kiránduló

Az idő hol rohan, hol vánszorog, hol megszűnik... Az idő relatív... Hogyan tölthetjük hasznosan a szabadidőnket egy síközpontban nyáron? Túrázzunk az idő ösvényén! Szinte mindenhol, ahol télen síelni lehet, nyáron is kitalálnak valamit, ami odacsábítja a turistákat. A Turracher Höhe egyik hegyén Nocky, a nyúl várja a gyerekeket és a játékos felnőtteket, hogy túrázás közben elvesszenek kicsit az időben. Jó levegő, kolompoló tehenek, zöld erdők és játékos ösvény vár ránk a furcsa libegős-kabinos felvonó felső állomása mellett. Érdemes rászánni az időt és végigmenni az idő ösvényén. Meg egy csomó minden más is van még! Tartsatok velem, mutatom mi minden!

Hol található? Ausztriában, Karintia nyugati felén, a 95-ös út mentén. Térképen ITT.

A felvonóhoz több helyen is van parkoló, a főútról balra lekanyarodva fogunk találni helyet. Talán. :)
A felvonó pályája messziről látszik a hegy oldalán, nem nehéz megtalálni az alsó állomást. A hegyi élmények pedig a felső állomásnál kezdődnek.

Nagy térképen megnézhetjük, hogy télen is érdemes eljönni ide, a Turracher Höhe 35 km sípályával és 15 lifttel várja a téli sportok szerelmeseit.

A hegyre egy különleges felvonóval juthatunk fel: vannak libegő ülései és kis-kabinok is. Itt döntenünk kell, hogy libegőzni szeretnénk vagy kabinos felvonózni, ez ugyanis kettő az egyben. A libegő üléseihez bal oldalon van kialakítva felszállóhely, ahova beállva éppen jó helyre érkeznek az ülések, a kabinokba pedig a jobb oldalon szállhatunk be. 

Ha a libegőt is szeretnék kipróbálni, akkor fölfelé válasszuk azt, mert a libegő ülésein csak fölfelé lehet utazni. Lefelé sajnos nincs kialakítva beszállóhely, így lefelé csak kabinban utazhatunk.

A felvonó mellett a nyári bobpálya kis járművei utaznak fölfelé egy másik drótkötélpályán. Olyan hosszú a bobpálya, hogy (szerintem) túl lassú lenne, ha az utasokkal együtt húznák fel a bobokat, így fölfelé inkább mindenki felvonózhat, még a bobok is.

Az 1,6 kilométer hosszú bobpálya lélegzetelállítóan szép és látványos egyszerre. Lefelé csodás panoráma tárul elénk, ha száguldás közben eszünkbe jut nézelődni is.

A felvonóból rálátni a pályára, tele van kanyarral, hullámzó résszel, biztos nagy élmény lesiklani rajta. Ráadásul a legújabb és mindenekelőtt biztonságos technológiának köszönhetően ez a bobpálya télen is használható, így télen is élvezhetjük a száguldást lefelé sílécek nélkül is. 

A felvonó felső állomásánál megfigyelhetjük, ahogy a bobok leakadnak a drótkötélről és döcögnek tovább a starthelyhez.

A nyári üzem júniustól novemberig tart. Ekkor egy kör (felvonóval fel, bobbal le) felnőtteknek 18 Euro, gyerekeknek 14,50 Euro. Három kör 42,50/32 Euro, öt kör 63/47,50 Euro. Karintia kártyával a felvonó ingyenes, a bobra egy csúszás lefelé 17 Euro.

A bobok egy alagútban megkerülik a felvonó felső állomását, és a másik oldalon várják az utasokat.

De mielőtt lesietnénk a hegyről, érdemes itt fent is körülnézni. Vannak túraútvonalak, fel lehet menni magasabb csúcsokhoz is. A völgyből egy másik felvonó is szállít utasokat egészen a csúcsig, de az máshonnan indul. Esetleg körtúrát tehetünk úgy, hogy azzal felmegyünk, lesétálunk ide, majd az idő ösvénye után innen, ezzel a felvonóval megyünk le.

Csodás fotók készítéséhez képkerettel is készültek.

Ha felmegyünk a felvonó felső állomása mellett található kis magaslatra, csodás, 360 fokos panoráma vár ránk. Szépen látszik a völgyben Turracher Höhe település is. Bár a fotón nehéz kivenni, de élőben jól látszik a másik libegő is, ami a faluból a csúcsra viszi a túrázókat.

Sajnos a körpanorámánkat egyik irányból kissé akadályozta egy felhő, de találhatunk itt egy forgót, amiben megnézhetjük, merre mit kellene látnunk. 

