kiránduló

Kőszeg neve szorosan összeforrt a legismertebb várkapitánya után Jurisics-várként ismert várral. Bár a belvárosban más látnivalók is vannak, a környék pedig tele van túraútvonalakkal, kirándulási lehetőségekkel, ha Kőszegre gondolunk, elsők között jut eszünkbe a vár. A viszonylag épen megmaradt, szépen karbantartott várkomplexum a város közepén áll, így könnyen megtalálható. Érdemes bekukkantani, mert elég sok érdekesség található benne. Aki járt már ott, nosztalgiázzon velem, aki még nem, annak meg remélem meghozom a kedvét egy kőszegi kalandhoz! Tartsatok velem!

Hol található? Magyarországon, Vas megyében, Kőszeg belvárosában. Térképen ITT.

Kőszeg könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is, és mivel a vár a városban van, így gyalog elérhető, bár a vasútállomás kicsit távolabb van tőle. Autóval pl. a vár háta mögötti nagy parkolóban tudunk megállni. (Fizetős.)

A vár bejárata a belváros felé néz, ahonnan szűk utcákon keresztül közelíthetjük meg. Vagy a parkoló felől körbesétálva a várat.

A hatalmas árok fölött átívelő híd utáni kapu még csak a külső váron vezet át és tágas várudvarra nyílik, ahol árnyas fák alatt kávézót is találunk.

A várudvaron áll báró kőszegi Jurisics Miklós horvát főnemes, a „kőszegi hős" szobra is.

A belső várba a vizesárok felett ívelő kétlyukú téglahídon lehet eljutni. A kapu mögött trapéz alakú belső udvar fogadja a látogatókat. A kapu alatt találjuk a pénztárat is.

Játszósarok, íjászat és játékudvar várja a legkisebbeket a földszinten.

A csodálatos Esterházy oltár azonban lehet, hogy az eredeti, de szerintem mégsem méltó helyen áll. Itt semmi nem utal sem kápolnára, sem templomra. Inkább egy átjáróház az egész. Az oltárral szemben lépcső és lift van.

A vár kiállításai egy emelettel feljebb vannak. Ezekhez üveg lépcsőn és üvegpadlós függőfolyosón keresztül juthatunk el. Bár az üveglapok nem teljesen átlátszóak, tériszonyosoknak ez az egész egy rémálom.

Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek, a falakat övező árkokba pedig a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be.

A Jurisics-vár rekonstrukciója 2011-ben kezdődött el, és az egy évre tervezett időtartam helyett 2 évig tartott. A várat a látogatók előtt 2013. július 2-án nyitották meg újra. Megújult külsővel és modern technikai eszközökkel, például klimatizált vitrinekkel ellátott interaktív kiállítótérben ismerkedhetnek a látogatók a vár történetével az építéstől egészen 1945-ig, azaz az Esterházy-korszak végéig. Az 1532-es török várostromot kiemelten jelenítik meg. 

Az alábbi fotón viszont a "szenátorok asztala" látható, mely körül 8 tanácsos fért el. Ennél az asztalnál tárgyalták a város legfontosabb ügyeit, itt hoztak akár halálos ítéleteket is. 1764 tavaszán készült diófából.

Látogatható a Koronaszoba is, amely Kőszeg és a Szent Korona kapcsolatát mutatja be 2 teremben.

Az erődítményt leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett építmény déli és délkeleti szárnyának emeletén a Városi Múzeum „A kőszegi vár évszázadai” állandó kiállítása kapott helyet.

Az első terem a kőszegi alsó-vár történetétől kezdve mutatja be a város korai történelmét, ezzel együtt a várost alapító, teljhatalmú Kőszegi-családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig működtették a városban olykor kegyetlen kiskirályságukat. Erre az időszakra tehető az alsóvár építésének kezdete is.

Az 1392-ben eladósodott Kőszeget az ország második leghatalmasabb és leggazdagabb főura, Garai Miklós nádor váltotta ki. A művészetpártoló család földesúri évtizedeiben épült ki a vár, valamint nekik köszönhető a város jelentős átalakulása, fejlődése is, amely animáció és térképek segítségével követhető nyomon a teremben. Mátyás király idejében, a vár reneszánsz átalakítása során kerültek Kőszegre a rendkívül ritka itáliai majolikák, amelyeket ebben a teremben lehet megtekinteni a minden napi élet tárgyaival együtt.

A nándorfehérvári és a mohácsi csata elvesztése után egyértelművé vált, hogy a magyar védelmi vonal összeomlott. A Habsburgok élén harcoló Ferdinánd és a Török Birodalom vezére Nagy Szulejmán először és egyben utoljára az 1532-es hadjárat során készült összecsapni személyesen, így európai jelentőségű összecsapás készült Kőszegen.

