kiránduló

A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye. Ha kicsit komolyabb szintkülönbségre vágyunk itthon, ez egy nekünk való terep. Garantáltan izzasztó, mert viszonylag meredek úton lehet megközelíteni több irányból is. Zúgó erdők, jól jelzett túrautak, sáros ösvények, csörgedező patakok kísérik utunkat a csúcsra, ahol kilátó a jutalom. (Már akinek jutalom egy ilyen kilátó...) Érdemes Délre utazni, mert csodákat rejt a Mecsek. Az egyik csoda a Zengő. És hogy tényleg zeng-e? Talán a végére az is kiderül. Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, Pécstől észak-keletre. Térképen ITT.

Megközelíthető többek között Hosszúhetény (sárga háromszög), Püspökszentlászló (kék háromszög, sárga pötty, sárga jelzés) vagy Pécsvárad (sárga jelzés) felől is. Én egy körtúrát választottam és Hosszúhetényben, a sárga, üvegkiállítást rejtő épülettel szemközti parkolóban álltam meg. (De parkolni és indulni számos más helyen/helyről is lehet, majd út közben mutatom azokat is.)

A parkolónál egy patak is folyik, vízeséssel, de nekünk az ellenkező irányba kell elindulni. A sárga ház mellett felfelé a Teleki dűlőn.

Amit követnünk kell tehát, az a sárga háromszög. A hegymászáshoz a háromszög mindig jó, hiszen az valamilyen magaslatra, vagy kilátóhoz vezet.

A villanyoszlopon látható alsó, zöld jelzés az Üvegesek útja "tanösvény", melynek az első táblája a kereszteződésben van, illetve a sarkon lévő sárga házban található üvegkiállítástól indul, és 23 km után, megkerülve a Zengőt, ugyanide tér vissza. Hosszúheténytől a Réka-völgyön át vezet Óbányára, onnan a Ferde-vízesés felé át Kisújbányára, majd onnan Pusztabányán keresztül vissza a kiindulópontra. Az is egy jó kis túra, fontolgatom, hogy végigjárom. :-)

De most irány a hegy! Ahogy haladunk az utcán egyre feljebb, nemsokára megláthatjuk túránk célját is, a hegy tetején a kilátót. Nem ilyen kicsit, hiszen hat emelet, csak magasak a fák körülötte.

A jelzett út nem nyílegyenesen visz a hegyre, több helyen is el kell kanyarodtunk, de a sárga háromszög jelzés nagyon jól fel van festve, minden elágazásnál egyértelmű, hogy merre kell menni.

Az elénk táruló Hármashegy a Mecsek hegység harmadik legmagasabb hegye (603 méter), amely Hosszúhetény falu fölé magasodik és a Zengő a szomszédja.

Szőlők között emelkedünk tovább, a szőlőkön túl pedig ott a Zengő is. 682 méter magas. Nem tűnik soknak, és kb. 260 méterről indulunk, de azért lesz kaptató. A Zengő csúcsa a jobb oldali, laposabbik hegyen van, az a tetejéről kiálló kis izé, pár pixel a közepétől balra, az a kilátó. Szabad szemmel jobban látszik. Távcsővel meg még jobban. :-)

Keskenyedik az út, elágazás is van, de a jelzés itt is jól mutatja merre kell mennünk. Jobbra.

Itt meg balra.

Aztán lassan elfogynak a szőlők, a házak, és beérünk az "érintetlen" erdőkbe. Talpunk alatt pedig egyre mélyül a sár.

A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park természetvédelmi kezelésében álló védett terület a Mecsek hegység legérintetlenebb területein. Területe 9348 hektár, ebből mintegy 1180 hektár fokozottan védett. Legmagasabb pontja a Zengő. Mély völgyekkel, patakokkal, széles hegyhátakkal tagolt vidék.

A keskeny út kiér egy erdészeti útra, amin munkagépek is járnak. Sajnos ennek megfelelő a sár mélysége is. Nem könnyű kikerülni az alacsony bokrok miatt, de azért nem lehetetlen.

