Aki kifejezetten szereti, ha megcsapja a mozdony füstje, annak itt a helye. A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton ugyanis András húzza a szerelvényt. András egy csodaszép kis gőzmozdony. És füstöl rendesen, ahogy kell. A vasúti pálya nem hosszú, de van látnivaló mindkét végén, és ha mindent megnézünk, meg vonatozunk is, esetleg visszafelé gyalog jövünk, akkor egy nagyon klassz kirándulós nap jöhet ki belőle. Elég rá egy délután, de tervezhetünk egész napra is, és akkor a Nagycenk többi látnivalója is belefér.
Kisvonattal utazni mindig jó, a múzeumvasút meg még érdekes is, ugyanis az ország minden tájáról érkeztek ide különleges kocsik és mozdonyok. Újabb kisvonatozás, tartsatok velem!
Hol található? Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Nagycenken a 85-ös főút mellett. Térképen ITT.
A kisvasút végállomása mellett nagy és 2 órára ingyenes parkoló áll rendelkezésre, ahol letehetjük járműveinket, hogy egy másikra szálljunk át. Vagy érkezhetünk vasúton is a Fertőbozi állomásra, ahol át lehet szállni a kisvasútra.
Viszont érdemes a vonat indulása előtt jóval korábban érkezni, mert látnivaló van bőven.
Itt, az egyedülálló Hársfasor és az állomásépület között épült fel a keskeny nyomtávú vasutak már nem üzemeltethető, de megmentett járműveit felsorakoztató bemutatópark. A skanzenben felfedezhetőek Magyarország egyes vidékein egykor közlekedtetett mozdonyok, vasúti kocsik és nagyon klassz vonatos játszótér is van.
1974 őszén született meg kilenc mozdonnyal a skanzen első terve, melynek kivitelezési munkálatai meg is kezdődnek. Ezekben még szovjet kiskatonák is részt vettek, de a munkák gyorsan elhaltak. 1978 tavaszán ismételten megkezdték a skanzen építési munkálatait, mely után 1978 július 29-én (a XXVIII. Vasutasnapon) átadták a közönségnek a nagycenki mozdonyskanzent.
A kiállított 1000 mm nyomtávolságú (nagy) mozdonyok ipartelepi kiszolgálásra készültek. Színük fekete, amelyet piros csík díszít. Az itt kiállított mozdonyok Magyarország különböző vidékein teljesítettek szolgálatot:
- a Sajókazinc - Rudabánya vonalon,
- az Ózdi Kohászati üzemeknél,
- a Lenin Kohászati Műveknél Diósgyőrben.
A 760 mm nyomtávolságú mozdonyok is több helyről kerültek ide:
- A zöld színű "Hany Istók" Mosonszentmiklóson fuvarozott mezőgazdasági termékeket. Később a csömödéri Esterházy erdőbirtokra került, ahol erdőgazdasági mozdonyként üzemelt.
- A "Kincses" nevű mozdony első tulajdonosa a győri "Freund és fia" cég volt. 1948-tól 1974-ig az Országos Sertéshizlaló Vállalat Nagytétényi Hizlaldájában teljesített szolgálatot.
- Az V. pályaszámú mozdony 1916-tól a Kaposvári Cukorgyár iparvágány hálózatán dolgozott.
Itt látható a Kaposvári Cukorgyár V. pályaszámú 760 mm nyomtávolságú szertartályos gőzmozdonya, gyártotta Krauss és Társa - Linz 1916, mint műszaki emlék a MÁV pécsi igazgatósága kertjében volt kiállítva 1973-78 között. Felújította a debreceni MÁV járműjavító üzem 1978-ban. A vasút egykori nyomvonalán ma egy tó - a Deseda, és körülötte kerékpárút, strand, látogatóközpont, és arborétum található.
A mozdonyok között interaktív táblák vannak elhelyezve a gyerekek (és a felnőttek) örömére. Minden táblán van valami mozgatható, nyomható, tolható dolog, és érdekes információkat tudhatunk meg a vasútról, illetve a GYSEV-ről.
Van labirintus tábla, van amit megforgatva meg kell mondani ki van a képen. Egy másik táblán felhúzható elemek vannak, alatta látható mi történik egy vasútállomáson, és megismerkedhetünk a vasúti foglalkozásokkal is. Van keresd a párját memória játék is.
