A Szepességben járva már messziről látszik a Szepesi vár, hiszen elég magasan van és elég nagy ahhoz, hogy könnyen észrevegyük. Túra, hegymászás, vár, múzeum, várjátékok, időutazás. Távirati stílusban így lehetne összefoglalni ezt a hatalmas erődítményt, de azért érdemes kicsit kifejteni bővebben is. Aki erre jár, mássza meg a "hegyet", mert megéri. Mutatom milyen!
Hol található? Szlovákiában, Lőcse (Levoča) és Eperjes (Prešov) között, a 18-as számú főút mellett. Térképen ITT.
Megközelíteni két irányból lehet. A könnyebbik út (autóval) Hodkovce irányából, ahol eléggé fent van egy (fizetős) parkoló, onnan nem sokat kell már gyalogolni (kb. 10 perc). A nehezebb Szepesváralja (Spišské Podhradie) település felől, ahol szintén nagy (fizetős) parkoló van mosdóval, ajándékbolttal, viszont ebből az irányból gyalog kell megmászni az egész "hegyet".
De érkezhetünk akár vonattal is, Szepesváralja településre van vonat pl. Igló irányából. Ilyen kis Bz-k járnak. A vasútállomás nem messze, a hegy lábánál lévő parkoló mellett található.
Persze nekem is sikerült a nehezebbik utat választani. Illetve nem igazán volt választás, a táblák alapján ezt a parkolót találtuk meg, így innen indultunk fel a várhoz. Egy darabig kövezett út vezet fel a hegyre, aztán átvált füves ösvénnyé.
Felfelé mászás közben érdemes néha hátra is fordulni, mert ahogy egyre magasabbra érünk, egyre szebb kilátás tárul elénk Szepesváralja településre, és a környező hegyekre, a Tátra vonulataira.
Egy táblánál elágazik az út. Itt választhatunk, hogy melyik kapun szeretnénk bemenni. Innen már balra, az alsó (spodná brána) kapu van közelebb, meg akkor bejárjuk a vár egész területét. De mehetünk tovább jobbra is, akkor a fő (hlavná brána) kapuhoz érünk.
Az alsó kapu boltozata alatt pénztár található, ahol csak a jegyvásárlás után mehetünk tovább.
Belépő jegy árak (2019):
- felnőtt - 8 Euro
- diák 19 és 26 év között, nyugdíjas - 6 Euro
- gyerek jegy 6 és 18 év között - 4 Euro
- családi jegy (max. 4 fő bármilyen variációban) - 19 Euro
- 6 év alatt ingyenes
Van a várban éjszakai túra is, oda a jegy árak:
- felnőtt - 10 Euro
- gyerek, diák, nyugdíjas - 8 Euro
- családi jegy (max. 4 fő) - 25 Euro
- 6 év alatt ingyenes
És ha átjutottunk a kapun és a modern kor vámszedőin, akkor máris beléptünk Közép-Európa egyik legnagyobb várába, melynek területe 4 hektáros. 1993-tól a vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen az UNESCO Világörökség része.
És még mindig felfelé kell menni.
A vár szikláját már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között a puhói kultúra (púchovi kultúra) idején nagy erődöt építettek itt a kelták. Ennek udvarán a lakóházakat, gazdasági és kultikus építményeket kőutakat kötötték össze. Az erőd falait a régészek feltárták, a várudvaron felismerhetők.
Az erőd megsemmisülése után utódját a szomszéd dombon, a Drevenyiken építették fel. A mai szepesi várat ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni. Legrégibb része a 11-12. században épített kör alakú lakótorony a sziklába vájt, téglalap alakú ciszternával. A környező védőfalat a 13. század első felében földrengés döntötte le.
A 13. század első harmadában építették a mai kör alakú lakótornyot, a várudvar közepén az öregtornyot, az északi oldalon álló nagy, háromszög alakú román stílusú palotát és a felső vár további részeit.
De ez itt még az alsó várudvar és az egyik csonka torony.
