kiránduló

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert a növények leggazdagabb magyarországi gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. De mint minden arborétumnak, ennek is van egy (vagy több) fő attrakciója: például a lótuszvirágzás. Júliustól augusztus végéig meseszép virágok borítják az egyik nagy tó felszínét. De nemcsak ezért érdemes Vácrátótra látogatni, minden évszak, minden hónap tartogat meglepetéseket. Mi minden van ebben a botanikus kertben? Tartsatok velem, mutatom!

Hol található? Magyarországon, Pest megyében, Vácrátóton. Térképen ITT.

A botanikus kert megközelíthető busszal is, a bejárat előtt van buszmegálló. Vagy autóval.

A bejárat előtti parkoló minden évben március 1. és november 15. között hétvégén és munkaszüneti napokon 8 és 17 óra között fizetős. De csak az első megkezdett óráért kell fizetni, a többi óra díjmentes. A parkolás díja 500 Ft. Munkanapokon, valamint télen a parkolás ingyenes.

Ehhez képest a parkoló nagyon kicsi.

A bejáratnál van a pénztár, de jegyet venni online is lehet. Ha hétköznap megyünk (hétfőtől csütörtökig), akkor a belépő kicsit olcsóbb. Érdemes előre tájékozódni, mert nagyon sok élményprogramot és vezetett sétát is szerveznek, melyekre külön belépő kell. (Pl. muzsika a kertben, Tudós Túra - vízipók és barátai, éjszakai lepkészés, Bambusz és lótusz élményséta.)

A botanikus kertbe lépve rögtön balra találjuk a mosdókat, mellettük pedig a Berkenye-ház. Főleg gyerekekkel érdemes először erre indulni, mert egy érdekes és interaktív kiállítást találunk a házban.

A Berkenyeház 2007-ben történő megnyitása új fejezetet jelent a Botanikus Kert és a kutatóintézet életében: a kiállítás és a hozzá, valamint a Kerthez kapcsolódó foglalkozások, programok közvetlen lehetőséget biztosítanak az ökológiai kutatásokról szóló ismeretterjesztésre. A kiállítás bevezeti a látogatót a botanikus kertekben folyó munka rejtelmeibe, valamint informál a Pannon Magbank-projektről is. Hozzájárul az ember és a természeti környezet kapcsolatának jobb megértéséhez, támpontokat ad a környezettudatos cselekvésre, hiszen naponta választunk életmódunkkal, apróbb döntéseinkkel, fogyasztási szokásainkkal, és ezek együttesen fogják meghatározni a természeti erőforrások hosszú távú hozzáférhetőségét. 

Ma már tudjuk, hogy az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások és az emberi jólét szorosan összefügg. A növények állítják elő az élethez nélkülözhetetlen oxigént. Ellátnak minket tűzifával, ipari nyersanyagokkal, gyógyszerekkel. Alapvető szerepet játszanak a levegő és a víz tisztításában, az éghajlat szabályozásában, a talajok termékenységének biztosításában és az erózióvédelemben. Emellett a természet szépsége testi-lelki felüdülésünkre szolgál.

A Vácrátóti Botanikus Kert történetéről, szerteágazó feladatairól fontos és érdekes információkat találhatunk a Berkenyeházban. A botanikus kertek Noé bárkájához hasonló feladatot töltenek be a növényfajok számára, melyeknek túlélési esélyt biztosítanak. Itt található a Pannon Magbank is. A program fő célja volt, hogy a magyar flóra körülbelül 2200 őshonos fajából legalább 800 tárolásra alkalmas magvú növényfaj szaporítóanyagát megőrizzék. A Magbank nem csupán egy maggyűjtemény, hanem a kipusztulással fenyegetett fajok visszatelepítésében igen fontos szerepet tölthet be. 

A Berkenye-ház kiállításán mindent meg lepet tapogatni, ki lehet nyitni, el lehet fordítani, be lehet kukkantani, és a fontos információk játékos formában jutnak el a látogatókhoz.

A Berkenye-házzal szembe csodaszép tornácos ház áll.

