Sopron kihagyhatatlan látnivalója a Károly-kilátó a Lővérekben. Olyan, mint a Tűztorony, kötelező. Ez is Sopron jelképe. És bár valószínűleg a Tűztoronyból is lenyűgöző a panoráma a városra és talán a környékre is, azért a hegy tetején álló Károly-kilátóból biztosan messzebbre ellátni. Ráadásul tériszonyosoknak sem jelent kihívást felmenni. A hozzá vezető út pedig már hab a tortán, hiszen az erdőben sétálni mindig kellemes, és nincs annyira magasan, hogy a hegymászás nagyon megerőltető lenne. Tanösvények, szuper játszóterek, kiállítások és lenyűgöző panoráma. Sőt, ökoturisztikai látogatóközpont... Mi kellhet még? Mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Sopron mellett/fölött a Lővérek városrészen. Térképen ITT.
Megközelíthető több irányból, sőt szinte minden út a Károly-kilátóhoz vezet. Felmehetünk a Lővérekbe busszal, vagy az autót hagyhatjuk bármelyik nagy szálloda közelében, van jelölt út a Lővér Hoteltől, a Sziesztától is. Vagy felmehetünk autóval is, akkor a Lővér körútról az uszoda után kell a Récényi útra kanyarodni, majd azon addig menni, amíg meg nem találjuk a parkolót. A Lővér körúton ki is van táblázva.
Sopron ikonikus erdei tanösvénye a Ciklámen Tanösvény, amely a Soproni erdő legszebb részein vezet keresztül 9 km hosszan. Ez volt az ország első tanösvénye, tehát elég régóta sétálhatunk rajta. Ezt választva is eljuthatunk - egy kis kitérővel - a Károly-kilátóhoz, mert a tanösvény a parkolónál halad keresztül, de út közben is találunk több leágazást, ami a Károly-kilátóhoz visz fel.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az ország egyik leglátogatottabb parkerdejével rendelkezik. A több mint 200 km kijelölt turistaút közül külön említést érdemel az erdei tornapálya, a futópálya, a Ciklámen tanösvény, az Ojtozi fasor és Várisi sétaút. Több tíz km hosszan erdei lovas pályák, valamint a téli időszakban ingyenesen működő sílesikló pálya és sífutópálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére.
Azt mondhatom, hogy minden háromszög jelzés a Károly-kilátóhoz visz, csak más-más pontokról indulva. Például a zöld háromszög is oda visz, ez biztos.
Meg a sárga háromszög is, ami a Szieszta Hotel mögött ágazik le a Ciklámen Tanösvényről, és elég rövid úton fenn is van.
És bár én mindig azt mondom, hogy kiránduljunk, túrázzunk, hagyjuk lent az autót és menjünk gyalog, ez most az a kivétel ami erősíti a szabályt. Ha autóval érkeztek, akkor menjetek fel a parkolóig, mert onnan indulva egy csomó látnivaló lesz még, amit az erdei ösvények elkerülnek. Pedig kár kihagyni. Főleg gyerekekkel.
A hatalmas, ingyenes pakolónál rögtön ott van a Trianoni Emlékpark, ami az 1920-as év eseményeire hívja fel a figyelmet. Kövekből kirakott térképen mutatja meg országunk feldarabolását, az elcsatolt területeket. Egyben felkérnek mindenkit, gondoljunk azokra a magyar testvéreinkre, akik magyarul álmodnak a Kárpád-medencében, de nyolc országban, kisebbségi létben.
A titkos reménység nélkül egyszerűen elviselhetetlen lett volna a veszteség. Egy nemzet érzését legjobban írói és költői tolmácsolják az őket olvasó nagyközönségnek. Ismert és kevésbé ismert magyar írók és költők versével, írásrészleteivel találkozhatnunk ezen a Trianon emlékhelyen. Érdemes elolvasgatni a táblákon Tóth Árpád, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Reményik Sándor, Tompa László, Sajó Sándor, Lendvai István, Csobolya József és Vitéz Somogyvári Gyula költeményeit.
