kiránduló

Láttatok már romos középkori várat újjáépülni? Aki most jár először a Diósgyőri várban, azt gondolhatja, milyen szép, milyen szépen megmaradt. Pedig nem. Ha megnézzük a régi képeket, nagyon látványos a különbség. Rengeteg munkával rekonstruálták a valamikori vár falait, belső tereit és ma már egy nagyon szórakoztató vezetéssel élhetjük újra a középkor hangulatát. Érdemes felkeresni és egy vezetett túra keretében végigjárni az ódon/új termeket, mert a vár népe rendkívül szórakoztató módon mutatja be nekünk. Megkerestem a 2008-as fotóimat is, hogy megmutassam a bámulatos változást, az új képekkel pedig bemutatom mennyire király lett a Diósgyőri vár!

Hol található? Magyarországon, BAZ megyében, Miskolcon, a Diósgyőri városrészben. Térképen ITT.

Több hatalmas, új parkolót alakítottak ki az autóval érkezőknek, de busszal, villamossal is megközelíthető a vár a városból. A parkoló ingyenes, és ha a távolabbiban állunk meg, akkor végig sétálhatunk egy vadonat új épület mellett.

A vár szomszédságában – részben a Várfürdő területét is elfoglalva – 2015. augusztusára készült el a Lovagi Tornák Tere, ahol lovas rendezvényeket, lovagi tornákat, sporteseményeket tartanak, emellett szabadtéri színházi előadások, koncertek megrendezésére is alkalmas.

A jegypénztár egy szépen felújított házban van a várhoz vezető út mellett. Belépő árak:

Jelmezes tárlatvezetésre is jogosító jegyek:

• felnőtt - 1500 Ft
• gyermek, diák, nyugdíjas - 1200 Ft

Tárlatvezetésre nem jogosító, kedvezményes jegyek:

• 50 %-os felnőtt jegy - 750 Ft (18-26 év közötti fiatalok, vagy legalább két gyermekkel érkező szülők részére)
• 50 %-os gyermek, diák, nyugdíjas jegy - 600 Ft (6-18 év között és 62-70 év között vehető igénybe)
• 70 év felett a belépés ingyenes, de tárlatvezetéshez meg kell venni a teljes árú nyugdíjas jegyet
• 6 év alatt a belépés ingyenes

A vár bejárható egyénileg is. De tárlatvezetéssel sokkal szórakoztatóbb!

Kutyákra vonatkozó információt nem találtam a honlapon, ezért valószínűleg ebek nem mehetnek be. A várban vannak mozgáskorlátozott liftek, melyek korlátozottan elérhetők, babakocsival a vár nem akadálymentes. Sőt, elég sok lépcsőn kell felmenni a várudvarra, erre is készüljetek. Meghát a toronyban sincs lift.

A vár Nagy Lajos király uralkodása idején élte fénykorát, ezért az ő szobra található a vár előtti parkban.

És akkor jöjjön egy régi kép ugyanebből a szögből, Nagy Lajos király szobra mellől:

A jobb oldali torony még mindig csonka, viszont a vár falainál nagyon látványos a különbség.

Akkor hát menjünk be a várba, ahova a széles várárok felett hosszú, karcsú betonhíd vezet át. Régen:

És most:

A Diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője. 

Alul valószínűleg műhelyek lehettek egykoron, a várat kiszolgáló cselédség és a mesterek házai, melyek nagyjából még ma is felfedezhetőek. Ezen a részen nem történt változás az elmúlt években.

Viszont az tornyok közötti falak újra felépültek, és újra a vár termei vannak az ablakok mögött. Bár nagyon szépen megcsinálták, korabelinek tűnik az egész, de tulajdonképpen azért látszik, hogy meddig volt az eredeti fal, és honnantól van az újonnan hozzáépített.

Ezen a helyen gyönyörködött a természet és a nyári lenyugvó nap szépségében Petőfi Sándor 1847. július 8-án, amikor Felsőgyőrben (Majláth) már este 8 órakor harangoztak. Az élményt az Alkony című versében örökítette meg:

Olyan a nap, mint a hervadt rózsa,
Lankadtan bocsátja le fejét;
Levelei, a halvány sugárok,
Bús mosollyal hullnak róla szét.

