kiránduló

Az úrkúti, Csárda-hegyi őskarsztot, ezt a fantasztikus, geológiai érdekességet is a bányászatnak köszönhetjük. Szén után kutattak, de mangánércet találtak, majd annak kitermelése folytán vált láthatóvá a ma bejárható "őskarszt". Egy rendkívül ritka és különleges látványosságot mutatok ma, ahol eredeti állapotában került napvilágra a 100 millió éves kőzet. A tanösvényen mindent megtudhatunk erről az érdekes helyről, és bejárhatjuk a mélységét és a magasságát is. Rózsaszín kövek, sok lépcső és zöld erdők - ez az Úrkúti Őskarszt. Tartsatok velem, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Ajkától 10 km-re dél-keletre, Úrkút mellett. Térképen ITT.

Megközelíthető a Gubiczahegyi utca, vagy a Tüzér utca felől. Parkolni a Mester utca elején, a Május 1. térnél is lehet. Illetve bemehetünk a Kossuth L. utca végénél lévő kék jelzést követve is.

De érkezhetünk busszal is, a buszmegálló a Gubiczahegyi utcával szemben található a fő út mellett. És már itt is ki van táblázva, hogy merre kell mennünk az őskarszt irányába.

Egyébként az Országos Kék Túra útvonala is itt vezet keresztül, a kék jelzést is követhetjük a faluban. (Mind a két irányból.)

De ha a Mester utca felől érkezünk, ott is ki van téve a Csárdahelyi őskarszt irányába mutató tábla a kereszteződében.

És hamar meg is fogjuk találni a bejáratot, ahol fa kerítés és kapu fogad bennünket.

A kapu lehet, hogy csukva van, de nincs bezárva. Egy riglit kell kihúzni, és máris bemehetünk. Mellesleg a terület más irányokból is megközelíthető, és onnan nincs kapu sem.

A Csárdahegyi őskarszt Úrkút belterületének keleti szélén található, területe 2,2 ha. A földtani természetvédelmi területet, melyhez hasonló kőtájat Európában nem találhatunk, 1953-ban nyilvánították védetté.

A területet bemutató tanösvény térképét a kapu melletti táblán találjuk, mely a tanösvény egyes számú, indítótáblája. További öt állomáson mutatják be a Bakony hegység és az úrkúti Csárdahegy legfontosabb geológiai és bányászattörténeti látnivalóit. A tanösvény hossza kb. egy kilométer, ami nagyjából 1 - 1,5 óra alatt járható végig.

A terület helyreállítását - a védett feltárások megtisztítását és gondozását - a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület önkéntesei végezték el. A tanösvényt az Egyesület hozta létre, és Úrkút Község Önkormányzatának közreműködésével üzemelteti.

A bevezető szakasz után egy kis tisztásra érünk, ahol elágazik a tanösvény. Innen lehet menni egyenesen, jobbra és balra is. A tanösvény által javasolt irány a balra, de előtte még megnézhetjük a mély katlant.

A tisztáson padok, asztalok is vannak, itt piknikezhetünk is akár. És amíg mi pihenünk, a gyerekek elfoglalhatják magukat egy kis sziklamászással.

A terület mai formáját a mangánérc bányászatának köszönheti. És ezen a ponton elgondolkodtam egy pillanatig, hogy mennyi csodálatos természeti(nek tűnő) látnivalót köszönhetünk a bányászati tevékenységnek. Elsőnek jutott eszembe a Hegyestű, a félig elbányászott bazaltcsúcs, mégis ettől lett különleges. Vagy a Haláp, aminek a tetejéről bányászták le a bazaltot. Persze a Badacsony mai formájához is hozzájárult a kőbányászat. És ott van a kis osztrák falucskában, Hinterbrühl-ben lévő Seegrotte tavasbarlang, amit a gipszbányászatnak köszönhetünk. És mindenképpen ide tartoznak a sóbányák is Hallstatt és Altaussee mellett. Tehát valamennyire persze "rossz dolog" a bányászat, hiszen sebeket ejt a természetben, mégis lehet, hogy egy sokkal izgalmasabb, érdekesebb, vagy furcsa, meglepő látványosság lesz a végeredmény. És akkor már nem is olyan rossz, sőt, akár jó is lehet. Mint itt, Úrkúton. :-)

De térjünk vissza a Csárdahegyi őskarszthoz. És vágjunk is a közepébe, ereszkedjünk le a mélybe.

