kiránduló

Egy gőzölgő patakon, tavirózsák között csónakázni télen, varázslatos élmény. Ha még hó is lett volna, az már a csúcsok csúcsa lett volna. A Hévízi-tó vizét elvezető patakon egészen márciusig lehet evezni, addig még akár eshet is. Mármint a hó. Vagy fagyhat reggelente és akkor zúzmarás fák között csónakázhatunk a gőzölgő patakon. Lehet ezt még fokozni, de így sem volt rossz. Sőt! Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki, mert szuper program! Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Zala megyében, Hévízen. A túra előtti találkozó a tófürdő bejáratával majdnem szemben lévő parkolóban van. Itt kezdődik a patak, ami a gyógy-tó vizét levezeti. A parkolón túl lévő zsilipnél kezdődik az evezés és egészen Fenékpusztáig, majdnem a Kis-Balaton Látogató Központig tart. Térképen ITT.

A hatalmas parkoló fizetős, de csak 100,-Ft óránként (és nem maradunk sokáig). Ráadásul tél derekán ingyenessé válik.

Azért nem maradunk sokáig, mert a vízitúra szervezőivel a sofőrök átviszik az autókat a patak túlsó végére, hiszen a program ott ér véget. És amíg a sofőrök autókáznak, addig a többiek lesétálhatnak a patakpartra a kemping mellett.

Reggel még van esély, hogy gőzölög a patak.

Igen, ez az a hely, ahol ingyen lehet fürödni a Hévízi-tó gyógyító vizében. Lehet... De nem szabad(na)! Nem helyi rendelet, hanem törvény szabályozza, hogy vízi műtárgy 200 méteres környezetében tilos a fürdés, márpedig itt még alig 50 méterrel vagyunk a zsilip után. Ráadásul természetvédelmi területen. A terület szerepel a lápi és szikes tavi védettséggel érintett területeket tartalmazó listán, országos jelentőségű védett természeti területnek minősül. A huza-vona folyamatos a fürdőzők és a fürdőzést tiltók között. Most a tél megoldotta a problémát, de lesz nyár jövőre is.

Télen a vízitúrázóké a patak. A Hévízi-csatornán a vízitúrázás engedély köteles tevékenység. A vízitúrázás lebonyolítására és koordinálására a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a jogosult. A Hévízi-csatornán a vízitúrázás a természetvédelmi érdekek figyelembevételével csak 2021. október 30-tól (szombat) 2022. március 15-ig (kedd) terjedő időszakban folytatható. A Hévízi-csatornán a vízitúrázás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott vízitúra igazolás birtokában végezhető tevékenység. A vízitúra igazolás díja 1.000,- Ft/fő/nap. És naponta csak 250 engedélyt adnak ki. (Mondjuk az is elég sok.)

Úgy mint a Hévízi-tóban, itt is kiválóan érzik magukat a különböző tündérrózsák. Ezek közül a kisvirágú fehér a védett, mivel az őshonos. Hévíz címernövénye a ciklámenszínű tündérrózsából lett, amelyet Lovassy Sándor Indiából hozott ide több mint száz évvel ezelőtt. Próbálkozott tucatnyi fajta tavirózsa meghonosításával, de végül csak ez az egy maradt meg. Nagyjából másfél évtizede jelent meg egy újabb, kékszínű hibrid a tó és a lefolyó felszínén, amely egy dísznövénykertész óvatlansága miatt kezdett el szaporodni, de ma már irtják, mert a többit veszélyezteti.

A tiszta vízben egy csomó halat is megfigyelhetünk. A haltani társaság 2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzett faunisztikai vizsgálatokat, és már akkor is több, magyarországi természetes vízből eddig nem ismert halfajt azonosítottak be. Akkor olyan édesvízi trópusi halak kerültek ki a vízből, mint a pompás malawisügér, citromsügér, jaguársügér, ötfoltos tarkasügér, tűzfejű tarkasügér és jukatáni fogasponty. A szakemberek úgy vélik, ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodhatnak. Az idegenhonos fajok – azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van – helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyei­ket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket.

És, hogy hogyan kerültek ide a trópusi halak? Hát nem önállóan úsztak el idáig az biztos. Nagy valószínűséggel felelőtlen akvaristák engedték ezeket a halakat a patak vizébe, és amelyek jól érzik itt magukat, azok elszaporodtak.

De térjünk vissza a vízitúrához. Megjöttek a csónakok, lehet lepakolni őket. Itt kezdődik a csapatépítő foglalkozás, mert a kenukat együtt pakolja le a csapat. Mondjuk inkább a csapat erős férfi tagjai.

A zsilip mellett van a vízre szálló hely, oda sorakoztatják fel a fiúk a kenukat.

