kiránduló

Az osztrák-magyar határ két oldalán, mindössze 10 km-re egymástól található két kőfejtő. A szentmargitbányai a fertőrákosi kőfejtő ikertestvére. Kicsit olyan a történetük, mint Erik Kästner "A két Lotti" című regényében a két kislányé. Egykor egy családhoz tartoztak, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia területén volt mindkettő, de aztán a szülők elváltak, így egyik kőfejtő Magyarországhoz, a másik Ausztriához került. Mindkettőben magas, egyenes sziklafalakat csodálhatunk őslénymaradványokkal, mindkettő gyönyörű és híres épületek építőköveit adta, és mindkettőnek köze lett a kultúrához, a színházhoz. Bár az egyik már csak idegenforgalmi látványosság, a másik a mai napig működik. És egyik híresebb, mint a másik. A fertőrákosi kőfejtőt már bemutattam, most következzen a határ túloldala, ismerkedjünk meg a szentmargitbányaival is. Mit tud az operán túl? Mutatom milyen!

Hol található? Ausztriában, Burgenland tartományban, a Szentmargitbányát (Sankt Margarethen im Burgenland) Ruszttal (Rust) összekötő 52-es számú főút mellett. Térképen ITT.

A kitáblázás szerintem nem túl jó, vagy csak én nem vettem észre valamit, de a lényeg, hogy ennél a táblánál kell befordulni északnak.

A bekötő úton haladva még itt sem egyértelmű, hogy akkor most merre kell vagy szabad menni, de itt már mindegy, egyenesen mindkét út ugyanabba a parkolóba vezet. Hogy a behajtani tilos miért van ott, azt nem tudom.

A bekötő út végén hatalmas, ingyenes parkoló van, és a parkoló szintjétől lejjebb már látható a kőfejtő fogadó épülete. Hosszú rámpán le lehet menni akadálymentesen, de van egy rövid lépcső is. Jobbra van a jegypénztár, aztán középen a bejárat.

Belépni csak vezetett túra keretében lehet. A fix túra 10:30-kor indul német nyelvű vezetéssel, de röviden angolul is elmondják, ha igény van rá, illetve van magyar nyelvű leírásuk is.

Az épületben kulturált mosdók vannak, a vezetés indulásakor lehetőség van elmenni és mindenkit megvárnak.

A kőfejtő belül is akadálymentes, de a vezetés során lesz pár lépcső (de az egyébként elkerülhető). Nyáron, illetve napsütéses idő esetén mindenkor szükséges valamilyen fejfedő, kalap, sapka, illetve fényvédőkrém használata, mert nem mindenhol van árnyék, és nagyon könnyen le lehet égni.

Ha rákeresünk a szentmargitbányai kőfejtőre, leginkább operaelőadásokkal kapcsolatos cikkeket találunk. Persze, az operáról híres messze földön, de azért van élet az operán túl is. Hiszen a kőfejtő vezetett túra keretében látogatható. Sőt!

A kőfejtőben ma is dolgoznak. A Lajta-mészkő változó minősége ellenére közkedvelt építőanyag, mert ősmaradványtartalma miatt szép, rusztikus felület nyújt, ezenkívül viszonylag könnyű bányászni.

1626-ban gróf Esterházy Miklós a császári háztól megszerezte a szentmargitbányai kőfejtőt, azóta a kőfejtő az Esterházy család tulajdona és még ma is az Esterházy Magánalapítvány üzemelteti.

Ottjártamkor folyamatosan börrögtek a markolók, törték a követ, jöttek-mentek a nagy gépek.

Ez Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője. Jelenleg 150 000 m2 a feltárt terület. Eddig már 4 millió m3 követ fejtettek ki, és még 4 millió m3 vár kifejtésre.

Gazdag természeti és kulturális kínálata miatt a kőfejtő Burgenland egyik leglátogatottabb nevezetessége. A Fertő régióval együtt 2001 óta az UNESCO világörökség része.

