Az újra gyönyörűvé varázsolt és interaktív tartalommal megtöltött tatai Esterházy kastélyba hívlak ma benneteket, mely hatalmas pozitív élmény volt nekem, egy nagyon kellemes meglepetés. Az előkelő épület minden restaurált és rekonstruált részlete barokk kori időutazásra invitálja a látogatót. A korhű enteriőrökkel, a kiállítás interaktív elemeivel, a digitális tárlatvezető alkalmazással, a gyerekeknek szóló feladványokkal mindenki számára átélhető a kastély és egykori lakóinak története. Szerintem idős és fiatal egyaránt lelkesen, kíváncsian és időnként leesett állal fogja végigjárni. Aki volt már, nosztalgiázzon velem, aki még nem volt, az remélem kedvet kap a fotók láttán. Időutazásra fel! Irány Tata és az Esterházy kastély!
Hol található? Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében, Tata belvárosában, az Öreg-tó partján. Térképen ITT.
Érdekesség, hogy amit itt láthatunk, az a kastély "háta". Elölről évtizedeken át nem is láthatta senki, csak aki bejutott a pszichiátriai intézet udvarára. A kastély fénykorában a másik irányból érkeztek a látogatók az előkerten, majd a belső udvaron keresztül.
A korábban sárgára festett, ütött-kopott épületben pszichiátriai intézet működött 1999-ig, utána sokáig üresen, elhagyatva állt. De végre újra élettel telt meg, méghozzá nem is akármilyennel. Hajdani pompájában tündökölhet újra a kastély és megéri betérni, megnézni.
Az Esterházy-kastély belső díszudvara mögé a 18. század végén francia kertet terveztek, ahova szökőkutat is építettek, benne Amphitrité szobrával. A Néreidák legszebbikének, Amphitritének a kezét Poszeidón, a tengerek istene kérte meg, de a lány elrejtőzött előre, végül egy delfin talált rá. Ezt a pillanatot ábrázolja a szobor. Az eredeti szökőkút szobor a helyéről elmozdítva, szánalmas állapotban várta az újjászületést, amit Csák Attila szobrász-restaurátor hozott el számára. Ezt láthatjuk a pénztár előterében.
A kapun belépve balra találjuk a pénztár épületét, ahol ajándékbolt és mosdó is van. Ott kérhetünk "visual guide" tárlatvezető tabletet is.
Egyenesen tovább a kastélykertbe jutunk, ami szabadon látogatható. Az épület mögött a kávézót találjuk, ahova szintén mehetünk jegy nélkül. A belépővel látogatható kastélybelső pedig ezen az ajtón keresztül érhető el.
A kastély felújításának munkálatai kezdetén fedeztek fel archív fotókon egy napórát a déli homlokzaton. Sajnos az eredeti felirat már nem volt megmenthető a ráhordott vakolatok alatt, ezért a fotó alapján újra terveztették az óra számlapját, és a szakma legelismertebb restaurátora, ügyes kezekkel felrajzolta az eredeti árnyékvetője köré.
A napóra latin nyelvű felirata: DEUM ORA OMNI HORANULLA EX HIS REDIBIT BIS.
A 2018–2020-ban felújított, műemlékileg teljes körűen helyreállított Esterházy-kastély összes terme várja a látogatókat. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínálnak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére vonatkozóan hívják egy pazar kulisszák közti időutazásra az érdeklődőket.
A kiállítás az emeleti szobák megtekintésével kezdődik, ahol a „bel etage” („szép emelet”) nyitott ajtókon át feltáruló teremsora számos látnivalót kínál. Sétánkat a kastély építéstörténetének emlékeit bemutató rész megtekintésével kezdjük.
Az első termekben a kastély építéséről olvashatunk és tanulmányozhatjuk Fellner Jakab építészeti stílusát. A kastély épületét minden bizonnyal Fellner Jakab készítette, aki az Esterházy uradalom építkezéseinek vezető mestere volt. A korábbi jószágkormányzói ház befoglalásával épült fel a mai kastélyépület, ahol 1769-ben már meg lehetett tartani az ifjú Esterházy (IV.) Ferenc gróf birtokba való beiktatásának ünnepségét.
