kiránduló

A Boldogkői-vár rendkívül népszerű lett mostanában, már óriás plakáton is láthatjuk a kiugró sziklára épült fa utat, a végén a kis kilátóval. És szinte mindenhol ez a fotó köszön vissza, ha a Boldogkői-várról van szó. Valóban fantasztikus fotó téma, de ez a vár sokkal több ennél! Persze a sziklanyelv is nagyon látványos, de megmutatom, hogy a várban sokkal több a látnivaló. Lehet, hogy sokan csak ezért mennek, de szerintem mindenkinek nagyon kellemes csalódás a vár egésze. Ráadásul egy legenda szerint Bodó hét lánya, a hét tündér hét kérője építette hét éven át. Tartsatok velem, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, BAZ megye északi részén, Miskolctól észak-keletre, Szerencstől északra, Sárospataktól nyugatra, Encs közelében. Ha Boldogkőváralja falu meg van, ott már nem lehet eltéveszteni, mert messziről is jól látszik a vár. Térképen ITT.

A vár alatt viszonylag nagy, ingyenes parkoló van.

Kezdjük a mesével: Miután Bodó, az aszalómester sikeresen elbújtatta IV. Bélát a tatárok ellen vesztett csata után, a nomádok kitakarodását követően hét gyönyörű lányával és hét szekér aszalt gyümölccsel meglátogatta a királyt Budán. A király hálája jeléül legfőbb íródeákjával nagy pergament íratott: "Ezen írás szerint neked adom Aszaló és Bodolló községeket, valamint a környéküket, fel egészen a Zempléni hegyekig." De volt egy kikötés is: "Öt éven belül a legalkalmasabb helyen erős várat kell építened, ahonnan az egész vidéket beláthatod, és szükség esetén az ellenségedtől is megvédheted". Ezzel az ajándékkal bocsájtotta útjára a derék aszaló mestert és hét lányát a király. Bár örültek az ajándéknak, de komoly gondot is okozott, hiszen öt év alatt várat építeni nem könnyű feladat, ráadásul a lányok is eladó sorba kerültek. Napokon át töprengtek, hogy miképpen tudnák teljesíteni a király feltételét, amikor a harmadik napon megszólalt a legkisebb lány, Mári: "Mi immár nemes kisasszonyok vagyunk, nekünk már nemes urak fogják tenni a szépet. De feleségül csak azokhoz megyünk, akik egy évig építik nekünk a várat! Hét év alatt csak felépül!" Ezután a lányok hamarosan báli meghívót kaptak a királynétól, amely bálban természetesen a hét Bodó lány volt a legszebb kisasszony. Meg is akadt rajtuk a leggazdagabb és a legelőkelőbb ifjak szeme, sőt háromnak ott helyben meg is kérték a kezét. A fiatalurak a várépítést is vállalták, így hamarosan kezdetét vette az építkezés. Nemsokára pedig a még pártában lévő leányoknak is került vőlegénye, s így a hét év alatt olyan szépséges vár épült, hogy csudájára járt az egész ország. Aztán mind a hét lány lakodalmát a várban tartották egyszerre, ahol a király is megjelent, és azt mondta, ettől fogva hívják a várat Boldogkő várának, hiszen a hét tündér itt volt a legboldogabb.

És akkor nézzük a meséhez képest mi volt a valóságban.
A parkolóból sok lépcső, majd meredek, kövezett út vezet fel a várhoz.

Röviden összefoglalva: Boldogkő várában egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat.

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején, az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.

A vár építését az alapját képező szabálytalan sziklatömb befolyásolta. Az andezittufa tömb északról dél felé keskenyedik, és keletről nyugatra lejt. Ez szabta meg a vár építési módját, mely szabálytalan alaprajzú belsőtornyos típushoz tartozik. Okleveles adatok és feltárt leletek bizonyítják, hogy Boldogkő vára az Árpád korban épülhetett.

