kiránduló

Impozáns várrom egy dombnak szirtfokán, a Bakony rengetegében, ez a Cseszneki-vár. Biztosan sokan ismeritek, láttátok már. Érdemes bemenni és megnézni közelebbről, ráadásul új fogadóépület is készült. És kutyabarát az egész vár, bár pórázon, de kutyával is látogatható. A vár alatt egy hangulatos szurdokvölgy húzódik, és itt van az ország egyik "via ferrata", azaz "vasalt útja" is, ahol kipróbálhatjuk a sziklamászást. Ezekkel akár egész napot is rászánhatunk, de egy fél napot mindenképpen rászánhatunk. Ha a Bakonyban jártok, ne hagyjátok ki! Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Zirctől északra, Csesznek település mellett. Térképen ITT.

Hatalmas, ingyenes parkoló található a 82-es főútról (Zirc felől) letérve, a faluba vezető út mentén (a temetővel szemben). Győr felől érkezve viszont át kell menni a falun a parkolóhoz, mert az utcákon nem nagyon lehet megállni. A parkolótól már nincs messze a vár, kb. 5-10 perc séta. 

A Vár utcáról fel kell kanyarodnunk a vár felé. Hogy hol, azt tábla jelzi. (Meg amúgy is mindenki arra megy. Vagy arról jön.)

Keskeny köves utcán kell felfelé menni egy keveset, de egyáltalán nem vészes.

És a kanyar után feltűnik a Bakony leglátványosabb várromja, a Cseszneki vár.

A Várhegy alapkőzete dachsteini mészkő, egykori építői is ebből, a hegy tetejéről lefejtett és felaprított kőből építették a vár falait.

A kapu és a mellette magasodó kőfal egészen újnak tűnik, de teljesen illeszkedik az összképbe. A kapu mögött pedig egy teljesen új épület is van a vár történetéről szóló nagy táblákkal, "váróteremmel" és mosdókkal.

Jegyvásárlás után mászhatunk tovább felfelé, mert innen még jóval feljebb van a vár.

Az út mellett nagy táblákon olvashatunk a vár történetéről és a vár részeiről.

Ahol állunk, a felső vár sziklája alatt, a felvezető út vonalára épült várrész eredete a vár utolsó korszakára, a 17. századra vezethető vissza. Az alsó várból ekkorra kikerült ellátó funkciónak adott helyet, de jelentős védelmi szerepe nem volt. A várrész két végében két kaputorony épült és ide került át a várőrség szállása is.

A Bakony erdős hegyvidékének értékét a középkorban a benne élő vad, a disznókondák, az erdő fái és terményei jelentették. Az erdő az Árpád-korban egészében királyi tulajdon volt, ebből kapott egy területrészt Rédén és környéként Jakab, királyi kardhordozó, a király legközelebbi bizalmasainak egyike. Ő a cseszneki vár első ismert birtokosa, feltehetőleg építtetője, akit Cseszneki Jakabnak is neveztek.

Magát a várat először 1281-ben említi írott feljegyzés, amikor Héder nembéli Iván nádor seregével a vár alatt tartózkodott.

A régi, 13. századi vár alapfalai a felső vár délnyugati része alatt húzódtak. A feltárt nyomok szerint a téglalap alakú építmény a felső várnál lényegesen kisebb volt, amelyet harántfalak osztottak kisebb helyiségekre. Ezt a várat a 14. században teljesen lebontották. A feltárásokon rengeteg lelet került elő ebből az időszakból: fazekak, kancsók, poharak töredékei, díszített csonttárgyak.

Az Árpád-kor végére a várat Cseszneki Jakab utódaitól a nagy hatalmú Csák nemzetség szerezte meg, akik a király rovására terjesztették ki befolyásukat az ország nyugati felében. Károly Róbert hosszú évek alatt visszaszorította az oligarchák, így a Csákok uralmát, és hatalmát a királyi váruradalmakat összefogó ispánságokra (vármegyékre) támaszkodva erősítette meg. 1326-ban a király csere útján megszerezte a Csákoktól Cseszneket és több más várat. Ettől kezdve az Anjou királyok uralkodása alatt Csesznek királyi vár lett. Megszervezték a vár körüli falvakból álló uradalmat és a vár az újjászervezett bakonyi királyi erdőispánság központja lett. A cseszneki királyi várnagyok egy személyben a bakonyi ispánok is voltak.

A várfalon tábla és mellszobor: "E várfal között élt és harcolt hazájáért 1585-ben és 1593-ban Wathay Ferenc végvári vitéz, neves históriák és énekek szerzője".

Mint említettem volt, a Várhegy alapkőzete Dachsteini-mészkő, ami néhol változatos színekben pompázik. Több helyen is megfigyelhetünk rózsaszín formációkat.

A vár megközelítése és az alsó rész tulajdonképpen akadálymentes (ha a meredek emelkedőt és a göröngyös talajt nem tekintjük akadálynak), de a felső várba lépcsősor vezet.