Az Esterházy família Európa és a Habsburg Birodalom történetébe ágyazódó históriájával egy interaktív családfa segítségével ismerkedhetünk meg egy érintőképernyő és egy kivetítő segítségével.
A zöld burkolatos díszteremben ősgalériát találhatunk. Sok kastélyban volt ősgaléria-sorozat: az ősök a család dicső múltját, rangját, tekintélyét testesítették meg.
A különösen reprezentatív terem a nagyebédlő nevet viselte. A földszinten egy kisebb ebédlő is volt hétköznapi használatra, ebben az emeleti helyiségben pedig ünnepi alkalmakon, vendégek fogadásakor terítettek.
Az arcképek az Esterházy család 16. századi felemelkedésétől kezdve mutatják a család legfontosabb alakjainak képmását és azon belül a tatai kastély urainak arcképeit. Az Esterházy család ősei között hadvezérek, nádorok, országbírók, kancellárok voltak, rendjelszalagok és csillogó érdemrendek fejezik ki azt, hogy az uralkodó szolgálatában álltak.
Az Esterházy család számos tagja szolgálta a diplomáciai testület tagjaként a bécsi udvart. Közülük négyen a tatai grófi ághoz tartoztak, akik Madridtól Szentpétervárig, több európai fővárosban is képviselték a mindenkori császár külpolitikai törekvéseit.
Az emeleti nagyszalonból nyílik az úgynevezett békekabinet, a napóleoni háborúk békekötésének helyszíne, I. Ferenc császár itt-tartózkodásának emlékszobája. 1809-ben Napóleon Wagramnál döntő csapást mért I. Ferenc császár és király hadaira. A császári család elmenekült Bécsből, de a császár maga a tatai kastélyban maradt, itt tanácskozott minisztereivel a békekötésről. 1809. október 14-én Tatán, a kastély keleti toronyszobájában került sor az ún. schönbrunni béke aláírására, legalábbis a császár részéről, Napóleon ugyanis nem járt Tatán.
A galántai Esterházy család számos tagja lépett diplomáciai pályára. Közöttük a fraknói hercegi ágból származó Esterházy Pál Antal herceg nagyköveti és politikusi tevékenysége a legjelentősebb. A herceg a bécsi udvar londoni nagykövete volt, majd 1848-ban a Batthyány-kormány minisztere lett.
A család fraknói grófi ágának tatai lineáján szintén találunk diplomatákat. Közöttük Esterházy (II.) Miklós gróf, a szentpétervári követ a legtekintélyesebb, korának viszonyai között a legmagasabb pozícióik és elismerésig eljutó személy. Róla szóló kis animációs filmet láthatunk egy asztalba épített tévén.
A következő szoba a könyvtár.
A Császárszalonnak nevezett, hálószobának berendezett helyiség az Esterházyak asszonyaira irányítja a figyelmet, híres, történelmi nevet viselő arisztokrata családok leányaira, akinek életéről sokszor csak annyit tudunk, hogy milyen családból származnak és hány gyermeket hoztak a világra. A falakon látható arcképek az Esterházy család női tagjait ábrázolják.
A szoba egy ajtaját a 19. száradban alakították át alkóvvá (fülkévé), benne kárpitozott, függönyös ággyal. A sarokban látható tükrös ajtó a mosdószobába vezet.
A lépcsőházból közvetlenül nyíló kisebb terem a grófnői lakosztály fogadóterme, szalonja volt. Jelenlegi berendezése felidézi eredeti funkcióját és stílusát. Az asztal minden bizonnyal nászajándék lehetett, mert az asztallapon a gazdag berakás az Esterházy és a Lobkowitz családok címereit veszi körül. A vitrinszekrény értékes porcelán és ezüsttárgyakat, családi relikviákat őriz.
A hálószoba berendezése megfelel a korábbi elrendezésnek. A kincset érő bútorok és festmények mellett a legkülönösebb tárgy a bölcső, egy 19. században készült, öröklődő, családi darab, mely a figyelmet újra a női szerepre irányítja. A nő legfontosabb feladata az örökös világra hozása volt. Az elsőszülött fiú fogja örökölni a hitbizományt, a lánygyermek a családot erősítő szövetségek kapcsolati hálójának hátterével segíti a família pozíciójának, tekintélyének emelését.