Kb. 16-13 millió évvel ezelőtt az Alpok keleti lábánál egy beltenger képződött, mely a Földközi-tengerrel állt összeköttetésben és egészen a Kaszpi-tengerig és az Aral-tóig terjedt. Ebben a tengerben sokrétű állat és növényvilág fejlődött ki. Az akkori tenger állat és növényfajainak sokféleségét a Vörös-tenger mai növény és állatfajainak sokféleségével lehet összehasonlítani. Akkor kb. 1000 állatfaj élt itt. A kőfejtőben sok kövületet találtak, mint pl. cápafogakat, apró halak lenyomatait, egy delfinszerű bálna csontvázát, tengeri tehén koponyáját, melyek az egykori tengerben a szubtrópusi éghajlatú életről tanúskodnak.

A fogadóépület hátulról, a kőfejtő felől belesimul a sziklafalak közé, mintha maga is egy hatalmas kőtömb lenne.

Tengeri állat-lenyomatokan felfedezhetünk mindjárt a bejárat utáni kőfalon is, de vannak itt emberi kéz alkotta faragványok is.

Bár ősmaradványban rendkívül gazdag, ép kagylóhéj alig van benne, döntő többségük törött, és azok is az aragonitos, keményebb házú fajoktól származnak. A kevésbé kemény kagylóhéjak porrá őrlődtek a hullámverésben, és a törmelék a cementált mészhomokot alkotja. Általában az osztrigafélék és a Pectenfélék felismerhetők. Mindenhol gyakoriak a lithothamnium ép gumói, karfiolszerű telepei. A csigákat a Cerithium, Trochus, Turritella és rokonságuk képviselik. Rajtuk kívül korallblokkok, mohaállatok, foraminiferák és tüskésbőrűek vázelemei is felismerhetők. Helyenként gyakoriak a cápafogak.

Ahogy haladunk lefelé a hosszú rámpákon, szépen ráláthatunk az opera előadások nézőterére, és az azt körülvevő hatalmas mészkő falakra.

Az Esterházy Magánalapítvány 2007-2008-an az ünnepi játékok egész területét újjá építtette 10 millió Euróból. Újjá építették a bejáratot, a vendéglátóipari épületeket, a lépcsőlejáratot, a színészbejárót, az egészségügyi létesítményeket, a mozgáskorlátozottak számára is alkalmas rámpát, és a nézőtereket is. Építőanyagként többek között "Corten" acélt alkalmaztak, ami a helység ipari múltjára utal. Az acél rozsdás felülete védelmet nyújt a vandalizmustól és az időjárás viszontagságaitól. A rámpa 270 méteren, több szerpentinen keresztül vezet a 19 méterrel mélyebben fekvő ünnepi játékok területére. Az akadálymentes rendeltetése mellett gyönyörű kilátást is nyújt a kőfejtőre.

A párizsi forradalom idején az építkezések száma egy takarékossági intézkedés miatt lecsökkent. Aztán a Stephans-faltól jobbra lévő falat átvágták, mert egy vasútvonalat építettek ide, hogy a követ könnyebben és távolabb lehessen elszállítani, mint lovaskocsival. A kivágott követ a Semmeringi vasút építéséhez adták el.

Ekkor fedezték fel a két legnagyobb eddig megismert barlangot Burgenlandban. A Bierkellerkluft 93 méter hosszú és 15 méter magas, a Fledermauskluft 78,3 méter hosszú és 16 méter magas. Mindkét barlang az átvágás déli sziklafalában található.

Ruffini színpad - a kőfejtő délnyugati, legmélyebb pontján található egy kisebb színpad kb. 1500 - 2200 néző részére. Eddig "Gyermekopera színpad"-nak hívták, azonban most már a "Ruffini színpad" nevet viseli. Romulo Ruffini a 19. században a kőfejtő vezetője volt, amikor ebben a részben a falat a vasútépítés miatt átvágták.

