kiránduló

A Balaton nyugati csücskétől egy kőhajításnyira található a nemrég elkészült Kis-Balaton Látogató Központ. Ha épp nincs strandidő a parton, remek program gyerekkel is, de bármelyik évszakban felkereshető, és a felnőtteknek is rengeteg érdekes dolgot mutat. A belső, interaktív kiállításon kívül remek játszótér is van, az épület tetején tanösvényt alakítottak ki, egy csodálatos természetfilmet vetítenek a Kis-Balaton élővilágáról négy évszakon keresztül, és vezetett túrákat is szerveznek a Diás szigetre, Matula bácsi kunyhójához. Múzeumban menni jó! Főleg ilyen szuper "múzeum"-ba! Tartsatok velem, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Zala megyében, Balatonszentgyörgy és Sármellék között, a 76-os út mellett. Térképen ITT.

Sármelléktől kb. 5,5 km-re jobbra, ill. Balatonszentgyörgy felől jövet a Zala-hídtól és a vasúti átjárótól kb. 1,5 km-re balra kell letérni és átmenni egy vasúti átjárón. Barna színű információs tábla is jelzi mindkét irányból, ahol le kell kanyarodni "Kis-Balaton Kutatóház " felirattal. Befordulás után szemben a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság géptelepe van, de természetesen nem oda kell bemenni, hanem balra fordulni és az utolsó épületig tovább menni.

A Kis-Balaton Látogató központ épülete annyira jellegzetes, hogy nem lehet eltéveszteni. Az épület előtt nagy, ingyenes parkoló van, ahova be lehet állni. (Nem kell az út szélén parkolni.)

Az épületbe lépve nagy tágas fogadóteret láthatunk, ahol a pénztáron kívül büfé, mosdók és kiadványos pult is van. Az épület túloldalán pedig jó kis játszótér várja a gyerekeket.

A jegyvásárlás után pedig irány az interaktív kiállítás. A közel 1000 m2 nagyságú bemutatóhely elsődleges célja a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeinek közvetítése. A hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi terület számtalan növény- és állatfajnak ad otthont, köztük több ritka és fokozottan védettnek is. Az élőlények sokféleségét tapasztalhatjuk meg a látogatóközpontban, ha a nádasok, lápok, nyílt vízfelületek vagy az égeres-füzes ligetek, rétek világát bebarangoljuk.

Az elején rögtön egy falnyi tablón ismerkedhetünk meg a Kis-Balaton madaraival. És nemcsak megnézhetjük őket, vagy olvashatunk róluk, hanem a hangjukat is meghallgathatjuk.

Nagy oszlopon egy csomó kis tölcsér van, és mindegyikben egy-egy madár hangja hallható.

A nádi sármány hím a párzási időszakban nádszálra telepedve igen szorgalmasan dalolgatja rövid strófájú énekét.

Az érdekes nevű küszvágó csér viszont vándormadár, csak áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Balatonon.

Forgatható fakockákon ismerkedhetünk a Kis-Balaton többi állatával az emlősöktől a hüllőkön, halakon át az ízelt lábúakig, valamint a növényvilág néhány képviselőjével.

A növények változatos formákban népesítik be a vizeket az iszapban gyökerező békabuzogánytól a víztesten áttörő és a víz felszínén lebegő rencéig, vagy a világ legkisebb virágos növényéig, a vízidaráig. A fehér tündérrózsák, a sárga vízitök, a fűrészes levelű kolokán vagy az ősi, vízigesztenyének is nevezett sulyom pompás szín- és formagazdagsággal gyönyörködtetnek. A vízi éden számtalan kétéltű, pl. mocsári béka és tarajos gőte, halak, köztük a védett és itt honos lápi póc és csíkfélék, valamint hüllők otthona.

Egy hatalmas asztalra kivetítik a Kis-Balaton korábbi és jelenlegi elhelyezkedését a térképen.

Eredetileg itt volt a Kis-Balaton, de az ember tájátalakító tevékenysége átformálta a környéket. Először az erdőket vágták ki (hamuzsírtermelés céljából), ami gyorsabban levonuló árvizeket okozott, majd a mezőgazdasági tevékenység miatt csökkent az ártér.

