A Kelet-Mecsek számtalan gyönyörű patak-völgye között, egy kis dombon bújik meg a rengeteg erdőben ez a kis váracska, a Máré-vár. Megannyi érdekes történet, legenda és mese kapcsolódik hozzá, de a valóság is izgalmas. Csodaszép természeti környezetben egy kis gyöngyszem ez a vár, amit azért is érdemes megkeresni, mert egy nagyon kedves várkapitány várja az erre kóborló vándorokat. Külön installáció készült a gyerekeknek, csak arra kell figyelni, hogy ne sikítsanak majd nagyon nagyot. :-D Aki velem tart, az felkészülhet mindenre, és jókat kacaghat majd a felkészületleneken. Repüljünk el időben és térben, és nézzük meg, milyen az élet egy aprócska várban. Tartsatok velem!
Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, a Kelet-Mecsek sűrű erdejében, Magyaregregy mellett. Térképen ITT.
Megközelíthető Komló felől a Szászvár felé tartó 6541 számú útról jobbra bekanyarodva (tábla jelzi) a Várvölgyi útra (még Magyaregregy előtt), vagy Szászvár felől Magyaregregy után. A Várvölgyi úton több helyen is van ingyenes parkoló, vagy parkolásra alkalmas hely. A lusták "pudingok" felmehetnek autóval akár a várig - ha nyitva van a sorompó. De kényelmes parkoló van lent, az útelágazásnál, ahol fel kell kanyarodni a vár felé, kulcsos házzal, pihenő- és tűzrakó hellyel, patakkal. Onnan egy kellemes séta a vár az erdőben, némi emelkedővel.
Hamarosan meg is láthatjuk a várat a fák között, bár mondjuk eddigre már kicsit gyöngyözik az ember homloka. :)
A Máré-vár a Mecsek vadregényes erdeiben található egy 340 méter magas, meredek, erdős csúcson. Látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont.
Kívülről nem sokat mutat, hiszen csak a nagy fala látszik, node belülről ...
És ahogy közeledünk a várhoz az úton, fel is tűnik, hogy mintha valami várvédő állat ülne a falon. De mi lehet az? Ilyen messziről még nem nagyon látszik.
Nézzük közelebbről. Kutya? Oroszlán?
A vár bejáratát őrző, 15. századi kaputorony sajnos már nincs meg, de az árok fölött átívelő híd még igen.
A vár falán a korabeli állapotot mutató képek vannak, amik segítenek elképzelni milyen lehetett ez a kicsi vár. Valamikor így nézhetett ki a kapu.
A vár mögött tűzrakó hely, és az esőtől is védő pihenő van.
Ó, hát kiderült milyen állat őrzi a vár kapuját: egy háromfejű sárkány! Ő itt Ércnyelő, aki él-hal az ércekért. Ahogy a kovácstűz hevíti a vasat, úgy emészti fel a sárkány az ércet. Lángjával megolvasztja, bekebelezi, csak úgy habzsolja.
Három feje nőtt a sárkánynak, és mindhárom külön életet él.
A kőlépcsőn felmászva közelebbről is szemügyre vehetjük a sárkányt, azonban vigyázni kell vele, mert nagyon veszélyes!
Jobbszélső feje Raboló, éles szemével észreveszi a zsákmányt, amire a sárkány rögtön ráteszi hatalmas, pikkelyes lábát és hegyes karmai nem engedik. Középső feje Olvasztó, ő a legveszélyesebb, belőle tört elő a legperzselőbb lángcsóva. Ráadásul nyakán a bőr olyan vastag és kemény, hogy nem fogja se pallos, se bárd. Bal oldali feje Habzsoló, aki mindent felfal, amit a középső fej megolvasztott. E rettenetes fenevadnak a pusztítás a legfőbb tudománya. Jaj nekünk!
De nézzük csak meg közelebbről, hogy miből is van ez a sárkány? Szerintem a fotón is jól látszik, hogy újrahasznosított gumiabroncsokból. Kerékpár gumikból és autógumikból. Rendkívül kreatív és bámulatosan van kivitelezve. Rengeteg használt gumiabroncs, egy izgalmas baranyai mese és Baráth Gábor szobrászművész ügyes kezei kellettek ahhoz, hogy Ércnyelő elfoglalhassa helyét a vár bejáratánál. Az alkotás nem csak szemrevaló, de környezettudatos is, ráadásul elég biztos lábakon áll ahhoz, hogy a turisták kipróbálják, milyen sárkányháton lovagolni.