Annak idején a Ruszti-dombság, a Lajta-hegység és a Hainburgi-hegyek szigetekként emelkedtek ki a trópikus tengerből. A szigetek szélein szirteket alkotó korallok, szivacsok és nagy mennyiségű vörösalga telepedett meg. A kavargó tengervíz a képződő szirteket lehordta, az állatok mészvázát felaprította. Az évmilliók alatt a mész az oldófolyamatok és a rétegződött homok- és kőtömegek nyomása következtében megszilárdult.

A margitbányai kőfejtőben a rómaiak fejtettek elsőként mészkövet. Az egykori bejárattól balra a sötét sziklafalat római falnak hívják, mivel az a legrégibb kőfejtés színhelye. Egy római feliratos tábla - melyet Sopron közelében találtak - bizonyítja, hogy itt már 2000 évvel ezelőtt követ fejtettek. Margitbányai kővel dolgoztak nemcsak Scarbantiában (Sopron), hanem Carnuntumban és Vindobonában (Bécs) is. Ruszton és Margitbányán római települések voltak, melyek közvetlen összeköttetésben voltak a kőfejtővel.

Az ünnepi játékok nagy arénájának területét a barokk korban tárták fel. 1944-ig itt a kőfejtők és a kőfaragók települése állt. Ezután sajnos a nemzeti szocialisták megszüntették a települést és magyar zsidókat tartottak fogva a kőfejtőben.

Mint a képeken is látható, a hatalmas nézőtér melletti büfésoron az üzleteket operákról nevezték el. Az előadások előtt és a szünetekben borozhatunk a Rigoletto, Nabucco, Aida vagy a Fidelio büfében. Természetesen csak "operabort" árulnak, ami kizárólag szentmargitbányai borászatokból származik. A környéken több mint 400 hektáron folyik a szőlőtermesztés, több mint 40 nemzetközi színvonalú borászat működik. Az operaborból van fehér és vörös száraz, valamint édes változat is. A mennyiségekre figyelni kell, mert náluk nem deciben mérik a bort, hanem 1/8 vagy 1/16 liter. A bor ára minden büfében 4 Euro. A Römerquelle ásványvíz pedig 2,60 Euro.

Sok templom, kápolna, Mária oszlop, vár, kastély, egyéb épület és műalkotás Nyugat-Magyarországon, Kelet-Ausztriában és Nyugat-Szlovákiában az utolsó évezredben a margitbányai mészkőből készült. Például a bécsi Stephansdom építőanyaga az építés minden fázisában és minden időben ebből a kőfejtőből származik. Ahonnan azt a követ fejtették ma Stephans-falnak nevezik.

A román korban a margitbányai mészkőből készült a soproni tűztorony alsó, román kori része, valamint a mödlingi Burg Lichtenstein várát is világos, margitbányai mészkőből építették. Állítólag a vár nevét színéről kapta, így lett a család ősi várának neve "világoskő", majd ezáltal a nemesi család és később a hercegség neve is.

A hatalmas sziklák között mindenhol előjön, hogy a kőfejtő elsődlegesen az évente több mint kétszázezer látogatót vonzó szabadtéri operafesztivál helyszíne. Így találhatunk a bánya területén elhagyott "díszlet" darabokat. Ez az autó is egy opera előadásban szerepelt pár éve.

Ezek a furcsa biciklik pedig nagyon fontos szerepet töltöttek be az előadásokon. Régen a színpad részeit emberi erővel mozgatták, a hatalmas színpad darabok kerekeken gurultak. A színpad deszkái alatt sok fiatal, közöttük nagyon sok magyar fiatal ült ezeken az üléseken, és a megfelelő pillanatban tekerve ki- vagy begurultak a színpad egy részével. Nem lehetett egy ideális munka a színpad alatt görnyedve tekerni, de nagyban hozzájárultak az előadás látványvilágához.

