kiránduló

Szerintem kijelenthetjük, hogy a Badacsony Magyarország egyik leg-emblematikusabb és egyik legismertebb hegye. A Balaton északi partjának meghatározó látnivalója, a déli partról csodálható látvány kiemelkedő szépsége. A Badacsonyt szinte mindenki ismeri. De mindenki megmászta már? Aki még nem, annak kedvcsináló, aki már igen, azzal nosztalgiázzunk együtt! :)

A Badacsony hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, a Balaton északi partján, Fonyóddal szemben, Badacsonytomaj, Badacsonylábdihegy és Badacsonytördemic között. Térképen ITT.

A déli part felől hajóval is érkezhetünk.

Aki volt gyermek korában a Balaton partján táborban, úttörőtáborban, esetleg Zánkán, annak biztosan, de valószínűleg az azóta is üzemelő gyermektáborok lakóinak ma is kötelező kirándulás a Badacsony megmászása. Hát valahogy így kezdődött... Bár gyerekként, nyáron, nagy melegben, a Balcsiban fürdés helyett még nem értékeltük túlságosan.

Pedig ez a térkép valószínűleg már akkor is ugyanígy mutatta a Badacsony turistaútjait. :)

Ahova mindenképpen fel kell menni, az a Rózsakő, a Ranolder kőkereszt és a Kisfaludy kilátó. De előbb a hegy lábáig kell eljutni.

A hajóállomás mellett található a vasútállomás és a főút is, így mind hajóval, mind vonattal, mind busszal jól megközelíthető a Badacsony. Persze érkezhetünk autóval is. Ekkor vagy lent hagyjuk az autót az áprilistól október végéig fizetős parkolók valamelyikében, vagy felmegyünk a hegyre autóval, és a túraút kezdeténél hagyjuk, ahol szintén fizetni kell. Vagy csak az út feléig megyünk fel, és ott ingyen parkolhatunk. Mindegyiknek van előnye, hátránya, de én most gyalog mutatom az utat. :)

A partról felfelé vezető kocsiút mentén végig kis családi borozók vannak hűvös pincével, helyben termelt borokkal és ősszel mézédes musttal. Már csak ezért is megéri gyalog menni, hiszen így út közben kóstolhatunk is kicsit. Bár az alkohol tartalmú nedűket hagyjuk inkább a visszaútra. Lefelé is nagyon jól esik majd. A must azonban oda-vissza kipróbálható. :)

A kereszteződésnél forduljunk el a hegy felé, ahogy a táblák is mutatják. És itt található a viszonylag nagy és ingyenes parkoló is.

A Kisfaludy-ház messziről látszik már a hegy oldalában, sőt most már a neve is ki van írva hatalmas betűkkel. Az út ott visz majd el mellette, így innentől jó kis kaptató lesz felfelé.

A hegy oldalát 280 méteres magasságig szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas talaj borítja, ezért a hegy szoknyáját körben hosszú szőlősorok díszítik. Egészen a római időktől van ez így, hiszen az első szőlőtőkéket a hegy napsütötte lejtőire időszámításunk előtt a rómaiak ültették. Azóta is ez határozza meg az itt élő népek életét, gazdálkodását és a Badacsony látképét.

Az út a szőlőbirtokok között, további borozók, fogadók és éttermek mellett vezet el. Az út mentén nagyon apró patak csobog lefelé, bár nyáron már fél úton el szokott tűnni a vize, ősszel és tavasszal egész úton látható.

A Badacsony egyik nevezetessége a Rózsakő, mely a szerelmesek zarándokhelye. Az út mentén a Rózsakő borozó egy lakatfalat is létrehozott, ahol a szerelmesek a kirándulás emlékére és a kapcsolatuk felbonthatatlanságának jelképeként lezárhatnak egy lakatot, hogy aztán később, esetleg évről évre visszajöjjenek megnézni, nosztalgiázni és persze megmászni ismét a nagy hegyet.

A Balaton-felvidék egyik legismertebb építészeti emlékét, a Szegedy Róza házaként ismert présházat Mezőszegedi Szegedy Ignác és felesége, Rosty Katalin építette 1795-96-ban. Az egykori prés- és lakóházban élt a neves költő, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A két fiatal 1795-ben a szüreten ismerkedett meg. A házban ma múzeum és borozó üzemel, ahol különleges fekete- és fehérürömmel ízesített borokat is kóstolhatunk.

Kisfaludy Sándor korának ünnepelt költője volt, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Múzsája, szerelme és felesége volt Szegedy Róza.