A körasztalon vicces feliratok vannak, mert azon kívül, hogy megmutatja mit milyen irányban találunk, az is rajta van, hogy különböző élőlények, vagy mi különböző módokon mennyi idő alatt érhetünk oda. Például egy kecske innen 14 óra alatt érne a Balatonhoz. Mi pedig 34 óra alatt Graz-ba, gyalog.

De egy sas pl. már 4 óra alatt Innsbruck fölött lenne. Persze repülővel nekünk is csak 2 óra lenne Amsterdam is, de mondjuk egy kisegérnek 200 óra kellene, hogy eljusson Luzernig.

A kis magaslathoz csúcskereszt is jár, és itt kukkol Nocky is, a nyúl, akit minden helyszínen megtalálhatunk. A nevének gondolom köze van ahhoz, hogy ez is a fokozottan védett Nockberg-i Bioszféra Rezervátum területe. A Nockberg pedig olyan része az Alpoknak, ahol minden csúcs neve "nock"-ra végződik.

Ha véletlenül nem hoztuk fényképező gépet magunkkal (ami ma már eléggé elképzelhetetlen), akkor Nocky nyuszi fényképezőjével is készíthetünk egy jó fotót a csúcskeresztnél.

A Panoramabahn hegyi állomása körüli magas fennsíkon – mintegy 2000 méteres tengerszint feletti magasságban – vár ránk egy teljesen egyedi gyermek-kalandvilág, a "Nocky's AlmZeit". Nocky hegyi nyuszi meghívja a kicsi és nagy kalandozókat az időtlenség varázslatos világába. Aki csatlakozik hozzá, egy kb. kétórás felfedező túrán vehet részt az AlmZeit kör-ösvényen, ahol izgalmas játékok és lenyűgöző tények várnak az időről. Útközben egy őrült órára és rejtett kincsekre is bukkanhatunk, miközben játszunk az idővel. 

Az akadálymentes ösvény babakocsibarát kialakítású, hogy mindenki élvezhesse a természetet.

Természetesen más túraútvonalakat is választhatunk az idő-ösvénye helyett. Sétálhatunk például a Barbara Weg nevű útvonalon, a történelmi Turracher bányászati ​​hagyományok nyomait követve. Vagy felmehetünk két csúcshoz is, a közelben lévő Kornock, vagy a Rinsennock (2334 m) csúcsokhoz. Turracher Höhe körül a Rinsennock a legmagasabb csúcs. A legközelebbi csúcs viszont a Schoberriegel, 2208 méteres magasságban. 

Vagy ha maradunk az idő-ösvényén, akkor az óra alatt kell átsétálnunk.

A völgyállomáson a legfiatalabb vendégek egy ingyenes AlmZeit gyerekfüzetet vehetnek át, ezt érdemes elkérni, mielőtt elindulnának felfelé. De füzet nélkül is végigjárhatjuk a 7 izgalmas állomást, amelyek valahogyan kapcsolódnak az időhöz. Mint ez a rozsdás fa, ami fogaskerekekből és egyéb óraalkatrészekből épült.

Senki nem tudja, mikor és hogyan nőtt ide ez az időfa, csak egy a biztos: soha nem felejt el semmit. És állítólag még a kívánságokat is teljesíti. Ha becsukjuk a szemünket és erősen koncentrálunk a kívánságunkra, akkor az időfa idővel teljesíti. :-)

2023 augusztusa óta van a hegyen ez az érdekes fa labdapálya, sőt rögtön kettő is van belőle, egy 50 és egy 30 méter hosszúságú.

Tehát aki ide készül, hozzon magával valamilyen golyót, amit leküldhet az izgalmas útvonalon. Akinél nincs, az vehet egy automatából 2 Euróért. (Az automata csak 2 Eurós érmét fogad el!)

A golyókergetős játék közvetlenül a felvonó felső állomása melletti étterem körül van. De vannak itt más játékok is.

Például vizes játékok is vannak. Hosszú favályúkban terelgethetünk egy vízfolyást, "patakot". Az elágazóknál lévő torlaszok segítségével küldhetjük a vizet különböző irányokba.

Ez pedig egy vízi orgona! Sikerült eljátszanom rajta a Boci, boci, tarkát, de inkább nem mellékelem a videót róla. :-D

A mérleghintán ülők nem lesznek vizesek, de a nézők vigyázzanak Nocky nyuszival!