A várba ma az alsó vár bejáratát képező félkörös alaprajzú kaputornyon át juthatunk. A mai deszkahíd helyén egykor felvonóhíd állt. A bástyán lőrések találhatók, kifelé és az udvarra néző nyílásai neogótikus keretezésűek. A régészeti feltárás során megállapították, hogy a bástya alapozása nagyjából 150 cm mély.

Áthaladva a kapunyíláson az alsó udvarra érkezünk.

A kaputorony udvari kapuján át a belső és külső várfalak közti falszorosba, azaz az alsó udvarba lehet jutni. Ennek nyugati külső, vastag falán gyilokjáró fut végig, a falon kifelé szűkülő lőrések vannak. Északkeleti csücskében a palota alatti pincébe vezető lejáró, délkeleti részén pedig a felső udvar mintegy 8 méterrel magasabban található bejáratához vezető meredek, sziklába vágott lépcsősor található. Az udvar nyugati felében több mint száz cölöplyukat találtak, ezek a nyugati várfalnál korábbi építmény, valószínűleg egy földdel kitöltött kettős palánkfal nyomai lehetnek.

Az alsó-udvarhoz csatlakozik észak felől a csonka bástya, a pincét is magába foglaló sziklaemelkedésen. A bástya alatt a sziklába vágva négyágú pince található.

A csonka bástya fala a nyugati külső fal folytatása, kelet felé pedig a palota háromszögű bástyájához csatlakozik. Az építmény a külső, pártázatos védőfalakkal és a kaputoronnyal együtt a 15. században épülhetett. A csonka bástya falán alul két ágyúlőrést tártak fel, felette gyilokjáróról megközelíthető, kifelé szűkülő lőrések és ablakok álltak. A bástyát délről a pincebejárat felett épített, 60 cm vastag, 140 cm magas fal határolta. Az épület belső tere több fallal helyiségekre oszlott.

A bástya faltöredékes feltöltődése, amely az 1701-es felrobbantás eredménye lehet, gazdag leletanyaggal szolgált a régészeknek: vas használati tárgyak, különféle kályhacsempék kerültek elő. Az egyik itt talált mázatlan kályhacsempe festésén egy lovas katona volt látható, amelyet megjelenése, ábrázolt ruházata és fegyverzete alapján a leletanyag egy részének keltezéséhez is felhasználhattak: a kályhacsempe keletkezését a 15. század második felére valószínűsítik.

Az udvar végén sziklába vésett lépcsősor vezet a felső várba. Érdemes jó cipőben jönni, és nagyon figyelni a lépcsőkön, mert mint látható eléggé lepusztult állapotban vannak. Főleg lefelé veszélyes. 

A lépcsőn felfelé haladva láthatjuk meg szemben a déli tornyot. A torony egy szabálytalan négyszög alakú építmény, emeletén elfalazott lőrések, ablakok láthatóak.

A szárazmalmot 1671 és 1682 között készítették és puskaportörésre használták. A sziklába faragott oldalánál lévő csatornában foroghatott függőlegesen a kerék, amit egy vízszintes tengely tartott. A tengely a medence oldalába, egymással szemben faragott két cölöplyukban elhelyezett gerendák rögzítették. A nagy medencében állhatott a tartály, ahová az őrölt anyag lefolyt. Az őrlést, portörést a kerék felett magasabban elhelyezett őrlőkövek végezték.

A vár alapját képező szikla délen annyira elkeskenyedik, hogy oda építkezni már nem lehetett. Ez a meredeken kiemelkedő, oroszlánfejhez hasonlító sziklanyelv viszont kiválóan alkalmas volt őrség elhelyezésére. Legvégén figyelőállást helyeztek el. Az oda- és visszahaladó katonákat palánkkal védték.

Ma már hálás fotótéma, főleg ha a természet is besegít egy kicsit - köddel, napfelkeltével vagy naplementével.

