kiránduló

Az erdőkkel borított Keszthelyi-hegység észak-nyugati szélén magasodó Kovácsi-hegy egyik tisztásán emelkedik ki a fák közül egy hófehér építmény, egy buddhista sztúpa. A béke sztúpája. Európában az egyik legnagyobb ilyen építmény. Szent hely. A béke szigete. Az ide látogatót talán megfogja a nyugodtság, a kiegyensúlyozottság, a békesség, a harmónia atmoszférája. A fák közé akasztott imazászlókról és az imamalmokat megforgatva jókívánságokat fúj a szél a világ minden tája felé. Érdemes egy kicsit kiszakadva a megszokott környezetből kirándulni egyet a zalai dombokon egy más, spirituális világba. Tartsatok velem!

Hol található? Magyarországon, Zala megyében, Hévíztől és Keszthelytől 13-18 km-re, Zalaszántó mellett a Kovácsi-hegyen. Térképen ITT.

Megközelíthető akár távolsági autóbusszal is, amiről a falu központjában lehet leszállni, majd onnan séta. Ha autóval érkezünk, akkor hagyhatjuk az autót is a faluban és felsétálhatunk gyalog a sztúpához, de vannak parkolók közelebb is. A sztúpához vezető bekötőút a falu Sümeg felőli vége után van a hegy felé. Az út mellett nagy táblák jelzik hol kell bekanyarodni a Béke sztúpa irányába. Nem túl jó földút vezet befelé gyümölcsös kertek, hétvégi házak között, talán ezért érdemesebb inkább gyalog menni. A falu végétől kb. 3 km-re van a sztúpa, ez nagyjából fél óra kellemes erdei séta (némi emelkedővel).

Az elágazásnál erdei pihenő is van, és az út mentén ott csobog egy patak is.

A Nyugat-Dunántúl erdeiben a patakokat gyakran égerligetek kísérik, a patakvölgyek széles, pangóvizes mélyedéseiben pedig nem ritkák az égeres láperdők. Ezt figyelhetjük meg a Kovácsi-patak mentén is. Domináns fafaj itt az enyves éger, melyből kialakulnak a jellegzetes "lábasfák". A láperdők cserje szintjén kutyabengét, a kiszáradó részeken komlót, fekete bodzát és nagy csalánt is találhatunk. A lágyszárú növényzetre jellemzőek a lápi-, mocsári fajok, mint a mocsári gólyahír, mocsári nőszirom, különböző sásfajok és az óriás zsurló. Védett növények a tavaszi csillagvirág, a szálkás pajzsika, a tőzike és a békakonty. A láperdők és égerligetek továbbá kiváló élőhelyet jelentenek sok vízirovarnak (víziskorpió, molnárka, csibor, szitakötő), és nélkülözhetetlen peterakóhely a védett kétéltűek számára, mint pl. a tarajos és a pettyes gőte.

A pihenőnél van az Országos Kék Túra táblája is, csak a kék jelzést kell követni és a sztúpához jutunk.

Zala megye hűvösebb, csapadékosabb területein (szurdokvölgyekben, dombok északi lejtőin) már 400 méteres tengerszint feletti magasságban is gyakori erdőtársulás a bükkös. A Kovácsi-hegyen az egyik legelterjedtebb élőhelytípus, mely nyúlánk törzsű ezüstszürke színű, sima kérgű fáival, magasra boltozott, tömött lombozatával gótikus oszlopcsarnokra emlékeztet. (Tipikus ősbükköst a szomszédos Tátika hegy platóján láthat az érdeklődő.) A bükk nagyon fényigényes, lombkoronájában a sűrűnk álló levelek a napsugaraknak csak kb. egytizedét engedik az erdő talajára jutni. A fényhiány következtében a cserjeszint csaknem teljesen hiányzik és a lágyszárú szint is fajszegény. Tavasszal a gumós-hagymás növények pazar virágpompáját élvezhetjük, de lombfakadás után röviddel ezek el is tűnnek. Legjellemzőbb növények a medvehagyma, a tavaszi kankalin, a szagos müge, a májvirág, a hóvirág. Ritkábbak a korhadékon élő védett orchideafélék, a madárfészek kosbor és a farkasboroszlán.

