Szigliget tökéletes uticél télen-nyáron, hiszen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony-Balaton Unesco Geopark területén található. Akár hajóval, akár biciklivel, akár gyalog (Kéktúra) is megközelíthető (persze autóval, busszal is). És Szigliget nemcsak a várról, a műemléki védelem alatt álló Ófaluról, vagy az egykori Esterházy-kastélyról híres, hanem a terület természeti értékei is figyelemre méltóak. Ezeket is bemutatom majd, mert Szigliget igazán egy nagyon látványos körtúrával ismerhető meg, de most maradjunk a várnál. A Balaton legjobb vára egész évben nyitva van, bármikor felkereshetjük, nemcsak nyáron. Ahogy a fotókon is látszik, én is télen voltam, amikor még egy kis hó is volt. Aztán nyáron is visszatértem. Persze más a hangulat, de a vár felújított és igazán kreatív bemutatótereit mindegy mikor nézzük meg. Garantált a kellemes meglepetés. Mutatom milyen és remélem élőben is megnézitek, mert érdemes! Tartsatok velem!
Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, a Balaton nyugati medencéjének északi partján, Szigliget település mellett/fölött. Térképen ITT.
Aki autóval érkezik, több parkoló között is választhat. Mutatok többet is, de talán a legnagyobb (és a legtávolabbi) a település főterén található. Aki busszal jön, az is a Szigliget, Fő tér nevű buszmegállóban szálljon le. Innen fölfelé kell indulni, a dombtetőn látható vár irányába.
Van pár parkolóhely a Tourinform iroda körül is, de itt elég kevés hely van. Innen a "Legnagyobb öble a Balatonnak - Kultúrlépcső" visz fel a várhoz.
A lépcső nemrég vált "kultúrrá", mert amikor télen ott jártam, még csak egy sima lépcső volt, aztán nyárra megjelent rajta egy vers. Ez is egy kreatív megoldás, sokakhoz eljutnak így Eötvös Károly sorai.
A lépcsőn felérve még tovább kell menni fölfelé egy kövezett ösvényen, ahol még pár lépcső van.
Útba esik Túri Török Tibor a Szigligeti várvédő vitézek emlékére készített szobra. Mellette kell tovább menni felfelé.
Aztán felérünk a felső utcára (Kisfaludy utca) és egyben az Országos Kéktúra nyomvonalára is. Forduljunk a templom felé, mert arra kell majd tovább mennünk. A templommal szemben is van egy parkoló, ez van a legközelebb a várhoz.
A várhoz vezető ösvényt két irányból is megközelíthetjük: egyik a vendéglő/kávézó/fagyizó udvarán keresztül, ahol egyébként egy fegyver kiállítás is megtekinthető, a másik a templom mellől. Onnan indul felfelé a kék L jelzés, ami a várhoz visz.
A Kisfaludy utcai Galéria épületben berendezett Korok fegyverei kiállítás az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Láthatóak benne fegyverek az őskortól egészen napjainkig, bemutatva a hadászat fejlődését és a letűnt korok harcászati szokásait.
Az újabb lépcsősor után már csak egy emelkedő van hátra a várig. Itt viszont út közben megnézhetjük a környék többi várának makettjét. Itt sorakozik a Rezi-vár, a Tátika-vára, Csobánc és Szigliget vára is.
Út közben tájékoztató táblákat is találhatunk, melyeknél megállva, olvasva kicsit kifújhatjuk magunkat. Az egyik táblán olvashatunk a Szigligeti Várhegy földtörténetéről. Kiderül, hogy a többi tanúhegyhez képest a Szigligeti-csoport a vulkanikus hegyek más típusát képviseli, ugyanis túlnyomórészt bazalttufa alkotja.
Egy másik táblánál pedig a Várhegy élővilágával ismerkedhetünk. Erről érdekességként azt emelném ki, hogy itt is él a szúrós csodabogyó, ami egy egészen különleges örökzöld növény, viszont a többi vulkanikus tanúhegyen nincs, csak itt Szigligeten.
A kapu előtti utolsó vár-makett a szigligeti váré, amin előre megnézhetjük mekkora vár vár ránk. (Gyenge poén, bocs, de ez most így jött ki.) :-)
Aztán jöhet életnagyságban, nézzük mi van a kapu mögött.