De a kedvencem, amelyiken meg kell nyomni a gombot és különböző hangok hallatszanak. Zakatoló vonat, sípoló gőzös, sorompó kolompolás, ilyesmik. A legviccesebb pedig a szolmizáló Taurus! Hallottátok már a Taurust szolmizálni? Nagggyon menő! :-D
Tényleg vannak a skanzenben egész különleges járművek is, mint például a "Darázs" nevű motorkocsi, mely a Lillafüredi Állami Erdei Vasút egykor pályafenntartási motorkocsija. Mielőtt a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasútra került, a kapuvári határőrségnél teljesített szolgálatot. Határőreink a hansági szilárd burkolatú utak megépüléséig utaztak ezen szerelvénnyel a határőrlaktanyákhoz vezető keskenynyomtávú vonalon. Kisebb rakományok szállítására készült el a hozzákapcsolt rövid kocsi. 1973-ban a határőrség a "sínautót" a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasútnak ajándékozta.
A 600 mm nyomtávolságú erdei vasutak képviselőjét is megcsodálhatjuk kiállítóhelyen. A "Triglav" nevű gőzmozdony zöld színű, nevét a Triglav hegycsúcsról kapta, mert ennek közelében kezdte szolgálatát a Bohinji tó melletti erdei vasúton. Az I. Világháború után átkerült az Inóci Kőbánya és Ipartelepekhez. Ezután az Állami Erdei Vasutak legnépszerűbb járműve lett. Az 1950-es években a Kismaros - Királyrét vonalon közlekedett. A rézből készült eredeti név- és gyári táblája ma is látható.
Egy tábláról pedig a GYSEV szerelvényeit ismerhetjük meg.
A mozdonyskanzen kocsiparkja 9 különféle típusú és rendeltetésű kocsiból áll. Nyitott és zárt teherkocsik, valamint személykocsik jellegzetes darabjait nézhetjük meg közelről. Különleges érdekesség az Abax 361-es számú kocsi, amelynek utasterét 1. és 2. osztályú fülkékre osztották. Valószínűleg ez az egyetlen párnázott berendezésű kisnyomtávú vasúti kocsi Magyarországon. A személykocsik berendezése korhű, fűtésüket vaskályhákkal oldották meg. Láthatunk itt még rönkszállító kocsit és alacsony kiképzésű "alagútkocsit" is.
A gyerekeket pedig hatalmas, vadiúj játszótér várja. Meg a felnőtteket is, ugyanis a gyermekjátszótéren túl felnőtt játszótér is van, kültéri sporteszközökkel.
A nagycenki Széchenyi István Múzeumvasutat 1970–72 között a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. nagyrészt saját anyagi eszközeivel, valamint széles társadalmi összefogás segítségével építette.
Az állomás épületében talán valami vendéglátóipari egység lehet, de a jegyet az épület melletti kis fabódéban kell megvenni.
Az állomás oldalán lévő nagy táblán megnézhetjük a kisvasút útvonalát, sőt kis mozdonyt is tologathatunk rajta.
Tehát Nagycenk Kastély állomás jobbra van, onnan lejön a vonat középre a Barátság megállóhoz, majd megy fel balra Fertőboz végállomásra. Az állomásokon látszó hurkok nem körpályák, viszont irányt kell váltani, ezért ott a mozdony körbejár.
Látszik még a térképen, hogy Fertőboznál ott a nagyvasút, a GYSEV motorvonata is tologatható. Valamint látszanak a látnivalók is, Nagycenknél a járműkiállítás és a kastély, Fertőboznál pedig túrázhatunk egyet a Gloriett kilátóhoz.
A nagycenki Széchenyi-kastély közelében, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. kezdeményezésére 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávolságú Széchenyi Múzeumvasút. A vasutat a GYSEV Zrt. üzemelteti Nagycenk és Fertőboz között, a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. Bár a múzeumvasút vonala mindössze 3600 m hosszú, mind a fiatal, mind a felnőtt „vasútbarátok” körében nagy népszerűségnek örvend.
Megérkezett a szerelvény, a mozdonyt lecsatolják az egyik végéről, átáll a másik végére, és indulásra kész is van.
