A kincsek hegye - így hirdeti magát Ausztria legnagyobb aktív, máig működő sóbányája Altaussee mellett a hegyekben. Nem alaptalanul, hiszen rengeteg, felbecsülhetetlen értékű kincset rejtett a hegy gyomra egykor, melyek megsemmisítését a helyi munkások bátorsága akadályozta meg, de erről majd később.
A Salzkammerguti tóvidék egy újabb csodás látnivalóját ajánlom figyelmetekbe, mely interaktív bemutatóhelyeivel az egész családnak remek kikapcsolódást és rengeteg izgalmas történetet kínál. :)
Hol található? Ausztriában, Stájerország észak-nyugati csücskében, Altaussee mellett fent a hegyen. Térképen: ITT.
A megtalálásához a GPS-re nem nagyon lehet számítani, de táblák vannak a faluban.
A sóbánya működő része nem látogatható, de kialakítottak a már nem használt járatokban egy nagyon érdekes, látványos és multimédiás bemutatóhelyet, ahol megismerkedhetünk a só történetével, a sóbányászattal, és a II. Világháborúnak a történelemkönyvekből kimaradt, ámde szerfelett érdekes fejezeteivel.
A Salzwelten természetesen csak vezetéssel látogatható. A vezetés német nyelven folyik, de magyarul is tudó audioguide kölcsönözhető a pénztárnál.
Vezetés indul:
- egész évben minden szerdán 19 órakor esti vezetés
- 04.09-től 05.29-ig 9:00, 10:00, 13:00 és 15:00 órakor
- 05.30-tól 09.18-ig 9:00-től 16:00-ig minden egész órában
- 09.19-től 10:30-ig 9:00, 10:00, 13:00 és 15:00 órakor
A vezetett túra kb. 80 percig tart. Ajánlott a vezetés indulása előtt 15 perccel már a helyszínen lenni.
A bejárat felett pedig a megszokott bányászköszöntés: Jó szerencsét! :)
A belépés után következik a beöltözés. Meleg ruha mindenképpen ajánlott, mert a bányában állandó 7 fok van (nyáron is!), de a saját ruhánk fölé még egy védőöltözetet is kapunk. Itt mindenki egységesen fehér ruhába bújik.
Majd az előtérben filmvetítéssel kezdődik a műsor. A film németül beszél, de angol feliratos, viszont ezt sajnos nem fordították le az audioguide-ban. A filmben főszerepet kap egy leves, aminek segítségével bemutatják hogyan alakultak ki a sót rejtő hegyek, mitől sós a tenger és hogyan maradt meg Ausztriában a só a hegyek gyomrában. Mindezt vicces és látványos formában, kb. 10 percben.
Ez után következik a belépés a sóbánya legrégebbi járataiba.
Az évszám 1319, de ekkor már majdnem 200 éve bányásztak sót a környéken. 1334-ben a kitermelés már elérte az évi 10 ezer tonnát (!).
A sóbányát 1147-ben, III. Ottokár őrgróf adománylevelében említették először. De a sóbányászat valószínűleg még régebbi, mert a hegy déli lejtőjén 1990-ben egy római kori település maradványaira találtak és feltételezik, hogy már ők is bányásztak itt sót.
A kiállítási helyekre vezető út egy kicsit hosszú, kb. 10 percen keresztül kell menni befelé egy vízszintes járatban. (És bár minden más magyar oldal kisvonatot említ, itt gyalogolni kell befelé, bár sín van, de kisvonat nincs.)
A sót először a hegy lábánál állították elő, majd később sóvezetékeken keresztül vezették el a sós vizet Bad Aussee-be. 1906-ban lett a só Altaussee-ből egészen Bad Ischl-ig elvezetve. Ma is, minden itt gyártott són Bad Ischl neve szerepel.
Már az első világháború után, 1929-ben nyitottak itt két múzeumi teremmel egy bemutatóhelyet, majd 1935-ben bővítették a látogatható termeket a Barbara kápolnával.
Befelé haladva elérjük a sóhatárt, ahonnan megfigyelhetjük a tiszta kősó rétegződését, csillogását, különböző alakzatait a falakon.
Az első kiállító helyen a kősóval ismerkedhetünk. És nemcsak a kialakulásával, hanem akár az ízével is.
Egy másik teremben víz csöpög a plafonból egy nagyon sós vizű medencét hozva létre így.
A sót természetesen már nem csákánnyal, vagy markolóval bányásszák. A folyamat valahogy úgy fest, hogy berobbantanak egy részt, azt feltöltik vízzel, várnak egy kicsit, míg a víz kioldja a sót a kőzetből, majd ezt a sós vizet kiszivattyúzzák. És a végén lepárolják.
Egy hatalmas teremben kápolnát rendeztek be Szent Barbara (nálunk Borbála), a bányászok védőszentjének tiszteletére. A Barbara-kápolnában egy barokk oltárt és egy gótikus Szent Barbara szobrocskát láthatunk.
Megfigyelhetjük itt is a só sokszínűségét, átlátszóságát is.
És valószínűleg itt tették azt a felfedezést is, ami világszerte híressé tette az altaussee-i sóbányát. A kápolnába bevitt fenyőágak frissek maradtak, nem hervadtak el, nem hullatták le levelüket.