Rögtön jobbra ott a jegypénztár és egy kis ajándékbolt. A jegyvásárlás után pedig mehetünk tovább még felfelé, mert még mindig van egy emelkedő.
A következő kapu a Török Bálint kapu, mely az alsóvár védelmi rendszerének legfontosabb pontja. Ez valamikor egy felvonóhidas, emeletes kaputorony volt. A kapu nevével Török Bálintnak és családjának állítanak emléket, akik 1530 és 1550 között tulajdonosai voltak a várnak.
A második kapu után rögtön jobbra kulturált mosdó található. Mögötte pedig hosszú lépcsősor vezet a felső várba. De nem muszáj rögtön tovább mászunk felfelé, mert lent, az alsó várban is van még látnivaló.
Például balra felmehetünk a Palonai Magyar Bálint toronyba, mely egy félkör alakú torony. Palonai Magyar Bálint 1547 és 1573 között volt a vár kapitánya, és a török ellen megvédte a várat.
Aztán az udvaron tovább sétálva a büféhez érünk, ahol szomjunkat olthatjuk és enni is lehet, pl. kacsazsíros kenyeret. Télen forró italok is vannak, a forralt bor mellett forró limonádé is kapható. A büfé helyén valamikor egy két terű lakóépület állt az alsóvár korai időszakából, mely valószínűleg a várkatonaság részére készült, de a 17. század végén elpusztult.
A büfével szemben pedig nagy fehér kemence. A régészeti ásatások során a kemence tűztere került feltárásra, majd a kőből épült kemencét népi építészeti példák alapján rekonstruálták.
Az udvarban leghátul még egy nagy épületet találunk, melyben megismerkedhetünk a vár történetével, olvashatunk az itt talált malomkövekről, és itt is van egy mosdó, de inkább a kapu mellettit válasszátok.
Nagy térképen átnézhetjük, hogy mennyi vár is van/volt a Balaton körül, hiszen Közép-Európa legnagyobb tava körül még az őskorban épültek az első erődítmények. A legtöbb várat persze a 13-15. században építtették egyes nemesi családok főként saját hatalmuk biztosítására. Aztán a törökök előrenyomulásának megakadályozására a 16. században már a templomokat és kolostorokat is erősséggé alakították, így jött létre a királyi végvárrendszer.
Az épület másik végében kovácsműhely látható, amihez ha közelebb megyünk, hallhatjuk a kovácsműhely hangjait is.
Ha felmegyünk a lépcsőn, akkor pedig az északi toronyból csodálhatjuk a panorámát.
A panoráma pedig igencsak látványos, hiszen a Tapolcai-medencére és a körülötte emelkedő tanúhegyekre láthatunk rá. Itt például a Szent György-hegy és a Csobánc látszik.
És ha tiszta az idő, akkor látszanak a Bakony vonulatai, láthatjuk a Kab-hegyet is, melyen tévétorony magasodik. A fotón kicsit halvány, de ott van az, középen. :-)
Aztán kilépve a tető alól szembe találjuk magunkat a várral. És a várszínházzal. Bár nem tudom itt tartanak-e még előadásokat, nekem gyanús, hogy a Várudvar színháza, ahova rangos hazai színházak hozzák el egy-egy darabjukat, lent van a templom mellett.
És miután az alsóvárban körbeértünk, indulhatunk a felső várba. Újabb lépcsőzés következik remek kilátással.
Visszanézve látszik az északi torony és a kovácsműhely háza, valamint a kis színpad.
Felfelé útba esik egy boronafalas lakóház, mely három helyiségből állt. Az északi és déli helyiségek belső magját fagerendákból, úgynevezett borona technikával építették meg. Ezt a fa belsőt vette körül kb. 60 cm vastag kőfal. A házat a 16. században a rondella építésekor elbontották, de a kőfalak még látszanak.
A Martonfalvay rondellát az 1530-as években építették a tűzfegyverek általános elterjedése miatt. Feltehetőleg szakállas- és kisebb ágyúkat helyeztek itt el. Építőmestere Martonfalvay Imre Török Bálint várnagya volt.