A Mecsek legnagyobb, közel tízezer hektáros védett területét 1977-ben hozták létre. Földrajzi, éghajlati, geológiai, növényföldrajzi adottságai miatt természetes növény és állatvilága fajokban igen gazdag, több ritka és értékes faj termő- és élőhelye. A tájrész műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is bővelkedik. Legalább 93 védett növényfaj él a Tájvédelmi Körzetben.

A sok napsütés és forrás, a bőséges csapadék egyedi, mediterrán hatásokat is tükröző növényvilágot alakított ki. Ezen a területen él a szigorúan védett bánáti bazsarózsa teljes világpopulációjának jó része. Mediterrán növényei a kaukázusi zergevirág, a baranyai peremizs, helyenként a szúrós csodabogyó, az olasz müge, a majomkosbor és az aranyos baraboly. A Hosszúhetény feletti Nagymezőn nő a tavaszi hérics, a leánykökörcsin és az agárkosbor is.

Egy kanyarban becsatlakozik balról a kék háromszög jelzés is, ami a Hosszúhetény és Püspökszentlászó közötti bekötőút mellől indult.

A terület erdeinek fő tömegét három erdőtársulás alkotja. A mecseki bükkös, a mecseki gyertyános–tölgyes és a mecseki cseres-tölgyes borítja legnagyobb területen a Mecsek K-i részét. Ezekben az erdőkben több közönséges, de mégis a területre jellemző, védett növényfaj mellett ritka, csak a Mecsekre jellemző fajok is előfordulnak. Kora tavasszal bontja szirmait a nemes májvirág, a szártalan kankalin és a ma már védett illatos hunyor. Nagy területeket borít a szúrós csodabogyó, de a szintén piros bogyós rokonának, a lónyelvű csodabogyónak is felfedezhetjük télen is zöld csokrait.

A fotók nem adják vissza, de erre már tényleg komoly kaptatók vannak, itt már tényleg rendesen liheg az ember, és ennek megfelelően szomjazik, viszont a pólójából már csavarni lehet a vizet.

A téli, kopasz fák között szép kilátás nyílik a szomszédos hegyeken túlra is. Ez a kidőlt fa pedig olyan, mintha kifejezetten egy panorámás pihenőpad lenne.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.

A hegyhez kötődő egyik ma is élő hosszúhetényi népszokás a húsvéti bárányles. A szokás történelmi magyarázata, hogy az első világháború idején orosz hadifogságba került helyiek megfogadták, hogy ha kiszabadulnak és hazakerülnek, hálából minden évben egyszer felzarándokolnak a Zengőre. Hogy így volt-e nem tudjuk, mert a fogadalmat tevők már mind meghaltak, utódaik azonban minden húsvét hajnalban megteszik az utat a hegy oldalában, az erdőben 1850 körül emelt kereszthez, amely a csúcstól mintegy háromszáz méterre, az északnyugati oldalon áll. A helyiek „Bocz-kereszt” néven ismerik. A keresztet az eredetit 1918-ban felújíttató hadifogolyról nevezték el, akinek leszármazottai és rokonai ma is Hosszúhetényben élnek.

A történet régi változata az, hogy húsvét éjjelén egy vándor – a helyi mese szerint az első betelepülő Bocz –, aki hosszúhetényi szerelméhez tartott, eltévedt a hóviharban. Már majdnem megfagyott, amikor megjelent neki Isten báránya és megmutatta a hegyről lefelé vezető utat.

A báránylesen csak férfiak vesznek részt.

A Kelet-Mecsek hegyvidéki tája kiválóan alkalmas a kirándulni vágyók részére. Tölgyeseiben, bükköseiben, gyertyánosaiban legjellegzetesebb az illatos hunyor, a "mecseki tea" alapjául szolgáló nagyvirágú méhfű, a medvehagyma.

Ez például az illatos hunyor, január ellenére már kezdett nyílni pár helyen.

A Zengő mondájaként ismert történet szerint minden évben egyszer, a virágvasárnapi mise idején megnyílik a hegy gyomra. A hegy felmorajlik, amit a bennrekedt kincskeresők kiabálása okoz, illetve azé a kincskereső asszonyé, aki a hegy gyomrában felejtette a csecsemőjét és ettől megőrült. A morajlás után néhány napra a hagyomány szerint nagy szél, ítéletidő támad, amit csak a Püspökszentlászlón valamikor élt öreg remete harangja csillapíthat le.

