kiránduló

Mindenki csak a bakonyi Gyilkos-tó néven ismeri, mert ebből a tóból is fatörzsek állnak ki, mint az erdélyi Gyilkos-tóból, pedig rendes neve is van: Hubertlaki-tó. Mesés erdei környezetben, távol a világ zajától találjuk a mesterségesen duzzasztott tavacskát, ahol megpihenhetünk, piknikezhetünk egy kiadós túra után. Az eredetileg vaditatónak készült tavacska mára a Bakony egyik leghíresebb látnivalója. Érdemes megkeresni, mutatom hol találjátok!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Bakonybéltől északra. Térképen ITT.

A túrát megterveztem, letölthető, megnézhető ITT.

Bakonybélből észak felé továbbmenve az úton kb. 4 km után találjuk bal oldalon az Odvaskő Éttermet és mellette egy hatalmas parkolót. Itt érdemes megállni. A parkoló mellől több irányba is vezetnek túrautak, innen mehetünk be a Hubertlaki-tóhoz is, és innen lehet felmenni az Odvaskői-barlanghoz is. Egy bekötőúton autóval is megközelíthetjük a tavat Huszárokelőpuszta felől.

A nagy parkolónál tűzrakó hely és padok, asztalok is vannak. Innen a patak irányába kell indulnunk.

Kis hídon átkelünk a Gerence-patakon. A patak a Marcal leghosszabb mellékvízfolyása a Bakonyban, hossza 57 km. A Gerence-patak egyben a Bakony középső-, illetve északnyugati részén fakadó vizeknek a fő befogadója is.

Majd a patak után rögtön elfordulunk jobbra. A kis ösvény fog egy nagyobb úthoz, majd az a tóhoz vezetni bennünket.

A fákon természetesen jól láthatóan fel vannak festve a jelzések is, nekünk a kék keresztet kell követnünk.

Hamarosan szélesebb útra érünk ki a kis ösvényről. A kék kereszt jelzés egy darabon együtt halad a piros sávval, de aztán a piros elkanyarodik, nekünk a kék keresztet kell követnünk tovább.

Út közben nagy tábla is tájékoztat bennünket, hogy jó irányba megyünk.

Aztán kezdődik egy kiadós emelkedő, nehogy megfázzunk út közben. Télen is izzasztó, nyáron viszont kifejezetten tikkasztó, ezért valamilyen folyadék mindig legyen nálatok, jól fog jönni.

A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).

A Bakony erdőinek őshonos fa-fajtái különböző bükkök, hársak, tölgyek, juharok, nyírek, füzek, kőrisek, gesztenyék, nyárfák, égerek, gyertyánok, szilek és bizonyos fenyők. 

És a sok felfelé mászás után jön egy kis lejtő is.

Az útelágazásnál a táblát pont hátulról látjuk, ezért csak akkor derül ki merre kell mennünk tovább, ha megkerüljük.

Egyik irányban a tó van, a másik irányban a hubertlaki turistaszálló.

És már csak át kell mennünk a patak kis hídján és meg is érkeztünk a Hubertlaki-tóhoz. A tó különleges látványt nyújt, tükréből égerfák csonkjai merednek az égnek.

Az erdélyi névadójánál jóval kisebb, de egyedi hangulatú tó különlegessége, hogy a vízben álló fák törzsét a mai napig láthatjuk, mert a víz alatti részek oxigén híján kevésbé vannak kitéve a lebontó gombáknak.

A Hamuházi-séd patak felduzzasztásakor az azt kísérő égerligetet árasztották el vízzel, és bár az enyves éger az időszakos elöntéseket kifejezetten kedveli, a folyamatos vízborítást, ahogy itt is látjuk, nem viseli el.

A mozdulatlan víztükörből kiálló, és a vízfelületen tükröződő facsonkok egyszerre nyújtanak félelmetes, ugyanakkor kellemes érzést a szemlélődőben. A völgyzárógátról nyílik a legjobb rálátás a tóra, ez a fotósok kedvenc helye is.

A vízből kilógó tuskók azonban - azok összeroskadásáig - kiváló megtelepedési helyként szolgának többek között az új mézgás éger-nemzedék és a muharsás zsombékjai számára.

Nyár derekán, amikor ott jártam, a tó színe nem volt túl szép, ennél kékebb fotókat is láttam már róla. De különben is minden évszakban más arcát mutatja, befagyva is megkapó látvány, ugyanúgy mint ősszel, amikor a fák ezernyi színben pompáznak körülötte.

A tó körül pettyes gőtével és több békafajjal is találkozhatunk.

A tavat az 1980-as évek közepén hozták létre, eredeti funkciója vaditató volt. Aztán felfedezték a turisták is. Egyre több különleges hangulatú fotó jelent meg róla, ezért egyre többen lettek rá kíváncsiak.

