A majki remeteség egész Európában kuriózumnak számító műemlékegyüttes, mely ma már teljes pompájában, megújulva várja a látogatókat. A látnivalók sora egészen hosszú, hiszen az Esterházy kastélyban a remeték helyiségein kívül gyönyörű vadászterem, az Esterházy család és Rákóczi Ferenc emlékszobái, egyháztörténeti, helytörténeti és fotókiállítás van, valamint berendezett cellaházak és gyönyörű angolkert vár ránk. Röviden. Hosszabban: nézzétek végig a bejegyzést, (majdnem) mindent megmutatok! Tartsatok velem!
Hol található? Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében, Oroszlány mellett, Majkon. Térképen ITT.
Az autókkal érkezőknek van nagy parkoló, a tömegközlekedőknek buszmegálló a bekötő útnál (is). A remeteség meglátogatásához a belépőt a tó partján álló, új látogatóközpontban kell megvenni.
A jegypénztár-fogadóépület a kortárs építészet formanyelvén idézi meg a tóparton egykor álló földszintes zsellérházakat.
A pénztár mellett klassz játszótér van a gyerekeknek.
A Vértes hegység gyönyörű természeti környezetében fekvő majki kamalduli remeteség nemcsak hangulatában egyedülálló, de Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely 17 cellaházból, az egykori templom megmaradt tornyából és a kolostorépületből áll.
A templom torony látszik a tó túlpartján, odáig kell elsétálnunk. Mivel a remeteség kapuja csak félóránként nyílik meg pár percre, ezért az érkezést úgy időzítsük, hogy pont elkapjunk egy kapunyitást.
A tó mellett térképen tájolhatjuk be magunkat, hogy merre kell mennünk. A piros pöttynél van a tábla. Balra a parkolók, a pénztár és a játszótér, jobbra pedig az út, ami a remeteséghez vezet.
A pénztártól az egykori templom tornya felé a gáton haladunk át, majd a tó kifolyásánál az egyetlen megmaradt – ma műemlék – remeteségi vízimalmot láthatjuk.
Műemlék jellegű vízimalom, korábbi maradványok felhasználásával épült a 18. században, bővítették a 19. században, helyreállította a tulajdonos Juhász Attila 1993-ban. Ez derül ki a táblájáról.
A majki remeteséget a vidék akkori birtokosa, Esterházy József alapította 1733-ban. Ekkor épülhetett meg a remeteség szomszédságában, a festői tó partján álló Celli Szűz Mária kápolna is.
Oroszlányból helyijárattal is megközelíthető a remeteség. Április 1-től október 31-ig szabad- és munkaszüneti napokon délelőtt 9:50-kor kifelé, délután 12:10 és 14:50-kor visszafelé van egy-egy járat. (De indulás előtt ezt azért érdemes leellenőrizni a busztársaság weboldalán.)
Zárókövének tanúsága szerint 1746-ban készült el a majki remeteség főkapuja. A díszes kapuval és „kapuőreivel”, Szent Romuald és Boldog Szergiusz szobrával ma az épületegyüttes nyugati zárófalában találkozhat a látogató, ahova 1860-ban helyezték át. 2020-ban eredeti helyén épült meg a tömegtagolását, figurális díszeit és feliratát idéző mai kapuépítmény, amelyen az eredeti latin felirat is olvasható.
Ezen átsétálva, a látogatók a kastély bejárata előtt várakozhatnak a kapunyitásra.
A kapun a felirat: "Távol legyen ezen szent magány kapujától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyűlöli a zajt!"
A bencés regula szerint élő kamalduli remeterendet Szent Romuald alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Ruhájuk színe után fehér bencéseknek is hívták őket.
Az 1745 és 1752 között épült fel a Foresteria, amelyben vendégszobák és a remeték közös helyiségei – konyha, könyvtár, borbélyszoba stb. – kaptak helyet. A szobák mellett táblák mutatják, milyen funkciója volt adott helyiségnek.