Napsütésben, a Tornácosház előtt, mely hajdan a Vigyázó-birtok gazdatisztjeinek volt a lakóháza, pompásan nyílik a kerti porcsin (Portulaca grandiflora). A porcsinfélék (Portulacaceae) családjába tartozó egynyári növényt többek között porcsinrózsa, kukacvirág és Kossuth-csillag néven is ismerik. Dél-Amerikában őshonos növény, eredetileg piros és narancssárga, de a termesztésben ma már a legkülönfélébb színekben virító virágokkal, melyet rovarok poroznak be. Húsos, pozsgás levelei is mutatják, hogy szárazságtűrő növény, napos, homokos talajú helyekre ültetve, önmagát elvető, kedvelt dísznövény.

A ház melletti területen rózsákkal szegélyezett, illatos, keskeny ösvények vezetnek a buja kertbe.

Mivel ez egy kevésbé látványos, felkapott hely, itt van lehetőség elcsendesedésre, elvonulásra, olvasgatásra, a hatalmas fák alatt, az árnyékos padokon.

De hogy merre is induljunk az óriási botanikus kert felfedezésére? Ebben segítenek a táblák, melyeken az "ajánlott útvonal" felirat szerepel.

Persze nagy térképek is segítenek a tájékozódásban, ha kifejezetten és célirányosan szeretnénk egy konkrét területet vagy virágot megnézni, ennek segítségével megtalálhatjuk anélkül, hogy az egész parkot végigjárnánk.

Út közben további útbaigazító kis táblák segítenek megtalálni a keresett helyet.

Bármerre is indulunk, árnyas, hangulatos ösvényeken sétálhatunk a botanikuskert látnivalói felé.

Az augusztus, a kisasszony hava már a termésérés ideje. A botanikuskertben is ekkor kezdődik és egész ősszel tart a magok begyűjtése. A beérett terméseket és magokat begyűjtik, tisztítják, ha kell szárítják és az év végén kiadott Index Seminum (magkatalógus)-ban felkínálják őket a mindegy 600 botanikus kertnek, arborétumnak, akikkel nemzetközi tudományos magcsere kapcsolatban állnak a világ minden tájáról. A gyűjtemény fejlesztését ugyanennek a nagy hagyományú csererendszernek a segítségével oldják meg Vácrátóton is.

A botanikus kertben több tematikus útvonalat is találhatunk. Az egyik ilyen a "A biblia növényei" nevet viseli.

Késő tavasztól az első fagyokig járható végig ez tanséta, amely tizenkét állomáson át ismerteti meg a Szentíráshoz kapcsolódó legjellemzőbb vagy a bibliai idők kultúrtörténetileg legmeghatározóbb növényeit a cédrustól a szőlőn és a mirhán át a krisztustövisig. Az egyes növények bemutatása mellett átfogóbb témaköröket is érint a gyümölcsöktől a fűszerekig, a tövises cserjéktől a lombos fákig, az olajtól a balzsamokig és füstölőkig. A sétaút ossza 1500 méter.

A bejáratnál megvásárolható tansétafüzet térképpel, botanikai ismeretekkel, bibliai idézetekkel és fényképekkel teszi teljessé a Biblia növényei között töltött sétát, amelynek végén a kiadványban található kvíz segítségével frissíthetjük fel ismereteinket.

A biblia növényei sétának egyik állomása egy hatalmas fügebokor.

A füge a Biblia név szerint elsőként említett növényfaja, karélyos levele alkotta az Édenben az első emberpár öltözékét. A füge az Ószövetségben a jólét egyik szimbóluma volt. Jézus is gyakran említi példázataiban. A szőlő után a füge a leggyakrabban említett gyümölcs a Bibliában. Évezredei óta fontos táplálék, ott van az egyszerű nép és a királyok asztalán is.

A Tornácosház mellől indulva, a nagy térképet balról megkerülve, alig pár lépés után eljutunk egy nyílt, napsütötte, félkör alakú kertrészbe, amely hazánk legnagyobb szabadföldi rendszertani gyűjteménye. A XX. század derekán került kialakításra egy almáskert helyén. A másfél hektárnyi területen elhelyezkedő gyűjtemény a zárvatermő, virágos növényeket az évmilliók során kialakult fejlődéstörténeti, rendszertani kapcsolataik szerint mutatja be geometrikusan elrendezett ágyásokban.

