kiránduló

Többfelé is van jégbarlang, de ekkora... az ritkaság! A Dobsinai jégbarlang amellett, hogy hatalmas, elképesztően szép és érdekes, mert iszonyatos mennyiségű jég van benne. Jégfüggöny, jégalagút, jégoszlopok és jégpálya! Bizony ilyen nem sok helyen van, még jégbarlangokban sem. Pedig voltam már egy párban. Ki a jégbarlangot szereti, Dobsinára kell annak menni. De annak is, aki kíváncsi egy lélegzetelállító, különleges barlangra. Mutatom is milyen!

Hol található? Szlovákiában, a Magas-Tátrától és Popradtól délre, a Szlovák Paradicsom területén. Térképen ITT.

A barlang fent van a hegy oldalában, ahova gyalog kell felmenni, az autókat a 67-es út melletti nagy parkolók egyikében hagyhatjuk kb. 3 Euróért. De tömegközlekedéssel is érkezhetünk, van a parkolónál buszmegálló.

A hatalmas sárga tábla, rajta a jégbarlang fotójával, mutatja az irányt, hogy merre kell menni. Rajta vannak a legfontosabb információk is: a barlang innen még kb. 1 km, a szintemelkedés odáig 130 méter, és mindez kb. 25 perc alatt tehető meg. Kényelmesen. (Igen, normál esetben 1 km az kb. 10 perc, de ha lassan megyek, akkor is max. 15, viszont nem ilyen meredek emelkedőn. Mi rohamtempóban mentünk felfelé, hogy elérjük az induló csoportot, így sikerült 15 perc alatt felérni, de tényleg durván loholtunk, lihegtünk és folyt rólunk a víz. Aztán fent kiderült, nem is kellett volna annyira szaladni.) Tehát a parkolóba érkezést úgy időzítsétek, hogy kb. félkor érjetek oda, mert a csoportok egész órakor indulnak.

Ajándékboltok mellett indul az út felfelé, és eleinte nem is emelkedik még nagyon. Aztán egy klassz kalandpark mellett is elhaladunk, aki szereti, ide is benevezhet.

Aztán az emelkedő elkezd durvulni, és meredek szerpentinen mehetünk tovább felfelé.

Felfelé ugye nagyon rohantunk, így lefelé fényképeztem le a szerpentint, meg különben is felülről volt látványosabb. Az út tanösvény, mellette tájékoztató táblák is vannak, amiknél meg-meg állva legalább kifújhatjuk magunkat kicsit, és normalizálódhat a pulzusunk felfelé.

Aztán a szerpentin után végre feltűnik a barlang előtti gyülekezőhely. Vannak padok, asztalok, akár uzsonnázni is lehet. Ha van időnk, itt kipihenhetjük a felfelé út fáradalmait, megszáríthatjuk a hátunkon vizes pólót, és beöltözhetünk téli cuccokba a jégvilágba lépés előtt.

A pénztár egy gyönyörű, régi házban van. Csak készpénzzel lehet fizetni, bankkártyát nem fogadnak el.

Belépő jegy árak:

• felnőtt 8 Euro
• diák, nyugdíjas (nappali tagozatos diákok – főiskola esetében az aktuális évre érvényes tanulmányi igazolással; nyugdíjas 60 év feletti személyek) 7 Euro
• gyerek jegy 6-15 év között 4 Euro
• fotójegy 10 Euro (fotó és rövid videó készítés csak a kiegészítő jegyet megváltóknak engedélyezett, állvány használata nélkül)

A fotójegyhez egy feltűnő (ha jól emlékszem narancssárga) színű kis matricát adnak, amit fel kell ragasztani jól látható helyre a ruhánkra. (Mondjuk nagyobb csoportban nem hiszem, hogy le tudják követni, hogy tényleg csak az fényképez-e akinek van matricája. De a barlang hatalmas, a fényviszonyok gyengék, állvány nélkül nehéz jó fotókat készíteni még engedéllyel is, nemhogy lopva.)

