kiránduló

A Kőszegi-hegység rengeteg túralehetőséget kínál és sok látnivaló van az útvonalak mellett. A sok közül mutatok egyet, ami érinti az arborétumot és a látogatóközpontot, a szénsavas forrást, az erdei tornapályát, az Óház-kilátót, a Hétforrást, a Saint-Germain keresztet, a Pintér tetőt, a Trianoni-keresztet, a Kálvária templomot és a stációkat, valamint a Szent Korona emlékparkot és az őrzőhelyet. Hű, felsorolni is hosszú, hát még végig járni... Viszont nagyon szép útvonal, sok látnivalóval és nem is nehéz terep. Csak egy kicsit. Ha tetszik járjátok végig Ti is! Ha meg már végig jártátok, itt egy kis nosztalgia. :-) Tartsatok velem!

Hol található? Magyarországon, Vas megyében, Kőszeg mellett. Térképen ITT.

A teljes körtúrát megterveztem, letölthető ITT.

Kőszeg megközelíthető tömegközlekedéssel is, vagy ha autóval érkezünk, akkor a városban több helyen is parkolhatunk. Például a gimnázium előtt, a Hunyadi János utcában, vagy kicsit feljebb az arborétum után. Ezen az utcán kell elindulnunk kifelé a városból a zöld jelzést követve.

Útba esik Kőszeg arborétuma, a Chernel-kert, ami attól különleges, hogy madárvédelmi mintatelep is üzemel benne/mellette. Meg attól is különleges, hogy itt van Magyarország egyetlen olyan tanösvénye, ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajainak példányai között sétálhatunk. Érdemes betérni, az egész bejárása nem igényel túl sok időt. A belépő vásárláshoz viszont tovább kell mennünk még pár száz métert a látogatóközpontig.

Az arborétum után elkanyarodik a zöld sáv, és nem volt könnyű megtalálni a jelzést. Végül a kissé ferdén álló villanyoszlopon láttam meg. Szóval ennél a gyönyörűen felújított sárga háznál kell balra fordulni. Az épület egyébként a Szent Imre Missziósház.

Aztán a rövid Park utcán átsétálva már jelzéskavalkád fogad minket, itt már nem lehet elvéteni az irányt. Sárga táblák is vannak, melyek szerint az Óház-kilátó 1 és negyed óra, a Hörmann-forrás 3 óra.

A kis téren kerékpáros pihenő van padokkal, asztalokkal, szerelőponttal, esőbeállóval, térképpel. És itt folyik egy szénsavas forrás is, aminek a vize tényleg csíp egy kicsit. A szakvélemény szerint az artézi kút vize kalciumban is gazdag, bátran ajánlható helyi fogyasztásra. Aki szereti, itt feltöltheti a kulacsát a hegymászás előtt.

Mert innentől az utunk elkezd emelkedni. A zöld jelzést kell követnünk tovább az Óház-kilátó felé.

De van itt még két jelzés, egy piros és egy sárga "a" betű, ez az Alpannonia túraútvonal jelzése. Ez egy osztrák-magyar túraútvonal az Alpok és Pannónia találkozásánál. Piros színnel van jelölve a fő-útvonala, mellette sárga színnel jelzett mellékútvonalak is vannak, illetve térségi túrakörök, melyek bemutatják az adott térségre jellemző "kincseket".

A pirossal jelzett főútvonal a stájerországi Fischbachtól, valamint az Alsó-Ausztriai Semmeringtől tart Kőszegig. Az útvonal hossza 120 illetve 104 km. A túraútvonal összeköti az alpesi hegyeket a pannon térséggel. Az útvonal minden szakasza biztonságosan megközelíthető, családbarát és veszélyektől mentes, ezért élményekben gazdag túrázási lehetőséget biztosít idősnek és fiatalnak egyaránt.

A sárgával jelzett út egy Alpannonia Light körtúra, mely az Írottkő Natúrpark családi körtúra mozgalma. 12 db különböző körtúra van, melyeket szinte bárki tud teljesíteni. A túrákhoz túraútlevél is van, melyet a kőszegi tourinform irodában lehet beszerezni.