Aztán jönnek a lányok és lebontják a mentőmellényeket a padokról. A mentőmellény viselése 18 év alatt mindenkinek kötelező, 18 év felett azoknak, akik nem tudnak úszni. De az úszni tudók is gondolják át, mert lehet, hogy tudnak úszni fürdőruhában a medencében (vagy a Balatonban), de vajon tudnak-e úszni több réteg ruhában, télikabátban és bakancsban?

Ha meg van a csónakokhoz a legénység, akkor jön az evező osztás. A gyerekeknek vannak kisebb, sárga tollú evezők, a kékek normál méretűek, a pirosakat pedig minden hajóban a kormányos kapja.

Indulás előtt hasznos lehet még a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által kihelyezett bódék meglátogatása. Ugyanilyeneket tettek ki a vízitúra túlsó végére a parkolóhoz is.

Evezős és kormányos oktatás után következik a vízreszállás. Nem egyszerű feladat, hiszen először vízre kell bocsátani a csónakokat, majd a legénységnek is le kell jutni anélkül, hogy belecsúszna a patakba. Ha ez sikerül, már csak be kell ülni. :)

Először a kormányos foglalja el a helyét, majd a hármas, a kettes és az egyes evezős. Ha mindenki meg van, akkor indulhat a kaland.

Amúgy a hajóba beülni kifejezetten kellemes a hideg időben, mert abban már működik a padlófűtés. :-D

A túra elején vannak a legkiterjedtebb a tavirózsa telepek, hiszen itt a legmelegebb a patak. Itt érdemes kicsit nézelődni, fotózni, nem kell sietni.

Megcsodálhatjuk a betelepült kék (lila) szirmú változatot, ebből van a legtöbb. De azért van a rózsaszín fajtából is néhány.

A patakban kialakultak öblök is. Itt olyan, mintha a patak partjának fala leszakadt volna.

A másik oldalon nádas van a víz és a parti fák között. És itt is szinte folyamatos a tavirózsa szőnyeg.

Itt egy fehér változat, ami ugye az eredeti, őshonos faj a Hévízi-tóban. Ennek a levelei is kicsit mások, nagyobbak és fodros a szélük.

Ez pedig a több mint 100 éve betelepített rózsaszín változat.

A patak mentén húzódik mintegy 2,5 km hosszan a "Berki sétaút" ismeretterjesztő útvonal. Ez is az első zsiliptől indul és egy madármegfigyelő házikóhoz vezet.

A sétaút létrehozásának célja, hogy a látogató bepillantást nyerjen a láp sok évszázados használatának folyamatában, érzékelje a láp világának összetettségét, azt a rendszert, amelynek valamennyire mi is részesei vagyunk. A sétaút mentén tájékoztató táblákat, asztalokat, padokat találhatunk és egy madármegfigyelő házat is kialakítottak. 

Fenti képen látható, hogy miért fontos lehetőleg vízálló ruhában (nadrágban) evezni, hiszen a víz fröcsögni fog bármennyire is vigyázunk. Sikerült a fényképezőgépet is összefröcskölnöm, pedig tényleg nagyon vigyáztam. De miközben az evezésre figyelünk, küzdünk a vízzel és az evezőlapáttal, meg egy idő után a karfájdalommal, nem tudunk annyira figyelni és vizes lesz a nadrágunk, meg alattunk a párna is.

Egy ideig még nádfal között haladunk a csónakkal, az egyre hűvösebbé váló patakon.

Majd egyszercsak jön egy éles jobb kanyar. Itt kell a kormányosoknak nagyon ügyesnek lennie, mert 90 fokot nem könnyű hirtelen befordulni a kenuval.

A kanyar után egy zsiliphez érünk.

A zsilip olyan széles, amin a csónak pont átfér, de az evezőket már be kell húzni.

És pont el kell találni a kaput a csónakkal. Itt is nagyon fontos szerepük van a kormányosoknak, az ő ügyességükön múlik minden. A miénk nagyon ügyes volt! :-)

Aztán a zsilip túloldalán lehet evezni tovább a fák között., a behajló ágak alatt.

Újabb "műtárgy" következik: egy cső, egy híd és még egy cső. Ez alatt az átjutás attól függ, milyen az aktuális vízállás. Magasabb vízállásnál egészen el kell feküdni a csónakban, alacsonyabbnál meg simán átfér mindenki. Nekünk azért kicsit be kellett húzni a nyakunkat.

A meleg vizű patakban mocsári teknősök is élnek, de találni vörös fülű ékszerteknőst is. Utóbbiakat felelőtlenül a terraristák engedték itt szabadon, ami azért veszélyes, mert ha sikerül szaporodniuk, inváziós fajként kiszoríthatják a mocsári teknősöket.

Következik a 75-ös út hídja, amit Keszthely és Alsópához között keresztezünk.

