kiránduló

Szuper családi program hűvösebb napokra a Balaton partján a kisvonatozás. Sőt! Még jobb, ha az uticél egy termálfürdő, ahol a család apraja-nagyja jól érzi magát és még a gyógyul is. A balatonfenyvesi kisvasút pályáját újra megépítették Csisztapusztáig, újra zakatolnak a vonatok a gyógyfürdőig és vissza. Nemcsak nyáron, akár télen is jó program, ráadásul a vonat a Nagyberek természetvédelmi területén halad, ahol út közben vadakat, madarakat is megfigyelhetünk. A gyerekek imádják a kisvonatokat, de vannak felnőttek is, akik gyerekek maradtak - ebből a szempontból. Vonatra fel hát a Balcsi parton is! Lássuk, milyen a Balatonfenyvesi kisvasút. Tartsatok velem!

Hol található? Magyarországon, Somogy megyében, Balatonfenyvesen, a 7-es főút mellett. Térképen ITT.

Ha Fonyód felől érkeztek, akkor a kisvasút vasúti átjárója előtt van egy kis parkoló, ha Balatonkeresztúr felől, akkor értelemszerűen utána. De ez tényleg egy pici parkoló. Ha nincs hely, akkor a kisvasúti sínek mellett le kell kanyarodni a Balaton felé (Kölcsey utca), át a "nagyvasúti" átjárón, és ott az útelágazásban balra (közvetlenül a sínek mellett) van egy viszonylag nagy, murvás parkoló.

Viszont ide lehet jönni vonattal is, mert a Balaton déli partján futó (nagy)vasút állomása csak pár perc sétára van a kisvasúttól. Vagy hajóval, mert a balatonfenyvesi hajóállomástól sincs messze.

A kisvasút túlsó végállomása, Csisztapuszta felől is vonatozhatunk, oda Buzsák felől vezet be út.

A forgalmi iroda még a parkolónál lévő tornyos épületben van, de már szinte kész a nagyon szépen felújított állomásépület, gondolom hamarosan visszaköltöznek oda.

Az út mellé kiállítottak egy C50-es mozdonyt. Ez a mozdony a típusjelét a Csepel 50 lóerős dízelmotorja után kapta. A MÁV Északi Járműjavítóban gyártották őket 1952 és 1968 között.

A kiállított mozdony mellől néztem vissza az állomás felé, és az éles szeműek észre vehetik, hogy a fotót megtrollkodta egy ÖBB-s Vectron. Ebből látszik milyen közel van egymáshoz a nagy- és a kisvasút.

A balatonfenyvesi kisvasutat a MÁV üzemelteti, ezért egész évben jár, a menetrendjét a MÁV-nál találjátok meg és a jegy ára is km alapú.

A vonat két irányban, Balatonfenyves és Csisztapuszta, valamint Fenyves és Somogyszentpál között közlekedik.

Itt éppen két dízel mozdony vár az indulásra. Egyik a kicsi C-50-es.

A C-50-es mozdonyt az 1950-es évek elején a Szállítóberendezések Gyárában és a MÁV Északi Járműjavító Üzemében fejlesztették ki, majd másfél évtized alatt több mint 200 darabot gyártottak belőle. Fénykorában a gazdasági vasutak meghatározó vontatójárműve volt, és a magyar kisvasutak jó részén még ma is ezek a mozdonyok húzzák a vonatokat. 

A mozdony főkerete hengerelt idomacélból, hegesztéssel készült. A főkeret mind a négy sarkán súlyszekrények vannak elhelyezve. Ezekbe tetszés szerint előre gyártott súlyok helyezhetők, amivel növelhető a mozdony tapadása. A súlyszekrények alacsony elhelyezése miatt alacsonyra kerül a mozdony súlypontja, így az a rossz minőségű pályán is képes biztonságosan közlekedni. A vezetőállás a mozdony közepén található, minden irányban jó kilátást biztosít. A C–50-esekbe eredetileg Csepel D413-as típusú négyütemű, előkamrás dízelmotor lett beépítve, amely osztrák (Steyr) licenc alapján készült. A motor nedves perselyű hengerekkel, különálló, és leszerelhető hengerfejekkel, könnyűfém forgattyúházzal és dugattyúkkal készült. Befecskendező szivattyúja állandó löketű, porlasztói zártak. Olajozása fogaskerék-szivattyúval, indítása villamos indítómotorral és izzítógyertyákkal történik.