Az úrkútihoz hasonló felszínformákat manapság földünk trópusi területein láthatunk. Ilyet figyelhetünk meg például Dél-Kínában több helyen is.

A Dunántúli-középhegység - és ezen belül a Bakony területe a földtörténet során több mint 100 millió éven keresztül trópusi éghajlaton feküdt. Mind a kréta kori, mind a kora eocén idején lejátszódott szárazföldi lepusztulás alkalmas lehetett a jelenleg látható formakincs kialakítására.

A mészkő szárazföldi körülmények között bekövetkező oldódása, lepusztulása a karsztosodás jelensége. Ennek lényege, hogy a lehulló csapadékvíz a levegő és a talaj pórusaiban tárolt talajlevegő széndioxid tartalmát feloldja, így enyhén savassá válik. Ez a gyengén szénszavas víz már képes oldani a mészkövet és így erodálja, koptatja azt. A mállástermékek oldat formájában távoznak, elszivárognak a kőzet repedésein keresztül. Az így kialakuló felszín morfológiája, az egyenetlenség mértéke függ a terület éghajlatától és növényzetétől. Minél melegebb és nedvesebb a klíma, annál gyorsabb ez a folyamat, és annál meredekebb, élesebb formák alakulnak ki.

A sziklafalhoz épített lépcsőről testközelből figyelhetjük meg az őskarszt jellegzetes, a jurakori kőzeteken kivált vasas-oxidos rétegtől vöröses színét.

A 19. században a Csárdahegyi erdőkben gyűjtött fekete köveket a tapolcai cserépkályhások a csempék festésére használták. A mangánról 1874-ben Böckh János tesz említést.

Tehát Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét, melyet 1918-tól egyre nagyobb ütemben bányásztak. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánércet, és fokozatosan, eredeti állapotának megfelelően került napvilágra a 100 millió éves őskarszt. A rózsaszínes, tömött, jurakori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek.

A Csárda-hegyi kőtáj a földtörténet nyitott könyve. A vörös, sárga, zöldesszürke karsztkövekben krinoidák, gastropodák, szivacstűk kőházai találhatók. Különleges helyi nevezetesség az itt található "Rhynchonella urkutica", a jurában élt karlábú mészváza, amely szintjezlő ősmaradvány.

Az első, hosszú lépcsősor után pihenhetünk kicsit, aztán jön a következő, ez még nem a katlan mélye.

A töbrök alján, a sajátos mikroklímának köszönhetően, jó pár fokkal hűvösebb van, ez különösen kánikulában teszi kellemessé a látogatást.

Egy újabb, rövidebb lépcsősor vezet le a kis területű legalsó szintre, mely szinte alig lát napfényt, itt egy kis barlangot is láthatunk.

Mohák, páfrányok népesítik be a sziklafalak alját, rengeteg védett növényfaj kedveli ezt a nyirkos, hűvös, árnyékos klímát.

Megfigyelhetjük itt a különleges gímpáfrányt is. Ez a páfrány az árnyas, hűvös szurdokvölgyek jellemző faja, de megtalálható sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében, barlangbejáratoknál is. A gímpáfrány Magyarországon az egyetlen olyan páfrányfaj, amelynek levelei osztatlanok. Nevét onnan kapta, hogy levele állítólag hasonlít a gímszarvas nyelvére.