Elég hosszú alagúton kell áthaladnunk, hiszen a főút elég széles.

Az alagút falán látszik, hogy előfordul magasabb vízállás is, akkor kicsit össze kell húzni magunkat az átjutáshoz.

Az alagút nagyon jól visszhangzik, ezt hangos kurjongatással lehet tesztelni. 

A Hévíz-patakon, azaz hivatalos nevén a Hévíz-folyáson történő kenuzás az élet azon ritka lehetőségeinek egyike, amikor egy különleges vízitúrán evezhetünk a szép téli tájban. Nyáron a patakot benövik a vízinövények, behajlik a fák lombja, egyes helyeken szinte áthatolhatatlan akadályokat képezve. Ezért van inkább téli evezés, meg így sokkal különlegesebb élmény. Nyáron bárki bárhol tud evezni. Nade télen ez már nem olyan egyszerű.

Egy régi zsilip maradványai között haladunk el hamarosan.

Bár a térképen úgy tűnik, mintha a patak nyílegyenes lenne, ehhez képest elég sok kanyar van benne. És a kanyaroknál a kormányos ügyességén múlik, hogy a hajó belemegy-e a nádasba, vagy sikerül elkerülnie. Úgy láttam, hogy a kormányos szerepét minden hajóban egy férfira bízták, pedig egy jó kormányosnak elsősorban nem erősnek kell lennie, hanem ügyesnek és okosnak. Ha nincs gyakorlata még, akkor emlékeznie kell az oktatáson elhangzott fizikai törvényszerűségekre és irányítania kell az előtte ülő evezősöket. Tehát a kormányos irányítja az evezősöket és nem fordítva. :-)

Mert az evezés csapatmunka. Csapatépítő vagy csapat szétzüllesztő, attól függően, hogy mennyire megy egyszerre az evezés, valamint az evezősök mennyire próbálják irányítani a kormányost, mennyire szólnak bele (folyamatosan) a kormányzásba. (Persze aztán ettől a kormányos ideges lesz és már lehet, hogy nem emlékszik olyan pontosan arra, hogy mit is kell csinálnia. És belemennek a nádasba...)

Ezért kellene az elején pontosan lefektetni minden csónakban azt a szabályt, (amit aztán majd mindenki be is tart), hogy a kormányos a főnök, ő adja az utasításokat, az evezősök meg eveznek és nem szólnak bele a kormányzásba. :-D

És milyen utasításokat ad a kormányos? Mondjuk, ha jobbra húz a hajó, akkor a bal oldal ne evezzen, vagy fordítva. Vagy egyes húzd meg, kettes nem evez. Meg ilyesmik.

A távolban egy újabb híd tűnik fel. Nagyjából itt haladunk el a tőlünk balra található Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Georgikon karának telepei és épületei mellett. Ezek Keszthely déli szélén találhatóak.

A Hévíz-patak az útja során egyesül a Páhoki-övcsatornával, az Egyesített-övcsatornával és a Gyöngyös-folyással.

A patak egyébként kb. 13 km hosszú, a Hévízi-tóból ered és a Zala folyóba ömlik bele. Kb. 10 km hajózható a teljes hosszából. Ezen a 10 km-en zajlik a vízitúra.

A Hévízi-csatorna a téli időszakban nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajnak biztosít élő, táplálkozó, pihenő vagy búvóhelyet. Ha szerencsénk van egy csomó kis- és nagymadárral találkozhatunk út közben. Él itt többek között kis kárókatona, nagy kócsag, szürke gém, réti sas, vándor sólyom, vörös vércse, búbos vöcsök, vízityúk, dankasirály, jégmadár, cinege, pinty, veréb és tengelic is.

A híd után van egy esőbeállónak látszó házikó, itt akár ki lehet kötni, pihenni egy kicsit, de a csónakból a ki- és a visszaszállás kicsit körülményes. Lehet, hogy célszerűbb a csónakban uzsonnázni és nem felmenni a töltésre.

A patak melletti fákon a madarakon kívül mókust is láthatunk, vagy hermelint, esetleg vadmacskát. A vízben pedig nagyon-nagy szerencsével vidrával is találkozhatunk. De azért ezekre elég kicsi az esély.

A patakon haladva lefelé horgászokkal is összefuthatunk. Ha látjuk az úszót a vízben, a damilt a víz felett, legyünk türelmesek és várjuk meg amíg kihúzza, ne vigyük el a szerelékét. :-)

Az út során több csővel is találkozunk még, amik átívelnek a patak felett. Magasabb vízállásnál nyilván több izgalmat rejt a csövek alatti áthaladás, de alap esetben nem jelent ez problémát.