A lépcsősor után az egyik irány ismét egyenes, azonban a felső vár épületébe vezető út még néhány lépcsőn keresztül vezet.

A felső várat a belső falszoros zárja körül. A falszorosból kifelé, helyenként több szinten lőrések nyíltak. A déli oldalon félköríves védmű áll, felső szintjén lőrésekkel. A falszorosba az alsó várból vezetett a vár címerdíszes felvonóhidas kapuja, melyet Garai Miklós nádor monogramja díszített. A kapu szemöldökkövének egyik oldalán Miklós nádor és felesége közös címere látható, míg a másikat utólag levésték. Egyes feltételezések szerint ez Garai János és felesége, Hedvig mazóviai hercegnő címere lehetett, és azért távolították el, mert Hedviget férje meggyilkolásával és más bűnös cselekedetekkel vádolták meg és életfogytiglani várfogságra ítélték.

A 15. század eleji vár új alapokra épült. Az alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. A déli oldalon alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. A felső vár néhány szép faragású kőtöredékét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik; ezekből a történészek arra következtetnek, hogy a vár hajdani külleme tükrözte az építtető Garai nádor gazdagságát.

A felső várba vezető útról szép kilátás is elénk tárul a falura, viszont még mindig van feljebb. De már csak pár lépcső, és bent vagyunk a felső várban.

A felső vár monumentális, háromszintes épülete a Garai család és szűkebb udvartartásuk saját szálláshelyéül szolgált. Az első emelet magas, világos, boltozatos termeit nyugaton négy- vagy öthelyiséges várúri lakosztály, keleten a vendégfogadásokat és formális eseményeket befogadó nagyterem (lovagterem) foglalta el. A földszint és a második emelet tárolóhelyiségeknek és az udvari személyzet szállásnak adott helyet.

A helyiségek eredeti gazdagságának töredékeit az ásatások hozták felszínre. A felső vár belsejében kicsi, zárt belső udvar volt, ahol a föld alatti ciszternába vezették az esővizet, ezt szolgálhatta a tátott szájú oroszlánfejet formázó faragott kő vízköpő, melynek homlokán a Garaiak címerét viselte és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

A 18. században az első emeletre vezető új lépcső épült. A nyugati részen felmagasították a falakat, az udvart megszüntették és egyetlen, új tetővel fedték le az egész épületet.

Sajnos a felső várból mára nem sok maradt, de egy nagyszabású rekonstrukció keretében visszaépíthető-e a vár olyanná, amilyen régen volt? Ez a kérdés sokakban felmerülhet. A vár egykori kialakításáról nagyon hézagosak az ismereteink és a tényleges megépítésében - többen között - az is nagy akadályt jelent, hogy az egyes korok helyreállítása kizárja más korok helyreállítását. Az utókornak van joga választani egyik javára és a másik rovására?

Egy falszoroson át vezet az út a másik irányba, amerre meg tudjuk kerülni az egész felső várat.

Itt jön a vár legismertebb vagy inkább a legjellemzőbb részlete, amiről bármikor felismerjük a Cseszneki-várat. Sajnos megközelíteni nem lehet, de azért még elég látványos.

A vár látványos és feltűnő eleme a nagy méretű torony, mely a keleti oldalon egy kisebb sziklacsúcsra épült, és a belső falszoros sarkától egy hídon lehetett megközelíteni.

A torony bejárat szintje felett a középkorban faerkélyes, faszerkezetű felső szint lehetett, ennek a helyére épült az újkorban a ma is látható emelet.

A toronyban egykor valószínűleg ágyút is elhelyeztek, erre utalnak a bejárati szint megnövelt nyílásai. Az egyetlen megmaradt középkori lőrés a bejárat mellett látható.

A várfal fölött gyönyörű kilátás nyílik elénk Csesznekre és a Bakony vonulataira.

Vannak körülöttünk magasabb hegyek is, mégis erre épült a vár. Innen visszafelé tekintve rálátunk a felső vár bejáratához vezető útra is.

A másik irányban is erdő borította hegyek emelkednek körülöttünk. Egy szinttel lejjebb pedig az alsó vár várfalát láthatjuk.

Felülről szépen rálátni az alsó vár őrtornyára is, amiről már volt szó. Bár az épületek nem maradtak meg, azért a falakból van még valamennyi, az alaprajzok még láthatóak. Lehet találgatni, vajon melyik helyiségben mi lehetett?

Az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, mely szerint Jakab fiai közösen használhatták a várat. 

1315-ben a Csákok elfoglalták a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneki Mihály és fia Cseszneki János részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták a Csák nemzetségnek Pázmándfaluért és 100 ezüstdénárért. Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet.

1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig, majd a tulajdonjog visszaszállt a királyra.

Mátyás király 1483-ban kincstárnokának, Szapolyai Istvánnak adományozta. Az ebből az évből származó Veszprém megyei adólajstrom szerint a várhoz 13 falu tartozott, összesen 321 Ft adót fizetve. 