A következő csoportok indulási idejét egy nagy táblára kiírják. Látjátok, ki lehet fogni magyar nyelvű vezetést is (amit gondolom egy utazási iroda rendelt meg előre, de simán lehetett csatlakozni hozzájuk). A magyar nyelvű vezetés egy kézben cipelt hordozható cd lejátszóból állt, amit a megálló helyeken elindítottak. (Jobb mint a papír alapú - amit a honlapról is le lehet tölteni, de azt a félhomályban úgysem látjuk elolvasni.)

Dobsinai jégbarlang Európa egyik legszebb természeti csodája, Dobsina város határában, de a várostól légvonalban 6 kilométernyire Észak-Nyugat felé, a stracenai völgyben, az Éleskő hegy (972 méter) mellett emelkedő Ducsa hegy oldalában található. A várostól magas hegyek választják el, onnan csak nagy kerülővel lehet megközelíteni.

A barlang látogatás útvonala a rózsaszín pöttyözött útvonal. A bejárat/kijárat van a legmagasabban, ezért a túra bent lépcsőzéssel kezdődik és végződik, de út közben is van fel és le is, minden mennyiségben. (A barlang nem akadálymentes, sok lépcső van bent.) (A térkép a jégbarlang honlapjáról származik.)

A pénztár házikótól a bejáratig is már egy csomó lépcső van. Itt még van idő feltenni a sapkát, sálat, kapucnit, mert bent bizony hideg van. Nyáron is max. 4 fok. De inkább nulla és alatta kicsivel.

A Dobsinai-jégbarlang a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. 2000-től a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel. Különlegessége, hogy míg az ismert osztrák alpesi magashegyi jégbarlangok, az Eisriesenwelt és a Dachstein-Rieseneishöhle, vagypedig a romániai Scărişoara jégképződményei 1100 - 1120 m tengerszint felett fekszenek, a Dobsinai-jégbarlang jégrétegei ezredévek óta megmaradtak 920 - 950 méteren.

És itt rögtön belépés után kezdődik is a jégvarázslat.

A napsütéses felszínről a látogató csupán néhány tíz méterre ereszkedik a föld alá és nyomban a hideg jég birodalmában találja magát, ahol a természet tökéletes munkáját csodálhatja meg.

A Pallas nagylexikon szerint:

"Dobsina (Dobschau), rendezett tanácsú város Gömör vármegyében, (1891) 930 házzal és 4643 lakóval, (közte 335 magyar, 2997 német és 1252 tót.) Dobsina Gömör vármegye egyetlen német városa, a Sajó forráscsermelyeinek völgyében, 468 m magasságban, szép erdős és részben szántás alá vett hegyek közt terül el. Dobsina hazánk egyik jelentékeny bányavárosa; a városi hatóság, melynek nagy kiterjedésű erdei s nagy bányái vannak, Dobsina határában összesen 12 vasérc- és kobaltbánya, 12 vasércbánya, 1 vaspátbánya, 1 vas- és fakóércbánya, 1 barnavaskőbánya, 1 ezüstércbánya, 2 rézércbánya, 10 kobalt- és nikelbánya és 2 nikelércbánya áll művelés alatt."

Emberemlékezet óta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén az úgynevezett Jéglyukat, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Ruffiny Jenő Dobsinai bányamérnök volt az első, ki 1870 július 15-én Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő társaságában a Jéglyuk kikutatására indult, s nagy veszéllyel a ma világhírű jégbarlangot felfedezte. Dobsina város áldozatkészségének köszönhető, hogy a barlang ma kellő gondozásban részesül és világhírnek örvend. A barlangot már 1871-ben megnyitották a látogatók számára, majd 1887-ben, a világon az elsők között, villanyvilágítással is ellátták. A felfedezés híre gyorsan elterjedt a tudósok és a széles nyilvánosság körében is. A barlang feltárása nagy visszhangot váltott ki. Jókai Mór is hamarosan meglátogatta, mivel nagyon érdeklődött Magyarország minden természeti érdekessége iránt. Benyomásait A lőcsei fehér asszony című regényében örökítette meg.

