kiránduló

Hobbi történészeknek fegyverkiállítást, borzongást kedvelőknek szellemes éjjeli tárlatvezetést, családosoknak egész napos elfoglaltságot kínál Fraknó vára, azaz Burg Forchtenstein.

Fraknó vára Burgenland egyik jelképe, közel van a magyar határhoz is. Remek egy napos kirándulás célpontja lehet az Esterházy család valamikori székhelye, ahol mindig van valami esemény, valami gyerek program is, ami az egész családot elvarázsolja. És már messziről látszik a dombtetőn.

Hol található? Ausztriában, Burgenlandban, Mattersburg (Nagymarton) mellett, Forchtenstein (Fraknó) falu fölött. Térképen ITT.

Bár úgy tűnik, magas dombon áll, azért elég jól megközelíthető autóval. A vár mögött nagy és ingyenes parkoló áll rendelkezésre.

Fraknó vagy Forchtenstein nevének jelentése félelmet keltő erődítmény. És valóban, a vár bevételével már a törökök sem próbálkoztak igen komolyan. 1605-ben Bocskay István, majd 1622-ben Bethlen Gábor seregeinek sem sikerült a várbevétel, és az osztrák csapatok is megkímélték. Így maradhattak fenn évszázadokon keresztül az itt őrzött kincsek.

A középkori várat a 14. század elején a Nagymartoni grófok építtették a település fölé magasodó, kb. 500 méter magas dolomitsziklára, akik aztán új lakhelyük után Fraknó urainak nevezték magukat. Később azonban pazarló életmódjuk miatt kénytelenek voltak elzálogosítani birtokaikat, köztük Fraknó várát is. A zálogjog először Albert osztrák herceget illette, ő továbbadta bátyjának, a leendő III. Frigyes császárnak. Hunyadi Mátyás 1488-ban visszaszerezte a várat, de 3 év múlva a Pozsonyi béke ismét Ausztriához csatolta. Ezt követően 135 évig osztrák uralom volt a várban. Bár a magyar országgyűlés többször követelte a terület visszacsatolását, az uralkodó nem akart lemondani erről a harcászati szempontból fontos erődről.

A várat várárok veszi körül, fölötte széles híd vezet a várba. A kapu feletti középső falfülkében Madonna, a két oldalán pedig Szent István és Szent Imre, valamint Szent László és Szent Vencel szobrai láthatóak.

A vár történetében jelentős fordulatot hozott az 1622-es esztendő, amikor Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserében II. Ferdinánd császártól megkapta Kis­martont, Fraknó várát és az uradalmat, amely azóta is az Esterházy család bir­tokában van. Négy évvel később – amikor a területet visszacsatolták Ma­gyar­or­szághoz – az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Ester­házy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bő­vítését. Lerombolták az öreg falakat, csak a szilárdan álló öreg toronynak ke­gyel­meztek meg, de arra is ráépítettek egy emeletet. Elkészült az alaposan meg­erő­sített bástyaöv, 1632-től a várkápolnán, 1642-től pedig a kincstáron, illetve az új lakószárnyakon dolgoztak. A kétemeletes palota 1637-re készült el, a vár­ká­polnát 1642-ben szentelték fel. Az őrség kaszárnyáinak építését Esterházy Pál fe­jezte be 1660 körül.

Az öreg torony biztosan az első várnak is része volt. Falainak vastagsága helyenként elérik a három métert. Földszintjén négyszögletű szoba van a Nagymartoniak - állítólag még az őshazájukból hozott - sasos címerével. Innen a falba épített szűk lépcső vezet le a háromrekeszes börtönbe. Ennek egyik helyiségéből, a padlózatban lévő csapóajtón keresztül egy 8 méter mély, ablaktalan pince nyílott, ahova kötélen engedték le a szerencsétlen rabokat.

A külső várudvaron a barokk stílusú, szépen restaurált Neptun kút fogadja a betérőt. Az 1640-ben készült kút eredetileg csatlakozott a vár vízvezeték-rendszeréhez. 2007 óta ismét működőképes, a tengeri szörny szájából csobog a víz Neptun lába elé. A kút fölött eredeti színekben pompázik az Esterházy család grófi címere.

A felső udvarba vezető kapu fölött latin nyelvű felirat a vár üzenete: „Engem, akit Ma­gyarország koronájáért adtak idegennek, gróf Esterházy Miklós nádor ritka hű­sége adott vissza ugyanannak a koronának. II. és III. Ferdinánd uralkodása alatt újjáépíttetett az országnak, utódjai és családja számára, a hűség, a szor­ga­lom példáját hagyva rájuk. Őrizzetek meg engem épségben.”

A kapu alatt ágyúk sora mellett haladhatunk el.