A vonal végállomásain, Fertőboz és Kastély állomásokon a személykocsikon kívül néhány piros színű teherkocsival találkozhat a látogató. Akinek ideje megengedi, és mélyebben érdeklődik a keskeny nyomközű vasutak iránt, sétáljon el mellettük. A MÁV cégjelű kocsik a ceglédi kisvasútról kerültek ide. Kastély állomáson azonban a MÁV teherkocsik mellett egy ÖBB cégjelű, szokatlan formájú, háromtengelyes nyitott teherkocsi is áll. Ezt selejtezéskor osztrák vasútbarátok a St. Pölten–Mariazell közötti keskenyvágányú vasút kocsiparkjából vásárolták meg, s üdvözletük és barátságuk jeléül küldték Nagycenkre.
A múzeumvasútra nemcsak mozdonyokat és kocsikat hoztak, hanem különleges biztosító berendezéseket is. Kastély állomás fedezésére a múlt század végén készült ún. Banovics-féle tárcsás, villamos védőjelzőt állítottak fel. Ezt ide történő felállításáig a Közlekedési Múzeum raktárában tárolták.
Az 1860-1870-es években az állomások balesetmentes közlekedésének biztosítására elektromos védőjelzőket állítottak fel. A jelzőket az állomás két végén olyan távolságra állították fel, hogy szükség esetén a vonat még az állomás előtt biztonságosan meg tudjon állni.
Az elektromos védőjelző jelzi, hogy a közeledő vonat szabad vagy tilos jelzést kap-e. Ezeket kb. 500-1500 méter távolságban állították fel a vasútállomástól. A védőjelző tárcsája szabad állásnál vízszintesen elfordul. Tilos állásban függőlegesen áll, így messziről is jól látható. Éjszaka a tárcsát kivilágították. A tárcsát a burkolaton belül hajtómű (súlymotor) mozgatja. A súlymotor olyan készülék, amelyben egy súly süllyedése adja a működtető erőt. A súlyt rendszeresen, naponta fel kellett húzni. A súlymotor a mozgásához az irányító jeleket elektromos vezetéken kapta az állomásépületből. Az állomásépületben elhelyezett mágneses induktor áramot hozott létre, ettől lépett működésbe a hajtóműben található elektromágnes.
A berendezést a Magyar Királyi Államvasutak igazgatója, Banovics Kajetán tervezte 1890-ben.
1972 őszén a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt megkezdte a balinkai bányavasút felszámolását. A vasúton a vontatást 490 sorozatú mozdonyokkal látták el, melyek ennek a sorozatnak utolsó darabjai voltak. Így különösen jelentős volt a Tröszt határozata, mellyel átengedte a mozdonyai közül az egyik legjobb állapotban lévő „András” nevű gőzmozdonyát a Múzeumvasút számára.
És András azóta is jár, jó nagy füst és gőzfelhőt eregetve a fák közé.
De ugorjunk vissza a Nagycenk - Kastély kisvasúti állomásra, hiszen hamarosan indul a vonatunk.
A múzeumvasúti üzem megindításához Kisújszálláson egy megszüntetett kisvasút selejtezett kocsijait ajánlották fel. Így került ide az első három személykocsi, amelyeket a debreceni járműjavító állított helyre. A kocsik ekkor új számozást kaptak.
Még ugyanabban az évben további kocsik is érkeztek a MÁV-tól. A kisvasút felszámolásának előkészítése során a Békéscsabán már selejtezett kocsik közül egy kalauz-, és négy személykocsit sikerült megmenteni. A lehetőségekhez mérten ezek is a visszakapták eredeti berendezésüket, és 1971 nyarán kerültek a Múzeumvasúton használatba vételre.
Fapados, de nagyon szépen felújított belülről is. Mivel a teljes pálya nincs 4 km, azért ennyit el lehet lenni a kicsit keményebb üléseken is. Külön figyelmet érdemel az ablakok "leesés gátlója", ami egy szép bőrdarab lyukakkal. Az ablakkereten van egy pöcök, amit bele kell pattintani a lyukakba, attól függően, hogy mennyire szeretnénk lehúzni az ablakot. (Hát nem tudom mennyire sikerült érthetően megfogalmazni, de nézzétek meg a képet, nagyon ötletes megoldás.)
Minden kocsiban van jegyvizsgáló pajtás, akik induláskor kis zöld tárcsával (vagy a kezükkel) jelzik, hogy minden rendben, mehet a vonat.