A gótikában is sok épülethez használták a margitbányai köveket. A bécsi gótikus Stephansdom-on kívül a pozsonyi Szent Márton templom a legismertebb.

Az igazi nagy építési láz a barokk korban kezdődött, miután átvészelték a török háborúkat. A római faltól balra található a barokk fal. Az itt nyert kő nagyon finom szemcséjű, melyet híres épületek, mint a bécsi Karskirche - Károly templom, a Schönbrunn-i kastély, az Esterházy kastélyok Eisenstadtban és Fertődön, valamint az eisenstadti hegyi templom építésénél használták. A nemesség versengett egymással, az Esterházy, a Liechtenstein, a Schwarzenberg, a Kinsky, a Starhemberg, a Batthyány család és Szavoyai Jenő herceg is megépítették maguk palotáit Bécsben.

Amikor a mészkő még a sziklában van, nyirkos, puha és világos. A fejtés után ezért könnyen megmunkálható. A levegőn megkeményedik, stabil és sötét lesz. Porozitása miatt lényegesen jobb szigetelést biztosít, mint más természetes kő.

A következő nagy építési láz az 1800-as évek második felében jött el. Mivel a török vész elmúlt, Bécsben a belső és a külső kerületeket össze akarták kötni. 1857-ben I. Ferenc József császár elrendelte a városfal és a városkapuk lebontását, majd ennek a helyére építették a körgyűrűt, mely ma az a körút, ami a belvárost övezi. A körúton végig számos privát és nyilvános épületet építettek akkoriban, mint például az Operát, a városházát, a Votiv templomot, a két nagy múzeumot, a színházat, az egyetemet és az igazságügyi palotát. Ugyanekkor a nemeseknek és a jómódú magánszemélyeknek is sietős volt megépíteni palotáikat a Ring-en. Ennek megfelelően nagy volt az igény a margitbányai kövekre. Gyakran több kőfaragó cég is dolgozott egy időben, és 100-150 munkást is foglalkoztattak.

A kőfejtőben rendszeresen szerveznek szobrász szimpóziumokat, melynek során a szobrászok egy-egy kőtömböt kapnak helyi megmunkálásra. Az első európai szobrász szimpóziumot itt Karl Prantl szobrász szervezte meg 1959-ben.

A kőfejtőben és a kőfejtő körül mára több mint 100 szobor áll.

Ennél a szobornál az idegenvezető a Pán-Európai Piknikről és a határon átengedett kelet-németekről, Németország újraegyesítéséről beszélt. De már nem emlékszem pontosan miket mondott.

Ezek a szobrok is az egyik szimpózium alkotóinak munkái, híres embereket ábrázolnak, és az idegenvezető sem tudta megmondani, hogy ha ezek híres szobrászok híres emberekről készített alkotásai, akkor miért állnak itt félrerakva, alig megközelíthetően, és miért nem díszítik inkább egy város utcáját, terét.

A kőfaragás az egyik legősibb szakma. Már az egyiptomiak is mészkövet használtak a piramisok építéséhez. Római katonák hozták Közép-Európába a kővel való építés művészetét.

A kőfaragóknak szigorú szabályok szerint kellett élni. A képzés 5 évig tartott. A kőfaragók a legtiszteltebb kézművesek voltak évszázadokon keresztül, különleges jogokat és több szabadságot élveztek, mint a többi kézműves. Gyakran egy személyben építészek és szobrászok is voltak. Csak a nyári hónapokban dolgoztak, illetve amikor az időjárás engedte. A legtöbb épületen még ma is látható lyukak a falban bizonyítják, hogy csak egy tetővel ellátott nyitott fa építmény védte őket az időjárás viszontagságai ellen, ez volt a munkahelyük.

Még 50 évvel ezelőtt is kézzel fejtették a követ. Kőbaltával árkokat vájtak a falba, majd vasékkel kitörték a kőtömböket. A kövek mozgatásához vasrudakat használtak. Ma viszont már elektromos láncfűrésszel dolgoznak.