Az eredeti funkciójának megfelelően ma is ágyúkat találunk a rondella "ablakai" előtt.
Innen átláthatunk a Balaton túlpartjára, a hullámzó vízen túl ott "magasodnak" a fonyódi dombok, melyeknek a neve természetesen hegy: Sipos-hegy és Vár-hegy.
Van itt, a felsővár alsó részén még felrobbantott torony, meg a másik oldalon is kilátópont, dehát mindent azért nem mutatok meg, maradjon meglepi a helyszínen is. Viszont mehetünk tovább még fölfelé.
A kalandos történetű vár históriája a 13. század első felében kezdődött. lV. Béla a tatárjárás szörnyű pusztításai után elhatározta, hogy szerte az országban kővárakat épített, mert csak ezek foghatják fel egy hasonló támadás erejét. Ez a vár azonban a ma is látható romoknál sokkal kisebb volt, a későbbi századokban hozzáépítésekkel bővítették a mostani méretére. A vár gyors felépítéséhez valószínűleg nagymértékben hozzájárultak a helyi kőfejtők, mészégetők, kőművesek, a környező bencés birtokokon élő kézművesek és jobbágyok.
A kapu előtti sziklába vágott szárazárkon (farkasvermen) keresztül egy mérlegsúlyos szerkezetű felvonóhídon lehetett bejutni a várba. A bejárat az Újlaki-kapu nevet kapta a várat 1445-től 1524-ig birtokló Újlaki család után.
A felvonóhidas kaputoronyhoz a 17. században hozzáépült egy toldalék épületrész, mely az őrség szállása lehetett. A várat éjjel-nappal őrizték, a kapuban minden időben állnia kellett valakinek. A Balaton-melléki végvárak földrajzi helyzetükből fakadó egyik különleges feladata az volt, hogy a Balaton jegén indított török lovas portyákat megállítsák, illetve a sajkákkal indított török támadásokat kivédjék.
Az őrszobában az öt balatoni végvárat ismerhetjük meg egy nagyon kreatív installáción keresztül.
Az öt végvár: Keszthely, Szigliget, Csobánc, Nagyvázsony és Veszprém. Ezekről olvashatunk a falakon elhelyezett nagy tablókon, láthatunk róluk képeket, illetve olvashatunk a balatoni naszádról is. Szigetvár 1566-os eleste és a somogyi végvárrendszer összeomlása után jelent meg az igény a balatoni hadiflotta felállítására. A Magyar Királyság tényleges határát ekkor a Balaton képezte. Az akkori ún. kis jégkorszak miatt viszont a tó vízszintje kb. 2,5 - 3 méterrel magasabban volt, mint napjainkban. Tihany, Szigliget és Fonyód szigetek voltak akkor.
Az őrszobát (és a vár többi házát is) befedték, és jelzés értékkel megmutatják, milyenek is lehetettek valamikor. A régi falakat nem építették újra, nem javítottak ki mindent, mégis jól látható a vár valamikori arca.
1348-ban a vár birtokjoga a Móriczhidai családra száll. Ezután mintegy száz évig a Móriczhidai-család kezén volt a vár és a hozzátartozó birtokok. Ez időben történhetett a mai belsővár kiépítése, akkor következett be az Árpád-kori Szigliget lassú elnéptelenedése és a vár alatti Újfalu benépesülése. Kedvezett ennek a Nagy Lajos és Zsigmond hosszú uralkodása alatti gazdasági fellendülés is.
Az őrszobával szemben, az udvar másik oldalán egy háromosztatú ház áll. A vár leg-leg-leg bemutatótere rejtőzik benne!
Az egyik helyiségben bemutatják a végvári élet mindennapjait a késő középkorban, a régészeti feltárások során ugyanis számos olyan használati tárgy került elő, amelyekből következtetni lehet a várban zajló mindennapi életre. A nagy táblákon némi ismertetőt olvashatunk, de a legizgalmasabb rész minden oszlopban a kis berendezett jelenet.
Azért nagyon kreatív és érdekes ez, mert minden jelenetben van valami poén, valami vicces, ami megmosolyogtatja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Tehát amellett, hogy megnézhetjük a középkori élet jeleneteit, még nevethetünk is rajta.