Felismeritek ezt a szép virágot? Bár hasonlít egy kicsit a ciklámenre, egy kicsit a kakasmandikóra, egyikhez sincs köze. Ez bizony egy haszonnövény virága... :-)

A zergeszarv - lágyszárú növény, a tátogatókhoz hasonló virágokkal. Nagy toktermésükön görbe, szarvszerű nyúlvány van. Kizárólag Amerikában honos dísznövény. De szerencsére Vácrátóton is találkozhatunk vele.

A Rendszertani gyűjteményben, a mályvafélék (Malvaceae) ágyásában nyár végén nyílik a feltűnő szépségű mocsármályva (Hibiscus moscheutos). Hazája Észak-Amerika keleti része, Massachusettstől egészen Floridáig, sós mocsarakban, vízpartokon él. A vadfaj 2 m magas, halvány rózsaszín, 16 cm átmérőjű virággal. Szépsége miatt régóta kultúrába vették, s számtalan szebbnél szebb, élénkebb színű, alacsonyabb termetű fajtája van forgalomban. 

Az ágyások mellett a beporzók fontosságára is felhívják a figyelmet és rovarhotelek is vannak kihelyezve.

Az ágyások fókuszpontja a dombtető, ahonnan több irányba is elindulhatunk a különböző ágazatokba (körcikkekbe) rendezett növénycsaládok képviselőit felfedezni. A több mint 80 családba tartozó 2500 növényfaj között órákat lehet eltölteni, tanulmányozva és gyönyörködve a növények sokféleségében.

Ezt a fát meglátva, messzebbről azt gondoltam orgona. Dehát augusztusban? Közelebbről megnézve rájöttem, nem orgona. A hónap érdekessége a kreppmirtusz!

A füzényfélék (Lythraceae) közé tartozó kreppmirtuszok nemzetségébe főként trópusi fák tartoznak. Szerencsénkre egyik fajuk, a kreppmirtusz (Lagerstroemia indica) viszonylag fagytűrő, így nálunk is sikeresen telel és a Kert több pontján pompásan nyílik. Pompás virágai tömött, kúp alakú, hajtásvégi fürtvirágzatban, nyáron nyílnak. Jellegzetesen gyűrt, fajtától függően rózsás, pirosas, lilás vagy fehér árnyalatú sziromlevelei sok, élénksárga porzót koszorúznak. A mediterrán országokban nagyon népszerű, számtalan fajtáját nemesítették ki. 

A virágok között rengeteg különféle dáliát is találhatunk. Gyerekkorom egyik kedvenc virága, a kertünkben is pont ilyen volt.

Tavasztól őszig sorra színesednek a nagyrészt lágyszárú, kisebb részt cserjés növények, nyár végére pedig embermagasságnál nagyobbra nőnek a fészekvirágzatú növények, amelyek között számos ismerőst köszönthetünk – ilyen a napraforgó, a kokárdavirág, a margaréta, a kasvirág, a kúpvirágok, az őszirózsák és még sokan mások. 

A körútszerűen a gyűjtemény derekán futó sétaút mentén (rokonsági viszonyoktól független) tematikus ágyások mellett haladunk el. Itt kapott helyet a falusi virágoskert, ami a „nagymama kertjét” idézi fel közkedvelt és közismert virágos dísznövényeivel. Pár lépéssel tovább már a gyógy- és fűszernövények, illetve a különleges konyhakerti növények nagy ágyása mellett vagyunk, ahol édeskömény, menta, rozmaring, ruta, zsálya, körömvirág, levendula, hagymafélék, mángold és számos ismerős és ismeretlen növény található, amelyekről a kihelyezett táblákon is olvashatunk. 

A hatalmas kert-részről a patak partján sétáljunk tovább, hogy a park többi részét is felfedezhessük.

Hangulatos ösvényen érünk a nagy tóhoz, ahol kis szigetre híd vezet át.

És megérkeztünk az augusztus leglátványosabb helyszínére, a lótusszal benőtt tó partjára.

