Nem kell messze utazni, ha a Liechtensteini hercegek várában szeretnénk vendégeskedni. A fejedelmi család ősi, eredeti vára ugyanis egészen közel van, Bécs déli peremén egy kisebb falucskában. Ki gondolta volna, hogy innen a szomszédból származik a fejedelmi Liechtenstein család? És a váruk nagyon érdekes, különleges és romantikus vár. Igazi történelmi utazás a meglátogatása, az erkélyéről pedig csodálatos kilátás nyílik Bécsre.
Hol található? Ausztriában, Alsó-Ausztriában, Bécstől délre, a Bécsi erdőben, Maria Enzersdorf falu mellett. Ha a falu meg van, ki is van táblázva, meg látszik is messziről. :) Térképen ITT
A vár egy sziklás gerincen épült, bár nincs túl magasan, csak 300 méterrel tengerszint felett. Az első erődítmény és a kápolna 1130 körül épült itt fel. Építtetője Hugo von Petronell volt, aki a vár elkészülte után ide helyezte székhelyét és "von und zu Liechtenstein"-nek hívatta magát. Ő számít a fejedelmi Liechtenstein család ősapjának, ez a vár pedig a névadó szülővára lett a családnak.
Ennek ellenére a 13. században elvesztették a várat és csak 1807-ben sikerült visszavásárolniuk. Azóta viszont a Liechtenstein család tulajdonában van. Magántulajdon, magánterület, ezért fotózni sem lehet bent. Csak kívül és az erkélyekről.
A vár már a 14. században a mostani teljes hosszában fel lett építve, ezt követően pedig a 16. században esett át nagyobb bővítésen. Az építkezéshez a köveket a szentmargitbányai kőfejtőből hozták.
Az átmeneti időben nagyrangú nemesi családok voltak a vár birtokosai. Például 1384 és 1483 között a Cillei grófok, 1452 és 56 között II. Cillei Ulrich, sőt 1478 és 1485 között Mátyás király tulajdonában volt a vár. Utána III. Frigyes császár következett.
Az 1529-es és 1683-as török ostromok következtében a vár nagyon súlyosan megrongálódott, szinte csak a romjai maradtak.
Az első török vész után valamennyire újraépítették a várat, mert 1607-ben már a magyar lázadók vezére, Bocskay birtokolta, de amikor Augustin von Kellenhiller megrohamozta a várat fogságba esett. A Kellenhiller grófok 1610-ben kibővíttették a várat.
A második török támadások alatt 1683-ban csak a csupasz falak maradtak a főépületből, ezek nyújtottak menedéket a környék lakóinak is.
Az 1700-as években újjáépítették a várat, megújultak a lépcsők és a termek is, sőt a vár és a kastély között egy angolkertet is létrehoztak.
Majd 1807 karácsonyán I. János József von und zu Liechtenstein visszavásárolta a várat 411.000 Guldenért, és 1809-ben meg is kezdték a vár és a vele szemben található kastély újjáépítését. Ekkor alakították ki a vár jelenlegi bejáratát is.
Festményeket és fegyvereket is hoztak a várba Feldsberg-ből, majd II. János von und zu Liechtenstein herceg 1883-tól 1903-ig hatalmas renoválást folytatott a várban. A vár eredeti falainak felhasználásával a románkori erődöt a stílust megtartva egészítették ki. A vár vármúzeummá lett újjáépítve, a fejedelmi gyűjteményből származó szobrokkal és domborművekkel. A várban 1900-tól van rendszeres tárlatvezetés.
1945-ben a várat három gránáttalálat érte és a Heinrichtorony két fa tetőszerkezete is elpusztult. A világháború és később az orosz megszállás alatt a belső tereket kifosztották, komoly károk keletkeztek. Ezután a várat 1949-től 53-ig renoválták.
Mivel a vár keskeny és szűk, de magas, nagyon sok lépcső vezet benne. Már a várudvaron is van belőle.
A háború után a vár Maria Enzelsdorf falu kezelésébe került, majd miután a település egy újabb renoválást már nem tudott finanszírozni visszakerült a Lichtenstein család kezelésébe.
1989 óta a Liechtensteini Fejedelemség magánalapítványának tulajdonában és fenntartásában van. Az utolsó nagy felújításon 2007 és 2010 között esett át.
A vár bevehetetlen és hatalmas, a sziklákkal egybeépített falaival, tornyaival, finom díszítményeivel ma is nagyszerű műemléke a középkori építészetnek. Az alvárban még megtekinthetők a régi falak maradványai is. A hatalmas gerendatetők, fegyverek, bútorok, melyek a lakószobákban és a nagyteremben találhatóak, mind megfelelnek a 19. századi historizmus elképzeléseinek. A nagyteremben még egy eredeti románkori alvófülke is található.
És ha ellátogattok a várban, az idegenvezetésből az is kiderül, hogy az alvófülkében hogyan aludtak és miért aludtak ülve... Meg hogy hogyan került egy hatalmas fatörzs a szűk falak közé. Sőt, az is kiderül, hogy az alábbi lakószoba berendezésében mi az a három hiba, ami nem illik az adott kornak megfelelően berendezett szobába.
