Libegőzni mindenhol jó. Ráadásul a libegők általában egy völgyből olyan helyekre visznek fel, ahol tovább túrázhatunk, hegyet mászhatunk kedvünkre. Ez a libegő is ilyen, a különbség csak annyi, hogy ez magasról visz még magasabbra. A Kőpataki-tótól a Lomnici nyeregre. Persze mehetnénk gyalog is, de mennyivel kényelmesebb egy függő székben repülni fel vagy le. Sokkal! Legalább az egyik útra érdemes kipróbálni.

Hol található? Szlovákiában, fent északon, a lengyel határ közelében, a Magas-Tátra déli lejtőjén, Tátralomnic (Tatranská Lomnica) település felett, a Kő-pataki tó (Skalnaté pleso) mellett. Térképen ITT.

A libegő alsó állomása annak az új kis-kabinos felvonónak a felső állomása mellett található, amivel feljöhetünk Tátralomnicból a Kőpataki-tó mellé.

Az alsó állomás csak egy visszafordító nagy tárcsából áll, alatta némi dobogó. A beengedő kapuk jegy általi nyitása után a felfestéseket követve könnyen megtaláljuk, hova is kell állni az ülések érkezéséig.

A beszálló hely elég konkrétan van jelölve. A két lábnyomra kell állni, és akkor pont a hátsónk alá fog érkezni az ülőke. (Nem, sajnos még mindig nincs cipő-szponzorom, így ez a fotó nem cipőreklám. Bár mindketten nagyon szeretjük a képen látható túracipőket.) ;)

Beszállásnál a libegő munkatársa is segít, hiszen ez a libegő egy-sebességes, nem lassul le annyira, mint pl. a két-sebességes kis-kabinos felvonó, így az ülőke érkezésekor nagyon kell figyelni, hogy ne üssön nagyot, és jól sikerüljön a beülés. Az ülőke egy pillanatra történő megfogása pedig azt eredményezi beülés után, hogy szépen himbálózik alattunk még egy ideig.

De nem kell tartani tőle, simán megy a beszállás. Utána pedig kezdődik a hangtalan repülés a sziklák fölött.

Mi is ez tehát? Ez egy egysebességes ülőlift (libegő vagy lanovka). A folyamatosan haladó drótkötélpályán sok-sok 2 személyes ülőke jár körbe-körbe, melyek fixen rögzítve vannak a drótkötélhez.

Apró hátránya is az, hogy az ülőkék fixen rögzítve vannak, beleértve a visszafordító szakaszt is, ezért a felvonó utazó-sebességének is kicsit lassabbnak kell lennie a biztonságos ki- és beszálláshoz. De másfelől ez előny is lehet, hiszen tovább tart a libegőzés, a sziklák fölötti repülés.

Alattunk, a hegyoldalban keskeny túraút fut az alacsony fenyő-bokrok között. Ha gyalog tesszük meg az egyik utat vagy fel, vagy le, akkor itt kanyaroghatunk a szerpentinen.

Út közben csodálatos panorámában gyönyörködhetünk felfelé menet is, hiszen előttünk nyújtóznak az ég felé a Magas-Tátra csúcsai, közöttük az itt éppen felhősapkás Lomnici-csúcs.

Mellettünk a védett völgyekben még hófoltok is maradtak, pedig július közepén készült a fotó. Akinek hógolyózni támad kedve nyáron, az itt próbálkozhat.

Alattunk a hegyoldal kicsit durvul, a gyalog út is kiért már a törpe fenyők közül, és az omladéklejtőn elég vad kőomlásokon keresztül vezet tovább.

1970-ben itt forgatták a Réztorony című kultikus Csehszlovák filmet, melyet Ivan Bukovèan a Magas-Tátráról szóló történeteiből készítettek. (Mond ez az infó bárkinek is valamit?)

A libegő nem a legújabb design, hiszen 1978-ban készült, de ez egyáltalán nem érezhető. Az ülőkék puha párnásak, a gépészet pedig - egészen biztosan - teljesen rendben van.

A Lomnici nyeregről keleti irányba egy sima lejtő található, amely télen a legkedveltebb és legmeredekebb lesiklópálya Szlovákiában.

Ez a legmagasabban található sípályája, a Lomnici-nyereg legendás fekete pályája. Ez továbbá Szlovákia leghosszabb pályájának kezdete is, ahol akár öt kilométert is csúszhat az, aki elindul a nyereg fekete pályáján, tovább halad a Kőpataki-tó alatti piros pályán, majd a kék pályán érkezik meg Tátralomnic faluba.

Télen meredek sípálya, nyáron meg kőomlás és túraút. Meg hófogó rácsok sora.

És hamarosan megérkezünk a felső állomáshoz.

Elkezdhetünk készülődni a kiszálláshoz, hiszen a libegő nem lassít, nekünk kell ügyesen, fürgén megoldani a kiugrást és a félre állást.

Persze a kiszállásnál is van segítség, először a felfestett nyilak, aztán pedig a libegő munkatársai.

A "stop" vonalnál tehát ki kell ugrani az ülésekből, és két oldalra félreállni, hogy mögülünk az ülőke tovább tudjon haladni. Utána lesz időnk bőven a következő ülőke érkezéséig, szép nyugodtan le tudunk sétálni az érkezési oldalról.

Közben a másik oldalon, a dobogón már várják is az ülőnkénket, hogy indulhassanak lefelé.

A libegő felső állomása tényleg csak egy dobogóból és egy nagy tárcsából áll, amin a drótkötél, és az ülőkék visszafordulnak. Még egy tető sincs fölötte. Pedig időnként jól jönne, főleg ilyen felhők érkezése esetén. (Mi is kaptunk a nyakunkba egy jó kis hódarás, apró jeges zuhit, de szerencsére nem tartott sokáig.)