A sziklanyelv végén lévő kis kilátóból csodás panoráma tárul elénk. A sík vidéken messze ellátni. Itt terül el a gönci barack termőhelye, mely eredetvédett gyümölcs, hungarikum. A gönci kajszibarack Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának sajátos gyümölcse. Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegy- és domboldalain, szépen gondozott teraszain, napsütötte fensíkjain telepített ültetvényeken terem. A tájon szinte kizárólag magyar kajszibarack fajtákat termesztenek, több mint 300 éve, és csak itt a Zemplén lábánál lesz olyan amilyen. A helyi talajnak köszönhetően.

A vár első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől.

A legelfogadottabb elmélet szerint várat először egy 1295 körül kelt oklevélben említik mint „Castrum Boldua”, amely leírja, hogy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán III. András királytól kapta cserébe Boldua, mai nevén Boldogkő várát korábbi, IV. László királytól kapott Rezy (Rezi) és Syd (Zsid, ma Várvölgy) váraiért.

Várnagyát 1300-ból ismerjük, Jánosnak hívták és Amadé nádor alpári jobbágyainak ügyében járt el. Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak. Károly Róbert király azonban 1312-ben a Rozgonyi csatában legyőzte őket, és birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette, amelyet az anjou párti Drugeth családnak adományozott úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott. Feltehetően ez a pompaszerető Drugeth család építette meg ebben az időben a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot).

A panoráma csaknem teljes kör a kis megfigyelő állásból, a 360 fokból csak egy kis szeletet takar ki a vár.

A déli torony szabálytalan négyszög alakú, az alsó udvart délről határoló építmény. Emeletének falain lőrések láthatók, melyeket később elfalaztak. Korábban volt a toronynak egy bejárata az alsó udvarból, de ezt megszüntették; ezt követően csak a felső udvar felőli kapuján keresztül, kelet felől volt bejárás. A toronyban sziklába faragott medencét, vágatokat tártak fel, melyek elrendezése és más leletek (pl. töredékes malomkövek) alapján feltételezik, hogy itt szárazmalom üzemelt.

A felsővárat az észak-déli irányban elnyúló hegygerinc tetején, az alsó udvar felett átlagosan 10–11 méterrel, attól keletre alakították ki. A felsővár az épületegyüttes korábban keletkezett része, melyet a felső udvar, a háromszögletű torony, az öregtorony és a palota alkot.

A palota külső falán alul négy 20×120 cm-es lőrés, felettük az emeleten lapos kövekből kialakított, később elfalazott, szegmentíves ablakok vannak. Mai ablakai neogótikus stílusúak. A palota belső terének legkorábban 16. századra keltezhető boltozata mára beomlott. Keleti felében a sziklafelszínen kis mértékű feltöltődés volt csak, de nyugat felé, a terep süllyedését ellensúlyozandó, az építéskor vastagabb feltöltést alkalmaztak, hogy vízszintes járófelület alakuljon ki. Az épület földszintjét fallal kétfelé osztották, tehát egy kisebb északi és egy nagyobb déli helyiségből állt. A palota járószintje feletti törmelékes feltöltődésből különféle tárgyak, pl. vaskanál, edénytöredékek, egy fél malomkő és egy hosszúkás őrlőkő került elő.

Az épület keleti fala mellett külső várfal húzódott, amely ugyan erősen lepusztult, de egészen az öregtoronyig érő maradványai máig felfedezhetők. Feltételezik, hogy a keleti fal helyén egykor palánkfal, a palota sarkánál pedig kapu állt.