Első látásra talán meghökken az ember, mégis mi keresnivalója lehet a Mecsekben egy sárkánynak? A választ a híres mesemíves, Császár Levente adja meg „Az erdék és a tündők regéje” című kötetében. Ahogy azt neve is sugallja, Ércnyelő kedvenc csemegéje az olvasztott vasérc, és bármilyen pusztításra képes azért, hogy megkaparintsa a Zengő-hegy készletét.
Szerencsére a valóságban azért nem ennyire félelmetes. És az autógumikból összeállított hosszú farka is nagyon jópofa. :-)
Az ősi falakat nem tudni egészen pontosan mikor építették, de minden bizonnyal a tatárjárás után.
A kapu megközelítése hosszú falépcsőn lehetséges, ami azért kicsit kihívás, mert a lépcsőfokok között le lehet látni, és elég magasra kell felmenni a bejárathoz.
A várfalon itt is kint van egy kép a korabeli állapotról, amin megnézhetjük, hogyan jutottak be a várba régen az emberek.
Már a fák koronaszintjén járunk, amikor elérjük a felső teraszt, ahonnan a kapu nyílik.
A várnál találjuk a Dél-Dunántúli Piros Túra pecsételőhelyét, ami konkrétan a kapun van kívülről. Így mindegy, hogy a vár nyitva vagy zárva, mindenképpen tudunk pecsételni a gyűjtőfüzetbe. Hiszen itt halad el a piros túra nem messze a vártól.
A Dél-Dunántúli Piros túra célja, hogy megismertesse a túrázókat a Dél-Dunántúl kevésbé ismert részeivel, természeti és kulturális értékeivel.
Az útvonal három megye, Tolna, Baranya és Somogy dimbes-dombos tájain, többnyire erdei utakon vezeti a vándorokat. A Sárköz pereméről, Szekszárdról indulva a Szekszárdi dombságon keresztül a Mecsek 5-600 méteres csúcsaihoz érkezünk és Pécs mellett haladunk el. Innen a Zselicen át, a betyárok nyomait követve jutunk el Kaposvárra, ahonnan Külső-Somogyon keresztül vezet az út Siófokra. A kijelölt piros út hossza összesen 320 km.
A kapun keresztül bekukucskálva láthatjuk a kis belső udvart, ahol egy emeletes épületet a régi palota szárny romjaira húztak fel. Ezen látszik is, hogy eléggé új.
Viszont hatalmas plakáton azt is láthatjuk, hogyan is nézett ki a várudvar valamikor.
A másik oldalon a kisebb helyiségekből már csak a fal egy része marad meg, és a gerendák helye, egy lyuksor a vastag kőfalban.
Ha nyitva a vár, menjetek be bátra, szívélyes fogadtatásban lesz részetek. A kiállításokra a belépő jegy ára jelképes, viszont érdemes megnézni őket.
A kapu mellett a várkapitány egyben jegyárus és információs pultos is, órákat tudna a várról mesélni, csak legyen mindig sok vendég, aki meghallgatja.
A hely stratégiai jelentőségét már a dunántúli területeket Pannonia néven tartománnyá szervező rómaiak felismerték: ide építettek egy őrtornyot, mely később, a népvándorlás viharaiban elpusztult.
A régészeti feltárások és az egykori oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás utáni nagy várépítések idejére tehetjük Máré-vár erősségének keletkezését. Első írásos említése („Castrum Mare”) 1316-ból való, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak.
Kissé előre szaladva az időben egy utolsó ostromot még meg kell érnie a várnak 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az épület falán az itt meghalt két szabadságharcosra.
A szép téglaépület alsó szintjén vártörténeti kiállítás van. A falon pedig jól látszanak a régi építőkövek, és az azokhoz hozzáépült új rész.
1316-ban tehát I. Károly kipróbált hívének, Bogár Istvánnak adományozta az ötszög alakú várkastélyt, a környező falvakat és a földeket. István halála után unokaöccseire szállt a birtok, akik 1349-ben elzálogosították a felé Becsei Vesszős zólyomi ispánnak és Töttös királyi ajtónállónak, így Máré immár egy nagybirtokos család egyik rezidenciájává vált.
A két család viszonya nem volt felhőtlen, de az állandó perlekedésnek az 1358-ban megkötött egyezség véget vetett. Ennek értelmében Becsei Vesszősé lett a vár északi része, a harangtorony, a Boldog Margit tiszteletére felszentelt templom, míg a mási felet képviselő Gúnya István felesége megkapta a vár déli részét, a vízellátást biztosító ciszternával, a Szent Kereszt kápolnát és egy harangtornyot. Ma sajnos nem tudjuk, hol álltak ezek az épületek a várban, ám ennyi egyházi épületet csak a leggazdagabb famíliák engedhettek meg maguknak. A várkastély a 14. században a környék vitathatatlanul legjelentősebb főúri erősségének számított.