1969 őszén a GYSEV köreiben vetődött fel a gondolat, hogy a hazai keskeny nyomtávú közlekedés gyorsütemű felszámolásával egyidejűleg történjék gondoskodás arról, hogy e vasúti rendszernek a legjellemzőbb eszközeit mentsük meg, s lehetőleg üzem közben mutassuk be a nagyközönségnek. A gondolat legjobbkor támadt, hiszen a nagycenki Széchenyi kastély helyreállítási munkái megindultak, s abba emlékmúzeumot terveztek.
A nagyvasút és a kastély között szükség volt valamilyen személyszállító kapcsolat teremtésére, kézenfekvő volt tehát a tervezett múzeumvasutat Nagycenken megépíteni, kiindulva a GYSEV Fertőboz állomásáról. 1969 szeptemberében megtörtént az első bejárás, melynek során döntés született a volt Fertőboz–Nagycenki cukorgyár vonal töltésének és annak Ikva felett átívelő hídjának a felhasználására. Ez a mai Fertőboz–Barátság szakasz. A terv megvalósítása a rajzasztalon kezdődött, majd a vágányok építéséhez szükséges anyagok, és a múzeumvasúti célra alkalmas járművek felkutatásával folytatódott. 1970 nyarán indult meg tulajdonképpen a pályaépítés.
Az üzem megindításához két gőzmozdony állt rendelkezésre. Ezek 1970-ig a Szurdokpüspöki kovaföldbányában dolgoztak, majd az Építési és Városfejlesztési Minisztérium minden ellenszolgáltatás nélkül átengedte a két remek kismozdonyt a Múzeumvasút számára. A 394 023 számú mozdony eredetileg a mezőhegyesi cukorgyár répavasútjára épült 1923-ban. A mozdony némi átalakítás után került a kisvasúthoz. Bizonyára még „gólyafészkes” kéménnyel épült, helyébe valahol a mai kéményét szerelték fel rá, és gőzdombját is átalakították. Az apró mozdonyok súlya 10 tonna, engedélyezett sebességük pedig 25 km/h volt. Mélyen alul, a kerekek között elhelyezett víztartályukba 3 m3 vizet vehettek fel, ezzel is növelték tapadásukat, alacsony súlypontjuk miatt járásuk viszonylag nyugodt volt.
(Bár nagyon cuki a kisvonat, azért nem tudom ilyen közel jó lehet-e lakni a sínekhez.)
A pálya 14 kg/fm súlyú használt, felbontott gazdasági vasutakból kikerült sínanyagból épült, vegyesen vasbeton, illetve faaljakkal. A pályára engedélyezett tengelynyomás 4 tonna volt. A második vonalszakasz, amely a Széchenyi Kastéllyal teremt összeköttetést, 1972-ben készült el. Fertőbozon az új vonalrésszel egy időben készült el a Múzeumvasút fűtőháza is.
Ez a pálya azonban már nem az a pálya, hiszen az elmúlt években teljesen felújították.
A személyszállítás lebonyolításához Kisújszálláson egy megszüntetett kisvasút selejtezett kocsijaiból válogathattak a vasút üzemeltetői. Így került ide az első három személykocsi, melyek a debreceni járműjavítóban lettek helyreállítva. Még ősszel további kocsik kerültek kiválasztásra, majd átvételre a MÁV-tól. A Békéscsabán leselejtezett kocsik közül egy kalauz-, és négy személykocsival bővült a járműpark.
A kisvasút pedig ezen a szakaszon megközelíti a nagyot. Sajnos nem jött vonat, pedig az szép lett volna.
A vasútvonal keresztezi a régi soproni országutat, így a keresztezéshez sorompóőri szolgálati hely épült. Vonatközlekedéskor itt is sorompórudak zárják le az utat a forgalom elől.
A személykocsik ahány kocsi, annyi féle. A közlekedéstörténész úgy válogatta őket, hogy lehetőleg egy-egy sajátos típust képviseljenek.
A kisvasút vonalán az első nagyobb pályarekonstrukció 1987-88-ban lett végrehajtva, amikor a 4 tonna tengelyterhelés helyett azt 12 tonnára emelték.
Itt ér össze jobbról a Kastély és balról a Fertőboz felől jövő sínpár, és halad tovább a Barátság megálló felé.
A vonat áthaladása után már váltja is a kisvasutas a váltót, hogy mire a mozdony körbejár és indul tovább, már Fertőboz felé álljon.
