Szeretitek a végtelen Balaton látványát a tanúhegyekkel a háttérben? Meseszép panoráma vár mindenkire, aki a Keszthelyi hegységben felmegy a kilátóteraszok egyikére. Vagy másikára. Két könnyen megközelíthető kilátótornyot mutatok, amit összeköthetünk még egy kis erdei sétával, és meg is van egy kellemes délutáni feltöltődés a természetben. Ez a Batsányi- és a Bél Mátyás kilátó Balatongyörök fölött. Aki még nem járt arra, annak ötlet, aki meg ismeri, annak nosztalgiázás, ha végigolvassa a bejegyzést. Tartsatok velem Balatongyörök kilátóihoz! Mutatom milyen jók! :)
Hol található? Magyarországon, Zala megyében, Balatongyörök mellett a Keszthelyi-hegységben. Térképen ITT.
Ha a pontos útvonalat néznétek, vagy letöltenétek telefonra, azt ITT lehet.
Az út a két kilátóhoz egy harmadiktól indul. A balatongyöröki Szépkilátót biztosan mindenki ismeri. A 71-es út mellett van egy nagy parkoló és ott megállva is lenyűgöző látvány tárul elénk a Balatonra. De lehet ezt még fokozni! A Szépkilátóval szemben, az út másik oldalán is van egy nagy parkoló, meg büfésor, innen indulnak a túrautak felfelé.
Rögtön a parkoló bejáratánál van az a tábla, amin megnézhetjük, hogy mi merre, és a Bél Mátyás kilátóhoz vezető utat is mutatja egy nyíl.
Bevallom, én simán elmentem a tábla mellett autóval, és kiszállás után már nem sétáltam vissza. Viszont ha a Batsányi kilátó felé indulunk, akkor nem is kell. Oda a piros háromszög jelzés vezet. A büfék között elsétálva mutatja a jel, hogy hol kell elkanyarodni balra, a domb irányába.
A bevezető útról elkanyarodva már fel is tűnik az első uticélunk, de addig még bizony kell mászni egy kicsit.
A Szép-kilátó csodálatos természeti környezete egyébként már a rómaiakat is megigézte. Kétezer éve villát építettek az itt elhaladó hadiút mellé; ivóvízként hasznosítva a domb tövében fakadó karsztforrást.
De mi most feljebb megyünk, a piros háromszöget követve az utolsó utcák egyikén.
Aztán egy kereszteződésben elhagyjuk az aszfaltcsíkot és jön a neheze. Erős kaptató kezdődik egy keskeny ösvényen.
Nem lehet eltéveszteni, a turista jelzések is jól láthatóak, és még egy kis kopott tábla is mutatja, hogy kilátó arra.
Az ösvény tényleg keskeny, és nyáron, amikor dús az aljnövényzet még szűkebb. Hosszú nadrág nyáron is javasolt, hogy a lábunkat ne csípje össze a csalán, vagy karistolja össze a szeder szúrós ága.
Az útvonal egyébként itt megegyezik a Pele apó tanösvénnyel, melynek tábláival is találkozhatunk.
A Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8.5 km hosszú 38 állomásból álló ösvényt kifejezetten a gyermekek részére ajánlják. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívják segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számunkra is felfedi kedves erdőjének megannyi apró titkát.
A tanösvény több irányból is, a térség ismert látogatóhelyei (Afrika Múzeum, Balatonederics-Ederics-hegy, Szépkilátó, Balatongyörök-Bélap-völgy) felől közelíthető meg. Az ösvény ismertetőtáblái magyar és angol nyelvűek és mesés formában ismertetik meg a gyerekkel az erdőt és élőlényeit.
Ezen a részen például Pele apó mesél a denevérekről, és arról is, hogy miért alszanak téli álmot az állatok.
Az emelkedő elég izzasztó, de hamarosan meglátjuk a célt, a Batsányi kilátót.
A Batsányi kilátó a a balatongyöröki Pap-hegy csúcsán, a 448 méter magas Boncsostetőn található. 2014-ben újították fel a háromszintes, fa kilátótornyot.
A kilátó névadója, Batsányi János a felvilágosodás négy nyelven verselő költője több szálon is kötődött a Balatonhoz: Tapolcán született, és iskolái egy részét Keszthelyen végezte.
A kilátóból egyedülálló panoráma tárul elénk a Szigligeti-öböl felé, amely mögött a változatos formájú tanúhegyek sorakoznak. Balra a Szent-György hegy, utána a Gulács furcsa kúpja, előtte Szigliget, és jobbra a Badacsony.