A pincemester a borpince kezelője, ill. a borok felszolgálója volt. Szobája egyszerű, mondhatni puritán.
A kolostorépület pinceszintjének és földszintjének terei a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt remeteség egykori hétköznapi és ünnepi tereit idézik meg – ehhez mintegy 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat.
Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a Refektóriumban, a Díszteremben, a Káptalanteremben, a Könyvtárszobában és a Kápolnában is.
Az ablakokon az udvarra, azon túl pedig a cellaházakra és a templomtoronyra látunk rá.
A folyosó egyik végén találjuk a díszes refektóriumot. Kinagyított fotón láthatjuk, milyen állapotban volt a felújítás előtt. Most viszont már gyönyörű.
A földszinten található ünnepi ebédlőterem, azaz a refektórium fontos szerepet töltött be a szerzetesközösség életében: karácsonykor és húsvétkor étkeztek közösen itt.
A falakon a szerzetesrendet alapító Romuald életét és az Utolsó vacsorát megjelenítő falképek láthatóak.
Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.
A földszinten, a vadászkastélyt bemutató terekben kamarakiállítás emlékezik meg gróf Esterházy Móricról, aki Majkon született, és aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.
Gróf galántai Esterházy Móric, bár Magyarország egyik legfiatalabb miniszterelnöke volt, életét mégsem a politikai karrier jellemezte. Számára a kereszténység értékrendje, a haza és a családja iránti elkötelezettsége minden politikai szerepvállalásnál fontosabb volt. 1881-ben született Majkon. Édesapja Esterházy Miklós Móric a csákvári uradalmat mintagazdasággá szervezte, és 1891-ben földműves iskolát alapított, melynek fenntartását teljes mértékben magánvagyonából finanszírozta.
Esterházy Móric jogot tanult, majd önkéntesként harcolt az első világháborúban. 1917-ben, Tisza István miniszterelnök lemondása után IV. Károly király váratlanul őt nevezte ki miniszterelnöknek. Az őt leváltó Wekerle Sándor kormányában tárca nélküli miniszter volt, majd később vallás és közoktatási miniszter lett. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején visszavonult csákvári birtokára, ahol a földműves iskolát vezette.
1944.10.16-án parlamenti képviselő volt, amikor a nyilas kormány letartóztatta, Sopronkőhidára, majd a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan az amerikai hadsereg szabadította ki. Itthon a háború pusztításai következtében mindenét elvesztette. A kommunista hatalomátvétel után, 1951-ben Hortra telepítették, ahol alkalmi munkákat végzett és sírásó volt. 1956-ban hagyta el az országot és Bécsben telepedett le.
Szomorú kor-rajz, szomorú sors rajzolódik ki az eredeti dokumentumokat bemutató tablókról, levelekből, jegyzőkönyvekből, leírásokból.
Az utolsó szoba Esterházy Mónikáé, Esterházy Móric lányáé volt. Az ajtó melletti kis tábla szerint "női írószoba".
A tablókon itt is érdekes részleteket olvashatunk a család életéből, a történelem ezen időszakáról. Láthatjuk például Esterházy Mónika levelét is, melyet apjának, Esterházy Móricnak írt, hiszen kitelepítéskor máshová vitték őket.
A festményt Esterházy Móricné Károlyi Margit 1931-ben festette.
A földszint után jöhet az emelet, ahol újabb érdekességek várnak ránk.
A lépcsőházban gyönyörű dombormű.
Az emeleten négy szoba II. Rákóczi Ferenc fejedelem franciaországi tartózkodásának és a francia kamalduli szerzetesekkel való kapcsolatának állít emléket.
A szabadságharc bukását követően, 1715 és 1717 között a Párizshoz közeli Grobois település kolostorában élő kamalduli szerzetesek vendége volt II. Rákóczi Ferenc. A fejedelem megnyugvást talált a kamalduli kolostor falai közt, szívét pedig – a végakaratának megfelelően – a kolostorban temették el.