A Nagy-tóban július végén, augusztusban kezdi virágzását az indiai lótusz (Nelumbo nucifera), mely a vízi életmódhoz remekül alkalmazkodott növény. Iszapban kúszó gyöktörzsében és levélnyelében szellőzőjáratok vannak. A víz színe fölé emelkedő, hatalmas, kerek leveleit kékesszürke víztaszító viaszréteg fedi, így a víz nem tapad meg rajta, hanem felületén gyöngyként lepergő cseppek képződnek. Kicsi termései, a „lótuszmagok”, az urnaszerűen kiszélesedett virágtengelybe süllyedve fejlődnek. Az óvilági szubtrópusi területek vízinövénye. Keményítőtartalmú, édeskés ízű gyöktörzsét sütve, főzve, nyersen fogyasztják, a zsenge leveleket levesbe, főzelékbe főzik, ételeket csomagolnak bele. A „lótuszmagot” pörkölve, főzve eszik, süteményekbe dolgozzák fel. Gyógynövényként is ismert. Kínában a tisztaság, a becsületesség és az erény jelképe. A hinduk mitológiájában a lótuszvirág a Föld trónusa, Buddhának pedig a lótusz (padma) volt a kedvenc virága.

Az indiai lótusz a keleti kultúrák különleges növénye. Az óvilági szubtrópusokon, Irántól Japánig és Északkelet-Ausztráliáig megtalálható, sekély, meleg tavak, csendes vizű holtágak lakója. Kelet-Ázsia egyik legmegbecsültebb növénye.

A lótusz mind a hindu, mind a buddhista mitológia legszentebb növénye. A sötét iszapból kiemelkedő növény az élet, a születés és a teremtés jelképévé vált. Rózsaszínű virágai nyáron nyílnak.

Keményítő tartalmú, ropogós, lédús, édeskék ízű, tápláló rizómáját sütve, főzve, nyersen egyaránt fogyasztják. A belőle kivon keményítő nagyon értékes. A népi gyógyászatban a levelek kisajtolt levél hasmenés ellen ajánlják. A virágából készült szirup köhögés ellen jó.

A nagy tó mellett találjuk a kúria szép, zölddel befutott épületét.

Június közepétől egészen az első őszi fagyokig egynyári virágok színesítik a kertet. Az elmúlt évekhez hasonlóan több száz egynyári növény palántát ültettek el az Örökzöldkertben és a Kúria melletti egynyári ágyásokban. A szivárvány színeiben többek között batáta (Ipomoae batatas), bojtocska (Ageratum), díszgyertya (Gaura lindheimeri), bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes), díszcsalán (Coleus), nebáncsvirág (impatiens), lisztes zsálya (Salvia farinacea), kleopátra tűje (Cleome), kánna (Canna), sétányrózsa (Lantana), begónia (Begonia) kerti fajtái pompáznak. Arasznyi kalászaival a tollborzfű (Pennisetum) popámzik.

Vizes élőhelyek között sétálhatunk tovább a parkban a patak mentén. A hely kedvező a mocsári ciprusnak. Ilyen fák több millió éves maradványait találták meg 2007 nyarán Bükkábrányban. Európa harmadidőszaki barnakőszéntelepei az akkori mocsárcipruserdők hírmondói. Ma élő fajai Észak-Amerika déli részén honosak.

30-40 méteresre megnövő, fiatalon kúpos koronájú, idős korban terebélyes, vízszintes ágú fa. Törzse alul kiszélesedik. Kérge vörösesbarna. Tűlevelei körülbelül 2-3 centiméter hosszúak, pikkelyszerűek, puhák. Ősszel levelei ragyogó bronzsárgára színeződnek, majd a rövidhajtásokkal együtt hullanak le.  Gyökereiből mocsaras, nedves talajon cseppkő alakú légzőgyökér ágak emelkednek ki a talajfelszín fölé.

A következő tóban már nem lótusz él, hanem rengeteg tavirózsa. Vagy tündérrózsa. A fehér tündérrózsa tápanyagban gazdag, iszapos talajú álló- vagy lassan folyó vizek lakója. A virágzási ideje június–szeptember között van. 10-15 centiméter átmérőjű virágain 4 zöld csészelevél és 15-25 fehér szirom található, melyek fokozatosan mennek át a porzókba. Megporzástól függően 3-5 napig nyílnak, majd elhervadva a víz alá buknak, és helyükbe újak fejlődnek.

