kiránduló

A Balaton-felvidék ikonikus vulkáni hegye a Hegyestű. Annyit hallottam már róla régen, gondoltam valami hegyes, csúcsos hegyről lehet szó... De nagyon nem. Szegényt félig elbontották, de végülis ezzel tették rendkívül különlegessé. Feltárult egy ősi vulkán kürtőkitöltése, amelyben oszlopos elválású bazalt formációkban gyönyörködhetünk. Egészen közelről. A tetejéről meg a Balatoni - Balaton-felvidéki panorámában. Érdemes útba ejteni, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, a Balaton-felvidéken Zánka és Monoszló között. Térképen ITT.

A Monoszlóra vezető műúttól a bemutatóhelyig vezető útszakasz gyalogosan felfelé kb. 20 perc, visszafelé kb. 15 perc alatt megtehető. A bemutatóhely Monoszlóról gyalogosan a sárga sáv és a kék háromszög turista jelzésen, vagy Zánkáról a sárga sáv turista jelzésen közelíthető meg. Ha autóval érkeztek, akkor is érdemes sétálni az erdei úton, az autót lent lehet hagyni az út szélén valahol, de van parkoló fönt is, csak akkor kimarad az erdei séta.

Messziről így néz ki. Kicsit fura, de mindenképpen nagyon egyedi.

A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Mellette geológiai bemutatóhelyet és tanösvényt alakítottak ki. A bejárat egy kis faházikó, parkolni az "udvaron" is lehet, a láncot leeresztik, ha jön valaki.

Az egykori bazaltbánya épületében kiállítás látható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.

A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.

Rögtön a parkoló mellett a Dunántúl jellegzetes kőzeteiből állítottak össze egy szabadtéri "kiállítást", ahol geológiai időutazáson vehetnek részt a látogatók.

Itt például egy tűzkőgumós mészkő látható. A mészkő a leggyakrabban előforduló, jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO₃). Ha mésziszapba, annak ülepedése közben kovavázú élőlények (főleg sugárállatkák és különféle szivacsok) maradványai is keverednek, a diagenezis során ezekből tűzkőgumók, illetve -lencsék alakultak ki. 

A következő egy gyönyörű vörös homokkő. A vöröshomokkő kifejezést olyan homokkövekre alkalmazzák, amelyek mállásból származó, hematit-eredetű vas-oxidtól vöröses-barnás színűek. A mállástermékek vasban gazdag hegységek fizikai aprózódásával váltak homok-szemcseméretűvé és szállítódtak a széllel. Ezek szárazföldi eredetű, éghajlatjelző üledékek, ezért a geológia szempontjából igen fontosak. Megjelenésük szélsőségesen kontinentális éghajlatra, sőt egyenesen sivatagra utal. Ennek ellenére minden változatukban vannak folyóvízi és tavi keletkezésre utaló nyomok is.

A következő képen egy szép darab gránit látható. A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, és a leggyakoribb savanyú kőzet. Viszonylag könnyű, szilárd, durva kristályos kőzet. Színét általában a földpátok határozzák meg. Három fő ásványa az áttetsző, szürkés kvarc, a fehér vagy sárga plagioklász és rózsaszínű vagy fehér káliföldpát.

A hegy tengerszint feletti magassága 337 m. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, és kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.

Az ún. Bakony–Balaton-felvidék vulkáni területen (BBVT) az alkáli bazaltvulkanizmus a késő-miocénben (kb. 8 millió éve) kezdődött, s a pliocén végén, pleisztocén elején (kb. 2,3 millió éve) fejeződött be. A hosszú vulkáni működés során a földköpeny anyagának részleges megolvadása miatt szilícium-dioxidban szegény, bázikus kemizmusú (bazaltos) olvadékok nyomultak a felszín felé, az extenziós (húzásos jellegű) feszültségek hatására keletkező hasadékok mentén. A döntően heves robbanásos (idegen kifejezéssel freatomagmás) kitörések során a fent nevezett kb. 6 millió év alatt kb. 50 darab kitörési központ működött, amelyek erősen lepusztult maradványai a BBVT meghatározó és ikonikus tájképi elemei.

A 337 m magas, bányászat által megcsonkított Hegyes-tű a BBVT második legidősebb vulkánja (Tihany után), hisz itt a vulkáni működés a radiometrikus kormeghatározás szerint kb. 7,94 millió évvel ezelőtt zajlott. A legtöbb környékbeli vulkáni felépítmény esetében a kitörések heves robbanásokkal és ebből kifolyólag törmelékszórásokkal kezdődtek, hisz a mélyből felnyomuló izzó magma nagy mennyiségű felszín alatti vizet „raktározó” tárolókőzetekkel találkozott. A Hegyes-tű esetében valószínűleg ilyen törmelékszórás nem volt, hisz ennek semmilyen nyomát sem sikerült kimutatni (de az is lehet, hogy volt, csak az erózió nyomtalanul eltüntette). A triász karbonátos üledékes fekükőzetekre települő bazalt az egykori kürtő–kráter határán megszilárduló lávatömeget képviseli, azaz nem más, mint annak az erózió által kipreparált (és a bányászat által feltárt) maradványa. Működésekor a Hegyes-tű és környezete úgy nézhetett ki, mint napjainkban az etiópiai Erta Ale vulkán.

