 13. század első felében a karintiai Haimburg (Heunburg) grófjai építtethették. 1333-ban került Sanneck urainak birtokába, akik 1341-től megkapták a celjei grófi címet. Az első cillei gróf, Frigyes építtette ki az erődítményt korszerű főúri rezidenciává. Később az ő nevét kapta a vár akkoriban épült hatalmas keleti tornya a Frigyes-torony.
A központi lakóövezeteket egy belső árok védte. Itt található a kilátóterasz alatt lévő szép nagy kávézó kiülős része. A hozzá kapcsolódó füves udvarrészen a gyerekek lekötése sem jelent gondot.
1400 körül négyszintes öregtornyot építtettek. A várudvar másik, keleti oldalán lévő háromszintes lakótornyot, az addig szabadon álló Frigyes-tornyot körülvették a vár külső falaival. A fő lakóépület, palota a várnyugati oldalán állott. A déli oldalon még egy torony volt, amit András-toronynak neveztek a földszintjén található Szent András-kápolna után.
A nehezen megközelíthető hegyi erődítmény a középkorban bevehetetlennek számított. Kényelmetlensége miatt azonban a celjei grófok hamarosan a városba, az alsóvárnak nevezett épületegyüttesbe költöztek, a felső várban csak a katonaság maradt.
A két tornyot a várfalon végigfutó, fedett fa gyilokjárókon közelíthetjük meg.
A kisebbik toronyba a várárkon átívelő hídon átkelve is bejuthatunk, de innen is van egy bejárat.
Az eredeti vár nagy részét nem sokkal a megépítését követően az egymással hatalmi harcot vívó családok rombolták le. Utánuk jöttek a Cilleiek, akik újjáépítették a várat.
A torony felé vezető gyilokjáróról csodás panoráma tárul elénk.
A nagyobbik toronyba bejutás már kihívásokkal teli, mert a lépcsők között átlátni, és a torony bejáratához vezető lépcső bizony már elég magasan van.
Bent a toronyban újabb lépcsősorok várnak ránk. Indulhatunk fölfelé vagy lefelé is.
A torony belseje egyébként üres, csak a beépített fém lépcsősorok és függőfolyosók vannak benne. Fent talán kilátóterasz van a tetején, de bevallom, a tériszonyommal én oda már nem mentem fel ezeken a lépcsőkön.
Lefelé bátrabb voltam, az nem volt annyira vészes.
Lent kínzó kamra és annak régi berendezési tárgyai találhatóak. Belegondolni is rossz, hogyan kínozták az embereket annakidején. Aki nem szereti az ilyesmiket (és nem akar felmenni a kilátóteraszra sem), annak tulajdonképpen nem érdemes bejönni ebbe a toronyba.
Valószínűleg fentről még jobb a kilátás, de az ajtóból is elég szépen rálátni Celjére és a környékre.
De nézzük mi van a másik toronyban.
A Cillei grófok lettek Szlovénia legfontosabb arisztokrata családja, akik átalakították, kibővítették és felújították a várat. Utolsó örökösüket 1456-ban gyilkolták meg, a vár ezután került a Habsburgok kezére egy korábbi megállapodás alapján.
A Cillei-család kihalása után a Habsburgok birodalmi intézőket neveztek ki a vár élére. A 16. században a várat felújították, falait megemelték. Az új szakaszok reneszánsz jellegű, a kor olasz várépítészetének megfelelő kiegészítőket kaptak. A vár ekkoriban az egész Keleti-Alpok legfontosabb vára volt mintegy 5500 m² alapterülettel. Építészeti megoldásai példaként szolgáltak számos más környékbeli vár számára is.
A vár azonban hamarosan elvesztette hadászati jelentőségét és fenntartását elhanyagolták. A 17. század végén már nem volt tető a Frigyes-tornyon. A birodalmi várak 1681-es listáján Celje már nem is szerepelt. A városi alsóvár 1748-as felújításához a felső vár tetőcserepeit használták fel. A Gaisruck grófi családnak a közeli Novo Celjében épült barokk kastélyához is sok szép követ hordtak el innen a 18. század közepén. A vár lakhatatlanná vált, az utolsó lakosai 1795-ben hagyták el.
A másik toronyban a várakra jellemző beltereket találunk. Vannak itt lovagi páncélok...
... étkező helyiség grófkisasszonnyal...
... és a vár krónikáját író szerzetes.
A kastély hármas védőfalakkal és széles védőárokkal rendelkezett. A várat a múlt század végén újjáépítették, kiegészítették és megjavították. Felújításával és átalakításával nyári színházat és nézőteraszokat kapott.
A lakótorony után mehetünk még tovább a falak között a kilátóterasz felé.