A konyhán például egy kisgyerek éppen szidást kap, a kutyának meg sikerült valami jó falatot lopnia.
Érdemes minden apró részletet felfedezni, megnézni, mert nagyon aprólékosan ki van dolgozva minden. A pincében zajló eseményeknél pedig felhívnám a figyelmet a molnár legény itatásának furcsa módjára, és a torkos kutya hamarosan bekövetkező ütlegelésére. :-)
A várak mindennapi életében az egyik legfontosabb feladata a vízellátás volt. A lovak és más állatok itatásához, az ostromok idején a sebek kimosásához vagy a kigyulladt épületek oltásához rengeteg vízre volt szükség. A vízkészlet nagy részét ciszternákban halmozták fel. A Szigligeti-várban két ilyen ciszterna is volt. Friss vizet pedig hordtak fel a Balatonból és más patakok vizéből is.
A mai szemmel nézve megdöbbentő higiéniai körülmények között éltek akkor az emberek. Azt tartották, hogy a betegségeket a víz terjeszti, a meleg vízben kitágult pórusokon keresztül bemennek a testbe a nyavaják, ezért nem ajánlották túl sűrűn a fürdést. Fürdőzésre évente mindössze néhány alkalommal került sor, főleg nagy ünnepek vagy rendkívüli események (például esküvő) esetén. A fürdés egy nagy, fából készült dézsában történt, melyet lepedőkkel béleltek ki a szálkák miatt. A szolgálók a konyhában melegítették fel a vizet és nagy korsókban hordták fel a lakószobákba.
De ebben a lakószobában sok minden mást is megfigyelhetünk még, ami az akkori élethez tartozott.
Természetesen sokkal több jelenet van még berendezve, de nem mutatom meg mindet, tessék elmenni és megnézni. És megkeresni mindenhol a kis poént, a vicces részletet, amit elrejtettek az alkotók a jelenetekben. :-D
A 15-17. században a várak helyiségeinek funkcionális elrendezése, ezen belül a konyha kialakítása nem sokat változott. A szabad kéményes, emelt padkás konyha a friss vizet biztosító kúttal ellátott udvarról nyílt. A bejáratot ajtónálló felügyelte, nehogy illetéktelenek léphessenek be. Bent, a fali polcokon a főzéshez szükséges eszközök sorakoztak, a falakon, további polcokon tányérok, fazékfedők, rézfazekak, a tűzpadkán a nyílt tűzön nyársak, serpenyők, rostélyok, a tűz fölött a kürtőbe akasztva vaskondérok lehettek. Főzés alacsonyabb tűzpadkán, cserépfazékban.
A tűzhely előtt egyszerű, dísztelen asztalok, rajtuk kosarak, teknők voltak. A jobbról nyílóhelység korábban lakószoba volt. Később raktárnak használták, majd sütőháznak építették át. A sütőkemencét tésztafélék, piték, perecek sütésére és a várnép kenyér ellátására használták. A másik, baloldali helység lakószoba volt, cserépkályhával, nagy ablakkal, amely a szakácsok szálláshelyeként szolgált.
Az udvar közepén ciszterna van, nem kút. Ebben gyűjtötték össze a várban álló épületek tetejéről az esővizet.
Zűrzavaros évek után 1526-ban a pannonhalmi apát tiltakozása ellenére II. Lajos király a várat és birtokait a tóti Lengyel Lászlónak és fiainak adományozza, majd a vár évszázadon át a család tulajdonában maradt.
A következő házikó helyiségeiben újra egy érdekes kiállítást találhatunk. Egyik oldalon végigolvashatjuk a vár történetét és várnagyainak bemutatását, korabeli tárgyak mellett. Megismerhetők itt - többek között - a törökverő palonai Magyar Bálint hősies tettei, Martonfalvay Imre várfoglalásának krónikája és tóti Lengyel Gáspár sajkaflotta felállításának históriája.
Vannak fegyverek és kuriózumok is, mint ez a régi kézigránát.
