Nyár, Görögország, nyaralás. Aki unja a tengerparton heverészést, annak remek program egy kis hajókázással egybekötött borzongás. Kréta keleti felén található Spinalonga, egy kis sziget, melyen impozáns velencei erőd található. A hely pikantériáját viszont az adja, hogy a 20. század elején ide "száműzték" Krétáról a leprásokat. Majd később már máshonnan is. Egészen 1957-ig éltek itt a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Azóta pedig pusztulnak az épületek és a szigetet lassan visszafoglalja a természet. De ettől még - vagy pont ezért - most is gyönyörű! Egy kirándulást mindenképpen megér. Tartsatok velem, mutatom milyen!
Hol található? Görögországban, Kréta szigete mellett, a keleti részen. Térképen ITT.
A szigetet természetesen csak hajóval lehet megközelíteni, de több településről is indulnak járatok. A szigethez legközelebbi település Plaka, ahonnan kishajóval átviszik a turistákat. Nagyobb város a közelben Agios Nikolaos (kb. 15 km), ahonnan naponta több hajó is indul Spinalongára.
Agios Nikolaos kikötőjében nemcsak a Spinalongára tartó hajók és a halászbárkák kötnek ki, hanem a hatalmas szállodahajók is, és az utasok innen járják be a sziget keleti végét. Illetve Agios Nikolaos-tól Heraklion csak 70 km, még az is elérhető távolság. (Rethymno 140 km, Chania 200 km.)
A kikötőből kompjáratok is indulnak Kréta több városába és néhány környékbeli szigetre, köztük Karpathoszra is.
A kikötő mellett egy nagy öböl található, melyen kishajók ringatóznak, körben pedig apróbb-nagyobb üzletek, boltok sora várja a turistákat.
Az öbölben lévő "tó" a 19. századig fenntartott legendák szerint feneketlen, de aztán akkor sikerült lemérni. A legmélyebb pontján 64 méter mély, ami valóban szokatlan mélység. A másik ide kötődő legenda, hogy a tóban Athéné istennő is megmártózott.
Az Agios Nikolaos térségében lévő tengeröblök az ókorban fontos kereskedelmi kikötőként funkcionáltak: a bronzkor egyik ismert városa, Lato a könyék legnagyobbja volt. A településnek az állandóan a térségben portyázó kalózok miatt szüksége is volt jól védhető tengeri kijáratokra, így a térséget sokáig nagy becsben tartották és erődökkel védték. Az öblök természetes védelmét a középkorban a velenceiek is kihasználták, akik szintén erődöket emeltek a környező dombokra, melyek falai több helyen ma is megtekinthetőek.
Agios Nikolaos a városképet alapjaiban meghatározó, jellegzetes öböl köré épült, melyet a helyiek Voulismeni-tónak hívnak. A tengerhez vivő kis csatornát 1870-ben építették.
Agios Nikolaos az 1960-as évektől kezdődően, de viszonylag lassan nyerte el mai formáját, mivel csak lassan indultak a világháborúkat követő felújítások. Ez a régió kevésbé volt felkapott és népszerű terület Kréta nyugati részeihez képest, ám később, a kilencvenes évektől lassan az idegenforgalom felfedezte magának. A szállodák és apartmanok építése a helyi gazdaságot is felélénkítette, és Agios Nikolaos hamar felzárkózott a sziget népszerűbb nagyvárosai, Heraklion, Chania és Rethymno mellé.
Agios Nikolaos szíve ma az érdekes tengeröböl környéki utcák térsége, illetve a tengerpart környéke, ahol sok a tradicionális ételeket kínáló taverna, kávézó és bár. Itt napközben és este is sokan sétálnak, fotózzák a zöldes színű "tavat" és vásárolgatnak a boltokban.
Bár Agios Nikolaos viszonylag forgalmas település, nagy zaj vagy hömpölygő tömeg azért nem jellemző. Persze kivéve néhány nyári, főszezoni napot, hétvégét.
A boltok kínálata viszont nagyon hasonló más nagyvárosok kínálatához. Mindent megtalálunk itt, ami görög, krétai vagy a tengerrel kapcsolatos.
Például elég nagy a választék szivacsból.
Magyarországból viszonylat kevesen érkeznek Agios Nikolaos-ba, ami leginkább annak köszönhető, hogy az utazási irodák a nyugatabbra fekvő nyaralóvárosokba irányítják a legtöbb utast. Ráadásul a sziget méretei miatt a turisták nagyon szétszóródnak a rengeteg nyaralóhely között. Bár azért a keleti városokból van ide fakultatív kirándulás.
Az ékszerboltokban gyönyörű görög motívumos és színvilágú ékszerek között válogathatunk.
És miután alaposan körbejártuk Agios Nikolaos tavát és apró belvárosát, érdemes keresni egy megfelelő hajót, amivel átruccanhatunk Spinalonga-ra.
