kiránduló

A Magas-Tátra minden évszakban közkedvelt turista célpont Szlovákiában. Szebbnél-szebb üdülőtelepei, klimatikus gyógyhelyei, szanatóriumok sokasága várja a jó levegőre, kirándulásra vagy síelésre vágyó vendégeteket. És a kis üdülőfaluk közötti közlekedést a Tátrai Villamosvasút biztosítja télen-nyáron. Magas hegyek között suhanni a kis piros vonattal nagy élmény.

Csorbató (Štrbské pleso) és Ótátrafüred (Starý Smokovec) között, a Magas-Tátra hegyei mellett kanyarog a sínpár, csodálatos panorámával.

Hol található? Szlovákia északi részén, a lengyel határ közelében, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban, a Magas-Tátra déli lejtőjén, Csorbató és Ótátrafüred települések között. Térképen ITT.

Az induló állomásunk a hatalmas idegenforgalmi vonzerővel rendelkező klimatikus üdülőhely: Csorbató, 1320 méteres magasságban található a hegyen. A nagy állomáson találkozik a völgyből, Csorba településről érkező fogaskerekű kisvonat a "Zubacska" és a Magas-Tátra hegyei között zakatoló "Elektricska".

Ma még át kell szállni, azonban már tervben van a két vonal egyesítése, illetve olyan szerelvények beszerzése, melyek lehetővé teszik, hogy átszállás nélkül utazhassanak a kirándulók Csorba település és a Magas-Tátra kirándulóhelyei között.

A vonatra jegyet a vasútállomás emeletén lehet vásárolni. Kalauz nincs, a jegyeket a kocsikban kell érvényesíteni (mint a helyi buszokon, villamosokon).

A Tátrai Villamosvasút (szlovákul Tatranská elektrická železnica, TEŽ) a Magas-Tátra településeit összekötő keskeny-nyomközű (1000 mm) elektromos vasút Szlovákiában, amely a Szlovák Államvasutak tulajdonában van.

A tátrai villamosvasút vonala még a Monarchia idején épült. Az 1897-ben megnyitott Csorbatói Fogaskerekű Vasút után 1908-ban elkezdődött egy Popráddal való közvetlen összeköttetés kiépítése is. A Tátrafüredi Helyiérdekű Villamos Vasutak (T.H.É.V.V.) vonalai 1912-ben készültek el. A villamosvasút meghosszabbítására további tervek születtek, a hálózat keleti irányban Barlangligetig szerették volna továbbépíteni, de erre végül az első világháború kitörése miatt nem került sor.

Ezen a vasútvonalon, az első pillanattól kezdve villamos motorvonatok közlekedtek. Talán ezért is hívják tátrai villamosnak.

A vonal 1922-ig magyar tulajdon maradt.

A vonalat 1965–1969 között felújították, mivel 1970-ben Csorbatón tartották a Sí-világbajnokságot. Ekkor kerültek a vonalra a prágai ČKD Tatra által gyártott 420.95 sorozatú villamos motorvonatok. A 80-as években a poprádi végállomást átépítették, azóta a szerelvények a Zsolna–Kassa fővonal fölötti peronról indulnak. 2000-től kezdve álltak üzembe a Stadler-ZOS Vrútky által gyártott új motorvonatok, ezzel egy időben a régi Tatra típusú villamosokat fokozatosan kivonták a forgalomból.

Csorbató szállodáit elhagyva az első megállóhely a Poprádi-tó (Poprádské Pleso), 1250 méteres tengerszint feletti magasságban.

Mindössze 2 km-t kell utazni idáig és Csorbatóhoz hasonlóan itt is egy nagyon népszerű turista célpontot találhatunk. Olyannyira, hogy az autók majdnem még a vasúti átjáróban is parkoltak... És még ott is fizetős a parkolás! Hát nem jobban megéri vonattal feljönni ide? :)

1494 méteres tengerszinti magasságban található a Poprádi-tó (szlovákul Popradské pleso), az ötödik legnagyobb tátrai tó, területe 6,88 hektár, mélysége 17 m. Nagyon kedvelt kiránduló és pihenőhely.