A mozdony erőátviteli rendszere teljesen mechanikus. A motor tárcsás tengelykapcsolóval csatlakozik a Csepel gyártású ötfokozatú sebességváltóhoz. A sebességváltó fokozatai gömbcsuklós karral kapcsolhatók. A sebességváltó teljesen azonos a Csepel teherautókban használtéval, ezért hátrameneti fokozat is be van építve. Ennek azonban a beépített irányváltó miatt nincs vasútüzemi jelentősége. A többfokozatú tolókerekes irány- és fokozatváltó tengelyhajtóműben ("tornyos hajtómű") gyorsító áttétel (tolató-vonali fokozatváltó) is található, ennek kapcsolásával a sebességfokozatok száma megkétszerezhető, tehát a mozdony gyakorlatilag 10 sebességfokozattal rendelkezik. A tornyos hajtóműből a hajtónyomaték kardántengelyeken keresztül jut a tengelyhajtóművekbe, ahol kúpkerekes hajtás útján jut az a tengelyekre. A kerékpárok kéregöntésűek, görgős ágyazásúak, rugózásuk lemezes hordrugóval készült. Tengelyterhelés: 3,5 t 

A Balatonfenyves Gazdasági Vasút hálózatán 1950 és 56 között kizárólag áruszállítás volt, de a személyszállítás elindulása után is megmaradt a rendszeres teherforgalom. Néhány teherkocsi most is áll az állomáson.

A másik mozdony, ami a személyszállítást bonyolítja, a nagyobbacska Mk48-as.

Az Mk48 sorozat a nem villamosított, keskeny nyomközű pályákra szánt B'B' tengelyelrendezésű dízel-mechanikus, illetve dízel-hidraulikus mozdony sorozat. Jól bizonyítja a mozdonyok megbízhatóságát, hogy ma (gyártás után majdnem 60 évvel) még mindig ez a típus felel meg legjobban a követelményeknek. Vontatta a nagyforgalmú személyvonatokat Nyíregyházán és felmászik a 60 ezrelékes emelkedőn Szilvásváradon. Bár a mechanikus gépek közül mára csak egy üzemképes, a hidraulikusak közül a sorozat jelentős része ma is üzemben van, 60 évesen.

A MÁV keskeny nyomtávolságú hálózatán az Mk45-ös (2945-ös) mozdonyok mellett ez a legelterjedtebb típus. A személyszállítás szüneteltetéséig a Kecskeméti KK és Nyíregyházi Nyk meghatározó vontatójárművei voltak, rendszeresen közlekednek a Balatonfenyves GV-n, de megfordultak a budapesti Gyermekvasúton is.

A mozdony tartályain kis táblák, amiből kiderül, hogy az egyik tartályt 1980-ban, a másikat 1989-ben gyártották. A kicsik 25, a nagy 100 literes. A nyomás 8 bar.

Az 1950-es évek végén a korábbi keskeny nyomközű motorkocsik gyártása során szerzett tapasztalatokat felhasználva dízelmozdony tervezésébe kezdtek a győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyárban. A típus alapjául az 1959-ben bemutatott M28-as gép tervei szolgáltak, a forgóvázak pedig a Ganz Camot motorkocsik mintájára készültek. 1958-ban kigördült az első dízel-mechanikus Mk48-as mozdony, amelyből 2 év alatt 12 példányt értékesítettek. 1960-tól a gépek hidraulikus erőátvitellel készültek, magyar, illetve cseh megrendelők részére összesen 50 mozdony lett gyártva 1961-ig. 

A MÁV-START Balatonfenyves GV-n jelenleg egy darab Bax 200 típusú, illetve 5 darab Bax 300 típusú kocsi közlekedik. Eredeti színük fenyő zöld volt, később azúrkékre fényezték őket, de Balatonfenyvesen egy kivételtől eltekintve zöld-sárga színben közlekednek.

A MÁV által üzemeltetett keskeny nyomtávolságú vonalakon a legnagyobb darabszámban ilyen kocsik közlekedtek, sok még ma is forgalomban van. A Kecskeméti KK és Nyíregyházi NyK hálózat leállítása miatt az ottani kocsik egy része más honállomásokra került át, többek között Balatonfenyvesen is futnak a korábban Kecskeméten szolgáló kocsik.

1959-ben nagyobb áttervezésen esett át a típus, a jármű egy méterrel hosszabb lett, a mosdó a kocsi végébe került, ennek eredményeként a befogadóképesség 54 főre nőtt. Innentől egy kályha volt középen, az utastér tisztán nemdohányzó kivitelben készült.

Ez a kocsi 1961-ben készült.

Kívülről kicsit kopottas a fényezése, de belülről nagyon rendben van.

Persze fapados, de szépen felújított és karbantartott kocsi. 52 vagy 54 férőhely van a kocsikban, a padok fölött pedig csomagtartó is található.

A melegről egy kályha gondoskodik télen, és nagyon jól teszi a dolgát, mert kellemes meleg volt a kocsiban.