Ez a fatörzs is vicces. Körülötte, a tönkökbe állított baltákat mozgatva véletlenszerűen spriccel a víz az ágak végéből. És az is vigyázzon, aki becsenget a kis házba...

A fák között továbbindulva egy keskeny ösvény vezet nagy ketrecekhez. Vajon kik/mik laknak a ketrecekben?

Természetesen Nocky nyuszi barátai. Szép nagy játszóterük van az itt lakó nyusziknak, ráadásul a ketrecek egy-egy alagúttal össze is vannak kötve, így a nyulak át tudnak bújni egyikből a másikba.

A ketrecek mellett folytatódik az "időtlen" ösvény, lássuk mi vár ránk arrafelé!

A kis ház felirata Zeitung, ami újságot jelent. De tulajdonképpen szójáték is lehet, hiszen benne van a Zeit - idő fogalma is.

Itt elveszhetünk kicsit az időben, mert elvonulhatunk újságot olvasni az egyik pihenőágyra.

A kihelyezett újság dátumára nézve bevallom meglepődtem. Aznapi volt. Ezek szerint az olvasnivalót minden nap cserélik. Reggel, mire a felvonóval felérnek az első túrázók, már kint van a friss újság. (Milyen sokra értékelhető apró figyelmesség.)

Tovább sétálva nagyszerű homokos játszótér található, ahol megdolgoztatják nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is.

A homokot futószalagra kell pakolni, a kereket tekerve felszállítani az óra tetejére, majd a lehulló homok működteti az órát, forgatja a mutatókat.

És akik kértek a felvonó alsó állomásánál a gyerekeknek vezetőfüzetet, azok ilyen Nocky nyuszi figuráknál tudnak pecsételni a füzetbe. Minden állomásnál ilyen fanyuszit kell keresni. A lapot a nyuszi szájába kell dugni, Nocky csettint a nyelvével és már kész is a pecsételés. :)

A Turracher Höhe hágó környéke a 20. század folyamán fokozatosan nyílt meg a turizmus előtt. A növény- és állatvilág biodiverzitásának megőrzése érdekében tájvédelmi területeket kialakítottak ki, a turisztikai létesítményeknél pedig fontos szempont a környezetvédelem és a fenntarthatóság is.

Kellemes ösvényeken sétálhatunk a fenyvesek és a sziklák között. Az idő ösvényén nincsenek jelentős szintkülönbségek.

A Turracher Höhe geológiai szerkezetét számos különböző kőzettípus jellemzi. Geológiai szempontból a Turracher Höhe és tágabb környezete a Gurktal-köpenyhez tartozik, melynek kőzetei a triász fiatalabb kőzettakaróján fekszenek. A mélyben egy sor kisebb és nagyobb réteg vasérc lelőhely található, köztük a Steinbachgraben és Rohrerwald lelőhelyei, amelyek a helyi vasmű alapját képezték.

A negyedidőszak különböző jégkorszakaiban a Turracher Höhe eljegesedett, a Mur-gleccser patakjai folytak dél felé az Alsó-Tauernből. Körülbelül 20 000 évvel ezelőtt egy erős felmelegedés hatására a jégfolyamhálózat 1000-1500 éven belül elolvadt. De az eljegesedés hatásai a terep alakjában és a Turracher Höhén számos helyen megfigyelhetők. A tektonikus eltolódások és az eljegesedés eredménye a lekerekített hegycsúcsok, amelyek között vályúszerű mélyedések találhatók.

Az út mentén újabb órás játékokat, hintákat találhatunk. Ezen az állomáson pedig kipróbálhatjuk, hogy milyen gyorsan tudunk futni vagy milyen messze tudunk ugrani.

Pihenőhelyeket is kialakítottak, ahol hallgathatjuk a csendet, a madarak énekét, élvezhetjük a napsütést és a csodás panorámát. A kilátóteraszt pedig úgy építették, hogy a hegy nagy sziklája a helyén maradt.

A kilátó teraszról ráláthatunk az útra, amin feljöttünk, lelátunk a falura és szemben a Schoberrieger csúcs körüli hegyekben is gyönyörködhetünk.

Az ide vezető út a helyenként 34%-os emelkedéssel Európa legmeredekebb alpesi útja volt. Az extrém vonalvezetés miatt tesztpályaként is használta a Porsche autógyártó, amelynek a második világháború után a közeli Gmündben volt gyáregysége. 1978 januárjában az Audi itt mutatta be az új fejlesztésű Audi Quattro-t, mert a meredek, kanyargós és havas hágón meggyőzően demonstrálható volt az akkor új összkerékhajtás teljesítménye. Azóta az utat átépítették, ma már „csak” 23%-os a maximális lejtése a karintiai oldalon egy rövid szakaszon. (Valószínűleg ez volt az a szakasz, ahol az autóm csak egyesben volt hajlandó felmenni...) :-)

Sajnos elég párás volt az idő, szabad szemmel sokkal jobban látszott a táj, mint amit a fotó visszaad. Lent a völgyben kanyarog az út Ebene Rechenau felé.