A libegővel tehát a Lomnici nyeregre érkeztünk, ami szlovákul Lomnické sedlo. És bizony magasan van, hiszen itt már 2000 méter fölött vagyunk.

A Lomnici nyereg, amely 2190 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik egy bámulatos kilátóhely is. Keleti irányba egy sima lejtő látható, amely télen a legkedveltebb, legmeredekebb fekete lesiklópálya Szlovákiában. Szinte kőhajításnyira tőlünk terül el lent Tátralomnic, majd kicsi távolabb még lejjebb Poprad. De tiszta időben elláthatunk innen egészen a távoli Gömör-Szepesi érchegységig. 

Teljesen más tájat láthatunk a túlsó oldalon. A nyugati meredek és sziklás hegyoldalak a Kis-Tarpataki völgyet határolják. Onnan csak kopár sziklák meredeznek mindenfelé. "A Lomnici nyeregről teljes pompájában mutatkozik a terebélyes Nagyszalóki csúcs, az orom tipikusan kerek sziluettjével." (Idézet a www.vt.sk oldalról.)

De maradjunk a libegőnél, hiszen ez a poszt a libegőről szól. Fentről ránézve is jól néz ki. :)

És ha már túráztunk eleget fent, és kigyönyörködtük magunkat a fantasztikus panorámában mindkét irányba, akkor indulhatunk is lefelé.

Itt fent is követnünk kell a felfestést és a kijelölt helyre állva várni a következő ülőkét. Az ülőke érkezésekor belezuttyanunk, lehajtjuk a lábtartót...

... és halkan felsikoltva élvezzük, ahogy a libegő ülőkéje előre-hátra hintázva kiröppen velünk a semmi fölé.

Lefelé kicsit kitárul a horizont, megnő a tér és úgy érezzük, nagyon magasan vagyunk. De nem vészes egyáltalán. Nem mondom, hogy súlyos tériszonnyal nem jelent kihívást a libegőzés, de mivel ülni lehet, a lábtartóban kapaszkodhatunk is, így azért nem annyira félelmetes, és megéri leküzdeni a félelmeinket. Hiszen libegőzni nagyon jó!

És lehet gyönyörködni a tényleg fantasztikus kilátásban.

Tőlünk balra a Kőpataki-tó, mellette még balra a csillagászati obszervatórium, jobbra a nagy épületből indul a nagy kabinos felvonó a Lomnici csúcsra, valamint étterem található benne, a kisebb épületnek látszó tető pedig a Start állomásról induló kis-kabinos felvonó felső állomása.

Technikai adatok:

  • a libegő típusa: 2-CLF
  • építés éve: 1978
  • gyártó: Poma
  • alsó állomás: 1787 m
  • felső állomás: 2196 m
  • szintkülönbség: 419 m
  • a libegő hossza: 1141 m
  • oszlopok száma: 10 db
  • ülések száma: 102 db
  • az ülések távolsága a drótkötélen 20 m
  • az ülések 13 másodpercenként követik egymást
  • a drótkötél átmérője 30 mm
  • utazási sebesség: 2,5 m/s
  • az utazás hossza: 7 perc
  • kapacitás: 900 fő/óra

A technikai információk a www.lift-world.info oldalról származnak.

És lassan véget ér a hangtalan repülés a libegővel, viszont folytatódhat tovább a kabinos felvonóval. Ha azzal megyünk le és nem gyalog.

Leérkezés előtt tessék szépen mosolyogni, hiszen a kis házikó fényképező gépet rejt, ami sztárfotókat készít rólunk a libegőn ülve, háttérben a hegyekkel. A fotó az alsó állomásnál megvásárolható (gondolom jóóó áron).

A "HOP" feliratnál pedig következik a kiugrás, amiben a libegő munkatársa is segít, majd a nyilakkal jelölt útvonalon sétálhatunk tovább a kijárat felé.

Érdemes felmenni tehát a Lomnici nyeregre, mert ott lélegzetelállító panoráma, nagyon különleges táj, és további túrázási lehetőségek várnak mindenkire.

Az alsó állomáson pedig a nyilakat követve kijutunk az "üzemi területről", és visszanézve csodálhatjuk, hogy az előbb még milyen magasan fent voltunk.

Nyitva tartás, illetve üzemidő:

  • június 15-től 30-ig - 9:00 és 16:30 között
  • július, augusztus - 9:00 és 18:30 között
  • szeptember - 9:00 és 16:30 között

Jegyárak a libegőre egyszer, oda-vissza:

a pénztárban vásárolva készpénzzel vagy kártyával:

  • felnőtt 9 Euro
  • diák, nyugdíjas 7 Euro
  • gyerek 6 Euro

Gopass e-shop, az utazás előtt akárhány nappal, előre megvásárolva:

  • felnőtt 8 Euro
  • diák, nyugdíjas 6 Euro
  • gyerek 5 Euro

Gyerek jegyet 6 és 12 éves kor között lehet venni, 12-től 18-ig van diákjegy ISIC, ITIC, EURO26, GO26 igazolványra. 18 év fölött már felnőtt jegyet kell venni. 6 év alatt 18 évesnél idősebb kísérővel ingyenes.

Jegyet venni a lenti nagy parkoló melletti pénztáraknál lehet, vagy a libegő alsó állomása melletti kis épületben.

A libegőhöz feljutni kényelmesen egy szép, új kis-kabinos felvonóval lehet, ami a régi, retro felvonó folytatása. Próbáljátok ki azokat is.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. 

Az információk egy része a wikipedia oldalairól és a www.vt.sk oldalról származik.