kiránduló

Minden évszakban érdemes a Magas-Tátrába utazni, hiszen a jó levegője, a rengeteg túraútvonala, a lenyűgöző panorámája és a remek síterepei egész évben várják a vendégeket. A látnivalók közötti közlekedés legkényelmesebb módja pedig a Tátrai Villamosvasút, ami összeköti a kis üdülőfalukat, a klimatikus gyógyhelyeket és a túraútvonalak kiindulópontjait. Olcsó és gyors közlekedési megoldás a vonat, melynek sínpárja a hegy oldalában csodálatos helyeken halad, ablakaiból pedig lélegzetelállító panoráma tárul elénk. 

Az egyik végét már bemutattam Csorbató (Štrbské pleso) és Ótátrafüred (Starý Smokovec) között, most jöjjön a másik vége Poprad és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) között.

Hol található? Szlovákia északi részén, a lengyel határ közelében, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban, a Magas-Tátra déli lejtőjén, Poprad, Ótátrafüred és Tátralomnic települések között. Térképen ITT.

A vasút Poprad városából indul, amit a Magas-Tátra kapujának is szoktak nevezni. Remek kiindulópont mind a Magas-Tátra, mind a Szlovák Paradicsom területén történő túrázáshoz, kiránduláshoz. Érdemes Popradon megszállni, és innen csillagtúraszerűen bejárni az egész környéket.

Induljunk a popradi állomástól, hiszen ez a Tátrai Villamosvasút egyik végállomása. A másik Csorbató, a kedvelt klimatikus gyógy-üdülőhely, e két város között járnak a TEZ szerelvényei.

A vasútállomás emeletéről indulnak a vonatok a Tátrába, a jegyet azonban a földszinten kell megvásárolni. Az emeleti átjáró (ami a fővonal peronjaihoz, valamint a TEZ sínpárjához vezet) olyan mint egy repülőtér. Tiszta, csillogó, csupa üveg.

A 80-as években a poprádi végállomást átépítették, azóta a szerelvények a Zsolna–Kassa fővonal fölötti peronról indulnak.

A Tátrai Villamosvasút (szlovákul Tatranská elektrická železnica, TEŽ) a Magas-Tátra településeit összekötő keskeny-nyomközű (1000 mm) elektromos vasút Szlovákiában, amely a Szlovák Államvasutak tulajdonában van. Beceneve "elektricska".

A tátrai villamosvasút vonala még a Monarchia idején épült. Az 1897-ben megnyitott Csorbatói Fogaskerekű Vasút után 1908-ban elkezdődött egy Popráddal való közvetlen összeköttetés kiépítése is. A Tátrafüredi Helyiérdekű Villamos Vasutak (T.H.É.V.V.) vonalai 1912-ben készültek el. A villamosvasút meghosszabbítására további tervek születtek, a hálózat keleti irányban Barlangligetig szerették volna tovább építeni, de erre végül az első világháború kitörése miatt nem került sor.

Ezen a vasútvonalon, az első pillanattól kezdve villamos motorvonatok közlekedtek. Talán ezért is hívják tátrai villamosnak.

A vonal a trianoni béke után is még 1922-ig magyar tulajdon maradt, aztán Csehszlovákiáé lett.

A vonalat 1965–1969 között felújították, mivel 1970-ben Csorbatón tartották a Sí-világbajnokságot. Ekkor kerültek a vonalra a prágai ČKD Tatra által gyártott 420.95 sorozatú villamos motorvonatok.

2000-től kezdve álltak üzembe a Stadler-ZOS Vrútky által gyártott új motorvonatok, ezzel egy időben a régi Tatra típusú villamosokat fokozatosan kivonták a forgalomból. De néha nosztalgia járatra még előveszik őket.

A tátrai vasút útvonala több szakaszból áll. Két helyen lehet a völgyből feljönni a Magas-Tátra oldalára: Csorba és Csorbató települések között fogaskerekűvel (2 km), illetve Poprád és Ótátrafüred között a TEZ vonatával (13 km). (És van még egy lehetőség: Kakaslomnic és Tátralomnic között nagy vasúttal, de erről majd később, mert ezen a térképen a nagy vasúti vonal nem látszik.)

Felszállva a vonatra egyszerű vonaltérképen nézhetjük át a villamos-vasút útvonalát, a megállókat és a további lehetőségeket. A piros vonalak jelölik a vasutat, a zöld vonal a fogaskerekűt, a kék vonalak pedig a felvonókat jelölik.