A váltó állítása nem is olyan könnyű dolog, mert elég nehéz beton pogácsa van a végén, amit határozottan át kell dobni, hogy a váltó átálljon.
Barátság állomás felől érdekes, ún. piskótakarokkal felszerelt kétkarú jelző fedezi az elágazást. Roncsként érkezett a közlekedési Múzeumtól, a GYSEV lakatosai varázsoltak belőle használható, de történelmi értékű jelzőt.
És itt Fertőboz felől közeledik a kisvonat Barátság állomás felé.
Fertőboz felől MÁV szabványú karos jelző áll az elágazási hely előtt.
A vonatot pedig már várják a gyermekvasutasok, akik már nem is olyan kicsik, sőt, biztosan régóta gyakorolják már a szakmát, hogy "állomásfőnöki" rangban vannak.
A két régi gőzmozdony közül a 394 023 számú mozdonyt 2006-ban elszállították a debreceni (Zsuzsi) kisvasútra. A másik kismozdony, a 394 057 számú gőzös 1996 óta a szilvásváradi kisvasúton teljesít szolgálatot. 2004-ben a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútról érkezett Nagycenkre egy C–50 típusú dízelmozdony, amely „Kiscenk” névre hallgat. Nyári hétvégéken András, a gőzös, és Kiscenk, a dízel közösen rója köreit személykocsijaival a 760 mm szélességű sínpáron, 3600 méteren, mind az idősebb, mind pedig a fiatalabb generáció nagy örömére.
Miután megérkezett a szerelvény Barátság állomásra, a gőzöst lekapcsolják a vonat elejéről.
A tolatásvezető kispajtás sárga zászló lengetésével segíti a mozdonyvezetőt. Óvatosan kell előre menni, mert ott vége a síneknek és közel van a kis állomásépület. Aztán ahogy a mozdony áthaladt a váltón, máris nekifeszülhet a gyermekvasutas a nehéz karnak, és mehet is vissza a mozdony a másik vágányon.
Közben az utasok nézelődnek, kicsit akár le is szállhatnak, de figyelmesen, hiszen a másik vágányon mozdony közlekedik.
A vonat elejéről a végére került a különleges és egyedi kalauzkocsi.
Az állomás másik végén ismét átdöcögött András a váltókon oda és vissza, így átkerült a vagonok másik végére.
Innentől tolatva húzza a szerelvényt, de ez neki teljesen mindegy. Mindkét irányba ugyanannyival tud menni.
Körüljárás kész, utasok a vonaton, a kocsikísérők jeleztek, indulhat a vonat tovább.
A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton tehát gyermekvasutasokkal találkozhatunk. E fiúk és leányok vállalkoztak arra, hogy elsajátítják a Múzeumvasúton a szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismereteket és szabad idejükben itt dolgoznak, szolgálnak. Igaz, ez a szolgálat örömet adó, játékos, de ugyanakkor fegyelmet is kívánó, kötelességtudatra és munkára nevelő. 1972-ben a Közlekedési Múzeum selyemzászlót ajándékozott, melyre fürge asszonykezek Széchenyi István egy intő mondatát hímezték: „Csak a múlt megbecsülésén épülhet fel a jelen.” Ez itt a gyermekvasutasok jelmondata is, akik a múlt közlekedési eszközeivel dolgoznak, és szolgálják a múzeumvasutat.
A tervezett vonalhálózat első része az egykori nagycenki cukorgyári iparvágány helyén épült Fertőboz és Barátság állomások között, amelynek legszebb szakasza az Ikva fölött átívelő háromnyílású híd, és a hozzá csatlakozó töltés.
És a fotósok kedvenc témája is a hídon a kisvonat. A fotót házi járműfotósunk, Novák Bálint készítette.
Mi pedig döcögünk tovább Fertőboz felé, a távolban már feltűnt Nádtelep megállóhely kis épülete.
A vonalon két épület készült: Nádtelep megállóhely és Barátság állomás apró épülete. Ezekhez Szurdokpüspöki megálló-rakodóhely épületei szolgáltak mintául.
Nádtelep megállóhely épületén emléktábla hirdeti azt a társadalmi összefogást, melynek eredményeként a Széchenyi Múzeum Vasút első szakaszát megnyitották 1970. november 7-én.
