kiránduló

Egy legenda szerint Krisztus halála után Szűz Mária bánatában bejárta a világot, s ekkor vitt el az útja Bükkszentkereszt mellett. Az erdőben lévő egyik kövön megpihent, és a kőbe gyógyító erő költözött. Azóta az ország minden részéből érkeznek a gyógyulni vágyók és ha hisznek a csodában, az meg is történik. Persze ha kételkednénk, a környezet, a 600 méteres tengerszint feletti magasság, a zöld erdő, a szubalpin klíma, a jó levegő akkor is jótékonyan hat az egészségünkre, és a kedélyállapotunkra. Egy próbát mindenképpen megér, de ha a környéken megszállunk, akkor akár többet is. Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 17 km-re nyugatra a Bükk egyik völgyében, Bükkszentkereszt mellett. Térképen ITT.

Bükkszentkereszt megközelíthető autóval a Lillafüred - Felsőtárkány (Eger) közötti útról Hollóstetőnél lekanyarodva, vagy a Miskolcról közvetlenül kivezető úton. Gyalog a lillafüredi libegő felső állomásától, a Jávor-hegytől kb. 3 km Bükkszentkereszt.

Ha autóval a Lillafüred-Felsőtárkány közötti út felől érkezünk, akkor a falu elején rögtön jobbra az első utcán lehet felmenni a gyógyító kövekhez. Akár autóval is. De van egy nagy és ingyenes parkoló a kereszteződésben, aki szeret sétálni, menjen inkább gyalog a falucska utcáján.

A parkoló mellett, majd út közben még több helyen az országos kék túra tábláihoz hasonló táblákat találhatunk több helyen is. Viszont ez az út nem a kék-kör része, hanem valami teljesen más. Ez egy új tematikus útvonal, mely "A törökök nyomában" nevet viseli. A teljes hossza 93 km (nem kör), az útvonala pedig Diósgyőri vár – Fényes tető – Bükkszentkereszt –Latorvár – Kács – Cserépfalu – Várkúti th – Noszvaj – Kaptár kövek – Egri vár – Szarvaskő.

Az útvonal az egykori török hadi és kereskedelmi utakon és azokat keresztezve halad. Útba esnek végvárak, borvidék, barlanglakások és kaptárkövek is. Ennek az útvonalnak a része a Bükkszentkereszten áthaladó szakasz, a táblák segítségével pedig akár hosszabb túrára is indulhatunk innen.

Induljunk hát felfelé a Dorongósi utcán, a táblák által jelzett irányba. Kicsit emelkedik, de nem vészes.

Bükkszentkereszt környezetének, kristálytiszta levegőjének, jó klímájának köszönheti hírnevét. 600 m átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt völgykatlanban, így Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése. Tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását segíti elő, ezért a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették. 

A község magaslati fekvése a bükkösök megjelenésének kedvez. Igaz, ez még nem a montán bükkösök világa, de a hűvös északias kitettségű lejtőkön ez is megjelenik. Az itteni erdők igazi jellegzetességei a gyertyános-bükkösök, melyekben megfigyelhetők a kőrisek, juharok, szilek, s kisebb foltokban a telepített erdei-, luc- és vörösfenyők.

Az utcán egyre feljebb sétálva szép kilátás nyílik a házak között a környező hegyekre és erdőkre.

Az elágazásnál újra feltűnik a törökök nyomában túraút táblája. Ha már itt vagyunk, nézzük meg a IV. Béla emlékművet is, hiszen csak 100 méterre van innen.

A legenda szerint IV. Béla királyunk vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófő-tisztáson ütköztek meg utoljára a tatár üldözőkkel, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort. Erre emlékeztetnek a táblák és a dombormű is.

Az emlékmű körül padok, asztalok, piknikezési lehetőség, és esőbeálló is van.

Innen folytassuk utunkat tovább a törökök nyomában, és hamarosan oda is érünk a gyógyító kövekhez.

Amikor megpillantjuk hátulról a szép új, fából épített kis kápolna szerűséget, akkor már meg is érkeztünk a Boldogasszony kövekhez.

Hogy járt-e erre Mária időszámításunk kezdetén, arra ma élő ember már nem emlékezhet, de nagyon szép kis emlékhelyet alakítottak ki neki. Itt elcsendesíthetjük lelkünket egy imával, hogy aztán befogadhassuk a hely gyógyító energiáit.

Én egy hétköznap délelőtt jártam erre, út közben sehol, senkivel nem találkoztam, így nagyon meglepődtem, hogy mennyien pihentek a köveken. Sokan felkészülten érkeztek - párnákkal, takaróval, újsággal, könyvvel.

A kövek az erdőben szerteszét magasodnak ki a talajból. Az itt élők úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. 

A gyógyító kövek Máriáról szóló legendája akár igaz is lehetne, de a falu sokkal-sokkal később alakult itt ki.

A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét – Újhuta – is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be, így kezdetben a településen keverék szláv nyelven beszéltek. A községben még ma is sokan használják az élő szlovák nyelvet. Megélhetésüket az üveggyártás, majd a fakitermelés, a fuvarozás, a mész- és faszénégetés biztosította.

Mivel a települést a 18. században alapították, újkori történetről lehet szó, melynek alapja, hogy a kácsi búcsúra igyekvők itt gyülekeztek, és onnan visszatérve itt pihentek meg. Állítólag nagyon gyorsan kipihenték magukat, ezért gondolták, hogy a kövektől kaptak erőre.

A község fekvésénél fogva tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását elősegíti. Enyhülést nyújt azon betegek számára, akiknél a pajzsmirigy kóros működése játszik szerepet. Több Basedow-kórban szenvedő egyén esetében kedvező eredményeket értek el a levegőkúrával. Szintén a levegő gyógyhatása érvényesül az asthma bronchiale súlyos légzési nehézségekkel küszködő betegeknél. A beteg pár óra alatt megnyugszik, lélegzete egyenletessé válik, a hurutos tünetek visszafejlődnek, a köhögés csillapodik és a tüdőtágulat megszűnik. A települést szubalpin gyógyhelynek minősítették, vérszegények esetében előkúrának is ajánlották. A vörös vérsejtek és a haemoglobin regenerációja rövid időn belül számszerűen is kimutatható volt. Ezeken kívül tüdőcsúcshurutos, duzzadt hilusmirigyű, ideges és kimerült betegeknek is javallott e levegőt.

Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Már sokan közülük és természetgyógyászok is visszaigazolják a kövek gyógyító energiáját. A kövek mellett pedig a tiszta, egészséges erdei levegő jótékony hatása is vitathatatlan. 

Ha szeretnétek tehát kipróbálni, és pár percnél hosszabb időt is eltölteni ezen a gyógyító helyen, akkor valamilyen párnát vagy pokrócot mindenképpen vigyetek magatokkal, mert az erdő még nyáron is hűvös és a kövek hidegek. (A hideg kövekre leülve nehogy ellentétes hatást váltsanak ki, mint azt szeretnénk, a gyógyulás helyett felfázást okozva.)

Ha a környéken jártok tehát, látogassatok ki Bükkszentkeresztre, mert még más látnivalók is vannak. Például a Bükki üveghutákról szóló ipartörténeti múzeum, szabadtéri néprajzi gyűjtemény, emlékmű, kilátó, és ne feledkezzünk meg a bükki füvesemberről, Gyuri bácsiról sem, hiszen ő is a faluban lakik és az általa alapított gyógynövényes ház látogatható. Miskolcról, Egerből is érdemes kiugrani egy napra a jó levegőre.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, valamint Bükkszentkereszt saját honlapjáról származik.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.