Az erdőben hatalmas, ingyenes parkoló van, ahonnan már tényleg csak pár lépés a sztúpa. Aki nem tud, vagy nem akar gyalogolni, idáig feljöhet autóval is. Az elágazásoknál mindenhol tábla jelzi merre kell menni.

Aztán a parkoló után már ott is lobognak a szélben a jellegzetes, színes buddhista imazászlók, és hamarosan meglátjuk a fák között a sztúpát is.

Bár előbb a buddhista imaház tűnik fel balra, ami egy érdekes épület, de most előbb haladjunk tovább egyenesen, aztán majd visszafelé megmutatom ezt is.

Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, a boldogságot, és a megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiából eredő vallás hagyományát. A megfelelő helyet Zalaszántó mellett, a Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű térségben találta meg.

A szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, s két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz. A hegynek ezt a részét, amin a sztúpa áll, az Emberi Jogok Parkjának nevezik.

(Nappal szemben fényképezni? Végülis lehet...)

Még a sztúpa előtt a fák között kis ajándékboltot is találunk.

A sztúpához vezető út jobb oldalán található a közösség által üzemeltetett ajándékbolt. Az itt vásárolt termékekből származó bevételt teljes egészében a Milarepa Meditációs Központ fenntartására fordítják.

A sztúpa körül mindenfelé imazászlók sokaságát lengeti a szél, és a fák között kis kőtornyok is láthatóak. Bár nem tudom megvannak-e még, mert a sztúpa honlapján próbálnak mindenkit lebeszélni az építkezésről.

"Honnan is ered a kőrakások építésének hagyománya? Van-e különleges, szakrális jelentése? Létre lehet-e hozni az építés által ún. különleges energiájú erőteret?

Ezeket a kérdéseket szeretnénk most megválaszolni nektek, hogy mindenki számára világossá váljon, mért kérünk titeket arra: NE ÉPÍTSETEK KŐRAKÁSOKAT!

Az emberek hajlamosak arra, hogy távoli kultúrák tárgyait és szokásait különleges jelentéstartalommal ruházzák fel, misztikusnak találják, különlegessége okán valami többlet jelentést keressenek a látható mögött. Ennek a kultúrák közötti ferdítésnek “estek áldozatul” a kőrakások is. Eredetileg semmi másra nem hivatottak, mint jelezni az utat a távoli vidéken vándorlók számára.

Olyan helyeken alakult ki ez a szokás, ahol végeláthatatlan pusztaságok, kősivatagok vannak, ahol a vándorok lába nyomán nem tud ösvény keletkezni. A távolságok hatalmasok és létfontosságú, hogy a vándorok, zarándokok a nap végén rátaláljanak a menedékházra, vagy megtalálják a forrást, tavat, ahol megitathatják a velük vándorló állataikat. Ilyen kietlen pusztaságok útjelzője tehát a kőrakás, mellyel az emberek egymást segítik. Sem több, sem kevesebb. Ott az életet jelentheti, itt viszont megbolygatja azt. Miért?"

"Az emberek általában olyan helyen éreznek késztetést, hogy kőrakásokat építsenek, ahol a természet szépségének, csodálatos energiájának hatására emelkedett lelkiállapotba kerülnek. Ilyenkor szeretnék mindenáron otthagyni a kezük nyomát, valamit tenni, amivel nyomatékosítják, hogy itt jártak, hogy szeretnének visszatérni. Teljesen érthető, de nem helyes ez a hozzáállás.

A természet törékeny ökoszisztémája a legapróbb emberi beavatkozás hatására is megsérül, megváltozik. Sokat hallunk erről mostanában, a kőrakásokkal is ez a helyzet. A természetvédelmi területeken tudjuk, tilos a növényeket leszedni, rongálni, az álatok élőhelyét megbolygatni. A talaj felszínén található kisebb-nagyobb kövek alatt parányi lények sokasága él. A számunkra csak kőkupacnak látszó képződmény védett állatok otthona lehet. Ezért nagyon fontos, hogy SEM AZ ÉLŐ, SEM AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZETET NE BOLYGASSUK!"

