A Zirci Ciszterci Apátság csak vezetéssel látogatható, ami azért jó, mert rengeteg infót és lelki többletet kapunk a vezetőktől. A vezetett túrán megnézhetjük a műemlék könyvtár két termét és a bazilikát is, majd utána egyénileg az egyháztörténeti kiállítást. Az egész épületegyüttes lenyűgöző, kívülről impozáns, belülről gazdagon díszített, érdemes tehát bemenni. Kedvcsinálónak megmutatom milyen, aztán menjetek el és nézzétek meg élőben is. De most tartsatok velem!
Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Zirc belvárosában. Térképen ITT.
Az Apátság, a díszudvar, az arborétum és a Bakonyi Múzeum is mind Zirc kellős közepén helyezkednek el egymás mellett, ezért könnyű megtalálni őket. A buszállomás pont szemben van, viszont parkolni nem annyira könnyű.
A jegypénztár a kapun belépve balra, ebben a kis épületben van. Korán értem oda, még zárva volt az ajtó, de amikor a pénztár nyitva van, az ajtó is nyitva van. :-)
Az épületek által határolt díszudvar gyönyörű és szabadon látogatható.
A műemlék könyvtár és a bazilika viszont csak vezetéssel látogatható. A könyvtárba minden óra 15 perckor indul vezetés 9:15-től, ami 30-40 percig tart, a bazilikába minden egész órakor indul vezetés 10 órától, ami kb. 20-30 perces. Bármelyikre is megyünk előbb, utána pont odaérünk a másikra. Én korán mentem, ezért a könyvtárral kezdtem.
A könyvtár klasszicista stílusú bővítése a monostornak. Tetején timpanon jelzi a stílust az alatta lévő korinthoszi oszlopokkal együtt. A homlokzat alatt két angyal fogta címer található. Az erkély párkányán fáklyának kiképzett dísznövénytartók találhatók, amelyek a tűz újító ereje és a virág születése között vonnak párhuzamot. Az épület állapota – hála a restaurálásoknak – ép, ezért adhat otthont különböző intézményeknek.
A műemlék könyvtár ugyanabban az épületrészben van, ahol a Bakony Múzeum. A múzeum az első emeletet foglalja el, a könyvtár viszont a második emeleten van.
Gyönyörűen felújított lépcsőházban mehetünk fel az emeletre.
A vezetett túrára a második emeleten, a lépcsőházban, a könyvtár ajtaja előtt kell várakozni. Bár hétköznap reggel voltam, mégis jöttek mások is. Aztán 9 óra 15 perckor megérkezett az idegenvezetőnk is.
A vezetés során előbb a kisebb könyvtár termet nézhetjük meg, ami a folyosó végén nyílik.
Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, aztán az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. Ez a gyűjtemény hazánkban egyedülálló.
A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt és több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is.
Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok, felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széles körű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.
Mutatok pár érdekességet a könyvtárból. Az előző képen Matthias Seutter atlasza látható. Seutter 1707-ben alapította meg Augsburgban saját térképkiadó vállalatát. Az itt kiállított atlaszt VI. Károly német-római császárnak ajánlotta és 51 kézzel színezett rézmetszetet, térképet tartalmaz.
A következő fotón pedig Johann Leonhard Rost Égi zsebatlasza látható. Rost nürnbergi csillagász volt. A munkáját elsősorban az egyetemek tanulóifjúságának szánta, így ez a könyvecske tekinthető tankönyvnek is. Szintén kézzel színezett képeket tartalmaz.
A következő fotón Nagy Géza: A magyar viseletek története című könyve látható. A tudományos igényességgel elkészített mű a maga nemében máig páratlan, úttörő munka. A könyvet számos színes és fekete-fehér rajzolt és festett tábla díszíti. Az illusztrációkat Nemes Mihály festőművész készítette.
A könyvtár legrégebbi könyve több mint 530 éves. Sanctus Ambrosius: A klerikusok kötelességeiről szóló könyve a keresztény erkölcstan első összefoglalása, és még a kódexek kézírását utánozza.