Páramentesebb időben szépen rálátni a Szent György hegy mellett Tapolca jellegzetes emeletesházaira is. Az előtérben a Szent György hegy szoknyáján lévő házak, szőlők, pincék láthatóak.
Egy távcső itt fent nagyon hasznos, azzal közelebb hozhatjuk a Szigligeti várat is. A háttérben a Gulács, oldalán bazaltorgona sorral.
A Balaton felé fordulva átintegethetünk a Bél Mátyás kilátóra is. Egy kis erdei séta után azt is útba ejtjük.
Észak felé pedig a Keszthelyi-hegység további vonulatai láthatóak.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyugati részén markánsan elkülönülő egységet képez a
Keszthelyi-hegység zömmel dolomitból álló tömbje. Főleg a Tapolcai-medence felől szemlélve
feltűnő a sűrű erdőkkel borított, magasra kiemelt fennsík. Belsejében járva azonban kiderül,
hogy valójában aprólékosan felszabdalt, csupa hegy-völgy térszín képezi a hegység túlnyomó
részét.
A Batsányi kilátó erőssége tehát a keletre és délre nyíló csodálatos panoráma. Fából van, nagyon stabil, és bár átlátni a lépcsőfokok között, nem túl magas, így enyhe tériszonnyal vállalható.
És még egy apró személyes történet ide: 2020.12.29-én jártam be ezt a túraútvonalat, szép idő volt, de nagyon fújt a szél. A dátum azért érdekes, mert a karácsony utáni időszak földrengésekkel volt tele, legalábbis az ország dél-nyugati részén elég jól lehetett érezni a horvátországi földrengések sorozatát. A legnagyobb földrengés éppen 29-én volt, valamikor ebéd körül, után. Nagy valószínűséggel pont akkor, amikor én fent voltam a kilátóban. Szerencsére ez már csak este, a hazaérkezés után derült ki. Éreztük, hogy mozog, de ott mi az erős szélre fogtuk. És jobb volt ez így, mert nem kicsit estem volna pánikba, ha rájövök, hogy nemcsak a széltől mozog alattam a kilátó. :)
A Batsányi kilátó melletti tisztáson kis pihenő van padokkal, asztalokkal és érdekes tájékoztató táblákkal.
Az egyik táblán például összehasonlítják, hogy melyik madár mekkora repülés közben. A színes sziluettek gazdáit alul találjuk eltakarva, így lehet tippelgetni, hogy melyik mi lehet.
Egy másik, forgatós tájékban pedig összepárosíthatjuk az állatokat a lábnyomukkal. Ez nagyon hasznos az erdei séta előtt, mert az úton majd egy csomó állat nyomát fedezhetjük fel.
És indulhatunk is tovább az erdei úton. A piros háromszög a piros jelzésre visz rá bennünket. Ha a találkozásnál balra fordulunk, akkor egy rövid séta után a Szerelemdombi pihenőhöz érünk, ahonnan a Bél Mátyás kilátó már nincs messze. Ha jobbra (egyenesen) megyünk tovább, akkor egy nagyobb kört tehetünk az erdőben.
Pele apó pedig a fagyöngyről mesél nekünk. Kiderül az is, hogy régen a fagyöngy ragadós bogyóiból légyfogó enyvet és vízálló faragasztót is főztek.
A Keszthelyi-hegység a Dunántúli-középhegység nyugati láncszeme, mely szerkezetileg a Bakonyhoz tartozik, de alaktanilag és helyrajzilag elkülönül tőle. A védett területek 99 %-a erdő, melynek döntő többsége üdülő- és véderdő.
Az erdő nagyon vegyes képet mutat, a fiatalabb lombos fákat hatalmas fenyők váltják időnként.
Pele apótól még a gubacsokról is megtudhatunk érdekességeket, például, hogy magas csersav tartalma miatt régen bőrcserzéshez gyűjtötték.
Aztán egy elágazáshoz érünk. Ha a piros jelzésen tovább mennénk, akkor a balatonedericsi Csodabogyós barlang bázisa mellett elhaladva az Afrika Múzeumnál érnénk vissza a főúthoz. Viszont az elég messze van a balatongyöröki Szépkilátónál hagyott autónktól, ezért inkább balra menjünk tovább, a zöld kereszt jelzésen.
A zöld kereszt egy összekötő út, ami átvisz minket a piros keresztre.