A grófi és a grófnői lakosztály között teremt kapcsolatot és a grófi pár magánéletébe enged bepillantást a következő szobában található lépcső. A helyiséget 1897 után alakították át, amikor Esterházy (V.) Ferenc és felesége, Lobkowitz Anna Berta hercegnő lakott a kastélyban. Ekkor építették a földszinti grófi lakosztályt az emeleti, grófnői szobákkal közvetlenül összekötő, diszkrét lépcsőt. A lépcső csapóajtóval nyílt fel, amely csukott állapotában, padlóként a fürdőszoba felé engedett utat.
A toalettszoba az öltözködés, az esti és reggeli készülődés, a fésülködés és a hosszú hajból hajtűkkel feltűzött frizura készítésének színhely. Bútorzata a 18. század jellegzetes női bútora, a toalettasztal.
A toalettszobából nyíló kis kabinetben levelet írhatunk ismerőseinknek az íróasztalon.
A tableten megírt sorokat elküldhetjük e-mailben, mely az Esterházy család címeres levélpapírján fog megjelenni a címzettnél.
Ezzel megérkeztünk az épület másik végéhez, a békekabinettől a grófnői kabinetig.
A fürdőszoba kialakítása szintén Lobkowitz Anna Berta grófnő idejében történt. A korábbi fürdőházakat felváltó, kényelmes, a lakosztályhoz kapcsolt fürdőszobák használata ekkor terjedt el Európa szerte. A grófnői lakosztályhoz tartozó fürdőszoba burkolata a világ legjobb minőségű márványai közé tartozó ruszkicai márványból készült.
Az udvar felőli teremsorhoz tartozó másik fürdőszoba csempeburkolata a hollandiai Deftben készült. Kék és lila kézi festése többféle mintasort mutat (tájképek, figurák). A defti csempe népszerű volt a magyar kastélyokban, a betléri Andrássy-kastély fürdőszobáiban láthatunk hasonlót.
A mosdó, a fürdőkád és a vécécsésze is eredeti, bécsi és angol manufaktúrák terméke.
Deftben csempére szakosodott manufaktúrák látták el a főúri és polgári megrendelők igényeit az 1500-as évektől kezdődően évszázadokon át. A csempéket fehér ónmáz borította, ezen általában egyszín kék díszítést alkalmaztak.
A gyermekkel érkező családokra is gondoltak a kiállítás kialakításakor. A kisebbek figyelmének a fenntartása és a szórakoztatva tanítás hatalmas kihívás, amelyre a kiállítótérben elhelyezett, több korosztály számára készült interaktív eszközök kínálnak megoldást. Az emeleti játszószobákban játékok, működő terepasztal és babaház makettek várják a kicsiket. Emellett a kiállítási tablókon, a gyermekek szemmagaságában, valamint a digitális tárlatvezető eszközökön (Visual Guide) külön nekik írt tartalom érhető el. A fenti célt szolgálják a kiállításhoz kapcsolódó foglalkoztató feladatlapok is (amelyeket a belépőjegy mellé ingyenesen kapnak a gyermek látogatók), valamint az ajándékboltban megvásárolható, hosszabb terjedelmű, igényes családi foglalkoztató füzetek (amelyeknek a játékos feladatai szintén a kiállításban látottakhoz kapcsolódnak).
A kislányoknak régen is a baba és a babaház volt a legkedvesebb játéka. Ezek készítették fel a gyermekeket a felnőtt életben végzett tevékenységekre. Ez a babaház a tatai kastély kicsinyített mása, mely a kastély 20. század eleji állapotát mutatja. Az emeleten a grófnő lakosztályát láthatjuk a belső lépcsővel, mely a földszinti grófi szobákkal köti össze a lakosztályt. A földszinten még a "sátorszoba" látható a maga különleges festésével.
A kisfiúk kedves játéka viszont az ólomkatona, melyből már a 18. század óta létezik a maihoz hasonló. A hatalmas terepasztal azonban nem egyszerű ólomkatona bemutató, hanem a Tatán 1897 szeptemberében lezajlott nagy hadgyakorlatot eleveníti fel, annak egyik valós helyszínét és a valóságban lejátszott csatáját, a Kocs melletti ütközetet.