1388-ban Zsigmond király elzálogosította Czudar Péternek, majd 1396-ban az ő özvegyének és fiának. Boldogkő a hozzá tartozó uradalommal együtt 1427-1453 között Brankovics György szerb despota birtokába került, Tállya, Tokaj településekkel, Regéc és Munkács várakkal együtt.
Mátyás az 1456-ban ismét királyi birtokká lett várat 1461-ben Parlagi Pál és László testvéreknek adományozta, majd 1476-ban 3000.- és továbbá 1500.- Forintért Kassa városának zálogosította el. Kassa Mátyás kérésére Szapolyai Imrének engedte át a várat és uradalmát, de 1471-ben már újra a király birtokába került. Később a Szapolyai családé lett. A várat a mohácsi vész előtt Szapolyai János, Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztszülői ajándék címén.

A palotarészben kiállítások vannak berendezve. Régészeti és hadtörténeti kiállítás...

... és komoly pénztörténeti kiállítás.

A XV. században tovább bővítették a várat két szakaszban. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott. Majd megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal. Mohács után, a kettős királyság alatt gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol pedig János király birtokába volt. A várat 1527-ben a Ferdinánd-párti Báthori István szerezte meg, de rövid idő múlva Szapolyai János ostromolta, és 1528-ban Regéc várával együtt elfoglalta. Ferdinánd még ebben az évben visszavette, de 1530-ban már ismét János királyé lett.

Okleveleink szerint 1530-ban Tomori Egyed birtokában volt, akitől ebben az évben vásárolta meg Martinuzzi Fráter György bíboros. Nem sokáig birtokolta azonban, mert 1537-ben ismét a császáriak foglalták el. 1542-ben Ferdinánd ismét eladományozta, illetve elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel. Patóchy Zsófia nevű leánya a hírhedt Bebek Györgyhöz ment feleségül, így a vár is a Bebek család kezére került. A Bebek família a kor leghíresebb, sőt leghírhedtebb családjai közé tartozik. Vagyonukat eredetileg bányaművelésből szerezték. Általában vitéz katonák, de semmiféle cselszövéstől, bűntől nem riadnak vissza. Boldogkő várában feltételezhetően pénzhamisítással is foglalkoztak.

Persze az alábbi pénzek nem hamisak. Másnak is ismerősek ezek a címletek? Ti is emlékeztek még, hogy a papír tízforintoson Petőfi füle egy egér? :)

Bebek György 1560-ban Sárközy Mihállyal cserélte el a várat az elfogott török vezérért, Amhet pasáért. A Sárközy család 1578 előtt adta el a Boldogkőt a Serényieknek, mely adásvételt II. Rudolf is megerősítette az 1578-ban kiadott oklevelével.
Ebben az időszakban káplánkodott Boldogkőn a magyar reformáció egyik kiemelkedő alakja Dévai Bíró Mátyás a későbbi “magyar Luther”. Balassi Bálintnak is kapcsolata volt a tájjal, hiszen Mezőzomboron szőlővel rendelkezett. 1584-ben egy Szikszóról, 1585-ben pedig Abaújszántóról kelt levele maradt fenn. Bizonyos, hogy Boldogkő várában is többször tartózkodott, többek között itt írta a Borivóknak való című versét.

Aztán az emeletre egy csigalépcső visz fel.

Pár nyugalmas évtized után 1612-ben Palochay Horváth György a mai Lengyelország területén lévő Nedec vár ura vásárolja meg Serényi Ferenctől. Rövid ideig, 1627-ben Szikszay Mátyásé, 1630-ban Várkonyi Jánosé, de nem sokkal ezután visszakerült a Palochay család kezébe.
I. Rákóczi György birtoka lett 1644-ben, majd 1671-ben újra Palochayaké lett a vár, ez évben a híres művész és tudós Szelepcsényi György, esztergomi érseknek adta le. Ekkor készült az első és részletes inventárium a várról, melynek eredeti példánya ma is megvan a boldogkőváraljai római katolikus plébánián. Szelepcsényi 1685-ben bekövetkezett haláláig ura volt Boldogkőnek, melyet ez idő alatt több ízben ostromoltak eredménytelenül, így például 1674-ben a bujdosó kurucok is. A vár porkolábja ebben az időben Vatay Péter volt, egy tizedessel és kilenc hajdúval. Annak ellenére, hogy a vár védői ellenálltak, és mint helyőrségének kis létszáma is mutatja komoly hadászati jelentősége már nem volt, a bécsiek 1676-ban Fűzér, Szerencs, Kisvárda mellett Boldogkőt is robbantani kezdték, szerencsére komolyabb károkat nem okoztak.