A nagy tablókon végigkövethetjük a vár építését, hogy mikor mekkora volt.
Az alsó szint a kivitelezője az a pécsi PAZIRIK Kft. volt, amely számos hazai vár elméleti rekonstrukcióját is elvégezte, többek között Hollókőét, Szigligetét is. Így a fő látványelem a korabeli Máré-várról készült 3D-s kisfilm lett, s persze a vár makettje. A filmet nézve visszaröppenhetünk elmúlt századok rég elfeledett korába. S azt is megtudhatjuk, mi köze Gárdonyi Gézának – jobban mondva az Egri csillagoknak – a vár közelében eredő Gergely-Éva forráshoz.
A Máré-vár a 15. század közepén élte első virágkorát, miután Bátmonostori Töttös László megvásárolta az erősséget korábbi birtokosaitól. Bár a környék rettegett a hatalmas főúrtól, és Tolna megye nemesei már a vár ostromát fontolgatták az 1440-es években, a birtok szépen gyarapodott. Sokan látogatták a vár alatti Máré mezőváros sokadalmát, a gazdag uradalom pedig felkeltette a Várdaiak érdeklődését.
A gyönyörű, boltíves helyiség egyik végében egy tévén láthatjuk a környék várairól szóló animációt, melyből nemcsak az derül ki, hogy a Máré-vár hogy nézhetett ki valamikor, hanem más várakat is megismerhetünk.
A magát „Máréi”-nak (Mareus → Máréi → Máriássy) nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday család kezére került („Marewara”) és birtoklásuk idején jelentősen átalakult az erősség. Gótikus stílusban bővítették a vár udvarán álló udvarházat, elkészült az új, ma is látható ciszterna, a vár keleti falának a tornya és az északi kaput védő kaputorony. A kastély körül felhúztak egy fából készült palánkvárat, melynek kapuját felvonóhíd, farkasverem és egy megerősített torony is védte.
Az 1520-as években itt rendezte be rezidenciáját Várdai János és Mihály. Utóbbi ide menekült a mohácsi csatából, hogy összeszedve maga és testvére értékeit védettebb területen találjon menedéket.
Az udvaron íjászkodási lehetőség is van, kipróbálhatjuk, eltaláljuk-e a táblát a korabeli fegyverrel.
A vár túlélte az 1526. évi oszmán hadjáratot, majd a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján álló, szerb származású Bakith Pál szerezte meg, aki az 1530-as években reneszánsz ízlés szerint alakította át a kis lovagvár lakóépületeit. Az új birtokosnak a tervbe vett teljes körű stratégiai korszerűsítésre már nem maradt pénze, így csak egy kisebb rondellával bővítette a vár védműveit, mely azonban elegendő volt arra, hogy a helyőrség az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá vehesse a meredek hegyoldalon rohamra induló ellenséget.
Az oszmán hódítás 1543-ban Baranyával együtt elnyelte a Máré-várat is. Miután 1543-ban a közeli Pécset elfoglalta a török, Máré vára ellenállás nélkül megadta magát; ezt követően csökkentett létszámú (72 főnyi) oszmán katonaság állomásozott benne. Később a török még háromtornyos palánkvárral erődítette, de ahogy a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, a kis sasfészek végül elvesztette hadászati jelentőségét. A visszafoglaló háborúk idején már romként említették a források.
Az egyetlen épület emeletén folytatódik a kiállítás valami egészen mással. De ahhoz fel kell mennünk a hosszú lépcsősoron.
Az alsó és felső szinti kiállítótér anyagaira a Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület pályázott (és nyerte meg), és a Geográf Kft-vel és a Pazirik Kft-vel karöltve végezte a megvalósítást.
A felső szinten kapott helyet a KELET-MECSEKI LEGENDÁRIUM. Mivel a környéken jó néhány várrom is fellelhető – ahol a valódi helyszínen néhány kődarabnál több látnivaló nem akad –, a kiállítás készítői úgy gondolták, hogy ezeket a romokat – jobban mondva a hozzájuk tartozó legendákat – behozzák a vár falain belülre. Így kapott helyet itt a mecseknádasdi Réka-vár Skóciai Szent Margit történetével és Réka mondájával, illetve a pécsváradi Kószavár a hozzákapcsolódó mesével. Ha valaki mégis olthatatlan vágyat érez, hogy ellátogasson az eredeti helyszínekre, GPS koordinátákkal ellátott térképet kap, mellyel még a Miklósvárat is fellelheti.