Itt is találhatunk nagyon hangulatos részeket az arborétumban. Jól esik erre is csak úgy nézelődni egy darabig.

A nagy fák alatt kedves kis táblácskákat találhatunk, rajtuk egy-egy fához kapcsolódó versikével. A hatalmas vadgesztenyefa alatt pl. Nemes Nagy Ágnes versét olvashatjuk. És felnézve ellenőrizhetjük, hogy tulajdonképpen hány ujja is van a gesztenyefa-levélnek...

A hatalmas park régi bejáratát gyönyörű kovácsoltvas kapu őrzi.

Tovább sétálva az ösvényeken egyszercsak üvegházakat pillanthatunk meg a fák között. Több is van belőlük, innen nézve az első csak a növényeké, az nem látogatható.

A kert viszontagságos évtizedeiben a grófi időkben épült minden üvegház elpusztult, ezért a botanikus kert megalakulásakor a legfontosabb feladatok közé tartozott a trópusi gyűjtemény számára is alkalmas üvegházak felépítése. 1953-ban elkészült ugyan egy félig a földbe süllyesztett kis üvegház, de az első jelentősebb, melegvízfűtésű üvegházszárny csak 1958 januárjára épült meg.

Az 1969 őszén elkészült Hidegház felújítására és bővítésére 1997-ben került sor.

A hideg és teleltetőházban télen 5-10 fok van. Nyáron a kinti hőmérséklettel nagyjából megegyező a benti klíma is. Mediterrán területek növényei élnek benne: citrusfélék, mediterrán pálmák, mirtuszfélék, kaméliák, fagyérzékeny juharok. Az ablakokok bekukucskálva azért láthatjuk, hogy mi van benne.

A pálmaházak közötti ösvény mellett pedig gyönyörűséges virágokat találtam. A fukszia vagy Krisztus vércseppje Dél-Amerika nyugati partvidékén őshonos évelő dísznövény, amely különleges, akár két színben is játszó, érdekes formájú virágaival hódít. A fajtáknak se szeri se száma, lágy és fás szárú, magas és alacsony, kúszó és csüngő változatokat egyaránt léteznek.

Az üvegházi gyűjtemények a botanikus kertek legköltségesebb egységei. A vácrátóti üvegházak fűtése az 1970-es évek kokszfűtésétől a kőolajon át eljutott a mai termálfűtésig. A csere idején még a hagyományos módszerek is jó megoldásnak tűntek, de napjainkra egy új beruházás, a Geoterm-projekt segítségével sokkal korszerűbb fűtési módra térhettek át az elsők között az országban: megépült egy zárt rendszerben üzemelő termálvízfűtési rendszer. A projekttel összefüggésben a régi üvegházak újjáépítése is megtörtént a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

Legújabb beruházás a 2009 tavaszán átadott, 480 négyzetméteres Kaktusz- és Pozsgásház, valamint a nem sokkal később berendezett Orchidea- és Broméliaház. A két új építmény a növények ökológiai igényeinek legteljesebb kielégítésére korszerű automata technikai berendezéssel készült. 

A kaktusz- és pozsgásgyűjtemény üvegházában nemcsak a szárazságtűrő növényeket tanulmányozhatják a látogatók, hanem megismerkedhetnek a sivatagok világával és a szárazsághoz való növényi alkalmazkodás eseteivel is.

Jól érzik magukat a kaktuszok, mert virágokkal várják a látogatókat. :)

A trópusi gyűjteményeinknek otthont adó üvegházak jelentős hőigénye miatt környezetbarát geotermikus és biomasszafűtés kialakítására volt szükség. E projekt keretében valósulhatott meg a Túl nagy lábon élünk című kiállítás és az annak helyet adó, Karbonház elnevezésű épület. A megújuló energián alapuló fűtőmű ellátja hővel az üvegházak mellett az intézet épületeit, valamint a Vácrátót Polgármesteri Hivatalához tartozó intézményeket is.