Fent csupa üveg minden. A padló is... Ez lehet, hogy látványos megoldás, de a tériszonyosoknak nem túl jó. Mindenesetre érdemes leküzdeni, mert fönt vár ránk a legjobb installáció!

Szelepcsényi halálakor a boldogkői várat 1685-ben az esztergomi káptalan szerezte meg, de 1697-ben a labanc csapatok birtokolták. I. Lipót király parancsára 1701-1702 között e várat is robbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. Az esztergomi főkáptalantól 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család azonban nem a várban lakott, hanem a faluban egy kúriában.
A megrongálódott várban helyreállítási munkákat végeztek. A kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. Sajnos így a neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg az eredeti középkori ajtó – és ablaknyílások helye.

A család a várat egészen a század végéig birtokolta, majd miután 1889-ben gróf Péchy Manó meghalt, lánya, Zichy Rezsőné Péchy Jequelin örökölte azt. Így került a vár a Péchy-birtokokkal együtt a Zichy család kezébe, akik birtoklása a 20. századi államosításig fennmaradt.

A tetőtérben megnézhetjük a Boldogkői várat is kicsiben. Valamikor talán így nézhetett ki.

És a palotarész teljes tetőterében egy hatalmas, körbefutó, ólomkatonákkal berendezett történelmi időutazásban lehet részünk. Ez Közép-Európa legnagyobb ólomkatona kiállítása, mely a történelmet szerető, vagy éppen most tanuló látogatóknak nagyon érdekes is.

A magyar történelem nagy csatái vannak itt berendezve, és a csaták mentén haladva haladunk az időben is. Az elején megfigyelhetjük, hogyan állították fel a szekérvárakat, hogyan védték magukat, hogyan zajlott az élet. Aztán megyünk előre az időben is, egyre fejlettebb a technika, mások a helyszínek, mások az egyenruhák. Nagyon érdekes az egész! Ha a csatákat ismerőként nézzük azért, de ha csak az aprólékos részletességgel berendezett terepasztalt nézzük, akkor azért. (Ahol a lovakkal átkelnek a folyón, az különösen parádés.)

A honfoglalás utáni kalandozásoktól, a tatárjáráson, a muhi csatán, a rozgonyi csatán, a felvidéki hadjáraton, a szikszói csatán, a Rákóczi szabadságharc idejéből a szomolányi csatán, a Napóleoni háborúk idejéből a győri csatán keresztül, a 48-as szabadságharc idejéből a branyiszkói diadalig láthatunk remek csatajeleneteket.

A vár régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki. A festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett. A 90-es évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti kiállítás és ólomkatona kiállítás került.

A vár legrégebbi része a 13. századi öregtorony. A vár legkorábbi szakaszában csak ez az épület állt, melyet lakótoronyként is használtak. Erős szerkezetű északnyugati sarka ma is áll, több fala azonban erősen lepusztult. A torony belmérete nagyjából 5,5×5,5 méteres, falvastagsága pedig néhol akár 2,80 méteres is lehet. Déli falának nyomai alig fellelhetők, így a bejárat helye nem pontosan ismert. Megépítése után később átalakításokat hajtottak rajta végre, egyik átépítése során a délkeleti sarkában kőfallal egy helyiséget alakítottak ki. A keleti falhoz közel egy cölöplyukat tártak fel, amely valószínűleg a korábbi, talán csigalépcsős feljáró helyét jelzi.