Tovább sétálva egy hangokat adó játékkal üthetjük el az időt. A kihelyezett kalapácsokkal ütögethetjük a fahasábokat, amik mind más-más hangot adnak, mint egy xilofon. Mellettük különböző hosszúságú vascsövek vannak felszerelve, amiket megfújva szintén különböző magasságú hangokat hallhatunk. Zenész vénával rendelkezők megpróbálhatnak valami dalocskát kihozni belőle... de nem könnyű. :-)

Aztán ezen a ponton mi magunk lehetünk egy napóra mutatói. Kár, hogy nem sütött a nap, amikor ott voltam, így nem tudtam megállapítani, hogy pontosan jár-e.

A Turracher Höhe sokáig csak néhány tanya és "munkás-szállás" volt a turrachi bányákban és acélművekben dolgozóknak, a fát vágó favágóknak, valamint kőfaragóknak, akik itt bér- és idénymunkásként dolgoztak. Zárt település csak a turizmus megjelenésével alakult ki a múlt század második felében. A hágó tetején lévő falunak jelenleg körülbelül 100 állandó lakosa van, és több mint 400 regisztrált nyaralótulajdonos van még.

Ez a híd is különleges. A híd előtti tartóban egy csomó bot van, egyet kivéve és a korláton végighúzva kellemes dallam hallatszik, bár kicsit össze-vissza. :-D Aztán a botot a túloldalon lévő tartóba tegyük le, hogy visszafelé is ki tudják próbálni a híd dalát.

A Schwarzenberg-ház által 1623-ban megszerzett muraui uradalomból a Felső Mura-völgyben, valamint a Predlitz és a Turracher Höhe közti területen nagy erdőterületek ma is családi tulajdonban vannak. Ezeket a „Schwarzenberg Herceg Család Alapítvány” kezeli. A Stadl-Predlitz község Turrachi erdészeti igazgatása által kezelt terület összesen 8411 hektárt tesz ki, amelyből 5804 hektár erdőterület, 2607 hektár pedig alpesi legelő és egyéb területek 930 és 2434 méter tengerszint feletti magasság között.

Itt, fent a hegyen mind az ivóvíz, mind a Turracher-tavak minősége nagyon jó, mivel egy 1967 és 1972 között épült körgyűrűs csatornarendszert csatlakoztattak a közcsatorna-rendszerekhez, így a szennyvizet Ebene Reichenau-n keresztül a feldkircheni szennyvíztisztítókba vezetik. A Turrach-tó volt az első tó Karintiában, ahol teljesen elkészült a csatornarendszer.

Újabb játék, egy kötélmászóka, amin felmászva meg kell nyomni a piros gombot és akkor az óra mutatói körbe forognak. Könnyűnek tűnik, de nem az, mert a kötél mozog, nem stabil.

Az idő ösvényén visszaértünk a felvonóhoz. Aki megéhezett, azt finom ételek várják a hüttében.

Aki több túrát szeretne, van lehetőség, mindig van még feljebb.

Aztán ha már mindent megnéztünk a hegyen, akkor mehetünk le, vissza a völgybe. Ehhez választhatjuk a bobpályát, vagy a felvonót.

Itt látszik, hogy a libegő ülései alatt sajnos nincs dobogó, így innen a nyitott üléseken nem tudunk utazni (csak fölfelé), de a kabinokba be lehet szállni.

A Turracher Höhe vagy Turracherhöhe vagy Turrach név egy településre, egy alpesi hágóra és egy tájra utal az ausztriai Gurktal Alpokban. A települést és a hágó tetején található Turrach-tavat Stájerország és Karintia határa két szövetségi tartományra osztja. Így egy érdekes helyzet alakult ki, a tó és a település részben a stájer Stadl-Predlitz, részben pedig a karintiai Reichenau községhez tartozik. A Stájerországhoz tartozó északi rész irányítószáma 8864, a Karintiában fekvő déli részének irányítószáma 9565. Tehát a Turracher Höhe-n közigazgatásilag két falu található.