És némi további mászás után már látszik a fák között a kilátó. Bár odáig még van egy meredek szakasz, de legalább már látjuk a célt.

A túraút Hosszúheténytől a Zengő tetején lévő kilátóig elvileg 3,7 km, amit kb. egy - másfél óra alatt lehet megtenni.

A Zengő csúcsán 35 éven keresztül egy 17 méter magas beton kilátótorony volt. 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság támogatásával turisták fogadására alkalmassá tették, és 1985. április 4-én a nagyközönség előtt is megnyitották. 

Aztán 2019 végén kezdték építeni az új kilátót, mely a beton mérőtorony köré épült, és acélszerkezetes lett. Az új kilátó 7 db háromméteres szintből áll, így néhány méterrel a mérőtorony magasságát is meghaladja. A kilátót 2020. júliusában adták át. Az acélszerkezetes kilátó összesen 22 méter magas, és 112 lépcsőfok vezet fel a tetejére.

És mielőtt odaérünk a kilátóhoz még egy túraút, a sárga sáv is becsatlakozik balról, így már három jelzés vezet tovább a kilátóig.

A kilátó lépcsője és szintjei egyszerű, átlátszó acél-rácsból vannak, ami két szempontból is "fantasztikusan jó" választás. Oké, tudom, ez a legegyszerűbb, leg-időjárás állóbb, stb... Viszont egyrészt a tériszonyosok nem fognak tudni felmenni a tetejéig (a feléig se), másrészt akadálytalanul potyog a sár a fentebb állók-haladók cipőjéről a lentebb állók-haladók nyakába.

A tériszonyosoknak ez a kilátó iszonyat! Oké, tériszonyosként (majdnem) minden kilátó horror, de ez a csúcs. A fémrács szinte teljes egészében "átlátszó". A fotó nem adja vissza, de a szemünk tökéletesen átlát ezen az acélszerkezeten. És fölfelé még csak-csak, de lefelé nagyon gáz.

Hasonló a Badacsony tetején az újjáépített Kisfaludy kilátó is. Kívülről gyönyörű, de belül horror.

Pedig érdemes felmenni, hiszen csodálatos, 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk, körben a Mecsek vonulataira, változatos domborzati formáira, erdő borította hegyhátakra és völgyekre. Sőt, átláthatunk Horvátországba is.

A kilátó tövében asztalok, padok és tűzrakó hely is várja a pihenni vágyókat. Aztán ha már kigyönyörködtük magunkat a tájban, és feltöltődtünk kicsit a pihenő ponton, indulhatunk is tovább. Valamerre lefelé.

Illetve előtte még elmélázhatunk a Zengő-vár romjain.

A kilátó mellett találhatóak a Zengő-vár romjai. A környékbeliek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája. Máré vitéz elment csatázni, a hosszú távolléte miatt az őt elveszettnek gondoló fiatal felesége megcsalta a szomszéd Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat rommá ágyúztatta, a párt és a 12 kádnyi aranykincset is betemették a romok. Mindenki elpusztult, de a vétlen lánynak a nép fantáziája egy különös túlélést biztosított: száz évente egyszer van mód rá hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké változó lányt és akkor a kincs is az övé lesz. (A hegy másik oldalán kicsit másképp szól a legenda, de ez nem baj. Elhihetjük mindkettőt.)

Sajnos mára már alig láthatóak a középkori vár romjai, de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengő-várnál. A hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos aquincumi út, Hosszúhetény határában római villát tártak fel, a falu területén pedig római kori pénzeket is találtak.

A sziklába vágott árokkal és sánccal is körülvett középkori várat valószínűleg a tatárjárás után építhették, teljes területe 105×70 méter, az árkon belüli terület 75×45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel és 2,5 méter vastag fallal. Néha magát a csúcsot is Zengő-vár néven említik, mert a vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta.

Mi pedig, mivel körtúra, másik irányba indulunk lefelé. Ahogy felfelé jöttünk, a kilátó előtt balról becsatlakozott a sárga sáv jelzés, most azon kell lefelé indulni. Az út keskeny, meredek, sáros és csúszós. Még szerencse, hogy az ösvény mellett mindkét oldalon vannak kisebb bokrok, így van mibe kapaszkodni.