A tó nem azért kapta Poprádról nevét, mert Poprád határában volt, oda sohasem tartozott. A név eredete bizonyára az a tény, hogy a Krupa patak, amely a Poprádi-tóból ered, a Poprád-folyó egyenes felső folytatása. Egy vízér, majd patak, még tovább egy folyó köti össze Poprádot az egyik legszebb fekvésű tátrai tóval.

A 2004. november 19-én pusztító hatalmas orkán a villamosvonalra is súlyos károkat mért. A sínekre eső fák több szakaszon megsemmisítették a felsővezetéket és a tartóoszlopokat. Fél éven keresztül pótló buszok közlekedtek Ótátrafüred és Csorbató között. A helyreállítási munkálatok során 300 oszlopot kellett újra felállítani.

A vihar nyomai még ma is látszanak, hiszen elég hiányos az erdő bizonyos sávokban. De a természet már éledezik, és nyáron gyönyörű zöld minden.

Meg rózsaszín a sok nyíló virágtól.

A vonat ablakából messzire ellátni, hiszen a hegy oldalában vezet a sínpár. Szépen lelátni Popárdra is.

Az egyik villamos vonat Jozef Tischner (1931–2000) lengyel teológus és filozófus után kapta a nevét, aki a guráli kultúra kutatója is volt.

A szerelvény asztalain vonaltérkép és jegyár tájékoztató található. A térképen jól követhetjük a vonat útvonalát és a megállókat.

A tátrai vasút útvonalai több szakaszból állnak. Két helyen lehet a völgyből feljönni a Magas-Tátra oldalára: Csorba és Csorbató települések között fogaskerekűvel (2 km), illetve Poprád és Ótátrafüred között a TEZ vonatával (13 km).

A hegyi szakasz összesen 22 km hosszú. Csorba és Ótátrafüred között 16 km, majd Ótátrafüred és Tátralomnic között még 6 km. Két állomás között a legnagyobb távolság a Poprádi-tó és Felsőhági között van, 5 km.

Felsőhági állomáson dupla vágány van, ahol az egymással szemben közlekedő szerelvények kerülhetik egymást.

Felsőhági (szlovákul Višné Hágy) üdülőtelepülés 1100 méteres magasságban, Magastátra város része Szlovákiában.

A település az 1890-es években keletkezett, az első faházat Máriássy Ferenc építette itt, mely turistaszálló lett, majd egy év múlva fürdőház is épült mellé. Később Hohenlohe Krisztián porosz hercegé lett, aki szép vadászkastélyt épített ide. A terület a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákia része lett, a hercegi birtok 1927-ben állami tulajdon lett és gyógyközponttá alakították át. Lakossága főleg a tátrai idegenforgalomból él. Itt van Európa egyik legnagyobb tüdőszanatóriuma, amely 1941-ben épült.

A vasútvonal mellett patak is csobog, csapadéktól függően több-kevesebb vízzel.

A következő megállóhely 2 km után Újszéplak (szlovákul Nová Polianka): üdülőtelepülés 1040 méteres magasságban, Magastátra város része Szlovákiában.

Az üdülőfalut 1946-ban építették Felsőhági és Tátraszéplak között Milan Michal Harminc pozsonyi építész tervei szerint. 1947-ig Batizfalvához tartozott, akkor Ótátrafüredhez csatolták, 1999 óta pedig Magastátra város része. Lakossága főleg a tátrai idegenforgalomból él. Kiemelkedő épülete az 1956-ban épült katonai tüdőszanatórium.

Újszéplaktól mindössze 1 km-re található a következő megállóhely Danielov Dom, majd onnan újabb 2 km-re Tátraszéplak. Itt már 1000 méter alatt vagyunk, a település "mindössze" 985 méteres magasságban található.

Tátraszéplak (szlovákul: Tatranska Polianka, németül: Schönau) üdülőtelepülés, Magastátra város része.

Tátraszéplak területén, 1020 m magasságban a puhói kultúra népének erődfalakkal megerősített településének nyomaira bukkantak.

