kiránduló

A Lurgrotte Ausztria legnagyobb, aktív, vizes cseppkőbarlangja, mely Graztól északra található. Két bejárata van, az egyik Peggau, a másik Semriach települések mellett. A két bejárat között a barlangon keresztül 6 km a távolság, közúton viszont a hegyen keresztül 12 km a legrövidebb út. Én a peggau-i végét kerestem fel, ezért most ezt mutatom meg nektek. Cseppkövekben gazdag, de más látnivalót is kínáló, nagyon különleges barlang a Lurgrotte, érdemes felkeresni. De most tartsatok velem, mutatom milyen!

Hol található? Ausztriában, Stájerországban, Graz-tól északra, kb. 20 km-re, Peggau település szélén, a kőbányáknál. Térképen ITT.

Az autópályával és a Mura folyóval párhuzamosan haladó út mentén táblák mutatják, hol kell befordulnunk a barlanghoz.

Külön parkolója van a Lurgrotte-nak, ahol elég sok autó elfér. Figyeljetek, hogy ne keveredjetek be a kőbánya területére, vagy a parkolójába. A barlang parkolója rögtön az út mellett jobbra van.

A parkolótól kerítéssel határolt gyalogút vezet a barlang bejáratához.

Régen az úton lehetett csak megközelíteni a barlangot, ahol a nagy teherautók is járnak. Ezt megoldották egy gyalogos felüljáróval, így már teljesen biztonságban mehetünk el a bejáratig.

A hegy oldalában nagy felirat is hirdeti a barlangot, ez már az útról is látszik.

A barlang bejárata előtt egy szép, nagy ház - a valamikori Hochhuber fogadó - található, amiben a pénztár, mosdók és egy kiállítás is vár ránk.

A pénztárban apróságok, szuvenírek, talán üdítők is kaphatók. Előtte padok, asztalok, ahol meguzsonnázhatunk, amíg a vezetett túra indulására várunk.

Illetve megnézhetjük az emeleten található kiállítást, mely a környéken talált leleteket és az őskori emberek életét mutatja be.

A tárlat a jégkorszaki vadászok lakókörnyezetét mutatja be, akik a Peggauer Wand és a Badlgraben barlangjait hosszú időn keresztül használták, és ott hagyták maguk után étkezéseik és egyszerű kőeszközeik maradványait.

A Mura völgye Frohnleiten és Gratkorn között már sokkal korábban lakott volt, mint Stájerország összes többi része. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyeket a környéken találtak. A korai letelepedés oka pedig az itt található számos barlang volt. Az ország legkorábbi őskori leletei a Repolusthöhle, a Badl- és a Kugelsteinhöhle és további sok kis barlangból származnak.

Hatalmas tablók mutatják be a Peggau körüli őskori barlanghelyek jelentőségét és a régió őskori történelmét. A válogatott kiállítási darabok a különböző időszakokra vonatkoznak, a késő kőkorszaktól a római korig. 

A Josephine barlangból került elő a legidősebb stájer nő csontváza, aki Peggauban vendégeskedett. 1909. szeptember 12-én egy nő csontvázát fedezték fel a Peggau melletti Josefinenhöhle-ben. A legújabb radiokarbon kormeghatározás azt mutatja, hogy a csontváz tulajdonosa időszámításunk előtt 3630 és 3380 között élhetett. Így ő körülbelül 300 évvel idősebb, mint a híres dél-tiroli „Ötzi” gleccsermúmia. 113 évvel a megtalálása után a Josephine-barlangból származó csontváz, amelyet „Peggi”-nek neveztek el, visszatért felfedezésének helyére. A Universal Museum Joanneum, Peggau település és a Peggau Lurgrotten Társaság együttműködésében a legidősebb stájer nő csontváza a Lurgrotte melletti Peggau Őstörténeti Múzeumban volt látható 2022 októberének végéig. Ezt követően egy 3D-s nyomtatás váltotta fel az eredeti csontokat.

"Peggy", az ősasszony, halálakor 52 éves lehetett, 147 cm magas és ősz hajú.

Aztán a múzeum után megkereshetjük a barlang bejáratát. Érdemes a vezetett túra előtt kb. 10-15 perccel odamenni, mert még a bejáratnál is van látnivaló.

A Schmelz patak vize a barlangból folyik ki, tehát ez a patak formálta és formálja a mai napig a Lurgrotte járatainak egy részét. De csak egy részét, ugyanis ez a patak nem folyik végig az egész barlangon, hanem kb. 1,8 km-re a peggaui bejárattól egy sziklahasadékból ered.