Az Esterházy Pál által vezetett építési mun­ká­la­tok során a művészi elemekre is nagy hangsúlyt fektettek: az ellenálló erő­dít­ményt dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lo­vas szo­bor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett 2,5 m hosszú krokodil is éke­sí­tette. A krokodil tátott szájával kifelé néz, feladata, hogy elriassza a rossz szándékkal érkezőket. Hogy a krokodilnak köszönhető-e vagy sem, de soha senkinek nem sikerült elfoglalnia a várat. És ahhoz képest, hogy több mint 300 éves, egészen jó bőrben van ez a krokodil... :)

A 17. századi magyar nemesi székhelyeket a külső és a belső barokk pompa jellemezte, aminek Fraknó vára az egyedüli teljes egészében megmaradt pél­dája. Miután I. Esterházy Pált 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a vá­rat hercegi törzshelyévé és műgyűjteményei központjává tette. A vár fal­fest­mé­nyekkel történő díszítése és lovas szobor felállítása 1691-ben zárult le: az át­a­la­kítások igazi udvari pompát kölcsönöztek a várnak.

A belső udvar közepén a hercegi rangot szerző, író, költő és zeneszerző Esterházy Pál lovas szobra áll. Az egy kismartoni mester által készített, 1691-ben felállított barokk műalkotást még életében, ereje teljében rendelte meg maga a herceg. Igenám, de akkoriban ilyen szobrot emelni csak a királyi család tagjainak/ról lehetett. Ezért a belső udvaron állíttatták fel ezt a lovas szobrot, ahol nem mindenki láthatta.

A belső udvar barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja, ki­a­lakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A secco-tech­ni­ká­val készült színpompás barokk falfestmények, oszlop- és párkány­ábrá­zo­lá­sa­ik­kal, illetve a 130 császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik, mérete kö­zel 1000 négyzetméter. 1991 és 2005 között az Esterházy Magánalapítványnak sikerült a rendkívüli fal­fest­­mé­nyeket az osztrák műemlékvédelmi hivatal és a burgenlandi tartományi kor­mány segít­sé­gé­vel nagyszabású és költséges restaurálási munkálatoknak köszön­hetően helyreállíttatnia.

Az épületegyüttes kiemelkedő értéke az Esterházy Miklós által épített vár­ká­pol­na. Itt tartotta es­küvőjét 1652-ben – megfelelő pápai engedéllyel – Esterházy Pál és unokatestvére Esterházy Or­solya. A Szűzanya ősi kegyképét 1656-ban elvi­tet­ték innen a búcsújáróhelyként ismert Bol­dog­asszony, azaz Frauenkirchen temp­lo­mába. Viszont itt kapott helyet a késő gótikus potten­dorfi szárnyas oltár, mely az Alsó-Ausztriai Pottendorf kastélya számára készült az 1450-es években, és ro­koni kapcsolatok révén került az Esterházy család tulajdonába. A szár­nyas ol­tár becsukott állapotában a bajban segítő, a pestistől védő szenteket ábrázolja, ün­nepi ol­dalán a Mária-szobor fölé csillagokkal díszített baldachin magasodik, és két oldalról Szent Ba­lázs és Szent Farkas kíséri. A kápolnában ma is tartanak es­küvőket, ünnepi fogadásokat.

A várban a nagy kandallókat, kályhákat, falfestményeket és csodálatos barokk ajtókat rej­tő történelmi helyiségeket az elmúlt években átfogóan restaurálták. A helyi­ségek a legmodernebb múzeumi és biztonságtechnikai megoldások szinte lát­ha­tatlan alkalmazása után újra a barokk eleven színeiben pompáznak.

Esterházy Miklós és Pál nádori pozíciója megkövetelte, hogy állandó, 300 fős hadsereget tartsanak fönt muskétások formájában, akik 1640-től kezdve Fraknón állo­másoztak. Így az Esterházy család mindig kivette részét nem csak a család, ha­nem az ország területeinek védelmezéséből is.

Az évszázadok hosszú harcainak köszönhető a fegyvertechnika fejlődése is, és ezt a fejlődést mi is nyomon követhetjük a gyűjteménynek köszönhetően, megismer­ked­hetünk az elöltöltős kanócos, keréklakatos és kovakős puskákkal vagy kü­lön­bö­ző harci gépek, mint például a rakétavető egyik elődjének rajzaival is.