Lentről felnézve nagyon magas a mellettünk lévő sziklafal.

A Bakony az egyik legnagyobb területű és legváltozatosabb felépítésű hegységünk. Uralkodó a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban - Földünk történetének 250-65 millió évvel ezelőtti időszakában - képződött mészkőből, dolomitból, márgából és agyagból épül fel. Ennek az időnek a túlnyomó részében a teljes Dunántúli-középhegység területét a mai Eurázsiai hegységrendszer helyén hullámzó Tethys-óceán borította.

Figyeljünk a részletekre, a köveken is láthatunk érdekességeket. :)

Szóval abból a tengerből ülepedtek le a Bakony üledékes eredetű kőzetei. A kora-jura korban - kb. 184 millió évvel ezelőtt - ugyanennek a tengernek egy viszonylag mélyebb részén vált ki Úrkút elsődleges karbonátos összetételű mangánérce is.

Nézelődés és hűsölés után indulhatunk vissza a sok-sok lépcsőn felfelé, hogy fent is körül járjuk a területet.

A Csárda-hegyen bányászott elsődleges oxidos-kovás érc ennek a kis területű mélyedésnek a peremén, viszonylag sekélyebb tengerből jött létre. A mangánércek képződését valószínűleg elősegítette az, hogy nagyjából 184 millió évvel ezelőtt a tenger legmélyebb részeiben egy rövid időre az élethez szükséges szint alá csökkent az oldott oxigén mennyisége. Ez a tengervíz összetételét úgy módosította, hogy az képes volt a mangánt oldatban tartani és szállítani, így segítve elő a nagy mangántelepek kialakulását. Hazánkban az úrkúti mellett ekkor képződött az eplényi érctelep is.

Megközelítőleg 110 millió évvel ezelőtt megkezdődött az Alpok hegységrendszerének felgyűrődése. A megerősödött tektonikai mozgások hatására a Bakony területe szárazra került, és a trópusi éghajlaton a mészkövek karsztosodása és bauxitképződés játszódott le.

A kréta időszakban ez a folyamat még egyszer - nagyjából 85 millió éve - megismétlődött, ekkor még az előzőnél is jelentősebb bauxit- és széntelepek képződtek. Ezeket ma többek között Ajka, Pardagkút és a Csinger-völgy területén bányásszák.

A 65 millió évtől napjainkig tartó földtörténeti újkor során a hegységet már csak rövidebb időszakokra borította el a tenger. Ilyen rövid periódus volt az eocén kor sekélytengere, amelyben 50-45 millió évvel ezelőtt nagyon jellegzetes, sok ősmaradványt, hatalmasra nőtt egysejtűek vázait tartalmazó mészkő, az úgynevezett Szőci Mészkő keletkezett.

Sok lépcsőzés után pedig hamarosan ismét felérünk a felső szintre, ahol tovább sétálhatunk még újabb csodákat keresve.

A tanösvény, a lépcső tetején állva jobbra folytatódik a fák között. Induljunk arra. Jelzés nincs a fákon, de jó lesz az irány! :)

Az egyik kövön mintha valami ős-maradvány lenne, csiga alakban alakult ki némi zuzmó. A zuzmó növekedése nagyon lassú, egy-egy telep akár több száz éves is lehet. A zuzmók teljes testfelületükön veszik fel környezetükből a vizet és az ásványi sókat. Szárazság esetén könnyen elvesztik testük víztartalmát, de jól tűrik a kiszáradást. Vízvesztés esetén anyagcseréjük lassul, ám ha vízhez jutnak, gyorsan felélednek.

Keskeny erdei ösvényen sétálhatunk fel az alulról látott sziklák tetejére.

Az út mellett hatalmas fenyők vannak, amik egészen különleges hangulatot teremtenek.