Persze nem ő lesz az a megfelelő hajó... :-D
Kb. fél óra a nyílt tengeren, némi émelygéssel egybekötött hajókázás, és meg is érkezünk a szigetecske mellé.
Ha szerencsénk van, előbb körbe is hajózzuk a kis szigetet, így minden irányból megcsodálhatjuk rajta a velencei erődöt. (A méretének behatárolásához jó szolgálatot tesz a pont ott sétáló turistacsoport.)
Spinalonga Kréta észak-keleti partvonalától csupán néhány száz méterre található a tengerben. Apró sziget, de viharos múltjának köszönhetően rengetegen kíváncsiak rá. A Spinalonga-erőd az évszázadok során sok mindent megélt.
És feltűnik a kikötő, ahol már sorakoznak a turistákat szállító hajók. (Csak visszafelé sikerüljön felismerni, hogy melyikkel is jöttünk... :-))
Spinalonga szigetéhez három közeli településről indulnak hajójáratok: Plakáról, Eloundáról és Agios Nikolaosból.
A Kréta keleti oldalán nyaralók közül rengetegen szeretnék saját szemükkel látni és bejárni az egykor a velenceiek által épített Spinalonga erődöt, mely Kréta és egyben Görögország utolsó leprakolóniájának lakhelyekén, a Leprások Szigeteként vonult be a történelembe.
Régi térképek szerint Spinalonga hajdanán a szomszédos félsziget része volt, a velenceiek csak a 13. században választottál le róla.
Régi térképen nézhetjük meg mi is a sziget alaprajzát és a rajta elhelyezkedő épületeket.
A velenceiek hamar felismerték, hogy ez a környék kiváló adottságokkal rendelkezik, a Mirabello-öböl ezen szeglete ideális természetes kikötő lehet, mert a hullámoktól védetten lehetett a kereskedőhajókat itt állomásoztatni. Aztán az egyre sűrűsödő kalóztámadások és fosztogatások miatt rövidesen egy erődrendszer építése mellett döntöttek. Ekkor választották le a szigetet a félszigetről és nevezték el Kalydon-nak, majd 1579-ben megkezdődött a Spinalonga erőd építése.
A szigetet vastag falakkal és bástyákkal vették körbe, a magaslatokra ágyúkat telepítettek, majd többszáz felfegyverzett velencei katona költözött az építménybe. A cél az volt, hogy a Spinalonga erőd a Földközi-tenger térségének egyik legerősebb, bevehetetlen erődítménye legyen.
A kis krétai erődszigetet körben védő magas, masszív falak és a bent tartózkodó jelentős haderő a terveknek megfelelően hosszú ideig elrettentette a támadókat. Még a 17. században megjelenő török hódítók hatalmas túlereje is évtizedekig megtört az erőd falain. Végül csak 1715-ben, évtizedekig tartó háborúskodás után sikerült bevenni az erődöt, amikor Kréta legnagyobb része már az Oszmán Birodalom kezében volt. Spinalonga elestével a velenceiek az utolsó megmaradt erődítményüket is elvesztették Krétán, a törökök ezzel a csapással űzték ki őket teljesen a szigetről.
A Spinalonga erődöt a török hatalomátvétel után nem csupán hadászati célokra használták, hanem a törökök üzleteket és házakat építettek a falakon belül, innen kereskedtek Kréta helyi lakosságával. Az ellenük irányuló lázadások azonban évről évre egyre nagyobb méreteket öltöttek, míg végül a török uralom a szigeten az 1800-as évek végére megtört és 1901-re kiürült az erőd.
A török uralom végével Spinalonga élete hatalmas fordulatot vett, mely Kréta történelmének egyik legszomorúbb fejezete is egyben.
1901-ben, röviddel azután, hogy a törökök elhagyták a szigetet, Kréta helyi kormányzata azt a határozatot hozta, hogy a Krétán élő leprás betegeket Spinalongára költöztetik. Az első beteg 1903-ban érkezett meg, majd nemsokkal később, 1904. októberében már 251 ember élt a szigeten.
Ekkortól az egykori velencei erődsziget egészen 1957-ig a leprások telepeként működött, ahová el kellett vonulnia annak, akin jelentkeztek a tünetek. A leprától szenvedők áthajóztak a szomszédos Plaka faluból és beköltöztek az elhagyatott házakba. Az ételt és italt, egyéb ellátmányokat csónakkal hozták át nekik, de a helyi lakosság igyekezett minél kevesebbet érintkezni a szigeten élőkkel.
A valamikori házak nagyon különböző állapotban vannak ma már, akad egészen jó formában lévő, de teljesen lepusztult is. Viszont a kis kápolna még használható állapotban maradt meg.