A ház emeletén 4 szoba korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal van berendezve. A földszinten található a vincellérház, illetve ürmös ház, ahol szőlészeti és borászati eszközök vannak kiállítva. Itt készítette Szegedy Róza a híres ürmös bort.

A ház udvarán láthatjuk Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza mellszobrát lenyűgöző balatoni panorámával a hátuk mögött.

A ház mellett, hatalmas fák alatt található a Kisfaludy-forrás, melynek hideg, iható vize sok vándor szomját oltotta már, hiszen mire ide felérünk, az betudható egy jó kardio edzésnek is, és a lihegéstől a torkunk is kiszárad.

A forrás fölött van a Kisfaludy-ház étterem bejárata, ami bizony már akkor is menő étterem volt, amikor még a fonyódligeti táborból kirándultam errefelé. Ma is forgalmas étterem, az elhelyezkedésének különlegességéhez szabott árakkal... De azért legalább egyszer, ha drága ételt nem is, egy üdítőre üljetek be a teraszra, mert a kilátás, a balatoni panoráma egyszerűen bámulatos. 

A másik oldalon pedig ott az utolsó parkoló gépjárműveknek. A kényelmet kedvelők feljöhetnek autóval is (bár akkor ugye a borozók kimaradnak), a parkolás személygépkocsiknak 2018-ban 350,-Ft/óra, és március 1-től november 30-ig kell fizetni.

A parkoló mellett újabb turistatérképen tekinthetjük át a lehetőségeinket. Innen mindenképpen felfelé kell indulni, de hamarosan útelágazáshoz érünk, ahol dönteni kell. A piros jelzés megkerüli az egész hegyet, a kilátópontokon lenyűgöző panorámát nyújtva minden égtáj felé, és áthalad a hegy sötét múltján is. A kék jelzés északról érkezik, felmegy a hegy tetejére, majd a másik oldalon le, érintve a kőkilátót, a Ranolder keresztet és a Kisfaludy kilátót is. És lehet össze-vissza is menni, remek délutánt, vagy akár egy egész napot is fent lehet tölteni a hegyen túrázással, piknikezéssel, időnként eltévedéssel. :)

A parkolótól el sem lehet téveszteni, egy kőfal mentén indul a túraút felfelé. Sziklás, köves, lépcsős, és meredek.

De mikorra fellépnének az oxigénhiány komolyabb lihegést eredményező tünetei, addigra pont felérünk az első pihenőhöz, a Rózsa-kőhöz. Eddig mindenki fel tud menni kortól, nemtől és súlytól függetlenül, és már eddig is érdemes!

A szőlőskertek fölötti kőfalról már bámulatos balatoni panorámában gyönyörködhetünk, szemben a fonyódi dombokkal, és akár megkezdhetjük a piknikezést is, mert rengeteg pad-asztal, és ha jól emlékszem szalonna-sütő hely is van.

A Rózsa-kő a Badacsony egyik legismertebb nevezetessége. Maga a kő egy hatalmas szikladarab, amely még évmilliókkal ezelőtt gurult le az akkor még működő vulkán tetejéről. Nevét Szegedi Rózáról kapta, aki szívesen üldögélt rajta férjével a Balatoni panorámában gyönyörködve.

A néphit szerint a Rózsa-kőnek varázslatos ereje van: ha egy fiatal pár egymás kezét fogva ráül a kőre háttal a Balatonnak, még abban az évben összeházasodnak és hosszú, boldog házasság vár rájuk. Sőt, ha egy ifjú leány ül rá egyedül, de közben a kedvesére gondol, az rögtön hatalmas szerelemre lobban iránta és szintén hamarosan házasság következik.

Ezt a legendát keltik életre minden tavasszal a "Pünkösdi eljegyzés" program keretei között, amikor az ide érkező ifjú párok csoportosan, zenével kísérve vonulnak fel a Rózsa-kőhöz és a legenda szerint fogadnak egymásnak örök hűséget.

Akik szeretnének hinni ebben a legendában, azok ezt a bekezdést ne olvassák tovább! :)

Én kipróbáltam. Már kb. tízedik éve másszuk meg a párommal minden évben a Badacsonyt, természetesen útközben megpihenve a Rózsa-kövön háttal a Balatonnak, ahogy kell, de még mindig nem vett el felségül... Lehet, hogy negyven túl már nem vagyunk ifjú pár? Azért nemrég újra ráültünk, és még nincs vége az évnek, talán idén ... ;)
(De várom azon kedves házaspárok kommentjeit, akiknek bejött a legenda!) :)

A Rózsa-kőnél választhatunk útirányt. Balra a szőlőskertek között, pincék mellett vezet a piros jelzésű körút a hegy nyugati oldalán a bujdosók lépcsője felé, majd megkerülve a hegyet a másik oldalon ér vissza. Értelem szerűen jobbra szintén a piros jelzésű körút indul, de itt még egy szakaszon együtt halad a hegy tetejére vezető két háromszöggel is. Viszont mielőtt elindulunk, tegyünk egy apró kitérőt egyenesen, a hegy felé a kőomlás irányába.