Átnézeti térképen megnézhetjük az egész barlangrendszert.

Az 1975-ös árvíz óta már nem lehet átkelni a barlangon egyik oldalról a másikra. A látogatók ehelyett a barlang mindkét végén egy rövidebb szakaszt tekinthetnek meg. Peggau felől rendszeres vezetett túrák indulnak 1 illetve 2 km-re  a barlangba, bár télen hosszabb, akár 4 km-es túrán is részt vehetünk, előzetes bejelentkezés alapján. A nyári hónapokban a váratlan heves esőzések miatt túl nagy az árvízveszély a barlangban, olyankor nem lehet bemenni mélyebbre. A téli túrák csoporttól és edzettségi szinttől függően 4-6 órásak.

A barlang fölött függőleges sziklafal van. Ennek mindkét oldalán ott a kőbánya, ahol viszont már jórészt elbontották a hegyet.

A Lurgrotte bejárata mellett találunk még egy barlangi múzeumot is.

Itt megismerkedhetünk a cseppkövek kialakulásával, megnézhetünk néhány különleges cseppkövet is. És tulajdonképpen a múzeumnak helyet adó terem is már a barlang része. 

Fentről Szent Barbara (nálunk Szent Borbála), a bányászok és a barlangászok védőszentje vigyáz a látogatókra.

Itt is találkozhatunk még az ősemberek életével és a barlangban talált leletekkel.

A barlang bejárata ma már egy mesterségesen kialakított "ajtó". Ahogy a tábla is mutatja, bent fotózni tilos! (De nem lehetetlen... És nekem muszáj volt, hogy meg tudjam mutatni ezt a csodát.)

A bejárat után a kőhíd felé vezető lejáratnál egy eredeti barlangi medve csontvázat lehet látni, mely csontok innen, a barlangból származnak. A medve kb. 20 000 éve élt itt.

A barlangban ott csobog és robog a Schmelz patak, a víz felett kis híd visz át. Ez a patak az egész túrán végigkísér bennünket.

A falakon és a mennyezeten vízmosta üregeket lehet látni, melyeket a patak vize alakított ki. A nevük "Strudeltöpfe", amiből a Strudel nemcsak rétest, hanem örvényt is jelent. Ezeket az üregeket valószínűleg örvények mosták ki a kőből.

A Lurgrotte különlegessége a "márványfolyosó", ahol különösen szép a szürke kő sárgás mintázata. 

Bár a barlang már régóta ismert volt, 1893-ig csak a Semriach-i bejáratánál található előbarlangokat tárták fel. A barlang mélyebb részeit egy olasz barlangkutató, Max Brunello fedezte fel 1894. április elsején. A kutatást Semriach felől kezdték, mivel a peggaui bejáratot elzárta a víz. A víz szintjét egy vízelvezető tárna segítségével csak 1913-ra sikerült csökkenteni. 

A barlang teljes hosszán 1935. február 13-án sikerült először végigmenni. A 6 kilométer megtételéhez körülbelül 18 órára volt szükség. Húsz éven át tartó munka után, a barlangot 1957-re építették ki Semriach-ig úgy, hogy az már 3-4 órás vezetésekre is alkalmas lett. Az évszázad legnagyobb árvize azonban 1975-ben (kb. 10 m3 /s) elmosta a kiépített utakat. Mivel az áradások évente ismétlődnek, a teljes infrastruktúrát soha nem javították ki.

Hogy alakult ki a barlang? A hegységek felgyűrődése során hasadékok, repedések és üregek képződtek. Ezeken a nyílásokon keresztül a víz, a gravitációnak engedelmeskedve, behatolt a kőzettömb belsejébe. A víz útja mindig a legkisebb ellenállás felé vitt, és így kanyargós, gyakran cikkcakkos járatokat vájt magának. Az évmilliók során a víz oldó hatása és később a magával sodort homok és kő munkája által a földalatti járatok annyira kiszélesedtek, hogy mostanra már labirintusszerű, elágazó barlangrendszert alkotnak. Ausztriában kb. 10.000, ebből Stájerországban 4.500 barlang található, melyből 25 áll nyitva a nagyközönség előtt.

Egyes cseppkövek a vas, ólom és mangán tartalmuknak köszönhetően rengeteg színben tündökölnek. 