A kocsiban körben a nagyberek élővilágáról olvashatunk. A fotókon láthatunk nagyvadakat, rókát, vízi madarakat és hüllőket, kétéltűeket is.

Vonalhálózati térkép is van a kocsi végében, így akár útközben is követhetjük, hogy kb. hol járunk. Most a 39-es számú vonalat mutatom be. Ez a rövidebb és ez visz Csisztapusztára a gyógyfürdőhöz. Útközben egy megálló lesz: Imremajor.

(A térképen látható, piros sávval jelölt turistautak szerintem nincsenek felfestve, vagy legalábbis én nem találtam turistajelzést út közben, és a netes turistatérképen sincs fent.)

Arra fogunk majd indulni. Két váltó segítségével a három vágánypárból egy lesz.

Vasútrajongóknak egy közelebbi kép a váltók rendszeréről. Illetve hivatalos nevén kitérő. A váltórészben található a két külső, folytatólagosan és szilárdan lekötött tősín, és ezek között állítható a két mozgatható csúcssín. A csúcssíneket egy vagy több csúcssínösszekötő rúd köti össze. A váltórész alkatrészei még a tősíneket és csúcssíneket alátámasztó sínszékek, a zárt csúcssínt a tősínhez támasztó támtuskók, valamint itt található a csúcssíneket mozgató váltóállító szerkezet is.

Nézzétek a sínpárt, milyen szép egyenes. Kisvasúti viszonylatban ez egészen kiválónak számít. Persze nemrég lett felújítva. Majd mutatok lejjebb huplisabb részt is.

A sínpár mellett két útátjáró jelző tábla látható (kicsit takarásban), de erről majd később. Viszont a két útátjáró tulajdonképpen látszik is.

Vonatra szállva út közben gyönyörködhetünk a körülöttünk lévő nagybereki tájban. A szántók és erdők között csatornarendszer található. A terület ma Balatonfenyvesről a település turisztikai egyesületének szervezésében vezetett kerékpár, nordic walking és kenu túrák keretében, illetve kisvasúttal közelíthető meg.

A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. A múlt század közepéig a Balaton egyik mélyen benyúló öbleként állandóan vízzel borított terület volt.
Fekete István Tüskevár című regényéből ismert zegzugos vizenyős varázslatos vízi világnak mára csak a töredéke maradt meg, de még a mai, erősen átalakított formájában is rendkívül érdekes természeti táj, némely részén még őrzi az ősi képet. Rendkívül gazdag a terület madárvilága, így méltán kerülhetett fel a Nemzetközi Jelentőségű Madárlelőhelyek listájára. A Nagyberekben a Fehérvízi Láp területét 1977-ben védetté nyilvánították. Jelenleg már a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső terület is egyben.

Hamar meg is érkezünk az első és egyetlen megállóhoz. Az Imremajor településnév az 1920-as években itt élt Hunyady Imre gróf földbirtokos nevéhez fűződik. 

Aztán a megálló után zakatol a vonatunk tovább. Egy kitérőt követően ágazik ki a somogyszentpáli vonal, ami élesen jobbra kanyarodik. Mi pedig megyünk tovább egyenesen.

A több mint 1500 hektár kiterjedésű láp legmélyebb részeit egész évben víz borítja, amelyen megtalálható a fehér tündérrózsa, sárga vízitök és békatutaj, valamint békaliliom. Jelen vannak a láprétek ritkaságai, mint a magyar lednek és a mocsári nőszőfű. A vizek partját nádas szegélyezi, a magas térszíneken pedig fűz-nyár ligeterdők vannak. A terület ökológiai értékét növeli a gazdag vízimadár világ, melynek képviselői többek között a nagy- és a kiskócsag, a bakcsó, bölömbika, illetve számos itt megpihenő vonuló madár.

A Kis-Balaton-medence és Nagyberek kistájon a nyílt növénytársulások – nádasok, sásosok, láprétek és mocsárrétek – az uralkodóak, fás növénytársulásait a puha- és keményfás ligeterdők alkotják. E kistájakra a gyenge termőképességű réti- és láptalajok a jellemzőek, így gazdasági potenciáljuk inkább a lápvilág természeti értékeinek megőrzése mentén teljesedik ki és nem az erőltetett agrártermelés révén. 

Ahogy keletnek fordult a vonat, feltűntek a Balaton-felvidék tanúhegyei és a fonyódi dombok is láthatóak. Szóval elég szép a panoráma a vonat ablakából.

Majd egy újabb kanyar után szembe fordulunk a Balatonnal. Ezt látja a mozdonyvezető Csisztapuszta felé. Elég szép kilátás a mozdony ablakából. :-)

És egy újabb kanyar után megérkezünk Csisztafürdő végállomásra.