Eredetileg egy gyönyörű fémkeret volt ez valamikor a Szent Koronával, alatta Szűz Mária szobor, azonban egy kidőlt fa tönkre tette.

A Szent Korona és Szűz Mária kegyhely küldetését egy tábla is hirdeti, bár kicsit nehezen olvasható már: "A Badacsony hegyen egy aranyló oltár a napfényben tündökölve hirdeti a Szent Korona él és a Magyar ember szívével élteti, hiszen Anyai Áldás vezette az építést, miáltal a Kárpát-haza egységben, egy szívként örökké él."

És bár a kidőlt fa a Szent Koronát ledöntötte a keretéről, a Szűz Mária szobor épségben maradt az ágak között. Csodálatos, ugye?

A kegyhely mellett hamisítatlan bazaltos kőtenger, kőomlás. Akinek kedve van, itt építkezhet is, ha már ma oly divatosak a kő-építmények mindenfelé. Bár itt még egy sincs.

És akkor induljunk is valamerre. Mondjuk jobbra, mert mindenki arra megy.

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt fennsíkjának átmérője 1-1,5 km. A legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.

Egy kétes értékű latin elbeszélés szerint  már a Kr. utáni első században sok ezer ember járt a Balaton partjára üdülni Aquincumból, Scarabantiaból, Sabaríából, sőt Itáliából is. Különösen szerethették a patríciusok — nyilván borai miatt — a mai Badacsonyt, amelynek Nero alatt állítólag Bulea volt a neve. Tanács, tanácskozást jelent a szó. A jó bor mellett jól lehet tanácskozni, ez biztos.

És megkezdődik a kaptató felfelé. Időnként lépcsők segítik (vagy nehezítik) a haladásunkat.

Majd újabb útelágazáshoz érünk, ahol elválik a piros jelzés a kék háromszögtől. Jobbra a piros jelzésen megkerülhetjük a hegyet, balra a lépcsőkön tovább felfelé pedig a hegy teteje felé folytathatjuk az utat.

Jaj, melyiket is mutassam meg előbb? Mutatom előbb azt, amit talán kicsit kevesebben ismernek - mert szerintem mindenki felmegy a Badacsony tetejére, és kész. Mi is most először indultunk el a piros jelzésen, és persze, hogy érdemes volt! És nemcsak azért, mert vele is találkoztunk:

A hegy szoknyájának felső szegélyén, a szőlőskertek fölött, a függőleges bazaltfalak alatt, az oszlopok lábánál halad körbe a hegyen a piros jelzés, a Kuruc körút.

Itt egy keskeny úton vezet, komolyabb szintkülönbségek nélkül, de azért van egy pici hullámzás imitt-amott. Inkább a köves talaj, a kőomlások jellemzőek.

Aztán az első kilátópontnál megpillanthatjuk a tó lenyűgöző kék víztükrét, és megcsodálhatjuk a látványos panorámát Kelet felé.

Mezőszegedi Szegedy család XIX. századi leszármazottja, Szegedy Georgina, egyszerűbben Gina, a csillagkeresztes úrhölgy tovább fejlesztette a Badacsony-hegy keleti lejtőjén lévő szőlős kertet, s a benne lévő épületeket. Az I. világháború után megismerkedett a frontról hazatért katonaorvossal, dr. Pethő Ernővel, nagy szerelemre gyulladtak egymás iránt.
A szerelem nem ismert határokat semmilyen vonatkozásban, legyőzve mindent, összeházasodtak. Kórházat alapítottak Szombathelyen. Az új intézmény igazgatója dr. Pethő lett, az ápoló személyzetet, döntően annunciáta nővéreket Gina asszony irányította. Azt tapasztalták, ha a lábadozó betegeket Gina asszony Badacsony hegyen lévő villájában pihentetik a műtétek után, az ottani levegő, s talán a hegy kisugárzása, tündérei, és a mágneses tere a betegeket gyorsabban meggyógyítja. Az a dűlő, ahol az ápolási pavilonok álltak, ma is a Kórház dűlő nevet viseli.

Az útelágazásnál lévő tábla azt ígérte, hogy erre van II. János Pál pápa emlékhelye is, azonban azt nem találtuk meg. Valószínűleg valahol egy kitérőt kellett volna tennünk hozzá, de később már nem volt kitáblázva, a piros jelzés mellett pedig nem volt.