Belépve egy újabb makett mellett meserészleteket olvashatunk, szemben pedig nagy térkép vár ránk.
A nagy térkép segítségével megismerhetjük az Erdék és a Tündők földjét, ahol az erdő a Mecsek, a Hegy a Zengő, a Völgy az óbányai völgy, Tüdőfalu Mecseknádasd. De rajta van Réka-vár, a zengői vár és a Ferde-vízesés is.
Császár Levente meséi elevenednek meg egy kicsit, aki csodálatos történeteket költött a környékről, összeszőve a mesét és a valóságot, a legendákat és a mondákat, valamint a túrázás szeretetét.
Az egykori lovagteremben fölénk tornyosulnak a Mecsek óriásai: Vasgyúró, Kőmorzsoló és Fanyűvő. Igaziból mindannyian megtalálhatóak egy-egy mecseki faluban (Mecseknádasd, Hosszúhetény-Püspökszentlászó, Bikal), ahol egy-egy kincskereső játék is kapcsolódik hozzájuk.
A galérián pedig 3 db varázsszekrényben a térség meséi kelnek életre: Kalán Miska, a bölcs remete, a hegyháti garabonciás, a völgységi Mit-mit-ke, a szászi vár hősei. A bányászatot idéző Kobold-tanyán pedig szabad kicsit borzongani is.
Az Erény-szekrények tehát a három fő erényt rejtik. Első a bátorság.
Ebben a szekrényben megismerhetjük Császár Levente Kalán Miskáról szóló meséjének pár részletét: a csodálatos Vadvirág lányt, Miska váracskáját, a farkasok árkát, valamint Miska és a Bargyag vezér párharcát.
A második erény a bölcsesség, ez a bölcs remete szekrénye, akit minden atyafi legalább egyszer felkeresett már és mindenkinek mindenben segített. Rajta kívül megismerhetjük a Zengő legendáját is, és olvashatunk a püspökszentlászlói remetékről.
A harmadik erény az Erő, amivel a Garabonciások rendelkeznek. Nekik 13 iskolát kell kijárniuk, hogy uralni tudják a négy elemet: a tüzet, a vizet, a földet és a levegőt. A garabonciás a magyar népi hitvilág egyik legerősebb természetfeletti erejű lénye.
Aztán megismerhetjük azt a történetet is, ahogy a Kiskondás megszelídítette a sárkányt, aki Mocsoládia királykisasszonyát akarta elrabolni.
És ha már magunkévá tettük a három erényt, elég bátrak, erősek és bölcsek lettünk, akkor beléphetünk a Koboldok tanyájára. A hét kobold a hegy mélyének kincsét őrizte, amit a Sötétség fejedelemasszonya akart megszerezni magának. Fényt mindössze a sipkájukra tűzött gyertya világa adott, viszont ez varázsfény volt, míg ez világított, nem érhette őket baj. Szükség is volt rá, mert a Sötétség fejedelemasszonya mindent megtett, hogy megszerezze kincsüket. És ha sikerül neki, akkor megszűnik a világosság és örök sötétség borul a Földre. De mit őriztek ők ennyire? No, ezt nem árulom el, tessék elmenni a várba, vagy elolvasni Császár Levente: Koboldok kincse című meséjét. :-D
Spoiler, azaz poéngyilkosság következik: a Kobold-tanyán teljesen sötét van - először. Aztán a mozgásérzékelő észleli, hogy beléptünk, és felkapcsolja a koboldok fején látható kis gyertyát, a sarokban pedig a Fejedelemasszony rikoltoz, és kacag az ijedezésünkön. Ha kisebb gyerekekkel mentek, már belépés előtt kapcsoljátok fel a telefon zseblámpáját, és világítsatok vele, mert tényleg nagyon meg lehet ijedni a sötétben. (Sőt, tulajdonképpen, ha gyerek nélkül mentek, akkor is!) :-D
Hát ennyi minden van az emeleten, ami nemcsak a gyerekeket, szerintem a felnőtteket is leköti. Ráadásul kíváncsivá is tesz, én legalábbis kíváncsi lettem Császár Levente teljes meséire, melyek az Óbányai völgybe, és a környék erőibe repítenek el bennünket. Kicsit mese, kicsit fantasy, ezért inkább nagyobb gyerekeknek való. ITT találtok többet róla.
A legendák és mesék után mi is mindenféle népeket képzelhetünk a vár apró udvarára, ahogy piacoznak, vívnak, vagy kacérkodnak egymással.