2000 körül nagy, országos és nemzetközi visszhangot kiváltó vitákat szült az a kormányzati terv, hogy a Zengő tetejére NATO lokátort kívántak telepíteni. A terv a helyiek és nemzetközi környezetvédő szervezetek erős, a médiában nagy figyelemmel kísért ellenállásának köszönhetően elbukott, és a kormány úgy döntött, hogy a Pécshez közeli, a Zengőnél alacsonyabb Tubesen építik meg a radart. Ezt az ötletet is komoly tiltakozások kísérték, így 2011-ben Medina lett az új helyszín.

Azért az események odáig fajultak, hogy volt egy Zengő-hegyi csata, melyben a környezetvédők és a környező települések lakói 2004. február 13-án felvonultak a hegyre és megakadályozták, hogy fakivágó munkások az érvényes engedélyek birtokában és biztonsági őrök kíséretében megkezdjék a Zengő hegyre tervezett NATO rádiólokátor-állomás építéséhez szükséges munkájukat.

A Zengő-hegyi csata időzítése azért volt fontos, mert a következő napokban lejárt volna az a határidő, amikor még törvényesen lehetett volna fákat kivágni a hegytetőn. A környezetvédők nem szálltak szembe a biztonsági őrökkel, ehelyett testükkel védték a kivágandó fákat és amikor közülük valakit elvonszoltak, más állt a helyébe. Az órákig tartó huzakodásnak az vetett véget, hogy a helyiek szervezte riadóláncnak köszönhetően egyre többen érkeztek a hegyre, ráadásul a helyszínen tévékamerák és rendőrök is megjelentek. 

A konfliktus a környezetvédők győzelmével ért véget. A „riadókészültséget” a helyiek a következő hónapokban is fenntartották, de nem került sor újabb próbálkozásra a fák kivágására. A „csata” emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez, amelynek során a pécsváradiak és a hosszúhetényiek külön indulva (a hozzájuk csatlakozó, messzebbről érkezett természetvédőkkel együtt) a hegy tetején találkoznak.

A Zengő-hegyi csata az elért eredmény mellett arra is jó volt, hogy mindenki megismerte a bánáti bazsarózsa nevét. Bár télen semmi sem látszik belőle, ez tényleg egy gyönyörű virág.

(A fotó a wikipedia oldalról származik. Feltöltő: mEGYA.)

Az út lefelé is változatos, hol keskenyebb, hol szélesebb, de van, ami mindenhol ugyanaz: a sár. Hosszabb-rövidebb sáros szakaszok váltják egymást, és van, ahol nem nagyon lehet elkerülni sem.

A jelzés viszont ezen az oldalon is jól követhető, szépen fel van festve végig a sárga sáv.

Az elágazásoknál pedig itt már táblák is vannak. A sárga sáv egyenesen megy tovább, és hamarosan beér Püspökszentlászlóra a kastélyt és az arborétumot felülről megkerülve.

Viszont a sárga sáv jelzés mellett már nincs látnivaló. De itt ágazik el a sárga pötty, ami egy zarándokhelyre és egy forráshoz vezet. Ha már erre járunk, miért ne nézzük meg?

Igazság szerint ide, az elágazáshoz kellene kitenni a zsákutca táblát. Illetve végülis nem zsákutca, de a sárga pötty, és a zarándokút a püspökszentlászlói arborétum kapujához vezet, ami a járvány helyzet miatt zárva van, arra nem lehet tovább menni, csak kerülővel a rekettyésen keresztül. Ami miatt mégsem zsákutca, az egy jelöletlen út, ami a források völgye után balra kiágazik a jelzett zarándokútból, és Püspökszentlászlót elkerülve ér ki valahol a kék/zöld négyzet jelzésre. De mi ezt nem tudtuk, így mentünk a jelzett úton.

Persze ez itt még a sárga pötty, ami jól követhetően fel van festve.

A nagy sarat viszonylag szárazabb kanyargós szakasz követi, ami nyáron is gyönyörű lehet, amikor zöld a természet, és szinte alagútként borulnak a fák az út fölé. És egy éles jobb kanyar után lassan oda is érünk a kis kápolnához.