A hétvégi házak közötti keskeny utakon kanyargás után egy vaslépcső következik, ezen mehetünk egy szinttel feljebb.

Fent aszfaltos úton sétálhatunk egy darabig, de a jelzések ott is jól követhetően fel vannak festve.

Innen már egészen lenyűgöző panoráma tárul elénk, rövid idő alatt elég magasra értünk ahhoz, hogy a város a lábunk előtt heverjen.

Hamarosan elhagyjuk az aszfaltot és bevetjük magunkat az árnyas erdőbe.

A zöld jelzést keresztezi az erdei tornapálya, egy rövid szakaszon együtt is halad a kettő. Az 1,6 km hosszú útvonal mellett táblákon különböző feladatokat olvashatunk könnyű, közepes és nehéz kategóriában, és a kihelyezett eszközök segítségével edzhetjük a különböző izomcsoportjainkat.

Van, ahol már kidőlt a jelölt fa, de ott hagyták, így még most is mutatja az utat.

Séta közben érdemes figyelni a növényeket, mert ilyen kis csodákat találhatunk. Csak lefotózni nem sikerült rendesen. :-) (Ha valaki tudja mi ez, kérem írja be a facebook-on kommentbe, mert én is kíváncsi lennék rá. Köszi!)

A fák közül kiérve hamarosan útelágazáshoz érkezünk. A betonos úton itt jobbra 1 km az Okmányos parkoló, balra a Stájer házak 4,2 km, az Írottkő 8 km. Tovább egyenesen, a zöld jelzésen pedig az Óház-kilátó már csak 400 méter.

A fehérpettyes álcsüngőlepke június-július táján leggyakrabban az erdei ösvények mellett növő virágokon csüng, vagy épp réteken, mezőkön találkozhatunk vele, ahogy épp nektárt szívogat. Hazánkban elterjedt, jelenléte annyira intenzív, hogy időnként tömegesen fordul elő.

A határozó szerint a fehérpettyes álcsüngőlepke “rossz repülő”: alacsonyan, kacskaringózva száll, így nem meglepő, ha a kirándulóknak is nekiütköznek vagy épp rájuk szállnak. 

Még egy kis emelkedő és mindjárt megérkezünk a túra következő látnivalójához, az Óház-kilátóhoz.

A Kőszeg városának nevet adó, a hegycsúcsról a kereskedelmi és hadi utakat figyelő várat a 12. század végén, 13. század elején építhették. Első fennmaradt okleveles említése 1242-beli ostromáról tudósít, amikor a tatárjárás után IV. Béla visszafoglalta a bitorló Harcias Frigyestől. Aztán a királyi várat az uralkodó hadászati okokból elcserélte a Németújvári családdal. Jelentősége ettől fogva fokozatosan csökkent, mert az új előnevet választó Kőszegi II. Henrik és fia Iván új várat, sőt várost alapított a hegyek lábánál.

A használaton kívül maradt vár állapota egyre romlott, előbb Óvárnak, majd csak Óháznak hívták. A 16. században már csak egy szellemekkel teli, elhagyatott helynek tartották.

Virágkorában a várat a Hétforrás látta el ivóvízzel. A forrás 424 méteres magasságban található, az Óvár viszont 609 méteren. A várhoz vezető meredek hegyoldalt nézve érthető, hogy az Óvárban ciszterna is épült. Nem lehetett könnyű ide felhordani a vizet.

A korábban is szívesen látogatott kirándulóhelyen Chernel Kálmán eszméje alapján, a magyar honfoglalás 1000. évfordulójára 22 méter magas, a város címerét mintázó látványos kilátót emelt a Magyar Turista Egyedület Kőszegi Osztálya, helybeli adományokból.

Sajnos az épület 1917-ben összedőlt, újjáépítésére több évtizedig gyűjtöttek, de végül nem valósulhatott meg. 1996-ban, újabb ásatásokat követően a millecentenárium évében a régi toronyvár mintáját felhasználva újabb kilátót építettek, melynek költségeit Kőszeg város állta.