Van még egy bátorságpróba a várban, ez pedig a falon kialakított gyilokjáró.
Hosszú meredek fa lépcsősor vezet fel a várfalra, mert a fal magas. Nagyon magas.
És természetesen a lépcsőfokok között átlátni. De nem is felfelé a rosszabb, hanem lefelé, mert a lépcsősor nagyon keskeny és meredek, lefelé nehéz a keskeny fokokon lépkedni. Szinte egyszerűbb tolatva lejönni.
Ha felmászunk, a Kelet-Mecsek rengeteg erdejét láthatjuk, és a hullámzó hegyeket.
A 18. századra rommá vált vár sokak fantáziáját megmozgatta az irodalomban is, de az országos ismertséget Gárdonyi Géza Egri csillagok című reménye hozta el. Az 1901-ben megjelent mű első fejezete a vár alatt futó völgyben játszódott, amit a szerző 1882. évi baranyai utazása során személyesen is megismert. Bár a regényben konkrétan nem szerepel a vár és Bornemissza Gergely szülőfaluja, Keresztesfalva is kitalált falunév, azért akár rá is lehet ismerni a várvölgyre, és el lehet képzelni, hogy ebben a patakban fürdött Gergő és Vicuska. Ennek emlékére a vár melletti turistaúton, az 1972-ben kialakított forrást Gergely-Éva forrásnak nevezték el.
Hát nagyjából ennyi a Máré-vár. Kicsi vár, mégis rengeteg monda, mese, legenda kapcsolódik hozzá.
Látható még az udvaron a valamikori ciszterna, ami vízzel látta el a vár lakóit.
Bár ma víz helyett egy csomó minden más van benne.
A vár weboldalán található kép alapján valamikor így nézhetett ki a Máré-vár.
A várkapun kilépve még gyönyörködhetünk a tájban a másik irányba is, hiszen itt is elég magasan vagyunk. A fák koronája fölött láthatjuk a környező hegyeket, erdőket.
Remélem kedvet kaptatok, és ha a Kelet-Mecsekben jártok, a Máré-várat is meg/felkeresitek. Egy csomó túraútvonal van körülötte, könnyen megtalálható a váracska. Például összeköthető a Kisújbánya - Óbánya völggyel, vagy a piros jelzésen haladva a Cigány-hegyi kilátóval. Vagy a Síngödör völgy felől a sárga kereszt jelzés pont a várhoz visz. De a Dél-Dunántúli Kék Túra útvonala sincs messze innen.
És a végére hagytam a vár különleges meséjét is:
Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.
Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. A lányuk életben maradt, de - mivel ő hozta rájuk a bajt - az anyja megátkozta.
Az átokkal sújtott leány a vár pincéjében raboskodik temérdek kincsével együtt, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy mérges kígyót, meg egy varangyos békát. Ilyen vadász eddig még nem akadt, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza magával a lány fájdalmas sóhajtásait.
A vár belseje pillanatnyilag csak védettségi igazolvánnyal látogatható, ha bemennétek, ne felejtsétek otthon. De reméljük ez hamarosan megszűnik, és ismét mindenki számára szabadon látogatható lesz a Máré-vár.
A vár szerdától vasárnapig, délelőtt 10 órától este 18 óráig várja vendégeit. A hétfői és a keddi nap szünnap, de előzetes bejelentkezés alapján, minimum 15 fős csoportok részére ezeken a napokon is szívesen kinyitnak. Ehhez keressétek a várkapitányt.
Jegyárak (2021):
- 0-6 éves korig: ingyenes
- diák/7-18 éves korig: 500 Ft
- felnőtt: 700 Ft
- nyugdíjas: 500 Ft
A várkapitány telefonszáma: 30/178-64-75 (a térerő hiánya miatt lehet, hogy többször kell próbálkozni). A várkapitány e-mail-címe: mmarevar@gmail.com.
És itt a végén nézzétek meg a Pazirik Studió lenyűgöző filmjét a várról.
A vár üzemeltetője a Magyaregregyi Önkormányzat, de a várnak rengeteg és nagyon fontos segítője van. Jelesül a "Compagnie d'Noir Történelmi Hagyományőrző Egyesület" - mint a vár középkori hagyományőrző csapata, és a "21. Századi Magyaregregyért Egyesület" - mint az egyik, a várat legkomolyabban támogató szerveződés, továbbá sok-sok magánszemély is áll a háttérben, akik mind-mind a várért dolgoznak.
Az információk egy része a kihelyezett táblákról, és a következő honlapokról származik: shvonline.hu, szallas.hu, wikipedia, www.marevar.hu.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Utolsó kommentek