Eisenerz egyik legmeghatározóbb épülete a városka fölé emelkedő St. Oswald templom, és a körülötte létrehozott erőd. Hívják templomerődnek, védtemplomnak, templomvárnak, de mindegy is hogy nevezzük, mindenképpen egy különleges és érdekes épületegyüttes, gazdag történelemmel, ami időutazásra hívja az ide látogatókat. Stájerország legnagyobb és legismertebb erődtemploma, és egyike a legjobb állapotban megmaradt erődöknek egész Ausztriában.
(A fotó a www.kirchenburg.at oldalról származik.)
Hol található? Ausztriában, Stájerország déli részén, Leoben közelében, a 115-ös út mentén, pár jó nagy szerpentin között, Eisenerz óvárosában. Térképen ITT.
A templom történetéhez és fontosságának megértéséhez szükséges Eisenerz történelmébe is belelesni kicsit. Eisenerz települést először 1230-ban említik egy oklevélben Aerze néven, 1293-ban pedig mint "inner Eisenärz". A település életét a kezdetektől fogva a Erzberg vasércének bányászata határozta meg, amelynek jogán a szomszédos Vordernberggel osztozott.
A templomhoz vezető lépcső az óvárosban ki is van táblázva.
Leopold Ulrich Schiedlberger, eisenerzi írnok által a 13. században leírtak alapján I. Rudolf császár, miután legyőzte Ottokár cseh királyt, átutazóban éppen St. Oswald ünnepén járt Innerbergben, és lerakta a szent tiszteletére emelendő templom alapkövét, melynek építését 1279-ben kezdték meg.
Ez a Vogelbichl lábánál épült későromán templomocska volt 200 éven át az innerbergi bányászok szellemi központja.
De ki volt St. Oswald? A VII. században élő Szent Oszvald király volt az angol szigeten. A kereszténység terjesztésén fáradozva vértanúhalált halt. Életét teljesen átszövi a legenda, amelybe a pogány germán hitvilág több eleme is átkerült. Tiszteletét német földön térítő skót bencések terjesztették. Kultusza Karintiában, Stájerországban, Szlovéniában mély gyökeret vert, innen jutott el hazánk nyugati részére is. Szent Oszvaldot hollóval szokták ábrázolni, mert legendájában szelíd holló is szerepel, amellyel gyűrűt küld messze országban élő pogány menyasszonyának. A holló a királylánytól visszajövet a gyűrűt elveszti, tengerbe ejti, egy hal azonban felhozza, és így a madár tovább viheti Oszvaldnak.
A városból nagyon-nagyon sok lépcső visz fel az erődbe. De a lépcsőt végig virágok szegélyezik, és meg lehet pihenni mászás közben.
III. Frigyes császár már 1470-ben elrendelte a templom gótikus bővítését. A templom bővítése gyorsan haladt előre. Mindössze két évvel később már el is készült a kórusterem a régi sekrestyével. A templomhajó elkészültéig ezt a termet használták az istentiszteletekre.
1482-ben született egy császári rendelet: III. Frigyes azt parancsolta, hogy erődítménnyel erősítsék meg az Eisenärtzt két piacát, tehát Innerberg (a mai Eisenerz) és Vordernberg településeket.
Az 1492. év szomorú esztendő Eisenerz történelmében. A település, és vele együtt számos régi irat, kiváltság és előjog a lángok martalékává vált. A tűz az éppen építés alatt álló Oswald templomot sem kímélte.
Miksa császár azonban az építés folytatását rendelte el. 1512. július 1-én Leonhard von Lavant püspök szentelte fel a templomot és oltárait.
Hanem ekkor jöttek a törökök!
1529-ben a törökök egészen Bécsig nyomultak, és ettől kezdve, egészen a 16. század harmincas éveinek közepéig hatalmas menedékvárrá bővítették a templomot. A keleti kaput egy őrházzal és védett árokkal bővítették ki, a falakat megmagasították, még egyszer megerősítették, lőrésekkel és szuroköntőkkel látták el. Fa várfolyosót építettek, az eredeti nyugati bejáratot befalazták, az északi bejáratot pedig két impozáns félkerek toronnyal védett elő-építménnyel bővítették ki.
De még ez sem volt minden. A falakon belül kutat ástak, hogy a vár ostroma esetén abból láthassák el vízzel a lakosságot. A lakosok természeti szükségleteinek elvégzésére pedig a körfal északi részén kialakított erkély nyújtott lehetőséget, természetesen lőréssel.