A Turracher Höhén három tó található, amelyek a legenda szerint az örömkönnyekből keletkeztek, amelyeket Isten ontott, amikor meglátta, milyen szépséget teremtett. Közülük a legnagyobb, 19,4 hektáros Turracher See, tőle mintegy háromszáz méterrel keletre terül el a Schwarzsee (2,6 hektár), délre pedig a Grünsee (1,48 hektár). A két kisebb, természetes tó kevésbé ismert, mert védett területen találhatók, és csak gyalogutak vezetnek hozzájuk.

A 19. században a Turrach-tónál épültek az első lakóházak. Ismeretes, hogy a Turracher Höhe legrégebbi fogadója a Seewirt már 1830-ban alpesi farmként működött ezen a helyen. Már a 19. század végén érkeztek Turrachba az első turisták túrázni, nem sokkal az első világháború előtt pedig az első síelők is megérkeztek. Fokozatosan más szállodák és fogadók nyíltak meg, köztük a „Jägerwirt” (1905), a „Siegel” (1911) és a „Hochschober” (1929), amelyek ma is léteznek.

A második világháború utáni első télen viszont brit turisták érkeztek Ausztria brit csapatok által megszállt részeire (Stájerország, Karintia és Kelet-Tirol). A Turracher Höhén helyezték el őket a Siegel, a Hochschober és a Jägerwirt elkobzott fogadókban és a kis nyaralókban. 1946-ban mintegy a mai Kornockbahn magasságában húzóliftet építettek, melynek használatát eleinte az angoloknak tartották fenn. Erre hivatkozva az egyik liftet ma is „angol felvonónak” nevezik.

A Turracher Höhén sokáig nem volt sem templom, sem kápolna. Csak 1985-ben épült fel a helyi lakosok javaslatára egy modern ökumenikus templom, a Bergkirche Sankt Christophorus. A Stadl an der Mur plébánia kezeli, és minden keresztény vallású nyaraló vendégek és helyi lakos számára elérhető.

A tó csodálatos környezetben fekszik, mégsem ez a fő vonzerő nyáron, hiszen a víz hőmérséklete ritkán haladja meg a 18 °C-ot. A nyári turizmus kínálata lényegében a tavak körüli és a környező hegyvidéki túraútvonalakra korlátozódik. De így is a téli látogatószám felét eléri a nyári vendégek száma. 

Az akár 33 méter mély Turrach-tó felszíne az év hat hónapjára teljesen befagy. De mivel a tó vizéből látják el a hóágyúkat is, annak szintje télen több métert is ingadozhat.

A tó partján sétálva megtalálhatjuk az eredeti kilométerkövet, mely jelöli, hogy ez a pont éppen 60 km-re van Klagenfurt-tól. Nem messze van innen a tartományi határ is, a fotón látszik Stájerország zöld, szív alakú táblája.

Egyébként kellemes sétány vezet a tó partján, pihenő helyekkel, padokkal, játszótérrel.

És hogy mi van még itt a szállodákon kívül? Egy különleges ásványkiállítás, amihez csak a táblákat kell követni.

A múzeum épülete előtt hatalmas hegyi kristály tömböket láthatunk.

A több mint 500 négyzetméteres kiállítótéren a világ minden kontinenséről származó drága- és féldrágakövek, valamint az Alpok és a Nock-hegység helyi ritkaságai gondoskodnak kicsiknek és nagyoknak csillogó szemekről. Egy hely, amely történelmet ír és legendáknak ad otthont. Egy hely, amely egyedülálló turisztikai célponttá vált Ausztriában, és mára világszerte nagyon népszerű. 

De nemcsak nézhetjük a gyönyörű ásványokat, hanem választhatunk magunknak egy "krumpli" méretű és alakú követ, melyet megrepesztve, kettévágva gyönyörű hegyikristály telep bukkan elő, vagy beállhatunk aranymosónak is és a homokban tényleg rengeteg aranyrög van, illetve készíthetünk magunknak egyedi ékszereket is. Szóval érdemes megkeresni a Kranzelbinder család különleges múzeumát is.

De a településen található egy másik múzeum is, a „Fa és Vas” Bányászati ​​Múzeum, amely a régió bányászatának múltját mutatja be, valamint vezetett túrákat is kínál a régi épületekben és alagutakban. A bányászati ​​és olvasztási-öntödei múlt további tárgyai a muraui vár „vascsarnokában” tekinthetők meg.

Remélem kedvet kaptatok a Turracher Höhe meglátogatásához és ha erre jártok, Ti is felmentek elveszni az idő ösvényén, vagy sétáltok a tóparton és megcsodáljátok Ausztria újabb gyöngyszemét.

És ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, valamint a kihelyezett táblákról származik.