A szerelvény tehát Csorbató településre tart, ezt a belső utastájékoztató rendszer kijelzőjéről is leolvashatjuk. Márha ki tudjuk olvasni, mert a végállomás nevéből szlovákul mintha kifelejtették volna a magánhangzókat.

Poprádról indulva az első megálló Nagyszalók, azaz Veľký Slavkov. Területe már az őskorban lakott volt. A várost a II. Géza által betelepített német telepesek alapították a 12. század közepén, kiváltságait is II. Gézától kapta. 1271-ben a szepesi szász városok szövetségének részeként kiváltságokban részesült. Egyike volt a Zsigmond által zálogba adott szepesi városoknak, 1465-től Szepes várának birtoka volt így a Szapolyai család volt az ura.

Fényes Elek szerint "Nagy-Szalók, német falu, Szepes vmegyében Felkához 1/2 órányira, a Kárpátok felé, 93 kath., 1370 ev. vagyonos lakosokkal, kik juhot tartanak, pálinkát főznek, különösen pedig sok gyolcsot csinálnak. Másfél órányira a helységtől, épen a Királyorra (Königsnase) tövében van a hires nagy szalóki savanyuviz, melly Schmeksnek neveztetik. Üvegekben nem ollyan állandó, mint az uj lublyai, de a vizeletre jobban hajt; a fővény bajokban felette foganatos; erősen feloszlató; gyomrot nem tehel sok ivás után is. A fördőépületek nem elegendők. Egyébiránt a fördőnek gyönyörű vidéke van, s innen legjobb felmenetel esik a Kárpátokra, valamint egy órányira esik a nevezetes vizrohanás (Zuhatag) is, a kohlbachi völgyben."

A következő megállóhely Alsóerdőfalva (1892-ig Újleszna), szlovákul: Nová Lesná.  A község évente megrendezi Still János Emlékverseny elnevezésű nemzetközi hegyi futóversenyt az Alsóerdőfalva és a Tarajka között.

Közben a vonat ablakából csodálatos kilátás tárul elénk a Magas-Tátra csúcsaira.

A következő megálló Erdőalja, azaz Pod Lesom.

A vonaton remek az utastájékoztatás, amellett, hogy minden megálló nevét olvashatjuk a kijelzőn, hangosbemondó is közli a következő megálló nevén szlovákul és angolul is.

Még egy megálló következik: Alsótátrafüred (szlovákul Dolný Smokovec). Az üdülőtelep 1881-ben keletkezett Bohus József tanító kezdeményezésére, aki Alsóerdőfalva határában diákmenedékház építésébe kezdett, de pénzhiány miatt el kellett adnia a Szepesi Hitelbanknak, akik jómódúaknak adták tovább a területet. Ezután jól kiépített fürdőteleppé vált, ahol szanatóriumok épültek. 1931-ben a korszerű gyógyintézet, 1958-ban Pod Lesom (Erdőalja) lakónegyed épült fel.

És meg is érkeztünk Ótátrafüredre (szlovákul: Starý Smokovec, németül: Altschmecks), 990 méteres magasságba. (Ahogy a fotón is látszik, egy szép, meleg, nyári napon nem kevesen vannak itt.)

Ótátrafüred ma a tátrai turizmus központja, ahonnan túrautak indulnak a Magas-Tátra különböző részeire, melyek közül legnépszerűbb a Tar-patak vízesése. A Tarajkára (Hrebienok) felvivő sikló is itt található, mely 1908-ban épült meg, aztán 1951-ben és 1970-ben korszerűsítették.

Ótátrafüred állomásán találkozik össze a Csorbató és Poprád, valamint az Ótátrafüred és Tátralomnic között közlekedő szerelvény. Aki tehát tovább utazna Tátralomnic irányába, annak itt át kell szállnia. Vagy maradhat a vonaton, és utazhat tovább Csorbató felé. Rengeteg kirándulási lehetőség van arra is.

Nézzük meg egy kicsit alaposabban ezt a vonatot is. Gyártója a Stadler Rail, és 1996 óta gyártanak ilyen szerelvényeket.

A vonatok motorja középen helyezkedik el, ami látványra talán kicsit fura, de egyébként nagyon praktikus. A jármű a középső kéttengelyes hajtásmodulból (melyben az összes gépezeti berendezést, valamint a két utasmodul közötti átjárást lehetővé tevő átjárófolyosót helyezték el), valamint a két oldalról rátámaszkodó egy-egy, szintén kéttengelyes utasmodulból áll, melyek külső végein találhatók a vezetőállások, a belső végeiken zárt átjáró található.