Kevesebb mint 100 év alatt tökéletesítették például a rendkívül alattomos hatású kézi üveggránát technikáját. A várban fellelhető, ilyen mennyiségben egyébként rit­kaságszámba menő üveggránát gyűjtemény nagy része feltehetőleg a közeli Kő­szegi hegységben található saját tulajdonú műhelyében készülhetett. A grá­ná­tok­hoz pontos feljegyzéseket is megőriztek, melyek megemlítik például, hogy nem csak az volt veszélynek kitéve, akire dobták a gránátot, hanem maga a grá­nát­vető is állandó élet halál között lebegett, akkoriban ugyanis még ki­szá­mít­ha­tat­lan volt a gránátok hatótávolsága.

Esterházy Pál az 1663 és 64-es törökök ellen folytatott összes ütközetben ott volt a költő Zrínyi Miklós oldalán. Első katonai szereplésének győzelmi em­lé­két, egy janicsár puskája agyarára vésett mondatot „Magam nyertem Fehér­vár­nál az első harczomon” a fraknói fegyvertár mindmáig őrzi.

Esterházy Pál ott volt Bécs 1683-as ostrománál is a várvédők között, a török ellen har­colva. Harcainak történelmi jelentőségéről III. Szobieszky János lengyel királlyal folytatott levelezése is tanúskodik.

A gyűjtemény vitathatatlanul legérdekesebb és egyben legbecsesebb tárgya a magyar koronázási zászló. A lenyűgöző méretű koronázási zászló a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási országzászlója. A koronázási zászlóvivők a Magyar Királyság vezető arisztokrata családjaiból kerültek ki, őket a nádor és a királyi udvarmester nevezte ki. A XVII. századból származó Szent István koronát ábrázoló Magyar Királyság koronázási zászlaját Esterházy Miklós, 1625-től Magyarország nádora és a király helyettese vitte II. Ferdinánd császár és magyar-cseh király 1618. július 1-i koronázásakor.
Kevesen tudják, hogy a koronázási zászlót vivője a ceremónia után meg is tarthatta, így került ez, és még másik két koronázási zászló is a vár kincstárába.

Az egyik vitrinben a légpuska ősét is megnézhetjük.

A napóleoni háborúkban tanúsított jeles hadviselést olyan emléktárgyak őrzik, mint például 32. számú gyalogezred zászlajának egy foszlánya, melyet 1813. október 16-án a lipcsei csatában Rigó Ferencz őrmester hősiesen megmentett, vagy a franciáktól zsákmányolt ezüst díszszablyák, valamint egy nem kisebb mél­tóságtól, mint az angol Lord Nelsontól származó szablyahüvely.

A várlátogatás során benézhetünk a valamikori konyhába is, ahol már egy kiépített mosogató is volt, mint kényelmi berendezés.

Utunk során különböző titkos és nem titkos átjárón, keskeny lépcsőkön, folyosókon haladunk keresztül.

És iszonyatos mennyiségű fegyver, páncél és lószerszám gyűjteményt nézhetünk végig.

A végére már kicsit unnánk is egészet, de szerencsére hatalmas tudással és rendkívül jó humorral rendelkező, magyar idegenvezetők mesélnek a vár különböző helyiségeiben, így mindenhol előkerül valami jó sztori, vagy érdekes látnivaló, vagy történelmi ritkaságról szóló mese.

A nehezen megközelíthető vár nem volt igazán kellemes lakóhely. Télen a szobákat nem lehetett felfűteni, szeles időben különösen ridegnek bi­zo­nyult a hatalmas erődítmény. Ezért miután felépült a lényegesen lakályosabb kis­martoni (eisenstadti) kastély, a herceg oda költözött családjával, Fraknó pedig megmaradt a család jól őrzött kincsestárának.

Nem is akármilyen ez a kincstár, egy titokzatos csodavilág, a legkülönfélébb ritkaságok gyűjteménye. Az Esterházy kincstár az egyetlen, eredeti helyén megőrzött művészeti és csodakamra gyűjtemény, ezzel Európában is egyedülálló.

A kincstár kulcsai három különböző személynél voltak. A bonyolult zárszerkezetekkel felszerelt titkos ajtókat csak úgy tudták kinyitni, ha mindhárom személy egyszerre volt jelen a saját kulcsával.

A földrészünkön egyedülálló kultúrtörténeti ritkaságok gyűjteménye nemcsak a turisták, hanem a tudósok és kutatók számára is élmény.

Esterházy Pál herceg értékes órákat, automatákat, valamint egzotikus preparált álla­tokat, és ritkaságokat gyűjtött.

Az Esterházy hercegi levéltár egy része is Fraknó várában található. Az itt őrzött le­véltári anyagok az Esterházy család gazdasági ügyleteit dokumentálják, és be­tekintést adnak a család történetébe.

Amikor az Esterházy-javakat 1921-ben burgenlandi és magyar részre osztották, a levéltárat is kettéválasztották. A családi vonatkozású dokumentumok Bu­da­pest­re, a Magyar Országos Levéltárba kerültek, az Esterházyak gazdasági levél­tá­ra pedig Fraknó várában maradt. Napjainkban összesen 25 termet használnak levéltárként.