Itt található az Ágfalvi csata emlékműve is. 1921. augusztus 28-án és szeptember 8-án történt két ütközetnek köszönhető, hogy a soproni főiskolásokból, műegyetemistákból, szombathelyi vasutasokból és néhány bosnyák felkelőből álló kis csapat visszaverte az Ágfalván állomásozó mintegy 450 osztrák csendőr megszállási kísérletét, mellyel Ausztriához akarták csatlakoztatni Sopront is. Ennek az ütközetnek is köszönhető, hogy Sopron és környéke végül népszavazással dönthetett hovatartozásáról.
Az emlékhely körül padok, asztalok is vannak, esőbeállót is találunk. Egy nagy oszlopon pedig színes táblácskák hirdetik, hogy mi - merre - hány méter. Egyik irányba Brennbergbánya 7 km, a Fáber-rét 700 méter, a Szalamandra-tavi pihenőhely 1,5 km, a Várhely-kilátó 4,5 km, a Gloriette-kilátó 1,5 km, a Béke-kilátó pedig 5,5 km. A másik irányba az erdei élménypark 800 m, a Károly-kilátó 900 m, a Boszorkány meseösvény pedig csak 90 m.
Az út mellett egy kis büfét is találunk, és itt van egy kalandpark is a szokásos, fákra erősített ügyességi elemekkel, különféle akadályokkal.
A Károly-kilátó felé azonban az aszfaltos úton kell tovább indulnunk a sorompó felé. (Amikor a parkolót keresitek, eddig a tábláig kell eljönni, innen balra van a parkoló. :))
Erre a kék háromszög jelzésen a Károly-kilátó még 900 m (20 perc), a Dalos-kő 1,5 km (30 perc), a Lővér Szálló pedig 3 km (60 perc). De csak ha sietünk és nem nézelődünk el az erdőben.
Mert nézelődni való lesz még útközben. Itt alakították ki azt a meseösvényt, ahol tündérek, manók és boszorkányok nyomában járhatunk. Az első állomás egy banya-tanya, ahol kincses térképet vehetünk magunkhoz, amire majd az állomásokon pecsételni lehet.
Aztán a következő táblánál azt kérdezik: Ismersz-e boszorkányokat, varázslókat, vagy boszorkányos mesét? Persze egy kis segítséget is adnak hozzá a forgatható négyzetekkel.
Egy odvas fa törzse pedig minden újabb állomáson pecsételőt rejt, ezzel lehet igazolni, hogy az állomásnál jártunk, a feladatot teljesítettük.
Egyébként a kilátóhoz vezető út nagyon kellemes, sima aszfalt út, babakocsival és kerekes székkel is jól járható. Az árnyas fák között enyhe emelkedőn haladhatunk, nem jelent nagy kihívást. Út közben a boszorkányos meseösvényen kívül az erdészetnek is vannak tájékoztató táblái, melyek segítségével megismerkedhetünk a Soproni-hegység jellegzetes növényeivel és állataival.
A következő boszorkányos állomáson hallgatózásra hívnak bennünket egy hatalmas, "tölcsér" alakú fatörzs segítségével. Fülünket a lyukhoz illesztve meghallgathatjuk milyen hangok jönnek az erdőből, sőt, esetleg még azt is meghallhatjuk, hogy mit mondanak az állatok.
A következő állomáson furcsa titokra derülhet fény. A Soproni-hegység boszorkányai megpróbálnak minden erdőlátogatót elbűvölni, azonban aki végig tud menni a gerendán úgy, hogy egyszer sem lép le a földre közben, az biztos lehet benne, hogy nem áll a boszorkányok befolyása alatt. Akinek nem sikerül, azt a boszorkányok már megbabonázták. Ez esetben az utolsó állomáson egy kis varázsport kell szórni a bal csuklóra, az semlegesíti a varázslatot.
Ezen az állomáson boszorkány csalogató, vagy boszorkány űző hangokat kopoghatunk a színes, üreges fadarabokon. Már aki elég bátor hozzá! A nagy táblán lévő kotta színes hangjegyekkel van írva, az alapján játszhatjuk el a megfelelő dallamot. De aztán csak óvatosan, főleg a csalogató dallamokkal ....