Az itt feltáruló, jó kőzetfizikai–műszaki paraméterekkel rendelkező bazalt (Tapolcai Bazalt Formáció) fő ásványos összetevői az olivin, a klinopiroxén, a plagioklász és a magnetit. A függőlegesen elhelyezkedő szabályos, öt- és hatszögletű bazaltoszlopok átlagosan 10–45 cm közötti átmérőjűek, a peremi zóna mentén kissé hajlottak. Az oszloposság a kihűlő magmatömegben kialakuló húzófeszültségek miatti zsugorodás hatására alakult ki, a hűtő felületre merőlegesen. A természetben ható fizikai törvényszerűségek (pl. energiaminimum elve) az oszloposságban úgy érvényesülhetnek, hogy azok hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, amely a hatszögeknél tud a legtökéletesebben megvalósulni (így a legkisebb az egységnyi tömegre jutó fajlagos felület). Az oszlopok vastagsága és hűlési idő között szintén kapcsolat van: a vékonyabb oszlopok gyorsabb kihűlésről tanúskodnak.

Az 50 m magas bányafalak árnyékában nem csak az oszlopos bazaltok, hanem egyéb vulkanológiai érdekességek is feltárulnak. A hegy északi oldala az egykori kürtő falához közeli szakaszt tárja fel, ahol a peperit elnevezésű képződmény tanulmányozható: ez nem más, mint a forró magma és a víz-gazdag üledékek keveredésével létrejött különleges kőzettípus. A bazaltoszlopok között sétálva helyenként a kőzet hólyagüregességére lehetünk figyelmesek, amely az egykori olvadék gáztartalmára és/vagy a bekebelezett üledék magas víztartalmára utal.

A Hegyes-tűn a jó minőségű bazalt bányászata a két világháború között, az 1930-as években indult meg (Hegyestői Bazalt Bánya Rt.). A Balaton-felvidéki bazaltbányászat elleni erőteljes tiltakozás eredményeképpen az 1960-as évek közepén a Természetvédelmi Tanács meghatározta az itteni bányák jövőjét. A bánya először az 1960-as évek elején szűnt meg, viszont 1965-ben újraindították a termelést. A Hegyestűvel kapcsolatban hozott határozat szerint az akkori bányafalat már nem bonthatták tovább, csak a fal mentén az alapzatig fejthették a hegyet. Ennek megfelelően a bánya 1970-ig működött. A bányászat eredményeként a hegy mintegy felét letermelték.

A bányászat egy tájromboló, de szükséges emberi tevékenység, viszont azt se feledjük el, hogy a közel 40 év bányászata nélkül nem láthatnánk bele egy kb. 8 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán kürtőjébe.

A hegyen megtalálhatók a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdők a jellegzetes cserszömörcével, míg a Balatonra néző oldalon cseres-kocsánytalan tölgyesek, szőlősorok és pincék láthatók.

Egy lépcső pedig felvezet egy szinttel feljebb, egy kilátó ponthoz.

Persze innen is szépen rálátni a bazalt oszlopokra, de itt már a hátunk mögött is lenyűgöző a látvány.

Mint sok más helyen, itt is nagy táblán nézhetjük át a környékbeli terepet, és azonosíthatjuk be a távolban magasodó hegyeket.

A panorámaasztalon Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész rajza látható, melynek segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencére nyíló panoráma elemeit: hegyeket, tavakat, településeket.

Szépen sorban egymás mellett a Badacsony, a Gulács és előtte a Tóti-hegy, aztán a Keszthelyi-hegység, a Szent György hegy, a Csobánc és közöttük a Kopasz hegy, előtte Mindszentkálla és közelebb Köveskál.

Viszont amikor ott jártam, csupán ennyi látszott belőlük. Nagyon párás volt a levegő, így nekem a lenyűgöző panoráma elmaradt. De egészen biztosan ott vannak a hegyek valahol, csak elnyelte őket egy kissé a pára.

Innen vezet tovább a lépcsősor felfelé, a hegy tetejére. A hegy megmászásához javasolják a túracipő használatát, ami a köves talajt látva indokolt is, de azért nyáron bármilyen lábbeliben megmászható (csak egy papucsban mondjuk nagyobb a rizikó).

Egy táblán arra is felhívják a figyelmet, hogy a Hegyestűn mindenki csak saját felelősségre közlekedhet. Viszont a belépőjegy árában egy, a látogatókra vonatkozó balesetbiztosítás is van. (Mondjuk arra valószínűleg nem vonatkozik, ha saját hülyeségünk miatt esünk le valahonnan...)

A kezdeti kőlépcsőket felváltja a sziklás, gurulóköves ösvény, majd még némi fa támasztékos "lépcső". De mivel a hegy nem magas, elég hamar felérhetünk a tetejére.

Fent elég konkrét kerítés akadályozza meg, hogy kimenjünk a bazaltoszlopok szélére. A kerítés megléte valószínűleg indokolt is. A tábla szövege: A korlát mögött nagy mélységű bányafal húzódik, melynek megközelítése életveszélyes és tilos. Nyilván senki nem szeretne leesni.