A grobois-i kolostor sajnos a II. világháború pusztításában megsemmisült, így ma már nincs meg a fejedelem szívének hamvait őrző urna sem. A majki kamalduli remeteségben viszont emléktábla őrzi az emlékét.
A remeteség fő épületszárnyának emeletén található kiállítási térben a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható "A hallgatás ereje" címmel. A bútorzat a kamalduli rend feloszlatása után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.
A Kamalduli Remeteség kolostora letisztult formáival, különleges történelmi hátterével egyedülálló hangulatú helyszíne lehet előadásoknak, konferenciáknak, rendezvényeknek, kiállításoknak, esküvői szertartásoknak valamint fotózásoknak és filmforgatásoknak is. Ehhez rendezvényterem is van.
Az emeleten tehát a kamalduliak történetét bemutató A hallgatás ereje című kiállítás és a rend mai életét megörökítő lengyel fotókiállítás tekinthető meg.
A hallgatás ereje: "Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság; s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele." - Ottlik Géza
A kamalduli rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, e célból magányosan, Isten felé fordulva éltek, ötvözve a közösségi, szerzetesi és remeteéletet. A csuhájuk színe miatt fehér barátoknak is nevezték őket. A fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Sem egymással, sem a külvilággal nem érintkeztek.
A helytörténeti kiállításon helyet kapott Esterházy József portréja is.
"Nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a minden nap felénk kiáltó isteni szózat" - Szent Benedek Regulája.
A kiállítás nagyon összetett, rengeteg érdekes tárgyat, szobrot, iratokat, egyházi erekjéket, kincseket és kőtárat is végigböngészhetünk.
A folyosón pedig fotókiállítást találunk.
2004-ben ünnepelte a Krakkó melletti kamalduli kolostor alapításának 400. évfordulóját. Hat lengyel fotóművész képein keresztül engedett akkor bepillantást az ezüsthegyi remeteközösség a kolostor életébe: örömeikbe, szomorúságaikba és elhivatásukba. A fotók messze túllépnek a dokumentálás szándékán: személyes képek, amelyek a nézőknek is személyessé válnak. Ismerős pillanatok, még ha nem is jártunk még ott, mert a lélek dimenzióit keresik. Mint maguk az ezüsthegyi remeték is egész életükben.
A fotókiállítás "Kamelduli szerzetesek 400 év magányban" címmel 2005-ben érkezett Lengyelországból, azóta a majki remeteség egykori vendégházában kapott helyet állandó kiállítás keretében.
Innen egy másik lépcsősoron juthatunk vissza a földszintre.
Némasági fogadalmuk azt jelentette, hogy a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatták el, de a nap többi részében tartózkodniuk kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeket, a közös étkezések alkalmával találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett.
Az alábbi idézet pedig nagyon-nagyon sokszor eszembe jut különböző helyzetekben, különböző személyekkel kapcsolatban... :-D
A földszinten újabb berendezett szobákat találunk. Illetve itt van a konyha is.
A gyógynövények, a kenyér- és ostyasütés, a borkészítés, sörfőzés, a gyógylikőrök, a méz, a sajt és az olaj előállítása fontos szerepet töltött be a szerzetesek gazdálkodásában. A mai látogató több termen keresztül is bepillanthat életükbe, de megtekintheti a szerzetesek ünnepekkor használt hatalmas étkezőjét, a konyhát, illetve a könyvtárszobát is.
Itt főztek a szerzeteseknek a maguk által termelt alapanyagokból.
Itt volt a lovak szállása is.
A sütőházban a kenyerek, pékáruk készültek.
A gyógyszertárban gyógynövények száradtak, gyógylikőrök készültek.
Ez pedig a káptalanterem.
A régi hangulatot idézi meg a remeteség kávézója is, ahol nyugodt környezetben fogyaszthatjuk kávénkat, teánkat, üdítő szörpünket. Gyermekek részére ízletes kakaót, teát és szörpöket kínálnak. Helybéli különlegességekkel, kézműves termékekkel, például igazi házi levendulás, kakukkfüves keksszel is várják a vendégeket.
