Az Írottkő a Kőszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb pontja, 882 méter. Már ezzel is beírhatta volna magát a hírességek nagy könyvébe, de ez a csúcs még egy csomó minden másról is híres. Például arról, hogy az Írottkő csúcsáról indul (vagy ér véget) a Magyarországot átszelő Kéktúra két ága. Észak felé az Országos Kéktúra, dél felé pedig a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra. Az előző bejegyzésben bemutattam egy útvonalat, amelyen felmehetünk a kilátóhoz, az az Országos Kéktúra útvonalát érintette. Most egy másik lehetőséget mutatok, ahol a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalát követem egy darabig lefelé. A cél Velem és útba ejtjük a kalapos köveket is.
Jöjjön tehát a körtúra második része, tartsatok velem. Aki volt már, annak nosztalgia, aki még nem, annak mutatom merre menjen. :-)
Hol található? Magyarországon, Vas megyében, Szombathely és Kőszeg között, az osztrák határ közelében. Térképen ITT.
Az útvonalat bejelöltem a térképen, megnézhető, letölthető ITT.
Természetesen több útvonal is van, én ezt választottam lefelé, vissza Velembe.
Most akkor az írottkői kilátó tetejéről indulunk. A kilátó 1913-ban épült, amikor még nem jelentett problémát a megközelítése. De aztán a történelem konkrétan kettévágta az épületet. Az osztrák-magyar határ ma is a kilátó közepén húzódik végig, ráadásul a bejárata az osztrák oldalon van. Emiatt sokági egyáltalán nem lehetett megközelíteni a csúcsot (magyar oldalról), de ma már szabadon látogathatjuk és nézhetünk a kilátóból szerteszét.
A tájékozódást nagy táblák segítik, melyeken beazonosíthatjuk a látott hegyeket, dombokat vagy síkságokat.
Tiszta időben látszanak a Balaton-felvidéki tanúhegyek is, meg az Alpok vonulatai.
A felső szintre vas csigalépcső vezet, de a tériszonyosokat ez ne rettentse el, mert egyáltalán nem vészes, és a kilátásért megéri felmenni.
Az épület földszintjén nagy táblákon olvashatunk a hely történelméről, illetve az első világháború utáni eseményekről és Burgenland "kialakulásáról". Érdekes történet áll össze a részletekből, mert nem minden úgy volt, ahogy az tudni véljük, vagy ahogy a köztudatban benne van.
A soproni népszavazáskor ilyen plakátokat ragasztottak ki az utcákra. "Ne higgyetek a hízelgő daloknak! Szavazzatok a németekre!"
A kilátó közelében van az az útirányokat mutató kő, melynek minden oldala tele van festve. Több túraútvonal találkozik itt, illetve indul más-más irányokba. A piros mellé Velem is fel van írva, az a legrövidebb út a faluba, mindössze 4,5 km. Van mellette patak, források, szép az erdő.
Ahogy látszik is, egy ideig együtt halad a piros és a kék jelzés. Hangulatos fenyőerdőn keresztül indulhatunk meg a lejtőn.
Hamarosan kiérünk az erdőből és a lejtő is enyhül kicsit.
A napsütötte réten nyáron rengeteg gyűszűvirággal találkozhatunk. Van pár a fák között is, de a tisztáson több van.
Kisebb fák között vezet tovább az út, ahol nagyon tud sütni a nap, árnyék nincs, ezért hasznos a fényvédő krém és sapka, kalap viselése.
A talaj köves, sziklás, és a kövek között találhatunk zöld színű ásványokat is. Ez valószínűleg zöldpala. Vagy esetleg szerpentin-kő, ami szintén zöld, és a határ túloldalán sok van belőle.
Majd visszaérünk az erdőben, ahol kellemes hűvösben sétálhatunk tovább. Itt is láthatjuk a fákon az Alpannonia sárga jelzését. Ez egy osztrák-magyar túraútvonal az Alpok és Pannónia találkozásánál. Piros színnel van jelölve a fő-útvonala, mellette sárga színnel jelzett mellékútvonalak is vannak, illetve térségi túrakörök, melyek bemutatják az adott térségre jellemző "kincseket".