A hatalmas sziklafalakat igyekeznek ma már több mindenre hasznosítani. Például ezen a sziklafalon kampók vannak, így a falmászók gyakorolhatnak rajta.

Mellette egy kisebb rész a gyerekeké, ez a ferde szikla alul szintén tele van kampóval, ahol a gyerekek mászhatnak.

És itt ismét csodálatos őskövületekben is gyönyörködhetünk.

A II. Világháború után a passiójátékosok, mint természetes színpadot fedezték fel maguknak a kőfejtőt. Margitbányán már 1926-tól tartanak passiójátékokat. Először egy parasztházban, később az erre a célra épített egyházközség épületében. 1961 óta 5 évente játszanak passiójátékot a kőfejtőben. V. Eszterházy Pállal kötöttek egy szerződést, miszerint a passiójátékosok 2026-ig ingyen játszhatnak a színpadon.

A falu lakossága ilyenkor összedolgozik, mindenki segít és jórészük a színpadon is áll. Az érdeklődők is egyre többen vannak a passiójátékok iránt, 2001-ben például 20 előadás során több mint 70 ezren látták az előadást. Az egyház és a passiójátékok társulata a tiszta nyereséget tovább adja: 1/3 az egyházé, 1/3 missziós- és 1/3 karitatív célokra fordíttatik. A passiójátékokat 1996-ban még II. János Pál pápa is meglátogatta.

1996-ban kezdődtek az opera előadások. A svájci "Nabucco" produkció egy nagyszabású produkcióhoz keresett alkalmas helyet, így került kapcsolatba Wolfgang Wernerrel, akinek az ötlete a kőfejtő színpada volt. Már 1996-ban 11 ezer néző jött el megnézni az előadást. 2000-ben már több mint 100 ezer néző volt, 2007-re pedig a nézők száma a 200 ezret is meghaladta.

A látogatók számának állandó növekvése megkövetelte az infrastruktúra bővítését is. 2000-ben a fapadokat leváltották a székek, illetve a nézőteret 4445 ülőhelyesre bővítették, majd 2007-08-ban következett a nézőtér második nagy átépítése, amikor már 4700 férőhelyesre bővült.

Azért a színpad mögé bekukkantva kiderül, hogy nem minden kő, ami annak látszik. Ez például egy fa-vázra készült hungarocell szikla.

A margitbányai operajátékok az "Arena di Verona" és a bregenzi ünnepi játékok után az egyik legnagyobb európai szabadtéri fesztivál. Minden opera előadásra egy költséges és igényes színpadképet építenek fel. A színészbejáró a természetes színpad sziklái mögött bújik meg.

Az évek során a legnagyobb operákat játszották el a margitbányai kőfejtőben, mint például Nabucco, Aida, Carmen, Varázsfuvola, Othello, Turandot, Traviata, Rigoletto, Don Govanni, Tosca.

2021 opera előadása ismét a Turandot lesz, melyet 18 alkalommal játszanak el (ha lehet).
Premier 2021. július 14. Az előadások 20:30-kor kezdődnek. Jegyek 43 és 146 Euro között kaphatók.

A helyszín különlegessége, hogy nemcsak a színpadon játszódhat egy-egy történet cselekménye, hanem akár a kőfejtő szikláinak tetején is.

A színpad mögött egy házban találhatóak az öltözők a produkciók előadóinak. Itt öltözhetnek, hűsölhetnek, gyakorolhatnak, beskálázhatnak az előadás előtt.

A ház előtt hallgatva az idegenvezetőt már megkezdtem az aggódást, hogy a mögöttünk lévő lépcsőn fogunk vissza felmenni a bejárathoz, de szerencsére megúsztam, és inkább körbe mentünk. (Bár a fotón nem látszik annyira, a lépcsőfokok között átlátni, és elég magas ez az építmény.)

A kőfejtő ma is működik, folyamatosan dolgoznak, ezért veszélyes üzem. Belépni csak vezetett túra keretében lehet.