Az új látogatóközpont hatékony energetikai megoldásokat szemléltet, s mindenekelőtt gyakorlati például szolgál. A kiállítás hat témakörének címe: 1. Éghajlatváltozás, 2. Biológiai sokféleség, 3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások, 4. Geoterm-projekt, 5. Klímabarát otthon, 6. Váltson méretet!

Milyen is egy klímabarát otthon? Megtudhatjuk a Zöld utca 5. szám alatt.

A karbonház rengeteg információja között "játékok" is vannak. Például szimatolhatunk is.

A Karbon-ház mellett találjuk a következő üvegházat.

A botanikus kert gyűjteményében kiemelkedően gazdag az ananászfélék (Bromeliaceae), a kontyvirágfélék (Araceae) és a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családja, valamint a trópusi orchideák, kúszónövények, rovarfogók gyűjteménye is. Az Orchidea- és Broméliaházban a trópusi erdők lombkoronájában élő különlegességekben gyönyörködhet a betérő látogató.

Golgotavirágok - különleges virágú futónövények, felkapaszkodva élnek az erdőszéli fákon. A nektártaralmú, élénk színű virágok megporzását legyek, lepkék, dongók és kolibrik végzik. A közel 400 faj zöme a trópusi Amerikában él, 1-2 faj található meg Ausztriáliában és Polinéziában. Kb. 50-60 faj termése ehető, legzamatosabb a marakuja.

Rovarfogó, rovarevő növények sokaságát csodálhatjuk meg itt. Megnézhetjük a talán legismertebb vénusz légycsapóját, különböző kancsóka féléket és ragadós csápokkal rendelkező harmatfű féléket is.

Hát igen, ez a gyönyörű kardoslepke bizony csapdába esett.

A legismertebb lepke-orchideákon kívül különleges virágúakkal is találkozhatunk.

Én a viaszvirág fehér változatát ismertem eddig, de ez a piros is gyönyörűséges.

Az Orchideaházban több helyen is bontja virágait egy különleges orchidea, a fűszervanília (Vanilla planifolia). Ez a talajban gyökerező futónövény kacsokká alakult léggyökereivel 15 m magasra is felkapaszkodik. Nem kelt feltűnést, de toktermése a vaníliarúd, sok tízezer, apró maggal, ami a legdrágább fűszerek egyike. Az orchideák közül ez az egyetlen gazdaságilag termesztett növény. Az ültetvényeken támrendszeren nevelik, megporzását kézzel végzik, mert csak őshazájában élnek az ezt elvégző kolibrik. Az éretlenül leszedett terméseket több hónapig kezelik: felfőzik, napon szárítják, majd éjjelente gyapjútakaróba burkolva fermentálják. Őshazája Mexikó, ahol az aztékok már 600 évvel ezelőtt is a kakaóitalukat ízesítették vele.

Az üvegházak előtt gyönyörű pázsitot találunk, amire nemhogy nem tiltják a rálépést, hanem kifejezetten arra csábítanak, hogy megpihenjünk kicsit a fűre telepedve. Akinek van kedve, hozhatja a piknik felszerelést. :)

Az 1967-ben kialakított, régi bemutató üvegház helyén 1985–1987 között új, három oldalhajós, tizenöt méter magas főhajós Pálmaház épült fel.

Trópusi pálmaház egy 15 méter magas épület, alapterülete 486 m2. Jellemzője a magas páratartalom és magas hőmérséklet, így a melegövi növényeknek ideális környezetet teremt.

Megtalálható itt számos pálma, kontyvirág féle, gyömbérféle, és sok ismert kultúrnövény: kávé, banán, papaja.

A Pálmaházban hatalmas pálmatörzsek között kanyarogva tekinthetik meg látogatók a gazdag trópusi gyűjteményt és a meleg égövi kultúrnövények sokaságát.

Ezeket a virágokat talán láttuk már virágboltban, cserépben. Itt hatalmas példányok nőnek, gazdagon virágozva.

Az új évezredben az üvegházi gyűjtemények szerepe és jelentősége nagyobb hangsúlyt kap a növényi sokféleség megőrzésének tükrében. A trópusi területek növénytakarójának pusztulása miatt egyre több faj válik veszélyeztetetté, és talál biztos menedékre a botanikus kerti gyűjteményekben.