A GYSEV Zrt. 2018 tavaszán jelentette be, hogy 961 millió forint állami támogatásból teljes felújítást hajt végre a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton.
A bő egy évig tartó, jórészt a GYSEV saját szakemberei által végzett felújítás keretében jelentős pályavasúti munkálatok zajlottak: a múzeumvasút teljes szakaszán új al- és felépítmény, valamint zúzottkőágyazat készült, azonban az eredeti síneket építették vissza a pályába. Keskenynyomtávú vágányszabályozó-géppel a teljes szakaszon megtörtént a vágányszabályozás. Új peronok épültek Fertőboz és a nagycenki Kastély állomáson, utóbbinál megújult a térvilágítás és a hangos utastájékoztatás is. A pályához csatlakozó két vasúti útátjárót is átépítették. Látványos eleme volt a beruházásnak az Ikva patakon átívelő acélhíd megújítása is.
A gördülőállományt érintő rekonstrukció keretében a kisvasúti személykocsikat külsőleg és belsőleg is restaurálták. Az „András” nevet viselő gőzmozdonyon is végeztek munkálatokat, a gőzös így üzembiztosabban közlekedhet. Felújították a C50-es dízelmozdonyt is. Az igazi kuriózumnak számító, Dmot 953 pályaszámú motorkocsiba új motort szereltek, teljes modernizáció keretében üzemképessé, vontatásra alkalmassá tették a járművet.
Közben három felé ágazott az út. Balra a fűtőházhoz visz a sínpár, középen a fertőbozi állomásra, a jobb oldali pedig egy rakodórámpa, melynek végéhez egy nagyvasúti teherkocsit odaállítva el tudják szállítani a kisvasúti kocsikat.
A négy mozdony elhelyezésére alkalmas fűtőház a MÁV szabványterveinek felhasználásával épült Fertőbozon, a nagyvasúti állomás mellett. Ebben kényelmesen elférnek a mozdonyok.
A végállomás közvetlenül a nagyvasút mellett található. Itt még újra van egy kis körüljárás, hogy a mozdony kiszabaduljon a kocsik elől, ugyanis a peron mellett vakvágány van.
A kisvonat előbb még megáll a végállomás előtt, a mozdony újra körüljár, majd betolja a vonatot a végállomásra.
Az első világháború után a főleg hegyi pályákon közlekedő, keskeny nyomközű tehervonati mozdonyok elsősorban különböző bányavasutaknál szolgáltak. A 492-es sorozatú mozdonyokat a MÁV a XXIe osztályba sorolta, 1911-től pedig a 490-es sorozatba kerültek. „András”, a gőzmozdony XX. század elején készült, és 1972 őszén, a balinkai bányavasút felszámolásával került a múzeumvasúthoz. Ebből a típusból ez az egyetlen megmaradt mozdony.
Gyártója a MÁV Gépgyár, gyártási éve 1908-1926 között, ütközők közötti hossza 6994 mm, tömege 17,6 tonna, és a maximális sebessége 20 km/h.
Miután a mozdony ismét átkerült a szerelvény túlsó végére, betolja a vonatot a végállomás felújított peronjához. A tolatást természetesen itt is a gyermekvasutasok segítik a sárga zászlóval.
Fertőbozon a piros színű kocsik között két szürke nyitott kocsi is áll, ezek a szurdokpüspöki kovaföldbányának vasútjáról a két első mozdonnyal együtt került ide. Részt vettek a vasút építésének minden munkájában, s most is az időnként szükséges anyagszállítások céljára állnak itt.
Meg két hatalmas gőzmozdony is ki van állítva.
András, a kisgőzös pedig mára ott hagyja a személyvagonokat a végállomáson, és a fűtőházhoz siet, hogy elvégezhessék rajta az esti nagytakarítást.
És a fűtőházban pihen a kis dízel is.
A C–50-es a hazai gazdasági vasutak vontatási igényeinek ellátására tervezett, nagy szériájú mozdonysorozat. Az 1950-es évek elején kezdődő gyártás óta több mint 200 db készült a sorozatból, és napjainkban is csaknem 70 db maradt meg belőlük, miközben különböző átalakításokra és motorcserékre is sor került. Többségük jelenleg a hazai erdei vasutakon dolgozik. A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúttól 2003-ban került Nagycenkre egy C–50-es dízelmozdony, amely „Kiscenk” névre keresztelve vontatja szerelvényeit. Gyártója a MÁV Északi Járműjavító, valamikor 1952 és 68 között gyártották, az ütközők közötti hossza 4600 mm, és 7 tonna a tömege. A maximális sebessége 30 km/h.