Fentről természetesen még szebb panorámában gyönyörködhetünk, ráadásul innen már minden irányban - ha az időjárás és a természet is úgy akarja. Ha nem, akkor meg silabizálhatjuk a ködöt, hogy ott mintha felsejlene benne valami, talán egy hegy, de melyik is?

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. Látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

Lelátni az alsó kilátó teraszra is, ahol a nagy táblák vannak. A hegyek nevét és sorrendjét ott kell megtanulni, mert fent már nincs ilyen segítség.

További érdekesség, hogy az Árpád-korban a Hegyes-tű csúcsán egy kis erősség is állt, melynek nyomai ha nehezen is, de még kivehetők. Állítólag.

Aztán nézelődés után ugyanazon az úton kell lemenni, amin feljöttünk, csak lefelé kicsit rizikósabb, hogy mikor gurulnak ki az apró kövecskék a talpunk alól (és találjuk hirtelen a földön magunkat).

Persze van kapaszkodó végig, aminek segítségével felfelé húzhattuk magunkat, lefelé meg némi biztonságot ad és a fékezésben segít.

Nyitva tartás:

május 8 - augusztus 31.: 9.00 - 19.00 óra
szeptember 1 - november 3.: 9.00 - 17.00 óra (szürkületig)
november 4 - 2021. január 31.: zárva.

Pénztárzárás: a bemutatóhely zárási időpontja előtt 30 perccel.

Jegyárak (2020):

Felnőtt jegy: 800 Ft
Kedvezményes jegy: 700 Ft
Gyermek jegy (3-14 éves): 500 Ft

A belépőjegy tartalmazza a parkolást, a mellékhelyiség használatát, a kiállítás megtekintését, a hegyre vezető tanösvény bejárását és a látogatókra vonatkozó balesetbiztosítás díját.

Kedvezményes jegyet vásárolhat:

• nappali tagozatos diák,
• pedagógus,
• nyugdíjas,
• az igazgatóság által biztosított szakvezetéssel látogató csoport felnőtt tagja,
• a Magyar Madártani Egyesület tagja, Magyar Csillagászati Egyesület, a Magyar Turista Egyesület tagja, A Magyar Természetjáró Szövetség rendes tagja
• szerződéses turisztikai partnerek által közvetített vendég,
• a térségben oklevelet szerzett, érvényes együttműködési megállapodással rendelkező Geopark Partner geotúra-vezető geotúráján résztvevő felnőttek,
• Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagja,
• nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkező diák,
• az Igazgatóság lepecsételt minileporellójával rendelkező vendégek.

A fizetés módjairól ellentmondásos a honlap, egyik helyen az van, hogy csak készpénzzel, a másik helyen, meg bankkártyával is, sőt minden típusú SZÉP kártya szabadidő füléből is fizethetünk.

A bányaudvarban létrehozott geológiai bemutatóhelyen a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét állították ki, továbbá a bazaltfal mellett táblák ismertetik a bazaltvulkanizmust és a bazalttal kapcsolatos tudnivalókat.

Megszemlélhetünk itt egy érdekes kavicskövet is. A kavicskő vagy konglomerátum az üledékes kőzetek csoportjába tartozó kőzetféle. Általában a kiinduló kőzet feldarabolódása után a szállítódás során lekerített szemcsékből álló, cementálódott extrabazinális üledék. Szemcsemérete 20 centiméter és 2 milliméter közti. A konglomerátum szó jelentése is erre utal, mivel a fogalmat a különböző eredetű elemek halmazára használjuk általában. Olyan, mintha mesterségesen előállított valami lenne, mint a beton, amiből kilátszanak a kavicsok. Pedig ez nem az, ez természetes.

Ilyen kavicskő oszlopokat figyelhetünk meg a természetben a Mecsek nyugati oldalán a Jakab-hegyen is.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi 2020 program keretében elnyert európai uniós támogatás segítségével a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely turisztikai fejlesztése részeként az alábbi fejlesztéseket valósítja meg: a fogadóépület akadálymentesítése mellett új játszótér épül, megújulnak a tereplépcsők és a korlátok, illetve a turisták komfortérzetének növelése érdekében kültéri pihenőágyakat, padokat és asztalokat helyeznek el.

A kivitelezési munkálatok 2020. áprilisban megkezdődtek. (Én még 2019 őszén jártam ott, azóta már lehet, hogy van, ami megváltozott...)

Remélem kedvet kaptatok megkeresni a Hegyestűt, és megmászni az egykori vulkán bazalt-tömbjét. Innen is kiváló lehetőség nyílik kerékpárral bejárni a Káli-medence természeti értékeit. Ráadásul innen indul a Tűz útja, mely a vulkáni működés pillanatait tárja fel a közel 27 km hosszú útvonalon.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, akovekmeselnek.hu oldalról, valamint a Balatonfelvidéki Nemzeti Park honlapjáról és egy kiadványából származik. (A kiadvánt pdf formában érdemes megnézni, nagyon látványos rajzok vannak benne.)