kiránduló

Kőszegen egy apró arborétumot találunk, melynek neve Chernel-kert. Attól különleges, hogy madárvédelmi mintatelep is működik benne/mellette. Meg attól is különleges, hogy itt van Magyarország egyetlen olyan tanösvénye, ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajainak példányai között sétálhatunk. Tehát ez az arborétum is egyedi, különleges és gyönyörű. Jártatok már a Chernel-kertben? Most tartsatok velem, aztán majd nézzétek meg élőben is. :-) Mutatom milyen!

2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornay Endre András kőszegi szobrászművész munkája.

Hol található? Magyarországon, Vas megyében, Kőszegen, az Arborétum utca 2. sz. alatt (a Hunyadi János és az Arborétum utca sarkán). Térképen ITT.

Parkolni konkrétan a bejárat előtt nem lehet, de a Hunyadi J. utcán egy picit feljebb (illetve lejjebb is) már igen. De Kőszeg belvárosától gyalog sincs túl messze.

Az arborétum a legékesebbje Kőszeg város helyi jelentőségű védett természeti területeinek.

Amikor ott jártam már elvirágoztak, de itt is vannak hatalmas rododendron bokrok, amik májusban teljes pompájukban csodálhatók meg. Érdemes akkor (is) meglátogatni a kertet.

A hangulatos ösvények mentén számos botanikai különlegességgel találkozhatunk. A 2,5 hektáros park ad otthont az egyetlen olyan tanösvényének, ahol a legveszélyeztetettebb növényfajokat vonultatja fel.

Az egyik ágyásban gímpáfrányt is találtam. Ez a páfrány az árnyas, hűvös szurdokvölgyek jellemző faja, de megtalálható sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében, barlangbejáratoknál is. A gímpáfrány Magyarországon az egyetlen olyan páfrányfaj, amelynek levelei osztatlanok. Nevét onnan kapta, hogy levele állítólag hasonlít a gímszarvas nyelvére.

De megtaláltam a hóvirág helyét is, meg a kárpáti sáfrányét. Ezek sajnos nyárra már elvirágoztak, de azért vannak nyáron is virágzó növények.

Az arborétum területe egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Ezen emlékfák miatt nevezik az arborétumot emlékkertnek is.

Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak. 

Chernel István baráti kapcsolatot ápolt számos közeli arborétum gazdájával, és a növények egy részét is Kámonból, Szelestéről szerezte be.

Chernelházi Chernel István természettudós volt, korának legnagyobb magyar ornitológusa. A madárvilág kutatója és védelmezője, emellett kiváló vadász, preparátor, síelő, zenerajongó, zeneszerző, fényképész és író is volt. Főműve a két kötetes "Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre" az első, magyar szerző tollából megjelent madártani monográfiának tekinthető.

Chernel István ültetéseiből napjainkra is fennmaradt néhány, ezek közül a két legjelentősebb érték egy kínai vörösfenyő és egy kaukázusi jegenyefenyő. A kertben jelenleg több mint háromszáz növényfaj tekinthető meg.

Az élőhely-átalakítások miatt egyre csökken az idősebb, odúkészítésre alkalmas fák száma. Mesterséges odúk kihelyezésével segíthetünk madarainknak megfelelő fészkelőhelyet találni. A madarak igényeihez és testméretéhez alkalmazkodva más és más típusú odúkat érdemes készítenünk. Ezeket a fák ágaira úgy helyezzük el, hogy eső, hó ne hullhasson beléjük és a bejárati nyílás az uralkodó szél irányával ellentétes oldalra nézzen.

A mesterségesen kialakított búvóhelyekkel más állatokat is sikerrel megtelepíthetünk, azokat a mókusok, pelék is szívesen elfoglalják.

Chernel István az Országos Állatvédő Egyesület alelnökeként létrehozta annak kőszegi fiókegyesületét, mellyel elindította a hazai gyakorlati madárvédelmet fészekodúk kihelyezésével és a madarak téli etetésével. Amerikai mintára - hazánkban elsőként - megszervezte a Madarak és Fák Napját.