Az egykori védtemplomból menedékvár lett, amely a lakosok védelmére szolgált a támadások esetén. A törökök azonban szerencsére távol maradtak. A templom azonban mégis mentsvárként szolgált, amikor az ellenreformáció során a lakosok itt kerestek menedéket a seckaui püspök elől.
Ausztriában már a török fenyegetettség idején egyre jobban terjedőben volt a protestantizmus, és a tanokat az innerbergi bányászok is gyorsan magukénak érezték, így a 16. század közepére Innerberg többségében protestánssá vált, a vártemplom pedig stabilan lutheri kézben volt. Ötven évvel később azonban Innerberget is elérte az ellenreformáció. Eisenerz protestáns polgárai 1599-ben elsáncolták magukat Martin Brenner, az akkori seckaui püspök elől, aki II. Ferdinánd fejedelem 316 lövészének támogatásával végül feladásra kényszerítette őket. Az innerbergi polgárok ezt követően ismét többségben visszatértek a katolikus vallásra. A protestáns könyveket elégették, a hitükhöz hű lutheránusokat száműzték (köztük legalább 14 kohómestert és családját).
1625-ben hercegi utasításra létrejött az eisenerzi bányászatot és kohászatot egy kézben összefogó innerbergi társaság, amelynek jelentős érdekeltségei voltak a kereskedelemben is és a 17. századi Európa legnagyobb vasérckitermelő- és feldolgozó vállalkozásává fejlődött. A nők és a gyerekek is a bányaiparban dolgoztak, annak ellenére, hogy a bécsi udvar a 18. században több sikertelen próbálkozást is tett, hogy a női munkát a fonás felé terelje.
A 18. században történtek a plébániatemplomot érintő legmarkánsabb változások. 1706-ban helyezték el a templomban a Johann Christoph Egedacher (salzburgi orgonaépítő) által készített orgonát. 1768-ban barokk hagymakupolát kapott a késő-gótikus templomtorony, amely a 19. század végéig meghatározta a templom megjelenését. 1775-ben építették azt a 160 kőlépcsőt is, mely az erődbe vezet.
A templombelső barokk oltárokat kapott, amelyek egészen 1910-ig voltak a templomban.
A St. Oswald templom mai megjelenése 1900-ban alakult ki. A teljes körű külső és belső renoválás során neogótikus elemekkel, új oltárokkal, szobrokkal és üvegablakokkal, valamint új szószékkel látták el a templomot. A templomtorony, valamint az új sekrestye is ekkor nyerte el mai formáját. Ekkor cserélték le a hagymakupolát is a ma látható csúcsos tetőre.
Az Oswald templom egykori bronz harangjával is az történt, mint megannyi más haranggal az első világháború során. A harangot 1916-ban háborús célokra beolvasztották. Az 1690-ből származó két legrégebbi harang azonban 1922-ig maradhatott. Ebben az évben 4 új acélharangot készítettek.
A vártemplom fala hosszú évszázadokon keresztül mindennek ellenállt. 1967 nagyszombatján azonban a déli védfal egy 35 méter hosszú szakaszon leomlott, de a fal helyreállítása három évvel később már be is fejeződött.
A templom belseje egyszerű, inkább gótikus stílusú, nem barokkosan túldíszített, de ettől még lenyűgöző.
A templombelső a 20. század végén a grazi művész, Gustav Troger jóvoltából bővült az acél oltárral, amelyet 1993-ban szenteltek fel.
(A fotó a www.kirchenburg.at oldalról származik.)
A hatalmas, színes üvegablakokon bibliai jelenetek láthatóak.
Az orgona sem túl régi.
A templom Isten háza, felszentelt hely. Általában olyan helyre építették őseink a templomaikat, ahol az érezhetően jótékony földsugárzások vonalai metszették egymást, vagy valami csoda történt. Ezért az ősi templomok mind különleges, testünkre - lelkünkre jótékony hatással bíró épületek.
További építészeti beavatkozások történtek 2005-től, amikor homlokzat felújítási munkálatok kezdődtek. Az egykor - a török fenyegetés miatt - befalazott nyugati kaput ismét megnyitották, így ismét szabaddá vált az óvárosra való rálátás.
Több mint 50 év telt el azóta, hogy az utolsó sekrestyés család elhagyta a Szent Oszvald templom régi falait. Az egykori sekrestyéstornyot most új otthonná szeretnék alakítani. A templomból több mint 100 évvel ezelőtt kiköltözöttek számára: a barokk templombelsőből száműzött szentek szobrairól van szó.
Megannyiszor költöztették a szobrokat egyik tároló helyükről a másikra, és még nemrég is csak a templom felső sekrestyéjében porosodtak, sérülten. De már nem sokáig. A frissen restaurált és megtisztított szentek új fényben fognak ragyogni, hogy meséljenek a múltról, összekötve a bányászi élet és a hit múltját, jelenét és jövőjét.