Az 1900-as évek elejére a Kis-Balaton feliszapolódott, a kiszáradó lápokat további csatornázással igyekeztek művelhetővé tenni, míg a Zala medrét rendszeres kotrással mélyítették. A Kis-Balaton vízfelülete jelentősen lecsökkent, így az 1960-as évekre már nem tudta megtisztítani a Balatonba jutó vizet. Ennek következtében a Balaton nyugati öblében rendszeres problémát okozott az algásodás.

Az 1980-as években kezdték meg a természetes állapotok visszaállítását. Az első ütemben megvalósult víztorozó rendszer ma is látható, létesítésével a víz és a vízi élővilág is visszatért a berekbe. A növekvő élettér védelmére a torozók második üteme már a természetvédelmi értékek figyelembevételével épült tovább. A hivatalos nevén Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer üzemeltetését a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnöksége végzi. A mérnökség folyamatosan méri a lehulló csapadék mennyiségét, a Zalán érkező vízhozamokat és a lebegőanyag-koncentrációt, vizsgálja a vízminőség alakulását.

Egy teljes falat beborító térképen a madarak élőhelyeit nézhetjük meg. És a madaraink sziluettjét. Bemutatják a Kis-Balaton hihetetlenül gazdag madárvilágából a legismertebbeket.

Érdekes módon mutatják be a Kis-Balaton téli világát. A vizes élővilágot az üvegpadlóra installált interaktív fóliával „téliesítették", elektromos impulzus hatására kitisztul és látható a megidézett világ.

A padló olyan, mintha jég lenne, az üveglapokkal teljesen élethű képeket varázsolnak elénk. 

Emlékeztek még a vízipók-csodapókra? Egy monitoron megnézhetjük a valóságot, ahogy egy ilyen pók igaziból építi a víz alatt a kristálypalotáját. A monitor alatt a gyerekeknek tologatós játék is van.

Periszkópokkal a földbe, mocsárba és a víz alá tekinthetünk, miközben vetített interaktív tartalmak jelennek meg a padlón és más eszközökön.

Az egyik periszkóp segítségével a víz alatt megpillanthatjuk a lápi pócot. A lápi póc fokozottan védett hazánkban, igen ritka, őshonos faj. A mindössze 10 cm-es halacska lápok, folyók holtágai, sekély tavak lakója, férgekkel, bolharákokkal, lárvákkal táplálkozik. Haltani szakértők szerint a világállomány közel fele a Kis-Balatonban és befolyóinak területén él.

A Kis-Balaton lecsapolásának következtében rengeteg állatfaj eltűnt a környékről. A kócsagokkal olyan nagy volt a baj, hogy külön kócsagőrt fogadtak fel, aki vigyázott e finom ívelésben lépegető, repülő gyönyörű szárnyasokra, nehogy valahogy örökre eltűnjenek. 1922-től az első természetvédelmi őrnek is tekinthető kócsagőr, Gulyás József halászmester közadakozásból igyekezett védelmezni a madarakat. Védelmezte a kócsagok fészkelését, segítette a Kis-Balaton védelmét megalapozó megfigyeléseket, támogatta az ornitológusok munkáját a madárgyűrűzések során. Egészen 1945-ig töltötte be e tisztséget.

Manapság a Kis-Balatonon a legnagyobb problémát az intenzíven szaporodó, agresszíven terjedő, az emberi tevékenységgel hazánkba kerülő idegenhonos özönfajok jelentik. Részben ők tehetők felelőssé az őshonos fajok kiszorításáért, ezzel a faji sokféleség csökkentéséért, az ökológiai egyensúly felbomlásáért. Gyors és erőszakos terjedésüket segíti, hogy itt nincsenek jelen az őket veszélyeztető természetes ellenségeik. Fontos, hogy megismerjük ezeket a fajokat és a lehetőségeket a visszaszorításukra. A hátsó falon ilyen invazív fajokat mutatnak be. Pl. amuri kagyló, süntök, gyalogakác, márványrák, aranyvessző.

A méhek világa köti össze a szárazföldi és a vizes élőhelyeket. Több interaktív játék, kirakó, hagyományos és modern eszköz rejtőzik a méhsejt ihletésű installációban.