Az üvegházakból kilépve és tovább sétálva pedig a patak parton hamarosan megpillanthatjuk azt a hangulatos vízimalmot, ami a legtöbb Vácrátóton készült fotón szerepel.

Bár nyáron a fák lombja miatt kevésbé látszik.

A legfeltűnőbb kerti stíluselem a Vízimalom, amely sohasem őrölt gabonát, se nem fűrészelt, se más munkát nem végzett, csupán dísznek, kerti pihenőhelynek készült 1890-ben. Korábban nádtető borította, jelenleg egy vele egykorú épület bontott cserepe fedi. A hangulatos faépület filmek kedvelt forgatási helyszíne is.

A kertnek ezt a területét jelentősen átalakíttatta gróf Vigyázó Sándor. Tavakat ásatott, a domborzatot is jelentősen átrendezték, és számos romantikus tájképi elemet alakítottak itt ki. Ehhez azonban nagy mennyiségű terméskő és szikla kellett. A Vác feletti Naszály és a Csörög melletti bányából lóval, szekerekkel, emberi erővel több mint 12.000 óriási homokkő, mészkő és dolomitsziklát hoztak és építettek be a kertbe. A szeszélyes alakú Sziklás-tó egész környékét ezek a sziklák határozzák meg.

A vízimalommal átellenben a Sziklaalagút vezet ki egy tóparti hangulatos padhoz, ahonnan a Sziklás-tó vizét és környezetét szemlélhetjük.

1893-ban készült el a Sziklás-tónál lévő kis alagút.

Az alagút nem hosszú, de mindenképpen színesíti a botanikus kerti sétát.

Az alagút túloldalán gyönyörködhetünk a tó partján a táj szépségében.

A kerten átfolyó Sződ-Rákos patak vizének felhasználásával alakították ki az összefüggő tórendszert, a romantikus hangulat fokozására pedig a patak partjára 1890-en vízimalmot építettek.

1943-ban itt forgatták a Zenélő malom című filmet Szeleczky Zita, Szilassy László, Latabár Kálmán, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Maklári Zoltán főszereplésével. Ez a malom azonban soha nem zenélt, sőt, gabonát sem őrölt, csupán díszként került a kertbe.

A malom és a Sziklás-tó környékén találhatók a kert legidősebb fái. Sok közülük még a kertalapítás előtti időkből maradt ránk, illetve az 1830-as évek első telepítési időszakából.

Kis csobogó is van, ahogy a patak vize a sziklák között átbukik.

A romok az elmúlás miatti kesergést, esetleges félelmet hivatottak éreztetni. Egy letűnt kor maradványait idézik. A rom melankolikus hatást kelt, vágyódást az elmúlt, elsüllyedt szépség után.

A rom, mint kertépítészeti elem ott volt már a 16. századi itáliai kertekben is, de a 18. század végén új értelmezést nyert. A vácrátóti Vigyázó kastély kertjében 1904-ben épült meg a gótikus stílusú műrom, mint a kor divatja szerinti szentimentális kertépítészeti elem.

Az Iker-tó és a patak ölelésében, évszázados fák rejtekében áll az elmúlást megidéző, gótikus stílusú Műrom. Azt hihetnénk, időtlen idők óta áll itt, és aprózzák lassan a századok, pedig a kastélykert szinte legutolsó elemeként készült el 1904-ben. Eleve romnak épült, mint az a tájképi kertek korszakában teljesen természetes volt. Magyarországon is több neves kastélykertet díszített műrom, az egyik ilyen a híres Tatai Angolpark műromja.

A romok körül rengeteg ciklámen virágzik.

Innen széles ösvény vezet tovább a hatalmas fák között.

Lássuk, milyen látnivalók vannak még, merre nem jártunk még. Erre van a Ferenc-halom és a sziklakert is.

Sok kőlépcső vezetett egy magaslatra, de nem találtam ott semmi látnivalót. Most utólag, a botanikus kert weboldaláról tudtam meg, hogy a Ferenc-halom tetején régen egy filagória volt. (Lehet, hogy ma is ott van, de én nem találkoztam vele.)

Találkoztam viszont mókussal, aki vidáman ugrált az ágak között. (Nem volt könnyű lefotózni.)