A "Császármanőver"-nek nevezett hadgyakorlat alkalmával Ferenc József császár és király, valamint Vilmos német császár a tatai kastély vendége volt. A hadgyakorlatot fényképészek, rajzolók és festőművészek örökítették meg. A terepasztal a hadgyakorlat forgatókönyve és hadműveleti térképei alapján készült.
Kocs felől az 5. hadtest 3. lovashadosztálya érkezett. A hadosztályhoz két dragonyos-, egy dzsidás- és egy huszárezred, továbbá egy lovastüzérosztály tartozott, melyet két honvéd gyalogzászlóalj is támogatott.
A szembenálló 4. hadtest katonái Komárom felé törekedtek, ennek keretében parancsnokuk előre küldte felderítésre a Dadnál gyülekező 1. lovashadosztályát. A hadosztály itt is kapott gyalogsági támogatást, a 86. közös gyalogezred egyik zászlóalját.
A hadosztály reggel hét órakor indult, majd az ellenségre bukkanva azonnal harcrendbe bontakozott. A kialakuló tűzharc, majd egymást követő rohamok, megkerülési kísérlet végül a 3. lovashadosztály sikerét hozták meg, a szemben álló fél végül kénytelen volt visszavonulni.
A helyi lakosok kíváncsiskodó tekintete előtt lezajlott látványos harcimitáció elsősorban a parancsnokok számára jelentett gyakorlási lehetőséget. Nekik kellett a hadgyakorlat vezetőitől kapott közlések szerint döntéseket hozni, melyeket a csapatok végrehajtottak. A színes egyenruhákban menetelő és ügető kötelékek, a csillogó fegyverek, a vaktöltények villanása és dörgése igazi háborús hangulatot teremtett, szerencsére sebesültek nélkül, békésen.
A lépcsőház a kastélyok általános elrendezéséhez hasonlóan nagyszabású, tágas, középponti tér, amely a bel etage-re, az emeletre vezet. A lépcsőház emeleti szakasza az előcsarnok, vagy vesztibül. Stukkódíszes kialakítása, díszítése a dísztermet készíti elő, ahova két, szintén igényes kialakítású előszobán keresztül termek nyitott ajtókon keresztül feltáruló tengelye.
Itt fogadja a látogatót a tatai kastély legszebb festménye, a római Pompeo Batoni II. József császárt és testvérét, Lipót toszkán nagyherceget (a későbbi II. Lipót császárt és királyt) ábrázoló kép, mely Rómában készült 1769-ben. A másik festmény a kastély jeles vendégét, a wagrami vereség után Napóleon elől menekülő Ferenc császárt ábrázolja. A képen a császár huszáregyenruhát visel és a háttérben a napóleoni háborúkra utaló csatajelenet látható. (Ez a kép a tükörben látszik.)
Az emeleti termek után visszatérünk a földszintre, ahol a kiállítás folytatódik.
A kastély legkülönösebb hangulatú helyisége a nyugati toronyszoba és előtere, az úgynevezett sátorszoba, melynek rekonstruált színezése egy török sátor belsejét idézi meg. A furcsa tematika alighanem megemlékezés volt a család oszmánok ellen hadakozó nagyjai előtt (emlékezetes például, hogy a vezekényi csatában négy Esterházy veszett oda, helytállva a négyszeres túlerővel szemben).
Tatán 1889-ben épült fel a várszínház. Esterházy Miklós József gróf saját operaszínházának tervei a bécsi Ferdinand Fellner és Harmann Helmer irodájában készültek, akik 48 színházépületet terveztek szerte Európában. Többek között Bp-en a Népszínházat, az Operettszínházat és a Vígszínházat, továbbá a temesvári, fiumei, prágai, odesszai, grazi, hamburgi, zágrábi, klagenfurti színházakat és a bécsi Volkstheatert. A színház 250 fő befogadására készült, légfűtés és villanyvilágítás is volt benne. Az ingatlanhoz tartozott még téli lovasiskola, télikert, koncertterem, műterem, étterem és kávéház.