Hogyan keletkeznek a cseppkövek? Az esővíz a felszínről a föld alá szivárogva feloldja a mészkövet. Amikor a vízcseppek elérik a barlang mennyezetét kalcium-karbonát válik ki belőlük, üreges függő cseppkövek, sztalaktitok formájában. De sok csepp lehullik a barlang padlójára is, ahol a maradék kalcium-karbonát különböző formájú álló cseppkövek, azaz sztalagmitokként rakódik le. Tehát ami fentről nő, az a sztalaktit, ezek a plafonról lógó legkisebb csövecskék vagy spagettik, ami alulról nő, az a sztalagmit, ezek nagyobbak, szélesebbek. És sok-sok év alatt e kettő nő össze cseppkő oszlopokká.

A barlangban a rövid vezetés során egy kilométert lehet bejárni, kb. egy órát vesz igénybe a túra. Az utak mindenütt elektromosan megvilágítottak. A barlangban egész évben 10 °C van, a levegő páratartalma pedig eléri a 95%-ot.

A Lurgrotte Stájerországban a barlangokban telelő denevérek egyik legnagyobb téli szállása. Az itt előforduló patkós denevérek téli álmukat a mennyezetről fejjel lefelé lógva alusszák, szárnyaikba csomagolva magukat.

A kisebb patkós denevér (Rhinolophus hipposideros) élősúlya 3,5-10 gramm, szárnyfesztávolsága 19-25 cm, és 21 évig él, bár az átlagéletkor megdöbbentő módon csak 2,5 - 3 év. A nagyobb patkós denevér (Rhinolophus ferrumequinum) 17-34 grammos, szárnyfesztávolsága 35-40 cm, és 30 évig is élhet.

(Ja, és az ott én vagyok.) :-)

A Lurgrotte egy baleset miatt vált igazán ismertté: 1894. április 29-én 7 barlangkutató mászott be a Lurgrotteba a heves esőzés ellenére, és 9 napig rekedt a barlangban az emelkedő víz miatt. A csapdába esett embereket végül csak egy több mint 1000 segítőt, bányászt, egy trieszti búvárt és 7000 (!) bámészkodót magában foglaló komplex mentési akció révén sikerült élve kimenteni.

Hatalmas folyosókon vezet keresztül a gyalogút, ami mellett ott csobog a patak is. 

A Lurgrotte kétségtelenül kiemelkedik Ausztria barlangjai közül. Az ország legnagyobb aktív vízi barlangja a világ minden tájáról vonzza a látogatókat, és a rendszeres barlangtúrák mellett különleges eseményekre is sor kerül. A koncertektől a kisebb előadásokon át a relaxációs tréningekig mindenki talál itt valami kedvére valót.

A Lurgrotte egy összetett, háromszintes barlang, amely vízelvezető rendszert képez az egész Tanneben-karsztvidék számára. A hidrológiája kevéssé ismert, mert nagyon összetett, és a barlang számos földalatti csatornájának feltárása igen nehéz. 

Annyi azonban bizonyos, hogy a Lur folyó a Semriach-i bejáratnál, a Schmelz folyó pedig a Peggau felőli oldalon lép ki a barlangból. Nagy esőzések esetén a Lur rendszeréből származó felesleges víz túlcsordulhat a Schmelz rendszerébe, így megerősítést nyert, hogy kapcsolat van a kettő között, bár az összeköttetés elhelyezkedése és kiterjedése még nem ismert.

A cseppkövek nagyon lassan nőnek. 10 év alatt 0,1 - 1 mm-t. A cseppkövek növekedése és formája nagyban függ a lehullott csapadék mennyiségétől, a csepegés bőségességétől, a feloldott és lerakott ásványi anyagok mennyiségétől, de akár a felszín növénytakarójának vastagságától is.

A lámpák körül kialakul az úgynevezett "lámpa-flóra". A fény hatására zöld növények, mohák és páfrányok telepednek meg a sziklákon. Ezért a világítást igyekeznek minimálisra csökkenteni, ahol a csoport elhalad, ott lekapcsolódnak a lámpák, de még így is megjelenik sok helyen a zöld növényzet. 

A cseppkövek színét a különböző adalékanyagok határozzák meg, amelyeket a víz hoz a felszínről a mélybe. A karszti agyag festi a köveket vörösre a vas-oxid tartalma miatt, a fekete és szürke színekért pedig a mangán-oxidok a felelősek. 