A kőfalak pihenésre csábítanak, de mielőtt lehuppanunk, nézzünk körül, mert nem vagyon egyedül. :)

A kilátó felső szintjéről biztosan fantasztikus a kilátás, tériszonyosoknak azonban esélytelen a feljutás. A kőlépcsők még rendben vannak, de utána ez a fa szerkezet ...

A kőlépcsők tetejéről ilyen a kilátás. A magas fák miatt sajnos nem sok látszik a tájból.

A vár romjai mellett padok, tűzrakó hely és esőbeálló is van.

Ha kinézelődtük és kipihentük magunkat, akkor indulhatunk is tovább a kék jelzésen. Itt rácsatlakozunk az Országos Kéktúra vonalára, mely az Írottkő felől érkezik és levisz minket egészen Kőszeg belvárosába.

A kilátótól meredek lejtőkön ereszkedhetünk lefelé.

Az elágazásoknál jól láthatóan fel vannak festve a jelek, így nem lehet eltévedni.

Kedves érdeklődés az egyik fán: Hogy van a térded? Bizony eddigre már kezd csapágyas lenni... :-D

És még mindig van vissza egy meredek lejtő a köves útig.

Az útnál táblaerdő mutatja a különböző irányokat. Az Írottkő innen 2 és 3/4 óra, a Hörmann-forrás 2 óra, a Stájer házak 1,5 óra. A hétforrás viszont már csak 5 perc.

A kék sávhoz bekapcsolódik egy kék pötty jelzés is, ami forráshoz vezet. Erre, az aszfaltos úton kell tovább sétálni.

A Vasfüggöny lebontásáig a Hétforrás mellett határőr laktanya működött. Egykor innen indultak őrjáratra azok a katonák, akik a disszidensekre vadásztak, hiszen innen alig pár méter az osztrák határ.

És meg is érkeztünk a Hétforráshoz. Már csak le kell menni a sok-sok lépcsőn.

A Hétforrás a Kőszegi-hegység legnagyobb vízhozamú forrása, melyet már a középkorban is ismertek. A forrás a Rőtfalvi-völgyfőben található, 424 méteres tengerszint feletti magasságban.

A források vize egy kis medencébe gyűlik, ahol megfigyelhetjük a Hétforrás egyik legjellegzetesebb állatfaját, a gyepi békát. A másik jellegzetes állatfaj a hegyi billegető. A magas, üveghangon éneklő kismadár egy kicsit lejjebb él a patak mentén.

A forrás jelenlegi forrásfoglalása a Millennium évében készült, és ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat vagy Felsővárat. Erre utal a forrás régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút.

A Hétforrás mellett erdei pihenőt találunk esőbeállóval, és itt van az Országos Kéktúra pecsételőpontja is. Az Írottkőről indulva az első, oda tartva pedig az utolsó.

A forrástól a kék jelzést követjük tovább. Egy darabon a kék és a zöld sáv együtt halad, aztán egy idő után elválnak. A zöld közvetlenül az országhatár mellett vezet tovább, majd a Gyöngyös patakot elérve, amellett érkezik vissza Kőszegre, ahonnan tovább megy a határ mellett és Sopront, majd a Fertő-tavat is megkerülve egészen Rajkáig tart.

Kb. 1 km-re a forrástól egy táblát találunk, melyen a felirat Saint-Germain kereszt (Ausztria) 140 méter. Ennyi kitérő igazán belefér, nézzük mi ez.

A jelöletlen, de a fák között azért jól látható ösvény keresztezi a zöld sáv jelzést és megy tovább egyenesen a határ felé.

És pár perc múlva meg is találjuk a keresztet. Az osztrák oldalon, közvetlenül az országhatár mellett, a rattersdorfi erdőben találjuk a Saint-Germaini keresztet, mely Ausztriát a Párizs környéki békeszerződések őket érintő részére emlékezteti. Ez az ő Trianonuk. 