A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embereket egy idő után már Görögország távolabbi helyeiről is ide hozták. 1933-ban a dokumentációk szerint 954 ember élt itt borzasztó körülmények között. Sokuknak még váltás ruhája sem volt. A higiéniai viszonyok rettenetesek voltak, a szemét halmokban állt az utcákon, mosdó alig akadt. Az egykori velencei, majd török épületek teljesen el voltak hanyagolva, állapotuk karbantartás és szakértő személyzet hiányában leromlott, soknak ajtaja, ablaka sem volt már.
1936-tól azonban minden megváltozott. Akkor egy 20 éves joghallgató, Epameinondas Remoundakis elkapta a betegséget és ő is Spinalonga szigetére került. Látva a hely borzalmát elhatározta, hogy emberhez méltóbb körülményeket teremt a szigeten és amíg tudott, ennek megvalósításán dolgozott. Az irányításával kijavították, kimeszelték a házakat, utakat és mosdókat építettek, sőt mozi, színház és kávézó is lett. Az utcákon lemezjátszókról zene szólt, dísznövényeket és gyümölcsfákat ültettek. Az élet teljesen megváltozott.
A fiatalember segítségével az emberek megértették, hogy van még értelme az életüknek, és amíg csak lehetett, megpróbálták tartalommal kitölteni azt. A mindennapok elkezdtek hasonlítani arra, amit a szörnyű betegség miatt ide kényszerült emberek maguk mögött hagytak.
Ma a sziget egyik szegletében a kaktuszok vették át a hatalmat. A falakról viszont csodás kilátásban lehet részünk a tengerre és azon túl.
A fiatal joghallgató mellett a Spinalongán élőknek egy pap segített évtizedekig, aki bár maga nem szenvedett a betegségben, de életét a sziget lakónak szentelte.
Miután 1948-ban végre felfedezték a kór ellenszerét, a leprások szigetén lakók száma egyre csökkent. Végül az utolsó 20 itt élő, leprától szenvedő beteget az athéni leprakórházba szállították és 1957-ben teljesen megszűnt a telep. Spinalonga utolsó lakója, a sziget papja 1962-ben hagyta el az erődöt.
Ezek után Spinalonga néhány évvel később már bárki számára szabadon látogathatóvá vált. Ahogy az idegenforgalom egyre erősödött Kelet-Krétán, úgy nőtt az érdeklődés az egykori velencei erőd és a leprások szigete iránt is.
Az erődöt a helyi önkormányzat látogatható állapotba hozta, ám egy valamivel senki nem számolt: az elhunytak sírjai közé sokáig be tudtak menni az ide látogatók is. A felügyelet nélkül bóklászó turisták közül többen csontokat gyűjtöttek, felhalmozták őket az épületekben, mígnem az önkormányzat a sírokat lezárta és hozzáférhetetlenné tette.
A sziget a falak mentén körbejárható, minden irányból megcsodálhatjuk a panorámát. A betegséget leszámítva azért nagyon szép helyen éltek szegény leprások.
Napjainkra Spinalonga Kréta észak-keleti régiójának egyik legkedveltebb történelmi látnivalója lett, naponta átlagosan ezernél is többen érkeznek ide a hajókkal.
Ha velencei erőd, akkor oroszlánnak is lennie kell. Meg is találhatjuk az egyik falon. Lába alatt az elmaradhatatlan nyitott könyv.
A szigettúra után akár egy kis fürdőzésre is lehetőség van, a kikötő mellett kialakítottak egy apró strandot.
A szigetre az erős napsugárzás elleni védelemmel feltétlenül készülni kell, mert árnyék nem sok van.
És miután körbeértünk, már csak a hajónkat kell megtalálni. A hajóút ára attól függ, melyik településről indultunk és milyen hajóval. Az ár kb. 10 és 20 euro között mozog. De utazási irodák is szerveznek ide fakultatív kirándulást, annak az ára a programtól függően egészen más is lehet.
A sziget csak április 1. és október 31. között van nyitva, télen zárva tart.
Belépőjegy a szigetre felnőtteknek 8 Euro, kedvezményes jegy 4 Euro, de a 18 év alatti gyerekeknek elvileg nem kell belépőt fizetni.
Remélem kedvet kaptatok egy borzongató hajós kalandhoz, és ha Krétára látogattok, nem hagyjátok ki ezt a gazdag történelemmel rendelkező gyöngyszemet! Spinalonga megér egy kirándulást!
Persze Krétán még rengeteg más látnivaló is van: szurdokok, hegyek, csodálatos strandok és hangulatos városok. Tavasszal és ősszel is kellemes, talán még jobb is mint nyáron, amikor elég forró. Kréta a meglepetések és a lenyűgöző színek szigete. :-)
A krétai kalandok még nem értek véget. Ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a https://kretasziget.hu oldalról származik, ahol minden más fontos dolgot is megtaláltok Krétával kapcsolatban.
És a fenti fotók 2010-ben készültek, azóta esetleg lehet, hogy pár dolog már nem teljesen így néz ki. De azért kedvcsinálónak megteszik. :o)
Utolsó kommentek