A negyedik terem a híres 1532-es kőszegi ostrom eseményeit eleveníti fel. Szulejmán a Habsburgokat a Német-Római Birodalom területén akarta megtámadni, így Magyarország, mint útba eső terület az összecsapások helyszíne lett. A török hadsereg végül úgy döntött, hogy a Nyugat-Dunántúlon keresztül, Kőszegen át közelíti meg Bécset. A szultáni hadsereg azonban 1532. augusztus 30-án elvonult Kőszeg alól, mert a Bécsnél összegyűlt birodalmi hadsereg ellen nem vállalta a küzdelmet.

Az ötödik terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, közülük is kiemelten a híres névadó várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy családot. A látogatók megismerkedhetnek az áruló Hörmann bíró legendájával és igaz történetével is.

Az utolsó terem a kőszegi várat 1695 és 1932 között birtokló Eszterházy családot és tevékenységét mutatja be. Ebben az időszakban a vár, mint uradalmuk központja funkcionált. Az egykor szebb napokat megélt vár magtárrá és istállóvá alakult. A vár újkori történetében legjelentősebb esemény az 1777-es tűzvész, melyet követően már nem építettek vissza minden tornyot, az északi szárnyat és az udvart is átalakították. A várat 1932-től határőrlaktanyának használták.

Amikor Szulejmán szultán százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét 1532-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5-én Ibrahim nagyvezír megszállta Kőszeget. Jurisicsnak, a vár kapitányának, 700 fegyveres állt rendelkezésére, és kevés lőszer volt birtokában. Elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. Az oszmán sereg ismételt ostromait hősiesen visszaverte, s a nagyvezír felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 27-én, majd 28-án általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, és négy török lobogót tűzött ki, de a védők visszaverték támadásukat, jóllehet a védősereg fele elesett, és fogytán volt a lőpor. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezír magához hívatta, és kijelentette, hogy a szultán a jelképes kapituláció (lófarkas zászló kitűzése) fejében lemond a vár további ostromáról. Augusztus 29-én a török hadak elvonultak, Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják.

Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak.

Tény, hogy Jurisics hősiesen védelmezte a várat, de az ostrom okai napjainkban új megvilágítást nyertek. Szulejmán értesült róla, hogy Ferdinánd és bátyja, Károly német császár jelentős erőket vontak össze a császárváros alatt, amelyekkel szemben nem volt megfelelő számú reguláris hada. (A spanyol és német katonákkal aligha vehették volna fel a harcot a szpáhik és janicsárok kivételével alacsony harcértékű török alakulatok és a moldvai vajda fegyveresei.) Kőszeg ostromával csak az időt akarta a húzni, vagy keletebbre csalni Károlyt és Ferdinándot, akik azonban nem mozdultak. Míg Jurisics a török hadat feltartóztatta, és ez ember- és hadianyag-veszteséget okozott neki, addig a Habsburgok időt nyertek a felkészülésre.

A várban kőtárat is találhatunk.

A vár további részeinek felkereséséhez végig kell menni ezen a viszonylag hosszú üveg függőfolyosón. A lovagterem, az étkező, a konyha és a fegyvertár mind arra találhatóak. 

Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisics azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.

A vár lovagterem előtti későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége.

A Lovagterem kulturális rendezvények helyszíne.

A "Földesúri asztal és konyha" című kiállításhoz egy szinttel lejjebb kell ereszkedni. Ez a rész a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásokat mutatja be.

A táplálkozás szempontjából a 13. század a viszonylagos jólét kora volt. A népesség és a rendelkezésre álló élelmiszer mennyisége és minősége ekkor még egyensúlyban volt. Mivel viszonylagos bőség volt élelmiszerekből, a hangsúly az evés módjára helyeződött, ekkor született meg az evés jómodora. Szintén ebben az időben kerültek be az addig elsősorban a gyógyításban használt növények a konyhába és kezdtek kialakulni az európai országok, illetve tájak konyhaművészetének jellegzetességei.

A 15. században bár fogyasztottak gabonát és zöldségeket, gyümölcsöket is, a legtöbbre becsült étel a hús volt, főleg disznó és marhahús. Az úri konyha különlegességei a gém, a daru, a hattyú, a páva és a nyúl húsok voltak. Szívesen fogyasztottak galambot is. A szegényebbek főleg csirkehúst ettek és jelentős volt a halfogyasztás is.