Itt egy Alpannonia Light körtúra fut, mely az Írottkő Natúrpark családi körtúra mozgalma. 12 db különböző körtúra van, melyeket szinte bárki tud teljesíteni. A túrákhoz túraútlevél is van, melyet a kőszegi tourinform irodában lehet beszerezni.
A piros és a kék jelzés hamarosan elválik egymástól. A balra tartó piros egy rövidebb útvonalon visz vissza Velembe, a jobbra tartó kék Bozsok felé megy tovább.
A kék jelzés itt kanyarog kicsit, majd felmegy magasabbra, ahol a János- és a Tünde-forrás mellett halad el. Majd átkel a két kis forrásból induló patakon és mellette halad egy ideig.
Hamarosan találkozunk a határ mentén futó piros és zöld sáv jelzéssel (ez egy másik piros), majd a piros leválik, és a zölddel együtt halad a kék tovább pontosan az országhatáron. (Velem felé ezt a pirosat is választhatjuk, arra rövidebb, viszont akkor kimaradnak a látnivalók.)
Az erdőnek ezen részén több földön fekvő faanyaggal, facsonkkal találkozhatunk, mint másutt. A fát a természetvédők és az erdészek hagyták itt, mivel az a természetes erdő nélkülözhetetlen eleme. A holt fában élőlények sokasága él és még többen élnek ezekből az élőlényekből. A tölgyek holt faanyagában több mint 500 féle rovar fejlődik, a hársfában közel 400 féle. Ha az összes holt faanyagot összeszednék és elvinnék az erdőből, felborulna az élővilág egyensúlya. A holtfában élő rovarok hiánya miatt a belőlük élő madarak eltűnnének. A madarak eltűnése miatt az élő fákat fogyasztó rovarok elszaporodnának és az erdő pusztulna. A fokozottan védett fehérhátú fakopács a Kőszegi-hegység kivételével nem él máshol Vas megyében, ő is leggyakrabban a földön fekvő korhadó faanyagon táplálkozik.
Lehet, hogy csak nekem tűnt úgy, de nagyon-nagyon-nagyon sokat kellett menni egyenesen az erdőben.
Megnéztem a térképen, az Írottkőtől ez az elágazás több mint 4,5 km-re van. Ezért tűnt olyan soknak. Szóval itt a zöld jelzés elválik a kéktől. A zöld megy tovább az országhatár mentén Bozsok felé, a kék pedig kicsit kanyarog. De az is Bozsok felé megy tovább.
Az elágazás után hamarosan észre is vehetjük a barlang jelzést, tehát itt valami látnivaló lesz.
A Holler barlangot az Alpannonia Light 4. számú körtúrája is érinti, mely Bozsokból indul.
De a környéken még számos más barlang is található, mint például a Tüzifás-barlang, a Csalános-eresz, az Arktik-fülke és a Ladera-fülke.
A Holler-barlangot Ablakos-barlangnak is nevezik, mert az egyik oldalán egy ablakszerű nyílás van. Nevét a mára már beerdősült erdei tisztásról a Holler-rétről kapta. 2 méter széles, 1 méter magas, a bejárat után egy 5 méter hosszú fülke található. Repedések mentén palasíkok leválásával, mállással keletkezett zöld palában. Alkalmasint bivakolásra használják.
A barlang jelzés mentén egy pihenőhely is van, ahol a padok tábláiról minden infót megtudhatunk a környék barlangjairól. Például, hogy a Kőszegi-hegység barlangjai tektonikus elmozdulások, valamint különféle aprózódási és mállási formák hatására alakultak ki. A legtöbb barlang Bozsok mellett található, szám szerint 17 db.
A hazai vonatkozásban csapadékosabbnak, párásabbnak mondható éghajlati adottságok, a savanyú talaj és a fafajokban gazdag erdők megalapozzák a Kőszegi-hegység gombaflórájának sokszínűségét. A gombák közül 58 faj áll természetvédelmi oltalom alatt, közöttük vannak ritka és veszélyeztetett fajok is. A padok tábláin láthatunk egészen különleges gombákat is: barnahátú zsemlegombát, tüskés sörénygombát, császárgalócát, melyek védett gombák és tilos gyűjteni őket.
Az omegával jelölt kis kitérő után hamarosan visszatérünk a kék jelzésre.
