kiránduló

Balatonfüred sokkal több látnivalót kínál, mint gondolnánk! Nemcsak a Balaton-part van, meg a pazar belváros, cukrászdák és szanatóriumok, hanem rengeteg kirándulási lehetőség, kilátók, sőt egy barlang is. A Lóczy-barlang nem túl nagy, de mindenképpen érdekes. Szép látogatóközpont épült mellé, melynek kiállításán egy csomó izgalmas információt osztanak meg velünk. Kicsit eldugott helyen van, de érdemes megkeresni. De most tartsatok velem, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Balatonfüreden, az Öreghegyi utcában. Térképen ITT.

Parkolni legegyszerűbb a balatonfüredi vásárcsarnok mellett, a Malom közben, ahol az első két óra ingyenes. Ennyi idő pedig elég is lesz a barlangra és az oda-vissza sétára is. Sőt, talán még egy rövid kirándulás is belefér a Jókai-kilátóhoz és a Tamás-hegyi kereszthez. (Nekem belefért.)

A barlanghoz a vasútállomástól a zöld sáv turistajelzés vezet, melyre a parkoló felől is rá tudunk csatlakozni.

Persze fel lehet menni autóval is, a látogatóközpont mellett van egy kis, ingyenes parkoló. De elég szűk és rossz minőségű utak vezetnek idáig. Szerintem érdemes inkább felsétálni.

A barlang mai bejárata egy mesterséges nyílás, ami elé nemrég látogatóközpont is épült. A gyerekeknek rengeteg játékos ismeretterjesztő tabló van, de az induló vezetésre várva akár rajzolhatnak is az asztaloknál.

A pénztárban a jegyek mellé különböző barlangos és balatonfüredes ajándékokat is vásárolhatunk.

A látogatóközpont kiállítóterében egy csomó érdekes dologról olvashatunk. Bemutatják a Balaton kialakulását, olvashatunk az északi parton található savanyúvíz forrásokról, és Rabindranath Tagore-ról is, akiről a füredi Balaton-parti sétány kapta a nevét. Tudtátok? Ő egy indiai költő volt, aki az első nem európai irodalmi Nobel-díjas és 1913-ban kapta meg az elismerést. Szívpanaszai miatt 10 napot töltött Balatonfüreden a szanatóriumban, ahol hamar felépült és gyógyulása emlékére egy fát ültetett.

Az egyik falon lévő nagy tablókon az ősidők különleges élőlényeivel, meg az ammoniteszekkel és a földrészek vándorlásával is megismerkedhetünk. Ráadásul minden tablón van valami mozgatható, forgatható, tapogatható dolog.

Bemutatják a karsztvizek áramlását is, ezen keresztül pedig a Lóczy-barlang kialakulását, hiszen azt is ilyen ősi vizek oldották ki a kőzetben.

Hátul kis filmet nézhetünk meg a denevérek életéről, és olvashatunk Lóczy Lajosról, akiről a barlang a nevét kapta. Lóczy Lajos szerteágazó munkásságának legnagyobb érdeme a Balaton tudományos kutatásának kezdeményezése, elindítása, majd folyamatos szervezése és összefogása volt. 10 év alatt 60 szakember sokrétűen vizsgálta a tavat és környékét a földtudományoktól a növény- és állatvilágon át a régészetig és néprajzig. Eredményeiket 6000 oldalon egy 32 kötetes monográfiában jelentették meg, így akkor a Balaton volt bolygónk legrészletesebben feltárt tava.

És, hogy ne csak tudományos oldalról ismerjük meg a környéket, a nagy fán finom ételek leírását találjuk, amikről talán még nem is hallottunk: keszősze, táskagombócz, csete, krumpligánicza, tócsi, katrabócza vagy kudari leves, kukoricza gombócz, csipkedett, pörcz, vajas mácsik, csuszkó.

A barlang bejáratához vezető folyosón is találunk még tablókat, melyen a környék élővilágát ismerhetjük meg. Továbbá külön-külön bemutatják az itt előforduló denevéreket is.