A másik oldalon kézbe vehetjük az egykori várvédők fegyvereit. Megtapasztalhatjuk a valóságban, hogy mekkora volt a méretük és a súlyuk. Bizony izmosnak kellett annak lenni, aki ezeket rendeltetésszerűen használni is akarta.
Van itt szablya, mely a magyar hadtörténet leghosszabb időbeli múlttal rendelkező vágófegyvere. Aztán kelevéz, ami egy könnyű hajítódárda korabeli megnevezése. Van buzogány és csákányfokos, ami a magyar-török végvári időkben volt gyalogsági és lovassági ütő-zúzó fegyver. És megnézhetünk egy pallost is.
És itt egy újabb remek ötlet, egy kreatív megoldás, ami a végvárak védőinek furfangosságát mutatja be. A végvárak védelme közben nyílt színen zajló, szabályos csatákra alig került sor. A végvári vitézek a törökök harcmódjához igazodva a lesvetést alkalmazták az ellenség sorainak tizedelésére. Ennek egy módja a kelepcébe csalás vagy lesbe csalás volt.
Ennek fortélyait olvashatjuk el oldalt a táblán, és nézhetjük meg a különböző fázisokat a lyukakon bekukucskálva. A sikeres lesvetéshez pontos, körültekintő tervezésre volt szükség. Ez látható fent a várban. Aztán a lesbe indulás éjjel történt, ezt mutatja be a következő jelenet. Aztán következett a lesbenállás a bozótban, majd a leskiugrás és az ellenség megsemmisítése. Ha minden a terv szerint alakult.
Az udvaron három "időgép" is van, amibe belenézve valószínűleg a korabeli várat és az ottani életet láthatnánk, de ez amikor ott jártam, egyszer sem működött. Pedig ez is egy elég jó ötlet. :-)
Az időgépek mögött van a tömlöctorony. A talajszint alatt mélyen megtalált padlószint valószínűsíti, hogy itt volt a vár börtöne.
Miután a Lengyel család Szapolyai Jánoshoz húzott, l. Ferdinánd hűtlenség címén elkobozta a várúr birtokait és Szigligetet az enyingi Török Bálintnak adományozta. A szigligeti várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta szépszerével átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki csellel, egy puskalövés nélkül foglalta el a várat. Török Bálint Imre deákot tette a vár kapitányává, aki rövidesen hozzákezdett a „nagy puszta vár” javítgatásához, a tetőzet és a külső várfalak kiegészítéséhez. Építtetett egy új tornyot, több bástyát és pincéket, valamint egy kutat.
Martonfalvay Imre építkezései nyomán lényegében kialakult a szigligeti vár 16. századi alaprajza, melyen a későbbi építkezések sem igen változtattak.
Aztán később gyakoriak voltak a török támadások. A fonyódi, szigligeti vár kapitánya, Magyar Bálint végig legendásan viselkedett. Számos török támadásban helytállt és nem csak Fonyódot és Szigligeti várat védte, de megakadályozta Veszprémben és Tihanyban is, hogy a törökök kiterjesszék a hódoltsági terület határát.
A vár legmagasabb részén még felmehetünk egy toronyba, de előbb kukkantsunk be alatta a kis kápolnába. A kápolna egy állomása a Balaton-felvidéki Szent Márton útnak.
V. Béla király 1260-ban kelt oklevele szerint Szigligetet a Pannonhalmi Bencés Rendnek adományozta várépítés céljára, mely birtokcserével 1262-ben királyi vár lett. Ez alatt a két év alatt elkészült várban, a kutatók valószínűsítik, hogy a Bencés Rend minden bizonnyal épített kápolnát. Kozák Károly régész szerint a felsővár földszinti boltozatos terme valószínűsíthetően kápolna funkciót látott el. Ez a terem a vár összes helyisége közül a legnagyobb alapterületű és belmagasságú. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a Bencés Rend kápolnája itt lehetett. Ezért a tervezett kápolna, ezen helyen történő újbóli kialakítása az alapításkori gyökerekből táplálkozik. Az önkormányzat, a műemlékhivatal egyetértésével ennek a teremnek visszaadta a régi funkcióját. A vonóvasakon függő műanyag anyagú színes textilképek közül az első IV. Béla király ábrázolása, amely utal a vár alapítójára. A második, harmadik kép Szent Márton püspök cselekedeteinek korabeli ábrázolását tartalmazza. Ez utal a Szent Márton hegyen, azaz a jelenlegi Pannonhalmán épített első magyarországi bencés templomra és kolostorra. Ezért a kápolna Szent Mártonról kapta a nevét. Kovács Károly plébánossal és Rábel István veszprémi érseki építésszel együttműködve került megtervezésre a természetes sziklafal előtt álló rozsdamentes acélból készített kereszt - 1260 O.S.B. 2010 - felirattal.