De megnézhetünk itt még egy asztalosműhelyt is.
És egy lakószoba is van a sorban.
Egy szerzetesközösség életében fontos szerepet töltött be a könyvtár, amelyben a Szentírás mellett liturgiai művek, hitvédelmi munkák, dogmatika és a szentek élete is helyet kaptak. Majkon mind a foresteriában lévő közös könyvtárszobában, mind a cellaházakban lakó atyáknál és laikus testvéreknél voltak saját használatra könyvek.
A könyváros feladatai voltak: "A könyvtáros gondozza a közös könyvtárat úgy, hogy tisztán tartja, óvja a portól és a nedvességtől, valamint megtesz mindent, ami szükséges megőrzése érdekében. A könyveket megfelelő, válogatott rendben, témájuk vagy a szerzők nevei szerint kell elhelyeznie úgy, hogy könnyen meg lehessen találni, amit az ember keres. Ügyeljen a könyvtáros, hogy hanyagsága miatt ne menjen tönkre egy könyv sem."
Egy kis kápolna is van még a folyosó végén.
Aztán ha végigjártuk a főépület mindkét szintjét és bekukkantottunk mindenhova, akkor jöhet az udvar, a kert és a cellaházak sora.
A kamalduliak számára a rendi hagyományok és szabályzatuk alapján meghatározó szempont volt letelepedésükkor a környezet elhagyatottsága, a remeteségek ezért - bár voltak városi monostoraik is - hegyek, dombok tetejére épültek. A kamalduli remeteségek középkor végén elterjedt kolostorelrendezési típusa az alábbi elemekből állt: az úgynevezett foresteria, a remeteség fogadóépülete, mely a remeteség működését és a külvilággal való kapcsolatát biztosította, valamint teret adott a rendtagok közösségi életének is. A foresteriához kapcsolódott a klauzúra, a remeteség külvilágtól elzárt területe. Itt helyezkedett el a templom, mely köré a cellaházakat építették.
A remeteséget ugye Esterházy József alapította 1733-ban. Az épületegyüttes megtervezésével Franz Anton Pilgram építészt bízták meg. Eredetileg húsz cellaház megépítését tűzték ki célul, három ház azonban sosem készült el. A remetelakok magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, ezért láthatunk a házak fő-homlokzatán faragott címereket.
A cellaházakban egy-egy szerzetes töltötte teljes visszavonultságban munkás napjait. A rend önfenntartó volt, földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok végezték.
A 6. számú cellaház kiállítása egy kamalduli remete életmódját, a 7. számú cellaház pedig az elöljáró lakóhelyét mutatja be.
A remeték a mindennapjaikat a templomban az isteni szolgálatnak, cellaházaikban pedig a lelki olvasmányoknak és a fizikai munkának szentelték.
A berendezés tanúsága szerint időnként meg is fürödtek. :-)
Több cellaház is nyitva áll a látogatók előtt.
Az egyes cellaházakhoz tartozó kis kertet az ott lakó szerzetes művelhette, de a források alapján ehhez segéderőt is igénybe vett. A kertecskék a 18. században legalább részben díszes, reprezentatív kialakításúak voltak, de feltehetően már a remeteség fennállása idején is folyt bennük haszonkerti termesztés.
A lakószobák berendezése egyszerű volt...
... de mindegyikben volt gyönyörű íróasztal, óra és cserépkályha is.
Minden cellaházban volt egy-egy kicsi kápolna.