És a barlang bejárata előtt kezdődik az érdekes idegenvezetés. Mind az épület tetőszerkezetében, mind az ajtón hagytak nyílásokat a denevérek számára, mert régebben telelőhelyük volt a barlang, de még nem fedezték fel újra maguknak. Most nincsenek a barlangban téli álmot alvó denevérek.

Középső triász mészkő és márga határán keletkezett a barlang az alulról előtörő meleg vizek által. Alsó részei kizárólag márgában jöttek létre. Látványosak kőzetének dőlt, vékony és közvetlenül egymásra települt rétegsorai.

Szintén látványosak a hévizek által kioldott gömbfülkék, valamint a néhány helyen még fellelhetőek aragonit kristályok csoportjai. Sok aragonit kőrózsa díszítette régen a barlang járatait, amelyek azonban már nincsenek a helyükön. Cseppkövek pedig egyáltalán nem figyelhetők meg benne.

A barlang neve a Balatonarácson elhunyt és a szervezett barlangkutatásért sokat tett Lóczy Lajos emlékét őrzi. 1930. július 7-én a Balatoni Szövetség adta a barlangnak a Lóczy-barlang nevet Kadić Ottokár javaslata alapján.

Kőbányászat közben, 1882 októberének végén fedezték fel a barlangot és első írott említése is ebben az évben történt (a Veszprém című hetilapban). A felfedezők, azaz a kőfejtő dolgozói sok borsókövet láttak hosszú járataiban szűk bejáratán leereszkedve. Bejárata ekkor kb. 80 cm átmérőjű, bejárati aknája kb. 4 m mély volt.

A plafonról gyökerek lógnak, melyek a barlang fölötti karsztbokor erdő fáinak gyökerei. A mészkő repedésein keresztül eljutottak és belógnak a hűvös, párás barlangba.

A 20. század első évtizedében a település vezetősége betömette a barlangot, mert balesetveszélyes volt a járatokat megtekinteni akaró gyerekekre. A látogatók sok ásványi alakzatot is gyűjtöttek benne, így feltáráskor talált képződményeiből a 21. századra szinte semmi sem maradt meg.

Elzárt bejárati kürtőjét Kéry Gábor tette újra járhatóvá, majd 1930 nyarán, június 22-től július 3-ig Kadić Ottokár tudományosan is átkutatta az üregrendszert és új részeket fedezett fel. Kadić Ottokár munkájára azért volt szükség, mert id. Mangold Gusztáv, majd Kéry Gábor is kérelmezte a barlang vizsgálatát és kiépítését a Földtani Intézettől, hogy az bárki számára veszély nélkül járható és megtekinthető legyen.

Kadić Ottokár is arra a megállapításra jutott, hogy érdemes és kivitelezhető a barlang turisztikai kiépítése, valamint javasolta azt is, hogy Lóczy-barlang legyen a neve. Úgy vélte, hogy régészeti és őslénytani leletek előkerülése nem várható a barlangból, mivel az az 1882-ben történt felfedezéséig járhatatlan volt. Turisztikai hasznosítás lehetősége érdekében javasolta új bejárat kialakítását, a járatokban felhalmozódott kőtörmelék eltávolítását, továbbá autóút építését a bejárathoz és elektromos áram elvezetését a barlangig.

1934. szeptember 16-tól 1934. november 2-ig Kadić Ottokár irányításával folytatódott a barlang kulturált módon történő megtekintéséért folytatott munka. Ennek során a bejárati tárót szélesítették, a Lejtős-folyosó szűk részét robbantással tágították és kihordták a barlangban felhalmozódott törmeléket. Végül egy harmadik, kényelmesebb bejáratot robbantottak, miközben a két régit megszüntették, illetve lépcsőket és elegyengetett járófelületeket hoztak létre.

A látogatásra alkalmassá átalakított természeti értéket 1934 októberében Kadić Ottokár átadta a barlang üzemeltetésére és gondozására alakult Balatoni Bizottságnak, amelynek elnöke Mesterházy Ferenc volt. A barlang első felügyelője és barlangi vezetője Kéry Gábor lett. 1935 tavaszán Lóczy Lajos emlékére márvány emléktáblát helyeztek el a bejáratnál és a turisztikai látnivalóig jól kiépített autóutat építettek, amelyek leginkább a Magyar Barlangkutató Társulat Balatoni Bizottságának érdemei.