Az öregtorony délkeleti sarkához kapcsolódott egy téglapilléres helyiség, melyet kelet felől a keleti külső várfal keretezhetett. A helyiség falán vakolatnyomok maradtak fenn, járófelülete a síkra faragott sziklafelszín volt. Ezen építménytől délre a hegygerinc sziklafelszínébe vájt, 5,60 méter mély, téglával bélelt tömlöcöt alakítottak ki. Mivel bejáratra utaló nyom nincs, valószínű hogy a tömlöcbe való bejutás egyedül a mára beszakadt kőboltozatán át volt lehetséges. A tömlöc érdekes lelete két fém érme, melyek egyike egy 1703-as Rákóczi-pénz, ezen kívül a tömlöctől délre eső sziklafelszínen Ferdinánd egy 1552-es pénze is előkerült.

Az öregtoronytól északra 26 méter mély, zárt, három oldalról falakkal körülvett ciszterna állt, ezt valószínűleg a Drugethek idején építették. Nagy mélysége okán feltételezhető, hogy eredetileg kútnak ásták, de a vizet gyorsan felszívó tufakő erre alkalmatlannak bizonyult. Ezért később részben esővízgyűjtőként alkalmazták, részben pedig felhordott vízzel töltötték.

A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. Az “oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült. Ezeken kívül történt egy nem kevésbé jelentős, de kívülről nem látható átalakítás is: a vár pincéjének és a vár borozónak föld alatti összekötése (20 m szintkülönbséggel). Ezáltal lehetővé válik, hogy a látványosságok megtekintése után a fáradt érdeklődő egyenesen a hűvös várborozóba jusson. És a felújítások ma is folytatódnak.

Az alsó udvarban érdemes bóklászni kicsit, és mindenhova bekukkantani, mert itt is vannak berendezett terek.

A bástyában a régészeti feltáráskor kb. 120×200 cm-es, vízszintes fenékkel faragott ülepítőmedencét találtak, amelynek délkeleti oldalán kis vájat található. Ez szolgálhatott a vár öntödéjében a rézérc mosására. Ugyanitt tufába vájt kohó maradványait tárták fel, amelyben a rézércet és az ónt olvaszthatták. Ezek környezetében bronzlepényt és vassalakot találtak, ami azt bizonyítja, hogy egykor itt bronzgyártás és kovácsolható vas előállítása folyt. A bronzöntés e várban fellelt technikája a 16. századi gyakorlatot idézi. A régészek megállapították, hogy a boldogkői bronzöntöde rendeltetése a pénzhamisítás lehetett. Ezt alátámasztja az is, hogy Bebek Ferenc főispán és fivére Imre közismert pénzhamisítók voltak, Ferenc fia, Bebek György, Boldogkő várának egykori ura is minden bizonnyal ismerte a hamisítás technikáját.

Meg egy komoly kiállítás a gönci sárgabarackról, ami mind lekvárban, mind pálinkában verhetetlen. A gyümölcs minden részét felhasználják, és minden termék kiváló lesz az itt termett barackból. A fákat minden évben metszik, a kis barackok megjelenése után pedig a termést ritkítják, hogy növeljék a gyümölcsök méretét. Egyes fák 100-180 kg termést is adhatnak egy évben. A gönci barack július közepére, a Gönci Barack Vigasság időpontjára érik meg. A barackot mindig kézzel szüretelik, óvatosan, hogy ne sérüljön.

A földrajzi eredettvédett gönci barackpálinkát az úgynevezett gönci termelési körzetben készítik. Az eredetvédelem lényege, hogy egy bizonyos terméket egy meghatározott területen lehet csak elkészíteni, mert ott kiemelkedően jók számára a természeti körülmények, valamint rendelkezésre állnak történelmi tapasztalatok. A “Gönci” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack, amely Gönc vidékének egyik jellegzetes gyümölcse. A termelési körzetben elsősorban a Magyar kajszit termesztik, amely mellett megtalálhatók a telepítésre jóváhagyott egyéb fajták (pl. a Gönci magyar kajszi). A gönci barackpálinka különlegességét, kiváló minőségét a klimatikus viszonyok, a kedvező alapanyag ellátás, a hagyományok őrzése, valamint a technológia szigorú betartása együttesen biztosítják.