Nyitva tartás és vezetések:

• május, június, szeptember, október - péntektől vasárnapig és ünnepnapokon 10:30 és 15:30 órakor
• július és augusztusban - minden nap 10:30-kor

A kőfejtő látogatásához (főleg nyáron) készüljetek nagyon melegre, sok napfényre és kevés árnyékra. Ezért szükséges megfelelő fényvédelem és nyári kalap, sapka vagy napernyő.

Jegy árak (2020):

• felnőtt 7 Euro
• kedvezményes 5 Euro
• családi 15 Euro

Ennyi volt maga a kőfejtő, de érdemes még kicsit körülnézni körülötte is. A sok lépcsőn felmenve a parkolóban találjuk magunkat. Onnan indul balra a dombra egy út, amin még érdemes sétálni egyet.

Márcsak a kilátás miatt is. Mivel a kőfejtő sokkal mélyebben van, mint a talajszint egyébként, ezért onnan nincs kilátás. Viszont a mellette lévő domb remek kilátó. Ahogy elindulunk felfelé, máris szép panoráma tárul elénk a Fertő-tó felé. A tó előterében pedig, a fákon túl felfedezhetjük Szentmargitbánya másik óriási vonzerővel bíró "látványosságát", a vidámparkot.

Ausztria legnagyobb szabadidőparkja azt tűzte ki célul, hogy a vendégeknek egy tökéletes napot biztosítsanak. A “Szórakozást az egész családnak” mottóval törekszenek arra, hogy élmények és attrakciók széles körét kínálják minden korosztály számára.

A Fertő tótól és Rust városától mindössze néhány kilométerre található Familypark 145 000 négyzetméteren kínál önfeledt kikapcsolódást minden korosztálynak. A park négy tematikus részlegén, az Élményvárban, a Meseerdőben, a Falusi gazdaságban és a Kalandszigeten is változatos és szórakoztató időtöltés vár a vendégekre.

A 29 pörgő, forgó és mozgó játékok mellett a Familypark számtalan további kalandot is kínál, többek között élmény- és vízi játszótér, mászókák és kötélpark és zenés színház.

A Familypark sokkal több mint egy egyszerű kalandpark különféle játékokkal. A látogatók egy a legapróbb részletekig gondosan kidolgozott fantáziavilágba merülhetnek el. Egy ideális kirándulóhely a Fertő tó közvetlen közelében, ahol fiatalok és idősebbek egyaránt jól érezhetik magukat.

Persze érdemes még feljebb menni, hiszen a másik irányba még nem látunk semmit.

A sziklák tetején a sziklagyepi növényzet jellemző, így kora tavasszal megcsodálhatjuk a környéken a lila virágú leánykökörcsint. A köveken pedig szívesen napoznak fürge gyíkok.

Út közbe beleshetünk egy másik, ma már nem működő kőbányába is.

A közeli Fertő tó, mely a tájkép meghatározó eleme sekély, szikes tó, jellemzően sótűrő fajokból álló növényzettel és állatvilággal. A tómeder déli oldalát kiterjedt nádasok uralják, a Magyarországra eső rész háromnegyede összefüggő, illetve tagolt nádas. A Hanság lecsapolása előtt a Fertő vízállása magasabb volt és hatalmas, összefüggő víztükre még szinte mentes volt a nádastól. A vízszint csökkenése és a mederfeltöltődés együttesen okozta a nád előre törését, a jelenlegi kép kialakulását.

A dombon szerteszét megcsodálhatunk párat a szobrász táborok alkotásai közül. Érdekes, hogy mindenki mást talált egy-egy nagy szikladarab belsejében.

A Fertőmelléki-dombsor kiemelkedő természeti értékei részben a talajviszonyoknak, részben a korábbi legelőgazdálkodásnak köszönhetően kialakult értékes lejtősztyep-rétek és sziklagyepek. Ezek tipikus előfordulása a fertőrákosi és a margitbányai kőfejtő, ahol ezek többsége majdnem természetes állapotban tanulmányozható.