Itt is találunk olyan 1922-es évszámmal ellátott határkövet, mint amilyen fent, az Írottkő kilátónál is van. Ez jelzi a határt és hála mindenkinek, akinek része volt benne, hogy ma már "csak" ez jelzi a határt. Itt akár át is sétálhatunk Ausztriába.

A kis kitérő után folytassuk utunkat a kék sáv jelzésen az erdőn át.

Újabb elágazó, itt a Hétforrás már 1,2 km-re van mögöttünk, a Kálvária még 1,8 km előttünk, jobbra pedig az Okmányos parkoló van innen 800 méterre.

Az a jó a kék jelzésben, hogy mindenhol jól láthatóan kint van. Még ott is, ahol az út mellett nincsenek fák.

Az út mellett látható kis betonoszlop pedig azt a Máriautat jelöli, amely Csíksomlyó és Mariazell között van kijelölve. Illetve annak egy leágazását. A zarándokutat járók tájékozódhatnak az oszlopról, hogy milyen távolságban vannak innen a következő települések, illetve ott mi található (templom, szállás, bolt, tömegközlekedés, atm, étterem, stb.). A Máriaút teljes hossza a Csíksomlyó - Budapest - Mariazell útvonalon 1330 km, jelölése lila M betű. Az oszlopon lévő sárga M betű egy kis kerülő utat jelöl Kőszeg és Rattersdorf között.

Mivel kiértünk az erdőből, itt már szép panoráma tárul elénk Ausztria irányába.

Nyáron virágzó gesztenyefák mellett sétálhatunk a keskeny ösvényen. A méhekre allergiások vigyázzanak, mert a sok virágzó fa körül rengeteg méhecske döngicsél.

Újabb magaslatra érkezünk, ez a Pintér-tető. A Kőszegi-hegység Városszalónakig húzódó főgerincének első szakasza ez, legmagasabb pontján 507 méter. A hely a környék egyik legszebb kilátását kínálja a kirándulóknak.

A valamikor Merengőnek becézett pontról belátható Burgenland egy része, és a távolban nagyobb hegyek is látszanak. A Magyar Turista Egyesület Kőszegi Osztályának vezetősége az Óház-tetőn felépített kilátó átadása után 1898-ban ezt a magaslatot szemelte ki egy újabb kilátó építéséhez. Az építményt a kőszegi vár és város védőjéről, Jurisics Miklósról szándékozták elnevezni. Az építkezéshez szükséges pénz előteremtéséhez gyűjtést indítottak, de mire megvalósulhatott volna az elképzelés, a világháború és az azt követő nyomorúságos állapotok megakadályozták azt. (Innen kilátó nélkül is csodás a panoráma.)

A Pintér-tető után megkezdhetjük ismét az ereszkedést a kék jelzést követve.

Az atalantalepke vagy admirálislepke a tarkalepkefélék családjába tartozik. A nyílt területeket kedveli, kertekben, gyümölcsösökben, erdőszéleken, parkokban látható. Vándorlepke: a második nemzedék imágói Dél-Európában telelnek át, és tavasszal vándorolnak vissza. A nőstény naponta 1–100 petét rak a csalán leveleire; ezek 4–7 nap alatt kelnek ki. A hernyó tápnövényei a csalán és a bogáncs.

Elágazás, tábla erdő és Máriaút oszlop, de mi csak kövessük tovább a kék jelzést.

Út közben találunk a fán egy kis sárga házikót. Ez az Alpannonia Light 12. számú körtúrájának igazolópontja. A sárga házikó kettős funkciót tölt be. Egyrészt rovarhotel, ahova az oldalán lévő tolóajtó segítségével be is kukkanthatunk. Másrészt igazolópont. A tetején kérdés és titkosírással írt szavak vannak, melyek megfejtéséhez az útvonal igazolófüzetében van a megoldókulcs.

A következő útelágazásnál van egy tábla: Trianoni kereszt 212 méter. Ennyit megér egy újabb látnivaló, induljunk hát el a kék kereszt jelzésen.

A Trianoni kereszthez a kék kereszt jelzés vezet be és nem is megy tovább, ez csak egy kis kiágazás a kék sávról. Tehát zsákutca, itt most lemegyünk a lejtőn, de aztán majd vissza fel is kell jönni.