Aztán a kápolna után, ha felmegyünk a lépcsőn, újra a csodás panorámában gyönyörködhetünk. Szemben a Szent György hegy.
És ellátni egészen a sümegi várig is. Tisztább időben talán jobban látszik, de így is felismerhető.
Ez a jellegzetes csonka torony látszik a falu felől. Ez a Királytorony, a vár egyik legrégebbi épületrésze, mely valószínűleg három szintes volt és 1260-62 között épült. A torony nevével IV. Béla királynak állítanak emléket.
Innen a másik irányba szép rálátás nyílik a Badacsonyra és a Balatonra is.
A magasban kiépített hídon sétálhatunk át a másik toronyba. Tériszonyosoknak kicsit kihívás, de azért nem vészes annyira.
Lent az udvaron ott van a másik ciszterna, amibe az esővizet gyűjtötték. A korábban épült pincét Martonfalvay Imre deák - Török Bálint várnagya - 1543 után építette át víztározóvá.
Ma már víz helyett pénz gyűlik benne.
Az 1613-ban, majd 1618-ban és 1622-ben elrendelték Szigliget, Keszthely és Csobánc várainak őrséggel való ellátását s a zsold kifizetését. 1630 körül Lengyel Boldizsár a várkapitány és 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzér tartozik a vár őrségéhez, akiknek havi 125 forint zsold jár. A Lengyel-család anyagi ereje mindinkább növekedett, birtokai rendeződtek, s ez kapcsolatban állt az általános helyzettel, a török hatalom gyengülésével. Boldizsár idejében a várat erősítették, javították. Boldizsár után Gáspár lett a várkapitány. Saját költségén hajókat készíttetett, hogy a törökök Balaton felől jövő támadásait is megakadályozhassa. 1647-ben 400-500 embert kért a szigligeti kikötő kimetszésére, hogy a sajkáknak jó útjuk legyen. Zrínyi Miklós, Zala megye akkori főispánja 200 ember kiküldésére utasítást is adott. Szükség is volt ezekre a hajókra, mert a déli parton a török is rendelkezett hadi célokra szolgáló vízi járművekkel.
A másik toronyban újra több ötletes megoldással találkozhatunk. Az egyik, hogy a vár makettjében lévő égők és gombok segítségével megnézhetjük, hogy melyik században mekkora volt a vár. Van egy gomb a 13. századhoz, a 14.-hez, a 15.-hez, a 16.-hoz és a 17. századhoz is.
A másik, hogy a makett körül négy család történetéről olvashatunk, és ha felpillantunk, a doboz külsején látjuk a család címerét, valamint szemben, a doboz belsejében a családfát. Megismerhetjük a tóti Lengyel családot, a enyingi Török Bálintot, az Újlaki családot és a Pok nembéli Mórichidai családot.
A két torony közötti palotarész 1260-62 között épült. A lakóépület alsó szintje egy nagyobb és két kisebb boltozatos helyiségből állt. Az északi kisebb helyiségből fűtötték a nagy terem sarkában álló cserépkályhát, a déli kisebb helyiség feltehetően hálóhelyiség lehetett.
Innen már csak lefelé vezet az út egy kényelmes falépcsőn.
A vár hadászati jelentősége a török hatalom hanyatlásával mindinkább kisebbedett. A hódoltság megszűnése után az ország védelmében Szigligetnek már nem jutott szerep. A vár későbbiekben a Lengyel-család birtokainak olyan része lett, melynek fenntartása igen költséges volt. Pusztulása a 17. század legvégén kezdődött: egy viharos napon villámcsapás következtében kigyulladt és nagyobb része leégett. Akkor pusztultak el a várra vonatkozó oklevelek, számadások és egyéb feljegyzések, melyeket ott őriztek. A pusztulást igen meggyorsította Lipót császár 1702-ben kiadott rendeletének végrehajtása: a császár az ország nyugalmára és nehéz anyagi helyzetére hivatkozva elrendelte a magyarországi várak legnagyobb részének tervszerű lerombolását.