Pedig valószínűleg ezt is érdemes lett volna megkeresni, mert az emlékhely zarándokhely, mely Udvardi Erzsébet helyi festőművész kezdeményezésére épült fel. A klastromkúttal szemben kis fülkében a művésznő II. János Pál pápát ábrázoló egészalakos festménye látható, mellette terméskőből faragott szabadtéri oltár, ahol minden év májusának egyik vasárnap délutánján májusi litániát tartanak az ide zarándokló hívőknek.

Viszont a fák között tovább haladva hamarosan elérkezünk a Badacsony hegy kicsit sötétebb múltjának a helyszínére, melyről akkoriban még a környéken élők közül is csak kevesen tudtak.

1949 tavaszán munkatábort hoztak itt létre, a területet szögesdróttal bekerítve, a foglyokat pedig fegyveres őrök őrizték. A munkatábor rabjai a kőbányákban dolgoztak elég borzalmas körülmények között. A műszakok hajnalban kezdődtek és éjszaka értek véget, az időjárási körülményektől függetlenül. Ráadásul a Badacsony oldala akkor még kopár, kopasz volt, itt a tűző napon bányászták és hordták a követ a fogva tartottak.

A rabok egykori szálláshelyeinek romjait még ma is látni az erdőben, bár nagyrészt már visszahódította a területet a természet. A munkatábort 1954-ben Nagy Imre rendelete után szüntették meg, majd a hegyoldalt ez után fásították be. Látszik is a fák vékony törzsén, hogy nem lehetnek itt még túl régóta.

Egy vastagabb fa tövében márványtábla örökíti meg Nagy Imre 1953-as rendeletét, mellyel megszüntette az internáló táborokat. Ma emlékhely ez, a történelem egy sötét korszakára emlékeztetve az erre járókat.

És hogy miért volt szükség ennyi kőre? A vasútépítés fellendülésével rengeteg bazalt kellett a sínek alá töltésnek, valamint a háborúk utáni újjáépítések is növelték a kövek iránti keresletet. A környék tanúhegyei az 1900-as évek elejétől kezdtek megfogyatkozni. A Badacsony hegyi kőbányát 1965-ben zárták be, akkorra 12 millió tonna (!) követ hordtak el a hegyből.

De a badacsonyi kőbányászat nem újkeletű.

Pannoniát Augusztus uralkodása alatt Tiberius szállta meg. A római uralom közel fél évezrede részben rómaivá alakította a meghódított lakosság műveltségét. A római kultúra tárgyi nyomait főleg a Balaton Nyugati és Északi partján találták meg, mert csak itt voltak adva a települések leglényegesebb feltételei, a jó vizű források és kutak, a jól és mindig járható utak s a köves talaj, amely lehetővé tette a kőbányászatot az utak és lakóházak építése céljából.  A Badacsony hegy kövét ott találjuk számos rómaiak által készített út burkolatában, jó fagyálló képessége miatt. Sőt a szombathelyi, Savariai Ízisz szentélynél lévő burkolat is a Badacsonyról származik.

A túraúton tovább haladva időnként lesznek útelágazások, de a helyes irányt a piros jelzés mindig jól mutatja.

Tényleg fiatal erdő fái között vezet a keskeny ösvény, de nagyon szép részek jönnek egymás után. Aki szeret erdőben túrázni, annak lenyűgöző és látványos lesz ez az útvonal.

Hamarosan odaérünk a tényleges kőbányához, ahol nagy táblákról tájékozódhatunk a bazaltbányászatról.

A dunántúli vulkánok szürke, tömött szövetű bazaltja kiváló minőségű építőkő. A Badacsony hegyen az 1800-as évek végén kezdődött a kőfejtés, elsősorban kockaköveket termeltek a városi utcák burkolásához. Később a Balaton-környéki vasúthálózat fejlesztése és a pormentes műutak kiépítése nagy tömegű zúzott követ is igényelt. Az 1930-as évekre az ország legtöbb követ termelő bányája lett a badacsonyi.

A természetvédők már a kezdetektől tiltakoztak a kőzsákok rombolása, a táj elcsúfítása ellen, de egészen az 1950-es évekig eredménytelenül. Ekkor a tomaji bányát leállították, majd 1964-ben bezárták a tördemicit is. A helyreállítás már 1954-ben megkezdődött, feketefenyővel ültették be a bányaudvarokat. Megindult a természetes növényzet visszatelepülése is a kőtörmelékes lejtőkön. A növénymentes bányafalak napjainkban a geológiai ismeretterjesztést szolgálják, és sajátos élőhelyet biztosítanak néhány ritka növény és állatfajnak.