David Dietrich: Egyetemes növényvilág című könyve egy kézzel színezett, 47 kötetes sorozat, mely Magyarországon csak Zircen található meg. Dietrich német botanikus volt és metszetes növényhatározói tették ismertté a nevét.
A következő képen a könyvtár legkisebb könyve látható. Jeremias Drexel: Az örökkévalóság meggondolása mindössze 5 × 7,3 cm "nagyságú" könyv.
A könyvtár egyik különlegessége az 1655-1657-ből származó többnyelvű Szent Biblia. Összesen kilenc nyelvű, összehasonlító bibliakiadás. Sokan filológiailag a legpontosabb bibliai szövegkiadásnak tartották ezt a könyvet.
A hat kötet héber, görög, latin, káld, etióp, szamaritánus, perzsa, szír és arab nyelvű kéziratokra támaszkodva készült.
A következő könyv Thuróczy János: Chronica Hungarorum, Augsburgban készült 1488-ban. Thuróczy János kiváló jogi és történelmi ismeretei alapján írta meg a művét. Oklevelek, régi krónikák és szóbeli hagyományok felhasználásával foglalta össze Zsigmond koráig a magyarok történetét.
A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg.
A címek alapján itt főleg egyházi témájú könyvek sorakoznak: Isten városa 1-2., A nagy emberek és a szentek lélektana, Protestanismus és katholicismus I-II., A pápáról, Kereszténység és egyház.
A következő könyv gregorián kottákat tartalmaz és a ciszterci rítusú mise énekei vannak benne. 1750-ben, Párizsban nyomták.
A kisebb könyvtárterem után pedig jöjjön a nagyobb.
A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották, és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már 65 ezer kötetnyi könyvből és folyóiratból válogathattak a szerzetesek és a környékbeli értelmiség.
A második világháborúban egy zuhanó vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ezzel komoly károkat okozva a bútorzatában és az állományában.
A gyönyörű, boltíves tető mintázatán állítólag a mai napig meglátszik a repülő okozta sérülés, mert nem teljesen ugyanolyanra állították helyre, de én nem találtam meg a különbséget.
A nagy teremben nemcsak könyvek vannak, hanem szintén nagyon értékes tárgyak is, mint például ez a régi asztali óra.
Az iparművészeti remekműként számon tartott, Európa-szerte is ismert intarziás asztalt is megnézhetjük. Sőt, az asztal különlegessége is megnézhető egy fotón, ugyanis az asztallap egy létrát rejt, felbillenve felmehetünk rajta a magasabban elhelyezett könyvekhez.
1950-ben Magyarországon a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is betiltották. Szerencsére a hazai művelődésügy döntéshozói között voltak olyanok, akik ismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, és úgy határoztak, hogy a könyvtárat eredeti helyén, érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a bibliotéka felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, ekkor nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról.
A felső könyvespolcok fölötti festményeken a különböző tudományokra utaló tárgyak vannak megjelenítve. Zene, irodalom, csillagászat, biológia, filozófia, hittudomány - néhány, amiket felismertem a sok közül.
Közelről nézhetjük meg azt a két gyönyörű glóbuszt is, melyeket Magyarország legrégebbi glóbuszai közé sorolnak.
A 17. századi földgömb Willem J. Blaeu, Joan Blaeu és Cornelis Blaeu alkotása. Különlegessége, hogy ezen már Új-Hollandia, azaz Ausztrália is megjelent, melyet Abel Tasman expedíciója nyomán a Blaeu család rögzített először földgömbön. Az csak a 18-19. századi felfedezéseknek köszönhetően derült ki, hogy Tasman nem Ausztráliát, hanem csak Új-Zéland szigeteit érintette.
A másik gömb nem a földrészeket ábrázolja, hanem a csillagképeket. Willem J. Blaeu ég-gömbje 1630 körül készült Amszterdamban.
