kiránduló

A Mecsek erdejében csendben, megbújva találjuk Püspökszentlászlót, a Zengő északi lábánál. Az elnéptelenedett település mára üdülőfaluként éledt újjá, a valamikori püspöki nyári rezidenciát felújították és a körülötte elterülő, romantikus hangulatú arborétum is megszépülve várja a kirándulókat. Én bánáti bazsarózsát keresni indultam erre, de elhibáztam a dátumot és vagy már elnyílt, vagy még bimbós példányokat találtam. Aztán az arborétumban eljött a happy end és meglett egy virágzó bánáti bazsarózsa is. Ha Ti is megnéznétek, májusra időzítsétek a kirándulást. Olyankor nyílik a legtöbb virág, de persze az arborétum minden évszakban szép. Hallottatok már róla? Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, Hosszúhetény mellett, a Zengő lábánál, Püspökszentlászlón. Térképen ITT.

A kis falucska megközelíthető autóval is, de nem aszfaltos út vezet a faluig, ezért (meg különben is) érdemes az autót Hosszúhetényben hagyni, ahol több parkoló is van. (Hetény vezér szobránál a kőbányánál és a falu végén is.) Ha mégis autóval tennék meg a két falu közötti majd' 2 km-t, akkor rögtön a falu elején, a táblánál van parkoló. Persze Hosszúhetény Pécsről busszal is megközelíthető, onnan ki lehet sétálni Püspökszentlászlóra.

Az út a faluban is poros, apró köves, ezért ki is írták több helyen, hogy "Isten hozott, csendes falu, lassan vezess, hogy ne porolj".

Az egyutcás falucska korábban elnéptelenedett, de mára szépen felújított, takaros vendégházak sorakoznak az út mellett. A kisebb házak közötti legnagyobb ház a jezsuita rendhez tartozó Életrendezés Háza, melyben különböző lelkigyakorlatokat, elvonulásokat tartanak. Itt lehetőség van elvonulni, elbújni saját magunk elől is akár. Hittel és szeretettel várják az itt elcsendesedni vágyókat. A környezet tökéletes hozzá.

Az egyetlen utcán végigsétálva, a falu túlsó végén találjuk a püspöki kastélyt és az arborétumot. Innen még tovább kell sétálni a kerítés mellett, mert a bejárat az épületek mögött van.

Régebben a jelzett zarándokút erre vezetett át az arborétum területén, de a felújítással (és az arborétum fizetőssé tételével) az átjárás megszűnt. A közelben található Mária-kápolna, a képes fa és a három forrás (Mária, József forrás és Zarándok-kút) csak kerülővel közelíthető meg.

A püspöki kastély mögötti út végénél már a turista utak kezdődnek, fel lehet sétálni innen a Mecsek legmagasabb csúcsára a Zengőre, de egy csodálatos tanösvényt is kialakítottak Püspökszentlászó felett, melynek neve Házastársak útja. Mind szimbolikusan, mind konkrétan nehézségeket leküzdve járhatjuk végig egy házasság állomásait az egymásra találástól a különböző kihívásokon keresztül először meredeken fölfelé a hegyoldalra, majd a "gyerekek kirepülése után" már lefelé, vissza a völgybe. Az állomásoknál pihenőpadok és elgondolkodtató táblák vannak, melyek segítségével újraélhetjük, átgondolhatjuk a párkapcsolatunkat, vagy csak elmélkedhetünk az életről. Érdemes végigjárni bárhol is tartunk az életben, vagy a házasságban.

A hosszú kerítés végénél aztán megtaláljuk a bejáratot is. Az arborétum március 15-től október 31-ig van nyitva 10 és 18 óra között. A belépő díja 500 Ft/fő, 14 éves kor alatt ingyenes.

A kapun belépve megtaláljuk a szépen felújított pénztár épületet, ahol kulturált mosdók is vannak. Majd egy kis udvaron keresztük jutunk az arborétumba.

Püspökszentlászló kivételes hely a Mecsekben. Kastélya és temploma meghatározó későbarokk műemlék, az itt álló egyházi épületek a történelem szemtanúi.

Átlépve a kapun pedig máris újra a zöldben találjuk magunkat. Az arborétumban több mint 80 fa- és cserjefaj, fajtaváltozat található.