A beporzók helyzete olyan világméretű probléma, amely felelős gondolkodást és közös cselekvést igényel mindannyiunktól. Ezek az állatok segítik haszonnövényeink és a vadon élő növények jelentős részének termőre fordulását. A széles körben ismert háziméh mellett számos vadon élő rovar is részt vesz a beporzásban, mint pl. a vadméh, légy- és lepkefajok.

A méhsejtek között képek, leírások, monitorok, érdekességek és játékok várnak ránk.

Rejtett vitrinekben, résekben ismerjük meg a terület jellemző állatait: a pockot és az ürgét.

Hosszú idővonalon tekinthetjük át földünk átalakulását a kezdetektől napjainkig. 3,5 milliárd évvel ezelőttről indulunk, amikor az élet megjelent az ősóceánokban, és a vulkánokon, a Pannon-tengeren, a Balaton megjelenésén át eljutunk napjainkig.

A vetítőterem előterében érdekes módon ismerkedhetünk további állatokkal és növényekkel. Bekukucskálhatunk például az oszlopokba. Ráadásul, ha a zöld körökre állunk, akkor a fejünk fölül madárhangokat hallhatunk.

Egy újabb polcrendszeren különböző kőzeteket is megnézhetünk, mint például ezt az édesvízi mészkövet. Édesvízből kalcium-karbonát kicsapódása során keletkezik hévízforrásnál vagy mészkőbarlangban. Forrás közelében kicsapódott mészkőre mohák és algák telepednek, melyekre további mészkő csapódik ki a növények kémiai hatásának, illetve az általuk keltett örvényeknek köszönhetően. A folyamat így ismétlődik újra és újra, és nagyban hozzájárul a mésztufa lukacsos jellegéhez.

A fiókokat is érdemes kihúzogatni, mert azokban további érdekességeket találhatunk. Homokot, tőzeget, mészköveket, homokköveket, metamorf kőzeteket.

A falon bemutatnak régi mesterségeket és a pákászok életét. Voltak közöttük halászok, csíkászok, rákászok. Gyűjtöttek gyógyhatású növényeket, mézet, tojást, piócát, szelidítettek darvakat, kócsagot. (Mellesleg a pákászok életét testközelből ismerhetjük meg a Tisza-tó Tiszavirág és Pákász tanösvényén is. A halfogásra használt vejszéket pedig életnagyságban, a működésüket is bemutatva láthatjuk a Gemenci kisvasút Lassi megállójában felépített halászati kiállításon.)

A látogatóközpont nem azt mutatja meg, amit élőben, a túrák keretében is megismerhet a látogató, hanem sokkal inkább mindazt, ami a természetben nem látható-érzékelhető. A kiállítás fő témái az egymástól nagyban különböző élőhelyek köré csoportosulnak: föld alatti, föld közelben élő, vízben és levegőben élő állat- és növényvilágot mutatják be.

A kiállításon belül van egy nagy mozi, ahol óránként indítanak egy kb. 45 perces, csodálatos természetfilmet. A film bemutatja a Kis-Balaton élővilágát évszakról évszakra haladva. Gyönyörű képek, rengeteg állat és Reviczky Gábor mély hangja. Egy pillanatig nem lehet unatkozni közben, egyik ámulatból esünk a másikba. Olyan helyeket, növényeket, állatokat és eseményeket mutatnak meg, melyeket mi egyébként nem láthatnánk.

A nagy fogadótérben, előcsarnokban is van mit nézni, illetve a fotósfal segítségével az egykori kócsagőrök bőrébe bújhatunk.

Az étteremben levesek, főételek, tészták, saláták, street food finomságok, szendvicsek is rendelhetőek, a kicsiket gyerekmenüvel várják.

És ha bent már mindent megnéztünk, akkor jöjjön a kültér. Az épület mindkét végéről fel tudunk sétálni a tetőre.

Az épület zöld fűvel és növényekkel történő borításának köszönhetően felülről szinte nem is látszik, teljesen beleolvad a környezetébe.

A tetőn található tanösvény abból áll, hogy a kerítésen érdekes táblákat találhatunk.

A legtöbb tábla nemcsak simán olvasható, hanem lehet vele valamit csinálni: tapogatni, húzogatni, összepárosítani, forgatni, stb.

A táblákon bemutatják az évszakok változását, a Kis-Balaton állat és növényvilágát.

