kiránduló

Újabb szuper kiránduló helyet mutatok a Balatontól egy kőhajításnyira, Rezi mellett. Már a falu neve is cuki! A kialakított tanösvény pedig informatív és érdekes, a végén pedig vár a jutalom. Mármint egy vár a jutalom, gyönyörű panorámával. :) Remek túrázós program nyáron, nyaraláskor borult ég esetén, vagy ősztől tavaszig. (Nagy kánikulában nem javaslom, de lehet próbálkozni.)

Ez a bejegyzés inkább túra mint vár, de azért a várrom is érdekes. Kedvcsinálónak mutatom is milyen!

Hol található? Magyarországon, Zala megyében, Keszthelytől kb. 10 km-re, Rezi településen és mellette. Térképen ITT.

Mi a Keszthely-Kertváros és Karmacs közötti út mentén található Gyöngyösi csárda melletti "Betyárok sírja" nevű Országos Kék Túra ponttól mentünk fel gyalog, így Rezire a szőlőhegyeken keresztül, a Kossuth utca végénél érkeztünk. Ott találtuk ezt a táblát, ahonnan a Rezi vár tanösvény indul. Mellette pihenő és ivóvíz vételi lehetőség is van.

De a tanösvényre a faluban máshonnan is becsatlakozhatunk, ráadásul egy darabig a kék túra útvonalával együtt halad.

Ez a kis térkép egyébként nagyon fontos, ez a tanösvény tábláin mindenhol rajta van, és segítségével követhetjük a haladásunkat. Azonban leginkább azért fontos, mert a tanösvény (akkor, amikor én ott jártam) nem mindenhol volt egyértelműen kitáblázva, sőt több kereszteződés volt, ahol semmi segítséget nem kaptunk, így ezt a térképet kerestem vissza a fényképező gépen, és ez alapján tudtuk eldönteni, hogy kb. merre, jobbra vagy balra kell továbbmenni. (Segítségül ebben a bejegyzésben pontosan benne lesz a mikor-merre, de ott a helyszínen valószínűleg inkább majd a térkép segít.)

(Nem sokkal a Rezi kirándulás után együtt túráztam véletlenül a Keszthelyi hegységben a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy nagyon szimpatikus természetvédelmi őr - túravezetőjével, akinek megemlítettem a jelzések hiányát, és kiderült, pont ő is részt vett a Rezi vár tanösvény kijelölésében és összerakásában. Csak kicsit volt ciki, de lehet, hogy a panaszkodásom alapján azóta festettek fel a kritikus pontokra jelzéseket.) :)

Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-fennsík belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet.

A tanösvény tehát Rezi faluban indul, és a házak között a Kossuth utcán halad végig, miközben útba esik a kis település polgármesteri hivatala is. 

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár csak később épült. A 18. században a község társadalma jobbágyokból állt, akiknek még 1768-ban is csak egy része volt szabadmenetelű, a másik része örökös jobbágy. 1770-ben 110 családot írtak össze. 1805-ben 151 háznépet tartottak nyilván: 1 polgár kézművest, 9 nemesi szolgát, 61 parasztot és 94 kertészt. Nagy volt a zsellérek száma is, akiknek a túlnyomó része a szőlőből élt. A község külterületén volt Gyöngyösi csárdában szívesen fogyasztották a jó rezi bort a környék betyárjai is.

Ha elmentek egy ilyen régi eszközökkel feldíszített kőház mellett, akkor jó irányba haladtok.

A falut körülvevő szőlők őrzését a hegypásztorok végezték. Vezetőjük a hegybíró és a kis-hegybíró volt. Őket Szent György napján választották mindig 1 évre. A négy hegypásztort a hegybírók bízták meg, akik bérüket szüret idején mustban szedték össze a szőlősgazdáktól, ki mennyit adott. Általában fejenként 500 liter mustot gyűjtöttek össze.

Tovább az Országos Kék Túra kék jelzését követve az Arany János és a Petőfi utcán folytatódik a tanösvény. 

De a kereszteződésben a kék jelzés jól látható és elég egyértelmű.

Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára (csendessége és természetközelisége), végül a település komoly borkultúrája. Nemrég dínó- és kalandpark is nyílt.

Aztán elindulunk felfelé a dombra, itt a felső utat kell választani.

Majd lassan elfogynak a falu házai és egy földúton haladhatunk tovább.