Valamikor a kápolna helyén egy faragott Mária szobrot állítottak a bencés szerzetesek. Ennek elkorhadása után a szászvári születésű Kiss Györgyöt kérték fel egy Mária szobor megalkotására és ezt a fehér mészkőből faragott Fájdalmas Szűz szobrot (Pietát) helyezték el az 1907-ben épült kis kápolnában. A szobrot Zengői Máriának vagy Zengő Csillagának is nevezik a környékbeliek.
A kápolna zarándokhely. A falubéliek régen minden év májusának és szeptemberének második vasárnapján zarándokoltak ide ünnepélyes menetben, kereszttel és zászlókkal. A kápolna környéke ma is szépen gondozott, a Pieta előtt gyakori a friss virág. Akik csöndben, a világ zajától távol szeretnének a Szűzanyával találkozni, azok számára különösen vonzó ez a szerény kegyhely.

A kápolna mellett egy Mária kép is van, és a táblán a felirat: Mária-kút. Az oszlopon van egy pici tábla is, mely szerint ez a kép a Vár-völgyi Mária-kútnál állt, míg egy lelketlen ember ki nem vágta.

A Mária-kúttal akkor találkoztunk, amikor áttúráztunk Magyaregregyről (a Máré-vártól) Kisújbányára, az oda vezető út mellett van. Talán a legbővizűbb forrás a Kelet-Mecsekben. És most is van mellette egy Mária kép egy kereszten, csak egy másik.

A korhadó fákon érdekes gombák nőnek. Olyan mint egy karfiol, csak gombából. :-)

A kis kápolnától egy keskeny ösvény megy tovább a völgy oldalában a források felé. Erősen lejt, és ahogy megyünk rajta hamarosan észrevehetjük, hogy a völgy másik oldalán fogunk majd tovább menni, csak valahol át kellene kelni a mély völgyön, és a benne futó patakon.

Hamarosan meg lesz a híd az átkeléshez. Bár lejutni kicsit nehéz, mert meredek és sáros, csúszik a domboldal.

A hídon átkelve balra van a Zarándok-kút, valamint a Mária- és József-forrás, odáig vezet a sárga pötty jelzés. Tovább mennünk viszont majd jobbra kell, átmászva a soktörzsű kidőlt fán.

A források felé fordulva láthatjuk, hogy a sárga pötty jelzés itt véget ér, és ott vannak a források is a patak fölött nem sokkal.

A völgyben több, egymáshoz közeli helyzetben voltak vízkilépések. Ezeket egy forrásba foglalták és lapos mészkövekből emelt foglalás készült, amely két irányban ülőkeként funkcionál. A fal trapéz záródásának közepén látható a márványból készült névtábla, alatta a kifolyócső.

A Zarándok-kút forrás vízhozama 2-20 liter/perc értékek között változik.

A forrás előterében foltszerűen előfordul a mésztufa is, mely a későbbiekben a források vizéből összeállt patakocska medrében ellenállóbb forrásmészkőpadot is alkot.

A Zarándok-kúttal szembeállva balra (keletre), kb. 20 méterre van egy időszakosan jelentkező forrásmező, amit Mária-forrásnak neveztek el. A kúttól jobbra (nyugatra) kb. 20-25 méterre van egy másik forrásmező állandó kifolyással, aminek József-forrás nevet adták, hogy Mária ne érezze egyedül magát a zarándokok között.

Mi pedig a völgy másik oldalán sétálhatunk tovább Püspökszentlászló felé.

A püspökszentlászlói kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll (normál esetben). Esterházy Pál László alapította és utódja, Hetyey Sámuel (a közeli Hetyey-forrás névadója) továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több száz éves. A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították. (A déli demarkációs vonal a közelben húzódott.)

Mint látható is, a gyalogút a kapu túloldalán folytatódik, azonban a kapu most a járványhelyzet miatt zárva. Gondoltuk nem nagy gond, majd a kerítés mellett elmegyünk.