A Pallas nagylexikon szerint:

"A Dobsinai jégbarlang mind nagyság, mind szépség tekintetében az eddig ismert jégbarlangok közt a legelső helyet foglalja el. Jellemző sajátságai: É-nak néző hegyoldal gyomrában Ny-i, de főleg K-i irányban terjed ki, űre a bejárattól kezdve lejtőzetesen lefelé tart, úgyhogy a bejárat a barlang legmagasabb pontját képezi; szája igen szűk; a mészkőzetben kisebb-nagyobb kiterjedésű űrök, aknaszerű menetek, folyosók állandóan óriási jégtömeget tartalmazó nagyszerű tömkelege. Jege számtalan egymásra fagyott rétegek tömegéből áll, hol sima, sík padozatot, hol óriási jégfalakat képez, miközben különböző jégcsapok-, kupok- oszlopokon kívül csodás szépségű jégalakzatokat alkot, majd víztiszta, átlátszó és légtelen, majd fehéres, átlátszatlan, alabástromszerű apró légbuborékokat tartalmazó, benne kevés, állandóan folyó víz is találtatik. Összes kiterjedése 8874 m2, ebből jégterület 7171 m2, jéggel nem borított sziklás felület 1703 m2."

A barlang hosszú, kiépített fémhidakon és lépcsőkön járható be. Bár a felületük érdesített, azért a stabil (és zárt), csúszásmentes cipő nem árt.

A barlangnak ezen szakaszát Ruffinyi-folyosónak (Ruffíniho koridor) hívják. A járat a barlang felfedezőjéről kapta nevét. Eredetileg teljes terjedelmében kitöltötte a jég, de a barlang alacsonyabban fekvő részeiből a melegebb levegő fokozatos feláramlása miatt a jégtömeg visszahúzódott. A falakon ezért előbukkan a vízmosta wettersteini típusú mészkő. A boltozati nyílást hasonlóan a víz vájta ki, ezért Vizes-kéménynek nevezzük. A jég korát kb. ezer évre becsüljük, a mészkő keletkezése pedig 220 millió évvel ezelőtt történt.

A Dobsinai jégbarlang egyedülálló jellege miatt 2000-ben felkerült az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökség jegyzékébe, a Szlovák- és az Aggteleki-karszt barlangvilága részeként.

A barlang a Gölnic-patak (Hnilec) oldó és koptató hatása következtében a Sztratenai-barlangrendszer részeként jött létre a Ducsa-hegy másodidőszaki világosszürke mészkövében. A Dobsinai-jégbarlang és Sztratenai-barlang közti járatokat hatalmas kőomlások zárták el, miáltal a Dobsinai-jégbarlang elszigetelődött, megrekedt benne a hideg levegő és létrejöttek az eljegesedés feltételei. A jég a hideg időszakban az üreg természetes lehűlése által jött létre és maradt meg oly módon, hogy a magasabban elhelyezkedő járaton keresztül a nehezebb hideg levegő a barlangba jut és lehűti az üreg mészkőfalát. A barlang alacsonyabban fekvő nyílásai mára már elzáródtak, ezért a hideg levegő egész évben itt reked.

A barlangban található összes jég tömege több mint 110 ezer köbméter, ami több mint 100 ezer tonna súlyt jelent.

A Szlovákia területén előforduló csaknem 30 denevérfaj közül a barlangban 7-10 fordul elő. Áttelel itt a nagyon ritka tavi denevér, de főleg két, egymásra nagyon hasonlító faj, a bajuszos denevér és a Brandt denevér is. A barlang ezeknek nemcsak Szlovákiában, hanem egész Közép- Európai viszonylatban is a legjelentősebb telelőhelye. Minden denevérfaj, mint a kihalással veszélyeztetett élőlények, nagyfokú védelmet igényel.

Egyik teremből a másikba egy-egy jégfolyosó vezet, melyet a jégbe vájtak. Varázslatos átmenni rajta.