Azt tudtátok, hogy az az ágdarab alkalmas varázspálcának, amin van egy görcs? Mert a görcsben van minden varázserő. Az erdőben talált varázskavics pedig párna alá helyezve erőt ad!
A legviccesebb állomás pedig a röppálya fiatal varázslóknak és boszorkányoknak.
A repülőleckékhez seprűhasználat díjtalan.
A boszorkányos állomások felfedezése közben pedig fel is értünk a Károly-magaslatra. Persze nem mutattam meg minden állomást, maradjon néhány meglepetés is a helyszínen.
Fent az erdő fái között nagyon klassz játszótér van, ahonnan szerintem elég nehéz a gyerekeket továbbvinni.
A manapság egyre több helyen megjelenő mezítlábas ösvényt is kipróbálhatjuk, ha jó az idő, és levesszük a cipőnket.
A kilátó mellett ingyenesen látogatható a Soproni Erdészet által működtetett Kőhalmi Tamás Erdészeti és Vadászati Múzeum. Az erdei múzeum 3 szinten mutatja be a soproni hegyvidék életközösségeit. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt izgalmas és színvonalas, szó szerint kézzel fogható, interaktív kiállítás. Annyira szuper, hogy azt külön posztban be fogom mutatni, most csak az épületet tettem ide. Emellett kell tovább mennünk felfelé a kilátóhoz, tehát útba esik jövet-menet, feltétlenül nézzétek meg.
És itt mindenre gondoltak. A kilátóba nem vihető fel kutya, ezért külön parkolót alakítottak ki a négylábú kedvenceknek.
És máris ott magasodik előttünk a Károly-kilátó. Stabil kő építmény, stabil lépcsőházzal. De nem volt ez mindig így.
A Károly-kilátó és maga a 398 m magas Károly-magaslat egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó emlékét őrzi, mert ő és fia ácsoltatták 1876-ban (néhány forrás szerint 1878-ban) ezen a helyen az első kilátót.
A Romwalter Károly kilátótorony 1902-ben - Forrás: Soproni Szemle
Amikor a faépítmény elöregedett, a városszépítők 1902-ben úgy találták, hogy javítása túl drága lenne, és ezért inkább „a hely méltóságának megfelelő kilátót” építenek, kőből. Ennek ellenére az építkezést csak 1936-ban fejezték be, mert közben csődbe ment az a bank, amelybe az adományokból a kilátóra összegyűlt pénzt elhelyezték. A végleges terveket Winkler Oszkár készítette el – a terméskőből épült kilátó 23 m magas. Az „új” kilátót 1936. június 12-én avatták fel.
A második világháború után az építmény a városi önkormányzathoz került. 1959. december 23-tól kezdve, az új tévétorony megépültéig itt működött a soproni tévéadó, eközben azonban kilátóként is tovább üzemelt. A Károly-kilátó sok hányattatás után csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez.
Az egyesület még az évben elvégeztette a legsürgősebb felújításokat, és megnyitotta az épület első emeletén a Botanikusok szentélyének nevezett állandó kiállítást. A tárlók és a rövid ismertetők átfogó képet adnak Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán munkásságáról. A falakon Csapody Vera festményei láthatók – ezeken a Kitaibel és Waldstein Ferenc Ádám szerzőségét őrző növényeket örökítette meg.
Az épület alsó része kőből, a három középső szint belülről téglából, a felső csigalépcső pedig vasból készült. A torony teljes magassága 20,6 méter. A belső lépcső fából van, kicsit nyikorog imitt-amott, de teljesen stabil, nem lehet lelátni közötte, úgyhogy a tériszonyosok is simán bevállalhatják.
2002. március 27-én Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter nyitotta meg a kilátó második kiállítását, mely Csapody Vera, Roth Gyula és Winkler Oszkár munkásságát mutatja be.
A falakon pedig láthatjuk a kilátó rajzait, terveit, és olvashatunk az építtetőkről és a tervezőről egyaránt.
A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, továbbá a Rax és a Schneeberg hófödte csúcsaira, mellettük a Hohe Wand-ra is. Tiszta időben a pozsonyi várban és a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk. A Schneeberg előtt ott látható a Fraknói Esterházy vár is, a Burg Forchtenstein.