A badacsonytomaji bazaltbányában 1903-ban kezdték meg a szinte a faluig lenyúló bazaltomlások kitermelését. A gépesített bányászat a vasútvonal megépítése után indulhatott meg. A követ drótkötélpályán szállították le a vasútállomás melletti zúzóüzembe. A bányaudvart a 315 méteres magasságban lévő szinten 750 méter hosszúságban alakították ki 70-80 méter magas bányafalakkal. 1950-ig üzemelt az akkor hazánk legnagyobb és legtöbbet termelő bazaltbányája.

A következő útelágazásnál is jól láthatóak a jelek. A piros és a kék út visz tovább körben a hegy oldalán, a sárga jelzésen talán a hegy teteje felé indulhatunk. De kitáblázva itt nincs, merre mi van.

Azonban ha tovább megyünk a piros (és kék) jelzésen, akkor hamarosan egész táblaerdőt találhatunk. A következő elágazásnál ugyanis elválik a piros és a kék jelzés: a piros visz tovább a hegy oldalán a Bujdosók lépcsője és Badacsonytördemic felé, a kék jelzés viszont felvisz a hegyre, mert arra van a Kisfaludy kilátó, a Ranolder kereszt, az Egry József kilátó és a Mikes Kelemen emlékmű is.

De mi haladjunk most tovább még a piros jelzésen, mert a közelben csodálatos kilátópontok várnak ránk nyugati irányba.

10 millió éve a Kárpát-medencét uraló Pannon-beltenger vize borította e tájat, ahol több száz méter vastag homokos és kőzetlisztes üledék halmozódott fel.

4 millió éve izzó magma tört fel és vulkáni kúpok kezdtek épülni ezen a környéken. A nedves üledékkel és vízzel érintkező láva heves robbanásokat idézett elő. A kiszórt kőtörmelék gyűrűs sáncainak belsejében lávatavak alakultak ki. A többször ismétlődő vulkáni működés 2,5 - 3 millió évvel ezelőtt zárult le. A szakaszosan emelkedő területet a víz és a szél kezdte lepusztítani. A kemény bazalt megvédte az alatta fekvő laza pannon homokot, de a vulkánok közötti térségből a víz és a szél elszállította az üledéket. A környezetükből mind jobban kiemelkedő vulkánok tanúhegyekként őrzik az eredeti (5,3 - 2,4 millió évvel ezelőtti) felszín magasságát. 

A fák közötti nyíláson keresztül hamarosan megpillanthatjuk a Szent György hegyet, és pazar panorámában gyönyörködhetünk. Belátni innen a Tapolcai-medencét is, Tapolca nagy emeletes házai is jól idelátszanak.

A hegy nyugati oldalára átérve hamarosan a tördemici kőbányához érünk. A Badacsonytördemici bányaudvart 312 méter magasan lévő szinten alakították ki. Az elbányászott kőfal magassága 70-80 méter. A kitermelt bazalt egy részét itt is drótkötélpályán szállították a zúzóüzembe. A jól hasadó kövekből itt a bányában útburkolásra alkalmas köveket faragtak. Badacsonyban készítették az ország legtöbb bazaltkockáját.

1964 végén a hazai természetvédelem nagy eredményeként a Badacsonyon megszűnt a kőbányászat. 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították az egész hegyet.

A felszínre tört bazaltláva gyorsan hűlt ki, így a hirtelen hő és térfogat-csökkenés hatására a láva függőleges és vízszintes síkok mentén szilárdult meg. Az így kialakult "kőzsákokat" a szél és a víz formálják, mállasztják, a leomlott bazaltoszlopok törmelékéből pedig kőfolyások, kőtengerek alakulnak ki.

Fiatal fák közötti hangulatos ösvényen folytathatjuk utunkat tovább, és egy újabb kilátóponton újra megcsodálhatjuk a Szent György hegy Badacsonyra nagyon hasonlító alakját. Aztán az út egy hirtelen kanyarral jobbra fordul, de a piros jelzés jól mutatja a helyes irányt. El lehet menni tovább egyenesen is, de az zsákutca.

A kanyar után egy lépcsős és oda-vissza kanyargó szerpentines szakasz következik, mely "egy emelettel lejjebb" viszi a túrázókat.

A rövid lejtő után egy szélesebb útra érünk, és a drótkerítés túloldalán a "Rodostó-ház" nevű komfort nélküli turista szálláshely található. A turistaház 1936-ban, magyaros stílusban a Magyar Turista Egyesület építtette, Rákóczi Ferenc és a bujdosó társainak emlékére, ezért is kapta a Rodostó nevet, melyre a falán elhelyezett emléktábla is emlékeztet. A menedékházban 3 négyágyas szoba van. A ház a Bakonyerdő Keszthelyi Erdészetének kezelésében van, tőlük lehet elkérni, ha szeretnétek itt éjszakázni.