A Pallas nagy lexikon szerint:

"A benyomuló víz, mely előbb a barlangot a sziklába vájta, most benne megmerevedik jég alakjában. Keletkezését Krenner akként magyarázza, hogy a barlang, mielőtt felső nyílása (bejárata) keletkezett, jóformán csak üregből állott, melynek fenekén idővel nagy jégtömeg rakódott le; midőn a jégtömeg alsó vége a sziklától visszahúzódott, felső éle azonban a sziklaboltozattal kapcsolatban maradt, a barlangnak második vagy alsó ürege keletkezett. A jég keletkezéséhez sok körülmény összejátszása volt szükséges; egyik az, hogy a barlang a hegy belseje felé lefelé ereszkedik, minek folytán a téli, hideg levegő hosszabb ideig maradhat benne s a könnyebb, meleg levegő betódulását megakadályozza; továbbá hogy É-ra néző s előrehajló sziklafaltól védett szűk nyílására sohasem süt a nap; egy másik feltétele a jégképződésnek az a körülmény, hogy a beszivárgó víz, melyet a barlang hideg levegője megfagyaszt, addig maradhasson a barlangban, míg a fagypontig lehűl. Ehhez hozzájárul, hogy a jégolvadásnál sok meleg (olvadási hő) köttetik meg, ezáltal az olvadás folyamata lassíttatik, miáltal nyáron kevesebb jég olvadhat el, mint a mennyi tavaszszal és őszszel képződik."

"Krenner a jégnek több formáját különbözteti meg a barlangban. A jég tömege lassan, rétegenként időszakosan képződött jégrétegekből épült, míg mai roppant vastagságát elérte, s létrejöttére nézve alig különbözik a réteges kőzettől. A barlang mellső részének beszakadása vagy beömlése által történt megnyitása után s midőn már hideg levegő hatolt be az üregbe, fenekén az első vízréteg megfagyott, erre telepedett (ismét vízszintesen) a második vízréteg, erre ismét a harmadik s így tovább. A többi jégképződések, melyek vagy felülről csüggnek le vagy alulról törekszenek felfelé, a csepegőkövek szerepét játszák, melyek éppen a melegebb levegővel való esetleges csendes küzdelemben fejlődnek ily csodálatos alakokká; ilyen a vízesés, a jéglugas, a függöny. A jégképződés harmadik nemét az apró hüvelyknagyságú víztiszta jégkristályok képezik, melyek tavaszszal sűrűn díszítik a falakat és a hideg levegőben feloldott vízgőznek nálánál még hidegebb közeggel (pl. az igen lehűlt sziklafalak levegőjével) való találkozása folytán rögtön képződnek."

A Nagy-terem nem csupán kiterjedésével tűnik ki, hanem az itt található jég mennyiségével is. A terem hossza 72 m, szélessége 36-42 m, magassága pedig 9-11 méterig terjed. Az alattunk elhelyezkedő jégtömb vastagsága eléri a 27 métert. 

A nagyterem közel 5000 m2 kiterjedésű fenekét tükörsima jég borítja, míg boltozatát ezer meg ezer csillogó jégkristály alkotja. A csarnokot sziklaoszlopok két részre osztják; a felsőben vannak a "sírkövek", a "vízesés" és a "fatörzs" nevű jégképződmények, míg az alsót 3 bámulatos szépségű, 2-3 m átmérőjű jégoszlop díszíti.

Balra található a legszebb, legnagyobb és egyben legismertebb jégképződmény, a Kút. A fölötte elhelyezkedő résen keresztül befolyó, majd fokozatosan megfagyó víz hozta létre és alakítja az év minden időszakában. A belseje üreges, ezért a felső nyíláson befolyó víz az alján kis tavacskát alkot. Ebből fakad az Élet vize. Mellette karcsú, a padlótól a plafonig érő jégoszlop látható.

"Hogy a barlang a jég képződésére és megmaradására oly kedvező, ahhoz hőmérséklete is hozzájárul, mely - 0,27° C., télen - 8 fokig csökken, nyáron legfeljebb + 5°-ig emelkedik, arányban a külső levegő hőfokával; továbbá magas tenger feletti fekvése (972 m.), valamint az, hogy a nyáron felolvadó jég vize egy mélyen fekvő szűk nyíláson lefolyást talál."

A barlang felfedezését és kiépítését követően ismert volt nyári korcsolyázásairól is. Az első korcsolyázást 1893-ban rendezték. A Nagy-teremben 1890-ben hangversenyt is rendeztek Habsburg Lajos Károly tiszteletére.