A park további részébe széles, lekövezett ösvények vezetnek.

Innen rá lehet látni a Nagy-tóra újból. Ebből a szemszögből is megcsodálhatjuk a lótuszvirágzást.

Találkozhatunk nagy térképpel is, a piros pöttyel jelölt részen járunk.

Gondoltam, ha már erre járok, megkeresem még a sziklakertet is.

Nem volt könnyű megtalálni, és amikor megtaláltam, akkor sem voltam biztos benne, hogy ez az. Elég elhanyagoltnak látszott.

Pedig a weboldal szerint komoly gyűjtemény található itt is. A sziklakert növényföldrajzi elvek szerinti felosztása:

• nyugat-mediterrán csoport legismertebb növényei a levendula és az orvosi zsálya
• a kelet mediterrán részben szárazságtűrő fajok díszlenek
• a Balkán gazdag flórájának képviselői a sziklakert tetején találhatóak, pl. balkáni szegfű fajok, isztriai és dalmát harangvirágok
• a Keleti- és Nyugati-Alpok növényvilágának képviselői a törpe harangvirág, a havasi len, az alpesi napvirág, a fekete hunyor, a különböző kövirózsák és szegfűk
• a Kárpátok bennszülött növényeit képviseli itt a kárpáti harangvirág, a kövér daravirág és a sziklai borkóró.

Pár táblát azért találtam a virágokról.

Tovább sétálva a kínai tanséta 8. állomása, a bordáskérgű lonc mellett haladhatunk el.

Visszaérünk a patak mellé, ahonnan akár bemehetünk újra a Nagy-tóhoz.

A fűzfa alatt versikét találunk:

Hosszú haja földi ér.
Felborzolja déli szél.
Simogatja napsugár.
Tücsök neki muzsikál.
Altatja két madárka.
Elszendereg fűzfácska.
Hold karéja ráragyog.
Csodálják a csillagok. 

Osvát Erzsébet: Fűzfácska

Tovább sétálva hársillatra figyeltem fel. Augusztus végén... gondoltam kizárt. Biztos valami hasonlít rá. Vagy rosszul érzem. De nem! Tényleg virágzó hársfa mellé értem.

A hónap érdekessége: szálkáslevelű hárs - Közép-Kínából származik. Első példányait Ernest Wilson hozta Európába 1901-ben. A levelek szélei pillaszerűen fogazottak, az apró, sápadt, majdnem fehér színű, illatos virágait ősszel hozza.

Több helyen is, pl. a bejárattól a Kúra felé vezető úton és a Kúriától a Nagy-tó irányában haladva, a Nagyrét szélén is találkozhatunk vele. Virágainak illata és méze más hársokéhoz képest egészen szokatlanul fűszeres. 

1871-ben vásárolta meg Vigyázó Sándor gróf a kastélykertet és alakíttatta romantikus tájképi kertté a kor divatja szerint. Vigyázó Sándor maga is sokat kertészkedett, örömét lelte a növényekkel való foglalatoskodás. Gyűjtötte is azokat, így rövidesen fajtagazdag dendrológiai kertet hozott létre. 1921-ben, 96 éves korában hunyt el, fiával végrendeletükben a kertet a tudomány szolgálatába állították, örökösül a Magyar Tudományos Akadémiát jelölték meg. Szobrát megtalálhatjuk a nagy rét mellett.

És visszaértünk a tornácos házhoz, a botanikus kert be-, illetve kijáratához. Remélem e hosszú leírás és bemutatás alapján kedvet kaptatok, hogy egyszer Ti is meglátogassátok ezt a vácrátóti csodálatos parkot. Vagy ha jártatok már ott, akkor együtt nosztalgiáztunk. Vagy lehet, hogy ha más évszakban, más hónapban jártatok ott, egészen másnak láttátok. Ezért érdemes akár minden évszakban visszatérni. Szerintem lenyűgöző az egész!

Írtam már egy csomó arborétumról, hiszen szerte az országban találhatóak ilyen gyűjteményes kertek, melyek mindegyik más és más, mindegyiknek meg van a maga bája.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a Nemzeti Botanikus Kert saját weboldaláról származik.