Térjünk kicsit vissza még a Cillei család kihalásához. Hogy is történt? Cillei Ulrik 1443-ban igényt tartott a II. Tvrtko bosnyák király halálakor megüresedett trónra, de nem sikerült elnyernie, főleg Hunyadi János miatt, aki nem akarta a hatalmas urat a szomszédos trónon látni. Ezzel kezdődött Cillei gyűlölete a Hunyadi-család irányában. 1452-ben átvette az V. László király feletti gyámságot. Aztán a Hunyadiak elleni fondorlatait a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. 1456-ban a futaki országgyűlésen az ország helytartójává választották, ekkor ismét kibékült a Hunyadiakkal, de titokban továbbra is ellenük dolgozott. Az országgyűlés után a királlyal Nándorfehérvárra indult, ahol Hunyadi László barátai megölték. Vele kihalt a Cillei család.
A várat 1795-ig lakták. 1803-ban Andrej Gorišek helyi gazdálkodó megvásárolta a romot és kőbányának kezdte használni. 1846-ban vásárolta meg a területi kormányzó, ekkor indult meg a helyreállítása, ami Szlovénia történelmében a leghosszabb felújítási projekt lett, hiszen mind a mai napig zajlik.
1871-ben kezdett érdeklődni a Szépítő Társaság nevű helyi civil szervezet a romok iránt. 1882-ben a Celjei Múzeum Társaság erőfeszítéseket tett a vár helyreállítására. A Jugoszláv Királyság idején a maribori hatóságok a város önkormányzatára hagyták a romokat. A második világháború idején a romokat elhagyták. A háború után a Szépítő Egyesület folytatta a felújítást. Az elhordott kövek pótlására a Frigyes-torony sarkaiba cementtömböket helyeztek el.
A falak közötti keskeny átjáró után egy széles kilátóteraszt találunk, ahonnan fantasztikus látképben gyönyörködhetünk.
Napjainkban már több mint 70.000 látogató keresi fel évente a várat. A külföldiek mellett a szlovének is szívesen jönnek ide, esküvőt szinte minden hétvégén rendeznek ezen a romantikus helyszínen. A felújított részekben modern rendezvénytermeket is kialakítottak, nagyszerű kilátással a városra.
És a kilátás valóban csodálatos. A várhegy lábánál találkoznak a Savinja és a Voglajna folyók.
A szlovének a legszebb várnak tartják egész Szlovéniában. Ezzel olyan versenytársakat köröz le, mint a Bledi-vár és Ljubljana vára. Hogy a Predjamai-várat ne is említsem. Hát erről lehetne vitatkozni! :-)
Mondjuk a panoráma tényleg pazar, de a Bledi-váré is.
Itt találhatunk még egy titokzatos műhelyt, ahova ez az ajtó vezet.
A műhelyben egy ősz, szakállas bácsi - mintha a múlt századból marad volna itt - tökéletes angolsággal mutatja be a látogatóknak a várnyomda működését. Egyik fiatalembernek megkérdezte a nevét, majd azt kirakta egy sínbe (természetesen fordítva), és közben lelkesen magyarázta az egész nyomtatási folyamatot. Mindenki tátott szájjal nézte az öreget, olyan hihetetlennek, szürreálisnak tűnt az egész. Érdemes bekukkantani hozzá!
A celjei vár hosszan tartó felújítási munkái a mai napig folynak, vannak lezárt részek.
De nyaranta gazdag programokkal, várjátékokkal várják a látogatókat. Jelentős kulturális és sporteseményeket is rendeznek a történelmi színfalak között. Ma a kastély Szlovénia egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, ez köszönhető a többféle gazdag kiállításnak is.
A legnagyobb fesztiválra augusztus utolsó hétvégéjén kerül sor. Ekkor tartják a tradícionális középkori fesztivált, a Dezela Celjska vabi-t.
Belépőjegy árak:
- felnőtt 7 Euro
- diák 4 Euro
- gyerek (6 - 15 év között) 3 Euro
- nyugdíjas 5 Euro
- családi jegy (2 felnőtt + gyerekek) 15 Euro
A felnőtt belépő része 1 Euro bónusz, ami a Veronika kávézóban levásárolható a látogatás napján.
A vár nyitva tartása:
- januárban: 10:00 - 16:00
- februárban: 9:00 - 17:00
- márciusban 9:00 - 18:00
- áprilisban: 9:00 - 19:00
- májusban: 9:00 - 20:00
- júniusban, júliusban és augusztusban: 9:00 - 21:00
- szeptemberben: 9:00 - 20:00
- októberben: 9:00 - 18:00
- novemberben: 9:00 - 17:00
- decemberben: 10:00 - 16:00
A zárás előtt fél órával zárják a pénztárat, addig lehet belépni a várba.
Remélem kedvet kaptatok egy várlátogatáshoz, és ha legközelebb a szlovén autópályán suhantok Dél felé, megálltok egy órácskára megnézni Celjét és a várat. Amúgy Szlovénia tele van fantasztikus látnivalókkal, szinte bármerre indulhatunk az országban, mindenhol találunk valami érdekességet.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a wikipedia oldalairól és a következő weboldalról származik: https://trekhunt.com/hu/article/celje-vara/
Utolsó kommentek