Kis kút, kerekes kút... volt valamikor, most szép színes útjelző. :)

És a legbiztosabb jel, hogy jó irányba haladunk, hogy meglátjuk a tanösvény következő tábláját is, rajta a tanösvény térképével, nagyban.

Az OKT táblái mutatják az irányt, bár ha jól emlékszem ennél a táblánál bármelyik irányba indulhatnánk, hiszen a kék L jelzés vezet a várhoz, a sima kék csík pedig megy tovább Zalaszántó felé, de a Rezi vár tanösvény itt még a kék jelzéssel együtt halad, így itt balra fordulva folytassuk az utat a szántóföldek között. (Akkor éppen szép, sárga repcetábla volt itt, de persze azóta bármi más is lehet.)

A tanösvény táblája szerint a mezőgazdasági területek felett szinte mindig köröz egy-két egerészölyv, de pockokra és egereknek nemcsak ők vadásznak. Tavasztól őszig imbolygó röptű barna rétihéják és a levegőben egy helyben szitáló vörös vércsék is a rágcsálók létszámát apasztják.

Ez a szakasz rekkenő melegben elég durva lehet, ezért kánikulában nem ajánlom a túrázást, csak elvetemülteknek. Lesz majd erdő, de több a napsütötte rész, mint az árnyékos.

A földúton a kék jelzés mentén kell menni egészen eddig a tábláig, ez a tanösvény következő táblája. Ezen a táblán ismerkedhetünk meg a környéken élő madarakkal. Találkozhatunk errefelé szajkóval, vörösbegyekkel, erdei pintyekkel és meggyvágóval is. De láthatunk a fák törzsén szürke hátú csuszkát, esetleg fakuszt, vagy fekete harkályt is. Ritkán, de akár karvalyt vagy héját is megfigyelhetünk. A vár falainak eldugott üregeiben költ a házi rozsdafarkú. A várfalról letekintve gyakran láthatóak az erős szélben kötelékben repülő, kergetőző hollók is. Nagyobb szerencsével esetleg fekete gólyát vagy rétisast is kiszúrhatunk, amint méltóságteljesen átvitorlázik a táj felett.

Ennél a táblánál kell a kékről lefordulni jobbra, az erdő és a domb felé.

Erre szépen végig kell menni az erdősáv és a vetés között az erdőig, majd ott kicsit balra, aztán jobbra, aztán fölfelé az erdőn át.

A Keszthelyi-hegység jelentős része erdővel borított, ezek a területek elsősorban a nagyvad fajoknak (gímszarvas, őz, vaddisznó és muflon) biztosítanak megfelelő életteret. Az apróvad fajok (mezei nyúl, fácán) képviselőivel inkább a mezőgazdasági területek és az azokat körülvevő erdők határán találkozhatunk.

Ez a szakasz remélem azóta már jobban látható, akkor még épp csak kijelöltek, letaroltak egy sávot. A túraút még nem volt túl látványos, vékony fácskák feküdtek keresztbe, hosszába, és a fű is nőtt rendesen. De nagyjából lehetett követni a keréknyomot.

Aztán némi kaptató után felérünk egy murvás úthoz. Na itt jön a fejvakarás (ha még mindig nem táblázták ki), hogy itt merre. Jobbra is, balra is kanyar van, nem látszik semmi a távolban. Jobbra a fák között egy táblán ott a "futó alak" által jelzett futókör, az jobbra mutat, de nekünk (még) nem arra kell menni. Tehát ha felérünk a murvás úthoz, ott balra kell fordulni a vár felé. (Ezt a kis térképről találtuk ki, ezért hasznos ha lefotózza az ember.)

Ha sikerül jó irányba indulni, akkor hamarosan megérkezünk a vár parkolójához, mert idáig akár autóval is fel lehet jönni. Természetesen nem azon az erdei úton, amerre mi jöttünk, hanem a széles murvás úton. A tanösvény következő tábláján pedig az erdőben élő kisebb és nagyobb vadakkal ismerkedhetünk meg.

A Keszthelyi-hegység erdeinek legérdekesebb nagyvada a muflon, ami Korzikán és Szardínián őshonos vadjuh féle, a házi juh őse. A Keszhelyi-hegységbe 1981 körül telepítették be őket, azóta jól elszaporodtak. Kedvelik a déli kitettségű, meredek, sziklás domboldalakat, a magas cserjeszintet és az erősen tagolt terepfelszínű területeket, ahol nem háborgatják. Éppen ezen tulajdonságai teszik nemkívánatossá természetvédelmi szempontból, hiszen ezek a területek nyújtanak menedéket sok ritka növény és állatfaj számára.

