Csehország harmadik legnagyobb várkomplexuma található ebben a kimondhatatlan nevű városkában, Jindřichův Hradec-ben. Mivel az évszázadok során mindig hozzáépítettek egy-egy szárnyat az eredeti várhoz, de mindig más stílusban, ezért ma amolyan mozaikkén áll össze egy pompás egésszé. De még milyen egésszé?! Mutatom!
Hol található? Csehországban, Prágától délre, Ceské Budejovice-től keletre, az osztrák határtól mindössze 18 km-re. Térképen ITT.
A kastély közelében, az egyik tó partján nagy és ingyenes parkoló van, onnan a belvároson keresztül kb. 5-10 perces sétával érhető el a kastély.
Jindřichův Hradec kastélya az egyik legismertebb és legnagyobb ilyen jellegű cseh építmény. Építészeti története pedig elég szövevényesnek mondható.
A kastélyba több kapun és udvaron át vezet az út. Az egyiknél jegyet lehet venni, a másik udvaron mellékhelyiségek találhatóak.
Délkelet-Csehországnak sajátos varázsa van, számos patakkal, folyóval, és főleg halastóval átszőtt vidék.
Jindřichův Hradec városa a Vajgar-tó partján fekszik, és megfelelő szögből nézve a tó vize visszatükrözi a gótikus vár, valamint a reneszánsz kastély képét.
(A fotó az infocentrum.jh.cz oldalról származik.)
Jindřichův Hradec történelme egy előnyösen, a Nežárka folyó és a Hamer patak alkotta kiszögellésben alapított szláv földvár létezésével hozható összefüggésbe, ami a 10. századtól kezdődően a környék közigazgatási központjának számított, s egyben a Přemysl-házi birodalom déli részének fontos stratégiai pontja volt. Délkelet-Csehország a 12. század végén Prčicei Vítek fennhatósága alá került, aki a területet felosztotta fiai közt - ők voltak a legjelentősebb Dél-Csehországi nemes családok alapítói: Landštejn, Stráž, Ústí, valamint a legerősebb Rosenberg- és Hradce- házak. A Vítkoviak mindegyikének címerében megtalálható különböző színekben az ötszirmú rózsa.
A Hradec városáról fennmaradt legrégebbi írásos emlék 1220-ból származik, amikor a hradeci uradalom a dinasztia-alapító I. Jindřich [Henrik], Prčicei Vítek legidősebb fia birtokában volt. Ő a földvár helyére egy gótikus várat építtetett, amelynek eredetileg kézműves-kereskedő váraljából a 13. század közepén város alakult ki, s azt elnevezték Henrik [Jindřich] után. A Hradeci nemesek címere, a kék háttéren díszelgő arany rózsa, a II. Vladislav [Ulászló] által adományozott kiváltsággal (1483), miszerint azon szerepelhet két arany királyi oroszlán és a W királyi koronás betű, mindmáig a város címere.
A város aranykorát az utolsó Hradeci nemesek korában élte, a 16. század második felében. Ekkor építették át a főtér és környező utcái eredeti gótikus polgári épületeit reneszánsz stílusúvá, és északra kialakul az ún. Újváros. A város polgárai a mozgalmas kereskedelemből és kézművesiparból jól megéltek, ami elsősorban a posztógyártásból, ill. az azzal való kereskedelemből állt. A város jelentősége növekedett, nemcsak gazdaságilag, hanem a királyi udvaron belüli növekvő politikai befolyásával is - a Hradeci Vítkoviaknak, majd utánuk Slavata Vilmosnak (1628-1652 között a Cseh Királyság főkancellárja) köszönhetően.
A harmincéves háború után, 1654-ben végzett népszámlálás alapján Jindřichův Hradec 405 házával Prága után a második legnagyobb város volt. Nem sokkal ezután vesztett jelentőségéből, és a 17. század végétől már nem volt az újdonsült Černín nevezetű birtokosok székhelye, s ezzel hanyatlott a gazdasága is.
A vár egésze tehát több részből áll össze és ezáltal különböző vezetett túrákon vehetünk részt. Külön járhatjuk be a reneszánsz kastélyt, az Adam házat és a spanyol szárnyat, valamint a fekete tornyot, a kútbörtönt és a legrégebbi konyhát.
A harmadik várudvarra beérve rögtön szembetűnik a vár épületeinek különbözősége. A képen jobbra a gótikus kastély rész, balra a spanyol szárny, középen pedig az átjáró a fekete toronyhoz és a vár-konyhához, de régen a vár egyik kapuja, bejárata is arra volt.