A Kálvária-templom mögötti, kiváló panorámát nyújtó kedvelt kiránduló és sétahelyen, akkori nevén a Vöröskőfejtőnél Chernel Kálmán 1882-ben egy kőpadot állítatott, mellette táblával: "Feledd itt az emberek világát - Isten szól a természetben". Ezután Kőszeg akkori polgármestere parkosítást és további padok kihelyezését rendelte el a kirándulók kényelmének emelésére.

A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a Trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre Kőszeg aljegyzője, majd polgármestere szemelte ki ezt a területet a keresztnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve a kereszt onnan is jól látható.

Érdekes módon a felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismertek. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon a Saint-Germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs mellett megkötött szerződés őket érintő részéről emlékeztek meg.

A terület 1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, csak engedéllyel volt megközelíthető. A kereszten látható lövésnyomok ebből az időszakból származnak. 1989-től vált a terület újra látogathatóvá. A keresztet 1993-ban felújították, és emléktáblával látták el, de a golyók ütötte sérüléseket nem távolították el, emlékeztetőül a vasfüggöny időszakára. 

A kis kitérő után a kék jelzésre visszatérve választhatunk merre tovább: egyik irányban az Ördögárok 1000 méter, a Szulejmán-kilátó 1378 méter, a Koronaőrző emlékhely 1839 méter, a másik irányba a Kálvária-templom 154 méter.

Kőszeg szinte valamennyi pontjáról látható a Kálvária-hegy tetején álló Kálvária templom, mely mellől gyönyörű panoráma nyílik a városra.

A Kálvária-hegy tetején 1686-ban a jezsuiták állították az első fakeresztet. Ennek helyére épült 1715-ben egy kápolna. Az 1712-ben dühöngő pestisjárványkor tett fogadalmakból a jezsuiták kezdeményezésére 1729-ben kezdődött el a Kálvária templom építése. A hagyomány szerint a szükséges építőanyagot, a mintegy 70000 darab téglát a város lakói vezeklésként szinte egyenként, kézben hordták fel. 

Az 1735-ben elkészült templom a maga nemében páratlan építmény. Különösen figyelemre méltó a táj és az épület összhangja. Érdemes megfigyelni, hogy ha a város Fő teréről a Hősök kapuján át belépünk a várfallal körülvett belső városi részbe, felnézve előttünk magasodik a Kálvária-hegy, tetején a monumentális Kálvária templommal.  A látvány szép példa arra, hogy az épített környezet összhangjára is nagy figyelmet fordítottak elődeink.

A tervező barokk stílusú díszítő és szerkezeti elemeket alkalmazott. A templom főhomlokzatán két kerek és egy szögletes torony látható. A homlokzatot szintén barokk szobrok díszítik, közepén a megfeszített Krisztus, oldalán a két lator látható. A kereszt tövében Mária Magdolna, Szűz Mária és Keresztelő Szent János alakját faragta meg a szobrász.

A templom belül egyhajós, melyhez két oldalról egy-egy kis kápolna kapcsolódik. A jelenleg látható főoltár a jáki temetőkápolnából került ide, miután az eredeti 1947-ben gyújtogatás áldozata lett. A tűzvész következtében az épület belseje teljesen kiégett, értékes műtárgyait, szószékét, oltárait, orgonáját nem lehetett megmenteni.

A templom mellé 1735-ben remetelak is épült. Itt lakott gr. Weisz Heinrich képíró remete, a templom első festője. A remetét a város látta el élelemmel, mert a szőlőskertek védelmében a jégesőt hozó felhők közeledtekor mindig meghúzta a vészt jelző harangot. A templom előtti térre felvezető lépcső 1775-ben készült el. Rajta alul két angyal figura, felül Szent Veronika és Szent Péter szobra díszlik.

A templom elől mesés panorámában és Kőszegben gyönyörködhetünk.

