kiránduló

Felsőcsatár határában nemcsak a Vasfüggöny Múzeum van, hanem egy "szurdok" is. A Pinka kanyarulatait követve nagyon szép túraúton sétálhatunk és van itt még más látnivaló is. Szurdoknak hívják, de azért nemnagyon hasonlít a nagy klasszikusokra, viszont tényleg kellemes kirándulóhely. Sőt, nyáron akár bele is állhatunk a folyóba. Persze télen is, csak nyáron akár mezítláb is. :) Ma már szabadon túrázhatunk itt, az osztrák határ mentén, mutatom is milyen szép hely a Pinka völgye.

Hol található? Magyarországon, Vas megyében, Szombathelytől nyugatra, a határ mentén, Felcsőcsatár település mellett. Térképen ITT.

A túrát megterveztem és letölthető INNEN.

A Vasfüggöny Múzeum már egész messziről jól ki van táblázva, a szurdokhoz is arra kell menni, így nem nehéz megtalálni. Az autóval érkezőknek a Pinka folyó hídjánál ingyenes parkolási lehetőség van. Felsőcsatár busszal is megközelíthető, csak úgy egy kicsit többet kell sétálni.

A szurdokon a zöld sáv jelzés vezet keresztül, így ezt kell követnünk. A parkolóból az úton induljunk felfelé a Vas-hegy felé.

Aztán hamarosan le kell térni egy keskeny ösvényre a Pinka felé. Az ösvényt a dús növényzet miatt nem mindig könnyű észre venni, de táblák is jelzik. Meg a zöld sáv jelzés. A szurdok innen 400 méter.

Keskeny, jól követhető ösvényen sétálhatunk le a folyópartra, a víz csobogása pedig már itt is hallható. Az ösvény a zöld sávval jelölt a "Vasfüggöny túraút" része.

Az Alpokban eredő Pinka a Vas-hegy északi részét szeli ketté, és folyása során itt először, de nem utoljára alkotja hazánk és Ausztria határát.

Tehát itt a Pinka folyó túlpartja már Ausztriához tartozik.

Az egykor szigorúan őrzött határ közelsége itt kisebb csodát tett a vidékkel. A természet háborítatlan menedéke maradhatott itt fenn, amelynek még a tudományos kutatása is csak az 1990-es évektől vált lehetővé.

Ekkor nyert megerősítést a völgy páratlan élővilágának létezése: védett fajok sokasága, többek közt erdei szitakötők, vidrák, illetve újabban hódok leltek otthonra a háborítatlan élőhelyen. A hegyoldal gyertyános-tölgyesei is szinte ősi állapotukban maradhattak fenn.

Hamarosan meglátjuk, miért olyan hangos a víz csobogása, egy mesterséges vízesés hangját hallottuk már messziről.

Nagy táblákon bemutatják az itt látható hallépcsőt, és azokat az állatokat, melyekkel a Pinka mentén találkozhatunk. Színes madárvilágát a vízirigó, a nagy kócsag, a jégmadár és a fekete gólya jellemzi, de uhu is fészkel itt. Nagyvadjaink közül a vaddisznók és a szarvasfélék jellemzőek; az apróvadak közül a pézsmapocokkal, a menyéttel, a nyuszttal, a borzzal és a vidrával találkozhatunk.

A fákon túl fel is tűnik az egykori malom (az 1920-as évektől vízerőmű), amely ugyan jó állapotú, de jelenleg sajnos zárt magánterület. De a vízesés körül kialakított nagy "park"-ban sétálhatunk, élvezhetjük a víz csobogását.

A hallépcső a mesterséges gát miatt épült, így a halak ezen fel tudnak úszni a folyó felső szakaszára. A duzzasztó ugyanis megakadályozná a halak (íváskor fontos) folyásiránnyal szembeni úszását, de a kialakított 30-40 centiméteres kis zubogókat könnyedén leküzdik, az apró köztes medencék pedig pihenést biztosítanak a következő „lépcső” előtt.

Bőséges halállományában főleg pisztrángot, keszeget, pontyot, márnát és paducot találunk.

Hasonló (csak sokkal nagyobb) hallépcső található Kiskörénél a Tisza-tó gátjánál. Azt akkor láttam, amikor körbetekertük a Tisza-tavat, EBBEN a bejegyzésben Ti is megnézhetitek.

De most maradjunk a Pinka-szurdoknál, ahol a gát kissé felduzzasztja a folyót is.

Az ökológiai folyosóként működő hallépcsőn túl azonban egy csapásra a civilizáció összes nyomát magunk mögött hagyjuk.

Útelágazáshoz érkezünk, balra a zöld háromszög felvisz a hegyre. Meg a zöld sáv is felvisz a hegyre, csak az még egy darabon a folyó mellett vezet. Ha körtúrát szeretnénk, javaslom, hogy itt még a zöld sávon menjünk tovább, és a háromszögön térünk majd vissza. Én így csináltam.

A hegyek közé ékelődő vízfolyás szurdoka időnként akadálypályává alakul át, a keskeny ösvényen megtett út közel fele kidőlt fák kerülgetéséből áll, néhol nem is könnyű terepviszonyok között. 

A Pinka medre szabályozatlanul kanyarog; vízszintje állandónak mondható, vízminősége kitűnő. De a völgyet árvíz idején teljes szélességében elöntheti a Pinka, amelynek szabálytalan kanyarulatai ilyenkor akár rövid idő alatt is új formát ölthetnek.