Az Esterházy-ősgaléria Közép-Európa legnagyobb barokk családi galériája. A festmények az akkoriban feltörekvő hercegi dinasztia társadalomban elfoglalt helyét és rangját voltak hivatottak ábrázolni. Különleges darab Vlad Tepes, azaz Drakula gróf – a világon egyetlen épen maradt – egészalakos portréja, akit Attilával, a hun királlyal együtt minden további nélkül a család őséi közé soroltak. A látogatót izgalmas és kellemes időutazás várja, mely az Esterházy család történetén kalauzol végig.

A Fraknó várában rendezett kiállítás fénypontja az egyedülálló ezüstbútorokat bemutató helyiség. A David I. Schwestermüller által készített művészi kivitelezésű ezüstasztallal és más, ezüstből készült berendezési tárggyal (pl. számos serleggel és nagyméretű ezüstórával) Fraknó várában maradt ránk Európa egyik legnagyobb és legrégebbi ezüstbútor gyűjteménye. Sajnos csakúgy, ahogy Versailles ezüstbútorait, úgy a többi európai udvar darabjait is nagyrészt - többnyire a hadikassza javára - beolvasztották, de itt rejtve marad ez a csodálatos gyűjtemény.

(A kép a fraknói vár honlapjáról, az esterhazy.at-ról származik.)

A várvezetés végén még belenézhetünk a vár udvarán álló 142 méter mély kútba is, sőt saját magunk számolhatjuk ki a mélységét egy stopperóra és egy darab kő segítségével.

A várban három különböző kiállítás tekinthető meg: a vár termei a fegyvergyűjteménnyel, valamint a kincstár vezetéssel, az Esterházy ősgaléria pedig vezetés nélkül látogatható.

Belépőárak (2020.):

Várlátogatás a fegyvergyűjtemény megtekintésével, vezetéssel (kb. 50 perc), VAGY Esterházy kincstár vezetéssel (kb. 50 perc), VAGY Esterházy ősgaléria és ezüst gyűjtemény:

• felnőtt 12 Euro
• kedvezményes (gyerek, diák) 10 Euro
• családi jegy (2 felnőtt + 2 gyerek 16 éves korig) 25 Euro

Fix vezetések indulnak minden nap a Neptun kúttól

• várlátogatásra német nyelven 11, 14 és 17 órakor, magyar nyelven 11:30 és 16:30 órakor
• kincstárba német nyelven 12:15, 13:15 és 15:15 órakor, magyar nyelven 12:45 és 15:45 órakor.

A vár nyitva tartása: március 18-tól október 31-ig naponta 10 és 18 óra között. Ezen kívül rendkívüli, éjszakai vezetéseket tartanak teliholdas éjszakákon, valamint adventi időszakban ismét különleges vezetésekkel és adventi vásárral várják az érdeklődőket.

És ha még többet szeretnétek megtudni az Esterházy család életéről és kastélyairól, akkor látogassatok el a Kismartonban (Eisenstad) található Esterházy kastélyba, ahol megújult kastélyvezetésen lehet részt venni, valamint Haydn jeggyel és bormúzeummal is várják a látogatókat. A lakompaki (Lackenbach) Esterházy kastélyban található modern természeti élménymúzeumban a látogatók interaktív kiállítás formájában ismerhetik meg a természet titkait, az emberiség történetét és a vadászatot is. A szintén az Esterházy Magánalapítvány kezelésében álló Szentmargitbányai kőfejtő (St. Margarethen) pedig igazán különleges élményt ígér, mert a kőfejtőn kívül itt található Európa egyik legszebb és legimpozánsabb szabadtéri színpada, amin nyaranta grandiózus operaelőadásokat tartanak.
(Ezekről is lesz majd egy-egy bejegyzés.)

És semmi képpen nem maradhat ki a felsorolásból Eszterháza, azaz Fertőd, ahol az Esterházyak legnagyobb és legfényűzőbb kastélya található, ráadásul ehhez még a határt sem kell átlépni. Érdemes Fertődre is ellátogatni, mert csodaszép.

Az információk nagy része a vár saját honlapjáról, az esterhazy.at oldalról származik.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

És ha szeretitek a várakat, figyelmetekbe ajánlom még Ausztriában a Bécshez közel található Liechtensteini hercegek várát, valamint Karintiában a 14 kapun keresztül megközelíthető Hochosterwitz várát is.
Szlovéniában a csodaszép tó partján álló Bledi várat és a szikla oldalába, egy barlangrendszerhez épített Predjamai várat is.