A térkép szerint a tó körbesétálható, de én nem mentem körbe, nem néztem meg, hogy valóban körbejárható-e. Ezt fedezzétek fel Ti! :-)

A gátról tovább sétálva láthatjuk Szent Hubertusznak, a vadászok védőszentjének oszlopát. A Veszprém megyei hivatásos vadászok tiszteletére emelt, szépen kimunkált emlékmű mellett padok, asztalok és tűzrakó hely is kialakításra került.

Szent Hubertusz számos terület védőszentje lett, de ezek közül a legismertebb a vadászat, így nem csoda, hogy az erdő mélyén felépített vadászkastély is róla kapta nevét. Szent Hubertusz útmutatása szerint a vadász erényei a mindig higgadt önmérséklet, a könyörület és a természettel, vaddal szembeni alázat. 

És ha már kigyönyörködtük magunkat a tóban, esetleg megkerültük és pihenésre is elég időnk volt, akkor indulhatunk vissza. Érdemes még egy kis kitérőt tenni az útbaigazító táblánál. Menjünk tovább Hubertlak irányába is.

Kellemes sétaút vezet az egykori vadászlakhoz, gyönyörű erdő keresztül.

A tó hivatalos nevét a közeli Hubertlakról kapta, az Esterházyak egykori vadászlakjáról. A tótól alig néhány száz méterre északra, a Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Hamuházi réten állt az erdőbirtokos család kétemeletes vadászkastélya, amíg le nem égett 1967-ben. Helyén ma vadászház és kulcsosház áll.

Kulturált környezet, fapadok, asztalok, tűzrakó hely várja az ide érkező túrázókat. És ahogy a képen is látszik, ide autóval is be lehet jönni.

Bár az eredeti vadászlak már nem áll, nevét a környék nevezetességei örökítik tovább.

Nyáron kisvonat is jár ki a tóhoz Bakonybélből. Így azok is megnézhetik az eldugott tavat, akik az 5,5 km-es túrát nem tudják vállalni.

A vadászháztól kétszáz méterre találjuk a Hubertlaki-forrást. Szerencsére tábla jelöli, mert különben nem biztos, hogy észrevennénk.

Nyáron sajnos egy csepp víz sem volt benne.

Aztán ha már mindent megnéztünk, ugyanazon az úton mehetünk vissza ki a parkolóba, amin bejöttünk.

Jó hír, hogy már ismerjük az utat, kifelé is csak a kék kereszt jelzést kell követnünk. Rossz hír, hogy az a "dombocska", amit befelé megmásztunk, kifelé is ott lesz, és kifelé is meg kell másznunk.

A fákon látható makk jelzés egy tanösvény jelzése, mely egy kb. 8. km hosszú körtúra, Huszárokelőpusztáról indul és oda is tér vissza. A helyi fákról, azok kezeléséről nyújt információt elsősorban, de megismerhetjük az állatok életmódját is. 

A kék kereszt jelzés nagyon jól követhetően fel van festve, elágazóknál, kanyaroknál egyértelműen mutatja a jelzés, hogy merre kell menni.

Míg a tó felé az út lassan emelkedik, majd a tetőről meredeken lejt, visszafelé ez pont fordítva lesz. Hirtelen emelkedik az ösvény a domb tetejéig, majd hosszú, kényelmes lejtőn mehetünk sokat a parkoló felé.

Az út az erdőn át nyáron is kellemes, hiszen az erdőben, az árnyékban, a fák között hűvösebb van, mint a napos réteken vagy a városban. Lélegezzünk mélyeket, szívjuk be a fák, az avar, a gombák illatát. És gondoljunk arra, hogy minden kilégzéssel ellátjuk a fákat éltető széndioxiddal. Így az erdei sétánk során kölcsönösen adunk és kapunk, nemcsak a fák adnak nekünk éltető levegőt, hanem mi is adunk a növényeknek. Mennyire más nézőpont ez így! :-)

És hamarosan visszaérünk a parkolóhoz. A túra teljes távja oda-vissza kb. 5,5 km, de simán elmegy rá 2-3 óra is, egyrészt a domborzat miatt, másrészt a nézelődés miatt. Akár tervezhetjük ezt a programot egy egész délutánra is.

Remélem kedvet kaptatok egy kellemes túrázáshoz a Bakonyban! A tó télen-nyáron látogatható, és minden évszakban más és már, ezért akár többször is érdemes visszatérni hozzá.

Bakonybélben rengeteg látnivaló van (az apátság és körülötte az arborétum, a Pannon Csillagda, vadászati és erdei múzeum, Szent-kút a kálváriával, stb., stb.), és rengeteg kirándulási lehetőség van a környéken. Például a parkolónál az út túloldalán ott az Odvas-kői-barlang, ahova érdemes még felmászni.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része az alábbi honlapokról származik: wikipedia, aktivmagyarorszag.hu, www.termeszetjaro.hu.