Néma, csendes a világ körűlem,
Távol szól csak egy kis estharang,
Távol s szépen, mintha égbül jönne
Vagy egy édes álomból e hang.

Hallgatom mély figyelemmel. Oh ez
Ábrándos hang jólesik nekem.
Tudj' isten, mit érzek, mit nem érzek,
Tudja isten, hol jár az eszem.

A sok lépcső leküzdése után egy átjáró folyosón keresztül jutunk a felső várudvarra.

Régen ez a látvány fogadta a látogatókat:

Ma pedig ez a látvány. A csonka torony ugyanaz, de a többi... nagyon szép lett!

2014-ben a várat 2,7 milliárd forintos beruházással újjáépítették, melynek során nemcsak a romok konzerválása, hanem a továbbépítése, rekonstrukciója is megtörtént. A vár két szint magasságig újra felépült, a délnyugati torony kivételével. A délnyugati torony még jóval régebben, egy villámcsapás miatt rongálódott meg, ezért és az antik hatás kedvéért a tornyot nem állították helyre. A másik három újjászületett palotaszárnyban helyreállították Közép-Európa legnagyobb lovagtermét, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. A felújítás eredeti tervek és korabeli festmények alapján készült. 

A földszinten műhelyek vannak, ahol középkori mesterségekkel ismerkedhetünk.

A középkori fémművesség körébe tartozott a kovácsmesterségen kívül a fegyver- és páncélkészítés, a réz- és bronzművesség, de még az ezüst- és aranyművesség is. A lovagvár hangulatához illően itt a hangsúly a fegyver-, és páncélkovács mesterségre helyeződött. A Fémműves műhelyben a lovagkor és a reneszánsz támadó és védő fegyverei sorakoznak, melyeket a látogatók a mester segítségével ki is próbálhatnak.

Sejtelmes fények és hangok jelzik az alkímia titokzatos világát, melyről elsőként mindenkinek az aranycsinálás jut eszébe. Az arany előállítása mellett az alkimisták fáradhatatlanul keresték a bölcsek kövét, és az örök élet titkát is, amihez nagyon sok gyógynövényre is szükségük volt. A torony legbelső szobájában ebbe a különleges világba leshetnek be a látogatók, a modern kor eszközeivel pedig egy bájital is keverhető, melyet jóízű tréfaként elküldhetnek az ismerősöknek. A gyógynövényes szobában pedig isteni illatfelhő várja a betérőket.

A vár vezetett túrája az egyik lépcsősor mellől indul, ahogy a tábla jelzi. Az ide érkező vendégek számára felejthetetlen élményt nyújt az udvarhölgyek és a lovagok kísérete. A vár népe izgalmas, szórakoztató módon mesél a Diósgyőri vár történetéről, a falai között zajló diplomáciai eseményekről, szövődő szerelmekről, intrikákról, cselszövésekről, a középkori mindennapokról.

Tárlatvezetés indul:

• május 1-től - október 31-ig mindennap félóránként. (Első tárlatvezetés indulása 9:30, utolsó tárlatvezetés 17:00 óra.)
• november 1-től - április 30-ig mindennap óránként. (Első tárlatvezetés indulása 10:00, utolsó tárlatvezetés 16:00 óra.)

Amíg a csoport indulására várunk, az árkádok alatt különböző szórakoztató elemekkel tölthetjük az időt, illetve kulturált, tiszta mosdó is van. Van képeslapküldő fotóautomata, a gyerekeknek játékok, és két nagy trón, melyben helyet foglalva királyul érezhetjük magunkat.

Régen a trónok még máshol voltak, mára tető alá kerültek és a kis "király" is megnőtt azóta. :-)

A tárlatvezetést korhű ruhába öltözött kisasszonyok, szolgálók, lovagok, udvari bolondok és más udvari népek tartják. Természetesen a korhű ruhához korhű beszéd is társul, egészen érdekes és izgalmas az akkor szófordulatokat hallgatni. Valamint bravúrosan oldják meg az olyan szavak behelyettesítését, melyek "azidőben" még nem léteztek (autó, fénykép, videó, stb.). Ezért érdemes részt venni a tárlatvezetésen, mert nagyon szórakoztató az egész. És gondolom minden tárlatvezető másképp mutatja be a várat, egészen más stílusban beszél egy lovag, meg egy szolgálólány. (Lehet, hogy többször is érdemes végigmenni?)