A kastély alapját egy középkori vár alkotta, melyet már 1220-ban említenek a dokumentumok "Castrum Novum" (New Castle) néven, és Henry Vítkovce nevéhez fűzhető. A vár építésének mintájául a Lords of Hradec kastélya szolgált, később a család fő rezidenciájául szolgált, amíg a család kihalt 1604-ben. A vár fontosságát hangsúlyozták azzal, hogy fokozatosan kibővítették román-gótikus monumentális várrá, a megerősített gótikus vár a művészi és kifinomult megoldások jellemezték.
A gótikus várban a "B" túrát választva nézhetünk körül. Ez a vezetett körút bemutatja a vár legrégebbi, gótikus belső tereit és a barokk kápolnát. A szobákban megismerhetjük a kancellárnak, a vár grófjainak, a tartományi kormányzónak és Hradec urainak az életét és a stílusát. Megtekinthetjük többek között a királyi lovagtermet, melynek freskói Szent György legendáját ábrázolják, És van itt egy Madonna táblakép 1460-ból. A vezetés végén még benézhetünk a későgótikus füstös (fekete) konyhába is.
Azért füstös, vagy fekete konyha, mert itt nyílt lángon sütöttek, főztek. A füst ugyan a fent található szellőzőkön át távozott, de közben teljesen bekormozta a falakat és a plafont.
Az 500 éves konyha az egyik legjobb állapotban megmaradt fekete konyha egész Közép-Európában, és még ma is működőképes. Nagy ünnepségeken beüzemelik, és többszáz főre tudnak főzni itt. Például ezekben a gyönyörű réz üstökben.
A konyha mellett magasodik a fekete torony és a gótikus öreg kapu. A tornyot a kútbörtönnel együtt vezetés nélkül, egyénileg lehet látogatni. A toronyból festői panoráma tárul elénk a környékre és Jindrichuv Hradec városkára. A torony alatt is található egy régi, gótikus konyha maradványa, így ebben a túrában mindkét gótikus konyha megtekinthető.
A várudvar egyből feltűnő különlegessége a színes, virágos motívumokkal díszített kovácsoltvas kút dísz.
A kút díszítettsége elképesztően gazdag, színes, szinte "csicsás", de pont ettől nagyon szép. A fehér és barna falak között üdítő színes folt az udvaron.
A másik irányba fordulva láthatjuk a harmadik nagy szárnyat, az Adam házat, és szemben a reneszánsz loggia.
A 16. század második felében Adam II. Hradec radikális változtatásokat hajtott végre a várban, melyhez modellként olasz reneszánsz paloták szolgáltak. Az átalakított várkastély luxus tartózkodási helyet biztosított, a legigényesebb követelményeknek is megfelelt a reneszánsz nemesség számára.
Baltazar Maggi által vezetett olasz építők végezték a várkastély átalakítását, ekkor épültek a harmadik udvarban az Adam ház és a spanyol szárny. A két épületet egymással a nagy árkádos folyosóval kötötték össze, és mögöttük egy kis kerti pavilon épült a zenehallgatás céljából.
A patinás épület újjáépítése fejlesztése ekkor alapvetően befejeződött. A későbbi tulajdonosok csak részleges átalakításokat végeztek, szinte érintetlenül hagyva a reneszánsz stílusú kastélyt.
A belső terek valóban gazdag és fényűző életről tanúskodnak.
A mennyezeteket gyönyörű kazettás, festett faburkolat borítja, és a falakon is hatalmas festmények lógnak. Az egyik szobában, az ablak mellett még az is látható, hogy a falakat díszítő festőművész eredetileg kétféle motívumot rajzolt fel, és miután a vár ura által kiválasztott alakot kifestette, a másik körvonalai ott maradtak.
A bútorokat is bonyolult és meseszép fafaragványok díszítik.
A falakat és az ajtókat színes és nagyon gazdag motívum-világú festések ékesítik.
A hálószobában a hatalmas, baldachinos ágy egyik oldalán kis térdeplő Madonna képpel az esti imákhoz, a másik oldalon pedig a "mobil toalett", leánykori nevén bili, hogy bent is ki lehessen menni. :)
Az egyik szoba falát pedig egy különleges festmény díszíti. Első ránézésre egy sokszereplős, mozgalmas festmény, de van rajta valami, amit nem sok helyen láthatunk. Aki Prágában járt már, az biztosan találkozott egy különleges szóval: defenesztráció.