A templomhoz felvezető, csak gyalogosan járható meredek utat stációk szegélyezik. Az elsőket még 1762-ben Schweizer György soproni kőfaragó készítette. Ezeket 1890-ben lebontották, ma a templom melletti kerítés falába beépítve láthatóak. A helyükre Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 14 stáció és egy indító kápolna került.

A stációknál gyönyörű, részletgazdag domborművek mutatják be Jézus keresztútját.

Az ösvény keskeny és igen meredek, lefelé sem könnyű menni rajta. Fölfelé pedig tényleg "keresztút", meg van a maga nehézsége. De a stációk mellett vannak kis padok, ahol megpihenhetünk.

A kálvária után egy aszfaltos útra érünk le, ahol a kék jelzésen jobbra fordulunk.

Hamarosan egy acéllépcső kerül az utunkba. Ez vezet a Szent Korona Emlékparkhoz.

Az emlékpark egy szép füves terület, melyen kővel ki van rakva a nagy Magyarország körvonala és benne kis zászlók jelölik a koronázó városokat és a Szent Korona fontosabb őrző- és emlékhelyeit.

A Szent Korona nemcsak államiságunknak, hanem a magyar történelemnek is kiemelkedő jelentőségű szimbóluma. Sok évszázados históriája folyamán legfőbb nemzeti kincsünket gyakran menekítették háborúk, trónviszályok és politikai küzdelmek miatt, határon belül és túl egyaránt. Rendkívüli kalandokkal teli sorsa jól tükrözi a magyar állam több mint ezer esztendős viharos történelmét.

Az útra visszatérve pedig már csak néhány lépés a koronaőrző bunker.

A koronaőrző bunker egy jó hűvös pincerendszer, ahol 1945 március 18-a és 27-e között a magyar koronát őrizték. Ez után 33 évig a korona nem volt Magyarország területén. 

1944-ben az ország területén dúló II. világháború miatt a Szent Koronát, valamint a koronázási ékszereket - az országalmát, a jogart, a kardot és a koronázási palástot - menekíteni kellett. Ekkor a Szent Jobbot is a koronázási ékszerekkel együtt őrizték.

A nemzet kincseit először Veszprémbe szállították, ahol 1944. november 6-tól december 6-ig védték (más források szerint november 5-től december 8-ig). A kincsek december 6-án éjszaka kerültek először Kőszegre, ahol december 27-ig (más források szerint 29-ig) a Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánylíceumban őrizték. December 27-től (más források szerint december 29-től) 1945. március 19-ig Velem községbe szállították a Szent Koronát a Szent Jobbal és a koronázási ékszerekkel együtt (a palástot először Pannonhalmára szállították, onnan vitték Velembe). Március 20-28. között kerültek vissza ismét Kőszegre, ahol az őrzésére épített óvóhelyen és a bunkerrel szembeni épületben tárolták az ereklyéket. Majd a Szent Korona 1945. március 28-án elhagyta az országot.

A bunker után be is érünk Kőszegre, ahol tovább követhetjük a kék jelzést, ami bevisz a belvárosba. Vagy innen már "szabad program", megkereshetjük az autónkat vagy a tömegközlekedés megállóját.

Remélem kedvet kaptatok felkeresni ezt a látnivalókban bővelkedő útvonalat, és ha Kőszegen (vagy a környékén) jártok, nem hagyjátok ki.

Bár én Velemből mentem fel az Írottkő kilátóhoz, Kőszegről is felmehetünk, hiszen a kék jelzés pont odavisz. Rengeteg más túraútvonal is van a város körül, de bent a városban is van látnivaló. Természetesen a fő vonzerő a Jurisics vár, de a történelmi belváros is nagyon szép a Jézus Szíve templommal. Érdemes kicsit keveregni a sikátorok között is, mert az egyiken időutazást is tehetünk. Persze ajánlott felkeresni Kőszeg arborétumát a Chernel-kertet is, a gyerekeknek pedig szuper játszótér van a látogatóközpont mellett. De Vas megyében máshol is találunk még látnivalót. (Hamarosan jönnek a bejegyzések még több érdekes helyről.)

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a wikipedia oldalairól, a www.alpannonia.at és a www.termeszetjaro.hu oldalról származik.