Az özvegy grófnő, Lobkowitz Anna Berta 1913-ban a színházat lebonttatta. Anyagi megfontolások mellett az is vezette ebben, hogy zenerajongó fiát megóvja a színház bohém világától.
A különleges berendezési tárgyak közül érdemes kiemelni az 1896-ban Londonban készült biliárdasztalt, mely John Thurston műhelyében készült, mely a legpatinásabb cég. Ez a műhely szállított biliárdasztalt a windsori kastélyba is Viktória királynőnek. Az asztal mahagónifából készült, a játékmező pala ágyazaton nyugszik, elefántcsont golyóit indiai gumi párnák terelik, a dákók kőrisfából készültek. A falakon függő dákóállvány, a pontjelző tábla és a golyótartó szekrényke is az asztal eredeti tartozéka. A kiállításon a mennyezetről vetítik az asztalra a játékszabályok animációját.
A grófi magánlakosztály terme korábban hálószoba volt, jelenleg a főúri időtöltések, szórakozások közül az angol mintára elterjedt lósport relikviáit mutatja be. A Tata környékén zajlott híres falkavadászatokat örökíti meg a két legnagyobb festmény, amelyeken jól felismerhetőek a résztvevő vendégek és beazonosítható a helyszín is.
A grófi magánlakosztály terme az írószoba, amely a mai dolgozószobának felel meg. A helyiség berendezésében az eredeti elrendezését követi, a szoba fő bútora a rokokó íróasztal. A falakon az Esterházy család tagjainak képmásait láthatjuk.
Az igazi virágkor 1867 után következett be a kastély életében, Tata a Monarchia társasági életének központjává vált. Esterházy Miklós József gróf, „Count Nicky” maga is kiváló lovas, számos verseny győztese volt, a Lovas Egylet tagja, a bécsi Jockey Club megalapítója, a nagy falkavadászatok házigazdája. A főnemesi család saját ménessel is büszkélkedhetett.
Lóversenypályák épültek Tatán, derbiket rendeztek és itt állították fel azt a tréningtelepet, ahol a főúri istállók lovait zsokékból kiöregedett angol trénerek készítették fel a versenyekre. A várost a „magyar Newmarket”-ként emlegették az angol mintára szervezett lovassport központja után.
Még egy gyönyörű zöld szalonon haladhatunk keresztül, mely korabeli bútorokkal van berendezve.
A következő nagy szalonban egy tévén egy animációs film megy folyamatosan a kastélyról és az Esterházy családról.
A földszinti nagyszalon barokk edényszekrényei a 18. század edényeit, a grófi asztalra szánt darabokat rejtik. Az asztali ezüstök, drága porcelánok mellett a tatai gróf asztalát az itteni kerámiagyárában készült edényekkel teríthették meg. A Monarchia második fajanszgyára a tatai grófé volt, melyet a királyi fajanszgyárból ide érkező mesterek alapítottak 1758-ban. A gyárban a korszak keresett termékei, kávés- és teáskészletek készültek, tál és tányérsorozatok, valamint díszedények, szobrocskák, tintatartók és szenteltvíztartók.
A földszinti nagy szalonokhoz vezető kisebb előszoba különleges látnivalót rejt. A környező termek sarokfülkéiben álló kályhák fűtésére szolgáló egykori fűtőhelyiségben alakították ki a 19. század végén a légfűtéses rendszer hatalmas kazánját. A kastély elújítása során kibontott falak mögött tárult fel a vaskazán, mely a forró levegőt biztosította az épület emelete számára. A vastag csövek egyikén áramlott fölfelé a meleg levegő, míg a másik cső a hideg levegőt vezette vissza. A légfűtés előnye volt, hogy gyorsan adott meleget és nem járt szennyezéssel, csak egy helyen kellett fűteni. Hátránya viszont a kis hőteljesítménye, magasabb hőmérsékletet nem tudott biztosítani.