Az első vadászlakot 1884-ben Weszter Pál jómódú gazda építette itt, majd 1888-ban három turistaházat építettek mellé. Ekkor említik először Széplak néven, a szlovák Polianka kis erdei tisztást jelent. Híres szanatóriumát 1902-ben dr. Guhr Mihály alapította, melyben kezdetben a tüdőbajban szenvedő embereket gyógyított, majd 1925-től az új épület megépítésével asztmás és Basedow-kóros betegeket is fogadott. A ma Jiří Wolker nevét viselő szanatóriumában főleg légúti betegségeket kezelnek.

Síugrósánca, szánkó és bobpályája is van.

A hegy oldalában közben nagy hotelek, szanatóriumok között vezet az út, melyekből mindkét irányba lenyűgöző lehet a panoráma.

A következő kis megálló 1 km után Tátraotthon (szlovákul: Tatranské Zruby, korábban Vojenské Zruby) üdülőtelepülés 1000 méteres magasságban, Magastátra város része.

Tátraotthont 1923-ban létesítették, mint a csehszlovák hadsereg hegyi alakulatának kiképzőtáborát. Eredeti neve Katonaotthon (Vojenské Zruby) volt. A második világháború után modern katonai üdülővé építették ki. Itt áll azoknak szovjet és csehszlovák pilótáknak és ejtőernyősöknek emlékműve, akik 1944. október 9-én a Szlovák Nemzeti Felkelés segítségére jöttek, de repülőgépük a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsnak ütközött.

A következő megállóhely újabb 1 km után Sibír.

Ez a településrész is Magastátra város része és itt is hotelek, szanatóriumok találhatóak.

A következő megálló újra 1 km után Újtátrafüred (szlovákul: Nový Smokovec) üdülőtelepülés 995 méteres magasságban, Magastátra város része. Neve az ószláv smok (= kígyó, sárkány, manó) főnévből származik.

A település helyén a La Tène-kultúra idejéből kohót találtak.

A mai település alapját a dr. Szontágh Miklós által 1876-ban építtetett magashegységi szanatórium vetette meg, mely körül fokozatosan épült ki a település. Az újtátrafüredi szanatórium volt az első magyar tüdőgyógyintézet és az első télen is működő magaslati gyógyintézet. 1914-ben a Szontágh-villát is szanatóriummá alakították át, majd 1925-ben TBC-szanatórium is épült. Később további szállodák épültek.

A trianoni békeszerződést követően a terület Csehszlovákiához került. 1933-ban épült fel a Palace gyógyintézet. 1958-ban nyugati részén épült meg a Sibír lakótelep. Az 1970-es sívilágbajnokságra több szálloda is épült.

És már csak 1 km és megérkezünk Ótátrafüredre.

Ótátrafüred 990 m (szlovákul: Starý Smokovec, németül: Altschmecks) üdülőtelepülés, Magastátra város központi része.

Neve Ivan Bohuš Tátra-kutató feltételezése szerint az ószláv smok (= kígyó, sárkány, manó) főnévből származik.

Ótátrafüred állomásán találkozik össze a Csorbató és Poprád, valamint az Ótátrafüred és Tátralomnic között közlekedő szerelvény. Aki tehát továbbutazna Tátralomnic irányába, annak itt át kell szállnia.

Azért egy meleg nyári napon, csodálatos kirándulóidőben készüljetek fel, hogy a vonaton kb. ennyien lesznek. Vagy egy picit többen... Ha szerencsések vagyunk, dupla szerelvényt indítanak, de sajnos nem mindig.

Hogy fér fel ennyi ember erre a kis vonatra? Hát kicsit nehezen, főleg ha sima szerelvény érkezik. Pedig a kocsik belülről szépek, tiszták és kényelmesek.

Kerékpár szállításra alkalmas hely is van, de amikor ilyen sokan vannak, akkor a bicajok helyét is a kirándulók foglalják el.

Ótátrafüred 1846. július 31-én kapta mai nevét híres fürdőjére utalásul, azelőtt Schmeksnek hívták, mivel a régi történet szerint környéken vadászó Csáky István a forrásnál ivó egyik falusi lányt németül így kérdezte: "Schmeckt es gut?". Korábban a forrást Schlangedorfer Sauerbrunn-nak hívták.