A nagyurak hosszú asztaloknál ültek, az étkezés kezdetét zenével, kürtökkel és harsonákkal jelezték. A szolgák kézmosó tálakat hordtak körbe, nemcsak az étkezés kezdetén, hanem közben is, mert a levesen kívül mindent kézzel ettek. A kanál, a kés és a villa használata csak a 15. század közepén terjedt el.

A konyhákat a 15. században tágasra építették, a központi helyen a tűzhely állt a fújtatóval. A tűzhely mellett hosszú polcokra vagy a falra függesztették az edényeket és a konyhaeszközöket. Az ételeket nyárson, roston vagy parázson sütötték, főzték és párolták is. A fűszereket, amelyeket nagyon megbecsültek külön fiókokban, rekeszekben tartották.

A gyerekeket játékra hívja az egész vár, hiszen játszhatnak a toronyudvaron, megkongathatják a harangot, kipróbálhatják a főúri asztal mellett és a fegyvertárban azt is, hogy milyen lehetett a vár urának és úrnőjének lenni.

A Fegyvertárban a középkor fegyvereivel, ruházatával ismerkedhetnek a látogatók.

A vár számos filmforgatásnak adott otthont. Ilyen volt a Bán Róbert rendezte A nagyenyedi két fűzfa Kézdy György főszereplésével 1979-ből, vagy az 1985-ben Bacsó Péter rendezte Hány az óra, Vekker úr?, vagy a 2000-ben nemzetközi produkcióban készült A királynő titkos ügynökei című filmnek Matt LeBlanc szereplésével.

A vár jelenleg is jelentős szerepet tölt be a kulturális életben. Intézménye az 1963-ban alapított Jurisics-vár Művelődési Központnak, amely teret ad a város meghatározó művészeti csoportjainak, ápolja hagyományait, rendezvényeit. 1982 óta otthona a Várszínháznak. A Kőszegi Várszínház az 1532. évi ostrom 450. évfordulóján 1982-ben tartotta első előadását. Az azóta összművészeti fesztivállá váló programsorozat június közepétől augusztus elejéig várja a látogatókat, illetve évközbeni előadásokkal szórakoztat.

A pénztárnál ajándékboltot is találhatunk.

A magyar történelem egy 15 perces 3D-s filmben elevenedik meg a Jurisics várban. A csúcstechnikával készült 3D-s alkotás történelmünk meghatározó eseményeit mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A 15 perces filmben elénk tárul többek között István megkeresztelése, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, Mátyás királlyá koronázása, a reformkor, a múlt század eleji Budapest, de a két világháború is. A virtuális időutazás helyszínei között szerepel például a kora középkori Buda és Visegrád vára, a Székesfehérvári bazilika, Mátyás király könyvtára, a mohácsi csata, a szécsényi országgyűlés sátortábora, vagy az 56-os események Budapestje is. Belépődíj külön fizetendő: 800.-Ft.

A vár belseje után érdemes még sétálni egyet a várfalak között, kívülről is. Bár ezt bármikor, ingyenesen megtehetjük.

Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között.

Belépő jegy árak (2023.):

• Felnőtt: 2.000.-Ft
• Csoportos jegy, min. 20 fő felett: 1600.-Ft/fő (20 fő után egy ingyenes kísérő jegy, 30 fő után 2 ingyenes jegy, 45 fő esetén 3 ingyenes jegy jár csoportonként.)
• Kedvezményes jegy (18 év alatti és 60 év feletti, mozgássérült és egyéb fogyatékos): 1500.-Ft
• Kedvezményes csoportos 20 fő felett (18 év alatti és 60 év feletti, mozgássérült és egyéb fogyatékos): 1000.- Ft
• Ingyenes: 3 év alatti gyermek
• Családi jegy: 6.000.- Ft , mely a 2 felnőtt és 2-5 kedvezményes személy (gyermekek, illetve nagyszülők) esetén alkalmazható

A 3D-s mozi + 800 Ft.

Remélem kedvet kaptatok egy várlátogatáshoz. A Kőszegi-vár valóban különleges, bár teljesen őszintén nekem kicsit csalódás volt. De ez csak egy szubjektív vélemény, ettől még nézzétek meg Ti is! :-) De Kőszegtől mindössze 12 km-re található a Lékai-vár, az sokkal-sokkal nagyobb élmény. Ha választani kellene, én inkább azt ajánlanám.

Kőszeg környéke viszont tele van fantasztikus kirándulási lehetőségekkel, és Vas megyében is van egy csomó látnivaló.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!  

Az információk egy része a wikipedia oldalairól és a vár saját weboldaláról származik.