Akárcsak a középkor váraiban, a főúri kastélyokban is mindenütt volt házikápolna. Az általában kisebb méretű, de berendezésében, díszítésében gazdag helyiség a tulajdonosok napi áhítatát szolgálta. A tatai kastélykápolna 1806-ra készült el. A Szeráfi Szent Ferencet ábrázoló oltárképet akkor festette Bécsben Donát János. A 19. századi üvegablakokon családi címereket láthatunk.
És itt a végére értünk a kastély belső tereinek. A hosszú folyosón visszasétálhatunk a bejárathoz, vagy a kávézón keresztül is kimehetünk az udvarra.
Szomorú eseményről is tanúskodnak a tatai kastély falai. IV. Károly volt császár és király 1921. október 23-án, második visszatérési kísérletének kudarca, a vesztes budaörsi csata után érkezett Tatára, Esterházy (VI.) Ferenc kastélyába. Itt a volt királyt letartóztatták, majd innen internálták Tihanyba, végül madeirai száműzetésébe.
A kastély udvarán megtekinthető a „Régi képek – új távlatok” című kiállítás a nyitvatartási időben. A kiállítás archív fotókon keresztül enged bepillantást a kastély egykori történetébe.
A fotókon a kastély szobái és egykori lakói egyaránt láthatóak.
Az udvar felől láthatjuk a kastély elejét, a főbejárattal.
Árkádok alatt juthatunk ki a kastély kertjébe, mely jegy nélkül, szabadon látogatható.
A park nagy fái között kellemes a séta, elidőzhetünk letűnt korokon merengve.
A kastélypark az angolparkkal párhuzamosan alakult ki és fejlődött, egyre nagyobb szerepet betöltve a város egyedülálló zöldfelületi rendszerében. Története a megmaradt objektumokon keresztül jól követhető. A park kialakítása az 1770-es években kezdődött és nagy valószínűséggel már a barokk kert része volt az a szökőkút, melynek központi motívuma a restaurált Amphitrité szobor. A még folyó állagmegóvási munkák a kertnek is visszaadják majd az egykori pompáját.
A barokk stílusú kiskastély szabadon álló, a kert felőli homlokzatán emeletes, az udvar felőli homlokzatán földszintes épület. Fellner Jakab 1752-ben építette Balogh Ferenc számára, aki Esterházy (IV.) Ferenc gróf jószágkormányzója volt. A mostani állapot már a részleges állagmegóvást és a falkutatás kezdetét mutatja, de a kiskastély még felújításra vár.
Belépőjegy árak 2023.06.16-tól:
- felnőtt - 3500,-Ft
- kedvezményes - 1750 Ft (6 - 26 év között, 62. év fölött)
- családi jegy - 7000 Ft (egy vagy két felnőtt egy vagy több 18 év alatti gyermekkel)
- díjtalan belépésre jogosultak: 6 év alatt, 70 év fölött, fogyatékkal élő és 1 kísérője, pedagógusok
Visual Guide eszköz bérlése: 1 000 Ft/db.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-18 óráig. Hétfőn zárva.
A főúri épületben működő Esterházy kávészalon meglátogatása önmagában is különleges élményt nyújt, amihez nem szükséges belépőjegy váltása. A kávészalon 11-18 óra között tart nyitva.
Egyéni látogatók számára elérhető tárlatvezetések:
- tárlatvezetések keddtől vasárnapig naponta kétszer, 11.30 órakor, illetve 15.30 órakor indulnak, maximum 20 fős csoportokban, a regisztráció érkezési sorrendben történik a jegypénztárnál
- látogatás egyénileg ingyenesen letölthető visual guide applikáció segítségével
- látogatás egyénileg a kastély által biztosított visual guide segítségével (a pénztárban bérelhető)
Remélem kedvet kaptatok ahhoz, hogy meglátogassátok a tatai Esterházy kastélyt. Egyébként Tatán még egy csomó más látnivaló is van, és a környékét is érdemes bejárni. A legvarázslatosabb hely a Fényes tanösvény, mely minden évszakban lenyűgöző. A tatai vár sem rossz, és Komárom-Esztergom megye is tele van felfedezésre váró helyekkel. Tartsatok velem legközelebb is!
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk nagy része a kihelyezett táblákról származik, illetve a kastély saját honlapjáról. https://tataikastely.hu/
Utolsó kommentek