A kastély ma is az egyházi működés része, az egyházmegye élő és használatban lévő egysége. Egyházmegyei lelkigyakorlatokat tartanak itt, melyek segítik a lelki életben való előrehaladást és az Istennel való kapcsolat elmélyülését.

A kastély arborétumát mai formájában Hetyey Sámuel püspök létesítette. Ugyanakkor már a kastély 1797-es felépítése után parkosították az épület környezetét. Felder atya Historia Domusa (plébániatörténete) arról számol be, hogy Esterházy püspök idején már szökőkút állt a kastély előtt, a réten pedig egy halastó terült el.

Hetyey püspök a 19. század végén újabb hat katasztrális hold megvásárlásával kibővítette, majd alácsöveztette a területet, hogy minden pontját egyenletesen öntözni lehessen, és ennek érdekében egy ciszterna is létesült. Különleges növények és fák telepítésével arborétumot alakíttatott ki az akkori püspöki főkertész, Hrban Ferenc vezetésével. A kastély elé egy Zsolnay-szökőkutat állított, és ő telepítette a számos fenyőfajtát is a kertbe.

Hátul a magas fenyők között kis szabadtéri színpadot és rengeteg padot találhatunk. Biztos vannak rendezvények is a színpadhoz, de erről nem találtam semmit a honlapjukon.

Aztán az út mentén találhatunk szépen virágzó bazsarózsa bokrokat is. A bazsarózsa nem rokona a rózsáknak, nevükben a rózsa szót csak az azokéhoz hasonló virágaikról kaphatták. Virágzásuk pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdirózsának is hívják. A bazsarózsáknak kb. 33 faja Eurázsiában, egy pedig Észak-Amerikában honos.

A kerti bazsarózsa gyakran termesztett fajtája a teltvirágú bazsarózsa. Kedvelt dísznövény, ezért kertekben gyakran ültetik.

A püspökszentlászlói arborétum gazdag növénypopulációjának éke a bánáti bazsarózsa, amelynek legfontosabb európai élőhelye a Zengő gerince. Becslések szerint Magyarországon él a világon fellelhető állomány 90 százaléka. Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben. Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe és növényföldrajzi jelentősége, végül veszélyeztetettsége indokolja. A különleges, Magyarországon 1982 óta fokozottan védett növényritkaság májusi - júniusi virágzása turistacsalogató látványosság. A bíborpiros virágaiban kevés a sziromlevél, sok sárga porzó és ötágú termő található. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Később Zichy püspök létrehozott egy vadasparkot is, ahol őzeket, majd 1913-tól dámvadakat tartott. Ekkortájt készülhetett el a tekepálya és a szabadtéri úszómedence is. Ezeknek sajnos mára már nyoma sincs.

A püspökszentlászlóiak úgy emlékeztek, hogy annak idején Szent László király bölényre vadászott e területen, ám nagy vihar tört ki, az uralkodó pedig az itt élő remeték barlangjában talált menedéket. A szent életű király hálából templomot építtetett e helyen.

A fákról részletes leírásokat olvashatunk táblákon, a következő például a platán, ami a városok füstös levegőjét is jól bírja, bár azt, amikor tavasszal a magjai szerteszét repülnek én kicsit rosszabbul bírom. (Az ablakom előtt egy nagy platán van és a nyitott ablakon át tele lesz a szoba is vele.) :-) A platán fájából értékes bútorokat készítenek, a szíjácsából készült furnért pedig intarziákhoz keresik. Viszont azt biztosan nem tudtátok, hogy a kertépítészet történetében külön korszakot is neveztek el a platánról.

Püspökszentlászló első írásos említése – még Szentlászló néven – egy 1235‐ös, vitatott hitelességű királyi adománylevélből származik, amelyben II. Endre a birtokot Bertalan pécsi püspöknek adományozza. Ekkor már bencés perjelség is működött a településen, amely 1392‐ben kapott pápai búcsúengedélyt. E perjelségről nagyon kevés információ maradt fönn, annyi bizonyos, hogy a 16. század közepén már nem létezett. A török hódoltságot követően a falu elnéptelenedett, a környékbeli erdőkben viszont remeték telepedtek meg. Egy 1721-es forrás egy romos templomról, valamint egy fából készült remetelakról tett említést. Az ott élő remete – a Pécsről elszármazott Joannes Reinhard Uhl minorita szerzetes – minden évben Szent László napján ünnepi szentmisét tartott az összegyűlt zarándokoknak. Az ő szervezőmunkája révén épül fel 1725-ben az új templom a régi romok helyén.

Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből.

Ez itt egy feketefenyő, mely hazánkban a legtöbb gyantát adja. Fája kisebb értékű az erdei fenyőnél, de ebből is készítenek bútorokat. Sőt az utóbbi időben karácsonyfának is használják. 

Az arborétum klímájában a Kelet-Mecsekhez hasonlóan szubmediterrán hatások érvényesülnek. A Zengő feltartóztatja, szűri a meleg levegőt. Az északi lejtőjéhez simuló völgy párás, tiszta és hűvös levegője kedvez az itt élő növényeknek. A száraz nyár, a perzselő hőség ismeretlen a kiterjedésű erdőknek elhelyezkedésének köszönhetően. Az arborétum területe egyben a környező hegyek forrásainak és felszíni vizeinek is a gyülekezőhelye, s a Püspökszentlászlói-völgyön végigfutó patak kiindulópontja.

A nagy fák árnyékában nyáron is kellemes a séta, a kihelyezett asztaloknál piknikezni is lehet. A lombhullató fák levelei nyáron árnyékot adnak, ősszel azonban lehullanak. Nálunk. Más trópusi, szubtrópusi vagy sivatagos régióban azonba a lombhullást a száraz évszak vagy az eső mennyiségének változásai szabályozzák. És vannak féllombhullató fák is, melyeknél a régi levelek az új tenyészidőszak kezdetén hullanak csak le.

Plusz érdekesség, hogy sok lombhullató növény még a levelek hajtása előtt virágzik, így növelve a beporzás hatékonyságát. A szélporozta fáknál ez megkönnyíti a pollen szállását, a rovar-beporzásúaknál pedig a virágok láthatóságát növeli.

Azt tudtátok, hogy a vadgesztenye virága nem is fehér? Persze messziről annak tűnik, de ha közelről megnézzük, sok kis színes pöttyöt találunk rajta. :-)

Az arborétumban a ma élő legidősebb lombos fák és fenyők 35-40 méter magasak és több mint százévesek.

Bár a platánok és hársok túlsúlya megmaradt, jelenleg a telepített lombos fafajok miatt a park változatosabb fajösszetétellel rendelkezik. Elsősorban a virágzásukkal, őszi lombszíneződésükkel díszítő fajok és fajták száma gyarapodott. Emellett számos fafaj is található a kertben, amely az arborétum gyűjteményes jellegét hangsúlyozza. Ilyen például kaukázusi jegenyefenyő, az andalúziai jegenyefenyő, az atlaszcédrus, a libanoni cédrus, az oszlopos áltiszafa, az oregoni hamisciprus, a csüngő japánakác. Ezek mellett itt él cserszömörce, madárbirs, hortenzia, mályvacserje, fehértarka fagyal, illatos lonc, bőrlevelű mahónia, fás bazsarózsa, japán rózsa és még sok más színes növény.

Ez a kis fa a lelógó ágaival pont úgy nézett ki, mint egy szomorú fenyő (nem tudom létezik-e ilyen fa). Kíváncsi leszek, mi lesz belőle, ha megnő.

Ez a gyönyörűség talán valamilyen csillagvirágú liliomfa.

A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben a fokozottan védett, ritka madaraink közül a Zengőn költ a kuvik, a darázsölyv és a békászó sas. Rajtuk kívül színes állatvilág él és táplálkozik a hegyen, köztük a szarvas, az őz, a vaddisznó, és sok más kisebb állat. Fokozottan védett emlősök között megtalálható itt a nagy patkósdenevér és a csonkafülű denevér.

Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben – a korábbi kápolna helyére – klasszicizáló késő barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. A 18. század második felében a település lassan újra benépesült, miután Klimo György pécsi püspök német családokat telepített le a területen. (A település 1898-ban kapta a Püspökszentlászló nevet, tekintettel arra, hogy a vármegyében létezett egy másik Szentlászló nevű település is. A falut 1941-ben Hosszúhetényhez csatolták, és közigazgatásilag azóta is oda tartozik).