A gombák világa számos érdekességgel nyűgöz le bennünket, de mindenképpen nélkülözhetetlen résztvevői az anyagok körforgásának, a rendkívül bonyolult erdei életközösségnek. A gombák lebontó képessége nélkül 30 év alatt megszűnne az élet a Földön. A gombák a növények több mint 80 %-ával gyökérkapcsolatban vannak és vannak olyan növényfajok, például a vadon élő orchideák fajai, melyek nem képesek életben maradni és szaporodni e kapcsolat nélkül. A fákkal kialakított gyökérkapcsolat pedig nagyban meghatározza az erdők egészségi állapotát.
Újabb kitérő, ezúttal piros omega jelzés.
Az alapi hegységképződés és az óceán bezáródása során végbement jelentős tektonikai mozgások biztosították a metamorfózishoz szükséges nyomást és hőmérsékletet, így a kis szilícium tartalmú bazaltból és bazalttufából enyhe fokú metamorfózis során keletkezett a zöldpala. Nevét egyrészt a kőzetet alkotó finomszemcsés zöld színű ásványokról, másrészt a rétegzettségnek látszó palásságáról kapta. A zöldpalát Bozsokon és Felsőcsatáron is bányásszák és a felszínen is megfigyelhető.
A piros jelzés mellett láthatjuk a Hegedűs-ereszt, majd a kis kitérő után ismét visszatérünk a kék jelzésre, és azt követve megyünk tovább.
Itt bevallom, kicsit csalódtam a kék jelzéssel ellátott útvonalban, mert naivan azt hittem, hogy a kék mindenhol széles, jól járható útvonal. (Legalábbis amerre eddig jártam rajta, az volt.) Hát itt összeszűkült az ösvény, alig lehetett elférni a növényzet között. Bár a kék jelek jól láthatóan fel voltak festve a fákra, az ösvény nehezen járható volt.
Viszont erre hamarosan megláthatjuk a Kalapos-köveket, melyek olyan típusú zöldpalából alakultak ki, amelynél a kiindulási bazalt és bazalttufa tengeri meszes üledékekkel keveredett. Így a metamorfózis egy vékonypados, lemezes kőzetet eredményezett. A nagyobb mésztartalmú lemezek, padok puhábbak, az erózió hatására könnyebben elmállottak, elszállítódtak. Ez eredményezte a hegység kiemelkedését követően, illetve azzal egyidőben a látványos, egyedi felszínformák kialakulását.
A sziklaalakzatok létrejöttéért "felelős" a pleisztocén kor eljegesedési időszakainak hideg, száraz, szeles klímája és az erdőborítás hiánya is.
A Kalapos-kő mellett az Óriások útja tanösvény tábláját találjuk.
A magasabb mésztartalmú kőzetek a csapadék és a szél miatt gyorsabban pusztultak le, mint azok a kőzetek, melyek mésztartalma alacsony. E lepusztulási folyamat eredményeiként jöttek létre a "kalapot" viselő kövek, de e folyamat játszott szerepet a környék kis barlangjainak, üregeinek, sziklaereszeinek létrejöttében is.
A hely talán már az őskor embere számára is kultikus hely volt, erre utal az 1900-as évek elején itt előkerült bronzszobrocska is.
Az egyik legenda úgy tartja, hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások kitört fogai. A másik történet szerint az egyik barlangban az ördög lakott, aki dühében, hogy a Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett. Így jöttek létre a Kalapos-kő és a hozzá közeli Széles-kő különös sziklacsoportjai.
Aztán a kék jelzést követve mehetünk tovább.
A Kalapos-kőnél ér véget a piros háromszög jelzés, ami a piros sávot köti össze a látnivalóval. Én ezen mentem le a pirosig. Ha valaki fölfelé jön és látni szeretné ezeket az érdekes geológiai formációkat, akkor ne felejtsen el a pirosról a háromszög felé elkanyarodni.
Az ösvény itt is egészen keskeny, a növényzet nyárra jól felnő, így kicsit nehezíti a haladást. Hosszú nadrág viselése nyáron is előnyös, főleg a csalán miatt.
Az ösvény mellett újabb hatalmas sziklák állnak ki a földből.