Az alsó várrészhez tényleg hatalmas udvar tartozik. Itt is érdemes felfelé mászás közben visszanézni, hiszen egyre magasabbra jutva láthatjuk egyben az egész alsó részt.
Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost, aki seregével széles körű építkezésbe fogott. Első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a várkiterjedését (285 méter hosszú, 115 méter széles).
A 15. század közepén épült nagy várudvar nem csupán az itt állomásozó katonaság védelmére szolgált, de a környékről nagyszámú lakosságnak is oltalmat nyújthatott. Alsó részén egy feltűnő köralakú objektum alapjai láthatók. Ez egy 15. század első felében épített lakótorony alapja. A tornyot hatalmas vizesárok és cölöpfal védte, ideiglenes fegyverraktárként is szolgált. Miután felépítették a várudvar falait, a torony elvesztette a kis erőd jellegét. A várudvar falainak belső oldalához gazdasági épületek simultak.
A vár falain túl pedig Szepesváralja is látszik, meg a környező vidék. Nagyon szép a kilátás már innen is, de ezt még lehet fokozni.
Csak menni kell egyre feljebb és feljebb. És már látszik a következő kapu, amin át kell menni a következő szinthez.
Innen észrevettük a közelebbi parkolót is, ahova autóval fel lehet jönni. Onnan csak 10 perc séta a vár. Viszont akkor kimarad az egész alsó vár rész. Meg a kb. 20-25 perc hegymászás. :)
Viszont innen nézve nem is lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen meddig tart a szikla, és honnantól van már az épített vár fala. Lenyűgözően összeolvad az egész. És fantasztikus színei vannak a szikláknak.
Az alsó vár után a középső udvarrész következik. Itt sok kis helyiség, ajándékbolt, információ, büfé és mosdó is található. Meg némi várjáték.
A 14. század utolsó harmadában, Nagy Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvart alakítottak ki — ez a mai „középső várudvar” (150 méter hosszú és 60 méter széles).
A fő-kapun ide, a középső várudvarra jutunk, itt volt a porkoláb háza, a falak mentén a helyőrség szállása, hátul pedig magtár.
Beöltözött urak és udvarhölgyek műsorát lehet megnézni, de hogy pontosan mikor (mely napokon és hány órakor), azt nem sikerült kiderítenem. Amit mi láttunk, az egy szombati napon volt 12 óra körül/után.
Az urak korabeli puskákkal igen látványos, de főleg hangos produkciót adnak elő. Hosszas csőre töltés után végül fellőttek a levegőbe.
A vár leglátványosabb, felső részére további felfelé kaptatás után, még egy kapun átkelve juthatunk.
A tatárjárás idején IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249. szeptember 19-én a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ez az adománylevél a szepesi vár első írásos említése. Ekkor emelték a helytartói palotát, az első, az eredeti várhoz hozzáépített épületet. A prépost megépítette még a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal, de a század végén a közeli szepesi káptalanba költözött. Ezután két jelentős közigazgatási központ működött: az egyházi jellegű káptalan és a világi jellegű vár.
A várban éppen felújítási munkálatok folytak, ezért a felső várudvar nagy része palánkokkal le volt kerítve, de azért a lényeg így is bejárható volt.
A 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. 1275-ben a király ellen fellázadt Roland comes (szepesi ispán) foglalta el. Ezután Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is harc folyt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg. 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték.
Ez itt már a román stílusú elővár. Újabb szuvenír bolt, és további lépcsők és emelkedő vár ránk.
Érdekesség, hogy Giskra János ebben a várban védte a kiskorú utószülött László király érdekeit, aki - apja halála miatt - már születése előtt király lett. Bár nem volt egyszerű, és voltak azért bonyodalmak, de születése után, csecsemőként valóban király lett.
A vár történetében jelentős volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó, Mátyás király Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. Bár a Szapolyai család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és itt volt a székhelyük is.
A felújítások miatt újabb közlekedési nehézségek akadnak, sőt dugók is kialakulhatnak, de ez azért nem akkora probléma. Az "alagúton" áthaladva folytatódik a történelmi időutazás.