Platón megfogalmazása szerint az idő az örökkévalóság mozgó képmása. Az ember életének ritmusát évszázadokig a nap és a hold járása határozta meg. Kolostori környezetben a zsolozsma hét kánoni órája is napszakokhoz igazodott. Ezeket harangszó jelezte, de a pontos napirend betartásához más időmérő eszközöket is használtak. Majkon a Foresteria délkeleti szárnyának oromfalán kapott helyet egy napóra, rajta Nepomuki Szent János volt látható. Aztán az órák 18. századi elterjedését mutatja, hogy 1782-ben Majkon, a remeték személyes környezetében fali kartelórákat, lábas órákat és zsebórákat is feljegyeztek. A remeteség évtizedeiből több adat van a számukra vásárolt órákról is.
A fa ugye kétszer melegít: egyszer amikor felhasogatják, egyszer pedig amikor befűtenek vele.
A néma barátok csak rövid ideig élhettek itt, mivel II. József császár a működő rendek többségét 1782-ben feloszlatta. 1784-re már ki is ürült a majki remeteség, a berendezési tárgyakat eladták, a birtokon csak a malombérlők és munkásaik, valamint a halastavak gondozói maradtak. Később posztógyártás folyt a kolostorszárnyban, a cellaházakat munkások lakták. Az Esterházy-család 1860-ban visszaszerezte az ingatlant és kastéllyá alakította. Ez volt Esterházy Móric miniszterelnök és családja otthona.
1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék.
Az itáliai rendi építészet sajátosságait mutató egyhajós, oldaltornyos Nepomuki Szent János-templom 1753 és kb. 1770 között épült meg. A közösség lelki központja volt, amelyben együtt miséztek és zsolozsmáztak a remeték. Hajója elpusztult, egykori szentélyében ma stilizált stallumok jelenítik meg a szerzetesek ülőhelyeit. A látogató megtekintheti a feltárt nagyobb kriptát is, amely kegyelettel őrzi a remeteség működése alatt elhunyt szerzetesek és laikus testvérek emlékét A lélek zarándokútja című, a barokk halálképet elmúlás-szimbólumokkal illusztráló holografikus filmmel. A templomtoronyban, a lépcsőkön felfelé haladva a szerzetesi lelkiség mélyebb „titkait” ismerheti meg a látogató, a harangházban pedig a Vértes gyönyörű látványa fogadja. Ugyanitt a majki nagyharang korabeli öntési technikával készült másolata látható.
Az egykori templom a rend 1782-ben történt feloszlatása után a torony kivételével elpusztult, két föld alatti kriptája részben megmaradt. Az épület jelenleg burkolt térként megjelenő alaprajzát a régészeti feltárások eredményei alapján lehetett rekonstruálni.
A felújított templomtorony tetejébe vezető út állomásain a szerzetesi engedelmességről olvashatunk tanításokat – a haranghoz felérve pazar kilátás nyílik a környékre.
A cellaházak környezete nagyon szépen rendben tartott, mintha ma is szerzetesek élnének itt.
A nyilakat követve újabb lépcsősoron a kertekhez jutunk le.
A majki kolostoregyüttes a magyarországi kerttörténetben egyedülálló, kiemelkedő érték, amelynek jelentős része őrzi még eredeti, 18. századi barokk szerkezetét.
Az épületeken kívül fennmaradt a kert teraszos kialakítása, illetve a teraszokat határoló támfalrendszer. Barokk eredetű a stukkókkal és falképekkel díszített, úgynevezett grottakápolna, amely eredetileg egy nagyobb épület - vélhetően narancsház - középső részét képzete.
A kertek teraszos elrendezése miatt itt is újabb lépcsősorokon sétálhatunk le a kert különböző szintjeire.
Ezt a bokrot feltétlenül keressétek meg, ha ott jártok, mert a virágának isteni illata van.
A kolostort ábrázoló ún. Bielany-festmény a barokk kertek jellemző szerkesztési elveit tükrözi. Az épülethez legközelebb helyezték el a kertek legreprezentatívabb részeit, az ún. partereket, úgy, hogy az épület emeleti díszterméből (itt a foresteria refektóriumából) nyíljon a legszebb látvány. Távolabb a kevésbé díszes kertrészek területek el. Alapvető követelmény volt a tengelyes szimmetria, a növényeket szabályos formák szerint ültették is nyírták.