Felújítási munkák után 2016 augusztusában nyitották meg a nyilvánosság számára a megújult sekrestyéstornyot.
Acél információs táblák kísérik a vendégeket az erődítményen és a templomon keresztül látogatásuk során, figyelmüket célzottan az érdekességekre irányítva. És számomra meglepő módon, a német és az angol leírás mellett, magyart is találunk.
A turisztikai felfedezés fénypontja a felújított acél várfolyosó, amely a fal belső oldalán húzódó egykori fa várfolyosó modern változataként, panoráma platformjával páratlan rálátást nyújt a létesítményre. Egy apró hibája van csupán, hogy a járófelület is acélrácsból van, ezért - mivel elég magasan van a várfalhoz rögzítve - a tériszonyosok sajnos kimaradnak ebből az élményből.
(A fotó a www.kirchenburg.at oldalról származik.)
Pedig a Roswitha Dautermann nevű feldbachi művész által kreált, fogalmakkal és szimbólumokkal díszített korlát is Erzberg, a város és a vártemplom szoros kapcsolatáról tanúskodik.
A különböző fogalmakat kombinálva a látogató egyre mélyebbre áshatja magát az innerbergi titkokba, és másként ismerheti meg Eisenerzet.
(A fotó a www.kirchenburg.at oldalról származik.)
A toronyszerű épület ad otthont a csontkamrának, a János-kápolnának és legfelül a védelmi emeletnek. Az épületet kezdetektől fogva védelmi célokra tervezték.
A védelmi célról tanúskodnak a János-kápolna falazatában kialakított lőrések is. A csontkamra fölött létesített kápolna már 1498-ban állt, a mai formáját 1593-ban nyerte el.
A 16. század vallási villongásai idején a kápolnát polgári fegyvertárként használták, ezt követően avatták fel ismét a kápolnát és a mai oltárt. A 20. században újra lomtárrá vált a kápolna, végül 2007-ben restaurálták.
A falakon belül egy aprócska temető is található.
Az ezredfordulón már nem lehetett tovább figyelmen kívül hagyni az erődítmény és a plébániatemplom külső sérüléseit. Dipl.-Ing. Harold Umfer bányatanácsos ezért alapította a Szent Oswald erőd és plébániatemplom megmentésére alakult egyesületet 2004-ben. A VOEST ALPINE Erzberg nyugalmazott bányaigazgatójaként a műremek megmentésére szerette volna fordítani energiáit, ezt az ígéretet tette az egykori eisenerzi plébánosnak, Alfred Nikolininek. Beváltotta ígéretét, és megvalósult a Szent Oszvald vártemplom restaurálására irányuló program.
2004 óta lépésről lépésre valósult meg a tetőfelületek felújítása, falszakaszok feltárása és megerősítése, számos befalazott részt bontottak ki, felújítottak olyan helyiségeket, mint a János-kápolna, továbbá üvegablakokat, szobrokat és régi sírköveket restauráltak.
A 10 évig tartó felújítási munkálatokra Harold Umfer bányatanácsosnak kitartó és körültekintő munkával, magánadományokból, támogatásokból és közpénzekből sikerült előteremtenie a szükséges 1,2 millió eurót. A vártemplomot 2013-ban „stájerországi jelképpé” nyilvánították.
Az Eisenerz város tulajdonában álló műremek sikeres megmentését követően az egyesület céljai a megmentésről megőrzésre módosultak. Erőfeszítéseiért Harold Umfer bányatanácsost a Denkmal Steiermark egyesület elismerő díjjal tüntette ki, Dr. Egon Kapellari püspök pedig egyházmegyei kitüntetésben részesítette.
Nyitva tartás:
Adventtől húsvétig az erődtemplom zárva tart, de igény esetén, előzetes egyeztetés alapján látogatható.
Húsvéttól adventig minden nap nyitva 9 órától alkonyatig, vasár- és ünnepnapokon 10:10 órakor szent misét is tartanak a St. Oswald templomban.
Belépő jegy nincs, az egész komplexum ingyenesen látogatható, de adományokat természetesen szívesen fogadnak, amit az épületek fenntartására fordítanak.
Ha Eisenerz felé jártok, necsak a látványbányát nézzétek meg - bár az kétségtelenül hatalmas élmény -, hanem menjetek fel ebbe a különleges erődbe, templomba is.
Az információk a wikipedia, a templomerőd saját honlapjáról, a www.kirchenburg.at - ről, és a www.adorans.hu oldalról származnak.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Utolsó kommentek