A Bakonyerdő Zrt. munkatársai létrehoztak egy Facebook és egy Instagram oldalt is, ahová a fotóinkat várják. A kezdeményezés lényege, hogy ne a fába vésd a neved, ne kőrakást építs, hanem készíts egy fotót és töltsd fel erre az oldalra. A szebbnél-szebb természetfotók szaporodjanak kőrakások helyett! Köszönjük, hogy óvjátok a természetet és segítitek a természetvédők munkáját!

Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból épült fel.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.

Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

Őszentsége a XIV. Dalai Láma üzenete mindenkinek:

"Soha ne add fel! Bármi történjék is, soha nem add fel. Erősítsd meg a szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy a szívüket edzenék. Légy együttérző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együttérző, dolgozz lelkedben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért és hallgass rám: soha nem add fel. Nem számít mi folyik körülötted, nem számít mi történik: Soha ne add fel!"

Egy sztúpa alapvetően az alábbi öt építőelemből áll:

• egy négyszögletes alap
• egy félgömb alakú boltozat
• egy kúp alakú csúcs
• egy sarló
• egy korong

Mindegyik elemnek gazdag szimbolikája van, és megfelel az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének.

A Békeszentély építése nem valósulhatott volna meg Zalaszántó Önkormányzati Képviselő-testülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.

Miután magunkban erényes szellemet alakítottunk ki, körbejárjuk a sztúpát a Nap és az óra járásával, valamint az imahengerek forgásával megegyező irányban. Ezalatt, ha jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, azok a sztúpa áldása révén a mindent átható határtalan jóságtól elválaszthatatlanokká válnak.

Mi tehát a teendő a sztúpa látogatásakor? Miután az erdőben elcsendesítettük a lelkünket, menjünk fel a sztúpa lépcsőjén és buddhista hagyományok szerint háromszor járjuk körbe az épületet, az óramutató járásával megegyező irányban, minden alkalommal egy magasabb szinten. Így megszabadulhatunk a negatív energiáktól, és pozitívokkal töltődhetünk fel. A helyes irányt nyilak is mutatják.

Miután körbe értünk az első szinten, mehetünk tovább, feljebb egy szinttel. Ott is járjuk körbe a sztúpát az óra járásának megfelelő irányba.

Aztán jön a harmadik szint. Az első szint az éberség 4 alapját, a második szint a 4 helyes törekvést, a harmadik szint a 4 erőhöz vezető utat szimbolizálja.

A sztúpánál hagyományos gyakorlat a körüljárás után gyertya vagy füstölő gyújtása, személyes vagy általános célú jókívánságokkal kísérve, vallási és világnézeti elkötelezettségtől függetlenül. Évezredek sötétségén eloszlatja egyetlen gyertya fénye. Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot!

A kupolában látható aranyozott Buddha szobor Dél-Koreából származik.

A harmadik szinten jobb kezünk felől imamalmok is vannak a sztúpa falán.

Az imakerék vagy imamalom a buddhizmusban használt henger alakú nyeles kerék fémből, fából, kőből, bőrből vagy durva pamutból. Hagyományosan az om mani padme hum mantra szerepel a kerek külsején szanszkrit nyelven. Előfordul, hogy dákiníkat, azaz védelmező alakokat ábrázolnak, valamint hordozzák a nyolc szerencsehozó szimbólumot is, az astamangalákat. A henger közepén található a fából vagy fémből készített "életfa", amelyre bizonyos mantrákat írnak vagy rátekerik. Akár több ezer (nagy kerekek esetében akár több millió) mantrát tekernek az életfára. Az "om mani padme hum" mantra a legjellemzőbb, de más mantrákat is használnak.