Somogy megyében, a Balaton dél-nyugati medencéjétől délre található a Nagyberek. Ezen a vidéken jelentős mezőgazdasági fejlesztések zajlottak a második világháború után. Ezen belül is a Fonyód és Buzsák község között lévő Csisztapuszta környéke a Nagybereki Állami Gazdaság fajtiszta sertés- és húsmarha állományáról, zöldség- és gabonatermeléséről volt híres.

A állomást úgy alakították ki, hogy egy kitérő vágányon a mozdony körbe tud járni, így újra a vonat elejére kerülve indul majd vissza Balatonfenyvesre.

Érkezés után a mozdonyról leakasztják a kocsikat (vagy jelen esetben azt az egyet), és az Mk48-as előre megy a váltón túlra.

Gyors váltóállítást követően már a másik sínpáron jön vissza, a peron másik oldalán.

2019-ben kezdték el a csisztapuszai vonal rehabilitációját, 2021. július 1-jétől újra járnak vonatok. Erre teljesen "új" vágányokat fektettek és az állomás is megújult. A peron MÁV szabvány szerinti.

Miután mozdonyunk kihúzott a másik irányban a váltón túlra, újabb váltóállítás után már jön is vissza a személyvagon másik végére.

És miután újra összekapcsolták őket, máris készen állnak az indulásra vissza Balatonfenyvesre.

Szintén a második világháború után javában zajlottak a kőolaj utáni kutatások a szomszédos Zala megyei területeken, s végül a geológusok Csisztapusztára is eljutottak. 1956-ban félsikert értek el, ugyanis valamit találtak, de nem olajat: 42 °C-os termálvíz tört fel a föld mélyéről.

Elsőként az állami gazdaság dolgozói fedezték fel, hogy a reumás panaszok esetén kedvező hatású a szabadon elfolyó termálvíz, s kis gödröket vájtak a földbe, amelyek kezdetleges medenceként funkcionáltak. Kiépített út híján eleinte leginkább gyalogosan, biciklivel, esetleg lovaskocsival keresték fel a vendégek a spontán kialakuló fürdőt. A csisztapusztai fürdő híre azonban gyorsan terjed és a buzsáki tanácsnál is hamar felismerték az ebben rejlő lehetőséget. Társadalmi munkában betonmedencéket építettek és apránként megkezdődött a termálfürdő kialakítása.

A turistaforgalom jelentősebben csak a 70-es évek közepétől lendült fel, sokan éppen a kisvasút révén ismerték meg a kissé eldugott termálfürdőt. Fénykorában naponta nyolc járat közlekedett Balatonfenyves és Csisztapuszta között.

A megnövekedett igények miatt ráadásul a csisztai vonalat is megtoldották, hogy közvetlen, még kényelmesebb kapcsolatot teremtsen a termálfürdővel, így jött létre a Csiszta-gyógyfürdő állomás. Sajnos a rossz pályaállapotok miatt 2002-ben a Központi főmajor és a Csisztapuszta közötti, valamint az abból kiágazó táskai vonalon üzemszünetet vezettek be, s itt azóta nem járt a kisvasút.

De aztán megérkeztek a vasútépítők és újraépítették a csisztai vonalat. Persze a gyógyfürdő most már autóval is megközelíthető Buzsák felől, de újra egyszerű kisvonattal is érkezni Balatonfenyvesről.

Az enyhén kénes termálvíz mozgásszervi, reumatikus, betegségek, nőgyógyászati gyulladások és bőrbetegségek kezelésére is alkalmas. A Balatonhoz való közelsége miatt sok nyaralóvendég amolyan „rossz idő esetére” gondol a fürdőre.

A Csisztafürdői állomáson nem áll sokat a kisvonat, 10 perc után már indul is vissza Balatonfenyvesre.

Hát ez elment... Természetesen nem javaslom mindenkinek, de a vonatozást összeköthetjük túrázással is. A vasút mellett van egy földút, amin kényelmesen visszasétálhatunk. A táv csalóka, mert a vasút km kövén lévő 75, az természetesen 7,5 km-t jelöl. Nade meddig?

Mindegy, a köveken jól látszik, hogy hamar fogynak a 100 méterek, vágjunk neki, nem vészes.

Ja, és nézzétek a sínpárt, milyen szép egyenes. :-)

Magyarországon hektométert a vasúti közlekedésben, illetőleg a közutak tervezésénél alkalmazzák a távolságok pontos meghatározása céljából. A vasúti pályatestek távolságának méréséhez a vonalak kezdőpontjánál található a kezdőpontjuk. A vasúti pályatest mentén 100 méterenként elhelyezett fehérre meszelt, körülbelül 50 centiméter magas köveken fekete színnel feltüntetett számértékeket százzal megszorozva kapjuk meg az adott kőnek a kezdőponttól való távolságát. A kihelyezett köveket szelvényköveknek is nevezik, mivel a vasúti pályatest adott szelvényét jelzik.