A teraszos kertek második aranykora a 19. század végén, az Esterházy család birtoklása idején következett be. Ekkor már a felső és az északi teraszon is egyöntetű díszkerti kialakítás készült. Ebből az időszakból maradt fenn a teraszra vezető két díszes, vaskorláttal ellátott lépcső, a központi medence fölötti lugasépítmény és az északi teraszon lévő idős tiszafasor is.
A veteményes és a gyümölcsös - miként a remeteség egésze - a szerzetesek számára a Paradicsom képzetével társult. A kertek gyönyörködtettek és egyben hasznot is hajtottak. Minden szerzetesrendi közösségre jellemző volt, hogy a belső kis díszkerteken kívül más kertek is tartoztak a rendházakhoz, amelyekben haszonkerti termelés folyt.
A kamalduli remeteségben biztosan volt konyhakert és gyümölcsös, benne haltartó medencével, távolabb pedig gabonaföldek, majorságok, kertészet, erdők, kaszálók, malmok, három halastó és méhes is tartozott a kolostorhoz.
Fennmaradtak a kolostor számadáskönyvei az 1757 és 1782 közötti időkből, ezek alapján számos itt termelt és vásárolt növényt ismerünk. A legfontosabb konyhai növény a káposzta volt, emellett karalábét, tököt, uborkát, spárgát, salátaféléket, illetve különböző hüvelyeseket (babot, borsót, lencsét) is termesztettek.
A mértani kert középső és alsó terasza a 18. századtól kezdve haszonkerti művelés alatt állt, csak a 19-20. század fordulóján alakítottak ki rajta díszkertet. Az itt álló kút is 18. századi eredetű.
A kerteken átsétálva végül egy oldalsó kijáraton hagyhatjuk el a remeteség területét.
A remeteség hétfő kivételével minden nap nyitva tart.
Nyáron, április 1. és október 31. között keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig.
Télen, november 1. és március 31. között, keddtől vasárnapig 9-től 17 óráig.
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.
A nyitvatartási időben fél óránként nyílik a Kolostor ajtaja, ahova minden látogató beléphet, aki belépőjegyet váltott.
- Minden óra egészkor 10 órától 16 óráig tárlatvezetésen lehet részt venni, maximum 50 fővel. Utolsó tárlatvezetés: 16:00 órakor
- Minden óra félkor belépve egyéni látogatóként lehet megtekinteni a Remeteséget. Utolsó kapunyitás: 17:00 órakor
A látogatást egyénileg a mobiltelefonra ingyenesen letölthető visual guide és a pénztárban átvehető kiállításvezető kiadvány segíti.
Belépőjegy árak (2024.):
- felnőtt jegy 3500 Ft
- kedvezményes jegy 1750 Ft (6-26 év közötti fiatal, 62 év feletti látogató, minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő)
- díjtalan belépésre jogosultak: 6 év alatti gyerekek, 70 év feletti látogatók, fogyatékkal élők és 1 fő kísérő, közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. által üzemeltetett létesítmények meglátogatásakor, az első ilyen helyszínen jegyvásárlást követően kérjünk "Kastélykártyát"! A kártya ingyenes és minden további létesítmény meglátogatásakor kedvezményeket biztosít. Például 20 % kedvezmény a belépőjegyből, az ajándékbolt kijelölt termékeire és a kávézó egyes termékeire. További infók és helyszínek a NÖF Nkft. honlapján.
Remélem kedvet kaptatok meglátogatni a csend házát, ahol a lelkünk is elcsendesedik és feltöltődik. Csodás egész napos kirándulás hozható össze, ha Oroszlány mellett a Bányászati Múzeumba is benéztek. És lehet, hogy még egy kis túra is belefér a környéken.
És ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról és a remeteség saját weboldaláról származik.
Utolsó kommentek