1989-től újra élnek ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlék könyvtárat továbbra is a nemzeti bibliotéka tartja fenn, működteti a múltját, jellegét legjobban tükröző Ciszterci Műemlékkönyvtár néven.
Nemcsak az asztal különleges, a padlón is láthatunk csodálatos, intarziás parkettát.
A ciszterci szerzetesek évszázados szorgalommal őrizték, javították és védték a könyvtár köteteit és tárgyait, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem mind elérhető.
Régi kémia könyvek sora a polcon.
Régi térképen a Földközi-tenger és környéke. Határozottan felismerhetők rajta a nagy szigetek, bár az olasz csizmának még nem teljesen olyan az alakja, mint a mai térképeken. (Itt még lapos sarkú a csizma.) :-)
Az épület folyosója (mondhatnánk fennkölten) letisztult, minimalista stílusú, de valójában tényleg igen egyszerű, nem láttatja, hogy mily csodálatos és gazdagon díszített könyvtár-termek vannak az ajtók mögött.
A könyvtár után pedig jöjjön a bazilika, ahova minden egész órakor indulnak a vezetések. A templomban a csoportokat az itt élő szerzetesek kalauzolják körbe és olyan érdekesen, intelligensen, humorral átszőtten mutatják be a kvázi "otthonukat", hogy én teljesen meghatódtam tőle. Soha nem hallottam még papot vagy szerzetest ilyen szeretettel és meghatóan beszélni egy templomról. Már csak ezért is érdemes bemenni!
A bazilika építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király (1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a champagne-i Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is.
A ciszterciek intelligens humorát mutatja az is, hogy a templom bejárata után kitettek egy ilyen táblát.
A bazilika belseje csodálatosan díszített, a falak freskókkal vannak teli, az üvegablakok színesek.
A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552) után földúltak a törökök.
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kapott megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezte ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31 000 forint megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).
A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.
Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg.
A bazilika belseje sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, és szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.
A mennyezeten látható freskók a szerzetesek ruhájának változását is bemutatja: az első képen még fehérben van a szerzetes, a másodikon már van rajta fekete is, az utolsó pedig teljesen fekete.
Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is.
Az orgona tetején Dávid király áll két angyal között, kezében az elmaradhatatlan hárfával.
A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható.
Természetesen nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, s egyben Zirc városának plébánia-temploma is.
A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye.
Az apátságban 1735. október 29-én kóstolták meg az első helyben készült sört. Később a sörfőzés megszűnt, de 2015-ben a régi hagyományokra alapozva, modern eszközök segítségével újraindították.
A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.
1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak.
Itt is megtehetjük, hogy gyertyát gyújtunk szeretteinkért.
A látogatás végén még lehetett kérdezni is vezetőnktől, aki szívesen mesélt a mindennapi életükről, az elfoglaltságaikról, az otthonukról.
A bazilika nyilvános szentmiséinek rendje:
- hétköznap egész évben, hétfőtől péntekig 18 órakor és szombaton reggel 7 órakor
- szombaton előesti szentmise 18 órakor (nyáron 19 órakor)
- vasárnap 8, 10 és 18 órakor (nyáron 19 órakor)
A megvásárolt belépővel még egy harmadik kiállítás is megtekinthető a díszudvar másik végében, az arborétumba átvezető kaput is magába foglaló épületben.
A rendtörténeti kiállításon betekintést nyerhetünk a 800 éve Zircen élő szerzetesek múltjába és jelenébe.
A rendtörténeti kiállítást az apátság egykori narancsházában alakították ki, ahol a 800 éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal – Zircen élő szerzetesek korábbi és jelenlegi mindennapjaiba nyerhet betekintést a látogató.
A közösség tagjai beszélnek hivatásukról, feladataikról, életükről. A személyes megszólalások mellett a tárgyi emlékek is beszélnek: az apátság évszázadairól tanúskodó leletek, műtárgyak, liturgikus alkotások kerültek kiállításra az egyes tárlókban.