A kert felső részén madárvédelmi tanösvény fut, ahol megismerkedhetünk a madártelepítés eszközeivel, és elsajátíthatjuk a szakszerű téli madáretetéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat is.

Chernel István utódai többé-kevésbé megpróbálták a park értékeit megtartani, de eközben ismét gyümölcsfákat ültettek.1945 után a kertet államosították és bérbe adták. A bérlők kizárólag a gyümölcsfákat tartották valamirevalónak, a ritka növényfajokat megcsonkították vagy kivágták.

1965-től a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője, Horváth Ernő felkarolta a lepusztult kertet és Retkes Józseffel közösen rekonstruálási tervet készítettek. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította a területet. Tanárok és diákok, katonák, önkéntesek és kertészek segítségével újabb növénytelepítések következtek, majd megnyitották a kertet a nagyközönség előtt. 

A kerítésen bekukucskálva egészen közelről figyelhetjük meg ezeket a gyönyörű madarakat. A gólya nagyméretű gázlómadár, szárnyfesztávolsága meghaladja a 2 métert. Kedvelt élőhelyei a mocsarak, nedves rétek, legelők és szántóföldek, ahol rovarok, békák után keresgél, de elfogyasztja a rágcsálókat, halakat, kígyókat is. Párválasztás idején csőrével ütemesen kelepel. Napjainkban az állomány jelentős része emberi környezetben, leginkább villanyoszlopokon fészkel. Állományára a gyakori áramütés jelent veszélyt.

A madárvédelmi tanösvény mellett olvashatunk például az uhuról (a latin neve Bubo bubo... :-)), a réti fülesbagolyról, a gólyákról, az erdei fülesbagolyról, a gyöngybagolyról, a macskabagolyról.

Az Őrségi Nemzeti Park és az E.ON szakértői folyamatosan dolgoznak azon, hogy a hazánkban élő gazdag madárvilág fennmaradását egyre kevesebb veszély fenyegesse. Ezen együttműködés keretében olyan eszközöket helyeznek el a Madárvédelmi Mentőközpontban élő állatok életterében, amelyek a villamos hálózaton jelenleg használatban vannak, vagy a későbbiekben tervezik alkalmazni őket. Ezekben az eszközökben természetesen nincs áram. Viszont az itt található oszlopfejek kihelyezésének célja, hogy kamerákkal megfigyeljék a rajtuk tartózkodó madarak viselkedését. Az így nyert információkat felhasználják a technológiai fejlesztések során.

A szomszédos kertek megvásárlásának köszönhetően az arborétum területe 1972-re 2,5 hektárra nőtt. 1972-ben, egy kis faházban megnyitották a Chernel István Múzeumot, ahol a Chernel-hagyatékon túl Kőszeg környékének élővilágát is bemutatják.

A Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont sérült vagy elárvult, hazánkban honos madarak befogadóhelye. Bemutató részén ragadozómadarakat és fehérgólyákat figyelhetünk meg közelről.

A mentőközpont célja, hogy minél több sérült madár visszatérjen a természetbe. A gyógyult egyedeket és az árva fialatokat repatriációs eljárással juttatják vissza a természetbe, ami azt jelenti, hogy különböző módszerekkel felkészítik őket az önálló életre. Az egyedi jelölőgyűrűvel szabadon engedett madarak közül távoli helyeken is megfigyeltek néhányat (Németországban, Olaszországban, Albániában, Máltán), ami azt bizonyítja, hogy a szabadon bocsátott példányok képesek helytállni a természetben.

A gólyák mellett bagoly házikók is vannak.

A gondozott állatok nyugalma érdekében a mentőközpont üzemi területére csak a munkatársak léphetnek be. De a bemutatótérben lehetőség van megismerkedni a hazánkban honos ragadozómadarakkal. A nyitott állomásokon bemutatott madarak - biztonságuk érdekében - állandó felügyeletet igényelnek, ezért csak hétköznapokon tekinthetők meg. Ezek mind szabad életre alkalmatlan példányok. Napközben a kerti ülőkéken pihennek, este a zárt röpdében szabadon mozoghatnak.

A fedett röpdében kabasólyom lakik.