1938. szeptember 3-án Bertalan Károly járt a barlangban és feljegyezte, hogy a barlang nagyon elhanyagolt. Leírása szerint hiányzott ajtaja, bejárata részben betemetődött és nagyon törmelékes volt belseje is. Az 1940. augusztus 24-i Országjárásban az olvasható, hogy a barlang annyira el van hanyagolva, hogy a magyar tudománynak ez az örökbecsű kincse majdnem megközelíthetetlen a felhalmozódott kavicstörmelék miatt. A második világháború után is gazdátlan volt sokáig.

1951 óta áll régészeti védelem alatt. 1952-ben néhány csoportot vezetett a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal a barlang megtekintésére, a következő évben pedig elkészült a villanyvilágítás kiépítése is, amit eredetileg 1936-ban terveztek megvalósítani, hogy így tegyék élvezhetőbbé megtekintését. A villanyvilágítást 1953. augusztus 20-án avatták fel ünnepélyesen. Az 1955-ben megjelent Balatonfelvidék útikalauz leírása szerint 120 m a barlang hossza.

1960-ban jelent meg Loksa Imre tanulmánya a barlang faunájáról és ökológiai jellemzőiről, amely szerint 20 gerinctelen faj volt található a barlangban. A Magyarország barlangjai című könyv szerint 21 állatfajt határozott meg belőle Loksa Imre, melyek közül 3 új, korábban nem ismert faj volt. A lábaspotrohú rovarok 2 igazi barlanglakó faját mutatta ki a barlangból, a Breviantennata Loksa és az Eutrichocampa paurociliata fajokat. 1960. augusztus 14-től 28-ig az MKBT miskolci csoportjának Borbély Sándor által vezetett barlangkutatói ismét felmérték a barlangot, illetve javaslatot készítettek további kutatására, kiépítésére és a kis teljesítményű villanyvilágítás problémájának megoldására.

1961 szeptemberében felújították a világítást és 1700 watt teljesítményű világításra váltottak. Ennek hatására azonban az 1970-es évekre nagy felületeket borított be a világítótestek környezetében a lámpaflóra, vagyis mohák és algák nőtték be a természetes kőzetfelszíneket a nagy teljesítményű fényforrások látogatási időben történt állandó működtetése miatt.

1989 elején a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság elődjének a hatáskörébe került a barlang üzemeltetése. Ekkor egy kis méretű, fából épült kezelőépületet helyeztek el a barlangbejárathoz. 1993-ban a teljes világítórendszert felújították. Korszerű, látványt fokozó, kétirányú és a lámpaflóra létrejöttét megakadályozó világítást kezdtek el használni, a barlangi környezetbe nem illő vezetékeket pedig elrejtették. 2000-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság korszerűsítette a bejárat közvetlen környékét.

Belépő jegy árak (2024):

Fizetni bank- és SZÉP kártyával is lehet.

A Lóczy-barlang nyitva tartása 2024-ben:

Tehát tulajdonképpen a barlang egész évben, bármikor látogatható.

Szakvezetések: minden egész órakor, valamint nagyobb csoportok érkezése esetén indulnak.  A barlang megtekintése: 20-25 perc. Egyszerre maximum 25 fő tekintheti meg a barlangot.

Remélem kedvet kaptatok egy barlangi kalandhoz, és ha Balatonfüreden jártok, meglátogatjátok ezt a kis, érdekes barlangot is. A barlang után pedig a háta mögött induló, zöld háromszög jelzésen, mindössze 700 méterre található a Jókai Mórról elnevezett kilátó, ahonnan csodás panorámában gyönyörködhetünk minden irányban. Délre a Balaton, északra a Bakony "hullámzik".

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, a kihelyezett tablókról, valamint a barlang weboldaláról származik.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!