Érdekesség még, hogy a nyilvánosság részére egészen 1946-ig engedélyezve volt benne az egészévi korcsolyázás. Még az 50-es években is itt gyakorolt a sikeres csehszlovák műkorcsolyázó Karol Divín, valamint a katonai gyorskorcsolyázó csapat. (Azért ma már nem annyira tükörsima a jég, ráadásul dimbes-dombos is.)

A lámpánál határozottan látszik a jég hő hatására történő olvadása. Viszont a rétegek is szépen kirajzolódnak benne.

Érdekes, hogy mivel a jég a kőzettel való érintkezési felületen lassan olvad, ezért az egész jégtömb nagyjából minden 1700 - 2000 évben kicserélődik. A jég a bejárattól, valamint a Kis- és Nagy-teremtől lassú mozgásban van a Földszint (Prízemie) és a Ruffíny korridor irányában (2 - 4 cm egy év alatt). A barlang statikus-dinamikus jégbarlang, télen és nyáron eltérő légáramlással. Télen a hideg levegő a felszíntől a barlangba áramlik, nyáron pedig fordítva.

1947-ben J. Mišelnický felfedezte a Cseppköves-termet (Kvapľová sieň), J. Ogurčák az Északi-folyosót (Severná chodba) és L. Šimkovič a Fehér-termet (Biela sieň). 1953 – 1954-ben felújították a látogatási útvonalat és a villanyvilágítást, valamint védelmi intézkedéseket foganatosítottak a jégnélküli részek feltárása után. (Ma a jég nélküli részeken nem vezet át a látogatási útvonal.)

A barlangból jelenleg 475 m látogatható.

Tovább haladva a Nagy-terem utáni Kis-terem a bejárat közelsége miatt az év folyamán nagy hőmérsékletingadozásnak van kitéve. Télen a hőmérséklet -6 °C-ra csökken, nyáron pedig egészen +0,5 °C-ra melegszik fel.

A barlang szigorú szabályok betartásával látogatható:

A látogatóknak tilos:

• a barlangba belépni kutyával vagy más állatokkal, nagyobb poggyásszal mint 50 x 35 x 25 cm, alkohol vagy kábítószer hatása alatt,
• a cseppkő- és jégképződményeket megérinteni, rongálni vagy tönkretenni, valamint rongálni vagy tönkretenni a barlangi ökoszisztéma további elemeit,
• ásványokat, kövületeket és ősmaradványokat, valamint azok részeit gyűjteni,
• a denevéreket és más állatokat zavarni, megfogni vagy megölni,
• szemetelni, dohányozni vagy más módon szennyezni a föld alatti járatokat,
• élelmiszert vagy italt fogyasztani,
• megzavarni a csendet és a nyugalmat, vagy más módon zavarni a túravezető látogatókhoz intézett túraszövegét,
• megérinteni a villanyberendezéseket,
• rongálni a barlang műszaki berendezését,
• saját világítóeszközzel zavarni a látogatás menetét, elvakítani a látogatókat,
• a látogatási útvonalról letérni, azon kívül közlekedni,
• eltávolodni a túravezető által vezetett csoporttól, késleltetni vagy korlátozni a többi látogató mozgását.

A barlangi vezetés időtartama 30 perc. De ez elég is a benti hidegből, főleg nyáron.

A barlang minden évben május 15-én nyit és szeptember 30-ig van nyitva. Minden hétfő szünnap!! De hétfő kivételével minden nap nyitva van.

Vezetett túrák indulnak:

• május - 9:30, 11:00, 12:30, 14:00 órakor
• június, július, augusztus - 9-től 16 óráig minden egész órakor
• szeptember - 9:30, 11:00, 12:30, 14:00 órakor

És vége a jégvilágnak, a rácson túl ismét nyár van, jó idő és meleg. Viszont itt látszik, hogy a barlang szája mellett pár méterrel már megmarad a jég nyáron is.

Ha Szlovákiában, a Szlovák Paradicsom felé jártok, ne hagyjátok ki a jégbarlangot, mert lenyűgöző a szépsége, és egyedülálló a méreteivel és a jég mennyiségével. De persze a Szlovák Paradicsom inkább a kiépített szurdokairól híres, mint pl. a Suchá Belá völgyről.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia, a barlang hivatalos oldala (www.ssj.sk) és az www.arcanum.hu oldalairól származik.