Hetyey Sámuel pécsi püspök 101 évvel a felépítése után, 1898 márciusa és júniusa között teljesen felújíttatta a kastélyt. Hetyey püspök a kastélytól délre, a Zengő-hegy északi oldalán jelentős nagyságú, mintegy hat katasztrális holdnyi földterületet vásárolt meg, amelyet a nyári rezidenciához kapcsolt.

1905 októberében nevezték ki gróf Zichy Gyulát pécsi püspökké, ő folytatta a következő évtől a püspökszentlászlói nyári rezidencia fejlesztését.

Virág Ferenc püspök 1954. január 17-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a kastélyt használatra átengedi az Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatának otthon céljára. A Közületeket Elhelyező Bizottság 1954. január 20-án megtárgyalta az ügyet, és átadta az épületet az egyházi szeretetszolgálatnak szociális otthon létesítése céljából. A kastélyon a második világháború utáni években csak kismértékű változtatásokat hajtottak végre: a cserépkályhákat kicserélték központi fűtésre, néhány szobában új padlóburkolat készült, a fürdőszobákat pedig modernizálták. A szeretetotthon végül 1954. április 9-én nyitották meg; kezdetben harminc nővér költözött ide.

A szocializmus éveiben idős nővérek szociális otthonaként funkcionált az egyre rosszabb állapotú épület.

Az itt lakók életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel őket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verőcére. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost. A kastélyt „megfelelően” felkészítették a házi őrizetben lévő főpap fogadására: magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Az emeleten jelöltek ki két szobát Mindszenty számára, a földszinti helyiségeket pedig elfoglalták az őrzésére Pécsről kirendelt ÁVH-sok. Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grősz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították házi őrizetbe. Mivel azonban az épület állaga ekkor már meglehetősen leromlott volt, nem egészen egy hónap múlva, november 2-án Felsőpeténybe, az államosított Almásy-kastélyba költöztették át mindkettőjüket; ott Mindszenty 1956. október 31-ig, a forradalom idején történt kiszabadulásáig tartózkodott.

Itt vannak a bánáti bazsarózsák... mind bimbós még.

A kastély falán fekete márványtábla emlékeztet a gyászos időkről, az épületben pedig kis emlékkiállítást szenteltek Mindszenty érseknek.

2012-től az épület jelentős felújításon esett át, akkor a főépület mellett egy zarándokszállást is kialakítottak. A falak között egy kastélytörténeti kiállítást és egy Mindszenty-emlékszobát rendeztek be.

A kerti bazsarózsa bezzeg teljes pompájában látható.

A gyönyörű fehér bokrot én fátyolvirágként ismertem, de most kiderítettem róla, hogy hamvas gyöngyvessző.

Az arborétum ideális egy kis pihenésre, elcsendesedésre, elvonulásra, mert kevésbé ismert, és egy ilyen padon elmélázni az élet nagy dolgain tökéletes kikapcsolódás.

Zichy püspök a kastély déli (fő)homlokzatának timpanonjában a kastély építésében, illetve felújításában legfontosabb szerepet játszó három püspök Zsolnay-féle pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középen gróf Esterházy Pál László, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere kapott helyet.

A templomot Esterházy Pál László püspök építtette 1797-ben a nyaralókastéllyal együtt a korábbi templom helyére. Az 1725-ös épületről egy latin feliratú homokkő tábla emlékezik meg az épület déli falán.

A templom teljes belső hossza valamivel több, mint 13 méter, a fenyőzsindelyes kupola belmagassága 11,75 méter. Az ovális alaprajzú, kupolás, késő barokk épület állapota a 19. század második felére erősen leromlott. Az átfogó felújítási munkákra a 20. század elején, gróf Zichy Gyula püspöksége alatt került sor. 1903-ban készült el az új főoltár, amelynek képe a Szűz Mária előtt hódoló Szent Lászlót ábrázolja. A két mellékoltár is átalakult, a korábbi Szent László- és Szent Imre-oltárok helyére egy Jézus Szíve-, illetve egy Mária Szíve-oltár került. A templom orgonáját, amely természetesen a híres pécsi Angster-gyárból került ki, 1907-ben adták át.