A palota szárnyban egy vetítőterem kapott még helyet, melynek fala mentén új aspektusból ismerhetjük meg a vár történetét. Egészen pontosan itt végigkövethetjük a Szigligeti vár építéstörténeti korszakait.
A vetített filmen pedig bemutatják a szigligeti, illetve a környékbeli várak életét. Én pont egy, a török időkből származó részletet láttam, melyben arról meséltek, milyen kínzásoknak vetették alá a törökök az elfogott magyar várvédőket. Például hozzákötözték őket egy fához és egész nap egy müezzin énekelt mellettük. Szerintem egy idő után bármire hajlandó az ember, csak hallgasson el végre a dalnok, hacsak nem nagy rajongója valaki az efféle énekeknek.
Innentől lefelé két út között választhatunk, vagy visszafelé is arra megyünk, amerre feljöttünk, megkerülve az egész várudvart, vagy rövidítünk, és egy hosszú lépcsőn egyenesen a kaputoronyhoz érkezünk.
Rákóczi szabadságharca idején a Dunántúlt megszálló kuruc seregek már nem is használták a várat, amely a vár használhatatlan állapotára enged következtetni. Köveit elhordták az újraépülő falu házainak építéséhez. A 18. század második felében a Lengyel-család egy kúriát építtetett a vár alatt. A Szigligetet övező mocsaras területen, mely egykor nagyban hozzájárult a vár védelméhez, megkezdték a lecsapolási munkálatokat. Egy 1792-ben készített térkép már feltünteti a határban ásott csatornákat, a vár alá települt falu utcáit és házait. A gazdasági élet fellendülését a csatornázáson kívül a lakosság és az újonnan épített házak számának növekedése is mutatja. Közben tovább változtak Szigliget tulajdonosai. Lengyel Gáspár leányai révén a 19. század elején a Putheány és az Inkey család osztozkodott területén. Jobbágyaikat már 1844-ben felszabadították. Tőlük az Eszterházy család kezébe került Szigliget, akik a II. világháború végéig birtokosai is voltak a falunak. A főleg mezőgazdaságból élő település terjeszkedni kezdett, és lassan elérte mai kiterjedését. Kiépült a falu központja, a strand, a kikötő, és mára a falu fő profilja az idegenforgalom lett.
És visszaértünk a kaputoronyhoz. Szemben a Keszthelyi-hegység.
Nyitva tartás az év minden napján:
- januárban és februárban 10 és 16 óra között
- márciusban és októberben 9 és 17 óra között
- áprilisban és szeptemberben 9 és 18 óra között
- májusban és júniusban 9 és 19 óra között
- júliusban és augusztusban 8 és 20 óra között
- novemberben és decemberben 10 és 16 óra között
Belépő jegy árak (2023)
- felnőtt 2000 Ft
- gyermek 6 és 18 év között 1000 Ft
- 6 éves kor alatt ingyenes.
Fizetni lehet bank és SZÉP kártyával is.
Remélem kedvet kaptatok a Szigligeti-vár felkereséséhez! Bármikor jövünk, akár télen, akár nyáron, a vár nagyszerű uticél vagy kiegészítő program a környékbeli kirándulásokhoz. Egy csomó másik várról is írtam már, és a környéken is vannak még látványos várromok, például a Rezi-vár, a Tátika-vár és a Csobánc. De mind közül a legjobb a Szigligeti-vár!
A Balaton-felvidék sok más látnivalót kínál még, Veszprém megye pedig kifejezetten gazdag a kirándulási lehetőségekben. Hogy a Balatont már ne is említsem, pedig ugye azt is érdemes. :-)
És ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk nagy része a kihelyezett táblákról származik, továbbá a vár saját weboldaláról https://www.szigligeti-var.hu.
Utolsó kommentek