Út közben ráértem, nézegettem a vasúti pályát.

A vasbetonaljak a vasúti pálya alátámasztó aljai, amelyek vasalt (általában feszített) betonból készülnek. Előnyük, hogy sokkal tartósabbak a faaljakkal szemben és kb. feleannyiba kerülnek. De a keskeny nyomtávú vonalakon ritkák, ezeken inkább a faaljak a jellemzők.

Minden sínszál oldalába bele volt ütve, hogy hol és mikor készült. Errefelé ez az 1960-as volt a legrégebbi (amit észrevettem).

A sínfeliratból az is kiderült, hogy az egy 48 kg/m súlyú, tehát nagyvasúti sín. 48 kg! Métere!

Nézzétek! Érdekes módon másképp kopott a sínkorona a régi és az újabb színszálon...

Ez volt a legújabb sínszál, hiszen ez 1985-ben készült.

A sínszálak nincsenek összehegesztve, csak összecsavarozva, így biztosított nyáron a hőtágulás. Meg így tudja a vonat hozni a döcögés megszokott hangját: dödöm-dödöm, dödöm-dödöm.

A sínek lerögzítéséhez a merev szorítólemezt és a törékeny gyűrűt rugóacélból készült, speciális alakú szorítórugókkal váltották fel. A sínleerősítés többi elemét megtartva egyenletes szorítóerőt és nagyobb függőleges rugalmasságot értek el. A feszített vasbetonaljak megjelenésével és a beton szilárdsági jellemzőinek növekedésével elhagyhatóvá vált a nagy alapterületű teherelosztó alátétlemez. Az új fejlesztésű sínleerősítés típusok jellegzetessége, hogy a sínt csavarral lefogott rugó szorítja az aljhoz. A sín talpa és az alj felső felülete közé beépített rugalmas lemez tovább növeli a rugalmasságot. 

Séta közben szépen rálátni a Balaton hegyeire és így már időnk is van nézelődni, nem csak egy-egy pillanatra tűnnek fel, ahogy a vonat halad. Jobbra a fonyódi Várhegy, aztán a Gulács, a Badacsony és a Szent György-hegy.

A két óriás eléggé hasonlít egymásra, mégsem teljesen egyformák. Hátrébb (balra) a Szent György hegy, elöl (jobbra) a Badacsony.

Vasúti átjáró után szarvasmarha telep, ahol angus marhákat nevelnek. Az angus egy Skóciában nemesített kis testű húsmarha fajta, ami kitűnő tulajdonságainak köszönhetően mára az egész világon elterjedt.

Színe egyszínű fekete vagy vörös. Nemes tartású feje genetikailag szarvtalan. A nyaka zömök és izmos, szügye széles, hasa hengeres, lábai rövidek, szabályosak, húsformái kiválóak. Nagyon nyugodt, sem a gondozókkal, sem a gulya többi tagjával nem agresszív. 

Ez a szép, piros-fehér tábla az útátjáró jelző. Az útátjáró jelző fokozott figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét. Ezt a jelzőt az átjárótól átlagos fékút távolságba kell kihelyezni. Ez a kisvasúton kb. 150-200 m. A jelzőn található szám annak a szelvénynek a száma, ahol az útátjáró található.

Meg is lett az útátjáró, valóban a 44-es szelvénykőnél. Mivel itt semmilyen jelző nem védi a vasutat, az útátjáró jelzőnél a mozdony jó nagyot dudál, hogy hallják a közlekedők az érkezését.

És tudjátok mire voltak még jók a szelvénykövek? A vasúti közlekedés kezdetén még nem voltak beépített sebességmérő eszközök a mozdonyokon, azonban a közlekedő vonatok sebességét a mozdonyvezetőnek ismernie kellett. Ezért menet közben a szelvénykövek számolásával és egy mutatóval rendelkező óra segítségével számolták ki, viszonylag nagy pontossággal a közlekedő szerelvények sebességét. Menő!

A 28-as és a 29-es szelvénykő között egy kitérőt találunk. Mivel ez nagyjából a semmi közepén van, valószínűleg nem állomást terveztek ide, hanem csak a szemben közlekedő szerelvények tudják kerülni egymást. Már ha sűrűbben járnak, mert a téli menetrend alapján sosem találkoznak itt szembe jövő vonatok.

A váltókat, bocs kitérőket ezzel a készülékkel állítják. Jó esetben kulcs is van hozzá, hogy ne tudja csak úgy bárki átállítani. Nagyvasúton kemény fizikai munka a kerek nehezéket átdobni a másik oldalra, de ez így kisvasúton talán nem annyira nehéz.