Az ilyen kerekek meghajtása ugyanolyan hatással van, mint a szóval kimondott ima. Az imakerekekről szóló hagyományvonal szövegei szerint az imakerekek a bölcsesség és az érdemek (jó karma) összegyűjtésére használhatóak, illetve a negatív cselekedetek megtisztítására. Az imakerék forgatásának rendkívüli előnyöket tulajdonítanak. Nem csak a bölcsességet, együttérzést és az ún. bódhicsitta tudatot fejleszti a gyakorló, hanem a spirituális erejét is, mint például a látás, a gondolatolvasás, stb. A gyakorlatok elvégzése után a tibeti buddhista hagyományoknak megfelelően a gyakorló felajánlhatja minden megszerzett érdemét az összes érző lény javára.

Séta közben forgassuk meg az imakerekeket, és szórjunk jókívánságokat az egész világra.

Láthatunk a kupola tetején egy négyszögletes alakzatot, ami a világ csúcsán élő istenek lakhelye. A sztúpa csúcsa a tűz elemet jelképezi, a gyűrűk vagy a spirál övezetei a megvilágosodási szinteket testesítik meg.

Az építmény csúcsán helyezkedik el az edény (kalas), ami a halhatatlanság italát (amrta) szimbolizálja.

"Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!"

A sztúpa körüljárása előtt vagy után megpihenhetünk a fák közötti padoknál, vagy akár piknikezhetünk is ezen a szent helyen, a rengeteg imazászló alatt.

Az imazászló egy színes, négyszögletes ruhadarab, amely himalájai magaslatokban, gyakran a hegygerinc, illetve a hegytető mentén található. Sok más cél mellett arra használják eme zászlót, hogy áldással vegye körül a környező településeket. Úgy gondolják, hogy az imazászló eredete a Bon hitvallásból származik. A Bon vallásban, Bonpo használt elő-festett, közönséges zászlókat gyógyító szertartásaihoz Nepálban.

Hagyományosan az imazászlóknak öt kritériuma van: mindegyiknek öt színből kell állnia. Ennek az öt színnek balról jobbra kell rendeződnie, mégpedig: kék, fehér, piros, zöld és sárga. Ezek képviselik az öt elemet és az Öt Igaz Fényt. A különböző elemek összekapcsolódnak a különböző színekkel a speciális hagyományok, célok és sadhana révén. A kék szín az eget és az űrt szimbolizálja, a fehér a levegőt és a szelet, a piros a tüzet, a zöld a vizet és a sárga pedig a Földet. A hagyományos tibeti gyógymód szerint az egészség és harmónia az öt elem egyensúlyával érhető el.

Hagyományosan az imazászlók elősegítették a békét, részvétet, erőt és bölcsességet. A zászlók nem imákat hordoznak istenségek számára - ami egyébként egy gyakori félreértés; a tibetiek inkább abban hisznek, hogy az imák és a mantrák a szél segítségével szétszórják a jóakaratot és a részvétet, így az imazászlók mindenkinek előnyt nyújtanak.

A magasan fekvő zászlókkal a Lung ta az áldást magával hordozza mindenki számára. Ahogy a szél meglebegteti a zászlót - ami a legkisebb mozdulatra is érzékeny, a levegő megtisztul és felszenteli azt a mantrák által.

A zászló imái maradandó részei maradnak az univerzumnak, míg a képek kifakulnak. Mint ahogyan az élet megy tovább, és új életek jönnek létre, a tibetiek megújítják reményeiket újabb és újabb imazászlók kihelyezésével a  régiek mellé. Ez a cselekedet szimbolizálja az élet körforgásának üdvözlését és annak a felismerését, hogy minden élőlény része egy hatalmasabb körforgásnak.

Mivel a szimbólumok és a mantrák az imazászlókon meg vannak szentelve, tisztelettel kell bánni velük. Nem lehet letenni a földre, vagy éppen ruhaként használni őket. A legrégebbi imazászlókat megsemmisíteni csak elégetésükkel szabad.