A harcias középkorban fordult elő, hogy a katolikusok és a protestánsok közötti ellentét egy templomépítési rendelet értelmezése során elmérgesedett. A protestánsok a kormányzat megbuktatására szervezkedtek, és egy vita hevében kidobták a prágai Hradzsin ablakán a várgrófot, a tartományi főbírót és titkárukat, mint a "cseh nép árulóit". Ezt a jelenetet örökítette meg a festő ezen a képen.
1773-ban a várkastélyt és a várost a tűz elpusztította, jelentős rész semmisült meg a reneszánsz enteriőrökből és a művészeti gyűjteményekből. Ekkor ideiglenesen elhagyták gazdáik az egyre lepusztuló kastélyt.
Csak a romantika új hulláma hozta meg a várkastély megmentésének igényét. A 20. század elején részleges javításokat és módosításokat végeztek a bécsi építész Moltheim Humbert Walcher vezetésével, de a várkastély nagy részének helyreállítása még váratott magára.
1945-ben a vár állami tulajdonba került. Ekkor nagyon rossz állapotban volt, néhány épületet az összeomlás fenyegette. 1976-ban indult meg egy átfogó rekonstrukció, amely megszakításokkal tizenhét évig tartott. Ennek eredménye a ma látható és megcsodálható állapot.
II. Oldřich egyik leányához, Perchta von Rosenberghez (1429-1476) fűződik Csehország egyik leghíresebb legendája, a Fehér Asszony története. Perchát, ezt a jólelkű hölgyet 12 éves korában, akarata ellenére hozzáadták a gazdag, de annál faragatlanabb, korosodó Liechensteni Jánoshoz. A törékeny Perchta életét férjének korábbi anyósa és sógornője alaposan megkeserítette, és a panaszait meg sem halló ura is mind fizikailag, mind lelkileg folyamatosan kínozta, zaklatta. A hányatott sorsa egészen János haláláig tartott, amikor is sikerült kikerülnie a fogságából és visszaköltöznie a krumlovi családi fészekbe. De addigra már nagyon megviselték a viszontagságai, így soha nem látták mosolyogni többé. Fehér ruhájában csak csendesen járta a kastély termeit és udvarát, mint afféle jó szellem, és gondját viselte a szegényeknek is.
Halálát követően szinte rögvest szárnyra kaptak a hírek, hogy éjszakánként egy Fehér Asszonyt látnak megjelenni, és nem csupán a krumlovi, hanem a Rosenberg családhoz tartozó többi kastélyokban, várakban is. A fehér ruhát viselő, dereka körül kulcsot hordozó törékeny hölgy mosollyal az arcán, békés szándékkal jár, kel. A legenda szerint a Rosenberg családban jól ismerték a szellemet, aki rendszeresen meglátogatta a született kisgyermekeket. Utoljára az utolsó Rosenberg fiú, Petr Vok gyermekágyánál látták. Más legendák szerint a várható házasságkötést, gyermekáldást megelőzően is megjelent, sőt haláleset előtt is, ez utóbbi esetben a fehér helyett fekete színű kesztyűt viselve.
Az Adam ház az "A" körút keretében, vezetéssel látogatható. Ez, mint látható volt, klasszikus kastélykiállítás - reneszánsz, barokk, rokokó, empire és klasszicista stílusban berendezett szobákkal, melyek közül a legkülönlegesebb a zöld szalon.
A vezetés az udvaron található zenepavilonban ér véget.
A rondella 1592 és 1597 között épült. A funkciója már eredetileg is a nemesek szórakoztatása volt, nyári koncertek, bálok helyszínéül szolgált, valamint magas rangú vendégek fogadására használták.
A kupola belső, nagyon gazdag aranyozott díszítése a manierizmus stílustörténeti korszakában készült, mely a reneszánsz és a barokk korszakot kötötte össze. A stílus fő jellemzői a szokatlan, egyedi kompozíciók és a játékosság. A kupola alatti sávban egy német mondat fut körbe, aminek nincs megadva a kezdő szava, így mindig máshonnan kezdve egészen más értelme lesz a mondatnak.
A másik fő jellemzője még a manierizmusnak a meghökkentés. Épp ezért a rondella belseje nagyon érdekes akusztikailag és a zenészek elhelyezése szempontjából. A zenészeknek ugyanis a kör alakú helyiség alatt egy pincét hoztak létre, a csarnok közepén pedig egy keskeny lyuk található. A lyukra egy vékony falú vázát tettek, vagy fölé egy asztalkát helyeztek (erről még nincs megegyezés a kutatók között), és így volt hallható a zene fent. Így az egész terem a táncot vagy a fogadást szolgálta, és nem foglaltak el belőle helyet a zenészek.