Az egyik decemberi szélvihar eredménye volt a pályára dőlt hatalmas fa, de szerencsére a sínekben nem tett kárt és hamar felfűrészelték, hogy ne akadályozza a forgalmat.

Itt egy újabb szép útátjáró jelző, de nincs rajta a számos tábla... A ragasztó megadta magát, a táblácska leesett. Mégiscsak tartósabb, ha oda is van csavarozva...

A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút a MÁV utolsó keskeny nyomtávolságú gazdasági vasútja. A 39-es menetrendi számot viseli. A számos szárnyvonal közül utolsóként csak a Balatonfenyves–Somogyszentpál és a Balatonfenyves–Csisztafürdő közötti vonalszakaszon jár rendszeresen személyszállító vonat.  2021. július 1-től 19 év szünet után indult újra Csisztafürdőre a közlekedés. A vonatok kétóránként indulnak, a menetidő 35 perc.

A kisvasút építését 1950 tavaszán kezdték, a Balaton egykoron legnagyobb öblét képező Nagyberek területén, Balatonfenyves és a mai Imremajor között. A lecsapolásokat követően a területen kialakítandó Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság szállítási igényeinek kielégítésére közel 100 km hosszú vágányhálózatot terveztek. Az Állami Gazdaság központját Balatonfenyvesen alakították ki, és főként cukorrépát, kendert kívánt termeszteni. A cukorrépa miatt tervbe vették a vonalnak a kaposvári cukorgyárig történő meghosszabbítását is.

Valahol ezen a szakaszon volt a kisvasút táskai kiágazása, hiszen egy szárnyvonal lement Táska településre is, de ennek én már nyomát sem láttam. Rég bezárták már a táskai szárnyvonalat.

A rövid idő alatt, hatalmas méretű építkezések miatt az 1950-es évek elején nagyszámú politikai elítélt is dolgozott a területen. A kisvasút munkavágányai 600 mm nyomtávolsággal, majd a véglegesek 1952-től 760 mm nyomtávolsággal épültek. A talpfákra 12–14 kg/folyóméter tömegű síneket szegeltek vagy csavaroztak, a vágányokat salakágyazatba fektették. Az ideiglenes vágányokon kezdetben lovakkal, majd motoros vontatókkal végezték a szállítást. A 760 mm-es vágányokon előbb gőz- majd motoros mozdonyokat helyeztek üzembe. 

A nagy kiterjedésű hálózaton három átrakó állomást kívántak kialakítani, ahol az áru átrakása történt volna a nagyvasútról, de közülük csak a balatonfenyvesi épült meg. Itt épült fel 1953 és 1954 között a vonalhálózat irányítását ellátó forgalmi épület és járművek javítását végző vontatási telep is.

Az áruszállítási feladatokra tervezett kisvasúton már 1955-ben szükség személyszállító kocsikban megkezdték az utasok szállítását, majd 1956-tól megindult a menetrendi személyszállítás is. A területen található majorok lakosságát ezzel vitték munkába, iskolába, orvoshoz és szórakozni az Imremajorban felépült 500 személyes színházterembe.

A kisvasút hosszú időn át nagymértékű áruszállítást végzett, amely az 1960-as években meghaladta az évi 130 ezer tonnát. Az Állami Gazdaság számára érkezett műtrágya és takarmány, a berekben kitermelt nagy mennyiségű tőzeg és mésziszap, valamint az állattartás során keletkezett trágya szállítása volt a meghatározó. Az 1970-es évek elejétől az áruszállítás fokozatosan csökkent, az utolsó tehervonat 1990. május 14-én közlekedett.

Az 1980-as évek közepétől jelentősen megnőtt a turistaforgalom, akkor kerültek a gazdasági vasúthoz a nagy befogadóképességű, korszerűbb személykocsik, Mk48-as dízelmozdonyok, valamint a nosztalgiavonatok továbbítására egy 490-es gőzmozdony is. Az utasok jobb kiszolgálása érdekében 1987-ben a csisztai vonalat közel egy km-el meghosszabbították és a fürdő közelében egy háromvágányos állomást alakítottak ki, Csisztagyógyfürdő néven.

Nekem pedig már csak 13 hektométer van vissza?

Az áruszállítási teljesítmény 1973-ban csökkenni kezdett, a forgalom a korábbi töredékére esett vissza, végül 1990. május 14-én elment az utolsó tehervonat is. A pálya rossz műszaki állapota miatt a csisztagyógyfürdői, illetve táskai vonalon 2002-ben felfüggesztették a személyszállítást, a rendszeres forgalom egyedül a Balatonfenyves – Somogyszentpál vonalon maradt meg.