Az utunk azonban nem tartott sokáig, ugyanis hamarosan a kerítés keresztbe fordult, át a patakon és fel a völgy túloldalán folytatódott. Így (a nyomokból ítélve mások után nekünk is) újból át kellett kelni a patakon és felmászni a domboldalon a fák közé.

Püspökszentlászló legismertebb látnivalója a kastély, és az azt körülölelő kis arborétum. A klasszicizáló stílusú késő barokk templomot és mellette álló püspöki nyaralót 1797-ben gróf Eszterházy Pál pécsi püspök építette. A kastély előtt van egy kis tó, körülötte hatalmas fenyők magasodnak, és minden oldalról meredek hegyek határolják a parkot. Az egész helynek kicsit olyan hangulata van, mintha egy bajorországi, hegyvidéki kastélyban járnánk. Az arborétumban több mint 80 fa-és cserjefaj, fajtaváltozat található, kialakítását Hettey Sámuel püspök kezdte el a 19. század végén. A már meglévő parkot további földek megvásárlásával bővítette, öntözőrendszert és ciszternát építtetett, számos növényfajt telepített, és egy Zsolnay-szökőkutat is állíttatott a kastély elé. Később vadaspark is volt itt, sőt szabadtéri úszómedence is. Az épület az ötvenes évektől egyházi szeretetotthonként működött. 1955 nyarán azonban az itt élő nővéreket az Államvédelmi Hatóság parancsára hirtelen átköltöztették Verőcére, ugyanis július 17-én itt helyezték házi őrizetbe a koncepciós perben elítélt Mindszenty József bíborost. A kastély köré magas deszkakerítést emeltek, hogy a helyiek még véletlenül se láthassák, kit őriznek ott. Mindszentyt november elejéig tartották itt, utána átköltöztették Felsőpeténybe, ahonnan az 56-os forradalom idején szabadult ki. 2012-től a kastély jelentős felújításon esett át, akkor a főépület mellett egy zarándokszállást is kialakítottak. Az épületben egy kastélytörténeti kiállítást és egy Mindszenty-emlékszobát rendeztek be. Október 31-ig hétvégén naponta háromszor indulnak idegenvezetések.

Magasan a domboldalon követtük a kerítést, aztán amikor véget ért, megpróbáltunk átkelni a túloldalra. Nem volt könnyű, mert a kis patak egy elég mély völgyet hozott már létre, de némi csúszkálás után sikerült átjutnunk Püspökszentlászló egyetlen utcájára, a házak közé.

Ha el akarjuk kerülni a rekettyést, majd a sáros, csúszkálós partoldalakat, akkor a forrásoktól, illetve a kápolnától vagy vissza kell mennünk a sárga pötty jelzésen az elágazásig, majd a sárga sáv jelzésen be tudunk sétálni Püspökszentlászlóra, vagy a források után, a kapu felé tartva el kell fordulni balra, és akkor valahol a falu után kiérünk az útra. Vagy meg kell várnunk a túrával, hogy kinyisson az arborétum.

De végülis így sem rossz, mert legalább még egyszer átkelhettünk a patakon. Fölfelé pedig csak az őzek és szarvasok lábnyomát kellett követni.

A kalandos átkelés után még visszamehettünk volna a kastély felé, de mivel úgyis zárva volt minden, inkább elindultunk vissza Hosszúhetény felé balra, a kék és a zöld négyzettel is jelölt úton.

Püspökszentlászló kis üdülőfalu Hosszúhetény része, mindössze harminckét házból áll. Van egy mondás, mely szerint Püspökszentlászlón csak az egyik oldalon sütik a palacsintát. Ez arra utalhat, hogy a szépen felújított tornácos parasztházak a mély völgy egyik oldalán épültek. A másik oldalon nincsenek házat, tehát ott nem sütik a palacsintát. :-)

A falu nevét Szent László királyról kapta, aki a hagyomány szerint egyszer bölényre vadászott itt, és amikor viharba került egy barlangban talált menedéket. A király hálából megmeneküléséért, egy kápolnát emeltetett a remetéknek.

Be lehet jönni ide is autóval, de az út nem aszfaltozott. Nyáron poros, télen sáros.