A következő, hatalmas terem mennyezete tele van vékony, átlátszó cseppkövekkel, (növekedésük 80-100 év alatt kb. 1 cm). Ezek még csak csövecskék vagy spagettik.

Alattuk három nagy cseppkő-kúp a "Drei Zinnen", mely egy Dél-Tiroli hármas hegycsúcsról kapta a nevét. A barlangban egyedül itt lehet fotózkodni, sőt, itt a túravezető mindenkit lefényképez a hófehér csúcsokkal. 

Sajnos ebben a barlangban is sok helyen látszik, hogy letördelték a cseppköveket, amik pedig nagyon lassan nőnek, sőt ha megtapogatjuk őket, az ujjainkról rátapadó zsír miatt meg is állhat a fejlődésük. 

A barlangban látható még a „Herceg” nevű képződmény, mely 3,7 méteres magasságával és 3 tonna súllyal a legnagyobb szabadon lógó cseppkő. (Ezt sajnos nem sikerült lefotózni. Aki látni szeretné, annak el kell mennie a barlangba.) :-)

Az ausztriai barlangok összefogtak és bármelyik másik barlang korábbi belépőjét felmutatva kedvezményes jegyet válthatunk a Lurgrotte-ba. A kedvezményes jegyhez a következő barlangok valamelyikének belépőjét kell magunkkal vinni: Spannagelhöhle, Hundalm Eis- und Tropfsteinhöhle, Lamprechtsofen, Entrische Kirch , Eisriesenwelt, Dachstein Mammuthöhle, Dachstein Rieseneishöhle, Koppenbrüllerhöhle, Gassel Tropfsteinhöhle, Obir Tropfsteinhöhlen, Ötscher Tropfsteinhöhle, Nixhöhle, Hohlensteinhöle, Rettenwandhöhle, Lurgrotte Semriach, Hermannshöhle.

Apropó: A zivatarok miatt egyik percről a másikra megemelkedhet a vízszint a barlangban. Ma már modern riasztórendszer működik a balesetek elkerülése érdekében. De emiatt bármikor be is zárhatják a barlangot.

Az 1 órás vezetett túra végig villanyvilágítás mellett halad, a hosszabb, 2 órás túra viszont a barlang egy olyan szakaszába is elvisz, ahol nincs világítás, így oda led- vagy karbidlámpákkal lehet továbbmenni. 

Nyitva tartás és vezetett túrák indulása: 

• áprilisban keddtől péntekig 11, 14, 15 órakor, hétvégén 10-től 15 óráig minden egész órakor
• májustól július 7-ig hétfőtől péntekig 11, 14 és 15 órakor, hétvégén 10-től 15 óráig minden egész órakor
• július 8-tól szeptember 3-ig 10-től 15 óráig minden egész órakor
• szeptember 4-től október 31-ig hétfőtől péntekig 11, 14 és 15 órakor, hétvégén 10-től 15 óráig minden egész órakor

A vezetett túra minimális létszáma 2 felnőtt. A barlangi vezető német vagy angol nyelven mesél. Csoportoknak ezeken kívül más időpontban is lehetséges az indulás.

A barlang november 1-től március 31-ig zárva van, azonban ebben az időszakban lehet "kalandtúrára" jelentkezni. Téli túra csak előzetes bejelentkezéssel és minimum 5 főtől indul.  

Belépő jegy árak (2023): 

1 órás vezetett túra

• felnőtt 10 Euro
• diák (15-18 év között) 7,50 Euro
• gyerek 7 Euro

2 órás vezetett túra

• felnőtt 15 Euro
• diák (15-18 év között) 9,50 Euro
• gyerek 9 Euro

Kalandtúra a barlang mélyebb részeire (csúszás-mászás szárazon és vízben) decembertől márciusig 80 Euro / fő. 

Remélem kedvet kaptatok egy barlangi kalandhoz, és ha Graz környékén jártok, felkeresitek a Lurgrotte-t. Meg persze egy csomó más látnivaló is van Graz-ban és a környéként, meg Stájerországban is. Ausztria többi barlangja is csodálatos, és mivel mindegyik más, mindet érdemes végiglátogatni. (És mindig vigyétek magatokkal az előző barlang belépőjét!) És a Lurgrotte bejáratától akár el is lehet sétálni a Badlklamm szurdokig, ami a szomszéd faluban van. A kettő összekötve egy fél napos program. 

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!  

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, valamint a www.steirischemuseen.at, https://lurgrotte.com oldalakról származnak.