Nyomon követhetjük a ciszterci szerzetesek történelmét egészen az apátság 1182-es alapításától napjainkig; a rend magyarországi tevékenységeinek, feladatainak változásait, fejlődését.
Megnézhetjük közelebbről a bazilika mennyezetének freskóját is.
És tanulmányozhatjuk az apátság makettjét is.
A ciszterciek mindennapi életét is az első nyugati szerzetesrend, a bencés rend alapítójának, Nursiai Szent Benedeknek a szerzetesi számára adott szabályzata, a Regula határozta és határozza meg. Ennek fő célkitűzése a társadalmi hasznosság magasabb fokának elérése volt, amelyet a fegyelmezett szervezeti működés és a feltétlen engedelmesség biztosított.
A csodálatos ruhákon kívül ékszerek, mellkeresztek is láthatóak a kiállításon. A mellkeresztek legmívesebb példányai a reprezentációra törekvő barokk korból maradtak fenn, amikor a garnitúrák részeként nagyméretű, gyakran az öltözék színével harmonizáló drágakövekkel díszítették őket.
Az apáti arcképcsarnokban a zirci monostor újkori történetének néhány meghatározó jelentőségű apátját ábrázoló portrét, valamint az apáti viselet fontos részét képező különféle mellkereszteket láthatunk.
A kiállítás összetett, a kiállítási tárgyakon kívül nagy képek és monitorok is vannak, melyeken plusz információkhoz juthatunk.
A zirci apátság egykori reprezentatív apáti ebédlőjének a helyiségében került berendezésre a Ciszterci Gyűjtemény. Az egyházi szertartásokhoz szükséges szakrális tárgyakon, kelyheken, ereklyetartókon, miseruhákon kívül festmények is láthatóak. A kiállított műtárgyak kivétel nélkül a zirci apátság török idők utáni történt újjászervezését követő évszázadokból származnak. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása előtt jóval gazdagabb műtárgyállományt őriztek az apátságban, amelynek nagy részét az államosítást követően elvitték Zircről. Jelen gyűjtemény alapját a településen maradt, valamint a rendszerváltozás után a rend tulajdonába visszakerült műtárgyak képezik.
Egy másik helyiségben gyönyörű faliszőnyegeket is megcsodálhatunk.
Belépőjegy árak:
- bazilika - teljes árú 1000 Ft, diák, nyugdíjas 800 Ft
- műemlék könyvtár - teljes árú 1500 Ft, diák, nyugdíjas 750 Ft
- Királyterem, Vöröstorony, Rendtörténeti kiállítás - teljes árú 2200 Ft, diák, nyugdíjas 1800 Ft
- kombinált jegy mindenre - teljes árú 4200 Ft. diák, nyugdíjas 3400 Ft
Vannak továbbá családi és csoportos kedvezmények, valamint lehetőség esküvői fotózásra és orgonabemutatóra is.
Középen, az átjáróban pedig időszakosan egyéb kiállítások is lehetnek. Amikor ott jártam rajzok, metszetek voltak körben.
Az apátság arborétuma a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók. És itt lehet kimenni az arborétumba a díszudvar felől.
Remélem kedvet kaptatok a zirci apátság meglátogatásához! Tényleg különleges, egyedi és gyönyörű. Ha Zircen jártok, ne hagyjátok ki!
Persze Zirc környékén rengeteg más látnivaló és kirándulási lehetőség van még. Közel van Eplény (libegők és tanösvények), Bakonybél (bencés monostor, arborétum, csillagda, Odvaskő barlang, Hubertlaki-tó) és Csesznek (vár, szurdok) is, és természetesen ott a Bakony rengetege túraútvonalakkal, szurdokokkal, patakokkal, barlangokkal, tavakkal, betyárokkal.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a wikipedia oldalairól és a következő weboldalakról származik: https://www.oszk.hu/ciszterci_muemlekkonyvtar, http://zirciapatsag.hu.
Utolsó kommentek