Felülről a fő látnivaló, a néhol megnyíló sűrű növényzetből nyíló remek kilátás az őskarszt sziklafalaira, a katlanba vezető lépcsőkre. De azért vigyázni kell, nehogy valaki lepottyanjon, egy drótkötél is ki van húzva.

Innen fentről jól megfigyelhetőek a sziklákon a kialakult mélyedések és barázdák, melyek a karsztos oldódás nyomai.

Közel 100 millió évvel ezelőtti események nyomait figyelhetjük meg, amikor itt még trópusi klíma uralkodott, és a visszahúzódó tengerből felszínre kerültek ezek a mészkősziklák. A csapadékos klíma pusztító hatással van a mészkőre, ami gyakorlatilag feloldja a kőzetet, így óriási foghíjak, lyukak keletkeztek a felszínén. Az intenzív lepusztulás hatására méretes üregek, töbrök képződtek, melyek csapdaként fogadták magukba a vélhetően folyóvíz segítségével, oldott formában érkező mangánércet. A terület később, az eocén korban újból tengerelöntés alá került, és a tengervíz különféle üledékekkel (agyaggal és mészkővel) fedte be a feltöltődött mélyedéseket. Ez a réteg a későbbiekben megvédte az eróziótól a maga alá temetett korábbi felszínt, amit a 20. századi bányászat hozott újra a napvilágra.

A tanösvény négyes táblája már hiányzik, csak az oszlopokat tartó, kövekből összerakott kúp maradt meg, de egy tábla mutatja az irányt.

Erre is érdekes sziklákat figyelhetünk meg, és rajtuk különleges alakzatokban kialakult mohásodást és zuzmókat.

Aztán hamarosan észrevesszük a tanösvény ötödik tábláját, tehát jó felé megyünk.

A Csárda-hegyi védett területet és szűkebb környezetét a kora-jura tengerből létrejött üledékes kőzetek építik fel. Legnagyobb mennyiségben a durvaszemcsés, sok ősmaradványt tartalmazó rózsaszínes-sárgás-barnás mészkő látható, ez az úgynevezett Hierlatzi Mészkő, amely a tábla közelében is látható sziklafalakat alkotja.

Ősmaradványokban gazdag kőzet, uralkodóak a tengeri liliomok vagy Crinoideák vázelemeinek töredékei, törmelékei. Szintén gyakoriak a kagylóra nagyon hasonlító, ám attól sokban különböző pörgekarúak, a Brachiopodák teknői és a lábasfejűek csoportjába tartozó Ammoniteszek apró felcsavart házai.

Aztán az ösvény végén feltűnik egy lépcsősor, ami egy kiskapuban végződik, erre is ki lehet menni a faluba, illetve innen felől is be lehet jönni a védett területre, amit egyébként kerítés vesz körül.

Ha nem megyünk ki a kapun, akkor jobbra fordulva vissza indulhatunk a fák között a sziklák felé.

A kihúzott drótból tudhatjuk, hogy visszaértünk a mély gödör szélére.

A mangánérc képződése után a területet továbbra is tenger borította, a jurában és a kora-kréta korban még akár 100 méter vastag mészkő is képződhetett. Ám ez a 110 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kiemelkedés, szárazra kerülés során nagyrészt lepusztult. Ebben a szárazföldi periódusban megkezdődött a terület karsztos formáinak kialakulása, valamint az elsődleges ércek áthalmozódása, lepusztulása is. A mangánérc felett eocén korú, 50-52 millió éves szenes agyag, áthalmozódott másodlagos oxidos érc és a nummuliteszes Szőci Mészkő jelent meg. Ezekre a képződményeket a bányászat során teljesen eltávolították, ma már nem láthatóak.

Némi szerpentin, kanyargós úton haladunk egyre lejjebb a tisztás felé.

És a tanösvény hatos táblájának is csak a hűlt helyét találjuk már. :(

Viszont megcsodálhatjuk a szemben lévő szikla színeit.

Gyönyörű mohás sziklákat kerülgetünk út közben.