Savanyúvízforrását már 1723-ban említik, első épületét, egy vadászlakot birtokosa, gr. Csáky István építtette 1793-ban. Savanyúvízforrásainak köszönhetően gyorsan kiépült, 1824-ben már étterme is volt, fejlődésében környékbeli vállalkozók játszottak szerepet.

Tátrafüred felvirágoztatása Rainer János György érdeme. 1833-ban vette bérbe a telepet, amely akkor mindössze hat házból állt. Rövid megszakításokkal feleségével együtt vezette a telepet és amikor 1868-ban a bérlettől visszavonult, már 20 ház állt az egykori 6 helyén. Lakóházat, tánc-, játék- és éttermeket létesített, fürdőt rendezett be, a környéket szabályozta, sétautakat és gyalogutakat épített a közeli völgyekben. Az első fürdőorvost (Dr. Possewitz, 1840) ő alkalmazta és az ő közreműködésének tudható be, hogy Szepes vármegye kocsiutat épített Tátrafüredre. Működése alatt a település látogatottsága megsokszorozódott és nagy hírnévre tett szert.

Közben egy belső kép a vezetőállásról: karok, gombok, kapcsolók sokasága.

1873. augusztus 10-én Ótátrafüreden alakult meg a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), Magyarország első, a világ hetedik turista klubja, mely rövid időn belül országos jelentőségű szervezetté vált. Meg kell említeni, hogy a tagdíjakon és adományokon kívül a tátrai fürdőbevételek egyharmada is a Magyarországi Kárpát Egyesületet illette. A Grandhotel 1904-ben, a Sport Hotel 1930-ban épült.

Ótátrafüred ma a tátrai turizmus központja, ahonnan túrautak indulnak a Magas-Tátra különböző részeire, melyek közül legnépszerűbb a Tar-patak vízesése. A Tarajkára (Hrebienok) felvivő sikló 1908-ban épült meg, melyet 1951-ben és 1970-ben korszerűsítettek.

A szép piros szerelvényekben az utastájékoztatás is kiváló, a kiírás mellett többször el is hangzik a következő megállóhely neve. Talán ennek a kütyünek köszönhetően?

A vonatok motorja középen helyezkedik el, ami látványra talán kicsit fura, de egyébként nagyon praktikus.

A villamos vasút mindkét vonalán hajnaltól késő estig minden nap óránként közlekedik, a szerelvények minden állomáson megállnak. A menetrendet évek óta úgy állítják össze, hogy Ótátrafüreden a Tátra Lomnicra vezető vonalra is közvetlen csatlakozás legyen. A szerelvények még nagyobb hó esetén is elég pontosan közlekednek.

Ütemes menetrend van, így Csorbató felől minden óra 11 perckor indul a vonat Ótátrafüred, illetve Poprad irányába (15:41-kor is), visszafelé pedig Ótátrafüredről minden óra 59 perckor indul szerelvény Csorbató felé (10 és 15 óra 29 perckor is).

A vonatjegy árak a szerelvény asztalán található infók (és az online vásárlási oldal adatai) alapján:

• 0-2 km - felnőtt: 0,50 Euro, kedvezményes: 0,25 Euro
• 3-6 km - 1 Euro / 0,50 Euro
• 7-19 km - 1,50 Euro / 0,75 Euro
• 20-34 km - 2 Euro / 1 Euro

Tehát egy Csorbató-Ótátrafüred retúr jegy 3 Euro, Csorbató-Tátralomnic oda-vissza 4 Euro.

Létezik napi jegy is:

• 1 napra - felnőtt: 4 Euro / kedvezményes: 2 Euro
• 3 napra - 8 Euro / 4 Euro
• 7 napra - 14 Euro / 7 Euro
• 1 hónapra - 16 Euro / 10 Euro

Tehát ismét kirándulásra fel! Ha a Tátrában jártok, látogassatok el Csorbató klimatikus gyógyüdülőhelyre, és fedezzétek fel a többi Magas-Tátrai kis üdülőfalut is. A közlekedésre pedig a vonat a legjobb megoldás!

Az információk egy része a wikipedia oldalairól származik.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.