A megmaradó somogyszentpáli vonal ekkor kisebb felújítást kapott, a javított kőágyazatra 34,5 kg/folyóméter tömegű síneket helyeztek. A vonatok a 14 km hosszú szakaszon 25 km/h sebességgel közlekedhetnek, Somogyszentpál állomásig 40 perc az út. Ez alatt az utasok a Nagyberek gazdag állat és növényvilágában gyönyörködhetnek, az oda-vissza közel másfél órás vonatozás kellemes kikapcsolódást nyújt felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt.

Mellettünk mint egy festmény, olyan a faiskola.

Magyarország utolsó megmaradt gazdasági vasútvonalát többször fenyegette a bezárás veszélye, de végül megmenekült a bezárástól. A személyszállítást 2012. szeptember 1-je óta a MÁV-START végzi. A vonatok Balatonfenyves és Somogyszentpál, valamint B.fenyves és Csisztafürdő állomások között közszolgáltatás keretében közlekednek. 

Már csak 100 méter, de hol van Balatonfenyves? Hát még nem itt. A vonal hosszának mérése a Somogyszentpál-Csisztafürdő elágazásról indul, mert ez az ág itt kezdődik.

Becsatlakozunk tehát a Somogyszentpál felől érkező sínpárba. Somogyszentpál 14 km-re van Balatonfenyvestől kisvasúton. Út közben két megállója van a vonatnak: Pálmajor és Somogyszentpál-felső.

A vasútvonalon a kezdetektől fontos volt a fejlesztés és az utasok lehető legjobb kiszolgálása, ezért 2013. júniusában, 2014. augusztusában, majd 2015. júniusában egy-egy újabb Mk48-as sorozatú mozdonyt állomásítottak ide Kecskemétről (008, 013 és 022). A nagyobb teljesítményű dízelmozdonyoknak nem okoz gondot a nyári hétvégi napokon megerősítve, több kocsival közlekedő vonatok továbbítása sem.

Itt megfigyelhető, ahogy a régi és az új pálya találkozik. Eddig beton aljak tartották a sínpárt, innentől már talpfák vannak.

És hamar kiderült az is, hogy mennyi van még vissza Balatonfenyvesig. Bár nem olyan szép új és egységes szelvénykő van már erre, de fehérnek fehér. 45 hektométer, tehát még 4 és fél km van vissza a vonal végéig. Tehát a teljes vonal kb. 12 km hosszú, ennyi séta összesen vissza, a vasút nyomvonalát követve.

Ez a szakasz régebbi, itt találtam 1939-ben gyártott sínszálat is. A sín kisebb, mint a felújított részen, hiszen csak 34,5 kg métere, de ez a fajta is nagyvasúti sín, melyet 1890-től mellékvonalakon használtak.

A faalj (a köznyelvben talpfa) a legrégebbi és legáltalánosabban használt fajtája a vasúti keresztaljaknak, amelyekre a vasúti síneket erősítik. Készülhetnek keményfából (tölgy, bükk, akác, cser) vagy puhafából (erdei-, fekete- vagy vörösfenyő). A faanyagok idejekorán elkezdődő rothadását úgy előzik meg, hogy a fákat a nedvkeringésük szünetében vágják ki. A ledöntött fákat 6–10 hónapig a helyszínen tárolják, hogy kellően kiszáradjanak. Kezelik őket különböző vegyszerekkel is, hogy tartósabbak legyenek.

És a kitérőnél itt van egy szép régi váltó is. Mennyire más, mint az újak!

Imremajor régen az Állami Gazdaság központja volt, ma is meg vannak még a régi épületek, istállók. A korábban gazdálkodásra kiválóan alkalmas terület a nem túl szerencsés privatizáció óta csupán vegetál. Egyébként igazi idilli környezet az ökoturisták, a természetet kedvelők, a nyugalmat keresők, a pihenni vágyók számára. A turizmus fellendítése érdekében tavasztól őszig minden héten van termelői piac, vannak különböző gasztrofesztiválok és egyéb rendezvények is.

2021-re újjáépült a major romos színház épülete is, ahol akár 300 főig tudnak rendezvényeket és színházi előadásokat tartani.

A csöpp állomás is megújult a balatonfenyvesivel megegyező stílusban.

A peron végén az állomást jelző tábla. 

Innen szinte nyílegyenes a pálya Balatonfenyvesig. A vasút mellett itt már kövesút is vezet, hiszen Imremajor közúton is megközelíthető.

A felújítás erre is tetten érhető, a faaljakat felváltják a beton aljak.

Azért a régi szakasz némileg már viseltes. Itt nézzétek a sínpárt. Kissé hullámos...

A vonatok ütemes menetrend szerint, két óránként indulnak.