Az imazászló középpontjában a Lung ta (erős vagy hatalmas ló) található, amely három lángoló ékszert (ratna) hordoz a hátán. A Ta egy szimbólum a gyorsaságra és a rossz végzet jóra fordítására. A három lángoló ékszer szimbolizálja Buddhát, Dharmát (buddhista tanítások) és Sanghát (buddhista közösség): a három sarokkövét a tibeti filozófiai hagyománynak.

A Lung ta-t megközelítőleg 400 hagyományos mantra, s ennek különféle verziói veszik körül, mindegyik egy bizonyos istenségnek címezve.

A mantrákkal összhangban az imádkozás egy hosszú életet hoz jó szerencsével vegyítve.

És ha már feltöltődtünk és megtisztultunk az erdő csendjében, visszasétálhatunk a meditációs házhoz.

A meditációs ház kívül japán, belül tibeti stílusjegyeket visel. Otthont ad minden elmélyülni vágyónak, akik ezen a csodálatos helyen egy kis megnyugvásra, elcsendesedésre vágynak. Gyakran érkeznek ide hagyományvonalunk nagy tanítói, akik több napos tanításokat is tartanak. Rendszeresen helyszíne a meditációs ház elvonulásoknak, beavatásoknak és meditációknak, melyeket az itt élő tanítók Tiszteletreméltó Drupon Lhundup és Tiszteletreméltó Drupon Jigmet vezetnek.

2011-ben Őszentsége Drikung Kjabgön Chetsang Rinpoche ünnepélyesen felszentelte az új meditációs ház helyét. Ezt követően, egy Magyarországon élő vietnámi házaspár, Le Tanh Binh és To Ti Thu Ha nagylelkű felajánlása révén, valamint sok dharma testvérünk segítségével épült fel a Milarepa Meditációs Központ. Az építkezés 2012-ben kezdődött, majd 2014. júniusában ünnepélyes keretek között került felavatásra.

A meditációs ház belső falán található nagy méretű festmények előtt az óramutató járásával megegyezően sétálva Buddha élettörténetét ismerhetjük meg.

A felső ablakok alatti festmények (tankák) a Drikung Kagyü vonal nagy tanítóit ábrázolják időrendi sorrendben. A belső falfestéseket Tiszteletreméltó Drupon Lhundup és Tiszteletreméltó Drupon Jigmet készítették.

A Milarepa Meditációs Központ évente többször ad kiemelt jelentőségű buddhista beavatásoknak, tanításoknak otthont, teret adva számos nemzetközi szanghának a találkozásra, határokon átnyúló kapcsolatok ápolására. 

Sok ember számára a buddhizmus több mint vallás, inkább egy filozófia, vagy életmód. Ez egy filozófia, mert a filozófia azt jelenti, hogy a „bölcsesség szeretete”, a buddhista ösvényt az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

Élj erkölcsösen, légy gondolataidban és cselekedeteidben éber és tudatos, és fejleszd ki a bölcsességet és a megértést.

Magyarországon 2008 szeptembere óta összesen hét sztúpa található: ebből három publikus, négy pedig magánterületen helyezkedik el, és előzetes megbeszélés alapján látogatható.

A három nyilvánosan megtekinthető sztúpa a zalaszántói (ez a legnagyobb), a tari és a (legújabb) becskei (e két utóbbi Nógrád megyében); a további négy közül pedig kettő Budapesten, egy Budakeszin, egy pedig Bükkmogyorósd mellett, Úszón található (Borsod-Abaúj-Zemplén megye).

Ha a Balaton nyugati felén jártok, Keszthely vegy Hévíz környékén, látogassatok el Zalaszántóra és nézzétek meg ezt a gyönyörű sztúpát, a lelketeknek is jót tesz.

Ráadásul a Kovácsi-hegy másik odalán található Zala megye egyik csodája, a Bazalt utca is. A szemben lévő hegyen meg a Tátika vára. De a Rezi-vár sincs messze.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

(Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamint a zalaszántói Béke-sztúpa honlapjáról, és a wikipedia oldalairól származik.)