Út közben nagyon szép helyeken visz keresztül az ösvény. Találkozunk a vadászoknak épített magaslessel is. Ha elolvastuk az előző táblát a Pele apó ösvényén, akkor pedig már azt is tudjuk, hogy a vadászokra bizony szükség van, hiszen az erdőben élő nagyvadaknak nincs természetes ellenségük, a medvék, hiúzok, farkasok már rég elköltöztek (kipusztultak) innen. Így a vadászok a rókák, vaddisznók, őzek, szarvasok, nyulak túlszaporodását is megakadályozzák.
Aki nem vadász, azt gondolja a vadászok csak ölik az állatokat. Pedig ez így, ebben a formában nem igaz.
A hivatásos vadász az erdő vadállományával foglalkozó szakember, aki a vadat, mint a jó gazda ápolja, gondozza, védi és gazdálkodik vele. Etetőket épít, szórókat, sózókat üzemeltet, ahol a vad az egész év folyamán találhat táplálékot. Ilyen etetőt is megfigyelhetünk az ösvény mellett.
Aztán a zöld és a piros kereszt jelzések találkozásánál komoly útjelző táblát láthatunk. Erről kiderül, hogy már 2 km-re vagyunk a Batsányi- és még 3,4 km-re a Bél Mátyás kilátótól.
Innentől tehát a piros kereszt jelet követjük visszafelé. A piros kereszt is egy összekötő út, ami az északabbra haladó, Nemesvita és Vonyarcvashegy között kijelölt zöld sáv jelzést köti össze a Balatonederics és Vonyarcvashegy közötti pirossal, és a Balatongyörök és Gyenesdiás közötti sárgával.
Keszthelyi-hegység növénytani szempontból párját ritkítóan értékes. A déli kitettségű területek melegkedvelő társulásai keverednek a hűvös szurdokvölgyek növényvilágával, és ez olyan értékes társulásokat eredményez, mint a reliktum elegyes karsztbokorerdő, amelyben a melegkedvelő virágos kőris keveredik a hideg területek fájával, a bükkel.
Ha van egy kis sár, vadak lábnyomával is találkozhatunk. Ezek szerint ők is a kijelölt utat használják a sétálásra. :)
Pele apótól megtudhattuk azt is, hogy az erdő gondozója az erdész, akit főleg a fák érdekelnek. Kivágják az öreg, beteg fákat és új csemetéket ültetnek helyettük. Ha az embereknek szükségük van fára, akkor ők jelölik ki, melyeket lehet kivágni. Igyekeznek mindezt úgy tenni, hogy ne legyenek majd fák nélküli nagy üres foltok.
A pókokról is mesél, hiszen azok is az erdő lakói, bár nem rajongunk túlságosan értük.
Egy kis beugróban pedig a ragadozó madarakról olvashatunk, sőt egy madárles is van a fák között.
Aztán hosszú lejtő következik nagyobb fák nélkül. Pele apótól pedig megtudhatjuk, hogy azért van kerítés az erdőben, hogy az új telepítésű facsemetéket megvédje a vadaktól, hiszen a csemeték friss hajtásai az őzek és a szarvasok szemében csemege, nagyon szeretik lerágni.
Aztán még egy-két kanyar, és leérünk a sárga sávval jelzett széles útra.
Pele apótól pedig megtudhatjuk, hogy a csalán az egyik leghasznosabb növényünk. Nagyon igénytelen, mindenütt előfordul. Tápnövénye sok szép lepke hernyójának, szárának rostjait meg lehet szőni, gyökere sárga festéket ad. Magas vastartalma miatt vérszegénység ellen használják, de más gyógyhatásai is vannak.
Hamarosan autók tűnhetnek fel, ugyanis itt lesz a Bélap-völgyi pihenő, ahonnan sokan túráznak. Az elágazásnál útbaigazító táblát is találunk.
És innen van közelebb a Bél Mátyás kilátó is. Itt már mutatja a tábla, hogy merre kell mennünk.
A Bélap-völgy turista pihenőjében asztalok, padok, tűzrakó hely is van. Sőt, a padsorokból akár valami előadóhelyre is következtethetünk. Tartható itt valamilyen bemutató, ismertető, vagy gyerekeknek erdei tanóra.
Itt elhagyjuk Pele apó tanösvényét, és áttérünk a balatongyöröki Boroszlán tanösvényre. Ez egy 2,6 km hosszú kijelölt ösvény, 8 db állomáshellyel. Az ösvény hivatalos jelzése a "T", ezt a betűt kell figyelni a fákon. Meg a sárga háromszöget, ugyanis az visz a Bél Mátyás kilátóhoz.