A vonatra jegyet a vasútállomásokon lehet vásárolni. Kalauz nincs, a jegyeket a kocsikban kell érvényesíteni (mint nálunk a helyi buszokon, villamosokon).

Az ülések kizárólag az oldalfalakhoz rögzítettek (Cantilever rendszer), mely könnyebb takaríthatóságot biztosít. Az ülések 2+2 vagy 2+3 elrendezésűek. Kerekesszékkel is igénybevehető zárt rendszerű WC-t építenek be. Az utasterek klimatizáltak.

Kiviteltől függően felhajtható ülésekkel ellátott többcélú tereket is kialakítottak, itt kerékpárok szállítására is van lehetőség.

A GTW története során szinte az utolsó csavarig kicserélődött - járműszerkezetében, elektronikájában és vezérlésében folyamatosan fejlődött. Ezt részben a növekvő követelményeknek való megfelelés, részben a beszállítók és partnerek cserélődése okozta. Alapvetően négy generációt szokás megkülönböztetni, azonban köztük viszonylag nehéz éles határokat húzni: számos "öszvér" változat is készült.

A villamos vasút hajnaltól késő estig minden nap (nagyjából) óránként közlekedik, a szerelvények minden állomáson megállnak. A menetrendet évek óta úgy állítják össze, hogy Ótátrafüreden Tátralomnic felé mindkét irányból közvetlen csatlakozás legyen. A szerelvények még nagyobb hó esetén is elég pontosan közlekednek.

Ütemes menetrend van, így Csorbató felől minden óra 10 perckor indul a vonat Ótátrafüred, illetve Poprad irányába (de reggel 6:12, 6:40, 7:14-kor, 8:10-től ütemes, és 14:42, 15:42, 16:42-kor is), visszafelé Poprad-(Tatry)ról Ótátrafüreden át Csorbatóig 6:02, 6:27-kor, majd 8:27-től ütemes, minden óra 27 perckor (de 9:02, 10:02, 11:02, 15:02-kor is), továbbá 19:44-től 22:44-ig minden óra 44-kor.

Ótátrafüredről Tátralomnicra általában minden óra 2 perckor (de reggel 5:54, 6:58, 8:02, 8:38-kor), visszafelé pedig Tátralomnicról indul minden óra 34 perckor (de reggel 6:12, 8:20, 8:34, 8:56, és 9:34-től ütemes) indul vonat.

Az átszállásra kb. 10 percnyi idő van.

És mivel az Ótátrafüred - Csorbató vonalat már korábban bemutattam, most jöjjön a folytatás a másik irányba.

Tátralomnic felé ugyanolyan piros szerelvény közlekedik Ótátrafüredről, mint a Poprad - Csorbató vonalon.

Az ablak előtti asztalról tájékozódhatunk a jegyárakról és az állomásokról, a távolságokról is a vonaltérképről. Itt a Stary Smokovec - Tatranská Lomnicá közötti szakaszon haladunk, ahol 1-1 km-re követik egymást az állomások.

A hegyi szakasz összesen 22 km hosszú. Csorba és Ótátrafüred között 16 km, majd Ótátrafüred és Tátralomnic között még 6 km. Két állomás között a legnagyobb távolság a Poprádi-tó és Felsőhági között van, 5 km.

A piros vonal a TEZ, a Tátrai Villamosvasút vonalát jelöli, a kék pedig a ZSR, a Szlovák Állami Vasúthoz tartozó vonalat.

Az első megállóhely Szépkilátás (Pekná Vyhliadka), majd Felsőtátrafüred (Horný Smokovec) jön.

A 19. században csak egy fa kilátó állt itt, mely kedvelt kirándulóhely volt. Az első panzió csak 1926-ban épült fel. A telepet egészen 1938-ig Szépkilátónak nevezték, ekkor kapta mai nevét, bár nyugati része a régi nevet megtartotta. Később épült fel a Helios-panzió és még két szanatórium.

Következik Tátraerdőfalva (Tatranská Lesná), aminek az első családi panziói 1927-ben épültek, a Jurecky-szanatórium 1930-ban épült fel. Ekkor kapta nevét, mivel Felsőerdőfalvához tartozott. 1947-ben Tátralomnichoz csatolták, 1999 óta pedig Magastátra város része. A település a gyermeküdültetés tátrai központja. Ma több panzió, üdülő és erdei iskola van itt.