Az út a kerítés mentén halad tovább, majd hamarosan emelkedő és lépcsősor következik.

Egy szép nagy kőpadon megpihenhetünk, rajta a márványtábla pedig azt hirdeti, hogy a Bujdosók lépcsőjét 2011-ben felújították.

A következő útelágazásnál ismét választhatunk. Vagy megyünk tovább a piros jelzésen a Badacsonyt megkerülő túraúton, ami hamarosan kiér a szőlők és pincék közé, vissza a Rózsa-kőhöz, vagy felmegyünk a Bujdosók lépcsőjén, és megnézzük mi van a hegy tetején.

Nos? Kemények vagyunk? Akkor indulás a kőlépcsőkön, csak 464 lépcsőfok, és máris fent leszünk a Badacsony tetején!

Azért nem kell aggódni, út közben vannak pihenőhelyek, ahol kicsit leülhetünk lihegni. Az első pihenőt Zrínyi Ilonáról nevezték el, a következő Lorántffy Zsuzsanna nevét viseli, aztán jön Csáki Krisztina pihenője, és amikor Mikes Kelemennél járunk, már nem sok van hátra.

Közben a lépcsők mellett jó kis kőtenger is megfigyelhető.

A Bujdosók lépcsőjét egyébként 1936-ban építették a Badacsony nyugati oldalán, és az a jó a bazalt lépcsőkben, hogy mindegyik fok különböző magasságú, de egyik sem nevezhető alacsonynak.

1935-ben Rákóczi emlékévet tartottak a kuruc vezér halálának 200. évfordulója alkalmából, ekkor épült a Rodostó turistaház és a lépcső is. Innen ered a menekülésre kényszerül kurucokról elnevezett lépcsősor és a pihenők neve is.

A lépcsősor tetején a Cinka Panna pihenőnél esőbeálló, padok - asztalok, és rengeteg turistajelzés, meg útbaigazító táblák vannak.

Innen 1 perc a Tördemici kilátó, ahonnan ismét a Badacsony ikertestvérére, a Szent György hegyre nyílik pompás panoráma, a másik irányba indulva pedig végigjárhatjuk a hegytető nevezetes helyeit.

Mindjárt az első egy viszonylag új emlékhely (legalábbis nekem az volt). Egy márványtábla őrzi az emlékét annak, hogy 1871. augusztus 30-án Mária Henrietta belga királyné, II. Lipót belga király felesége, József nádor magyar királyi herceg leánya erre a helyre látogatott egy ökrösszekéren. A Badacsonytördemicen őrzött források szerint nagyon élvezte a látogatást, gitározott és magyar nótákat énekelt.

Az emlékkő mellett pihenőhely, és csodás kilátás található a Balaton nyugati medencéjére.

Aztán tovább haladva a következő útbaigazító tábláknál felfedeztem, hogy nordic walking utak is átszövik a Badacsonyt. Jól követhető táblák mutatják a különböző útvonalakat.

A következő pihenő pedig már a Ranolder-kereszt mellett van.

A nagy, 9,7 méter magas keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta a Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de az ország egyik legismertebb keresztje is, regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság. Építésekor a nagyobb darabjait 40 ökör vontatta fel a hegyre.

A Badacsony hegyének nevezetes pontja volt ez már a kereszt fölállítása előtt is, hiszen a gyönyörű panoráma mindig idevonzotta az embereket. És itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is.

Ma a kereszt a világításának köszönhetően a Badacsony éjszaka is jól beazonosítható pontja.

De mi is az a Harangozó Börc? A Ranolder-kereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon nyúlik ki a levegőbe. S ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik - amit a kirándulók gyakran meg is tesznek - a harang kondulásához hasonló hangol ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc.

A gyíkok is szeretnek a börcön napozni...

A panoráma egyszerűen leírhatatlan. Ahhoz tényleg ott kell lenni, hogy a saját szemünkkel lássuk, mert a fotók nem adják vissza. Azért persze próbálkozom: a sziklák alatt szőlőskertek, kis házak, aztán a csillogó víztükör és a túloldalon Fonyód dombjai.

A másik irányban pedig Szigliget és a Keszthelyi hegység, nádasok, öblök és a (majdnem) végtelen magyar tenger.