Az épület északi balkonjáról csodálatos kilátás várja a látogatókat, belátni innen az egész Bécsi-medencét. Szépen rá lehet látni Bécsre is, és jó látási viszonyok között ellátni a várból egészen Pozsonyig.
De a másik erkélyről is csodaszép a kilátás. Innen rálátni a vár mellett található kastélyra is.
I. János von und zu Liechtenstein 1820 körül a déli oldalon lévő kastélyt is újjáépíttette nyári rezidenciának. A kastélyt 1939-ben műemlékvédelem alá helyezték. A második világháborúban azonban a várral együtt a kastély is komoly károkat szenvedett, majd a szovjet megszállás alatt is. Illetve 1956-ban, amikor a kastély a magyar menekültek lágere volt. Aztán többszöri tulajdonosváltás után ma már nyugdíjasház működik benne. Ebben a csodálatos környezetben főúri helyük van a nyugdíjasoknak. A kastély mögötti erdő turistautakkal van tele, ahol nordic walking botokkal suhannak a sportos szépkorúak.
A vár udvarán található a Szent Pankráciusz várkápolna. Még Hugo von Petronell idejében, 1130 körül lett kialakítva és Szent Pankráciusznak felavatva, ezáltal egyedülálló szakrális hely.
A keleti kápolna-toronyból kondul meg minden nap a várharang, melyet Gina von und zu Liechtenstein fejedelemasszony adományozott a várnak 1983-ban. A kápolna nagyobb egyházi ünnepeken és emléknapokon misére és áhítatra is nyitva van. Emellett esküvőket is tartanak benne.
A kápolna falán található egy vörös krétarajz a 13. század közepéről, ami Jézus keresztre feszítését ábrázolja Máriával és Józseffel a kereszt alatt állva.
A várudvar 1983 óta nyaranta a Nestroy-játékok színhelye, melynek keretében színházi előadásokat tartanak. A vár tetőszerkezetének 2006-os megsérülése miatt 2007 óta a váron kívül, de a vár mellett építik fel a színpadot és a nézőteret. Nestroy az 1800-as évek elején élt osztrák drámaíró, színész és operaénekes volt, akinek a művei közül minden évben bemutatnak itt egyet. Nagyon termékeny író volt, kb. 88 darabot írt, így még sok évig játszhatnak minden évben másik darabot.
Tudtátok-e, hogy a ma a nevüket viselő ország helyén lévő vaduzi birtokot a Liechtensteini hercegek csak 1699-ben szerezték meg, azonban ezt követően még 7 generáción keresztül, 7 herceg a földjére sem lépett, mert inkább itt Bécs körül és a morvaországi birtokaikon éltek.
A vár csak vezetéssel látogatható. Vezetés óránként indul, minden egész órakor, létszámtól függetlenül. A vezetés német vagy angol nyelven kérhető, de ha van velünk valaki, aki beszéli valamelyik nyelvet, megengedik, hogy fordítsa a többieknek.
Nyitva tartás március 1-től október 31-ig minden nap 10-től 16 óráig. Júliusban és augusztusban hétvégén 10-től 17 óráig. November 3-tól 15-ig minden nap 10-től 15 óráig. November 16-tól advent 4. vasárnapjáig csak 13, 14 és 15 órakor indul vezetés. Januárban és februárban csak előzetes bejelentkezéssel látogatható a vár.
Belépőjegy árak (2016)
- felnőtt: 9 Euro
- gyerek: 6 Euro
- kedvezményes: 7 Euro (főiskolások 27 éves korig, nyugdíjasok 60 éves kortól, diákok 16 és 19 éves kor között)
Vannak családi jegyek is, valamint iskolai csoportoknak tartott vezetések, éjszakai tárlatvezetés és éves bérlet is váltható.
A falu felől érkezve hatalmas, ingyenes parkoló áll rendelkezésre, ahonnan párszáz métert kell sétálni még a várig.
Érdekesség még a családról, hogy I. János Józsefnek (aki visszaszerezte az ősi, családi várat) Maria Josepha nevű lánytestvére galántai Eszterházy Miklós herceg felesége volt. Sophie Maria Josepha nevű lánya pedig galántai Esterházy Vinzenz gróf felesége lett, és Erzsébet királyné udvarhölgye volt. Henriette nevű lányát pedig a kéthelyi Hunyady József gróf vette feleségül.
Érdemes hát egy kis kitérőt tenni Bécs felé menet, vagy onnan jövet, és megnézni ezt az egyedülálló várat a különleges építészeti megoldásaival, az érdekes történelmével, és a szép berendezésével.
Az információk a wikipedia oldalairól, valamint a vár saját honlapjáról a www.burgliechtenstein.eu oldalról származtak. Mivel a vár termeiben, szobáiban fényképezni tilos, a belső tereket bemutató képeket is a vár saját honlapjáról vettem.
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
És ha már erre jártok, látogassátok meg a szomszéd faluban lévő tavasbarlangot, a Seegrotte-t is, ami Európa legnagyobb föld alatti tava, mégis a második világháború alatt titkos repülőgépgyár üzemelt benne.
Utolsó kommentek