A rondellát az 1773-as nagy tűzvészig használták. Ma esküvők helyszínéül szolgál és koncerteket is tartanak benne.
Az ablakokon pedig a Rosenberg család ötszirmú rózsája látható.
A kastély az alábbiak szerint látogatható:
"A" túra, Adam ház, kb. 50 perc:
Nyitva április 1-től október 31-ig. Április 1-től május 31-ig és szeptember 1-től október 31-ig 10 órától 15:15-ig (12-13 óra között ebédszünet), június 1-től augusztus 31-ig 9-től 16:30-ig (ebédszünet nincs). Hétfő szünnap. (Kivéve húsvét hétfő és május 1-től 14-ig.)
Belépő árak:
vezetés cseh nyelven
felnőtt: 100 CZK
nyugdíjas (65 év felett), diák és gyerek (6 - 26 év között) 70 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes
családi jegy (max. 2 felnőtt és 3 gyermek) 270 CZK
vezetés idegen nyelven (angol) (előzetes bejelentkezés szükséges)
felnőtt 180 CZK
nyugdíjas (65 év felett), diák és gyerek (6 - 26 év között) 130 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes.
"B" túra, gótikus kastély, kb. 70 perc:
Nyitva május 5-től május 31-ig és szeptember 1-től október 1-ig szombaton és vasárnap 10 és 16:15 között (12-13 óra között ebédszünet), június 1-től augusztus 31-ig keddtől vasárnapig 10 és 16:15 között (nincs ebédszünet).
Belépő árak:
vezetés cseh nyelven
felnőtt: 90 CZK
nyugdíjas (65 év felett), diák és gyerek (6 - 26 év között) 60 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes
családi jegy (max. 2 felnőtt és 3 gyermek) 240 CZK
vezetés idegen nyelven (angol) (előzetes bejelentkezés szükséges)
felnőtt 160 CZK
nyugdíjas (65 év felett), diák és gyerek (6 - 26 év között) 110 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes.
"C" túra, spanyol szárny, kb. 50 perc.
A spanyol szárnyban a 18. és a 19. század klasszicista és empire stílusban berendezett szobáit mutatják be, melyeket a Černín család használt rövid itt tartózkodásuk alatt. A bútorok nagy része a család vadászkastélyából származik, és máig úgy vannak berendezve a szobák, ahogy valóban használták őket. Ez a vezetés is a zenepavilonban ér véget.
Nyitva június 1-től július 1-ig 9 és 16:15 között, július 1-től augusztus 31-ig 10 és 16:15 között. Hétfő szünnap.
Belépő árak:
vezetés cseh nyelven
felnőtt: 90 CZK
nyugdíjas (65 év felett), diák és gyerek (6 - 26 év között) 60 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes
családi jegy (max. 2 felnőtt és 3 gyermek) 240 CZK
vezetés idegen nyelven (angol) (előzetes bejelentkezés szükséges)
felnőtt 160 CZK
nyugdíjas (65 év felett), diák és gyerek (6 - 26 év között) 110 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes.
Fekete torony és konyha látogatás egyénileg
Nyitva május 1-től május 31-ig és szeptember 1-től szeptember 30-ig szombaton és vasárnap 10 és 16 óra között, június 1-től június 30-ig keddtől vasárnapig 10 és 16:30 között, július 1-től augusztus 31-ig hétfőtől vasárnapig 10 és 16 óra között. (Délben 12 és 13 óra között ebédszünet.)
Belépőjegyek:
felnőtt: 40 CZK
nyugdíjas, diák és gyerek: 30 CZK
gyerekeknek 6 év alatt ingyenes
családi jegy 110 CZK
Maga a város, Jindrichuv Hradec is érdekes, van még látnivaló bőven, a váron kívül is. Itt található a világ legnagyobb népi motívumú mozgófigurás betleheme, és itt halad át a 15. hosszúsági kör is. Van csillagvizsgáló, városi kilátótorony, és 1688 és 1690 között a helyi jezsuita gimnáziumban diákoskodott II. Rákóczi Ferenc.
Érdemes hát betérni a városkába, ha erre jártok, vagy direkt ide tervezni egy nyaralás bázisát, mert klassz csillagtúrákat is lehet innen tenni, a környék is tele van látnivalóval.
És ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk egy része az infocentrum.jh.cz, a kastelyok-utazas.hu, nemcsakpraga.blogspot.hu oldalról, valamint a vár saját honlapjáról származik.
Utolsó kommentek