Lent, pedig zakatol a dízel Desiro, hiszen az északi part vasútvonala még nem villamosított. (Bocs, a vonatot nem tudtam kihagyni... :))

A kereszttől tovább indulva a hegy Balaton felőli oldalán, pár perc sétára található az Egry József kilátó. Ez egy kő házikó, alul esőbeálló, felül pedig kilátóterasz.

Egry József nagyszerű festő volt, aki az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi, természetelvű szemléletét. Művein legfőképpen a balatoni táj jelenik meg. „Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját.” - mondta.

A kilátó teraszáról ismét lélegzetelállító a panoráma: jobbra-balra a Balaton végtelen tükre, szemben Fonyód és a dombok, alattunk pedig szőlőskertek, házikók. Meg a hajóállomás.

A Badacsony oldalain a magyar bor egyik legértékesebb termőhelye található, a hegy peremein viszont rendkívül érdekes bazalt sziklasorozat magasodik, hársas-sajmeggyes törmelékerdővel. A hegy tetején gyertyános - tölgyes erdők díszelegnek, számos védett növény- és állatfajjal.

Az Egry József kilátótól nagyjából nyílegyenes út vezet a hegy másik nevezetes kilátójához, a Kisfaludy kilátóhoz.

A legnagyobb Balaton-felvidéki bazalthegyünk 437 méteres pontján épült Kisfaludy kilátóból szinte teljes körpanoráma tárul a látogató elé, a vulkáni tanúhegyekkel és a Balaton nyugati medencéjével.

Az előző kilátótornyot 1975-ben állították a badacsonyi hegy legmagasabb pontjára. Emlékeztek? Ilyen volt:

A kilátót körülvevő növekedő fák 20 év után eltakarták a panorámát, valamint a faszerkezet is elöregedett. Az új 16 m magas kilátó 2010-ben készült el, és ilyen lett:

Formavilágát tekintve ma nagyon divatos kinézetű a kilátó, több helyen is építettek hasonlót a közelmúltban. Viszont a tériszonyosoknak ez a kilátó iszonyat! Oké, tériszonyosként (majdnem) minden kilátó horror, de ez a csúcs. A fa szerkezet által takart közepe fémrácsból van, ami szinte teljes egészében "átlátszó".

A fotó nem adja vissza, de a szemünk tökéletesen átlát ezen az acélszerkezeten. Mondjuk a fölöttünk nézelődők cipőjéről potyogó sár is akadálytalanul hullik a nyakunkba.

Pedig érdemes küzdeni kicsit, mert a kilátó legfelső teraszáról keleti irányban páratlan kilátás nyílik az őrsi-, ábrahámi-, fülöpi-hegyre, de jó időben a tihanyi félszigetre is. Északi és nyugati irányban a Tapolcai medence vulkanikus hegyei – Csobánc, Gulács, Tóti, Szent György- hegy, Haláp, Hegyesd-, ill. a Káli-medence és azt körülvevő hegyek bontakoznak ki.  A táj felismerését, a hegyek beazonosítását Sall Csaba felnagyított és feliratozott fotói segítik.

Ha kedvetek támad egy korai napfelkeltében gyönyörködni ne sajnáljátok a fáradtságot, mert a Kisfaludy kilátónál mesés élményben lesz részetek, ahogy a felkelő nap sugara bearanyozza a tájat. (De szerintem a naplemente sem lehet itt "kutya". Csak sötétben nehezebb lebotorkálni a rengeteg kőlépcsőn.)

Márpedig lépcső van rengeteg. A Bujdosók-lépcsőjét már mutattam, de bizony a másik oldalon is nagyon sok lépcső van. Ha a Rózsa-kő felől indulunk rögtön felfelé, akkor is egy rövid erdei emelkedő után bazaltlépcsők egész sora vár ránk.

Itt sem találunk két egyformát, és bár vannak laposabbak is, azért errefelé is akad magas lépcsőfok, ami felfelé és lefelé is nehezíti az utunkat.

Lépcsőmászás közben érdemes egy kis kitérőt tenni a felfelé vezető út legszebb kilátó pontjához. A Hertelendy Ferenczről elnevezett kilátópontról Kelet felé gyönyörködhetünk a tájban.

Hertelendy Ferencz a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét is. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének és a Balatoni Szövetségnek alelnöke volt. Ebben a minőségében nagyon sokat tett az északi vasútvonal kiépítése érdekében, ami megnyitotta a Balaton északi partját is a turizmus előtt.

A kilátás pazar a tomaji öbölre és az örsi-hegyre, érdemes kicsit leülni a hatalmas kőtömbökre, és megpihenni akár felfelé, akár lefelé haladunk.