A 110 millió éve az Alpokat is létrehozó nagymértékű oldalirányú nyomóerők hatására a terület mészkőrétegei meggyűrődtek, úgynevezett szinklinális és antiklinális szerkezeteket vettek fel. A terület szerkezetének kialakulása például nagyméretű törési felületek, vetők formájában azonosíthatók. Ilyen vetőt több helyen is láthatunk a falakon. A vetősík felszínén lévő karcok segítségével még a mozgás iránya is kinyomozható.

Innen is szépen rálátunk még a magas mészkő falakra, tulajdonképpen körbejártuk a mélyedést fent is.

Megfigyelhetünk másik, kisebb töbröket is a sziklák között. (Remélem így hívják. :))

És visszaértünk a tisztásra a másik irányból.

Az Országos Kék Túra jelzését is itt láthatjuk, és nyíl mutatja, hogy merre kell tovább menni, ha azt szeretnénk követni.

A kék jelzés azonban nem a belső tanösvény része, ez teljesen más irányba visz el minket.

Bár erre is van egy tanösvény, ami a kislődi Sobri Jóska Kalandpark mellett indul, és az őskarszt területén van a 25., utolsó táblája.

Egy jó kis 13 km-es körtúrát tehetünk, ha elmegyünk a kék jelzésen Kislődig, majd a tanösvényt követve visszajövünk. A tanösvény tábláiról megismerkedhetünk erdők-mezők élőlényeivel, rengeteg érdekességről olvashatunk.

A kis lépcsőn felmenve egy utcára érünk ki. A tanösvény az utcán halad tovább egyenesen, a kék jelzés viszont hamarosan jobbra betér az erdőbe.

Az őskarszt pedig ebből az irányból is megközelíthető, és itt még kapu sincs. (Kossuth utca vége.)

Aki tehát hosszabb túrát szeretne, az mehet tovább a kék jelzésen vagy a másik tanösvényen, aki vizont megelégedett ezzel a rövid tanösvénnyel és az őskarszt látnivalóval, az indulhat vissza arra, amerre bejött. Szintén a kék jelzés, csak a másik irány.

És rövid séta után vissza is érünk a fakapuhoz. Itt látszik milyen közel vannak a falu házai ehhez a páratlan természeti látnivalóhoz.

A kerítésen láthatjuk, hogy 2019-ben beválasztották Veszprém megye hét csodája közé, valamint 2013-ban az év földtani értékévé nyilvánították a Csárda-hegyi Őskarsztot.

Lefelé például a Tüzér utcán térhetünk vissza a falu központjába, ahol nagy térképen megnézhetjük milyen látnivalók vannak még a bányászat valamikori fellegvárában. Van például falumúzeum, és mangánbányászati emlékmű is.

Remélem kedvet kaptatok, és ha Veszprém, Ajka vagy Herend felé jártok, benéztek Úrkútra is, hiszen itt egy nagyon különleges természeti csoda vár mindenkit.

Utóirat: Aki még olvassa a bejegyzés végét is, annak elárulom, hogy azért kicsit csalódás volt ez az egész. Kicsit túl van értékelve, túl van hájpolva. Mert persze különleges, meg szép, de kicsi, max. egy óra alatt bőven bejárható, és azért látványra sem egy hatalmas attrakció. A kövek értőinek és szerelmeseinek aranybánya, de az átlagembernek annyira nem nagy szám. Viszont ha összekötitek mással, akkor egy programnak jó. :-)

Például Úrkúttól csak egy kőhajításnyira van a Szentgáli tiszafás elvarázsolt erdeje, valamint Bánd apró vára, az Essegvár is. A kettő között pedig ott van Herend, a porcelán manufaktúrával.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk nagy része a kihelyezett táblákról, valamint a következő oldalakról származik: www.kirandulastippek.hu, www.turistamagazin.hu, wikipedia.