Tátralomnic előtt még egy megálló van: Felsőerdőfalva (Stará Lesná). A falu a 13. század végén erdőirtással keletkezett, első említése 1294-ből származik Erdewfalva néven, a Berzeviczy család birtoka volt. A 14. század elején Károly Róbert király adományából Kakas magiszter birtoka. 1720-ban Késmárk szabad királyi város tartozéka lett. Szlovák nevén csak 1808-ban említik először. Lakói földművelésből, állattartásból, erdei munkákból, lenszövésből, majd a 19. század végétől egyre inkább a tátrai idegenforgalomból éltek.

És megérkeztünk a végállomásra, Tátralomnicra.

A vonatjegy árak a szerelvény asztalán található infók (és az online vásárlási oldal adatai) alapján egy útra:

• 0-2 km - felnőtt: 0,50 Euro, kedvezményes: 0,25 Euro
• 3-6 km - 1 Euro / 0,50 Euro
• 7-19 km - 1,50 Euro / 0,75 Euro
• 20-34 km - 2 Euro / 1 Euro

Tehát egy Poprad-Ótátrafüred (13 km) retúr jegy 3 Euro, Ótátrafüred-Tátralomnic (6 km) oda-vissza 2 Euro. Poprad-Csorbató (29 km) retúr 4 Euro.

Létezik napi jegy is:

• 1 napra - felnőtt: 4 Euro / kedvezményes: 2 Euro
• 3 napra - 8 Euro / 4 Euro
• 7 napra - 14 Euro / 7 Euro
• 1 hónapra - 16 Euro / 10 Euro

A Lomnici-csúcs alatti üdülőtelepülés egykor kis pásztorfalucska volt. Tátralomnic fürdő- és üdülőtelep 1892-ben létesült a Magas-Tátra délkeleti lejtőjének Kakaslomnichoz tartozó részén gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter kezdeményezésére. A fürdő körül hamarosan építési telkeket osztottak, ahol az üdülők mellett 1895-ben felépült az első turistaszálló is. A Palota Szálló 1905-ben épült. Tátralomnic 1947-ben alakult önálló községgé, majd 1999 óta Magastátra város része. Lakossága főleg a tátrai idegenforgalomból él. Itt található az 1969-ben megnyitott Tátrai Nemzeti Park múzeuma is. Tátralomnic környéke bővelkedik a természeti szépségekben és látnivalókban.

Drótkötélpályája 1937-ben épült a Palota Szálló mellől a Kő-pataki-tóhoz, majd a 2634 m magas Lomnici-csúcsra szállította az utasokat. A régi drótkötélpálya-állomás megtekinthető, de a drótkötélpályát teljesen felújították, az induló állomást is áttelepítették a település keleti oldalára. Egy átszállással lehet eljutni a Kőpataki-tóhoz (Skalnaté pleso). Először egy régebbi, retro felvonóval utazhatunk, majd egy egészen új, golyó kabinos felvonóval. Innen indul a drótkötélpálya felső szakasza a Lomnici-csúcsra, illetve egy libegő a Lomnici nyeregre.

A vasútállomásról két irányba indulnak vonatok. Nagy tábla jelzi, hogy merre mi van. Egyik irány ugye ahonnan jöttünk, Ótátrafüred, azaz Stary Smokovec, a másik irány pedig Kakaslomnic, azaz Studeny Potok.

Tehát Tátralomnicból két irányba is visszamehetünk Popradba. Vagy vissza Ótátrafüred felé és onnan le, vagy innen egyenesen le Kakaslomnic irányába.

Eddig tartott tehát a Tátrai Villamosvasút, és most jöjjön még egy vonat!

Hoppá, a piros vonat kék lett. :)

Majdnem. A Tátralomnic - Kakaslomnic vonal nincs villamosítva, így arra ilyen kék dízel-elektromos vonatok járnak. A szerelvény felépítése egyébként megegyezik a piroséval, itt is középen van a motor, és a két végén a vezetőállásos utasmodul található.

A tengelyeket villany-motorok hajtják meg, a dízelmotor csak áramtermelés céljából van.

A középső részben helyezkedik el a dízelmotor (MTU 12 V 183 TD 13), összekapcsolva a szinkrongenerátorral (típusa: SDV35.07-16). A generátor három fázisú. A motorvonat összes elektromos rendszerét, és a vontatómotorokat is ez a generátor táplálja. A motor leállításakor az akkumulátorok veszik át szerepét. A motortérben található az üzemanyag tartály, amelynek kapacitása 500 liter. A meghajtóegységben középen átjáró folyosó van kialakítva, hogy az utasok és a személyzet a két kocsirész között átjárhassanak. A folyosó két oldalán hangszigetelt burkolatokkal van eltakarva a motor és az egyéb gépezeti egységek.