A Hévíz-patakon történő evezéshez szinte nincs olyan, hogy rossz idő. Persze ha rettentően szakad az eső (vagy a hó), illetve nagyon erős szél van, akkor elmaradhat a túra, de ezeken kívül bármilyen időjárás esetén élvezhető a program. A patak sokáig fűt alulról, az evezés fűt felülről, úgyhogy fázni sem fogunk. És minél hidegebb van, a patak párolgása annál jobban látszik, annál sejtelmesebb tájon evezhetünk. Ha viszont lenne hó és a havazás után kisütne a nap, akkor csodálatos szikrázó partfalak között haladhatnánk.

A patak elég hosszan a Keszthelyt elkerülő 71-es út mellett halad, így eléggé behallatszik az autók, kamionok zaja. Ez némileg zavarja a csendes, nyugalmas természeti idillt, de szerencsére nem a teljes túra során hallhatjuk őket.

A patak folyási sebessége elhanyagolható, ezért egész úton kell evezni, ha haladni akarunk.

Ahogy egyre lejjebb érünk a patakon, egyre szélesebb lesz, nyugodt a vize, gyönyörködhetünk a vízen tükröződő fákban, felhőkben.

Azért a vízitúrára nem árt alaposan felkészülni. Télen hideg van, mindenképpen indokolt az időjárásnak és hőmérsékletnek megfelelő, réteges öltözet. A meleg aláöltözők fölé hasznos egy vízhatlan réteg mind alulra, mind fölülre. Sapka, sál, kesztyű. És fel kell készülni a legrosszabbra is, a borulásra. Télen nagyon hamar kihűlhetünk, ezért nagyon fontos, hogy legyen nálunk váltóruha (nadrág, zokni, felső, kardigán, stb.). A szervezők adnak vízhatlan zsákot, amibe beletehetjük a ruhánkat, illetve a vízzel nem annyira kompatibilis eszközeinket, így azok szárazon maradnak és vészhelyzet esetén lesz mihez nyúlnunk. A nagyon óvatosak egy váltás ruhát, cipőt még hagyhatnak az autóban is, ott egészen biztosan száraz marad minden.

A patak melletti töltésen időnként kilométerköveket is észrevehetünk. Ha meglátjuk ezt a kettest, akkor már majdnem a vízitúra végénél vagyunk.

Hamarosan fel is tűnik a túrakenuk utánfutója, ami mellett ki kell majd kötünk. Megérkeztünk.

A távolban feltűnik a Kis-Balaton Kutatóház. És a 76-os út hídja alatt már nem lehet áthajózni, így itt mindenképpen ki kell szállni a csónakból.

Az evezés végén még a hajó legénysége közösen rendbe teszi a saját hajóját, a sáros lábnyomokat felmosóval eltüntetni és visszakötözi a mentőmellényeket a padokra.

Közben érkeznek a kenuk sorban. Nemcsak beszállni volt nehéz, kiszállni sem könnyű, mert a kb. 2 órás evezés alatt kicsit megmacskásodnak az ember lábai. Ráadásul elég meredeken kell felmászni a töltésre, ami zsibbadt lábakkal nem annyira könnyű. És még a hajót is fel kell húznunk magunk után.

Szerencsére a vízitúra szervezői a táv sikeres teljesítéséért forralt borral és forró teával várják a résztvevőket.

Ennyi volt tehát a 10 km evezés. Kényelmes tempóban, nem megszakadva, körülbelül 2-2,5 óra alatt lehet teljesíteni a távot. Ha megállunk még kicsit uzsonnázni is, akkor annyival több. Ez még az a táv, amit nulla gyakorlattal, nulla edzettséggel, de 100 % lelkesedéssel simán bárki teljesíteni tud. Persze utána a két napos izomláz garantált, de megéri!

A túra végén az erős férfiak, akik az elején levették a kenukat, most visszateszik őket a trélerre, majd közös fotózkodás után végetér a program.

Innen már csak el kell sétálnunk az autókig, amiket még az elején elhoztak a sofőrök ide, így nem kell visszamenni Hévízre, hanem rögtön indulhatunk is haza vagy tovább.

Remélem kedvet kaptatok egy szuper, téli evezős programhoz. Bárki kipróbálhatja a gyerekektől a nagyszülőkig, semmilyen előképzettség nem kell hozzá. A szervezők részletes oktatást tartanak az elején, ami alapján mindenkinek sikerülni fog a táv teljesítése. Ha szeretnétek Ti is kipróbálni milyen télen egy gőzölgő patakon, nyíló tavirózsák között evezni, forduljatok "Kisindián"-hoz, aki rendkívül lelkesen, kedvesen és humorosan terelgette a csapatunkat.

Weblapjuk ahol jelentkezni is lehet: indian-vizitura.hu

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a következő oldalakról származik: ng.24.hu, sokszinuvidek.24.hu, indian-vizitura.hu.