A falutábla mellett több autó is állt. Én nem tudtam eldönteni róluk, hogy az itt lakók álltak meg a falu szélén és sétáltak be inkább gyalog (bár ennek nem sok értelme lenne), vagy a kirándulók hagyták itt az autóikat. De valószínűleg a második verzió. Ha itt hagyjuk az autót, akkor a sárga sáv jelzésen lehet felmászni a Zengőre (illetve ha nyitva az arborétum, akkor a sárga pöttyön is indulhatunk).

Egy húzósabb emelkedőn van néhány tíz méter aszfalt az úton, egyébként sáros, kátyús földút, bár nem annyira gáz. Ez az egy út vezet be Hosszúhetényből Püspökszentlászlóra. Túl nagy forgalom nincs rajta, de azért elment mellettünk pár autó.

Egy elágazásnál a kék négyzet balra ment tovább, nekünk viszont a zöld négyzet kell, az vezet vissza Hosszúheténybe.

Az út végig a patak mentén vezet hol jobbról, hol balról.

Aztán az út mentén a sok autó nem véletlen, itt ágazik el a kék háromszög jelzésű út, ami a Zengőre visz fel a sárga háromszög jelzéssel egyesülve. A sárga háromszög a faluból indul, a kék pedig innen az út mellől. Ki melyiket szeretné, mindegy melyiken indulunk, parkolni mindkettőnél lehet. A falu központja innen még kb. 25 perc gyalog.

A falu szélét azonban már 6 perc múlva elértük. Itt is sokan parkoltak, tehát az autót itt is lehet hagyni, és a kék háromszögön (vagy a sárga jelzésen) felmehetünk innen is a Zengőre.

Hosszúhetény egyébként festői fekvésű falu a Kelet-Mecsek déli szegélyén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő délkeleti lankái és a Hármashegy lába közti völgyekben és dombokon.  Nevéhez méltóan a falu elejét és végét jelző tábla közt több kilométer a távolság és a falu hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik két gyönyörű fekvésű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is.

Haladva az úton a település központja felé egy telefonfülkét is találtunk. Szerintrem manapság már ritkaságnak számít, főleg úgy, hogy telefon is van benne, méghozzá bedobós.

A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír. Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve tüke, a betelepülteké pejoratív használatban gyüttment.

Helyi identitását nevében is megfogalmazó képzőművész csoport a Hetényi Hetek. A csoport összetétele változik, nem is feltétlenül heten vannak. Van közöttük szobrász, ékszerművész, grafikus, festő, keramikus és fotóművész is. A csoport tagjai közül Bocz Gyula, a szimbolikus Hetény vezér szobor alkotója és a villányi szoborpark egyik alapítója már nem él. A Hetény vezér szobor, a falu egyik fő találkozópontja, az alkotó síremlékének is számít, a szobornál időnként mécsesek is megjelennek.

A falu nevének eredetére több magyarázatot is találunk. Az egyik szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. Hetény vezér szobra ma a falu egyik parkjának dísze, melyet Bocz Gyula (1937-2003), Munkácsy-díjas szobrászművész alkotott. A szobrot a 2000-ben, a millenium évében Hosszúhetény Község Önkormányzata állíttatta és Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel.

Ezt a Püspökszentlászló felé vezető út menti kőbányában találjuk.

És beérve a fő út mellé már csak balra kell fordulnunk, és visszasétálni az üvegkiállítást rejtő sárga ház mellé.

A teljes kör egyes honlapok szerint 10,5 km, a szintemelkedés 413 m fel és le is. Időben kb. 3,5 óra alatt járható körbe. Remélem kedvet kaptatok egy jó kis hegymászáshoz, hiszen a Zengő minden évszakban megmászható.

És, hogy zeng-e a Zengő? Ítéletidőben, szélviharban egészen biztosan. Meg a virágvasárnapi mise után. De erről tessék személyesen megbizonyosodni! :)

Érdemes tehát délen is kalandozni, Baranya megye és a Mecsek Keleten és Nyugaton is még megannyi látnivalót és csodás túrát kínál. És lehet sárban hegyet mászni! Igaz sárosak leszünk, de lehet! :-)

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. 

Az információk egy része a következő helyekről származik: www.turistamagazin.hu, www.geocaching.hu, https://turistautak.openstreetmap.hu, wikipedia.