A torony 1913-ban már három haranggal büszkélkedhetett, noha nem sokkal később, a világháború kitörése után ezekből kettőt hadi célokra elszállítottak. A háborút követően, a szerb megszállás időszaka alatt a berendezés súlyos károkat szenvedett, bár a bútorokat és a szőnyegeket a község lakói megmentették a fosztogatás elől. A templom a második világháborút követően is folyamatosan működött; jelenleg a hosszúhetényi plébániához tartozik, búcsúja Szent László király ünnepén, június 27‐én van.

A Zengőhöz kapcsolódó helyi népszokás a húsvéti bárányles.

Európa egyetlen, így a maga nemében páratlan, csak férfiak számára szóló zarándoklatának története a falubeliek szerint az első világháborúig nyúlik vissza. Akkor fogadta meg néhány környékbeli katona, hogy amennyiben épségben hazatérnek, minden húsvét vasárnap hajnalban felmennek a Zengőre, és a csúcs közelében lévő kereszt mellett imádkozva várják a napkeltét, és egyben Jézus feltámadását, vagyis az Úr bárányának eljövetelét. Innen származik a zarándoklat elnevezése is. A fogadalomból hagyomány lett, melyet azóta számos legenda sző át. A zarándokok több helyről szoktak indulni, kisebb csoportokban, lényeg, hogy a napkelte már a keresztnél érje őket.

A Kelet-Mecsekben több mint hatvan madárfaj fészkel, köztük a kék galamb, a kis légykapó és az örvös légykapó, a fekete harkály, a zöld küllő, a hegyi billegető, a fekete gólya, a héja, egerészölyv, darázsölyv és a békászó sas.

A tavak környékén megfigyelhető a mocsári teknős, a sárgahasú unka, valamint különféle más békafajok.

Az arborétum egyik különlegessége az Oregoni hamisciprus, ami Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában őshonos. Hegyoldalakon és szurdokokban él. Amerikában jó minőségű faanyagáért is ültetik, de hazánkban elsősorban dísznövény, díszfaként igen elterjedt.

A Püspökszentlászlói kastély megtekintésére előzetes bejelentkezést követően, csoportok számára, vezető kíséretében van lehetőség egész évben (a téli időszakban is). A csoportokat a latogatas@puspokszentlaszloikastely.hu e-mail címen lehet bejelenteni a látogatást megelőzően legalább 3 munkanappal korábban. A csoportok minimum létszáma 10 fő.

Belépő a kastélyba 1000 Ft/ fő, mely tartalmazza az idegenvezetés díját is, valamint a sétát az arborétumban.

A kastély előtti réten (talán) egy szökőkút medencéje látható, ami ott jártamkor száraz volt, de nem tudom üzemel-e még egyáltalán.

A kastély melletti zarándokszállás a Mecsek egyik legszebb zugában található. Összesen 33 férőhely van két szinten, 2-6- ágyas szobákban. A zarándokok mellett várjuk az elcsendesedésre és a pihenésre vágyókat; családokat, közösségeket, iskolai osztályokat is.

Remélem kedvet kaptatok megkeresni ezt a kis eldugott, csendes arborétumot a Mecsek rengetegében, a Zengő hegy lábánál. És egy csomó másik arborétumról is írtam már, amiket szintén érdemes felkeresni.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

És ha már arra jártok, út közben nézzétek meg a Kőmorzsoló óriást is, aki egy Kelet-Mecseki kincskeresős játék része. Az alkotás Baráth Gábor képzőművész munkája, 3-4 méter magas és akácfából van. A legenda szerint Kőmorzsolónak olyan ereje van, hogy lisztté morzsolja a legnagyobb sziklát is.

A 8 Kelet-Mecseki falu összefogásával született együttműködés, a Mecsek Óriás Kaland elnevezésű kincskereső játék Pesti János Az ördögszántotta hegy című meséje nyomán épült fel, melyben három óriás elcsatangol és a játékosoknak kell megtalálni őket. A próbatétel két nehézségi fokon, egy rövidebb, könnyebb útvonallal és egy hosszabb, nehezebb terepen bejárható útvonallal várja az érdeklődőket. (A három óriás Mecseknádasdon, Bikalban és itt Hosszúhetény és Püspökszentlászló között található, és kapcsolódik hozzájuk egy sárkány is, Magyaregregy mellett, a Máré várnál.)

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamint az arborétum és a kastély weboldaláról származnak: http://puspokszentlaszloikastely.hu