Balatonfenyvesről Csisztafürdőre télen nyáron minden nap: 11:10, 13:10, 15:10, 17:10
Tavasztól őszig, 04.04. és 11.30. között indul még vonat minden nap 9:10-kor és 18:40-kor is.

Csisztafürdőről Balatonfenyvesre minden nap: 11:55, 13:55, 15:55, 17:55.
Tavasztól őszig, 04.04. és 11.30. között: 9:55 és 19:25-kor is.

Érkezik vissza a délutáni vonat Csisztafürdőről.

2013 nyarára készült el és érkezett Balatonfenyvesre egy BDa-w típusú poggyászteres személykocsit, amely kerékpáros utasoknak jelent kényelmesebb utazást. A széles rakodóajtókkal rendelkező kocsiban 9 kerékpár szállítható kampókra felakasztva.

Már látszanak Balatonfenyves házai, de addig még át kell menni az M7-es autópálya alatt is.

A somogyszentpáli vonalon is majdnem ütemes menetrend van.

Balatonfenyvesről Somogyszentpálra télen nyáron minden nap: 5:46, 8:35, 14:35, 16:35
Tavasztól őszig, 03.12. és 11.01. között minden nap van egy járat 11:35-kor, és 05.16. és 11.11. között 18:55-kor is.

Somogyszentpálról Balatonfenyvesre: 6:28, 9:25, 15:25, 17:25
Tavasztól őszig, 03.12. és 11.01. között minden nap van egy járat 12:25-kor, és 05.16. és 11.11. között 19:50-kor is.

Közben már indult is vissza újra a kisvonat. Éppen beért Csisztáról 14:30-ra, és már indult is Somogyszentpálra 14:35-kor. (Gyorsan sikerült a körüljárás.)

2015 nyarán állt forgalomba két nyitott kivitelű személykocsi is, amelyek a meleg nyári napokon egészen új élményt kínálnak. A kilátókocsik jó időben a menetrend szerinti személyvonatokban közlekednek, bárki számára elérhetők. (Persze télen nem közlekednek.)

2015-ben bevezették a kisvasúton a feltételes megállást (Imremajor, Pálmajor, Somogyszentpál felső megállókban), azaz a vonatok ettől kezdve csak akkor állnak meg az ilyen besorolású megállóhelyeken, ha van felszálló utas, illetve ha a leszállási szándékot a vonatszemélyzet felé jelezték.

A vasút és az autóút között húzódik a Nagyberek vízháztartását szabályozó csatorna. Több helyen zsilipekkel is védik, szabályozzák a víz útját, hogy a berek soha ne száradjon ki.

Aztán a kisvasút sínpárja a házak közé kanyarodik. Mellette nagy területen lovak legelésznek.

És beértünk Balatonfenyves üdülőövezetébe. Bár ez a rész még elég messze esik a Balatontól, teljesen úgy fest, mint a tóparti utcácskák.

A vasutat az autóktól stop tábla védi, valamint amikor érkezik a vonat, az átjáró előtt jó nagyot dudál. A vasúti pálya melletti "F" betűs tábla pedig a "fékút eleje jelző".

Következik a Balaton-parton futó 7-es főút kereszteződése, amit viszont fénysorompó véd, majd befutunk az állomásra. Itt az engedélyezett legnagyobb sebesség 5 km/óra. Ezt jelzi a jobbra lévő sárga tábla.

A jegyárakra vonatkozóan a MÁV honlapján egy 67 oldalas díjszabás van fent, amiben minden benne van, csak az nincs, hogy mennyibe kerül a jegy. :-)

De azért nem nehéz kideríteni a jegyárakat sem. A gazdasági vasúton a normál MÁV díjszabás van érvényben, jegyet venni lehet applikáción keresztül is.

A menetjegy ára Balatonfenyves és Csisztafürdő vagy Somogyszentpál között: 235,-Ft (felnőtt).

Pécsen azt hittem, hogy megtaláltam az ország legrövidebb és legolcsóbb kisvasútját, de nem. A balatonfenyvesi még olcsóbb. :-D

Az állomás mögött (a nagyvasúti pálya mellett) nagy vontatási telep is tartozik a gazdasági vasúthoz.

Bent tárolják az éppen nem közlekedő mozdonyokat és kocsikat, valamint tehervagonokat is.

Remélem kedvet kaptatok egy kis vonatozáshoz és ha a Balatonnál jártok, főleg a déli parton, akkor kipróbáljátok a fenyvesi kisvasutat. Jó kis program, ha nincs éppen strandidő. Meg ha strandidő van, akkor is, hiszen Csisztapusztán is van strand.

És ha szeretitek a kisvonatokat, nézzétek meg a többit is, amikről már írtam ITT.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a következő weblapokról származik: balatonfenyvesen.hu, buzsak.hu, www.mavcsoport.hu, wikipedia.