A modern utastérben 94 fix ülőhely, 16 lehajtható ülés, és 119 állóhely van. A motorkocsi oldalán nagyméretű sötétített ablakok vannak, amelyek jó kilátást biztosítanak. Oldalanként kettő Bode rendszerű, kétszárnyú feljáróajtót építettek be, úgy, hogy a kocsiegységeken csak oldalanként egy-egy van. Az „A” oldali kocsiegységben található a vákuumos WC, amelyet mozgássérültek is használhatnak. A "B" végi kocsi rész előterében lehet biciklit, sílécet vagy babakocsit tárolni.

A feljáróajtók csak 3 km/h alatti sebességnél nyithatók, nyomógomb segítségével. Zárás előtt a rendszer hangjelzéssel jelzi az ajtók záródását, amik a nyitás után 4 perccel automatikusan visszazáródnak. Ha a záródó ajtók akadályba ütköznek, automatikusan vissza nyílnak és a jármű nem indítható el. Az ajtókon kívül és belül világító nyomógombok vannak.

A kerekesszékesek számára is van egy nyomógomb, hogy a vezető a műszerfalon lássa, hogy van ilyen le- vagy felszálló. Ilyen esetben a vezető segít a felszállásnál. A kerekes székesek le és felszállását megkönnyíti a lehajtható rámpa, amit a mozdonyvezető működtethet.

Az utastér megfelelő hőmérsékletét a légkondicionáló berendezés biztosítja.

Természetesen ezen a vonaton is működik az utastájékoztató rendszer mind feliratokban, mind bemondásban. Bár nagyon nem kell aggódnunk, mert végállomástól végállomásig utazunk vele.

És ahogy haladunk lefelé, távolodunk a Tátrától, innen is szép kilátás nyílik rá visszafelé.

A vonalon két megállóhely van, az egyik Tatranská Lomnica zastávka (Eurocamp), a másik Veľká Lomnica - Golf. Itt természetesen golfpálya található.

A vasút mellett, a másik oldalon pedig beüzemelték a fűnyíró-karbantartó brigádot. A távolban pedig még látszanak a Tátra szállodái.

Meg is érkeztünk Kakaslomnicra, ahol több vonal keresztezi egymást, viszont ugyanolyan kék vonat jár mindegyik irányba.

Az állomás egyszerű, kicsi és a falun kívül található.

Itt találkozik tehát a Poprad Tatry - Plaveč és a Tatranská Lomnica - Studený Potok vonal. Ha Popradba szeretnénk visszatérni, akkor itt át kell szállni a Tátrából jövő vonatról az alsó vonalon közlekedőre.

Sőt, még az egymással szemben közlekedő vonatoknak is itt van keresztje, így a két vonat közötti keskeny peronon kell abszolválni a várakozást, és a vonatra felszállást.

Ezt a vonatot egyébként állítólag a szlovákok lila kurvának nevezték el, a színe és a kezdeti sorozatos megfekvései miatt, ami a számítógép és az elektromos rendszerek nehézkes összehangolásából adódott. Ejnye!

Összesen 6 db közlekedik belőlük.

A kék vonatok menetrendje:

Tátralomnic és Kakaslomnic között ütemes menetrend szerint járnak a vonatok, két óránként, minden páros óra 43 perckor indul vonat lefelé, vissza fölfelé pedig minden páratlan óra 4 perckor.

Poprad-Tatry állomásról minden páros óra 44 perckor indul vonat Kakaslomnicra (ahol természetesen van csatlakozás fölfelé, az átszállásra 8 perc van), és vissza minden páratlan egész órakor (a lefelé jövő vonathoz csatlakozva, az átszállásra 4 perc van).

A vonal hossza 9 + 8 km, tehát a jegy ára egy útra 1,50 Euro.

És vissza is értünk a Poprad-Tatry állomásra, alulra, hiszen a "nagy" vasút alul jár. A tátrai villamos pedig onnan fentről indult.

Érdemes kihasználni a vasutat a kirándulásokhoz, mert olcsó és kényelmes. És sokkal jobb így utazni, mint autóval a szerpentineken kanyarogni, majd parkolóhelyet keresni, és netán még fizetni is érte. Ha erre jártok próbáljátok ki!

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, a https://vasutmania.blogspot.com-ról, a vasút hivatalos oldaláról (www.zssk.sk) valamint a www.vysoketatry.sk oldalról származik.