Mert megérkeztünk a legnagyobb toronyhoz. A fellegvár közepén egy 13. század közepén épített köralapú öregtorony ékeskedik, amelynek bejárata eredetileg az első emelete magasságában volt.
A bejárat most is elég magasan van, ráadásul a lépcső kívül kanyarodik fel a vár falán, és át is lehet látni a lépcsőfokok között, úgyhogy ezt nem a tériszonyosoknak találták ki.
Pedig a toronyba érdemes felmenni, bár elsősorban a káprázatos kilátás miatt. Belátjuk a Szepesség nagy részét, és jó időben a Magas-Tátra sziklás csúcsai is jól látszanak.
A pénztárnál audio guide is kérhető, melyet a falakra helyezett tábláknál kell elindítani. A táblákra magyarul is fel van írva, hogy éppen merre járunk.
A várat a Szapolyai család tagjai jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikus, Szent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, ő volt egyben a vár utolsó Szapolyai-tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, a várat 1528-ban, kétheti ostrommal bevették a császári seregek.
A Habsburgok a várat elkobozták, és hamarosan, már 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család reneszánsz stílusú főúri lakhellyé építették át, főleg a belső tereket alakíttatták át. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta.
Amikor 1636-ban a Thurzó család férfiága kihalt, a várat a Csáky család karddal szerezte meg és a vár a birtokukban maradt 1945-ig.
Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat, ennek érdekében árkádok és átjárók építésével próbálta egyesíteni a felső várudvar körüli hosszú traktusokat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg.
A román kori palota romjai között kék is ablakon beleshetünk a kápolnába is.
A Csákyak a várat csak a 17. század végéig lakták, mivel már a 18. század elején Hatkócon (Hodkovce), később Szepesmindszenten (Bijacovce), Kluknón (Kluknava) és más helyen is kényelmes kastélyokat építtettek és odaköltöztek. E kastélyok építésénél a vár több építészeti elemét is felhasználták. A várban csak egy katonai helyőrség maradt, de az is elhagyta a várat az 1780-as tűzvész után. Ezután a vár rommá vált. Gondos kutatások után csak néhány éve javítják, konzerválják a várromokat, néhány részét újraépítik.
A felső várban múzeum is található.
Fegyvergyűjtemény:
Konyha:
És lakószoba:
1780-ban az itt állomásozó katonák pálinkafőzés közben lerészegedve véletlenül az egész várat felgyújtották. Ezután a vár állapota folyamatosan romlott, az egykori díszes fellegvár az enyészeté lett.
A falra festve egy török levágott feje:
Ágyúk és a hozzájuk tartozó golyók:
Innen be lehet menni a gyönyörű, gótikus Szent Erzsébet kápolnába is.
Lent a pincében pedig börtön és kínzó kamra található.
A szepesi várat 1961-ben nyilvánították műemlékké. Újjáépítését és régészeti kutatását 1970-ben kezdték. Az alsó várudvart 1983-ban nyitották meg a nagyközönség számára (büfé, mosdók, információs központ, szuvenírárusok).
Egy maketten megnézhetjük, hogy milyen is volt a vár fénykorában.
A vár nyitva tartása naponta:
- április – szeptember: 9:00–18:00
- október: 09:00–16:00
- november – március: zárva
Éjszakai, fáklyás várlátogatás: július-augusztusban, szombatonként 20:30.
Mészáros Zsolt látványos videója segítségével megcsodálhatjuk, milyen lehetett Szepes vára egykor. Érdemes megnézni a videót, nagyon látványos.
Ha erre jártok, ne hagyjátok ki a Szepesi várat, érdemes megmászni érte ezt a dombot. De vannak a környéken még látnivalók, és a Magas-Tátra, valamint a Szlovák Paradicsom sincs messze. Úgyhogy nagyon klassz kirándulásokat lehet tenni a környéken.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk egy része a wikipedia oldalairól, a kirandulastippek.hu oldalról, és a http://www.spisskyhrad.sk oldalról származik.
Utolsó kommentek