A múzeumvasút honlapja szerint Fertőboz állomáson a fűtőház mellett egy külön vágánydarabra állított nyolcüléses sínautó is látható. A LÁÉV egykori sínautója, korábban Kapuváron szolgált, a Határőrség járműve volt. Határőreink a hansági szilárd burkolatú utak megépüléséig közlekedtek vele a kisvasút vonalain, a határőrlaktanyák ugyanis az úttalan világban gyakran csak a kisvasúton voltak megközelíthetőek. Kisebb szállításaik lebonyolítására épült hozzá a mögé kapcsolt rövid kocsi. 1973-ban a Határőrség a sínautót a Múzeumvasútnak ajándékozta. (De ez már nem itt áll, hanem átvitték a mozdonyskanzenbe.)
A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton szolgálatot teljesítő mozdonyok és személykocsik, valamint a kiállított járművek a Közlekedési Múzeum tulajdonát képezik.
A kisvasutazás megoldható úgy is, ha csak egyik irányba vonatozunk, mondjuk Nagycenkről Fertőbozra, majd visszasétálunk. A visszaút nem olyan hosszú, mert a vasúti nagy kanyarok levághatók. A fertőbozi állomásról egy darabig a sínek mellett kell visszajönni, egészen a Nádtelep megállóig, majd onnan már az autóút visszavisz egyenesen Nagycenkre.
A múzeum vasút menetrendje (2020):
Nagycenk Kastély állomásról indul Fertőbozig: 9:20, 11:20, 13:20, 15:20, 17:20
Nagycenk Kastély állomástól Barátság megállóig: 8:45, 10:45, 14:45, 16:45
Fertőboz állomásról Nagycenk Kastély állomásig: 8:00, 10:00, 12:00, 14:00, 16:00
Barátság megállótól Nagycenk Kastély állomásig: 9:01, 11:01, 15:01, 17:01
A kisvasút szombat, vasárnap és ünnepnapokon közlekedik tavasztól őszig, illetve további, előre meghirdetett napokon (péntekeken). A gőzös nyáron jár, szintén előre meghirdetett hétvégéken.
2020-ban október 25-ig közlekednek a kisvonatok.
Jegy árak (2020):
egy útra (Kastély - Fertőboz) vagy rövid úton oda-vissza (Kastély - Barátság - Kastély):
- felnőtt 550,-Ft
- gyermek (3-14 év között) 350,-Ft
- gőzös pótjegy 350,-Ft
- családi jegy (2 felnőtt 2 gyerek) 1550,-Ft
- gőzös családi jegy (2 felnőtt 2 gyerek) 2600,-Ft
- kerékpár viteldíj 350,-Ft
hosszú retúr (Kastély - Fertőboz - Kastély)
- felnőtt 1050,-Ft
- gyermek (3-14 év között) 550,-Ft
- gőzös pótjegy 650,-Ft
- családi jegy (2 felnőtt 2 gyerek) 2750,-Ft
- gőzös családi jegy (2 felnőtt 2 gyerek) 4700,-Ft
- kerékpár viteldíj 550,-Ft
Be lehet nevezni mozdonyvezetésre is 16 éves kor felett, ennek díja 5000,-Ft. Kerékpár szállításra csak a poggyászkocsiban van lehetőség.
Remélem kedvet kaptatok egy jó kis retro kiránduláshoz, hiszen a mozdonyskanzen és a múzeális kisvonat igazi múltidéző, retro hangulatú hely. A felnőtteket megfogja a hangulat, a gyerekek meg így is, úgy is élvezik a vonatozást, főleg ilyen kisvonattal. A játszótérről pedig alig lehet elhúzni őket, ez egészen biztos. :)
Ha erre jártok, Sopron, Győr vagy a Fertő tó környékén, ugorjatok be egy napra, vagy legalább egy félre Nagycenkre is. Igazán megéri!
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk nagy része a múzeumvasút saját honlapjáról, valamint a https://hu.museum-digital.org, www.iho.hu, és a wikipedia oldalairól származik.
Utolsó kommentek