Az arborétumot és társintézményeit 1992-ben bezárták és csak két év múlva nyitották meg újra, amikor a Fertő–Hanság Nemzeti Park kezelésébe adták. 1998-ban alakították ki a védett növényeket bemutató tanösvényt. A múzeumot új épületbe költöztették.

2002-ben az intézményeket az akkor alakult Őrségi Nemzeti Parknak adták át, és ekkor elkezdték a besűrűsödött kert felújítását. Hangulatos úttal feltárták a kert korábban gyümölcsösként használt részét, amit Horváth Ernő díszfákkal ültetett be.

A kipusztulással veszélyeztetett növényfajok nevelési és szaporítási technológiájának kidolgozására, visszatelepítése céljából fogott hozzá a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a Soproni Egyetem Növénytani Tanszékének támogatásával a több mint 200 faj neveléséhez. 1998-ban hozták létre az itt látható gyűjteményt. A tanösvény egyben génrezerváció is, ahonnan számos faj állományának rekonstrukciójához magot lehet gyűjteni.

Pünkösdi rózsák is vannak, de nyárra már azok is elvirágoztak. Aki a virágokat is szeretné látni, az májusban jöjjön a Chernel-kertbe.

Találtam egy szál cikláment is. Ebből Sopron körül, az erdőben sokkal több van.

A park legértékesebb fái a kínai aranyfenyők (Pseudolarix amabilis), amik mellett áll itt néhány hatalmas luc- (Picea abies) és jegenyefenyő (közönséges jegenyefenyő, Abies alba), atlaszcédrus és andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo) is.

Nyitva tartás:

Április 15. és október 31. között kedd-szombat 10-17 óráig, hétfő, vasárnap szünnap
Február 1. és április 14. között kedd-péntek 10-16 óráig, hétfő, szombat, vasárnap szünnap
November 1. és Január 31. között zárva

A Chernel-kert meglátogatásához belépőt kell vásárolni, azt azonban nem a kert bejáratánál, hanem kb. 100 méterrel arrébb, a látogatóközpontban lehet megvenni. Az oda vezető utat madárnyomok mutatják a járdán.

Az arborétum kerítése mentén kell tovább indulnunk, erre találjuk a nagy és ingyenes parkolókat is.

Az Őrségi Nemzeti Park által működtetett, impozáns épületben helyet kapó látogatóközpont névadója Bechtold István (1927-1991) madártani kutató, Kőszeg és környéke természeti értékeinek vizsgálója és ápolója. A környezet- és természetvédelem apostolaként egész pályafutását az élővilág védelmének és Kőszeg város hagyományai ápolásának szentelte, minden alkalmat kihasznált a természettudományos ismeretterjesztésre. 1974-ben alapító tagja volt a Magyar Madártani Egyesületnek, majd elnöke a Solymász Szakosztálynak. Hazánk egyik legnevesebb solymásza volt.

A látogatóközpontban a Kárpát-medence és az Alpok találkozásánál kialakult különleges élővilágot ismerhetjük meg. Az épület alsó szintjén a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágával, galériáján pedig a madarak világával ismerkedhetünk meg, ez utóbbit interaktív tárlat segítségével.

Belépőjegy árak a látogatóközpontba és a Chernel-kert arborétumba:

• felnőtt: 1000 Ft
• diák, nyugdíjas: 800 Ft

A látogatóközpont melletti gólyalabirintusban végigkövethetjük a gólyák életének egy évét a megérkezéstől a fiókanevelésen át az elköltözésig. Miközben keressük a kiutat, érdekességeket tudhatunk meg a gólyákról. Például azt, hogy egyes afrikai törzsek a náluk átvonuló gólyákat sáskamadárnak hívják. Vajon miért? (A helyszínen kiderül.) :-)

És a látogatóközpont mellett hatalmas játszótér is várja a gyerekeket.

Remélem kedvet kaptatok egy kőszegi kiránduláshoz is. Így a látogatóközponttal a Chernel-kert egy egész délutános elfoglaltság lehet, főleg, ha gyerekkel megyünk, akik jól elszórakoznak a hatalmas parkban.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamit a következő weboldalakról származik: www.termeszetjaro.hu, buboscinege.hu/chernel-kert.