A felsővár legészakibb pontján található a palota és az azt észak felől védő, háromszög alapú hasáb formájú lakótorony. Mindkét épület a 14. század elején, tehát a vár korai szakaszában, de az öregtorony után keletkezett, amikor egy nagy átépítés során a korábbi elavult öregtornyos elrendezés helyett belsőtornyos erődítményt alakítottak ki. Az átépítésben nagy szerepe lehetett az olasz várépítési kultúrát ismerő, a várat e korban birtokló Drugeth családnak.

A lakótorony háromszögű kialakítása nem gyakori, de nem is példa nélküli. Hazánkba valószínűleg ausztriai példák nyomán jutott el ez az épülettípus. A torony falai napjainkig fennmaradtak, viszont dongaboltozatai már beomlottak. Az épületen belül, annak északi végében, kör alakú, sziklafelszínre alapozott építmény nyomai láthatók, amely a torony emeleteire vezető csigalépcső lehetett. Egy későbbi átalakítás során a torony belsejét kővel és homokos földdel töltötték fel. A toronnyal egyidős a tőle délre álló palotaépület, amely szintén részben fennmaradt.

Április első hétvégéjétől november 3-ig minden szombaton, vasárnap és ünnepnapon
a következő garantált programok kínálnak különleges élményeket:

10, 12, 14, 15 és 17 órakor Tárlatvezetés
Udvarhölgyeink időutazásra invitálják a látogatót IV. Béla korától Károly Róbert időszakán át a lovagkor végéig. Megismerkedhetünk „Caroberto” Csák Máté elleni küzdelmeivel, a hamis pénz verésével, vagy a rablólovagokként is emlegetett Bebek-család történetével.

11, 13 és 16 órakor Kóborlovagok
Magyarország egyik legszínvonalasabb, könnyed humorral, párbeszédekkel fűszerezett lovagi párbaj előadásában a Kóborlovagok. Utánozhatatlan eleganciával vívnak egy- és kétkezes lovagi karddal, valamint félelmetes sújtófegyverekkel, a hírhedt láncos buzogánnyal és a csatabárddal.

Fegyvertapogató
A lovagi bemutatón látott kardokat, sújtófegyvereket kézbe is vehetik, a láncfátylat, sisakot, páncélt fel is próbálhatják a látogatók. A hóhér pallosa azonban nem játék, a lefejezések mellett Setét Lajos alkalmanként kínzást, akasztást is vállal!

A vár nyitva tartása általában:

Január - Március hónapban: 9-16-ig
Április hónapban: 8-18-ig
Május - Szeptember hónapban: 8-20-ig
Október hónapban: 8-18-ig
November - December hónapban: 9-16-ig

2020.06.02.: Boldogkő vára hétköznapokon felújítás miatt zárva tart.
Kizárólag szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 9-19 óráig látogatható!

Belépő jegy árak:

• felnőtt: 1300 Ft
• kedvezményes: 900 Ft

És a jelenlegi helyzethez (2020.06.02.):

A lovagi párbajok biztonságos távolságból élvezhetők. Drugeth Mária, a vár úrnője szabadtéri vártúrára invitál mindenkit, a túra során a palota építésének terveibe is beavatja a vendégeket. A zárt térben elhelyezett kiállítások pillanatnyilag nem látogathatók, a vár területén mindenkitől kérjük az 1,5 m távolság betartását.

Remélem kedvet kaptatok, hogy Ti is megnézzétek ezt a várat, ahol sok látnivaló várja a turistákat. És sétáljatok ki Ti is a sokak által fotózott őrtoronyba, ahonnan csodás panorámában gyönyörködhettek. 

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, valamint a vár saját honlapjáról származik.