Az egyik tábláról itt az is kiderül, hogy milyen jelzés a "D" betű a fákon. A kilátókhoz vezető utakon ezt is láthattuk.
A Forrásvíz Természetbarát Egyesület 2007-ben jelölt ki egy, a hegység legszebb kilátópontjai mentén végigfutó útvonalat. Az út a nagy balatoni honismertető és az ökoturizmus térségi megteremtője után a Darnay Dornyai Béla emléktúra nevet kapta. Ez a kilátó túra összeköti a Zala megye Balaton-parti településeit.
Eltévedni tehát nem lehet, a kilátóhoz a sárga háromszög, és a D betű jelzések vezetnek.
A Boroszlán tanösvény a nevét a Keszthelyi-hegység egykor eltűnt "havasi rózsájáról", a henye boroszlánról kapta. A tanösvényt a Bakonyerdő Zrt. alakította ki, mely az erdő kezelője, fenntartója is egyben.
Az utóbbi években több erdei iskolát, alkotóházat, pihenőhelyet, valamint erdei tanösvényeket, kilátókat, tornapályákat hoztak létre, melyek üzemeltetésével a társadalom széles rétegei számára nyújtanak lehetőséget az erdő és a természet megismerésére.
A tábláról megismerkedhetünk a cseres-tölgyesek jellemzőivel, megtudhatjuk, hogy hazánkban ez a legelterjedtebb erdőtársulás. A csertölgy pedig a többi tölgynél jóval kevesebb csersavat tartalmaz, ezért nem tartós, hamar korhad. Viszont az egyik legjobb tűzifa.
Hát igen, a kilátó egy hegy tetején van, tehát felfelé kell másznunk. Viszont közben megfigyelhetjük, hogy mivel a Keszthelyi-hegység déli részén elhelyezkedő dolomit kőzet fölött nem alakul ki számottevő vastagságú talajréteg, a terület felszíne rendkívül száraz, itt mészkedvelő tölgyesek alakultak ki. Lombkorona szintjében a molyhos tölgy és a cser elegyedik, de van virágos kőris, kocsánytalan tölgy, mezei juhar, mezei szil és berkenye is. Azonban a fák alacsonyak, görbék, magasságuk nem haladja meg a 10 métert.
Még szerencse, hogy vannak útközben táblák, amiket olvasgatva kicsit csillapodik a heves szívdobogás és a lihegés. Viszont már látszik a cél, a kilátó is.
A száraz, sziklás gerinceken, meredek oldalakon füves tisztásokkal tarkított, bokrokkal szegélyezett alacsony facsoportok találhatók. Ezek a növénytársulások a karsztbokorerdők, melyek a természetvédelem számára különösen értékes területek. A cserszömörcés karsztbokorerdők területe jelenleg csak 2-3 % a hegységben, azonban az éghajlatváltozás hatására kipusztuló feketefenyő helyét ismét a karsztbokorerdők fogják felváltani, melyek így a hegység erdőállományának 20-40 %-át fogják a jövőben képezni.
A Bél Mátyás kilátó rendkívül hasonlít a Batsányi kilátóra, mintha ikrek lennének. Innen természetesen átintegethetünk oda is. Ha észak felé fordulunk, megnézhetjük, hogy honnan is jöttünk.
Ez a kilátó a Garga-hegy 221 méteres tetején áll. Fent a kilátóban van egy kis segítség, hogy be tudjuk azonosítani a Balaton--felvidék hegyeit. Sőt a magasságukat is leolvashatjuk.
És a valóságban tényleg pont ugyanúgy néznek ki, mint a táblán.
Ha van távcsövünk, akkor közelebbről is megszemlélhetjük a Szent György hegyet ...
.... mellette a Csobáncot, tetején a várrommal ...
... és a Badacsonyt is.
Előttünk pedig a Balaton szinte végtelen víztükre, szemben a fonyódi dombok.
Bél Mátyás, akiről a kilátó a nevét kapta, a 18. századi magyar tudomány jeles alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője. Korának sokoldalú tudósaként foglalkozott nyelvészettel, történelemmel, földrajzzal és mezőgazdasággal. Az 1700-as évek elején több ízben is utazott a Balaton mentén. Fennmaradt a Balaton nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe. Számos megfigyelést tett a nép életmódjára vonatkozóan is, többek között tőle származik a lékhalászat első néprajzi leírása.
A kilátó után megkezdhetjük az ereszkedést egy keskeny ösvényen.