Rájöttek, hogy a sóbánya klímája kiváló, a tiszta, sós levegő bent remek konzerváló, és nagyszerűen megőriz mindent eredeti szépségében. Ezt a felfedezést tettek követték. A nácik által 1933 és 1945 között összerabolt műkincseket és antik tárgyakat helyezték el a járatokban. Hatalmas értékű festményeket például, olyan festőktől mint Michelangelo, Rembrandt, Rubens, Dürer, Vermeer és Leonardo da Vinci.
A háború végére több mint 6500 grafika, rajz és festmény, kisplasztika, iparművészeti tárgyak, bútorok sokasága halmozódott itt fel. Az össz értékét 3,5 milliárd dollárra becsülték.
A kincseket, a szállításukat, elhelyezésüket és megmentésüket egy multimédiás bemutatóhelyen nézhetjük meg. Fehér áttetsző anyagok mögött tévé készülékek. A tévékben bemutatták a műkincseket, majd közben a fehér anyagra filmeket vetítettek a kincsek pakolásáról és a katonák járőrözéséről.
Filmen mutatják be azt is, amikor a háború végéhez közeledve a nácik nagy "Vigyázat, márvány" feliratú faládákat cipeltettek be a bányába. A faládákban természetesen nem márvány volt, hanem bombák, melyekkel az egész járatrendszert be akarták robbantani, hogy a felbecsülhetetlen értékű kincsek soha ne kerülhessenek elő újra, és ne kerülhessenek a nagytőkés, kapitalista zsidóság kezébe.
És bár a náci tisztek nagyon szigorú ellenőrzésük alatt tartották a helyi bányászokat, minden lépésüket figyelték, a helyiek mégis rájöttek, hogy nem márvány van a ládákban, és megpróbálták megakadályozni a kincsek értelmetlen elpusztítását. Az életük kockáztatásával kicsempészték a járatokból a bombákat, így meghiúsították a nácik gonosz tervét, a kincsek tervezett felrobbantását.
A történetről a közelmúltban Hollywood-i filmet is forgattak George Clooney, Matt Damon és Bill Murray főszereplésével. Ők, mint Monuments Men 1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom bomlása idején valahol útközben vannak, és a kis csapat küldetésének célja, hogy felkutassák a nácik által egész Európából összerabolt kincsek rejtekhelyét, valamint a szövetségesekkel megmentsék őket.
A multimédiás bemutatóhely után következik a bánya legizgalmasabb része, a csúszda. A bányászok is ilyen módszerrel jutottak le gyorsan a bánya felsőbb szintjéről az alsóbbra. Itt mi is kipróbálhatjuk, és ha elég bátrak vagyunk és nem fékezünk, élvezhetjük a sebességet is. Nyugodtan lehetünk bátrak, lent elég hosszú kifutórész van, ahol biztosan le fogunk lassulni.
A csúszda után újabb járatok következnek, a járatok falán a műkincseket bemutató kivilágított poszterek, valamint mi magunk válhatunk vetítővászonná, mert projektorokkal a sétáló látogatók fehér védőruhájára vetítik a műkincsek képeit.
És a sóbarlangi túra vége egy hatalmas terem, ahol a kiváló akusztikának köszönhetően koncerteket is szoktak tartani a tó közepén álló szigeten.
A nézőtéren helyet foglalhatunk, a terem elsötétül, majd csodálatos fényjátékot láthatunk zenei aláfestéssel.
A tó vizén pedig tükröződik a barlang plafonja, így egész különleges látvány jön létre.
A sóbánya zsákutca, a kifelé ugyanarra kell visszamenni, mint amerre befelé jöttünk.
És nézzünk pár technikai adatot a Salzwelten-ről:
- a járatok hossza összesen: 66,99 km
- bejárható járatok hossza: 24,25 km
- járatszintek (emeletek) száma: 18 db
- bejárható emeletek száma: 11 db
- só-tartalom: 60 %
- só-termelés évente: 1,7 millió köbméter
- só-termelés óránként: 240 köbméter
- a dolgozók száma a bányában: 57 fő
Belépő árak (2016.):
- felnőtt 18 Euro
- gyerek 4 és 15 év között 9 Euro
- családi jegy (2 felnőtt 1 gyerek) 38 Euro
- családi jegy (2 felnőtt 2 gyerek) 46 Euro
- nyugdíjas és diák (igazolvánnyal) 16 Euro
Gyerekek 4 éves kortól látogathatják a bányát.
Viszonylag nagy és ingyenes parkoló áll rendelkezésre a bejárat előtt.
Stabil cipő és meleg ruha ajánlott.
Fizetési lehetőségek a készpénzen kívül: bankkártya, hitelkártya.
És ha érdekelnek még benneteket a sóbányák és a barlangok, akkor feltétlenül nézzétek meg a hallstatti sóbányát is, meg a halleinit, ami fenntartásilag együtt van a hallstattival és az altaussee-ivel.
Szintén második világháborús történetelemmel dicsekedhet a hinterbrühli Seegrotte, tavasbarlang, valami lenyűgözően csodálatos Szlovéniában a Postojnai cseppkőbarlang. A Skocjan barlangban pedig egy hatalmas földalatti kanyon található.
Altaussee-hez egészen közel van a csodás kis ékszerdoboz városka Hallstatt, és a császári nyaralóhely Bad Ischl is.
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk a sóbánya saját honlapjáról származnak.
Utolsó kommentek