Az erdős részek napos nyiladékokkal váltakoznak. De az ösvényt nem lehet eltéveszteni.
A Kőszegi-hegység átalakult, metamorf kőzeteinél nem rétegződést, hanem palássági síkokat figyelhetünk meg. Ezek adják a sokszor jellemző lemezes megjelenést. Jól megfigyelhetők a kőzeteken a kisebb-nagyobb méretű gyűrődések is, melyek szintén a hegységképző erők nyomainak őrzői. Mint ez a hullámos kő.
Aztán elágazáshoz érünk. A kék jelzés itt fordul el Bozsok felé, ami innen már csak 2 km. Én viszont Velemből indultam, oda kellett visszatalálnom. Velem felé a piros háromszöget kell követnünk.
Egy kis kitérő az erdőbe, az Óriások útja táblája a Széles-kőre hívja fel a figyelmet. Itt a Széles-kőnél is a zöldpala jellegzetes, a tektonikai mozgások által kialakított felszínformáit figyelhetjük meg.
A Széles-kő mintegy 40 méter hosszú, 6-9 méter magas sziklasor. Benne egy kisebb barlangot és több barlang méretet el nem érő üreget is találunk. Érdemes megfigyelni a sziklaplató repedéseiben megtelepülő növényzetet is.
Itt húzódott egykor az úgynevezett "vasfüggöny", de szerencsére mára már csak az egykori műszaki zár vonalában kialakított, lassan beerdősülő nyiladékot látni. Itt kell lemenni a keskeny ösvényen.
A nagy lejtő után leérünk a patak mellé, újra a fák közé.
Át kell kelni a patakon, persze híd nélkül, de azért ez nem probléma.
És a patakátkelés után el is érjük a piros sáv jelzést, ezen jobbra fordulva sétálhatunk tovább, Velem felé.
A patak túloldalán a Pütyör forrás.
A piros sávon kicsivel több mint egy km-t kell mennünk a következő kanyarig.
Egy kereszteződésnél kicsit elbizonytalanodtam, de aztán sikerült megtalálni, hogy merre megy tovább a piros jelzés.
Egy helyen tábla figyelmeztetett arra, hogy méhek vannak az erdőben.
Aztán arra is rájöttem, hogy miért. Épp virágzott a szelídgesztenye.
A gesztenyés után találkozhatunk a kék kereszt jelzéssel. Bár a piros sávon is mehetünk tovább, lesz még egy leágazás róla Velem felé, érdemesebb itt már elmenni, mert ez a rövidebb út. Eddig én mindig a hosszabbat választottam, itt már az volt a cél, hogy most már minél előbb visszaérjek.
Tehát a kék kereszten balra fordulva már csak kb. 1 km, és visszaérünk a kiindulási ponthoz.
Hamarosan el is érjük Velem szélső utcáját, ahonnan ráláthatunk a településre.
A Kossuth utcán lefelé sétálva még egy furcsa épületet fedeztem fel.
Remélem kedvet kaptatok felkeresni az Írottkő-kilátót! Akár valamelyik Kéktúra keretében, akár csak úgy, azért, mert érdekes. Meg mert jó a kilátás. Egyébként rengeteg látnivaló van még a környéken. Kőszeg városa és a vár maga is látnivaló, de körülötte több nagyon látványos túraútvonal van még. Várak a határ túloldalán is vannak, érdemes felkeresni Léka várát, Városszalónak és Borostyánkő várát is, de ha már Borostyánkő/Bernstein, ott inkább a szikla-bánya múzeumot ajánlom, mert az nagyon érdekes. És Kőszegtől nincs messze Oberpullendorf sem, ahonnan hajtányozhatunk egy bezárt vasútvonalon, ami meg hatalmas élmény. :-) De közel van Szombathely is, ahol rengeteg római kori emléket találunk, meg egy gyönyörű arborétumot, ahol tavasszal rengeteg rododendron virágzik.
A kék kereszt jelzésen felülről, a galéria másik oldalán érünk vissza a parkolóhoz, a turul madár háta mögött.
Fölfelé egy másik útvonalon mentem, arról ITT olvashattok.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a wikipedia oldalairól és a www.termeszetjaro.hu oldalról származik.
Utolsó kommentek