A Boroszlán tanösvény irányát nagy táblák mutatják. Van a közelben egy panorámás pad is, de ottjártamkor éppen foglalt volt, így nem fotóztam le.
Ereszkedés közben még szépen rálátni a Batsányi kilátóra, de aztán elnyel minket az erdő.
A hegység ezen részének kőzete dolomit, melyen úgynevezett dolomitvegetáció található. A dolomit kőzetszerkezetéből adódóan könnyen törmelékesedik, aprózódik és a mészkővel ellentétben nem oldódik. A saját súlyánál fogva állandóan lefelé gördülő dolomittörmelék nem engedi a talajképződési folyamatokat kifejlődni. A meredek lejtőkön, gerincek sekély rétegű, nyers talajain zárt erdő nem tudott kialakulni, ezért itt erdőtlen, úgynevezett dolomitkopárok találhatóak. A Keszthelyi-hegységben a dolomitról letermelt molyhos tölgyes helyén, több helyütt feketefenyőt telepítettek, azonban az éghajlatváltozás hatására a fenyőállomány kiszárad, és a területet visszaveszi a dolomitra jellemző természetes vegetáció.
A karsztbokorerdők száraz erdőinek gazdag állatvilága van. Jellemző állatfajai: magyar púposszövő, kardoslepke, nagy szarvasbogár, nagy hőscincér, zöld gyík, rézsikló, erdei sikló.
Hamarosan a Szerelemdombi pihenőhöz érünk.
Hajdanán, a 18-19. században betyárok tartották rettegésben a Dunántúl vidékét. Közülük is nagy hírnévre tett szert egy bizonyos Savanyú Jóska. A Bakony erdeiben megbúvó útonállók vezére volt ő. Kis termetének köszönhetően könnyel el tudott bújni a hegység sziklahasadékaiban, barlangjaiban a csendőrök elől. Végül egy bajtársa árulta el és juttatta csendőrkézre.
Ugyancsak tehetős, módos kereskedők, nemes emberek kifosztásával szerzett magának hírnevet Sobri Jóska. A sudár termetű, jóképű betyárlegényt tartották Rózsa Sándor után a leghíresebb magyar betyárnak.
A Szerelemdomb után pedig ráfordulunk a piros jelzésre, és ezen megyünk lefelé egészen a parkolóig. A piros jelzés a másik irányba pedig a Batsányi kilátóhoz visz.
És a piros jelzéssel visszatértünk a Pele apó tanösvényére is, itt újabb mesés táblák várnak ránk. Például mesél Pele apó az unokájának a bálvány fáról és a dolomitról is.
Az út ugyanis egy elhagyott kőfejtőben egy hatalmas dolomit fal mellett halad el.
A szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsőtriász dolomitból épül fel, mészkő csak kisebb kiterjedésben található. Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók.
A kőbánya után még egy kanyar az erdőben és lent is leszünk a parkolóban.
Ez tehát az a tábla, ami a Bél Mátyás kilátóhoz vezető utat mutatja, és ami mellett könnyű elmenni a parkolóba érkezéskor. Ha valaki szeretné, fordítva is bejárhatja a kilátókat, hiszen itt is fel lehet menni, ráadásul kényelmes, széles út vezet felfelé, szemben a Batsányi kilátóhoz vezető piros háromszög keskeny, benőtt ösvényével.
Remélem kedvet kaptatok egy jó kis túrához, egy kellemes délutáni sétához, fel a Balatongyörök fölötti kilátókhoz. Nem nehéz felmenni, bár azért van egy kis kaptató mindkét "hegyre", azért nem vészes, bárki tudja teljesíteni ezt a távot. Ha legközelebb a Balatonnál jártok, nézzetek szét fentről is!
Sőt, a környéken Zala megye több érdekes látnivalója van még könnyen elérhető közelségben. Például a Rezi várhoz is túrázhatunk egy tanösvényen, vagy a Tátika vára sincs messze. És ha már Zalaszántó, ott van Európa egyik legnagyobb buddhista sztúpája is. A másik irányban pedig közel vannak a Balaton tanúhegyei is, csak azok már Veszprém megyében. Leghíresebb persze a Badacsony, de szerintem a Csobáncról sokkal szebb a kilátás és még vár is van a tetején. De a legszebb Balatoni és Balaton-felvidéki körpanoráma a Tóti-hegy tetejéről látható.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a wikipedia oldalairól, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapjáról (www.bfnp.hu) származik.
Utolsó kommentek