kiránduló

A Balatontól egy kőhajításnyira találhatjuk "Zala megye csodáját" - legalábbis így hirdeti magát a Vindornyaszőlős melletti Kovácsi-hegy "bazalt utca" nevű képződménye. És valóban, tényleg csodaszép hely, ahol a zöld erdőben, mohás kőkockákból épült tornyok, szétszóródott sziklák, repedések, lyukak, kisebb barlangok találhatóak. A nagy nyári hőségben enyhet adó erdő jó program lehet nyáron is, de minden évszakban meg van a maga szépsége. Tavasszal pedig medvehagyma beszerző túra is lehet. Nézzétek milyen gyönyörű!

Hol található? Magyarországon, Zala megyében, Vindornyaszőlős és Nagygörbő között. Térképen ITT.

Ha a Balaton (Keszthely, Hévíz) felől érkeztek, akkor Vindornyaszőlős után kell bekanyarodni jobbra egy magánútra, és azon menni a kőbányáig, ahol még egy pici parkoló is van. De megközelíthető a Bazalt-utca Nagygörbő vagy Zalaszántó felől is (gyalog).

A jármű elhagyása után a másik oldalon nagy piros felirat jelzi, hogy merre is kell bemenni az erdőbe. (A piros tanösvény felirat alatt kisebb betűkkel oda van írva a Bazalt-utca is.)

A tanösvény Buruczki Ferenc nevét viseli, mely a környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a Zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "Bazalt-utca". 

De attól itt még messze vagyunk, előbb kellemes erdei ösvényen kell beljebb hatolnunk a rengetegbe.

Hamarosan egy kis patak is mellénk szegődik. Nem kell nagy vízre gondolni, éppen csörgedezik a gyalogút mellett. Persze lehet, hogy nagyobb esőzések után több víz van benne, és esetleg sárosak leszünk tőle.

Az ösvény két oldalán pedig medvehagyma tenger hullámzik. Ha valaki szereti, összekötheti a kellemest a hasznossal.

A patakon időnként át is kelhetünk, van ahol komoly "hídon" kell átjutni. :)

A Kovácsi-hegycsoport a Keszthelyi-hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi-hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton-felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető.

Az út mentén különös ábrák vannak a fák törzsébe vésve. Vagy legalábbis az a különös, hogy a szent korona és Szent István jelképei vannak itt a fák törzsén. Ha ilyeneket látunk sorban a fákon, akkor jó irányba megyünk.

Hamarosan egy nyiladékon vezet át az út, ahol a villanyvezetéket átvitték a hegyen.

Aztán kis pihenő helyre lelhetünk, esőbeállóval, padokkal, asztalokkal, az égig érő fák tövében.

A kihelyezett tábla pedig gyönyörű gondolatokat oszt meg velünk a fákról Jankovics Marcelltől és Szatyor Győzőtől:

A fa ősidők óta fontos szerepet játszott az ember életében élő és holt anyagában egyaránt. Talán ezért a világ népeinek gondolkodásában, hitvilágában központi helyet foglal el. Minden növényi jelkép közül a legösszetettebb jelentésű. Az élet és a halál, a folytonos megújulás, a termékenység, az örök fejlődés, az idő és a tekintély jelképe. Gyökereivel a Földet fogja, ágaival az eget tartja, egyedüli összeköttetést, hidat temet a világok (alvilág, valós világ és mennybolt) között. A négy fő elemet is magába foglalja: a vizet a fa nedveiben, a levegőt melyet lélegez és tisztán tart, a földet melyben gyökerezik és a tüzet, amelyet anyagából élesztenek.

A fák alatt a Lívia-forrást találjuk. A táblán rövid üzenet: "Te nemcsak olyan forrás vagy, amelyik engedi magát megtalálni. Te az a forrás vagy, amelyik maga indul el megkeresni a szomjazókat."

És ha azt gondoljuk, hogy itt aztán biztosan nem találkozunk senkivel, akkor tévedünk. Bár gondolom országosan nem ismert annyira a hely, de a környékbeliek ismerik, és tudják milyen szép. Sokan kijárnak az erdőbe, ki ezért, ki azért, de valószínűleg előbb-utóbb belebotlunk másokba is. Mi a forrásnál egy nagyobb családdal, meg fiatalok egész csapatával találkoztunk a Vadlány-liknál.

Az út során futó emberke jelzéssel is találkozhatunk a fákon, ezek talán valamilyen erdei futópályát jelölnek. Ilyen jel van egyébként például a közelben lévő Rezi-várhoz vezető út mentén is.

Egy kövön emléktáblát találhatunk, melyet Magyarország élővilágának tudós kutatója, Dr. Loksa Imre emlékezetére állítottak tanítványai és tisztelői 2005-ben.

Hamarosan nagy táblához érünk, ami a "Vadlány-lik"-ról tájékoztat bennünket, de maga a barlang nem itt van.

A barlanghoz a táblától jobbra kanyarodva a sárga barlang jelzést kell követni, ami egy darabig egészen jól vezet bennünket a lik felé.

Nagy mohás sziklákon mászhatunk felfelé, föl a Bazalt utca fölé. Fent pedig árnyas tűzrakót, padokat találunk tündérek és manók helyett. Ott kell keresni a barlangnak nevezett lyukat. Amiről természetesen legendák is születtek.

"Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák. Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbujdosott és soha többé nem látták. Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket..."

A "Vadlány-lik" barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, mégha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

Utoljára a német megszállás - nyilas időkben használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. Népi elnevezései, úgy mint: Vadlán-lik, Vindornyaszőlősi Vadlánlik, Savanyú Jóska tanyája, Savanyú Jóska barlangja mind arra utal, hogy bizonyosan akadtak, akiknek hosszabb-rövidebb időre hajlékul szolgált. Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely mondaként maradt ránk egy leányról.

Egyébként könnyű elmenni mellette, fent már nagyon kell figyelni, hogy megtaláljátok. Valószínűleg én is csak azért vettem észre, mert mások is voltak ott. Ők tudták hol van. :)

Ha meg volt a barlang, akkor felülről még megcsodálhatjuk a hatalmas bazalt tornyokat felülről. De csak óvatosan, nehogy valaki lepottyanjon.

Aztán azon az úton, ahol feljöttünk, visszaereszkedhetünk a tábláig, mert a bazaltkövek utcája lent van. Fentről érkezve a Vadlány barlangot bemutató táblánál balra, vagy lentről érkezve tovább egyenesen.

A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe.

Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult "barlangot" is rejt.

2010-ben a Nagykanizsai Kerekasztal Civil Egyesület pályázati felhívására pályázott Vindornyaszőlős önkormányzata a település határában található Kovácsi-hegyi tanösvény bemutatásával, mellyel elnyerte Zala megye 7 csodája kitüntető címet. Ennek márványtáblája látható a Bazalt-utca mellett az egyik sziklán.

A leglátványosabb, legtöbbet fotózott, "emblematikus" sziklaformáció a következő képen lévő két oszlop. Ha rákerestek a bazalt utcára a neten, legtöbbször ezt a képet láthatjátok erről a helyről.

Pedig a többi, "szétszóródott" hatalmas szikla is látványos és gyönyörű. Mohás, zöld bazalt darabok találomra szétdobálva, mintha egy óriás műve lenne.

Egyes szakaszokon a medvehagyma mellett meténg szőnyegben is gyönyörködhetünk.

A bazaltutca mára a szomszédos bánya erőteljes működése következtében több szakaszon betemetődött és sziklái ledőltek, mégis megmaradt eredeti szépségében annak északi több száz méter hosszú szakasza, mely jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része. 

A nagy sziklák között csak egy keskeny gyalogút vezet, amin nem árt a lábunk elé is nézni, mert különben botladozhatunk az apróbb kövekben.

A sűrű, zöld erdőben megbújó nagy mohás sziklák között olyan sétálni, mint egy mesevilágban. Néha nem árt a hátunk mögé is nézni, hátha ott figyel egy manó, vagy erdei szellem, esetleg Maminti, a kicsi zöld tündér.

A sziklafal végig nagyon látványos, a hatalmas, összetöredezett bazalttömbökkel. Nem is gondolná az ember az ide vezető kellemes erdei ösvény után, hogy itt ilyen sziklás, bazaltos rész is van.

A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed. Hogy egyes helyeken mégis mitől vörös? Talán vas-oxid. De lehet, hogy más oka van...

És ha kigyönyörködtük magunkat a Bazalt-utca szépségében, magunkba szívtuk a kövek, az erdő - a természet erejét, feltöltődtünk, akkor (ha a kőbányától indultunk) ugyanazon az úton kell visszamennünk, amin bejöttünk. Ismét az árnyas erdő kis gyalogösvényén haladhatunk.

Visszatérve a fákhoz - "A népek képzeletének gazdag kincsestárában ott találhatók a fákkal és az erdővel kapcsolatos hiedelmek, történetek. Minden fának lelke, szelleme van. Más népek szerint a halottak lelke, az ősök szelleme lakik a fákban. Régi szokás volt, hogy a gyermek születésekor az apa fát ültetett a gyermekének, akinek a sorsa attól kezdve összeforrt a fáéval. Betegsége esetén, ha átemelték életfája ágai között, akkor meggyógyult, újjá született.

A fa életciklusának éves ritmusával - kihajtás, virágzás, gyümölcsérés, lombhullás - az örök körforgást jelképezi."

"Az ősidők óta kialakult mély kapcsolat az ember és a természet között mára megváltozott. Sokan a fában, erdőben nem látnak mást, mint pusztán anyagi értéket. Mindannyiunk felelőssége, hogy ez a szemlélet megváltozzon, és olyan tisztelettel tudjunk ismét a fákra tekinteni, mint őseink tették. Tennünk kell azért, hogy megmaradjanak azok a kulturális, természeti örökségek, melyekkel élhető, értékekben gazdag környezetet hagyunk utódainkra."

A forrásnál megpihenhetünk, vagy piknikezhetünk, majd folytatódik az út a patak mentén, a medvehagyma tengeren át.

Ha erre jártok tehát, szakítsatok egy kis időt erre az elvarázsolt helyre, nem bánjátok meg. Minden évszakban más, de minden évszakban gyönyörű.

A Bazalt-utca összeköthető a Zalaszántói Béke-sztúpával, vagy a Tátika-, illetve a Rezi-várral is, és akkor már egész napos, kirándulós, túrázós program is összejön itt a környéken.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a www.turistamagazin.hu, a vindornyaszolos.hu, a www.geocaching.hu és a wikipedia oldalairól származik.