1527-ben I. Ferdinánd foglalta el, aki adománylevelet adott Lengyel Jánosnak Csesznek várára és tartozékaira. Ugyanebben az évben János király Budán kelt oklevelében viszont Török Bálintnak és testvérének Miklósnak adta Cseszneket. Aztán a várat és uradalmát Bakics Pál kapta meg, aki haláláig, 1537-ig birtokolta.

Török Bálint hadai 1537-ben a cseszneki vár alatt gyülekeztek, hogy Veszprém ellen induljanak. Majd 1540-ben Csaby István kapta a várat, aki Eger főkapitánya volt. Később a Csaby–Wathay családok kezére került.

Az alsó vár a középkorban az ellátással, tárolással összefüggő gazdasági épületeknek, valamint az ellátást és védelmet biztosító személyzet szállásainak adott helyet. Már ekkor állt a kapu melletti sziklára épült északnyugati torony, ahol a kapuőrség szállása lehetett. Ezekben az épületekben voltak az istállók is.

Itt történt a feljegyzések szerint az az ágyúrobbanás, melyet 1573. év Péter-Pál napján, díszlövésre készülve az ittas Wathay Lőrinc várkapitány okozott, és amelyben ő is az életét vesztette.

A 17. század második felében az Eszterházyak új, többemeletes épületszárnyakat építettek a régiek helyére, valamint az északi és a nyugati oldalra is, épületekkel körbezárt várudvart alakítva ki. A déli szárny alatt borospince, az északi szárny földszintjén két külön konyha és sütőház is volt. A délkeleti sarokban kápolna is épült.

A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi lőporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni.

A 16–17. század fordulóján a vár a gróf Cseszneky család birtokában volt. 1605-ben meghódolt Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es nikolsburgi béke alapján ismét királyi birtok lett. 1636-ban Eszterházy Dániel megvásárolta a cseszneki uradalom részeit a Csaby örökösöktől, amihez akkor 7 falu és 14 pusztahely tartozott. 1672-ben Cseszneken a magyar őrséget 1 strázsamester, 9 huszár és 19 hajdú jelentette.

A Rákóczi-szabadságharc idején a vár hol kuruc, hol labanc oldalon ismét haditámaszpont lett. A várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.

És lehet, hogy már ők is ebben a panorámában gyönyörködtek.

A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de a szolgaszemélyzet még használta a helyiségeket, amelyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967–69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.

1947-ben itt forgatták a Valahol Európában című filmben látható vár külső felvételeit.

Az 1967-ben meginduló ásatásokat követően kisebb-nagyobb megszakításokkal életveszély-elhárítási, balesetvédelmi és állagmegóvási munkák folytak a várban. Az 1970-es és 80-as években végzett munkálatok elsősorban a falszorosok és az alsó vár falainak konzerválására szorítkoztak. A 90-es évek elejére a vár egyes szakaszai - főleg a felső vár és a tornyok - olyan rossz műszaki állapotba kerültek, hogy a vár látogathatóságát korlátozni kellett. 1993-tól több szakaszban sor került a vár több pontján a falak állagvédelmére. Ezek a munkák azonban minden esetben annak figyelembevételével készültek, hogy a későbbi rekonstrukciós munkákat megfelelően előkészítsék.

A vár közelében jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai 2013 nyarán. Az "Ostromlók útja" C, vagyis közepes erősségű és 120 méter hosszú, a D nehézségű "Várpanoráma út" hossza 180 méter, míg a legnehezebb (E fokozatú) Tálos Zoltán emlékút 70 méter hosszú.

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. Valószínűleg ennek a programnak a keretében készült el az új fogadóépület is, közvetlenül a kapu mellett.

A vár szabadon látogatható, de ha valaki vezetést is szeretne, keresse bátran Amberger Dániel várkapitányt vagy Amberger Károly várvezetőt. A telefonszámuk a várkapun található. Vagy a honlapjukon: csesznekivar.hu.

Nyitva tartás:

• hétfőn ZÁRVA!
• keddtől vasárnapig nyitva 10 órától sötétedésig.

Kassza zárás 16 órakor.

Belépő jegy árak:

• felnőtt 700 Ft
• diák, nyugdíjas 500 Ft

Fizetni bankkártyával is lehet.

És a végén már csak vissza kell sétálnunk lefelé a keskeny, köves utcán. Remélem tetszett a vár és ha erre jártok, nem hagyjátok ki! Ha már várak is érdekelnének, akkor nagyon sokról írtam már. És Veszprém megyében is egy csomó más látványosság is található. A közelben van Zirc is, amit hívhatunk a Bakony egy kis gyöngyszemének. És rengeteg túraút vezet a környéken, ahol kellemes erdei túrákat tehetünk patak völgyekben, szurdokokban és hegyeken.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, valamint a kihelyezett táblákról származik.