A távoli tájak beazonosításában segít a körben felszerelt rajz, amin kisilabizálhatjuk, hogy merre mit kellene látnunk.
A városon túl szépen rá lehet látni a Fertő-tóra, illetve ezáltal átláthatunk Ausztriába is. Sőt, a Fertő-tavon túl valahol ott van Pozsony is, de ahhoz már szép, tiszta idő kell, hogy megláthassuk.
A kihelyezett tábla nemcsak a fontos épületek beazonosításában segít, hanem rövid történeteket is olvashatunk róluk. Például tudtátok, hogy a Tűztoronyból nemcsak a tüzeket figyelték, hanem az idegen borszállítmányokat is, nehogy a városba kerüljenek. A Szent Mihály templom pedig méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása.
A Károly-kilátóból a Tűztorony nagy része pont takarásban van, de szabad szemmel úgy látszik, mintha csak a Tűztornyot látnánk, az evangélikus templom tornya nem annyira kivehető. Persze így kinagyítva szépen látszik. Mint ahogy a Petőfi Sándor Színház sárga épülete balra, és a Magyar Művelődés Háza jobbra is.
A kilátó torony nyitva tartása:
- november, december, január, február: 9:00 - 16:00
- március: 9:00 - 17:00
- április: 9:00 - 18:00
- május, június, július, augusztus: 9:00 - 20:00
- szeptember 9:00 - 19:00
- október: 9:00 - 18:00
Tiszta időben nemcsak a Fraknó vára látszik, hanem az Esterházy család másik csodaszép kastélya, a kismartoni, azaz eisenstadti is. Ha távcsövet is viszünk, akkor részletesebben is megnézhetjük, de azért a kastély sárga épülete és tornyai így is egész jól látszanak.
Az erdőben eljöttünk a tévétorony mellett, de nagy valószínűséggel észre sem vettük, mert olyan sűrű az erdő, a fák takarják az út felől. A kilátóból viszont nagyon szépen rálátni.
A tévétorony egyébként 1970-ben készült el, és 154 méter magas. A rendszerváltás előtt védett katonai objektumnak számított, bár katonai jelentősége nem volt. Ma már teljesen automatizált a műsorszórás, így a torony nem igényel állandó személyzetet. Szeles időben a torony csúcsa akár egy métert is kileng.
Sopron vára is látszik a Károly-kilátóból, ez a Taródi-vár. Nevét építőjéről és tulajdonosáról, Taródi Istvánról kapta.
Vagy Bolondvár, ahogy hívták régen, hiszen bolond ember az, aki manapság várat épít... Pedig dehogy volt bolond ő, hiszen csodálatos várat épített saját erőből. Hamarosan meg is mutatom részletesen.
Belépő jegy árak a Károly-kilátóba:
- felnőtt 500 Ft
- diák, nyugdíjas 300 Ft
És ha már jó alaposan kinézelődtük magunkat, meg a két emeleten lévő kiállításokat is végigböngésztük, akkor indulhatunk valamelyik erdei ösvényen lefelé.
Ha Sopronban jártok tehát, a rengeteg más látnivaló mellett feltétlenül menjetek fel a Lővérekbe is, és menjetek fel a Károly-magaslatra is. Bevallom, amikor legelőször voltam a Károly-kilátóban 1985-ben, egészen más volt a pikantériája a panorámában való gyönyörködésnek, hiszen akkor átlátni Ausztriába azt jelentette, hogy átlátni a vasfüggöny fölött a kapitalista nyugatra, és ez nagyon izgalmasnak tűnt. Ma már ez a fajta izgalom nincs benne, de kilátó tetejéről ma is izgalmas körülnézni, felfedezni messziről az esetleg már bejárt tájakat, vagy megnézni a vágyott uticélokat. Lehet, hogy vannak magasabb kilátók, szebbek vagy jobbak is, de Károly-kilátó egy van és ez is mindenképpen megér egy misét látogatást! Remélem kedvet kaptatok hozzá!
Az információk egy része a wikipedia oldalairól származik.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Utolsó kommentek