Felfelé mászás közben, a kilátópont után választhatunk, hogy előbb a Kisfaludy kilátóhoz megyünk egyenesen, vagy az Egry József kőkilátó és a Ranolder kereszt irányába indulunk el.

A Badacsony déli pereme, azaz az Egry József kilátó felé itt tényleg hatalmas sziklatömbök következnek. Mintha egy óriás rakosgatta volna egymásra a lapos köveket, melyek között a lépcső vezet felfelé.

Az egyik bazalttömbön márványtábla őrzi Dr. Jugovics Lajos emlékét, aki geológus, c. egyetemi tanár volt, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteletbeli tagja, volt főtitkára, a Magyar Állami Földtani Intézet aktív munkatársa. Komoly szerepe volt a Gulács-hegy és a Badacsony bazaltbányászatának megszüntetésében és természetvédelmi területté való nyilvánításában. Mindent megtett hazánk egyik földtanilag legérdekesebb és legszebb területének megmentése érdekében.

A szűk, sziklák közötti lépcső után már fent vagyunk a Badacsony fennsíkján. Van ugyan itt is még némi hullámzás, de fent már legfőképpen hangulatos erdei ösvények vezetnek egyik kilátóponttól a másikig.

Körbeértünk tehát, megmutattam két útvonalat a Badacsony tetejére, a fent lévő látnivalókat, a hegyet megkerülő körutat, így nincs más hátra, mint a lefelé vezető út. És a rengeteg lépcső, csak most lefelé.

Az út ismét a Rózsa-kő mellett visz el, üljetek rá még egyszer "biztos ami biztos" alapon. :) (És fogjátok nyugodtan erre, pedig megpihenni is nagyon jól esik... Nekem, ez után a rengeteg magas kőlépcső után a lábremegés minden évben garantált.) :)

Majd egyik oldalon a parkoló, másik oldalon a Kisfaludy ház mellett elhaladva már az aszfaltozott úton folytathatjuk az ereszkedést. Illetve, ha feljöttünk a felső parkolóban autóval, akkor már hamarabb is autóba ülhetünk újra, jó fáradtan, de a hegy által energiával jól feltöltve.

A helyiek élete tehát több ezer esztendeje összefonódik a szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással. A badacsonyi vidék hangulatához, kultúrájához, ízvilágához pedig elengedhetetlenül hozzá tartoznak a finom borok. A helyiek szerint a badacsonyi borokban a "kialudt vulkános tüze ég tovább".  A hazánkban is csak a Badacsonyra jellemző Kéknyelű igazi hungaricumnak számít. De jellegzetes itt a testes Szürkebarát, a finom zamatú Olaszrizling, a Rajnai Rizling, az illatos Rizlingszilváni, a könnyű Ottonel Muskotály.

A helyi programok egy része is a bor köré szerveződik: januárban Vince-napi pincejárás, júliusban a badacsonyi borhetek, szeptemberben pedig a badacsonyi szüret várja a borozni, mulatozni vágyókat. A programokon a borosgazdák zamatos mustjait, nevezetes borait is meg lehet kóstolni.

És így a vége felé azt is elárulom, hogyan lett e csodás hegy neve Badacsony:

Isteni csodához kötődik egy népi legendában rejlő magyarázat: „Isten jó kedvében teremtette Badacsonyt: egy pohár bort tartott egyik kezében, másikkal a „CSODÁBAN” szó betűivel játszadozott. Egyszer aztán vidáman feldobta a levegőbe, s azok ebben a sorrendben hullottak alá: BADACSON. Ez legyen akkor ennek a hegynek a neve! - ekként szólt az Úr.”

Lefelé ereszkedve a hegyről pedig továbbra is csodás panorámában gyönyörködhetünk, hiszen az útról rálátni a Balatonra, és szemben a fonyódi dombokra.

A Badacsony tetején elnyújtózó rengetegben tehát bármikor érdemes túrázni! Semmi mást nem kell venni hozzá, csak egy jó nagy levegőt és nekivágni a hegynek. Aztán az első lépés után a többi már jön magától, egyszercsak fent találjuk magunkat a tetején, ahonnan a lélegzetelállító panorámában gyönyörködhetünk.

És a flip-flop papucsban nekivágó, telefonjukat bújó leánykák és fiúcskák is vágják itt zsebre a telefont, mert azt ráérnek bújni egy szoba rejtekében is, de a Badacsony a szobából nézve nem ugyanaz a feeling! Az érzést ott kell átélni! Igaz? :)

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a kihelyezett táblákról és a következő helyekről származik: www.badacsony.hu, www.badacsonytomaj.hu, ilovebalaton.blog.hu, welovebalaton.hu, www.szozat.hu, wikipedia, balcsi.net.