A víz mozgása elég szembetűnő, a sebessége néhol meglepően nagy. Nem lehet könnyű az erdő vadjainak, amelyek a több helyen is látható gázlókon közlekednek a két part között.

Ha pár percig csendben megállunk, megelevenedik körülöttünk az erdő. Előbb-utóbb a madarak is látótávolságba merészkednek, de a szintén itt élő nyestek és borzok megpillantásához már különleges szerencse kell.

A Rába folyó legjelentősebb mellékvize Vas megyében a Pinka-patak. Ausztriából érkezik hazánkba, Felsőcsatár környékén lép be az országba, hossza 55 km. Érintetlen környezetben kanyarog az államhatárt többször átmetszve. Gyors vizére több helyen malom épült.

A patak menti ösvény buja zöld növényzet között vezet, sok helyen közvetlenül a folyó partján. A zöld jelzés pedig remekül követhető, végig jól láthatóan fel van festve. Eltévedni nem lehet.

A zöld sáv balra kanyarodik, egyenesen a zöld kereszt indul, mely a határhoz vezet. A határnál a jelzés megszűnik, de egy jelzetlen ösvény tovább visz. Az ausztriai Pinkaóvár (Burg) határában szélesedik ki újra a völgy. Az ősi táj végét – kissé illúzióromboló módon – egyértelműen jelzi a szennyvíztisztító üzem, valamint a fölötte lévő kőbánya kerítése. Még szerencse, hogy ezek az üzemek szigorú környezet- és természetvédelmi előírások mellett működnek. A kiágazás kb. 400 méter hosszú, de én nem mentem el arra.

Helyette folytattam az utat a zöld sáv jelzésen, ami elkezd felkapaszkodni a Nagyvilágos-hegyre.

A hegyre kb. egy kilométernyi meredek, de szép kaptató vezet fel.

Tényleg szép, de tényleg meredek. És hosszú is. :)

És még mindig van feljebb!

A fenyves erdőben isteni illat terjed, de ez kicsit sovány vigasz a lihegésre és a szívdobogásra.

Fent, a Nagyvilágos tetején mérőtorony és esőbeálló található. Továbbá itt, a környéken vannak az 1933-ban felfedezett halomsírok is.

A Vas-hegy és környéke ősidők óta lakott, művelt. Mindezt nagyon régi, kora vaskori és római emlékek is igazolják.

Az időszámításunk előtti 8. századtól gazdasági fellendülést hozott a vidéknek az agyagvasérc kitermelése. Az egykori földművesek "vasbárók" lettek és a Pinka mellett, Burg várában éltek. A településüktől dél-délnyugatra fekvő dombokon temetkeztek. Eddig öt ilyen, a hallstatti kultúra idejéből származó halomsír-csoport ismert, összesen 285 halommal. A halmok alakja kerek, oldaluk viszonylag meredek. Legtöbbjük magassága 5 méter, de vannak 10 méteresek is. A legnagyobbak 35-40 méter átmérőjűek és a magasságuk eléri a 16 métert.

A mászás fáradalmainak kipihenése és a halomsírok keresgélése után innen még a zöld sáv jelzésen indulunk tovább...

... de hamarosan meg is látjuk a zöld háromszöget, ami visszavisz minket a völgybe. A zöld sáv halad tovább Vaskeresztes irányába, majd a falun túl Pornóapátit és Szentpéterfát érintve az osztrák-magyar határon kanyarog tovább és Nagykölked közelében a piros jelzéshez csatlakozva ér véget.

A szőlőművelés mindmáig a legjellemzőbb tevékenység errefelé: a keskeny, hosszúkás parcellákon még ma is találhatunk több száz éves, míves (egykor boronafalas) pincéket. Persze inkább a hegy másik oldalán és a Vas-hegyen. Ezen az oldalon csak buja erdő van.

Utunkat kisebb-nagyobb sziklák szegélyezik, de jut kő a talpunk alá is. Hasonlóan a közeli Kőszegi-hegységhez, ezek anyaga metamorf kőzet; főként zöld- és csillámpala. Vizsgáljuk meg őket közelről is: a rétegződések hűen tükrözik kialakulásukat. Zöldes színüket a benne található kloritoktól kapták. Hazánkban egyedül ezen a környéken bányászták; erre utal a „csatári kő” elnevezés.

A völgybe visszaérve újra találkozunk a zöld sáv jelzéssel, és innentől a Pinka mellett ugyanazon az úton mehetünk vissza a parkolóhoz, amin bejöttünk.

Remélem kedvet kaptatok egy kis túrázáshoz és remélem felkeresitek ezt a kevésbé ismert, de gyönyörű helyet Felsőcsatár mellett. Egy csomó más látnivaló is van a közelben a határ mindkét oldalán, érdemes összekötni őket a Pinka-szurdokkal. Kőszeg, Szombathely, az Őrség, mind közel vannak, és Vas megyében is lehet még kalandozni. Van még a tarsolyomban pár látnivaló, ami megírásra vár.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!  

Az információk egy része a kihelyezett táblákról és a következő weboldalakról származik: https://www.turistamagazin.hu/hir/a-vas-hegy-elvarazsolt-utjain-a-vadregenyes-pinka-szurdok, www.termeszetjaro.hu.