Fentről jól rálátni az udvaron lévő klassz játszótérre is, ahonnan biztos nehéz elvontatni a gyermekeket.

A háttérben pedig napelemek látszanak. Az épületnek és környezetének elektromos energia igénye alapvetően az áramszolgáltató energiaellátó hálózatából biztosított, azonban az energia fogyasztása csökkenthető megújuló energiarendszer által termelt elektromos energia felhasználásával. Az épület téli fűtési és nyári hűtési igényét talajszondás hőszivattyús rendszer látja el, kihasználva a talaj közel állandó hőmérsékletéből nyerhető megújuló energiákat. A belső udvaron kialakított 20 db, 100m mélyre lefúrt szondából nyert energia táplálja a hőszivattyút. 

A Kis-Balaton Látogatóközponttól szakvezetett kirándulásokat szerveznek a Fekete István-emlékhelyhez a Diás-szigetre. A kirándulás bevezető 3 km-es szakasza saját gépjárművel vagy elektromos golfautó utasaként, illetve előzetes jelentkezéssel kenuval is megtehető. Parkolás után a séta alatt a szakvezető bemutatja az élővilág képviselőit, a Zala folyót, a nádast, valamint a Kis-Balaton táj- és kultúrtörténetét, és a hazai természetvédelem első, kezdeti mérföldköveit. A csoport megtekinti a Fekete István-emlékhelyet és a Tüskevár hangulatát idéző Matula-kunyhót.

Jegyárak a Diás-szigetre (2022):

• 3 éves korig ingyenes
• 3-14 éves kor között 1200 Ft
• 15-18 éves kor között 1500 Ft
• felnőtt jegy 1800 Ft
• családi csomag (2 felnőtt + max. 3 gyerek 3-14 éves kor között) 5000 Ft
• golfautó 500 Ft/fő

A túrára a jegyet a látogatóközpontban kell megvenni, majd a csoport együtt indul a vezetővel.

A túrák indulási időpontjai:

• 04.01. - 06.30. keddtől vasárnapig 10 és 13 óra
• 07.01. - 08.31. keddtől vasárnapig 10, 13 és 16 óra

Más időpontokban csak hétvégén és csak előzetes bejelentkezés alapján indítanak csoportokat. Hétfő mindig szünnap.

Itt össze kell párosítani a madarakat a fészkükkel. Felnőtteknek is érdekes lehet, hogy mekkora különbségek vannak a tojások méretei között.

Belépő jegy árak a látogatóközpontba (2022):

• felnőtt 2400 Ft
• diák, nyugdíjas 2000 Ft
• gyerek jegy (3-14 év között) 1700 Ft
• 3 éves kor alatt ingyenes
• családi csomag (2 felnőtt + max. 3 gyerek 3-14 év között) 7000 Ft
• VR szemüveg (20 perc) 500 Ft

Egy csomó egyesület (nagycsaládos, madártani, csillagászati, turista, természetjáró, stb.) tagjai, továbbá más "West of Balaton" látnivalók belépőjegyét felmutatók kedvezményes jegyet vehetnek, ezek listája a honlapon megtalálható. Fizetésnél készpénzt, bankkártyát és SZÉP kártyát is elfogadnak.

A denevéreket bemutató táblán nemcsak olvashatunk róluk, hanem a fülük lenyomatát meg is tapogathatjuk.

NYITVATARTÁS (2022)

Állatot bevinni a Kis-Balaton Látogatóközpontba nem lehet.

Remélem kedvet kaptatok a Kis-Balaton Látogatóközponthoz és ha a Balatonnál jártok, főleg a nyugati részén, vagy Hévízen, vagy Zalakaroson, akkor felkeresitek. Érdemes összekötni a Kányavári-szigettel, ahol kellemes séta tehető a búbos vöcsök tanösvényen, de a Balaton körül rengeteg más kirándulós helyet is találtok. Vagy ha beneveztek egy téli evezésre a Hévíz patakra, akkor az evezés majdnem a látogatóközpontnál ér véget. És Zala megyében is vannak még csodák. :-)

Személyes véleményem, hogy egy nagyon jól összerakott érdekes, interaktív kiállítás. Egy apró hibája, hogy a belépő kicsit drága.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, más része a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park honlapjáról, valamint a https://epiteszforum.hu oldalról származik.