Innen már csak gyalog lehet tovább menni, mert egy keskeny gyalogos ösvény vezet tovább a vár felé.

Lesznek még újabb kereszteződések gyenge jelzettséggel, de a vár itt már fölfelé és nagyjából tőlünk jobbra van.

A tanösvény térképén itt még látható egy kis kör, egy kitérő útvonal, de jelzések és táblák hiányára való tekintettel én azt már nem keresgéltem, hogy vajon hol lehet.

Ha meglátjátok ezt a hatalmas fás ligetet padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel, akkor jó helyen vagytok. Ott lesz a vár is a fák között.

A Rezi-vár egyébként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, mely hazánk nyolcadik nemzeti Parkja. A Balaton-felvidék természeti és kultúrtörténeti értékeinek védelmére alapították 1997. szeptember 23-án.

Tavasszal medvehagyma beszerző túrának is tervezhetitek a Rezi vár tanösvényt, mert akad itt finom szednivaló nem kis mennyiségben. De azért csak óvatosan, egy nemzeti park területén a gyógynövények gyűjtése is engedélyhez kötött.

És ott van a vár bejárata, már csak kis emelkedő van addig.

A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Bár néhány helyen valószínűsítik, hogy a lakótornyot a Tátikát is építtető Zlaudus veszprémi püspök emeltethette. Apor elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe.

A várat a 14. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai – a Kőszegi nemzetség fegyveresei –, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy. Majd Nagy Lajos király a legbensőbb udvari hívei közé tartozó Lackfi fivéreknek adományozta.

1397. febr. 27-én Zsigmond király Lackfi István nádort hűtlenség miatt lefejeztette a Kőrösi gyűlésen és az összes birtokát elkobozta.
1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával egyetemben még az ő tulajdonukban volt, de a püspök halála után visszaszáll a koronára.
1421-ben 10 000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak.

1433-ban juttatta a királyi kegy a Gersei Pethő nemesi család kezébe, akik fennállásuk további évszázadaiban végig birtokolták. 1490-ben ellenséges sereg vonult fel ellenük, és Hunyadi Mátyás király halála után a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal bevették a kicsiny várat. Az ezt követő esztendőben tudta csak visszafoglalni Kinizsi Pál – e hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás király által létrehozott fekete sereg. Ez után a várat jelentősen megerősítették.

A várfal szélén tábla jelzi, hogy merre milyen szomszédos vár található. (Láttam régebbi fotókon, hogy ennél sokkal több tábla volt itt, azonban már csak ennyi maradt.)

A kilátás viszont pazar a Balaton-felvidék tanúhegyeire.

Pethő János Rezibe költözését Keszthely 1548-as felégetése utánra tehetjük. 1550-ben már források is igazolták. A török időkben a népes Pethő család egyik részének Rezi volt a menedéke, a másik felének Tátika.

Rezi először 1550-ben került veszélybe, mikor a törökök Veszprém felől Tátikáig, Sümegig nyomultak előre, de ostromra nem került sor. Az 1554-es török rablóhadjárat végig pusztította a Balaton északi részét, így valószínűleg Rezit is támadták. A várat 1555-56 körül királyi parancsra megerősítették (3 méterrel megemelték az udvar falait, így azok kb. 9 méter magasak lettek).

Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be. 1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a vár még jó állapotban volt.

1571-ben a gersei Pethő család úgy határozott, hogy az eddigi 12 helyett csupán 5 darabontot tartanak fenn Rezi várában, hiszen komoly harci szerepe nem volt. A család anyagi hanyatlása után pedig fenntartása nagy gondot jelentett, ezért a várat sorsára hagyta.

1589-ben az Oszmán Birodalom katonái egy portya során megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátika-várat és valószínűleg ezzel együtt Rezi várát is, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Egy 1592-ben kelt oklevélben már "dirutis castris Rezy", azaz rombadőlt Rezi várról olvashatunk. A gersei Pethő család férfiágon 1729-ben kihalt, ekkor a magyar kincstár lett a várrom és a terület tulajdonosa, amit 1741-ben Festetics Kristóf megvásárolt. Innentől egészen 1945-ig a Festetics család tulajdonában volt, majd a második világháború után államosították.

Északi irányban egészen más panoráma látható, mint délre. Az erdők rejtekéből kimagaslik, és szinte világít vakító fehér festésével a Zalaszántói Béke sztúpa kupolája és csúcsos tornya.