A 2014-es felújítás előtt a vár középső udvarán szabadtéri koncerteket és színielőadásokat tartottak, a nézőtéren 800 ember fért el. Ezeket helyezték át az azóta megépült lovagi tornák terére, ahová akár 4000 ember is befér.

A tárlatvezetés rögtön a hatalmas és gyönyörű lovagteremben kezdődik. A lovagterem két végében a székelyderzsi templomban fennmaradt freskó két jelenete látható, amelyek Nagy Lajos király példaképének, Szent Lászlónak a kunokkal vívott küzdelmét mutatják be.

A Diósgyőri vár lovagterme a korabeli Közép-Európában az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű csarnok volt, mely a felújításnak köszönhetően visszanyerte régi pompáját. Nagy Lajos király itt ünnepelte lengyel királlyá koronázását és 1381. szeptember 26-án ezek között a falak között írták alá a Velencével való hosszú háborúskodást lezáró békét, amely eseményre maga a velencei dózse is a várba érkezett.

A falakat egészalakos páncélok, királyi címeres zászlók, kardok, és pompás női öltözékek díszítik. A mai szemlélőnek a lélegzete is eláll a patinás építészeti megoldások láttán, de a legmegkapóbb talán a Lovagterem egyedi atmoszférája, amely megidézi a lovagkirály hétköznapjait, és azt az időszakot, amikor még a Diósgyőri várra figyelt egész Európa.

A lovagterem után különböző szobák, termek következnek, ahol az eredetire hasonlító berendezési tárgyakat, gyönyörű cserépkályhákat és képeket nézhetünk meg, miközben a tárlatvezető jó sztorikat mesél a különböző korokból.

Nagy Lajos király a korabeli várépítészetben különlegesnek számító kétszintes, középen nyitott kápolnát építtetett Diósgyőr várában. A felújított kápolnát az Úr 2014. esztendejében a király legifjabb leánya, Hedvig (Jadviga) tiszteletére szentelték föl. Atyja halálát követően Hedvig a lengyel trónt örökölte meg. Már életében is szentként tisztelték, hiszen a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója lett, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje, Jagelló Ulászló erőszakos módszereivel szemben is. Hedviget II. János Pál pápa 1997-ben avatta szentté.

Palánki Ferenc egri segédpüspök és Mikolai Vince diósgyőri plébános 2015. július 15-én Krakkóban a Wavel székesegyház plébánosától ünnepélyesen átvették Szent Hedvig csontereklyéjét, amelynek hitelességét Dzsivis krakkói bíboros érsek aláírása igazolta. Az ereklyét 2015. július 18-án, Szent Hedvig ünnepén, a Lovagteremben bemutatott szentmise után ünnepélyes körmenetben vitték a Szent Hedvig kápolnába, ahol elhelyezték az oltár oldalában kialakított ereklyetartóban. 

Nagy térképeken megnézhetjük mekkora is volt a magyar birodalom Mátyás, vagy az Anjouk idejében. És egy ajtó feletti festett feliratból azt is megtudhatjuk, hogy "A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár".

A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese.

A vár 1370-ben tett szert jelentőségre, mint a Magyarországról Lengyelország fővárosába, Krakkóba vezető út egyik állomása (Nagy Lajos édesanyja, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő volt). Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos, majd itt töltötte ugyanazon év karácsonyát.

A király, aki Budát mind inkább hanyagolta, Visegrád és Zólyom mellett harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsíttette a várat. Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott.

A Diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját.

A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. A várban tartózkodó fényűző udvartartás ellátását nagyszámú vadász, solymász, íjász és pecér (kutyavezető) segítette.

Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.

Az impozánsan berendezett hálóterem a palota egyik leglátványosabb helyisége, amelyben a királynék luxus enteriőrjét mutatták be: baldachinos ágy, ékszeres ládika, házioltár, bölcsős asztal, ruhásláda, és az eredeti állapotában fennmaradt ötoldalú, boltozott ülőpadkás fülke, amelynek zárókövén egy középkori játék jelenete látható. 