A kőfejtő a ruszti dombvidék közepén fekszik. Innen gyönyörű kilátás nyílik a Rozália-hegységre, a Schneebergre, a Lajta-hegységre, a Hainburgi-hegyekre és a Fertő-tóra.

Lent pedig St. Margarethen, azaz Szentmargitbánya házai látszanak.

A szőlőterületek közül kiemelkednek a margitbányai, a ruszti és a meggyesi dűlők, ezen községek gazdagságát is a szőlőtermelés alapozta meg. A 19. század végén bekövetkezett filoxéria vész jelentősen átalakította a szőlőtermesztést, a korábban jellemző fehér fajták helyén ekkor jelent meg a mai napig meghatározó kékfrankos. A ma üzemelő több mint 40 borászat legfontosabb bortípusai az olaszrizling, zöldveltelini, kékfankos és a zweigelt. De van még rizlingszilváni, fehér burgundi, chardonnay, sauvignon blanc, cabernet sauvignon és pinot noire is. A borok különleges minőségét a kedvező klíma, a talaj és a gondos szüretelés is garantálja.

A domb tetejéről már csodálatos a panoráma, ellátni egészen Burgenland tartomány fővárosáig, Eisenstadtig is, sőt a városka központjában álló Esterházy kastély is jól kivehető.

A másik irányban pedig látszik a Soproni-hegység a tévétoronnyal.

A domb tetején nagy kereszt, és rajta a passiójátékok évszámai, hiszen ezt 5 évenként rendezik meg.

A dombsor talán legértékesebb, legnagyobb kiterjedésben előforduló gyeptípusa a zárt mészkő sziklagyep és sztyepprét, mely a környező területek nagy részét borítja. A sztyepprétek számos védett növényfajnak biztosítanak élőhelyet. Kora tavasszal virágzik a leánykökörcsin és a tavaszi hérics, májusban jelentik meg a vitézkosbor és a kisfészkű hangyabogáncs.

A dombsor száraz, meleg gyepterületein rendkívül gazdag lepke és rovarfauna él.

A füves dombokon korábban sokfelé előfordult az ürge, mára azonban mindössze két helyen maradtak meg kisebb kolóniái, ahol földbe vájt üregrendszerben él. Nyáron a rövid füvű réten legelésznek, és gyakran két lábra állva kémlelik a ragadozókat. A parkolónál, ha óvatosak vagyunk találkozhatunk velük. Ott elő-elő bújnak az üregekből.

Szóval ilyen a Fertőrákosi kőfejtő ikertestvére. Hasonlít, mégis kicsit más. Ott színház, itt opera. Ott bezárt, itt működő kőfejtő. Ott tanösvény és szabadon látogatható részek, itt vezetés. Nem akarok haza beszélni, de most Fertőrákoson kicsit menőbb az egész, nagyon jól megcsinálták az őstenger alatti élet bemutatóját, de azért a Szentmargitbányai kőfejtő is érdekes. Egy látogatást mindenképpen megér. Remélem kedvet kaptatok hozzá, és ha a Fertő-tó környékén jártok, benéztek ide is. Ráadásul a Fertőrákos és Szentmargitbánya közötti határátkelőnél van a Pán-Európai Piknik emlékhely, ami szintén megér egy kis sétát. És ide Sopron is közel van, rengeteg látnivalóval. Burgenland is tartogat még meglepetéseket. Fertőmeggyes, azaz Mörbisch pedig a vízi-színpadáról híres, ahol operett előadásokat tartanak nyáron, de onnan hajókázhatunk is a Fertő-tavon. Rust (a gólyás falu) mellett meg fürödhetünk is benne.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Oda várom a kommenteket, saját élményeket is.

Az információk a helyszínen kapott leírásból, a kihelyezett táblákról és a wikipedia oldalairól származnak.