A szomszéd hegy ormán a hasonlóan hányattatott sorsú Tátika vára. Akár át is lehet túrázni odáig, bár azért gyalog nem 5 km-re van.

És egészen tisztán látszik a légvonalban kb. 17 km-re lévő Sümegi vár is.

Évszázadokon keresztül omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások. 2012-ben történt meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megbízásából a Rezi vár rekonstrukciója.

E turisztikai látványosságra nemcsak a gyönyörű kilátás csalogatja az idelátogatókat, hanem a túrákra kiválóan alkalmas hegyi ösvények is. Ha az öregtoronyból az alatta lévő meredek, sziklás oldalon leereszkedünk, öt percnyi sétával elérjük a hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot, az egykori melegforrások feltörési helyét.

Egy sziklateraszon, igen jól elrejtve látható a barlang, két bejárati nyílásával. Az alsó eltömődött, a felső nyíláson át lehet bejutni. Az ősember is lakott már benne a leletek szerint.

Dr. Darnay Béla a barlang első alapos átkutatója szerint az Őshévíz első feltörési helye a Meleg-hegyen volt, egykori kürtőjének maradványai láthatók a barlangoknál.

A legenda szerint Pethő Péter várúr idejében apadt el a forrás, aki zsugorisága miatt szegény betegeknek nem engedte meg a fürdőzést a csodás gyógyhatású vízben.

Miután kegyetlenül elutasított egy könyörgőt, szolgája a következő hírrel futott elébe: "Nagyuram! A forrás pezsegve, forrva nagy zúgással hirtelen roppant magasságba felszökkent, aztán visszaesett a mélységbe és eltűnt. A víznek többé semmi nyoma."

Állítólag ez vezetett a Pethő család anyagi hanyatlásához, akik nem csak az eddigi állandó jövedelemtől estek el, de az uraság aranypénze is mind kővé vált. Ezeket a lapos köveket láthatjuk ma is a vár körül.

Mára tényleg csak pár fal maradt a várból, de nézzétek meg ezt a rövid videót a vár rekonstrukciós elképzeléseiről Szakonyi Balázstól. Talán ilyen lehetett valamikor...

És miután körbejártuk a romokat, és kigyönyörködtük magunkat a panorámában, indulhatunk is visszafelé. Az erdőben ugyanazon az úton kell visszamenni a parkolóig, amin feljöttünk. Gyönyörű zöld alagút.

Aztán a parkolótól már mehetünk végig a széles, murvás úton lefelé, hiszen a Rezi vár tanösvény is erre vezet, így lesz a sétánk részben körtúra is.

Aztán az út kanyarodik jobbra, kétszer is, de itt már ki van táblázva - hogy merre van a vár. Nekünk lefelé meg nyilván pont a másik irányba kell mennünk.

A jobbkanyar után a földes út mentén "vattás" fák vannak sorban, amiktől tavasszal olyanok voltak az ágak és a fű, mintha havazott volna. Aki az ilyenre allergiás, az inkább előbb vagy később menjen, ne a virágzáskor.

Újabb jobb kanyar, ott a tanösvény táblája, valamint a sarkon egy útirányt mutató hatalmas szikla.

A tanösvény táblája után pedig be kell kanyarodnunk balra a falu házai felé, innen már ismerős az út, hiszen ezen jöttünk ki a faluból. Ezért írtam a kék-túra táblájánál, hogy mindegy merre indulunk, mindkét út a várhoz (is) vezet.

Remélem kedvet kaptatok egy jó kis várrom felfedezős túrázáshoz Rezi határában. Ha a Balatonnál vagy Hévíz körül jártok, tegyetek egy kis kitérőt erre, és fedezzétek fel a rejtett kincseket.

A Rezi vár tanösvény összeköthető a Tátika vár meglátogatásával is, az is egy könnyű túra, vagy a Zalaszántó melletti Béke sztúpa felkeresésével, ami nemcsak a testünknek, a lelkünknek is jót tesz. És Zala megye egyik csodája, a Bazalt utca sincs messze. De ez már négy túra, ehhez már több nap is kell. És ha még több időtök van, akkor jöhet egy mártózás a Hévízi gyógytóban, vagy Keszthelynél a Balatonban. Keszthely pedig egy csomó más érdekes látnivalót is kínál.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk a kihelyezett táblákról, a varlexikon.hu, a csobancvar.hu és a wikipedia oldalairól származnak.