Sőt még a királynék budoárjába is beléphetünk, és azt is megnézhetjük, hogyan tisztálkodnak annakidején.

A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. 

A régi papír kétszár forintos bankjegyen is a romos Diósgyőri vár volt látható.

Több nekibuzdulás után 1962-ben Czeglédy Ilona régész vezetésével kezdődött az a tíz éven át tartó feltárás, amelynek eredményeként rom állapotában került konzerválásra a Diósgyőri vár. Alig derékig ért a Diósgyőri vár, amikor 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják. A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek falaihoz kötődnek. 

A négy torony közül az északkeletiben (a volt királyi lakosztály tornya) volt vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum volt látható Nagy Lajos király és a velencei követ viaszfiguráival; az északnyugatiban kilátó működött/működik, földszintjén pedig éremverde van ma is, ahol a turista saját kezűleg készíthet emlékérmet magának; a délkeleti torony (az egykori királynéi lakosztály) ép, de a turisták számára zárva van (többnyire öltözőként szolgált a Várjátékok szereplői számára); a délnyugati torony romos. De mára ez már részben ugye megváltozott.

A kilátó toronyba érdemes felmenni, bár sok lépcsőt kell megmászni hozzá, de mégiscsak magasról csodálhatjuk meg a várat is, és a környező panorámát.

A vár turisztikai vonzerejéből levon valamennyit a tény, hogy a környék viszontagságos történelmének köszönhetően nem veszi körül akkora történelmi városrész, mint az egri vagy a kőszegi várat, és a vadregényes erdők mellett a kevésbé romantikus diósgyőri lakótelep panel házai is körbeveszik. Azonban a közelben van a Bükk-vidék központi része, amely növeli a vonzerejét.

(A lenti fehér saroképületben van a jegypénztár.)

Innen fentről beláthatunk a lovagi tornák terére is.

A Diósgyőri vár szomszédságában található a Lovagi Tornák Tere, mely „együtt él” a várral, bekapcsolódik a történelmi játékokba, és hasonlóképp otthont ad fesztiváloknak, színházi előadásoknak.

A Diósgyőri vár legnépszerűbb programjai azok a történelmi játékok, amelyek látványos párviadalokkal, csatajelenetekkel és fegyverbemutatókkal a középkori lovagi tornák hangulatát idézik. A Lovagi Tornák Terének átadásával olyan nagyszabású játékok rendezésére is lehetőség nyílt, amelyen egyszerre több lovagrend összecsapását is láthatják az érdeklődők, mint a több évtizede töretlen népszerűségnek örvendő Középkori Forgatagon. Az arénában a lovas hagyományőrzők is otthonra találtak, hiszen a Bükk hegység ölelése és a középkori vár látképe utánozhatatlan hangulatot kölcsönöz a bemutatóknak.

A Lovagi Tornák Tere előtt kialakított Vásártér egy igazi közösségi találkozóhely, amely hangulatos térvilágításával és a környező épületekkel a látogatók egyik legkedveltebb pihenőhelye. A tér lehetőséget ad kézműves vásárok, utcai kiállítások, de akár programok szervezésére is, hiszen mind a Diósgyőri vár, mind pedig a Lovagi Tornák Tere programjai „kiköltöznek” alkalomadtán a kikövezett térre.

És még egy érdekesség: A várban rendezett középkori jellegű fesztiválok – pl. A Királynék tavasza (április), Diósgyőri várjátékok (május), Középkori forgatag (augusztus) – során dr. Lovász Emese, a Herman Ottó Múzeum régésze személyesíti meg Kotromanić Erzsébetet, I. Lajos király feleségét, míg férje, Lénárt Attila jeleníti meg I. Lajost, a lovagkirályt. Mindketten a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend alapító tagjai.

Érdemes tehát, ha Miskolcon vagy Lillafüreden jártok, mindenképpen felkeresni a Diósgyőri várat is. Én csak ajánlani tudom, mert nagyon szép lett. A tárlatvezetés pedig szellemes, humoros, élvezetes és érdekes is egyben. Jó kis fél napos program.

Az információk egy része a Diósgyőri vár saját honlapjáról, valamint a wikipedia oldalairól származik.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.